Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

\ 4 0 PETŐFI NÉPE • 1990. október 1. POFA VIZIT? NEM KAPOTT VÁLASZT A FIDESZ? — „OKOSKODÓ” ELŐADÁSOK? ______________ v— MOST CSAK A „SZÓRAKOZTATÁS” IDŐSZERŰ? Az igazgató szerint: minden rendben — Sokan egyfajta értékítéletnek te­kintik a kecskeméti színházi televízi­ós közvetítések elmaradását. — Ez összefügg az előző évek koncepciójával. Én nem a világnak akarok színházat csinálni, nem a szomszéd rendezőnek, nem beavatott kritikusok­nak, hanem ennek a megyének, ennek a városnak. Hogy ez az iksz televíziósoknak nem egészen jó, hogy ők mást gondolnak, más kulturális világban élnek még? Ettől romlott el az egész magyar színé­szet úgy, ahogy van. — A megmérető fesztiválokról is hiány­zik Kecskemét. — Kezdetben a fesztiválokra mi is elmentünk, bolond voltam, hogy adtam rá pénzt. Nekünk kell megfizetni a költségeket. Nem kívánok részt venni az ilyen költséges pofaviziteken. Ha akartunk vol­na, mehettünk volna. Boldogok, ha valaki fel­megy. — A szakmai szembesítés, a reklám, a jó hír nem ért volna meg néhány tízezer forin­tot? — Azt a pénzt inkább elköltőm itt egy díszletre vagy azért, hogy oda felutazzak egy napig és ott iksz vagy ipszilon előtt játsszunk. Nem hiszek ab­ban, hogy ilyen színházi világban kell élni. Jártál néha a szolnoki vagy kaposvári színházban? — Azt éreztem ott, amit sajnos itt nem mindig: színházban vagyok. A legjobbnak tartott előadásokra juthattam el, meg­bizonyosodhattam: így is lehet színházat csinálni, csak így érdemes. Arról nem is . szólva, hogy .a, közönség élénk érdeklődésé­vel támogatta, segíti ezeket az előadáso­kat, mint ezt a látogatottsági adatok is bizonyítják. — Előadásaik egy részét kiemelték, propagálták Pesten is mint politikai dafkéket — no, most jól beolvasunk a rendszernek —; legalábbis eddig ez volt. Ezt csak nálunk lehetett, ebben a furcsa, felemás rendszerben, amiben mi éltünk. Hogy mi jön új helyette, milyen rendszer, azt nem tudom neked megmondani, de hogy az egész színházi világunk csődbe jutott, az nem újság. A csődnek ilyen részében nem veszek részt. — Elszomorodva hallgatom Katona Jó­zsef és Kelemen László szülőházának szomszédságában, a magyar drámaíró ne­vét viselő társulat igazgatójától e számom­ra — hiszem: sokak számára — elfogadha­tatlan „hitvallást”. Több mint tévedésnek tartom nagy erejű, magas színvonalú, em­berségünket növelő, a bilincseket feszegető előadások politikai dafke minősítését. Szinte napra pontosan kétszáz éve kiáltott az első magyar játékszíni társulat kor­mányzója a nemzethez. „Itt — mármint a teátrumban — hallatik a Szabadságnak hatalmas szava.” — Aniikor ide jöttem, eldöntöttem, közönség­vonzó színházat csinálunk. Járjanak az emberek a színházba'. Lássák azt, hogy a színházjegy biztos intézmény. Láttál olyat, hogy elmarad egy előadás, hogy ne azt játsszák, ami a plakáton" van? Előtte meg folyton azt láttad, Ruszttól végig ezt láttad. Az emberek ezt akarják, ezért adnak pénzt, százezren jönnek el egy évben, százhúszez­ren, ennél többet nem lehet elkívánni egy színház­tól. — Gyurkó László igazgatása alatt való­ban elmaradt jó néhány előadás, de előtte csak nagy ritkán fordult elő' kényszerszünet, vagy műsorváltozás. Látogatottság szem­pontjából is voltak Kecskeméten a tavalyi­nál jobb évadok, jó néhány igényes dráma vonzott tízezernél jóval több nézőt. Még egyszer megkérdem: a színház célját csak a szórakoztatásban látod?-‘—Igen, mellette lehet még sok szép, okos gon­dolatot tolmácsolni, de Magyarországon ma a színháznak az a dolga, hogy az itt lévő embereknek az életéből kikapcsolja a napi gondokat és két- három órára próbáljon felüdülést adni. Nem úgy, mint eddig tette, hogy folyton csak tanítani, meg okoskodni akar. — Alig-alig jutnak eszembe az elmúlt évtizedből „okoskodó” kecskeméti előadá­sok, hacsak Örkényt, Schillert, Shakes- peare-t, Katonát nem sorolom az „idősze­rűtlen” drámaírók közé. A felkavaró előa­dásokat hiányolom az elmúlt évekből. — Nem tudok veled vitatkozni. Ez ízlés kérdése. Sajnálom, hogy nem találod egyik vagy másik elő­adásunkat igazán jónak. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek megtették a maguk hatását..Úgy gondolom, hogy a tavalyi prózai bemutatóink közül az egy, Az ember tragédiája kivételével — csak Madách szavainak megszólalta’tása volt érdemünk, de kü­lönben nem volt jó előadás, úgy igaz, ahogyan megírtátok —, de a másik kettőt szerintem okkal fogadta kedvezően a közönség. — Talán a meghatározó egyéniségek hiá­nya miatt érzik jellegtelennek, szürkének a kecskeméti társulatot. Vannak jó színészek, de hiányoznak a markáns egyéniségek.! — Ez nem teljes értékű társulat, de erre az átme­neti évadra csak a legszükségesebb mértékben vál­toztathattunk. Két művészt szerződtettünk. Ide­hoztunk egy jó karmestert is, meg egy új bábtago­zatra, de ez külön ügy. — Azért is kérdem, mert úgy tudom, idén sem lesz tájékoztató műsorfüzet.- Nincs rá pénzünk. Szines plakátokra sincs. Spórolunk. Ezért voltunk kénytelenek megválni néhány embertől. Nem lesz függetlenített drama­turgunk sem. Szorosan összefügg a színpad meg pénztár, nem lehet szétválasztani a művészetet és a pénzt, időnként engedményeket kell tennünk. Megköszönöm, hogy eljöttél megérdeklődni, hogy. mit csinálunk, mit tervezünk.-De-ezt-, nem- most kellett volna megtenned,' hánferfi' ákk’óif* amikor a Fidesz'levele megjelent az újságban. Meg kellett volna kérdezned engem vagy a városi tanácsot: csődben van a színház? Ezt elmulasztot­tátok. Közleményeteket tényként vették át a pesti lapok. Ha egy fiatalember van ebben a pozíció­ban, akkor ezek az írások egy életre tönkretették volna. Szerencsére engem már nem zavarnak, mert a magyar színészetben az én munkámat nem az itteni négy esztendő minősíti, hanem az egész, a több mint négy évtized. Az, hogy itt ülünk és beszélgetünk, ázt bizonyítja: nem igazak az elma­rasztalások, mert különben börtönben ülnék, a színház ellen pedig csődeljárást indítottak volna. — Azt hiszem, ez az interjú nem alkalmas megállapításaid taglalására. Csupán meg­jegyzem: az említett cikket nem mi írtuk, hanem csak helyet adtunk egy közlemény­nek. A címzettek sem mi voltunk. Dr. Ador­ján Mihály semmilyen formában nem vála­szolt a nyilvános levélre, de utasította illeté­kes osztályait? tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. E sorok írójának azonban megjegyezte: jobban örült volna, ha a taná­csot azért kellett volna elmarasztalni, hogy illetéktelenül beavatkozott a jól működő színház ügyeibe, és nem ilyen kusza gazda­sági ügyek kapcsán kritizálják. Történt-e valami a Fidesz-levél után? — Semmi. A városi tanács nem is tehetett sem­mit, mert csak 1990 januárja óta felügyelik intéz­ményünket. Szerintem a tanácselnök úrnak, mi­előtt nyilatkozik, át kellett volna menni a szom­széd szobába és megkérdezni illetékes munkatársa­it, hogy csődbe ment-e a színház azalatt, amióta a városhoz tartozik. Megtudhatta volna: nem ment csődbe, az 1989/90-es tervét tökéletesen teljesítette, igaz, 3,5 millióval többet költött az előirányzott­nál, de a bevétel is 5 millióval több lett a vártnál. A haszon tehát másfél millió forint. — Köszönjük őszinteségét, ha nem is ért­hetünk egyet számos következtetésével. A színház pénzügyeire, gondolom, majd az őszre várható újabb ellenőrzés után térhe­tünk vissza, addig értelmetlen a vita. Mivel mindig a színház, a jó, az igaz gondolatokat népszerűsítő, embernemesítő, színvonalasan szóra­koztató színház pártján voltunk — mi mást tehet­nénk? —, azt kívánjuk, hogy az új évadban minél többször örvendeztesse meg a nézőket ilyen produk­ciókkal a búcsúzó igazgató, a részben búcsúzó társu­lat. Amíg élünk, remélünk... Heltai Nándor Ü :' ; . j , , 3 | 'in,-, i SAJTOPOSTA VÁLASZOL A GELKA TERVEZŐMÉRNÖKE Milyen a hunyadivárosi < műholdas vétel? , Szeptember 10-én megjelent Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük, hogy a kecskeméti Hunyadiváros új lakótelepén, a Mátyás király körút—Czoll- ner köz—Liszt Ferenc utca által határolt térségben panaszkodnak az URH-s rádióműsorok hallgatói, valamint a műholdas tévéprogramok, nézői. Az előbbiek azért, mert a zömében igen. fülbemászó muzsikát sugár­zó újvidéki, csehszlovák és osztrák rádióadásokat egyáltalán nem foghat­ják a világvevő rádiókészülékeiken, az utóbbiak gondja pedig az, hogy a napi félórás képes híradót sugárzó, francia nyelvű TV 5 jeleit egy ideje nem továbbítja az „égi csatornás rendszer”. Olvasóink úgy vélik, hogy védtele­nek, kiszolgáltatottak e technika kezelőivel szemben, akik „jóvoltából” ennyire szűkre szabott a műsorkínálat, A megyeszékhely említett városrészében a Gelka helyi üzeme szerelte fel és azóta is működteti a műholdas kábelrendszert. E cég tervezőmérnöke, Cseke János, aki a cikkünkben foglaltakra a következőket válaszolta: — A Hunyadivárosban jelenleg üzemelő vevőantennánk mindössze négy ultrarövidhullámú rádióadás jeleit küldi a kábelek segítségével a lakásokba, az 0IRT sávon a Kossuth, Petőfi és Bartók programot, a CCIR sávon pedig a Danubius műsort. Való igaz, e két sávon jóval gazdagabb lehetne a kínálat, csakhogy a hiányolt külföldi rádiók műsorjelei olyan gyengén érkeznek>e területre, hbgy a kábeles műsor- és jeltovábbító rendszerekre vonatkozó- 11458/2-87. számú szabvány alapján nem alkalmasak a továbbításra. E helyzet megváltoztatása, jobbítása érdekében mi semmit sem tehetünk. Ami a tévéadásokat illeti, örömmel mondom el, hogy városunkban az általunk műszakilag felügyelt parabolaantenna veszi és adja tovább a legtöbb programot, összesen nyolcat (Eurosport, Lifestyle, MfV Europa, Sat 1, RTL Plus stb.). Ezenkívül továbbítjuk a két budapesti, a kecskeméti, vala­mint az újvidéki tévéműsor jeleit. i t A nézőknek jogos ama észrevételük, hogy a műsorkínálatból hiányzik á francia TV 5 adása. Magyarázata mindennek az, hogy a TV 5-öt nem azon műholdból sugározzák, amelyre az antennánkat nemrégen irányítottuk, ép­pen a programválaszték bővítése érdekében. Az nem vitás, hogy az említett csatornákon főleg popzene .és játékfilm hallható-látható — angol és német nyelveken —, s szinte minimális a hír- és információs blokk. Csak hát e témakör már nem a technikai szakember kompetenciája... A szerkesztő megjegyzése: Mint ismeretes, a rádió URH-adásai sugárzását a földrajzi hely, az időjárási viszony és a napszak egyaránt befolyásolja. Ezt jól tudják a környékbeliek, akik éveken át fogták az OIRT és CCIR sávokon kibocsá­tott jeleket a házuk tetőzetén lévő helyi antennával, amely révén egyszer jó volt a vétel, máskor kevésbé. Talán ezt a szerény vételi lehetőséget most a kábelrendszer idején is meg kellene kapniuk az érdekelt hunyadivárosiak­nak, persze, ehhez szükséges, hogy a Gelka ne ragaszkodjon görcsösen ahhoz a bizonyos szabványhoz, ami sajnos csak szűkített programválaszté­kot enged meg. A-hiányolt külföldi tévés politikai adással kapcsolatosan pedig elmond­juk: szeptember 19-e óta a Magyar Televízió 1-es csatornája a késő éjszakai órákban sugározza az angol rádió- és televíziótársaság, a BBC 30 perces híradóját, magyar nyelvű feliratozással. ... dühöng — de nem a déli szél, amint azt Arany János a közis­mert balladájában megírta, hanem az ember, pontosabban a tőserdei üdülőtulajdonos, aki napnyugta után félelemben él. Miért? Mert a szűkebb környezete kivilágítatlan. A részletekről az érintettek nevé­ben így számolt be Szabóné: — Minden akkor kezdődik, amikor este fél 8 óra körül, vagy még ké- sőbbenmegérkezünk az árpádszállási vasútállomásra. A sínek közelében lévő villanyoszlopokon egyetlen égő sem világít. Állítólag a rontópálok műve ez, hiszen ott mindent tönkretesznek. Úgy hírlik, a vasúti-közúti ke­reszteződésnél lévő lámpaszerkezet is a „jóvoltukból” tört össze. Elhipszük mi az okot, csak azt nem tudjuk elfogadni, hogy az illetékesek meg sem kísérlik a javítások elvégzését. Számtalanszor szóltunk már ez ügyben a helyi tanácsnak, s kértük a sürgős intézke­dést, ami azonbán máig várat magára. Eléggé borsos összeget fizettet velünk a hatóság az üdülőhelyi díj címén, s ezért cserében minimum elvárjuk, hogy a környékbeli közvi­lágításról rendszeresen gondoskodjon. Ennek híján ugyanis a vagyo­nunk védelme sem garantált. □ □ □ A tegnapi választások után, vagyis a mai naptól kezdődően az új, az önkormányzati közigazgatási rendszer,kezdheti meg munkáját hazánkban, tehát Lakiteleken is, amelyhez az említett üdülőterület tartozik. Reménykedünk abban, hogy a helyi testület első teendői közé veszi majd fel a tőserdei üdülőtulajdonosok előzőekben ismerte­tett jogos panaszainak orvoslását. CIKKÜNK NYOMÁN Rend és szervezett­ség jellemezte a kutya­kiállítást Szeptember 24-én e hasábokon tolmácsoltuk a Nyugat-Dunántúl egyik városában, valamint Buda­pesten lakó két ebtulajdonos közös panaszát: a legutóbb Kecskeméten rendezett kutyakiállításon a csaló­dások sora érte őket, hiszen a ma­gukkal hozott pár hónapos négylá­búak után 100-100 forinttal több nevezési díjat kellett fizetniük, mint az hivatalosan járt volna, ráadásul igen szemetes volt a terület, ahol a pénztári tarifa kifüggesztése hiány­zott, az emiatt és egyéb okból rekla­málókkal pedig senki sem foglalko­zott érdemben. Ezekután javasol­ták levélíróink, hogy a hírős város addig ne kapjon rendezési jogot ilyen rendezvényre, amíg azt nem tudja kellőképpen megszervezni és zökkenőmentesen lebonyolítani. E sorainkra terjedelmes írásbeli ! választ kaptunk a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesülete Kecs­keméti Szervezetének elnökétől, Nagy Istvántól, aki, többi között, az alábbiakat adta tudtunkra: A kiállításra egyesületi tagok és nem tagok egyaránt jelentkezhet­tek, s az országszerte egységes díjak szerint tartoztak fizetni, például az úgynevezett almos kutyák után 300, illetve 600 forintot. Erről vala­mennyi szervezetünk, klubunk és a szakosztályunk, nemkülönben pe­dig a közvélemény idejében értesült — például a szórólapjaink segítsé­gével. Noha nehezményezzük a pana­szos sporttársaink névtelenségét, határozottan állítjuk, hogy becsa­pásukról szó sem volt. Ennek elle­nére úgy határozott a kecskeméti közösségünk, hogy 100-100 forin- . tot küld a „károsultakénak, ha fel- ”fedíK kilétüket. Ami a környékbeli tisztaságot il- Íéti,J Úrinak megóvása1 érdekében a Városgazdasági Vállalattól 30 da­rab műanyag kukát, nagyméretű fémkonténert béreltünk, az erdé­szet pedig 20 darab — fából készült — szeméttárolót helyezett el a terü­leten. Ha mégis volt ott eldobva cigarettacsikk, vagy más hulladék, az csakis a kiállítók, a nézők, eset­leg az ebet árusítók számlájára ír­ható. Ötszáznál is több tagtársunk fá­radozott azért, hogy a kiállítás rendben és szervezetten történjen meg. A tény, miszerjnt csaknem 1300. kiállító kutyatulajdonos és körülbelül 6-8 ezer látogató vett részt az egész napos programon, arra bizonyság, hogy az sikeres volt, tefiát megvalósult a rendezők reménye. No, persze, ettől függetle­nül előfordulhattak apróbb hiá­nyosságok, ilyen-olyan nézeteltéré­sek, amiért ezúton is elnézést kérek az egyesület kecskeméti szervezeté­nek nevében. Végül annyit: tagtársainknak és másoknak a jövőben is készséggel válaszolunk, ha az augusztus 26-ai kutyakiállításunkkal kapcsolatos észrevételeiket, bírálataikat, javas­lataikat közvetlenül juttatják el hozzánk. PRO ES KONTRA ER VEK Még egyszer a lakáshitel-törlesztés ügyéről Egy héttel ezelőtt e hasábokon ad­tuk közre a tekintélyes gazdasági szakértőkből álló Kék Szalag Bizott­ságnak a hazai lakásgondokról és az enyhítésüket célzó törekvésekről, le­hetőségekről szóló eszmefuttatására érkezett lakossági reagálások közül a/ leginkább figyelemre méltóakat. Utóbbiak sorában a nyilvánosság elé tártuk azok véleményét, akik a veze­tői prémiumok megvonása, valamint a különféle rangú egykori és mai fő­nökök olcsón tulajdonukba került volt szolgálati lakása tényleges árá­nak megfizettetése révén kívánják fel­tölteni az állam ama kasszáját, mely­ből a lakásprogram megvalósítását kell finanszírozni. Tolmácsoltuk azon álláspontot is, miszerint az adó­sokjövedelmi helyzete szerint szüksé­ges differenciáltan megemelni a la­káshitelek havonta törlesztendő rész­letét. írásunk igen széles körű visszhang­ra talált olvasóink körében. Az ‘el­múlt napokban a megye minden ré­sziből legalább húszan-huszonöten telefonon és személyesen mondták el a tárgybeni nézeteiket és javaslatai­kat. Szükségét látjuk annak, hogy ezekből egy csokorra valót ismertes­sünk e rovatunkban: A Baján lakó Horváthék az alábbi­akat hangoztatták: — Indokolt volna, hogy a hosszú lejáratú lakáshitelek törlesztőinek jö­vedelmi viszonyairól és vagyoni álla­potáról részletes képet kapjon a pénz­intézet, s az adatok birtokában döntse el, hogy az illető család tud-e fizetni 50-75-100 százalékkal nagyobb tör­lesztési összeget, mint eddig tette. Ahol az egy fore jutó bevétel az átlag­bért jóval meghaladja, s ahol hobbi­föld, vagy nagy értékű autó, festmény, luxusigényű lakásberendezés találha­tó, ott vitathatatlanul felemelendő a visszafizetésre kerülő hitelrészlet, Kalocsáról egy fiatal házaspár je­lentkezett, ezen mondandójával: — Az állam kérjen információt az adósok betétállományáról, s akinél bi­zonyított a 80-100 ezernél is maga­sabb megtakarítás, azoknál a törlesz­tés idejét jelentősen csökkentse. A kiskunfélegyházi Fehérné a kö­vetkezőket közöíte: — Sürgősen be kell vezetni a vagyonadót, amiből összejönnek a la­kásgondok megoldására fordítható százmilliók. Meg kell adóztatni az igényeknél nagyobb lakástulajdont, il­letve a családban lévő második sze­mélygépkocsit, mégpedig ez utóbbit a jelenlegihez viszonyítottan megduplá­zott összeg erejéig. A Kecskeméten lakók közül töb­ben is egybehangzóan fejezték ki így a meggyőződésüket: — Az 5-10 éve Vagy még régebben felvett1 lakáskölcsönök adósai is lénye­gesen magasabb bérben (nyugellátás­ban ) részesülnek, mint amit ezen ügy­ietek megkötésekor kaptak. Es hát az otthonaik forgalmi értéke is százez­rekkel, esetleg félmillióval nagyobb a vételárnál. Ha piacgazdaságról beszé­lünk, logikus, hogy ezen megváltozott lakásárak alapján kell újólag megálla­pítaniuk a kamatösszegeket részükre. Nos, ennyiben számoltunk be a pro és kontra érvekről, ötletekről, amelyek talán segíthetik a jogalkotó­kat abban, hogy a lakáshitelek vonat-1 kozásában és az ország égető lakás- problémáinak reúdezése érdekében méltányos, de igazságos döntést hoz­zanak. Sajtóposta rovatunk e témát ezzel lezártnak tekinti. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: ' 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 w. ^ h |iny ißütKOßx jsonn a Sör# sötét az éj i..

Next

/
Oldalképek
Tartalom