Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-29 / 229. szám
V PETŐFI NÉPE 9 1990. szeptember 29. Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások A hétfőn elkezdődött magyar —szovjet megbeszélésekről a két ország gazdasági kapcsolatainak aktuális kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót Kádár BélaK a nemzetközi gazdasági1 kapcsolatok minisztere, a magyar küldöttség vezetője. péntek délelőtt az NGKM- ben. A tárgyalásokon — amelyekén a szovjet delegáció munkáját Konsztantyin Katusev vezeti — a napirenden két fontos téma szerepelt: a szovjet csapatok kivonásával összefüggő pénzügyi kérdések, valamint a magyár—szovjet gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakulásának megvitatása. A miniszter elmondta: a szovjet csapatkivonásokkal kapcsolatos magyar és szovjet álláspont az eszmecserén csupán részletkérdésekben közeledett egymáshoz, ám alapvetően nem változott, vagyis különbözik. Nevezetesen: magyar részről a pénzügyi problémák megoldását a csápatkivonást követő végelszámolásban látják, vagyis nem értünk egyet azzal a szovjet véleménnyel, miszerint az elszámolást folyamatosan kellene végezni. Ez a magyar álláspont szerint azért nem lehetséges, mert jelenleg még nem állnak rendelkezésre a megfe-’ lelő információk a pénzügyi kérdések rendezéséhez. Az eszmecsere második fontos területe volt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további alakulásának kérdése. Itt a magyar álláspont az volt, hogy a szovjet —magyar kapcsolatokat gazdasági területen is — a megváltozott gazdasági körülmények figyelembe vételével — új alapokra kell helyezni. Ám, mint erre a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere felhívta szovjet tárgyaló partnerei figyelmét, a kőolajszállítások rap- szodikus ingadozása nem teremti meg a mindkét fél számára szükséges szilárd alapokat. A tárgyalásokon elsősorban azt a kérdést vitatták meg, hogy a magyar gazdaságot miként érinti a konvertibilis elszámolásra való áttérés. A szovjet tárgyalóküldöttség nem értett egyet azzal a magyar felvetéssel, miszerint az átállás — bár ez közép- és hosszú távon előnyös lesz — egy rövid időszakban egy-kétmilliárd dollár veszteséget is okozhat a magyar gazdaságnak. A magyar álláspont az volt, hogy a veszteségek finanszírozásában a Szovjetuniónak is szerepet kellene vállalnia. Hogy ez miként történt meg, erről még konkrétan nem állapodtak meg. Annus Antal altábornagy, kormánymegbízott — aki ugyancsak részt vett a sajtóértekezleten — tájékoztatta az újságírókat, hogy a szovjet csapatok kivonása hazánkból a terveknek megfelelően folyik, s jelenleg még valamivel több mint 30 ezer szovjet katona van hazánk területén. Cáfolta továbbá azt a hírt, hogy a magyar hadsereg szovjet technikai eszközöket vásárolna a távozó csapatoktól. hétezer forintot lehet külföldre vinni \z állampolgárok a korábbinál több forintot vihetnek külföldre, mert október 1 -jétől módosul a devizajogszabály. A belföldiek október 1-jétől személyenként 2000 forintot, a külföldiek 500 forintot vihetnek ki és hozhatnak vissza Magyarországra. Nem vihető ki és nem hozható be azonban 500 forintnál nagyobb címletű bankjegy, még abban az esetben sem, ha,az együtt utazók által kivihető forintösszeg meghaladja az 500 forintot. Nem vihető ki és nem hozható be továbbra sem nemesfémből készült pénzérme. (MTI) Göncz Árpád Ukrajnában (Folytatás az 1. oldalról) megjelentek a terület és a város vezetői. A repülőtéren összegyűlt lelkes tömeg „Isten hozta, elnök úr!” transzparenst emelt a magasba. A magas rangú vendéget köszöntötte Horváth Ágoston plébános is. O nyája nevében arról beszélt Göncz Árpádnak, hogy leomlanak a nemzeteket elválasztó falak, amelyeket gonosz eszmék nevében emeltek mesterségesen. A plébánostól átvett keresztet magasba tartva, Göncz Árpád tapsvihar közepette vonult el az emberek sorfala előtt. A repülőtéri fogadtatás után a területi tanács székházában Kárpátalja és Urigvár vezetőivel találkozott a magyar köztársasági elnök. Az eszmecserén a kárpátaljai te-, rület vezetői javasolták, hogy Magyarországgal közösen hozzanak létre szabadkereskedelmi területet, s ösztönözzék vegyes vállalatok alapítását. Szóba került az utóbbi hónapokban megnehezedett határátlépés ügye is. Ezzel kapcsolatban elmondták, ma már belátják, hogy helytelen lépés volt az átkelő- forgalom megszigorítása. A területi tanács ezert a könnyített átlépés gyakorlatának helyreállítását tervezi, de ki akarják szűrni a „kereskedelmi’;’ célú utazásokat. A kárpátaljai vezetője kérték, hogy magyar építőipari cégek vegyenek részt a terület kórházépítési programjában. Göncz Árpád helyeselte a határ- átkelés megkönnyítésére tervezett intézkedéseket, ám úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha valamennyi, 1918-ban kettévágott utat összeforrasztanák, ezzel egy csapásra megoldódna a határforgalmi mizéria. Támogatta a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának gondolatát is, mert ez segíthetne kompenzálni Magyarország és Ukrajna gazdasági fejlődésének fázis- eltolódását. A kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban az államfő úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok közül itt találták meg. az egyik legsikeresebb megoldást a kisebbségek kezelésére. A megbeszélés után Göncz Árpád Ungvár nevezetességeivel ismerkedett, majd ellátogatott az ungvári egyetemen működő hungarológiai intézetbe. Este a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetői vacsorát adtak a magyar köztársasági elnök tiszteletére. Göncz Árpád szombaton, hivatalos ukrajnai látogatásának zárónapján Beregszászra látogat. Útközben megtekinti a munkácsi várat. Hazautazása előtt Ungváron részt vesz Petőfi emlékművének felavatásán. HERCEGSZÁNTÓ lóban elhangzott a következő közbeszólás is: „Hordót a zsidódnak!” Mivel ez idő alatt azonban a televízió kamerája az ülést vezető alelnököt mutatta, a felvételről nem állapítható meg, hogy a közbeszólas kitől származik. Szabad György azt is elmondta, hogy a teremben elhangzottakat több mikrofon is veszi, de most az sem adott segítséget. Az biztos, hogy a közbekiabálás az ülésteremben hangzott el. Nem valószínű, de nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy az üléstermet övező vendégpaholyok egyikéből kiabált valaki. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az inkriminált közbekiáltást az ülést vezető Vörös Vince alel- nök és a mellette helyet foglaló főtitkár, valamint a soros jegyzők sem hallották a teremben akkor uralkodó hangzavar miatt. Egyetlen képviselő sem jelezte, hogy hallotta volna. Az is egyértelművé vált, hogy bár Torgyán József képviselőtől többször elhangzott a „Hordót!”, „Hordót!” közbekiáltás, nem az ő hangján szólt a másik. Szabad György kifejtette azt is, hogy a gyalázkodó kijelentést véleménye szerint egy „magányos merénylő” tehette, és kijelentésével az Országgyűlés nem azonosítja magát, a cselekedetet a leghatározottabban elítéli. Nagy hiba lenne, ha a „magányos merénylő” elérné a célját, és az Országgyűlést bárki itthon és külföldön ennek alapján ítélné meg. A magyar demokrácia minden felelős vezetője küzd az antidemokratikus megnyilvánulások, minden előítélet, az antiszemita nézeteket tovább éltetők, illetve gerjesztők ellen. Ha kiderül az elkövető személye, mindent megtesznek annak érdekében, hogy erkölcsileg tegyék lehetetlenné, s ne játszhasson szerepet a magyar törvényhozásban. A tájékoztatón jelen lévő Dörnbach Alajos, az Ország- gyűlés alelnöke kérdésre válaszolva- elmondta, hogy a közbekiáltó személye ellen büntetőeljárás indítható izgatás, közösség, népcsoport megsértése miatt, ha feljelentés érkezik ez .ügyben. Kitért arra is, hogy a hazánkba látogató külföldi delegációk a hivatalos megbeszéléseken elismeréssel szólnak az országban kibontakozó demokráciáról, d parlament munkájáról, azonban a magánbeszélgetéseken élénken érdeklődnek afelől is: a disszonáns hangokra a társadalom egészségesen reagál-e? Ez a parlamenti eset is élénken foglalkoztatja az országhatáron túli partnereinket, és nemcsak a politikai köröket, hanem a külföldi tőkét is vísszaríaszt- hatja. A magyar Országgyűlés nem hogy nem azonosítja magát a Parlament üléstermében elhangzott „Hordót a zsidóknak!” kijelentéssel, hanem a leghatározottabban elítéli azt, a magyar parlament, a magyar demokrácia diszkreditálásának értékeli, minden lehetséges eszközzel igyekszik kideríteni, hogy ki tette ezt a kijelentést - mondotta Szabad György, az Országgyűlés elnöke pénteken, szokásos sajtótájékoztató- ján. Bár a plenáris ülések szünetelnek, a ház elnökének mégis volt mondanivalója a sajtó számára. Tájékoztatója elején hosszasan értékelte a magyar parlament külkapcso- latait, részletesen beszámolt arról, hogy milyen tájékoztatót kapnak a hazánkba érkező delegációk, illetve mi iránt érdeklődnek a magyar Országf yűlés munkájával kapcsolatán. Újságírói kérdésekre azonban fordulatot vett a tájékoztató, és jórészt arról esett szó a továbbiakban, hogy ren- delt-e el vizsgálatot az említett ügyben az Országgyűlés, ha igen, az milyen eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a Kurír című lap szeptember 24-ei reggeli kiadásában „Mondjon le a képviselő!” címmel, majd szeptember 25-én a Magyar Hírlapban. „Becsületsértés, közösség elleni izgatás?” címmel cikk jelent meg arról, hogy az Országgyűlés szeptember 18-ai plenáris ülésén Tölgyessy Péter képviselő interpellációja közben közbekiáltásként hangzott el egy mondat az ülésteremben: „Hordót a zsidóknak!”. Szabad György az újságírók kérdéseire válaszolva ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kijelentés közbekiáltásként hangzott el, s aki mondta, annak nem volt még bátorsága, hogy felfedje magát. Az elhangzottakra nem " lehet mentséget találni, és a kijelentés élesen ellentmond mind az alkotmányban, mind az írott etikai követelményekben foglaltaknak. A ház elnöke vizsgálatot rendelt el, megbízta az Országgyűlés főtitkárát, hivatalának vezetőjét, egyik főosztályvezetőjét és az ülésszak rögzítéséért felelős műszaki vezetőt, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vizsgálják meg, valóban elhangzottak-e ilyen szavak, s ha igen, kitől. Á vizsgálat megállapította, hogy a gyorsírói jegyzőkönyvben, amely az ülés hangulati elemein túl rögzíti a gyorsírók által hallott közbekiáltásokat is, az inkriminált mondat nem szerepel. Az ülésről készített videofelvétel többszöri meghallgatása alapján azonban megállapították, hogy a „Hordót! Hordót!” és más kevéssé érthető közbeszólásokat követően vaA privatizáció bevételei az államadósságot csökkentik (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő közölte, hogy a kormány egységes elvek alapján szabályozta a Magyar Köztársaság új rendjeleit, kitüntető jeleit és díjait. Felújítja az 1764-ben alapított Szent István-rendet, az 1946-ban alapított Magyar Köz- társasági Érdemrendet és Érdemkeresztet, továbbá az 1930-ban alapított Mägyar Corvin Koszorút és több más régi érdemrendet, illetve kitüntetést, mint például a Köztársasági Elnök elismerésének koszorúját és az életmentő kitüntetést, amit ismét Bátorsági Éremnek fognak nevezni. A kormány az elmúlt rendszer kitüntetéseit — a Kossuth- és a Széche- nyi-díj kivételével — megszünteti. A felújított kitüntetések közül csak a Bátorsági Éremmel jár pénzjutalom, a Kossuth- és Szé- chenyi-díjak pénzjutalmának összegét külön szabályozzák majd. A törvényjavaslat szerint a hatályba lépéstől kezdődően nem viselhetők az előzőleg adományozott állami kitüntetések közül például az 1956—57-ben adományozott és a forradalom leverésében szerzett „érdemekért” adományozott Munkás—Paraszt Hataloméit, illetve a Szabadság Érdemérem kitüntetéseket. (MTI) Vámügyi egyezmény az NSZK és Magyarország között (Folytatás az 1. oldalról) — Mit várnak önök ettől az egyezménytől? Véleményem szerint az egyezmény hozzájárul ahhoz — válaszolt dr. Walter Schmutzer —, hogy Magyarország csatlakozása az európai közösséghez gyorsabb és zökkenőmen- tesebb Jegyen. Minden területen együtt dolgozunk. Ezenbelül szeretnénk a vámeljárásokat, az árucserekereskedelmet megkönnyíteni, de természetesen el akarjuk kerülni, hogy az újabb lehetőséggel a kereskedők visszaéljenek.- A napi információcserén túl együttműködünk például a kábítószer elleni harcban — folytatta dr. Balogh György —, a kiképzésekben, és előirányoztuk a technikai eszközök, programok cseréjét is. Megállapodásunk hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vám- igazgatás a szó legszorosabb értelmé- beh európaivá váljon, integrálódásunk az európai egységes információs rendszerhez most, ezzel az első szerződéssel, a gyakorlatban is megkezdődött. Hogyan érzékeli majd a szerződés életbe lépését a magyar vagy a német turista? — kérdeztem az NSZK fővám- igazgatóságának vezetőjét. — Ha a turisták a határokon nem csempésznek, akkor gyakorlatilag semmit sem érzékelnek. Ha viszont csem0 Dr. Walter Schmutzer és dr. Balogh György kicseréli az aláírt dokumentumokat. pészeten kapnánk valakit, annak ezentúl tudnia kell ha Magyarországon követ el ilyen cselekményt, akkor Németországban is büntetés vár rá és fordítva. Eddig ilyen jellegű kapcsolat a két ország között nem volt. — Úgy hallottam, hogy egymás között „kecskeméti szerződésként” emlegetik a dokumentumot. Miért éppen Kecskeméten írták alá a szerződést? — A magyarok csatlakoztak elsőként a (volt) szocialista országok közül vámrendszerünkhöz, mi pedig azzal, hogy Kecskeméten írtuk alá ezt a nagyon fontos dokumentumot, kifejezésre akartuk juttatni, hogy Magyarország számunkra is nem csak Budapestből áll — válaszolta dr. Walter Schmutzer. Csabai István A megyei nemzetiségi bizottság záró tanácskozása Utolsó tanácskozását Hercegszántón tartotta a Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Bizottság tegnap délelőtt. Gottschall Péter elnök köszöntötte a megjelenteket, a megyénkben élő németek, szlovákok, bunyevác és sokác horvátok, valamint szerbek képviselőit, majd az előzetesen kiküldött írásbeli beszámoló megtárgyalása következett. Eszerint a bizottság az eltelt öt esztendőben rendszeresen napirendre tűzte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését. Különösen az utolsó két évben számtalan javaslattal és kezdeményezéssel élt a megyei döntések meghozatalakor, szorgalmazta a végrehajtást a települések tanácsainál. A megyei tanács következetesen támogatta a nemzetiségek érdekeit szolgáló helyi kezdeményezéseket. Ennek ellenére megállapítható, hogy lényeges előrelépést csak a nyelvápolás terén lehet kimutatni. Katymáron és Hartán nemzetiségi óvoda nyílt, nemrég avatták a bajai Német Általános Művelődési Központot. Nem sikerült azonban megvalósítani a hor- vát-szerb középiskolai képzést. A nemzetiségi bizottság pályázatokkal és szervező munkával segítette a hagyományőrző kis közösségeket, és különösen az idén jelentős anyagi támogatást nyújtott a népzenei és néptáncegyüttesek fenntartásához. Az elnöki beszámolót követően Hajdú István titkár tartott tájékoztatót a nemzetiségieket érintő jogszabályokról. Hangsúlyozta, hogy a jövőben is szorgalmazni kell a nemzetiségek képviseletét a megyei és a helyi önkormányzatokban. A nemzetiségi bizottság tagjai végezetül látogatást tettek a hercegszántói Ivó Andrics Általános Iskolában. A kétnyelvű oktatási intézményben Gyurity Marin igazgató fogadta a vendégeket, és adott tájékoztatást a képzésről. G. Z. A SPORTÁG TÖRTÉNETÉNEK EDDIGI LEGSÜLYOSABB BALESETE Nincs szemtanúja a kiskunfélegyházi tragédiának (Folytatás az 1. oldalról) A kiskunfélegyházi repülőtéren ezt a sorrendet tartva, látótávolságban elhelyezkedve leszállásba kezdtek. Az első négy sárkány úgynevezett bal iskolakörrel, a repülőtér városhoz közelebbi oldalán közelített a leszállójelhez. Majoros Sándor tőlük balra, a reptér másik oldalán érkezett, így az utolsó két gép tulajdonképpen szembekerült egymással. Nagy, mintegy 150 méternyi magasságkülönbséggel. A sebességük is eltért, az együléses gép '50-60, a kétüléses 70-80 kilométerrel repülhetett, Majoros fent, Kovács Géza alacsonyabban. Mindketten befordultak a leszálláshoz — és innentől már senki sem látta őket, mert mindenki azt a gépet (Kiss Endrét) figyelte, amelyik éppen a leszállójelhez közeledett. Társaik és a repülőtériek csak a hatalmas csattanás- ra figyeltek fel, majd az összefonódott sárkányok zuhanását látták. Százméternyi magasságban történt az ütközés, a három sportember halála földet éréskor azonnal beállt. Kovács József Kovács Géza 0 Majoros Sándor A sportág történetének eddigi legsúlyosabb balesete volt a kiskunfélegyházi — mondta péntek esti klubgyűlésükön Szőke György vezetőpilóta. Az 52 esztendős Kovács József (gazdálkodó), a 41 esztendős Kovács Géza (magántaxis) és a 36 éves Majoros Sándor (magánkereskedő) két esztendeje együtt kezdtek repülni a kecskeméti klubban. Együtt jártak a gyakorló repülésekre, így a vasárnapi jakabszállásira is, ahol Kovács Géza gépe csütörtököt mondott. Névrokona ezért a saját sárnyá- kát adta át az útvonalrepülésre, míg ő Majoros Sándor gépén lett utas. Majoros Sándort hétfőn, délután 14 óra 15 perckor, Kovács Gézát kedden, 10 óra 30-kor, míg Kovács Józsefet csütörtökön, 13 óra 30 perckor kísérik utolsó útjára a kecskeméti Köztemetőben. Hármójuk után öt félárva maradt. N. N. M. )T. Botrány egy gyalázkodó közbekiáltás miatt Szabad György vizsgálatot rendelt el