Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

1990. október 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Külön listán indultak a néme­tek, külön a horvátok, sőt a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége is. Ottjártamkor éppen jelentést kapott a bizottság, hogy 18 idős, és egy lába-törött fiatal emberhez vitték ki az urnát. * * * MADARASON a 11 képvi­selői helyre negyvenen, a pol­gármesteri székre öten pályáz­tak. — Késő délutánra várjuk a választók zömét — mondja az elnök. Most kint van a földön mindenki, nehogy az éjjel bele­essen a paprikába a fagy. * * * BÁCSALMÁSON 6379 vá­lasztópolgár jogosult az urnák elé járulni — tájékoztat Fehér Mihály elnök és Tóta Gyula titkár. Délután három óráig majdnem megvan a kétötödös arány. Említésre méltó ese­mény szerencsére itt sem tör­tént. * H« * KISKUNHALAS. Jól jött az óra visszaállítása a szava­zatszámláló bizottságok tagja­inak. Legalább olyan jólesett most, mint amilyen rosszkor jött az országgyűlési választás­kor az átállás, mondják. A 3. sz. választókerület 24. sz. szavazókörében negyedó­rája kezdődött a szavazás,' s már jóval tíz fölötti a szavazók száma. Percenként jönnek voksolni. — Lehet persze -f- mondják 5^ 'hogy később alábbhagy a ssaipzókedv, hiszen az embe­rek többsége paprikát, szőlőt szüretel, s ha most nem jönnek el, később fáradtan már nem valószínű. Gyanújukat később a rész- eredmények igazolni látsza­nak, hiszen dél körül csak 10- 11 százalékos a városban a szavazók aránya. Magam is összefutok egy munkába induló középkorú asszonnyal, aki kérdésemre, hogy volt-e szavazni, határo­zottan rázza meg a fejét: — Nem, de nem is megyek. Nekem az a véleményem, min­den kormány bemutatta, hogy mit tud. Ez is. — Dehát most a helyi veze­tőkről kellene dönteni. — Nem bánom én, csupa hazugság az egész — legyint, s indul. Hs % * BALOTASZÁLLÁS. Fello- bogózott községháza, a nem- zetiszin zászló közepén az új, koronás címer díszük. Mint a vb-titkártól megtu­dom, az 1800 lelket számláló település aktívnak mutatko­zott a közéletre. A kilenc kép­viselői posztra 25 jelölt pályá­zik, s a polgármesterségért is hárman versengenek, kpztük a volt tanácselnök is. Kihalt a falu, rengetegen dolgoznak, de kilenc óra előtt tíz százalék már leszavazott. Megállók a kocsma és a szava­zókor között. Egy fiatalember, miután mindkét helyiséget megjárta, indulóban tömören összefoglalja a tanulságot: —- Tudja, úgy van ez, ahogy Krisztus urunk mondta: ne hajtsátok el rólam a jóllakott szúnyogokat, mert csak éhe- sebbek jönnek. H« H« * KISSZÁLLÁS. Idősebb né­ni vág át a tanácsháza előtt, most jön épp a szavazásból: — Én nem jártam el a gyűlé­sekre — mondja —, mert akire szavaztam, anélkül is jól isme­rem. Végül is nem titok, az ed­digi tanácselnökre, Sörös Jó­zsefre szavaztam. Értelmes, szimpatikus ember, és már ed­dig is sokat tett Kisszállásért. Odabent a választási bizott­ságtól érdekes hírről értesülök. Nemrég megalakult egy párto­kon kívülieket tömörítő moz­galom, a Független Demokra­tikus Kisszállásért, amely cél­jának tekinti, hogy az önkor­mányzat megalakulása után is figyelemmel kísérje annak munkáját. Jelenleg négyszer annyi tagot számlálnak, mint a falubeli öt párt együttvéve. Egyébként tíz óra van, s már több, mint harminc százaléka a választásra jogosultaknak le­adta a voksát. He He He TOMPA. Többekkel is be­széltem, akik úgy vélték, hogy szégyen az ötezer lakosú falu­ra, hogy csak két polgármester­jelölt akadt. Indult az eddigi ta­nácselnöknő s vele szemben az MDF és a Kisgazdapárt közös jelöltje.'ÁTánácselnököt az él-” lenjelölt JÚbora csalással vá­dolja, mert a kampánykezdet előtt „Tájékoztatót” terjesztett az induló képviselőjelöltekről. Válaszul az MDF mindezt ki­szerkesztette a Tompái Hírek című kiadványban, amely egyesek szerint ,a kampány­csend reggelén jutott el a falu- beüek nagy részéhez. 1:1 He He H= KELEBIA. Már a falu felé közeledve a környező közsé­gekben olyan híreket hallot­tam, hogy Kelebián aztán ke­mény volt a kampány, még ve­rekedéssé is fajult. Rögtön a falu elején összeta­lálkoztam a Musák házaspár­ral, akik épp szavazni indul­tak. — Hát verekedésről azért nem tudunk — mondják a kér­désemre —, de arról hallot­tunk, hogy a becsületsértésig elmentek a jelöltek. A választási bizottság tagjai még visszafogottabban nyilat­koznak, szerintük legfeljebb csak szókimondó választási küzdelem volt ez, eltérő és szo­katlan az eddigi gyakorlattól. Dél felé közeledik az idő, a választásra jogosultak 30-35 százaléka már szavazott a há­rom polgármesterjelölt vala­melyikére. A régi tanácselnök ellenében egy független és egy MDF-jelölt indul a háromez­res lélekszámú településen és 32 képviselőjelölt.-Választási összeállításunk készítői: Baliai József, Bencze Andrea, Gál Zol­tán, Hajós Terézia, Nagy Mária, Schmidt Antal (1). A MEZŐGAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK 0. EURÓPAI KONFERENCIÁJA Első helyen: a környezetvédelem Vasárnap 28 ország több mint 30 küldötte részvételével megkezdő­dött a Mezőgazdasági Szakszerve-' zetek II. Európai Konferenciája Budapesten, a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vizgazdájkodási Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetségének (Medosz) székházában. A tanács­kozás résztvevői a mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolatát vi­tatják meg négynapos rendezvé­nyükön. Megnyitó beszédében Czirmay Tibor, a Medosz Szövetség főtitká­ra egyebek között elmondta: az eu­rópai mezőgazdasági szakszervezeti szövetségek és tagjaik nagy felelős­ségtudattal és elszántsággal támo­gatják a környezetvédelem ügyét. Úgy kell gazdálkodni a környezet­tel, hogy annak állapota a követke­ző generációk számára is fennma­radjon. Fontos kérdés, hogy ehhez miként tud a mezőgazdaság, a víz­ügy és az erdészet hozzájárulni. Egyre többen képviselik a földmű­velők körében is azt a nézetet, hogy csak az az agrárgazdaság képes tal­pon maradni, amely a környezet eredeti állapotát megközelítően fenntartja. Szakszervezetünk ezért szorgalmazza — külföldi partnerei­vel együtt — az úgynevezett tájgaz­dálkodás elvének és gyakorlatának mielőbbi kidolgozását, a műtrá­gyák és a növényvédőszerek fel- használásának csökkentését, a víz- gazdálkodás, a talajjavítás termé­szetet kímélő módszereinek elter­jesztését, a káros égéstermékek ki­bocsátásának csökkentését, a me­zőgazdaságban keletkező káros hulladékok és a vegyszermaradvá­nyok szakszerű összegyűjtését, ár­talmatlanítását. Az erdők pusztulá­sa csupán Európában mintegy 3 millió erdészeti és faipari dolgozó állását Veszélyezteti. A konferencia résztvevőit a kor­mány nevében Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium politikai államtit­kára köszöntötte. Fontosnak tar­totta annak deklarálását,^hogy a szakszervezetek a környezet-, az egészség- és a mimkavédelem kö­zötti '’összefüggésekből adódó fel­adatokat keresik. Véleménye sze­rint, a mezőgazdasági termelők mindenütt sokat tehetnek a környe­zetkímélő technológiák bevezetésé­vel. Beszámolt arról, hogy készül az új környezetvédelmi törvény terve­zete, amely elsődlegességet biztosít egyebek mellett a veszélyes hulladé­kok eltávolításának és a levegő tisz­taságát megóvó tennivalóknak. A tanácskozás résztvevőit kö­szöntötte Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­ségének elnöke, aki egyebek között elmondotta: a Medosz nemzetközi elismerését jelzi, hogy ilyen rangos európai tanácskozás rendezését bíz­ták a szervezetre. Kifejtette: fontos­nak tartja, hogy a szakszervezetek többet vállalnak a környezetvéde­lemben, a környezeti ártalmak megszüntetése érdekében. A tanácskozás hétfőn folytatja munkáját. Befejeződött Göncz Árpád ukrajnai látogatása Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai látogatásá­nak záró napján, szombaton Beregszászra látogatott Ungvárról. Az államfő kíséretéhez Kárpátalján csatlakozod Komlós Attila, a Magyarok Világszövetségének megbízott főtitkára, Göncz Lász­lónak, a Túra-vidéki Magyar Nemzetiségi Közösség titkárának, valamint Nagy Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség Bihar megyei elnökének társaságában. Bár a magyar államfőnek a feszített program miatt Munkácson áthaladva nem jütott ideje arra, hogy megtekintse a várat, Göncz Árpád arra azért talált módot, hogy kezet rázzon a köszöntésére nemzetiszínű lobogókkal összesereglett magyarokkal. A Bereg­szász felé vezető úton fellobogózott ünneplő magyarok gyakran állították meg az államfői konvojt. Beregszászra érkezve a város és a helyi magyarság képviselői fogadták Göncz Árpádot. A köz-. társasági elnök kalauzolásukkal sétát tett a történelmi emlékhe­lyekben gazdag kisváros utcáin. Megmutatták a magas rangú vendégnek Petőfi Sándor emléktábláját és Illyés Gyula mellszobrát is. A magyar államfőt kísérő több ezres gyülekezet búcsúzásképpen Göncz Árpáddal együtt elénekelte a Himnuszt. Az út következő állomása a magyar határ tőszomszédságában fekvő Tiszaújlak volt, ahol Göncz Árpád a megemlékezés virágait helyezte el a Rákóczi Ferenc kuruc csapatainak emléket állító turulmadaras emlékműnél. (Az 1712-ben állított emlékművet 1946-ban lerombolták, majd több mint négy évtized után tavaly állították helyre.) Itt már Péterfalvára vezetett az út, ahol a határőr kolhoz tánco­sai szatmári verbunkkal fogadták a magas rangú látogatót. A tele­pülésen tett rövid körsétával ért véget Göncz Árpád beregszászi kirándulása. A program délután Ungváron folytatódott. A város délután négy órakor régen várt esemény színhelye volt: a Magyar Köztár­saság ajándékaként nagyszabású ünnepség keretében leplezték le Petőfi Sándor bronzszobrát. A magyar forradalmár költőnek emléket állító alkotás Ferenczy Béni gyulai Petőfi-szobrának má­solata. Az esemény tiszteletére tízezres ünneplő tömeg gyűlt össze ma­gyar nemzeti lobogók alatt a téren, amely mostantól Petőfi nevét veszi fel. Az ünnepségre eljött Göncz Árpád vendéglátója, Leonyid Krav- csuk, az Ukrán Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke; jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A ma­gyar kormány képviseletében részt vett az eseményen Beke Kata művelődési államtitkár. A magyar, a szovjet és az ukrán Himnusz elhangzása után Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk együtt vonta le a leplet Petőfi bronzszobráról, majd avatóbeszédek hangzottak el. Göncz Árpád az anyai ágon szlovák, apai ágon szerb származá­sú Petőfi Sándor alakját idézve arra figyelmeztetett, hogy személye azt az üzenetet hordozza a kárpátaljai magyarság számára, hogy magyarnak lenni sorsvállalás, nem származás kérdése. Különösen fontos ez az üzenet itt a Kárpátok tövében, ahol most a magyarsá­gukat híven megőrzött emberek gyűltek össze a nagy magyar költő előtt tisztelegve. Göncz Árpád mély tisztelettel szólt a kárpátaljai magyarságról, amely hűséggel, elkötelezettséggel tartotta fenn ma­gyarságát a nehéz időkben is. Ez a hűség Magyarország számára is példamutató — hangoztatta. Magyarország számára ugyancsak fontos, hogy az itt élő emberek immár tevékeny részesei lehetnek az Ukrajnában zajló forradalmi átalakulásnak; végre saját sorsuk kovácsolóivá válhatnak az itteni magyarok. Magyarország támo­gatni kívánja a sorsuk formálását, de mindenekelőtt azzal nyújthat segítséget, ha demokratikus, virágzó Magyarországot épít fel, amely szoros kapcsolatokat ápol minden szomszédos országgal, amelyben magyar nemzeti kisebbségek élnek. Leonyid Kravcsuk avatóbeszédében ismételten történelmi jelen­tőségű látogatásként értékelte Göncz Árpád vizitjét. Ezzel — han­goztatta — új korszak kezdődik a két szomszédos állam kapcsola­taiban. A megbeszéléseken teljes egyetértés alakult ki a nemzeti kisebbségek ügyében; ennek lényege: Ukrajna garantálja, hogy a Kárpátalján élő magyarok a jövőben is otthon fogják érezni magu­kat szülőföldjükön. Petőfi szobrának felállítása is ezen kötelezett­ségvállalás bizonyítéka, egyben Ukrajna Magyarország iránti tisz­teletének is jele. Az ukrán és magyar poütikai és szellemi élet más vezetőinek beszédei után a jelenlévők a megemlékezés virágait helyezték el Petőfi szobrának talapzatán. Göncz Árpád hivatalos ukrajnai látogatásának végeztével szom­baton este hazautazott. EURÓPA TANÁCS Jelentés Magyarországról Egyértelműen támogatja Magyaror­szág felvételi kérelmét, ugyanakkor több helyen is kritikai megjegyzéseket is tesz Peter Schieder osztrák szocialís- tapárti képviselő abban a terjedelmes és enciklopédikus igényű jelentésben, •amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének keddi magyar;vitájához készített. Mint ismeretes, a közgyűlés kedden délelőtt foglal állást Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokrá­ciát tömörítő európai szervezet minisz­teri bizottsága ezt követően november 6-ai római ülésén dönt a felvételről. A keddi vitán beszédet mond Antall József miniszterelnök, aki külön ebből az alkalomból, látogat el az elzászi vá­rosba, az Európa Tanács székhelyére. Az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének dokumentumaként körö­zött Schieder-jelentés már az első mon­datában kiemeli, hogy Magyarország az első „a keleti tömb” országai közül, amely csatlakozni kíván az Európa Ta­nácshoz. Amikor véleményt formál er­ről a kérésről, az Európa Tanács parla­menti közgyűlése a Tanács alapszabá­lyának arra az elbírálására összponto­sít, hogy minden ET-tagállamnak el kell fogadnia a törvényesség uralmá­nak elvét és azt, hogy a fennhatóság alatt álló minden személy számára biz­tosítani kell az emberi és az alapvető szabadságjogokat. Tekintettel arra, hogy Magyarország az első a „posztkommunista” jelöltek közül, a terjedelmes jelentés készítője nemcsak Magyarországnak jelenkori történelmi fejlődésével foglalkozik, ha­nem múltjával is, visszautalva történel­mére. Részletesen elemzi az idei válasz­tások után kialakult politikai és gazda­sági helyzetet. • Egy másik jellegzetessége a Schieder- jelentésnek, hogy igen részletes áttekin­tést ad a magyar irodalom, a magyar képzőművészet és zene múltjáról és je­lenéről. Ismerteti az Európa Tanács doku­mentuma a magyar jogállam kiépítésé­re tett lépéseket, a magyar társadalom' politikai és gazdasági problémáit, a ki­sebbségek, köztük a zsidók és ti cigá­nyok helyzetét is. Nem hallgat az anti­szemitajelenségekről sem —, de hozzá­fűzi, hogy ha tapasztalhatók is ilyenek, mint más európai országokban, ezek nem uralkodó irányzatok és nem lehet az országra jellemzőnek tekinteni őket. A jelentés nemcsak hivatalos források­ból, hanem az érdekképviseleti szer­vektől eredő, eltérő adatok alapján is foglalkozik* a kisebbségekkel. Röviden összefoglalja Peter Schieder az Antall-kabinet kormánynyüatkoza- tát, célkitűzéseit, és részletesen foglal­kozik a környezetvédelmi problémák­kal, köztük Bős-Nagymarossal is. A je­lentéshez , csatolt határozati javaslat, amelyről kedden szavaznak az Európa Tanácsban, felszólítja az Európa Ta­nács Miniszteri Bizottságát, hogy hívja meg azonnali hatállyal Magyar- országot az Európa Tanácsba és bizto­sítson számára hét helyet az Európa Tanács paflamenti közgyűlésében. IZGALMASABB A JÖVŐ FAGGATÁSA Zenei világnap Október elseje — Yehudi Menuhin hegedűművész javaslatára — 1975 óta a zene világnapja. Az idei jeles napot nem kis részben az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy az új önkormányzatok válasz­tásának első huszonnégy órája. Ami szükségképpen módosít egy kicsit a szokásos perspektíván: a közhelyeket ismételgető mérlegkészí­tésnél, az eredménylisták színezgetésénél jóval izgalmasabb most a jövő faggatása. Annál is inkább, mert a fantázia szabad röptetésének — tapasztalatainkon, ismereteinken és egyéb szubjektív korlátáinkon kívül — egyelőre semmi komolyabb akadálya. A művelet még izgalmasabb akkor lenne, ha pontos irány és más részletek meghatározásával adna inspirációt, emelné a „játék” nehéz­ségi fokát az új kulturáüs kormányzat. (A tét már nem emelhető.) Legalább mostanára, a helyi adottságok és lehetőségek bemérésének, a stratégiák kidolgozásának idejére fontös lenne tudni, pontosan mit tekint a kultúrpolitika feladatának. Milyen elvek és gyakorlat szerint kívánja érvényesíteni befolyását (a föbbi között például a kormányzat által kiemeltnek tartott értékek elsőbbségét illetően), biztosítani a művelődés és az alkotómunka szabadságának intézményes és anyagi’ feltételeit? Hogyan készül, illetve készül-e egyáltalán az egyes kulturá­lis ágazatok állami támogatási rendszerének reformjára? Hogyan változtatja meg a mecenatúra tarthatatlan rendszerét? Ad-e arra biz­tosítékot, hogy az egyes kulturális kérdésekben érdemi döntést — számos eddigi esettel ellentétben — csak a szakmai és a társadalmi szervezetek bevonásával hoz. Köztudomású, hogy zenei közéletünk közelmúltbeü „megpezsdülése” legkitűnőbb muzsikusaink szerepbő­vülése: szokatlan arányú szóbeü szereplése épp egy efféle esethez: a Hanglemezgyártó Vállalat ügyéhez kötődik. Az igényesen megszólaltatott, értékes zene szerencsére mindezek mellett vagy ellenére is élte, éli a maga életét. A hazai és külföldi hangversenytermekben éppúgy, mint a hanglemezeken vagy kimagas­ló színvonalú, opera-előadásokként. Szinte időzítve, a zenei világnap­ra fejeződött be például a 3 hetes —^középdöntőjét Kecskeméten, Kodály szülővárosában,megrendezett—Erkel—Kodály Nemzetközi Zenei Verseny. De büszkék lehetünk arra is, hogy az idei párizsi őszi zenei fesztivált a magyar zene jegyében tartják, tizenegy különböző zenei esemény keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők—klasz- szikus és kortárs szerzőkkel a repertoáron —1 a magyar zenével. Ami szűkebb pátriánkat illeti, a kínálat miatt eddig sem lehetett okunk panaszra. A mai nap mindenekelőtt egy kellemes meglepetéssel szolgál: Kecskemét zenei élete új együttessel gyarapodott, mely ma este hét órakor a Kodály-iskola disztérmében lép első alkalommal nagykö­zönség elé. A kizárólag képzett muzsikusokból verbuválódott, kis lét­számú énekegyüttes művészeti vezetője Kiss Kataün. Nevük — Ars Nova — a vokális többszólamúság első nagy periódusát idézi. A me­gyeszékhely legfiatalabb kórusa zenei érdeklődésének, felkészültségé­nek köszönhetően bizonyos, hogy új színt hoz a már ismert, előad ói palettára. Épp ma nem számíthat stílustörésnek gondjaik említése sem: megszerezték ugyan erre az esztendőre a megyéi tanács Művészetért alapítványa támogatását, januártól azonban bizojjytálan számukra is a jövő. A ma esti hangverseny mégis, csak azért is, néhány percnyi ünnepet ígér. Az Ars Nova előadásában Purcell, Gesualdo, Spohr, Verdi, Hinde­mith és Vajda művei csendülnek fel. Közreműködik Hajdú Katalin (ének), Maczák János (klarinét) és Gerhát László (zongora). Károlyi Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom