Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-22 / 274. szám

Nem tucatügy az elbocsátott lakiteleki tizenkettek esete (Folytatás az 1. oldalról) — Nem is tehetnénk mást — fogal­mazza meg a többiek véleményét is Tóth Ferencné vb-titkár, hiszen a lakos­ságot nem érheti hátrány, hogy ügyük azért ne intéződjék el, mert a hivatal dolgozói éppen saját gondjaikkal van­nak elfoglalva. A békés rendezés — ki tudja, lehetsé­ges-e ez még.. -fi azt jelentené, hogy a képviselő-testület visszavonja határo­zatát,. ami jogilag nem megalapozott. Legalábbis az érintettek, akik még bíz­nak a megoldásban, ezt kívánják elér­ni. — Mi nem a változás ellen vagyunk — hangsúlyozza az szb-titkár —, de szeretnénk, ha velünk szemben is jog­szerűen járnának el. Nekünk, mun­kánk során, szigorúan a törvények ér­telmében kell eljárnunk. Ha nem így tennénk, azonnal felelősségre vonná­nak bennünket. Talán éppen azok, akik a törvénysér­tő határozatot most meghozták. De vajon figyelmeztették-e az önkormány­zat tagjait, hogy az intézkedésük jog­szabályokba ütközik? — Én a korábbi egyeztető megbeszé­lésen is azt kértem a polgármester úr­tól, hogy a váltás törvényesen menjen végbe — mondja Szél Zoltán. | A közszolgálati törvény, és az önkor­mányzati feladatokat rögzítő jogszabá­lyok megjelenése után kellene megal­kotni a helyi szervezeti és működési szabályzatot, meghatározni a teendő­ket, az ellátásukhoz szükséges létszá­mot, s ennek alapján, az akkori, törvé­nyes feltételeknek megfelelően kiírni a pályázatokat. Ez volna összhangban a miniszterel­nök azon kijelentésével is, hogy a köz- igazgatásban számítanak a szakappa­rátus arra érdemes dolgozóira. Ezt a döntést viszont a tisztviselők előtt is szinte titokban tartották. Mert igaz ugyani hogy a polgármester kampány­programjában szerepelt a pályázat, j de... — Amikor ezt a kérdést napirendre tűzte a testület, arról nem tájékoztattak bennünket — így Szél Zoltán. — Pedig a döntést megelőzően konzultálni kel­lett volna az szb titkárával, hiszen az egész kollektíva sorsáról volt szó. ' P Kőzbévetem, hogy'csak tűdltak az előkészületekről, hiszen a polgármes­terrel is beszélt értől. Anka Balázs vi­szont nagyfokú elbizonytalanodásról és egyesek aknamunkájáról szólt teg­napi lapunkban, olyanokról, akik az MDF beavatkozását is felvetették. Mindez meggyorsította a lépést. — Anka Balázst óvtuk ettől a. dön­téstől, hiszen sejtettük, hogy annak ilyen következményei lehetnek. Mond­tuk, ne legyünk mi második Tiszakécs- ke — utal az szb-titkár a néhány év előtti botránysorozatra, amivel annak idején tele volt a magyar sajtó. — Azt mondta, majd gondolkodik a dolgon. Ami a bizonytalanságot illeti: ez ma a 'közigazgatásban országos állapot. Po­litikát nem szeretnék az ügybe bevinni, mi nem. látunk be a kulisszák mögé. Aknamunkáról viszont szó sincs. Ter­mészetes, hogy egy ilyen, még csak ter­vezett intézkedés is indulatokat vált ki, s vannak, akik hevesebben reagálnak. Egyikük minden bizonnyal Bende Lászlóné, aki a nyolc megkérdezett dol­gozó közül egyedül jelentette ki: 99 szá­zalék, hogy ő nem pályázik. Megfogal­mazza viszont mindazokat a kétsége­ket, amelyek kollégáit is gyötrik: mun­kájuk ellen eddig nem volt kifogás. Többen nagymamakorban végeztek el szakmai tanfolyamokat, lelkiismerete-. sen végigdolgozták az elmúlt — öt vá­lasztással dúsított — esztendőt. És erre jön a fölmondás mindenkinek. Mond­tak volna föl annak, akitől meg akar­nak válni. írják ki a pályázatokat, de a csoportvezetőknek, ne az adminiszt­rátoroknak, előadóknak... „A