Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 229. szám Ára: 5,30 Ft 1990. szeptember 29., szombat ...-...................................................................................J ....-i.............. V asárnap, szeptember 30-án, hajnali három órakor zárul a nyári időszámítás, tehát ismét vissza kell igazítani az időmérő szerkeze­teket egy órával, korábbi időpontra: 3-ról 2 órára. A Pontosidő Telefonszolgálat csak a legutolsó pillanatban állítja át magneto­fonját. A tömegközlekedési vállalatok az óraigazítás miatt nem módosították menetrendjüket, csupán a MÁV adott ki egy pótfü­zetet, amelyben a május óta már bekövetkezett menetrendi válto­zásokról tájékoztatja az utasokat. (MTI) Göncz Árpád Ukrajnában Göncz Árpád köztársasági elnök hi­vatalos ukrajnai látogatásának máso­dik napján, pénteken, ukrán írókkal, költőkkel találkozott a köztársaság írószövetségében. Az oldott hangulatú találkozón a Magyar írók Szövetségének elnöki tisztéről a közelmúltban leköszönt Göncz nem is annyira államfőként, mint inkább írótársként vitatta meg vendéglátóival azokat a — szavai sze­rint —- kísértetiesen hasonlatos problé­mákat, amelyek a magyar és ukrán szellemi élet képviselőit egyaránt fog­lalkoztatják. Göncz tájékoztatta az ukrán kultúra követeit, hogy magyar írótársaik oroszlánrészt vállaltak az itteni rend­szerváltoztatásból. A mai átmeneti állapotot Göncz az­zal jellemezte, hogy ami volt, az össze­omlott, aminek viszont lennie kell, az még nem alakult ki. Sajnálatosnak ne­vezte, hogy a piac kialakulása együtt jár a talmi kulturális termékek áradatá­val. — Ez is azt látszik igazolni, hogy az állam nem adhatja fel a magas szín­vonalú kultúra támogatását — mon­dotta. Az Ukrán írószövetség képviselői ugyancsak az írók feladatvállalásának boncolgatásával kezdték mondandóju­kat. Utaltak arra, hogy az írószövetség kebléből indult útjára a RUH, a pe­resztrojkát támogató ukrán népi moz­galom. Az ellenzéki mozgalmaknak — és velük összhangban az íróknak is — az a céljuk, hogy független ukrán állam jöjjön létre. Álláspontjuk szerint ez nemcsak az ukrán nép érdekét szol­gálja, de egyenesen következik a Szov­jetunió belső fejlődéséből is. Göncz a demokratizálódás magyar tapasztalatai alapján felhívta a figyel­mét arra, hogy következetesen fel kell lépni az átalakulást veszélyeztető jelen­ségek ellen. Ilyen például az antiszemi­tizmus, illetve a nacionalizmus újjáéle­dése. A vendéglátók hangsúlyozták, hogy az ukrán ellenzéki erők már első nyilatkozataikban, deklarálták az anti­szemitizmus, illetve a szélsőséges nacio­nalizmus elleni harcukat. Az írókkal folytatott párbeszéd után Göncz rövid látogatást tett a kijevi fő­konzulátuson, majd az ukrán államfő különrepülőgépén Ungvárra utazott. A magyar államfőt meleg fogadta­tásban részesítették a Kárpátaljai Ma­gyarok Kulturális Szövetségének kép­viselői. Göncz Árpád fogadtatására (Folytatás a 2. oldalon) Félmilliónál több magyar katona volt szovjet hadifogoly ­A második világháború idején 513 767 magyar katona esett a szovjet hadsereg fogságába. A Vojennoisztoricseszkij Zsumal című folyóirat tanulmánya sze­rint a németek (2 389 560) és japánok (639 635) után a magyar hadifoglyok voltak a legtöbben szovjet hadifogolytá­borokban. A hadtudományi folyóirat legutóbbi számában terjedelmes írás foglalkozott a II. világháborús hadifoglyok szovjet­unióbeli helyzetével, körülményeikkel. A tanulmány részletesen foglalkozik a foglyok szállításának, a táborok költség­vetésének adataival, s egyebek között ír arról is, milyen ellátásban részesültek a foglyok, mekkora volt az élelmezési fej­adag. Az Írásból kiderül az is például, hogy azok a hadifoglyok, akik önként adták meg magukat a szovjet csapatok­nak, 10 dekával több kenyeret kaptak. MOZGÓSÍTÁSI BEMUTATÓ Az olasz vezérkari főnök Kecskeméten Pénteken délelőtt helikopteren a kecskeméti katonai repülőtérre érke­zett a Domenico Corcione hadtesttá­bornok, az olasz haderő vezérkari fő­nöke vezette katonai delegáció. A kül­döttséget elkísérte Bíró József vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének helyettese. A repülőtérről az olasz katonai delegáció a megyei hadkiegészítő parancsnokságra látoga­tott, ahol elsőként Kovács Lajos ezre­des, a Magyar Honvédség vezérkara szervezési és hadkiegészítési csoportfő­nök-helyettese adott tájékoztatást a Magyar Honvédség mozgósitási rend­szeréről, technikai végrehajtásáról, il­letve a honvédség felépítéséről. Horváth László ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnoka ismertette meg az olasz tábornokot és kíséretét Bács-Kiskun megyével, illetve a kato­nai mozgósítás rendjével, feladataival, tennivalóival. Domenico Corcione igen sok katonai-szakmai kérdést tett fel, amelyekre pontos és szakszerű.válaszo- kat kapott. Ezt követően bemutatták a delegációnak a kiegészítő parancsnok­ság ügyeletes tisztjének tevékenységét, a mozgósítást irányító operatív csoport működését, illetve a nyilvántartó és in­formációs osztály munkáját. Az olasz katonai küldöttséget és a kíséretükben lévő magas rangú magyar katonatiszteket a kecskeméti katonai repülőtéren Sági János alezredes, pa­rancsnok fogadta, majd meghallgatták Kovács Sándor őrnagy mozgósítással kapcsolatos tájékoztatóját. A vendége­ket ezután Horváth Lászlóné főhad­nagy, mozgósítási tiszt ismertette meg a csapatnál történő mozgósítás utáni feladatokkal, sőt, azt a különböző állo­másokon be is mutatta. A vendégek és kísérőik végigjárták azokat a helyeket, ahol a bevonuló tartalékosokat fogad­ják, nyilvántartásba veszik, átöltözte­tik, illetve megkezdik kiképzésüket. Ezután a gépjárművek technikai átvé­telét nézték meg. Domenico Corcione hadtesttábor­nok a mozgósítási bemutatót követően elmondta: „Nagyon jól szervezett, iga­zán érdekes, tanulságos bemutató ré­szese lehettem, amelyért ezúton mon­dok köszönetét önöknek. Bizonyára a bemutatóra való felkészülés, amely na­gyon gördülékeny, hibamentes volt, alaposan igénybe vette a tiszti és a le­génységi állományt. Ismételten köszö­nöm önöknek ezt a sikeres délelőttöt.” Az olasz haderő vezérkari főnöke és kísérete délben helikopterrel Budapest­re utazott, ahol a Honvédelmi Minisz­térium munkaebédjén vett részt. Gémes Gábor A SPORTÁG TÖRTÉNETÉNEK EDDIGI LEGSÚLYOSABB BALESETE Nincs szemtanúja a kiskunfélegyházi tragédiának Nem csak sporttársak, barátok is voltak A Légügyi Igazgatóság repülésbiztonsági osztálya még nem zárta le a szakértői vizsgálatot a megdöbbentő sár­kányrepülő-baleset ügyében. A-kiskunfélegyházi repülő­tér fölött vasárnap délután 2 óra 25 perckor történt összeütközésnek ugyanis egyetlen szemtanúja sincs, a feltéteíéz&efcen alapuló következtetések pedig különbö­ző eredményeket adnak. A tényék: a kecskeméti Traverz Sárkányrepülő Klub a múlt vasárnap gyakorló repülést szervezett Jakabszállás és Matkópuszta légterében. Délután öt géppel, útvonalrepülés sprán, Kiskunfélegyházára indultak. Az első motoros sár­kányt Szőke György vezetőpilóta, a másodikat Csöndör Sándor, a harmadikat Kiss Endre, a negyediket Kovács Géza, az ötödiket pedig Majoros Sándor vezette. Az utolsó gépen ketten ültek, Majoros Sándor utasa Kovács József volt. (Folytatás a 2. oldalon) HITEL TULAJDONVASARLASHOZ Eltüntetésre ítélt kitüntetések A vállalkozók tulajdonhoz jutá­sát'segítő új hitelkonstrukciót, az egzisztenciaalapot, a német kor­mánnyal közösen hozza létre a ma­gyar kormány. Az induláskor 100 mülió német márka értékben ka­punk hitelt, ezt ugyancsak az indu­láskor 4 milliárd forinttal egészíti ki a Magyar Nemzeti Bank a refi­nanszírozási hitelkeretből. Az alapból nyújtott hitel segítségével a vállalkozók nyilvános pályáza­ton vásárolhatják meg az állami vagyontárgyakat. A privatizáció­ból származó bevétel az 1300 milli­árd forintos államadósság csök­kentésére szolgál — jelentette ki a kormány heti ülését követő szoká­sos pénteki szóvivői tájékoztató meghívott vendége, Matolcsy György, a miniszterelnökség poli­tikai államtitkára. Szólt arról is, hogy a hitelkeret felső határát a kormány 5 millióról 50 millió forintra emelte, felvételé­hez 5 millió forintig 2 százalékos, 5 és 10 miihó forint között 15 szá­zalékos, 10 és 50 millió forint kö­zött 25 százalékos „saját erőre” van szükség. A hároméves kor­mányprogram keretében a privati­zációhoz kapcsolódik az MNB pri­vatizációs hitelkonstrukciója is. Ez a forma korlátlan összegben vehe­tő igénybe új és már működő vál­lalkozásokhoz, minden esetben 25 százalékos saját erő szükséges hoz­zá. A hitelkonstrukciókat részletei­ben egy kormányrendelet ismerteti majd, amelyet 10 napon belül ad ki a kormány. A szóvivői tájékoztató vendége Fefencz Csaba a miniszterelnöki tanácsadó testület tagja, a három­éves kormányprogram mellett ér­velve, annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány az or­szág, a lakosság számára a lehető legkisebb megrázkódtatással vég­rehajtó programot dolgozott ki. László Balázs szóvivő a kormány­ülésen szereplő témákat részletezve elmondta: változik az illetékek sza­bályozása. Az öröklés és az aján­dékozás után a jelenlegihez képest mintegy 30-40 százalékkal csökken az örökösök, illetve a megajándé­kozottak illetékterhe. A gépjármű után a jövőben az átruházásnál, eladásnál nem a hengerűrtartalom szerint számított átírási ületéket, hanem egységesen 500 forintot kel­lene fizetni. Az útlevél első kiállítá­sa vagy hosszabbítása egyaránt ezer forint lenne. A kormány — a bős-—nagymal rosi vízlépcső helyzetét megvitatva — foglalkozott a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások jövőjéről. Jóváhagyta, hogy létrejöjjön égy közös magyar—csehszlovák kor­mányközi bizottság, amely a víz­lépcső létesítésére “vonatkozó ál­lamközi szerződés újratárgyalásá­hoz dolgozna ki javaslat >kat. A nemzetközi gazdasági; pcso- latok minisztere a kormányülésen bejelentette: hazánk kikerül a COv COM-országok által megkülön­böztetett országok sorából. (Folytatás a 2. oldalon) Vámügyi egyezmény az NSZK és Magyarország között Nem mindennapi eseményre került sor tegnap Kecskeméten, ugyanis dr. Walter Schmutzer, a Német Szövetségi Köztársa­ság Fővámigazgatoságának ve­zetője és dr. Balogh György ve­zérőrnagy, a magyar Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka itt írta alá a két or­szág szervezetei között megkö­tött, a háború utáni első együtt­működési megállapodást. Á két aláíró exkluzív interjút adott la­punknak. — Mi a tartalma és jelentősé­ge a most parafáit szerződésnek? — Az Európához igazodás első hivatalos okmánya — mondotta dr. Balogh György —, amely az egységes német parlament, valamint a magyar parlament elé kerül végső jóvá­hagyásra. Ez a vámegyüttmű­ködési egyezmény az adminisztrációk együttműkö­dését hivatott szabályozni. Mérföldkő a két ország kapcso­latában, az első dokumentuma a vámigazgatásnak, amely nyu­gat-európai országgal létrejött. Dr. Walter Schmutzer: — Már évekkel ezelőtt hoz­záláttunk a szerződés előkészí­téséhez és nagyon örülök, hogy most aláírhattuk. Ez az első olyan szerződés, amit Németor­szág kelet-európai országgal köt. Ezzel szeretnénk kifejezés­re juttatni a magyar néppel, ugyanakkor a magyar vámigaz­gatással barátságunkat és együttműködési készségünket. (Folytatás a 2. oldalon) MI KERGETTE (ÖN)GYILKOSSÁGBA A 75 ÉVES FÉRFIT? ♦ Agyonszurkálta feleségét, majd kútba ugrott A sínek helyett az árokba • Mohi Ignácék Ladája a karambol után. (Tóth Sándor felvétele) Tragikus események játszód­tak le*tegnap Kecskeméten, az Olytozi utca 3. szám alatt. A hetvenöt éves Szabó Sándor egy lemezvágó ollóval fejbe vágta feleségét, Szabó Sándor- nét. Sajnos, gyilkos indulatá­ban ennyivel nem elégedett meg az idős férfi: egymás után ki­lencszer az asszony mellébe szúrt, I döfései a szívig hatol­tak. A hetvenéves Szabóné a helyszínen életét vesztette. Tette elkövetése után Szabó Sándor az udvarukban találha­tó ásott kúthoz ment, öngyil­kossági szándékkal beleugrott, s meghalt. A tegnapi napon súlyos köz­lekedési balesetek is történtek a megyében. Lajosmizse felől Kecskemét irányába haladt sze­mélygépkocsijával, az E75-ÖS úton, a külső forgalmi sávban, Mohi Ignác (Lajosmizse, Sza­badság u. 14.), s nem vette észre az úttest jobb szélén, műszaki hiba miatt álló pótkocsis teher­autót, amelynek Lajkó Márton (Kecskemét, Micsurin u. 25.) a tulajdonosa. Nekiütközött jár­művével, minek következtében, vele utazó feleségével, Mohi Ig- nácnéval együtt életveszélyes sérülést szenvedett. A személy­autóban százezer, a teherkocsi­ban körülbelül 300 ezer forint kár keletkezett. Az izsák—ágasegyházi vas­úti átjáróban Bodor Imre (Ágasegyháza, Kossuth u. 30.) okozott balesetet figyelmetlen­ségével. Lassújármüvével az 5301-es út felé haladt, eközben későn vette észre a vasúti átjá­róhoz közeledő vonatot. Az üt­közést elkerülendő, a jánírű kormányát balra rántotta, át­tért a menetirány szerinti bal oldalra, s ott a három méter mély árokba zuhant. A lassú- jármű utasa, Kapocs Ferenc (Ágasegyháza, Kossuth u. 29.) nyolc napon túl gyógyuló, nem életveszélyes sérülést szenve­dett. (További rendőrségi híreink a 12. oldalon) A V­Vasárnap: óraállítás A privatizáció bevetelei ......................... a z államadósságot csökkentik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom