Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-22 / 274. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 22. Mazsolázás magyar módra Milyen legyen a magyar kapitalizmus, melyet a gulyáskommunizmus romjain, annak egykori használt tégláiból kell felépíteni? Hogyan lehet átépíteni a valamikori „legvidámabb barakkot” úgy, hogy a tőke erős bástyájává váljon? Nos, ez dilemma a javából. Sőt mondhatnánk úgy is, hogy korunk meghatározó kérdése, i A barakktulajdonosok — ahogy ismert — tavasszal a kommunizmus ellen szavaztak, de csak azért, hogy a szocializmus mellett tegyék le a voksukat. A proletárdiktatúra nélküli svéd szocializmus lebegett nem kevesek szeme előtt. Bár az is lehet, hogy a legtöbb ember a burgen­landi életszínvonallal is kiegyezne ma már. Igaz, ez nem a skandináv szint, de hát közép- európaiak vagyunk s legyünk szerények. Olya­nok, mint amilyenek voltunk a kommunizmus építése során, ahol is mindenkit magunk elé engedtünk a Lenin és Sztálin által kijelölt járat­lan ösvényen. Nem kívánva elhódítani se a szovjetek, se a bolgárok, de még csak a romá­nok deklarált sikereit sem. S milyen a sors?! Könnyen az utolsókból lesznek az elsők. A tör­ténelem hátra arcot vezényelt a kis csapatnak, s ezért mi vagyunk ma az úttörők. De ez az egyetlen erénye a dolognak, mivel a sötétség, amelyben tántorgunk, hatalmas. No, nem azért, mert már a vörös csillag sem világít, ha­nem mert a kommunizmusból még senkinek sem sikerült át-, vagy inkább visszanőnie a ka­pitalizmusba. Nincs is recept. Igaz, van egy marxi gondolat, melyet a kormány is felhasz­nál. Ez a megszüntetve megőrzés módszere. A kérdés csak az, hogy mit tartunk meg a régi rendszer pozitívumaiból — lehet, hogy ilyen is volt —, illetve mit dobunk ki a fejlődés érdeké­ben a történelem szemétdombjára. Visszatekintve a régi rezsimre, miben is lőttek óriási bakot a kommunisták? Mindenekelőtt a sajátosan magyar logika alapján szövődő szociális háló volt mai szem­mel nézve az egyik nagy hiba. Bár annak idején senki sem tiltakozott ellene, hisz mindenki él­vezte e támogatásokat — legyen az ellenzéki, pártos, vagy akár csak egyszerű állampolgár. A megtévesztett lakosság nyakra-főre fogadta el az alacsony kamatozású lakáskölcsönöket. Sőt, mértéktelenül fogyasztotta a dotált élelmi­szereket. Bűnös itt mindenki, ráadásul kollekti­ven. Még az újszülöttek is, hisz ők is élvezték a nedvszívó pelenkára, a gyermekruhákra jutó támogatást. S mára ennek a szociális hálónak a következménye fojtogatja az egész lakossá­got, illetve a szegény pénzügyi tárcát, mely úton-útfélen kijelenti, hogy egy időzített bom­bán ülünk. Bezzeg, amikor a bombát összesze­reltük, senki sem szólt arról, hogy esetleg veszé­lyes lesz majd. Vagy az is lehet, hogy akkor kevesen tudtak sokat. Megvallom: magam is ahhoz a többséghez tartoztam, aki lévén közgazdaságilag művelet­len, bűnös módon élveztem a dotációkat, bár közben — együtt milliós tömegekkel — ki­egyeztem a kormányzattal. Vagyis mindennek a fejében lemondtam a piaci fizetésemről. Ma már ez a megegyezés nem létezik; valahol, azon a bizonyos szemétdombon fekszik. De akkor kerüljön oda a fizetésrendszerünk is. Ha lehet, akkor itt is legyünk következetesek csakúgy, mint amikor fejlődési utat választunk. A gazdag kapitalista országok egyik fele jólé­ti szociális, míg a másik fele a konzervatív irá­nyítású. Az előbbiek példaállama Svédország, ahol a piaci fizetéseket óriási adóelvonás sújtja, de ez a szociális intézkedéseken keresztül visz- szajut a lakossághoz. Az utóbbi képviselője az USA, ahol a szociális háló kevésbé sűrű, de az adók a magyarországiénál is jóval alacsonyab­bak. Nézzük, mi van idehaza! Szovjet fizetések, párosítva az amerikaihoz hasonló szociális há­lóval, illetve svéd adórendszerrel. A hazai fejlő­dés egyre több következetlenséget mutat. Úgy tűnik, politikusaink mindenhonnan kimazso- lázgattak valamit, de mindig nekünk, az állam­polgároknak a legrosszabbat. S ezekből próbál­nak valamit összemesterkedni a haza és lakos­ság üdvére. Csakhogy ez nem olyan, mint a Lego játék. A rendszer nem áll össze, még ak­kor sem, ha a legjobb magyarázatot adják mellé útmutatóként. S nemcsak azért, mert az ideoló­gia a legrosszabb ragasztóanyag, hanem mert az USA, Svédország és a Szovjetunió nem fér­nek meg egy ilyen szegény, helyét kereső kis országban. Barta Zsolt Varázsló gyógyítja az AIDS-et Josef Olushola Lambo, a Ni­gériai Természetgyógyászok Nemzeti Szövetségének elnöke semmi különöset nem lát ab­ban, hogy tudja gyógyítani az AIDS-et. Saját bevallása sze- , rint már nagy on. sok embert gyógyított ki a gyilkos kórból.-Nigériában egyre többen ál­lítják magukról, hogy képesek meggyógyítani az AIDS-es be­teget. Egy hónappal ezelőtt Ka­no város természetgyógyászai is hasonló bejelentéssel lepték meg a világot. Lambo varázsló, Nigéria leg­ismertebb természetgyógyásza azt állítja, hogy mindazok, akik a szörnyű betegség tüneteivel jelentkeztek nála, a kezelés után mosolyogva távoztak. A nigé­riai természetgyógyász állítja, hogy nincs a világon olyan be­tegség, amelyet ne lehetne meg­gyógyítani a homeopátia ha­gyományos módszerevei. Rég itt az ideje, hogy a hagyomá­nyos gyógymódok a modem gyógyító tevékenység részeivé váljanak. ÚJ KÖNYVEK: Tőke Péter: Télapóka puttonya (Rivalda Kft., 65 Ft): Désaknai Má­ria: Didó királynő szerelme (Magán, 103 Ft); Halász Zoltán: Királynők, királynék (Minerva, 130 Ft); Frank Júlia: Gyermekek szakácskönyve (Mezőgazdasági K., 108 Ft): Kosaras István: Grundwortschatz der deutschen Sprache (Tankőnyvk., 120 Ft); Lengyel Balázs: Visszatérés (Je­lenkor, 88 Ft); Magyar nyelvkönyv. Szerk.: Erdős József. 3. kiad. (Tan- könyvk., 387 Ft); Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat, 240 Ft); Pa­lotás László: Mérnöki kézikönyv IV. (Műszaki K., 990 Ft). itJuM t1 sái if' í"" K v HÁROM ÉV — SZEMÉTKOSÁRBAN Meséket írnak az elsősök Kalocsán Bizony régen volt, amikor hat­évesen az első kövér betűket raj­zoltuk a füzetbe. Azóta közpon­tilag többször is „megreformál­ták” az írás-olvasás módszerta­nát. Nem is értjük (?) igazán, ho­gyan lehet, hogy a megsokszoro­zott követelményeket támasztó általános iskolák végzőseinek egy része nem tud rendesen ol­vasni, írni, beszélni. (Talán azok­ról van szó, akik otthon nem kaptak szülői segítséget az olva­sás gyakorlásához, jobban mondva, hagyományos úton tör­ténő elsajátításához?) Kalocsán két tanítónő sajátos eszközöket és módszereket, diffe­renciált olvasástanítást dolgozott ki s vezetett be az egyik elsős osztályban. Ennek három éve már, A kísérlet eredményei egyértelműen mutatják, az ötlet hatékony és követhető. Vagy leg­alábbis megfontolandó: f-— Valóban rosszul olvasnak a nyolcadikosok, de meglepő az is, milyen eltérő értelmi képességek­kel érkeznek a gyerekek az isko­lába — mondja Marosvásárhelyi Lászlóné, a kalocsai I. Sz. Általá­nos Iskola nevelője. Ki korrekci­ós osztályból jött, ki másodikból kimaradva, mások óvodából, és különböző szociális és szellemi szinten élő családokból. Hogy mindenki a megfelelő módon kezdhesse az olvasás tanulását, az első osztályt három csoportra bontottuk. Ugyanazon az órán külön foglalkozunk a hátránnyal indulókkal, s külön az „ügyeseb­bekkel”. Ezek a közösségek per­sze nyitottak, átjárhatók. — A módszertanunkat két nagy egység alkotja — folytatja kollégája, Bogdánná Fekete Ág­nes. — Az első a betűtanítás, a második az olvasmányfeldolgo­zás. A betűk tanításakor elhagy­juk a szóképes előprogramot, he­lyette gondot fordítunk a hangok tiszta kiejtésére, a beszédműve­lésre. Gyakoroljuk a szavak han­gokra bontását, a szótagolást és a hangösszevonást. A betűtanu­lás idejére magunk állítjuk össze a szóanyagot, később „saját ké­szítésű” történeteket dolgozta­tunk fel, melyekben csupán az addig tanult betűk szerepelnek. Szinte észrevétlenül kezdjük meg a nyelvtani vizsgálódásokat. Megkülönböztetjük a magán- és a mássalhangzókat, felismerjük a toldalékokat, mellékneveket, az igét és főnevet, az ellentétes és rokon értelmű szavakat, persze definíciók nélkül... Munkánk során igyekeztünk változatos módszerekhez nyúlni, játszunk, rejtvényt fejtünk, bábozunk. Év végére a gyerekek már maguk is írnak meséket, önállóan, gazdag szókincsből színesen fogalmazva. Ekkorra már átlagon felül elsajá­tították az értő olvasást, s termé­szetesen kifejezően és szöveghű­en tudnak olvasni. Egy szó mint száz: az egységesen megalkotott felmérési anyagok szerint jóval előbb járnak, mint a hagyomá­nyos módszerekkel tanuló társa­ik. — Az önök módszere bárme­lyik általános iskolában, bárme­lyik osztályban követhető? — Tulajdonképpen igen, bár ehhez a délelőtti és a napközis tanár összehangolt munkája szükséges. Az elsős gyerekek az iskolaotthonos forma délutáni foglalkozásain ugyanolyan szisz­téma alapján, ugyanazokban a csoportokban gyakorolják a fel­adatokat. Természetesen főként játékos formában, így egyáltalán nem érzik soknak az egész napos munkát. Sőt: élvezik. Természe­tesen mindig ügyelünk arra, hogy sikerélményeik legyenek, mert ez nagyon fontos a számukra. ÉsSl Hogyan fogadta a szakma az új módszer eredményeit? — Bár akadt néhány érdeklő­dő az iskolánkon kívül is, mégis nagyon kevesen tudnak rólunk. Pedig tapasztalatainkat és az el­méleti anyagot összegyúrva rész­letes pályamunkát készítettünk, s ezt elküldtük a (régi) megyei ta­nácshoz, az oktatásfejlesztési alap kuratóriumához. Lelkesedé­sünk nyomán a tantestületben négytagú innovációs csoport ala­kult. Együtt várakoztunk, opti­mistán ... Elképedtünk, amikor hónapok múlva megérkezett a válasz: egy kétsoros fecni. Mely­ben tudatják velünk, hogy saj­nos ... Sokáig gondolkoztunk, mi lehetett a goromba elutasítás oka. Nem értenek az illetékesek a pedagógiához? Vagy egyszerű­en nem olvasták el az anyagot? Talán az utóbbi... — S ezek után ? — A kezdetektől fogva (s a hivatalos „elismerés” ellenére is) úgy gondoljuk, hogy egy ilyen anyag jó segítség lehet a szakma fiataljai és öreg rókái számára egyaránt. Bizonyára sokan len­nének, akik szívesen kézbe ven­nék, ha másért nem, hát égy ki­csit tallózgatni belőle. Három év eredményes munkáját nem lehet a szemeteskosárba dobni — ha nem oda való.' f. m. Irányüelző A téli üzem veszélyei Az úttestre felhordott sár és a vizes falevelek veszélye: párás, ködös őszi idő és az útra kerülő szennyeződések hatása a tapadási viszonyokra kedve­zőtlen körülményeket teremt. Az úton lévő falevelek veszélyei miben állnak? A tapadás csökkenésében, illetve az út­hibák eltakarásában. Az őszi viharok veszélyei (széllöké­sek, felkavart por és fálevelek), a sárfel­hordás veszélye, óvátos vezetés a föld­utak csatlakozásánál, a mezőgazdasági gépek okozta sárfelhordás, a közúti jel­zések (útburkolati jelek, táblák) szeny- nyeződése, felismerhetősége. A gyalogosokkal szembeni fokozott figyelem szükségessége. A gyalogosok­ra is éppen úgy hatnak az időjárási frontok, mint a járművezetőkre. A gyalogosoknak fokozottabban kell alkalmazkodni a napi (pillanatnyi) me­teorológiai tényezőkhöz (hideg $tb.). Az öltözet és egyéb tárgyak hatása a gyalogosok látóterének beszűkülésére (kábát, kalap, esernyő, esőkabát). Az őszi—téli ruhadarabok viselése és a hallás kapcsolata (magasabb ingerkü­szöb). A gyalogosok még nehezebben alkalmazkodnak a gépjárművek meg­változott mozgásdinamikai jellemzői­hez, mint a gépjárművezetők. A gyalo­gosok mozgásának jellemzői, csúszós úttesten, járdán és nagy hóban. Amikor a közlekedésről beszélünk, igen gyakran a gépjárművek közleke­désére gondoluk. Pedig a közúti közle­kedés meghatározó tényezői a gyalogo­sok is. Ősszel és télen a gyalogosok figyelmetlenebbek és kiszámíthatatla­nabbak, mint nyáron. Ez érthető. A gépkocsivezetők kötelessége S- ezt tudva —, hogy rossz időben, sötétben sokkal jobban vigyázzanak rájuk. Az emberi tényezőkre is ügyelni kell! Az időjáráshoz — ugyanúgy, mint minden máshoz — nap mint nap folya­matosan kell alkalmazkodni. Az egy­mást követő időjárási frontok átvonu­lásakor kimutathatóan szaporodnak a balesetek. Jó, ha tudják a járműveze­tők, hogy a hideg- vagy a melegfront átvonulása okoz-e náluk kellemetle­nebb pszichológiai hatást (bizonyta­lansági érzés, figyelmetlenség, szoron­gás, esetleg a feszültségérzés növekedé­se, agresszivitás stb.). Aki ismeri, hogy milyen frontra érzékeny, tudatosan ké­szülhet a kedvezőtlen reakciók hatásá­nak csökkentésére, kiküszöbölésére. Az orvosi meteorológia 24 órával a front átvonulása előtt közli, hogy az hideg- vagy melegfront lesz. A „látni és láttatni” felszólítás (köve­telmény) — ami minden gépjárműveze­tőnek szól — ősszel talán még aktuáli­sabb, mint más évszakokban. E köve­telmény szerinti köílekedés*£zükségés- sggjjt a járművezetők egvs&esen elis­merik. Az egységes álláspontok ellene-^ re a járművek 30-40 százalékán rossz vagy rosszul működik a világítás, az elektromos jelzőberendezés egyik vagy másik része. Hasznos lenne a gépjár­művezetők hanyag, /hibás, veszélyes magatartásának az okát, indokát'szo­ciológiai módszerekkel felmérni. Az okok és indokok ismeretében talán más módszert is lehetne javasolni az előírás szerinti világítás használatára, mint az ellenőrzés és büntetés rendsze­rességének alkalmazását. A látás, a közlekedési látás technikád jának ismerete is a biztonságot szolgál­ja. A helyes látástechnika feltétele a tudatos, tanult és begyakorolt nézés, figyelés. A látástechnika fejlesztésére javasol­ható módszerek: nyílt útszakaszon mi­nél messzebb nézzünk, így könnyebb az irány- és nyomtartás, kanyarban fussuk be előre'szemünkkel a követen­dő nyomot, szűk helyen szembejövők­kel való találkozáskor oda nézzünk, ahol elférünk. Ne a szembejövőre! Az időjárás változása (frontok) ha az csapadékot is hoz — nemcsak a gépjárművezetőkre hat, hanem jelentő­sen megváltoztatja az útfelület állapo­tát; a tapadási tényezőt. A tapadási tényező változásának, csökkenésének figyelmen kívül hagyása fékezéskor vagy hirtelen kormánymozdulatnál ne­hezen védhető, illetve védhetetlen meg­csúszást okozhat. Az útfelületen tükrö­ződő fény észlelése, az út állapotával összefüggő fénytörés különbözőségé­nek ismerete teszi alkalmassá a gépko­csivezetőket, hogy a tapadási tényező megváltozásáról időben szerezzenek tudomást. * * Azoimralom a biztonságos közleke­dés alapja. A biztonság pedig a közle­kedés minőségének kifejezője. Az ön­uralom hatására fejlődő közlekedési készségünk külső megnyilvánulása a higgadt, megfontolt magatartásban je­lentkezik. Az őszi időben, amikor a közlekedés feltételei aránylag gyorsan változnak, nagy szükség van a higgadt mérlegelésre. Azt mindenki tudja ’’-y legfeljebb kevesebbszer tapasztalta —, hogy az út és a kerék közötti tapadás csökkenése mikor és miért következik be. Ha valaki megfontolt, a tapadási tényező megváltozására utaló jel hatá­sára lassabban halad, hogy módja, ide­je legyen az esetleges megcsúszás, faro­lás parírozására. A gépjárműveknek sem mindegy A gépjármű felkészítése: motor (fél­töltés fagyálló folyadékkal, megfelelő motorolaj alkalmazása), futómű­átvizsgálás (beállítási értékek, lengés- csillapítók), megfelelő állapotú és min­tázatú gumik, fékek, akkumulátor és a generátor vizsgálata (nagyobb áramfo­gyasztás, rövidebb töltési ciklusok), krómozott alkatrészek védelme (példá­ul színtelen lakkal), alváz- és üregvéde­lem, ablakmosó feltöltése fagyállóval, ablaktörlő lapátok ellenőrzése, fűtő- szellőző berendezések ellenőrzése, téli üzemeléshez szükséges felszerelések be-. szerzése (jégoldó spray, hólánc, lapá­tok, homok, keréktámasz stb.) A felsorolt gyakorlati tevékenysé­gekkel kapcsolatban azt érdemes meg­jegyezni, hogy évenként kétszer, de leg­alább egyszer el kell végeztetni a gép­jármű műszeres bemérését. A bemérési eredmények birtokában lehet a szüksé­ges javításokat meghatározni és ezért a legolcsóbban megjavíttatni. A gépjármű esetleges leállításával kapcsolatos tennivalók: lehetőleg meg­felelő tárolóhely biztosítása, a gumiab­roncsok előírt nyomásértéken tartása, hosszabb idejű leállítás esetén a gépko­csi félbakolása és az abroncsnyomás csökkentése, gumik konzerválása, az akkumulátor kiszerelése, tárolás előtti mosás, tisztítás, illetve célszerű az eset­leg szükséges javítások elvégeztetése, kenőanyagok utántöltése. JÓ TUDNI Az időjárás változásairól Minden harmadik ember vegetatív. ideg- rendszere érzékenyen reagál az időjárásifront- változásokra, a légnyomás, a nedvesség, vala­mint a hőmérséklet ugrásszerű változására, illetve annak közeledtére. A megfigyelések szerint már 60 órával a front átvonulása előtt növekedik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csökken. A gépjár­művezetők számoljanak az ilyenkor fellépő fáradékonysággal, dekoncentrációval! * Minél hirtelenebb az időjárás-változás, an­nál nagyobb hatást nyakorol az emberek több­ségére. A melegfront általában a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékeny­séget, türelmetlenséget okoz. A hidegfront a szervezet regenerálódásának, erői tartaléko­lásának irányába hat, többek között fáradé­konyságot, bágyadtságot idéz elő. Ugyanaz az időjárási helyzet az érzékenyek egyik csoport­jánál agresszivitást, fokozott fölényérzetet, másoknál depressziós hangulatot vált ki, fo­kozza a bizonytalanság érzését. Nyomott han­gulat esetén a reakcióidő megnő. * Az időjárás bizonyos változásaira feltehető­leg mindenki érzékeny, de nem mindenki egy­formán. Az emberek mintegy 30 százalékánál lépnek fel fokozottabb reakciók, a reagálók százalékos aránya azonban az egyes korcso­portokban eltérő: csecsemőknél 10, kisgyer­mekeknél 15, serdülökorbad 5, fiatal felnőtt­korban 20, középkorúaknái és öregeknél 30- 50 százalék is lebet. A tünetek lehetnek pszi­chések (rossz hangulat, nyomottság, izgatott­ság, agresszivitás stb.), fiziológiaiak (indoko­latlan verejtékezés, szívpanaszok, fejfájás stb.) és a patalógia hatássúrolók (reumatikus fájdalom, asztmás roham stb.) • Marosvásárhelyi Lász­lóm • Bogdanne Fekete Ag­nes

Next

/
Oldalképek
Tartalom