képvi­selők közül három volt bent a köz­ségházán, megnézni,; mivel is foglalko­zunk ... Itt állunk az év végi zárás előtt, de lehet ilyen idegállapotban dol­gozni?” Persze, kell! Vélhetően az elhelyezke­dési nehézségek is motiválják majd azokat, akik pályáznak. Most vagy ké­sőbb. (A dolgozók egyébként pesszi­misták, szerintük a döntést nem változ­tatják meg!) Hiszen gondoskodni kell a családról is.,.Bendéné azonban más munkahelyet keres majd, de lehet, hogy a munkanélküli-segélyt veszi igénybe. Ő beszél arról is, hogy a falu­ban sokan sajnálják őket: — Többen részt akartak venni a hét­fői testületi ülésen, amikor megtudták, mire készül az önkormányzat, de lebe­szélték őket azzal, hogy zárt ülés lesz. (Egy másik napirendi pont tárgyalásán volt csak ott néhány külső ember.) Az aláírásgyűjtésről meg én beszéltem le a kezdeményezőket.' Mert úgy látjuk, hogy sem, ez,, sem az újságcikkek nem segítenek rajtunk. A szellem mindenesetre kiszabadult a palackból. A sajtó nyomon követi az eseményeket, a nyilvánosság pedig se­gít a vizsgálat korrekt lefolytatásában. Vr-í Mivel egy cipőben jár az összes volt tanácsi dolgozó, a nyilvánosság révén tudomást szerezhetnék róla, hogy ilyen is van. Végső soron tehát 'mindez'az Ö'éfdékülcet'ii Sztílgálja — töpreng el Szél Zoltán, aki pedig szeret­te volna elkerülni ezt a fajta nyilvános­ságot, s persze, az ügy ilyen fordulatát. Tőle tudjuk, hogy szerdán délután La­kitelekre utazott a Közalkalmazottak Szakszervezetének országos elnöke, dr. Kiss Sándor azért, hogy találkozzon a dolgozókkal és a polgármesterrel is.: Szerkesztőségünket arról tájékoztat­ta dr. Balogh László, a megyei vb-titkár helyettese, hogy az ügyben törvényes­ségijelzéssel élnek, miután tegnap meg­kapták a testületi ülés jegyzőkönyvét. Abból egyértelműen megállapítható, hogy a képviselő-testület eljárása tör­vénysértő, így a dolgozók munkaviszo­nyának fölmondása jogellenes, tehát jogorvoslatnak van helye. (A törvén nyességi jelzés szövegét teljes terjede­lemben külön közöljük.) A parlament által nemrég alkotott, s így a Magyar Közlönyben még meg nem jelent törvényeket minden polgár­mesternek megküldték, hogy infor­mációhiány ne akadályozza a testüle­tek működését. A jelzés egyben arra is felhívja a figyelmet, nehogy elinduljon egy lavina, amely törvénysértő eljárás­sal szétzilálja a teljes közigazgatást. Az üggyel kapcsolatban kíváncsiak voltunk Lezsák Sándor véleményére is. Az MDF alelnökét, a helyi iskola taná­rát'azonban nem találtuk Lakiteleken. Az MTI munkatársa Budapesten tette fel kérdéseit. Az ügyvezető alelnök a hivatali ap­parátusban dolgozók azonnali hatályú felmondásában nem talált semmi kivet­nivalót. Mint mondta: a döntést az ön- kormányzati testület, és nem a polgár- mester hozta, azzal a szándékkal, hogy a községházán dolgozókat számvetésre késztesse, enélkül ugyanis nem történ­het meg a rendszerváltás. A testület ugyanakkor kinyilvánította, hogy az ott dolgozók jelentős részével együtt tud dolgozni, ezért külön is felkérték őket korábbi állásuk megpályázására. Lezsák Sándor elismerte, hogy e jogi procedúra kétségkívül támadható, ám a lakitelekiek csupán „elébementek a dolgoknak”, hiszen készül már a köz- szolgálati törvény, amely e kérdést ren­dezi. Mindazonáltal a döntésnek döb­benetes hatása volt — mondotta el Lezsák Sándor —: ’a lakiteleki polgár- mestert számos más település vezetője kereste meg az intézkedés végrehajtásá­nak „receptjéért”. Az ügyvezető alel­nök támogatásáról biztosította a pol­gármester döntését, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy emberségesen, az eljövendő esztendő eredményességét szem előtt tartva történjék. BACS-KISKUN MEGYEI TANÁCS VB. TITKÁRA KECSKEMET 6006-4/1990. ANKA BALÁZS polgármester La' kitelek Tisztelt Polgármester prj A lakiteleki képviselőtestület 1996. november 19-1 Uléaén hozott 15/1990. sz. önkormányzati határozata ellen - melyben a szakigazgatá­si szerv dolgozói műnkéviszonyának felmondásáról döntöttek - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 98.§. a/ pontjában foglalt jogkörömben törvényességi jelzéssel élek a kővetkező törvénysértések miatt: 1./ Az Önkormányzati Törvény 103.§ /!/ bek. szerint a tanácsok végre­hajtó bizottságai a képviselőtestületek alakuló Üléséig működnek. A szakigazgatási szerv is - mint a végrehajtó bizottság szerve - eddig fejtette ki tevékenységét. Ezt követően azonban önkormányza­ti' hivatalként működik tovább és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján a szakigazgatási szervek láttsk el. Ez következik az Országgyűlés 1990, november 5-i ülésén elfoga­dott, a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló törvény l.§. /I/ bekezdéséből. E kisegítő szabály tehát lehetővé tette azt, hogy nem kellett alkal­mazni azokat a rendelkezéseket, melyek egy államigazgatási szerv megszűnése esetén bekövetkeznének. Mindez lehetővé teszi a szerve­zet dolgozói munkaviszonyának folyamatosságát. Ha ez az elv mara­déktalanul nem lenne érvényesíthető, a megszűnt tanácsok vala­mennyi dolgozójának munkajogi sorsa rendezésre várt volna. A tör­vényalkotó szándéka egyértelmű: a kisegítő szabályok sem teszik lehetővé a hátrányős munkajogi konzekvencia érvényesítését. Nem lehet ugyanis abból kiindulni, hogy a már idézett jogszabály csak az ügyek ellátása szempontjából rendezett bizonyos joghézagot. Céltalan lett volna az intézkedés, ha az ügyet ellátó szervezet tekintetében döntött, volna csak és emöoött nem lennének érdemi Ügyintézők. A törvény által biztosított^védelem mind az ügynek, mind az>intézőjének kijár! 2,1 Fentieken túl a polgármesteri hivatal dolgozói tekintetében a mun­káltatói jogokat az önkormányzati Törvény 35.§. Ili bek. e/ pontja alapján a polgármester gyakorolja. Ebből következik, hogy a képvi­selőtestületnek nincs hatásköre a dolgozók munkaviszonyának fel­mondására . 3./ Mindemellett még a törvényi feltételek'esetleges fennállása esetén sem alkalmazható valamennyi dolgozó esetében generálisan a 30/1973. /xn.27./Mt.sz.r. 11 .§-a. Az önkormányzati Törvény 99.§. /I/ bek. alapján inditványozom a tisz­telt Képviselőtestületnek’, hogy határozatát az általam ismert legköze­lebbi, 1990. november 26-i ülésén vizsgálja felül és tegyen intézke­dést a törvénysértés megszüntetésére. Kecskemét, 1990. november 21. üdvözlettel: A Belügyminisztérium illetékese is törvénysértőnek tartja ■ egészítőés átmeneti szaoájy okról‘ftrolóiarvény1 1 rendelkezései alapján is egyértelműen megállapít­ható, hogy törvénysértően járt el Lakitelek polgár- mestere, amikor a hivatal dolgozóinak felmondott 4- erről a véleményéről György István, a Belügymi­nisztérium közszolgálati főosztályvezetője tájékoz­tatta szerdán az MTI munkatársát. A főosztályvezető egyúttal hangsúlyozta: a Bel­ügyminisztériumnak sem lehetősége, sem hatáskör­re nincs az önkormányzat döntésének törvényessé­gi felülvizsgálatára. Ugyanis az Önkormányzati törvény megalkotása óta egy új viszony jött létre a minisztériumok és az önkormányzat közöti/■ ; A főosztályvezető egyébként az ügyről szerdán délelőtt személyesen konzultált Anka Balázs laki­teleki polgármesterrel. A megbeszélésen a polgár- mestert nem hivatalösan tájékoztatta a főosztály- vezető arról, hogy a testület hibásan döntött, ami­£>r megszüntette ajszakigazgatási szervet. A. hálá­ja; fŐ|^oy<k»szerinb ugyanis a megszűnt taoá- ’(SöKíiiéjjpréhajtó Bizottságainak szakigazgatási szervei tovább működnek, mint az önkormányza­tok hivatalai, mivel az önkormányzatok egyben a tanácsok jogutódjai is. Az önkormányzati és az átmeneti szabályozást tartalmazó törvénytől függetlenül is kifogásolható az egész eljárás, mivel egyéb jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy különösebb indok nélkül egyszerre felmondjanak mindenkinek. Gondot je­lent az is, hogy még csak most készül az a törvény- tervezet, amely az önkormányzatok, a köztársasá­gi megbízottak és az úgynevezett decentralizált hivatalok feladat- és hatáskörét szabályozza majd. E törvény nélkül pedig most még nem lehet a helyi önkormányzat hivatalának feladatait sem megha­tározni, mivel ismerni kellene a képviselő-testüle­tek, a tisztségviselők és az ügyintézők közötti fel­adatmegosztást. (MTI) Első lépések a kiskőrösi gyógy- idegenforgalom megalapozásához A „buksza” határozza meg a fejlesztéseket Kiskőrös város képviselő-testülete elé, a tegnap délután 2 órakor kezdődő ülésre nagy gondossággal előkészített, hét napirendi pontot tartalmazó előter­jesztés került. Dr. Szenohradszki Béla polgármester a résztvevők, köszöntése után meggyőző rutinnal vezette á ta­nácskozást. Napirendi pontként beik­tatta Varga Eridre javaslatát, aki egye­bek között a közintézmények vezetői posztjára kiírandó pályázatok előreho­zását sürgette, tekintettel arra, hogy a bizonytalanság érzete sem a vezetők­nél, sem a dolgozóknál nem eredmé­nyez alkotó munkahelyi légkört. A pénzügyi és munkaügyi osztály szervezetéről, tevékenységéről és fel­adatairól Radvánszki Imréné adott tá­jékoztatót. Ezt követően a kiskőrösi gyógyvíz hasznosításának a Város köz­véleményét is erősen foglalkoztató kér­désével kapcsolatosan az egészségügyi létesítményeket tervező Medinveszt képviselője szólt. Borbély Ferenc egy 100-200 ágyas, háromcsillagos minősí­tésű gyógyszálló, s egyúttal gyógy- idegenforgalom megteremtéséhez tett szakértői javaslatot, amelyhez az előze­tes „kiajánló” terveket mintegy 200 ezer forintos költséggel elkészítenék. A munkát a cégtől egyhangú szavazat­tal megrendelte a testület. A kiskőrösi fürdő jövő évi szezonjá­nak zavartalan megindításához kétal- tematívás -javaslatot tett Komlósi György (DBKM Vízmű). Mindenkép­pen elengedhetetlen beruházásokra van szükség, a vízvisszaforgató és a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére. A kérdés csak az, hogy elég-e, ha a kismedencéhez (6 millió forint), vagy egy feszített tükrű úszómedencéhez va­ló (20 millió) forgatóberendezést építe­nek. Tekintve, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete még sok tekintetben nem tisztázott (s az 1986 óta szedett tehóból is csak 15 millió forint gyűlt össze), a dilemma eldöntéséhez a szük­séges információk összegyűjtését szak- bizottságra bízták. Ugyanakkor arról is tájékoztatták a testületet, hogy gyors döntésre — akár a következő ülésen is — van szükség, mert alig fél év áll a rendelkezésére a kivitelezőknek. Lapzártakor az ülés még tartott. A városi kábeltelevízió szervezéséről, a Ligeti Károly nevét viselő ifjúsági köz­pont hasznosításáról, a tanácsi szociá­lis bérlakások, a lakáscélú szociális tá­mogatásokról, a szervezeti és működési szabályzat előkészítéséről, valamint az áHá'mF'gazdaság telékhasználati)díjá­nak rendezéséről vitatkoztak és dön­töttek a képviselők. I N. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT SPORT NB I. A csoportos férfi röplabdamérkőzés: Kecske­méti SC-Fabulon-Vasas 3:0 (16, 13, 1) A „Párizsi Charta” „A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fog­va kapcsolataink a kölcsönös tiszteletre és az együtt­működésre alapozódnak” — ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi Charta az Új Európáért”, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek párizsi csúcstalálkozóján szerdán, ün­nepélyes keretek között, aláírt okmány.-A charta a helsinki zárónyilatkozatban foglalt elvek érvényének megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és együttmű­ködés elveit és gyakorlati teendőit, rendelkezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozásáról. A mai korszak jellemzéseként a terjedelmes doku­mentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd elkötelezettség az emberi jogo­kon és az alapvető szabadságjogon alapuló demok­rácia mellett, s valamennyi ország számára megte­remtődik a gazdasági szabadságból és a társadalmi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biz­tonság”. Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó fejezet a demokráciát tekinti az európai nemzeteket kormányzó egyetlen rend­szernek. Az államok közötti baráti kapcsolatokról szólva, az aláírók megújítják azt a fogadalmukat, hogy tar­tózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az erő­szakkal való fenyegetéstől bármely állam területi ép­sége, vagy politikai függetlensége ellen, megerősítik kötelezettségüket, hogy a felmerülő vitákat békés esz­közökkel rendezik. E célból mechanizmust hoznak létre a konfliktusok megelőzésére és megoldására. „Európa megosztottságának megszűnésével új minőség elérésére törekedünk biztonsági kapcsola­tainkban” — szögezik le az aláírók, kijelentve: együttműködnek az egymás közötti bizalom és biz­tonság erősítésében, a fegyverzet-ellenőrzés és a le­szerelés megvalósításában. „Olyan Európát aka­runk, amely a béke forrása, nyitott a más országok­kal való párbeszéd és együttműködés iránt, üdvözli a kölcsönös cseréket, és részt vesz a jövő kihívásaira adandó közös válaszok keresésében” — hangoztatja a charta. Külön fő fejezet a Párizsi Chartában a jövőre vonatkozó iránymutatások összegezése. Ennek első része az úgynevezett emberi dimenzióra, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására és érvényesítésére vonatkozik, és ismét részletesen szól a nemzeti kisebbségekről. „Megerő­sítjük mély meggyőződésünket, hogy a népeink kö­zötti baráti kapcsolatok, a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megköveteli, hogy a nem­zeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvezzen, és megteremtődjenek a feltételek identitásuk kiteljesedéséhez. Kijelentjük, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdése­ket csak demokratikus politikai keretekben lehet kielégítően megoldani. Elismerjük továbbá, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek demok­ratikus jogait — mint az egyetemes emberi jogok részét — teljes mértékben tiszteletben kell tartani” — szögezik le az aláírók. A nemzeti kisebbségek jobb védelmével összefüggő kérdésekről szakértői találkozót hívnak össze Genfben, 1991 júliusának elejére. A dokumentum egyúttal aláhúzza, hogy'az alá­írók harcolni fognak a faji és az etnikai gyűlölet, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és az egyének megkülönböztetésének valamennyi formája, a vallá­si és ideológiai alapon történő üldözés ellen. A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a kato­nai biztonság terén megvalósítandó közös erőfeszí­tésekről szól. Előirányozza a bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekről mfegtartott tárgyalások folytatását, azzal, hogy azoknak legkésőbb a bizton­sági konferencia 1992-ben, Helsinkiben megtartan­dó utötalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonló­képpen erre az időre kívánják befejezni a hagyomá­nyos fegyveres erőkről folytatott tárgyalásokat a huszönkettek között. A megfelelő előkészítést köve­tően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi részt vevő állam számára nyitott leszere­lési, biztonság- és bizalomerősítési tárgyalások meg­kezdését. A harmincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a „Nyitott égbolt” kezdemé­nyezés megvalósítása mellett. Részletesen foglalkozik a dokumentum a gazda­sági együttműködés feladataival, állást foglal a piac- gazdaság mellett, leszögezve, hogy továbbra is tá­mogatni kell azokat az országokat, amelyek most vannak az áttérés átmeneti időszakában. Méltatja a charta az Európai Közösségek fontos szerepét a földrész politikai és gazdasági szerepében. Külön foglalkozik a környezetvédelem feladataival és a kulturális együttműködés fejlesztésével is. A charta harmadik fő fejezete az európai bizton­sági és együttműködési folyamat új struktúráit és intézményeit határozza meg. A konzultációk állan­dóvá tétele céljából rendszeresíti a különböző szintű találkozókat, és ezek adminisztrativ támogatására titkárságot hoz létre Prágában. — Az államfők ezentúl a konferencia utótalálko­zói alkalmából jönnek össze rendszeresen. Az első ilyen összejövetelre tehát 1992-ben kerül sor, Helsin­kiben. — A külügyminiszterek rendszeresen és évente legalább egyszer összeülnek (külügyminiszteri ta­nács): ez lesz a politikai konzultációk központi fóru­ma. Az újonnan alapított tanács első tálálkozóját Berlinben tartják meg. — A. vezető tisztségviselők bizottsága készíti elő a tanács találkozóit, és gondoskodik az ott született döntések végrehajtásáról, áttekinti az időszerű kér­déseket, ajánlásokat tehet a tanácsnak. A harmincnégy ország úgynevezett utótalálkozóit ezentúl kétévenként rendezik meg. A részt vevő álla­mok itt vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, áttekintik kötelezettségeik végrehajtását, és meg­vizsgálják a további lépéseket. Rendkívül jelentős fejlemény az, hogy a harminc­négy ország — bécsi székhellyel -— konfliktusmeg­előző központot hoz létre, azért, hogy segítse a taná­csot a konfliktusok kockázatának csökkentésében. Varsói székhellyel jön létre, az aláírók új közös in­tézményeként, a szabad választási iroda, amelynek feladata a részt vevő államokban megtartott válasz­tásokkal kapcsolatos kontaktusok és az információ- csere megkönnyítése. A charta javasolja az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet parlamenti közgyűlésének létre­hozását, hogy a biztonsági folyamatba nagyobb mertékbeú bevonják a parlamenteket. Szorgalmazza a parlamenti szintű kapcsolatok folytatását annak érdekében, hogy megvitassák: mi­lyen legyen az ilyen parlamenti szervezet tevékenysé­gi köre, munkamódszere és eljárási szabálya. Ezt a kérdést ä külügyminiszterek tanácsának első össze­jövetelén tekintik át. A charta egyes rendelkezéseire vonatkozó eljárási és szervezési módozatokat külön kiegészítő doku­mentumban foglalták össze.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom