Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

\

4 0 PETŐFI NÉPE • 1990. október 1.

POFA VIZIT? NEM KAPOTT VÁLASZT A FIDESZ?

— „OKOSKODÓ” ELŐADÁSOK? ______________

v— MOST CSAK A „SZÓRAKOZTATÁS” IDŐSZERŰ?

Az igazgató szerint: minden rendben

— Sokan egyfajta értékítéletnek tekintik a kecskeméti színházi televíziós közvetítések elmaradását.

— Ez összefügg az előző évek koncepciójával. Én nem a világnak akarok színházat csinálni, nem a szomszéd rendezőnek, nem beavatott kritikusoknak, hanem ennek a megyének, ennek a városnak. Hogy ez az iksz televíziósoknak nem egészen jó, hogy ők mást gondolnak, más kulturális világban élnek még? Ettől romlott el az egész magyar színészet úgy, ahogy van.

— A megmérető fesztiválokról is hiányzik Kecskemét.

— Kezdetben a fesztiválokra mi is elmentünk, bolond voltam, hogy adtam rá pénzt. Nekünk kell megfizetni a költségeket. Nem kívánok részt venni az ilyen költséges pofaviziteken. Ha akartunk volna, mehettünk volna. Boldogok, ha valaki felmegy.

— A szakmai szembesítés, a reklám, a jó hír nem ért volna meg néhány tízezer forintot?

— Azt a pénzt inkább elköltőm itt egy díszletre vagy azért, hogy oda felutazzak egy napig és ott iksz vagy ipszilon előtt játsszunk. Nem hiszek abban, hogy ilyen színházi világban kell élni. Jártál néha a szolnoki vagy kaposvári színházban?

— Azt éreztem ott, amit sajnos itt nem mindig: színházban vagyok. A legjobbnak tartott előadásokra juthattam el, megbizonyosodhattam: így is lehet színházat csinálni, csak így érdemes. Arról nem is

. szólva, hogy .a, közönség élénk érdeklődésével támogatta, segíti ezeket az előadásokat, mint ezt a látogatottsági adatok is bizonyítják.

— Előadásaik egy részét kiemelték, propagálták Pesten is mint politikai dafkéket — no, most jól beolvasunk a rendszernek —; legalábbis eddig ez volt. Ezt csak nálunk lehetett, ebben a furcsa, felemás rendszerben, amiben mi éltünk. Hogy mi jön új helyette, milyen rendszer, azt nem tudom neked megmondani, de hogy az egész színházi világunk csődbe jutott, az nem újság. A csődnek ilyen részében nem veszek részt.

— Elszomorodva hallgatom Katona József és Kelemen László szülőházának szomszédságában, a magyar drámaíró nevét viselő társulat igazgatójától e számomra — hiszem: sokak számára — elfogadhatatlan „hitvallást”. Több mint tévedésnek tartom nagy erejű, magas színvonalú, emberségünket növelő, a bilincseket feszegető előadások politikai dafke minősítését. Szinte napra pontosan kétszáz éve kiáltott az első magyar játékszíni társulat kormányzója a nemzethez. „Itt — mármint a teátrumban — hallatik a Szabadságnak hatalmas szava.”

— Aniikor ide jöttem, eldöntöttem, közönségvonzó színházat csinálunk. Járjanak az emberek a színházba'. Lássák azt, hogy a színházjegy biztos intézmény. Láttál olyat, hogy elmarad egy előadás, hogy ne azt játsszák, ami a plakáton" van? Előtte meg folyton azt láttad, Ruszttól végig ezt láttad. Az emberek ezt akarják, ezért adnak pénzt, százezren jönnek el egy évben, százhúszezren, ennél többet nem lehet elkívánni egy színháztól.

— Gyurkó László igazgatása alatt valóban elmaradt jó néhány előadás, de előtte csak nagy ritkán fordult elő' kényszerszünet, vagy műsorváltozás. Látogatottság szempontjából is voltak Kecskeméten a tavalyinál jobb évadok, jó néhány igényes dráma vonzott tízezernél jóval több nézőt. Még egyszer megkérdem: a színház célját csak a szórakoztatásban látod?-‘—Igen, mellette lehet még sok szép, okos gondolatot tolmácsolni, de Magyarországon ma a színháznak az a dolga, hogy az itt lévő embereknek az életéből kikapcsolja a napi gondokat és két- három órára próbáljon felüdülést adni. Nem úgy, mint eddig tette, hogy folyton csak tanítani, meg okoskodni akar.

— Alig-alig jutnak eszembe az elmúlt

évtizedből „okoskodó” kecskeméti előadások, hacsak Örkényt, Schillert, Shakes- peare-t, Katonát nem sorolom az „időszerűtlen” drámaírók közé. A felkavaró előadásokat hiányolom az elmúlt évekből.

— Nem tudok veled vitatkozni. Ez ízlés kérdése. Sajnálom, hogy nem találod egyik vagy másik előadásunkat igazán jónak. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek megtették a maguk hatását..Úgy gondolom, hogy a tavalyi prózai bemutatóink közül az egy, Az ember tragédiája kivételével — csak Madách szavainak megszólalta’tása volt érdemünk, de különben nem volt jó előadás, úgy igaz, ahogyan megírtátok —, de a másik kettőt szerintem okkal fogadta kedvezően a közönség.

— Talán a meghatározó egyéniségek hiánya miatt érzik jellegtelennek, szürkének a kecskeméti társulatot. Vannak jó színészek, de hiányoznak a markáns egyéniségek.!

— Ez nem teljes értékű társulat, de erre az átmeneti évadra csak a legszükségesebb mértékben változtathattunk. Két művészt szerződtettünk. Idehoztunk egy jó karmestert is, meg egy új bábtagozatra, de ez külön ügy.

— Azért is kérdem, mert úgy tudom, idén sem lesz tájékoztató műsorfüzet.- Nincs rá pénzünk. Szines plakátokra sincs. Spórolunk. Ezért voltunk kénytelenek megválni néhány embertől. Nem lesz függetlenített dramaturgunk sem. Szorosan összefügg a színpad meg pénztár, nem lehet szétválasztani a művészetet és a pénzt, időnként engedményeket kell tennünk. Megköszönöm, hogy eljöttél megérdeklődni, hogy. mit csinálunk, mit tervezünk.-De-ezt-, nem- most kellett volna megtenned,' hánferfi' ákk’óif* amikor a Fidesz'levele megjelent az újságban. Meg kellett volna kérdezned engem vagy a városi tanácsot: csődben van a színház? Ezt elmulasztottátok. Közleményeteket tényként vették át a pesti lapok. Ha egy fiatalember van ebben a pozícióban, akkor ezek az írások egy életre tönkretették volna. Szerencsére engem már nem zavarnak, mert a magyar színészetben az én munkámat nem az itteni négy esztendő minősíti, hanem az egész, a több mint négy évtized. Az, hogy itt ülünk és beszélgetünk, ázt bizonyítja: nem igazak az elmarasztalások, mert különben börtönben ülnék, a színház ellen pedig csődeljárást indítottak volna.

— Azt hiszem, ez az interjú nem alkalmas megállapításaid taglalására. Csupán megjegyzem: az említett cikket nem mi írtuk, hanem csak helyet adtunk egy közleménynek. A címzettek sem mi voltunk. Dr. Adorján Mihály semmilyen formában nem válaszolt a nyilvános levélre, de utasította illetékes osztályait? tegyék meg a szükséges intézkedéseket. E sorok írójának azonban megjegyezte: jobban örült volna, ha a tanácsot azért kellett volna elmarasztalni, hogy illetéktelenül beavatkozott a jól működő színház ügyeibe, és nem ilyen kusza gazdasági ügyek kapcsán kritizálják. Történt-e valami a Fidesz-levél után?

— Semmi. A városi tanács nem is tehetett semmit, mert csak 1990 januárja óta felügyelik intézményünket. Szerintem a tanácselnök úrnak, mielőtt nyilatkozik, át kellett volna menni a szomszéd szobába és megkérdezni illetékes munkatársait, hogy csődbe ment-e a színház azalatt, amióta a városhoz tartozik. Megtudhatta volna: nem ment csődbe, az 1989/90-es tervét tökéletesen teljesítette, igaz, 3,5 millióval többet költött az előirányzottnál, de a bevétel is 5 millióval több lett a vártnál. A haszon tehát másfél millió forint.

— Köszönjük őszinteségét, ha nem is érthetünk egyet számos következtetésével. A színház pénzügyeire, gondolom, majd az őszre várható újabb ellenőrzés után térhetünk vissza, addig értelmetlen a vita.

Mivel mindig a színház, a jó, az igaz gondolatokat népszerűsítő, embernemesítő, színvonalasan szórakoztató színház pártján voltunk — mi mást tehetnénk? —, azt kívánjuk, hogy az új évadban minél többször örvendeztesse meg a nézőket ilyen produkciókkal a búcsúzó igazgató, a részben búcsúzó társulat. Amíg élünk, remélünk...

Heltai Nándor

Ü :' ; . j , , 3 | 'in,-, i

SAJTOPOSTA

VÁLASZOL A GELKA TERVEZŐMÉRNÖKE

Milyen a hunyadivárosi < műholdas vétel?

, Szeptember 10-én megjelent Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük, hogy a kecskeméti Hunyadiváros új lakótelepén, a Mátyás király körút—Czoll- ner köz—Liszt Ferenc utca által határolt térségben panaszkodnak az URH-s rádióműsorok hallgatói, valamint a műholdas tévéprogramok, nézői. Az előbbiek azért, mert a zömében igen. fülbemászó muzsikát sugárzó újvidéki, csehszlovák és osztrák rádióadásokat egyáltalán nem foghatják a világvevő rádiókészülékeiken, az utóbbiak gondja pedig az, hogy a napi félórás képes híradót sugárzó, francia nyelvű TV 5 jeleit egy ideje nem továbbítja az „égi csatornás rendszer”. Olvasóink úgy vélik, hogy védtelenek, kiszolgáltatottak e technika kezelőivel szemben, akik „jóvoltából” ennyire szűkre szabott a műsorkínálat,

A megyeszékhely említett városrészében a Gelka helyi üzeme szerelte fel és azóta is működteti a műholdas kábelrendszert. E cég tervezőmérnöke, Cseke János, aki a cikkünkben foglaltakra a következőket válaszolta:

— A Hunyadivárosban jelenleg üzemelő vevőantennánk mindössze négy ultrarövidhullámú rádióadás jeleit küldi a kábelek segítségével a lakásokba, az 0IRT sávon a Kossuth, Petőfi és Bartók programot, a CCIR sávon pedig a Danubius műsort. Való igaz, e két sávon jóval gazdagabb lehetne a kínálat, csakhogy a hiányolt külföldi rádiók műsorjelei olyan gyengén érkeznek>e területre, hbgy a kábeles műsor- és jeltovábbító rendszerekre vonatkozó- 11458/2-87. számú szabvány alapján nem alkalmasak a továbbításra. E helyzet megváltoztatása, jobbítása érdekében mi semmit sem tehetünk.

Ami a tévéadásokat illeti, örömmel mondom el, hogy városunkban az általunk műszakilag felügyelt parabolaantenna veszi és adja tovább a legtöbb programot, összesen nyolcat (Eurosport, Lifestyle, MfV Europa, Sat 1, RTL Plus stb.). Ezenkívül továbbítjuk a két budapesti, a kecskeméti, valamint az újvidéki tévéműsor jeleit. i t

A nézőknek jogos ama észrevételük, hogy a műsorkínálatból hiányzik á francia TV 5 adása. Magyarázata mindennek az, hogy a TV 5-öt nem azon műholdból sugározzák, amelyre az antennánkat nemrégen irányítottuk, éppen a programválaszték bővítése érdekében. Az nem vitás, hogy az említett csatornákon főleg popzene .és játékfilm hallható-látható — angol és német nyelveken —, s szinte minimális a hír- és információs blokk. Csak hát e témakör már nem a technikai szakember kompetenciája...

A szerkesztő megjegyzése:

Mint ismeretes, a rádió URH-adásai sugárzását a földrajzi hely, az időjárási viszony és a napszak egyaránt befolyásolja. Ezt jól tudják a környékbeliek, akik éveken át fogták az OIRT és CCIR sávokon kibocsátott jeleket a házuk tetőzetén lévő helyi antennával, amely révén egyszer jó volt a vétel, máskor kevésbé. Talán ezt a szerény vételi lehetőséget most a kábelrendszer idején is meg kellene kapniuk az érdekelt hunyadivárosiaknak, persze, ehhez szükséges, hogy a Gelka ne ragaszkodjon görcsösen ahhoz a bizonyos szabványhoz, ami sajnos csak szűkített programválasztékot enged meg.

A-hiányolt külföldi tévés politikai adással kapcsolatosan pedig elmondjuk: szeptember 19-e óta a Magyar Televízió 1-es csatornája a késő éjszakai órákban sugározza az angol rádió- és televíziótársaság, a BBC 30 perces híradóját, magyar nyelvű feliratozással.

... dühöng — de nem a déli szél, amint azt Arany János a közismert balladájában megírta, hanem az ember, pontosabban a tőserdei üdülőtulajdonos, aki napnyugta után félelemben él. Miért? Mert a szűkebb környezete kivilágítatlan. A részletekről az érintettek nevében így számolt be Szabóné:

— Minden akkor kezdődik, amikor este fél 8 óra körül, vagy még ké- sőbbenmegérkezünk az árpádszállási vasútállomásra. A sínek közelében lévő villanyoszlopokon egyetlen égő sem világít. Állítólag a rontópálok műve ez, hiszen ott mindent tönkretesznek. Úgy hírlik, a vasúti-közúti kereszteződésnél lévő lámpaszerkezet is a „jóvoltukból” tört össze.

Elhipszük mi az okot, csak azt nem tudjuk elfogadni, hogy az illetékesek meg sem kísérlik a javítások elvégzését. Számtalanszor szóltunk már ez ügyben a helyi tanácsnak, s kértük a sürgős intézkedést, ami azonbán máig várat magára.

Eléggé borsos összeget fizettet velünk a hatóság az üdülőhelyi díj címén, s ezért cserében minimum elvárjuk, hogy a környékbeli közvilágításról rendszeresen gondoskodjon. Ennek híján ugyanis a vagyonunk védelme sem garantált.

□ □ □

A tegnapi választások után, vagyis a mai naptól kezdődően az új, az önkormányzati közigazgatási rendszer,kezdheti meg munkáját hazánkban, tehát Lakiteleken is, amelyhez az említett üdülőterület tartozik. Reménykedünk abban, hogy a helyi testület első teendői közé veszi majd fel a tőserdei üdülőtulajdonosok előzőekben ismertetett jogos panaszainak orvoslását.

CIKKÜNK NYOMÁN

Rend és szervezettség

jellemezte a kutyakiállítást

Szeptember 24-én e hasábokon tolmácsoltuk a Nyugat-Dunántúl egyik városában, valamint Budapesten lakó két ebtulajdonos közös panaszát: a legutóbb Kecskeméten rendezett kutyakiállításon a csalódások sora érte őket, hiszen a magukkal hozott pár hónapos négylábúak után 100-100 forinttal több nevezési díjat kellett fizetniük, mint az hivatalosan járt volna, ráadásul igen szemetes volt a terület, ahol a pénztári tarifa kifüggesztése hiányzott, az emiatt és egyéb okból reklamálókkal pedig senki sem foglalkozott érdemben. Ezekután javasolták levélíróink, hogy a hírős város addig ne kapjon rendezési jogot ilyen rendezvényre, amíg azt nem tudja kellőképpen megszervezni és zökkenőmentesen lebonyolítani.

E sorainkra terjedelmes írásbeli ! választ kaptunk a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Kecskeméti Szervezetének elnökétől, Nagy Istvántól, aki, többi között, az alábbiakat adta tudtunkra:

A kiállításra egyesületi tagok és nem tagok egyaránt jelentkezhettek, s az országszerte egységes díjak szerint tartoztak fizetni, például az úgynevezett almos kutyák után 300, illetve 600 forintot. Erről valamennyi szervezetünk, klubunk és a szakosztályunk, nemkülönben pedig a közvélemény idejében értesült

— például a szórólapjaink segítségével.

Noha nehezményezzük a panaszos sporttársaink névtelenségét, határozottan állítjuk, hogy becsapásukról szó sem volt. Ennek ellenére úgy határozott a kecskeméti közösségünk, hogy 100-100 forin- . tot küld a „károsultakénak, ha fel- ”fedíK kilétüket.

Ami a környékbeli tisztaságot il- Íéti,J Úrinak megóvása1 érdekében a Városgazdasági Vállalattól 30 darab műanyag kukát, nagyméretű fémkonténert béreltünk, az erdészet pedig 20 darab — fából készült

— szeméttárolót helyezett el a területen. Ha mégis volt ott eldobva cigarettacsikk, vagy más hulladék, az csakis a kiállítók, a nézők, esetleg az ebet árusítók számlájára írható.

Ötszáznál is több tagtársunk fáradozott azért, hogy a kiállítás rendben és szervezetten történjen meg. A tény, miszerjnt csaknem 1300. kiállító kutyatulajdonos és körülbelül 6-8 ezer látogató vett részt az egész napos programon, arra bizonyság, hogy az sikeres volt, tefiát megvalósult a rendezők reménye. No, persze, ettől függetlenül előfordulhattak apróbb hiányosságok, ilyen-olyan nézeteltérések, amiért ezúton is elnézést kérek az egyesület kecskeméti szervezetének nevében.

Végül annyit: tagtársainknak és másoknak a jövőben is készséggel válaszolunk, ha az augusztus 26-ai kutyakiállításunkkal kapcsolatos észrevételeiket, bírálataikat, javaslataikat közvetlenül juttatják el hozzánk.

PRO ES KONTRA ER VEK

Még egyszer a lakáshitel-törlesztés ügyéről

Egy héttel ezelőtt e hasábokon adtuk közre a tekintélyes gazdasági szakértőkből álló Kék Szalag Bizottságnak a hazai lakásgondokról és az enyhítésüket célzó törekvésekről, lehetőségekről szóló eszmefuttatására érkezett lakossági reagálások közül a/ leginkább figyelemre méltóakat. Utóbbiak sorában a nyilvánosság elé tártuk azok véleményét, akik a vezetői prémiumok megvonása, valamint a különféle rangú egykori és mai főnökök olcsón tulajdonukba került volt szolgálati lakása tényleges árának megfizettetése révén kívánják feltölteni az állam ama kasszáját, melyből a lakásprogram megvalósítását kell finanszírozni. Tolmácsoltuk azon álláspontot is, miszerint az adósokjövedelmi helyzete szerint szükséges differenciáltan megemelni a lakáshitelek havonta törlesztendő részletét.

írásunk igen széles körű visszhangra talált olvasóink körében. Az ‘elmúlt napokban a megye minden résziből legalább húszan-huszonöten telefonon és személyesen mondták el a tárgybeni nézeteiket és javaslataikat. Szükségét látjuk annak, hogy ezekből egy csokorra valót ismertessünk e rovatunkban:

A Baján lakó Horváthék az alábbiakat hangoztatták:

— Indokolt volna, hogy a hosszú lejáratú lakáshitelek törlesztőinek jövedelmi viszonyairól és vagyoni állapotáról részletes képet kapjon a pénzintézet, s az adatok birtokában döntse el, hogy az illető család tud-e fizetni 50-75-100 százalékkal nagyobb törlesztési összeget, mint eddig tette. Ahol az egy fore jutó bevétel az átlagbért jóval meghaladja, s ahol hobbiföld, vagy nagy értékű autó, festmény, luxusigényű lakásberendezés található, ott vitathatatlanul felemelendő a visszafizetésre kerülő hitelrészlet,

Kalocsáról egy fiatal házaspár jelentkezett, ezen mondandójával:

— Az állam kérjen információt az adósok betétállományáról, s akinél bizonyított a 80-100 ezernél is magasabb megtakarítás, azoknál a törlesztés idejét jelentősen csökkentse.

A kiskunfélegyházi Fehérné a következőket közöíte:

— Sürgősen be kell vezetni a vagyonadót, amiből összejönnek a lakásgondok megoldására fordítható százmilliók. Meg kell adóztatni az igényeknél nagyobb lakástulajdont, illetve a családban lévő második személygépkocsit, mégpedig ez utóbbit a

jelenlegihez viszonyítottan megduplázott összeg erejéig.

A Kecskeméten lakók közül többen is egybehangzóan fejezték ki így a meggyőződésüket:

— Az 5-10 éve Vagy még régebben felvett1 lakáskölcsönök adósai is lényegesen magasabb bérben (nyugellátásban ) részesülnek, mint amit ezen ügyietek megkötésekor kaptak. Es hát az otthonaik forgalmi értéke is százezrekkel, esetleg félmillióval nagyobb a vételárnál. Ha piacgazdaságról beszélünk, logikus, hogy ezen megváltozott lakásárak alapján kell újólag megállapítaniuk a kamatösszegeket részükre.

Nos, ennyiben számoltunk be a pro és kontra érvekről, ötletekről, amelyek talán segíthetik a jogalkotókat abban, hogy a lakáshitelek vonat-1 kozásában és az ország égető lakás- problémáinak reúdezése érdekében méltányos, de igazságos döntést hozzanak. Sajtóposta rovatunk e témát ezzel lezártnak tekinti.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: '

6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611

w. ^ h |iny ißütKOßx jsonn a

Sör# sötét az éj i..