Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-21 / 222. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 21.

Tizenkét

aranycsillag

koszorúban

Négy évtized után nekünk is helyet szorítanak — Mit írnak rólunk kiadványaik? — Jó tudnunk az Európa Tanácsról

Mind többen kérdezgetik: mit akar az Európa Tanács, miként működik, kik vezetik?

A napokban zárult budapesti nemzetközi könyv- és videokiállí- táson külön standot béreltek. Tények és számok című tájékoztatójukból tudtam meg a több mint négy évtizedes kormányközi szervezetről, hogy 23 pluralista (többpárti) demokráciát foglal magában. Állandó székhelye Strasbourg, hivatalos nyelve a francia és az angol, de a közgyűléseken több más nyelv is használható munkanyelvként.

Tevékenységének két fő fóruma a miniszteri bizottság, illetve a parlamenti közgyűlés. Az előbbi a tagállamok külügyminisztereiből áll. Nagyobb létszámú a nemzeti parlamentekből kikerülő, 177 tagból összeállított közgyűlés.

Munkájuk eddigi főbb eredményei, illetve formái: a konveciók (nemzetközi megállapodások). Az 1950-ben kidolgozott emberi jogokról szóló szerződés betartásán két szervezet M- az Emberi Jogok Bizottsága és az Emberi Jogok Európai Bírósága — őrködik. Ha valaki úgy érzi, hogy sérelem érte és képtelen saját hazájában ezt orvosoltatni, akkor jogorvoslást kérhet, panaszt tehet az említett szervezeteknél.

VTöbb európai konvenció foglalkozik az emberek biztonságával, az egészségvédelemmel, az építészeti örökség megőrzésével, a természeti környezet megóvásával, a kultúrával és az oktatással, a helyi önkormányzatokkal. Támogatják a nemzeti filmgyártást. Szociális fejlesztési alapjuk létrehozása óta több mint 8 milliárd dollár hitelt adtak rászorulóknak.

ízléses, terjedelmes összeállítás sorolja az Európa, Tanács kiadványait. Időszakos sajtójukból az Europa journal egy különszáma, valamint a nagy formátumú, többszínnyomású Forum került a kezembe. Bemutatja Churchillt, De Gasperit, Spaakot, az Európa Tanács „alapító atyáit”. Hangsúlyozza, hogy eltérő pártállásuk, különböző világfelfogásuk ellenére felelősségtudatból vállalták, több hónapos előkészítés után, 1949. május 5-én az Európa Tanács alapokmányának az aláírását. Elnökké a francia szocialistát, Leon Blumot választották. A Német Szövetségi Köztársaság két év múlva lett tagja a közösségnek, ezután kezdték meg az európai szén- és acélközösség megszervezését. Ebből fejlődött ki az Európai közösség, vagyis napjainkban 12 államból álló Közös Piac. Olvasmányos cikk tudósít az Európa Tanács zászlajának (emblémájának; 12 aranyló csillag koszorúja kék mezőben) és himnuszának megszületéséről. Úgy vélték, hogy Beethoven Kilencedik szimfóniájának örömódája fejezi ki legünnepélyesebben az európai szellemet. Jelenleg Baron Crespo az Európa Parlament elnöke.

Érdekes beszélgetésben fejti ki nézeteit á Forum hasábjain az évente háromszor (tavasszal, ősszel és télen) ülésező Európa Parlament közgyűlésének elnöke. Anders Björck urat elsősorban Közép- és Kelet-Európáról kérdezgette kollégám. A syéd származású elnök kedvezően ítélte meg a Szovjetunió és az Európa Tanács közeledésének, együttműködésének esélyeit. Négyen a vizsgapad- ban címmel tudósítanak a magyar, a lengyel, a szovjet és a jugoszláv különleges vendégekről, akik 1989. június nyolcadika óta vehetnek részt az üléseken, igaz, kezdetben szavazati jog nélkül. Reger Ántal magyar küldött a Duna-táji változásokról számolt be egy egész oldalas cikkben. Hazánkkal kezdi hosszabb interjúját Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára. Úgy véli, Magyarország többé nem tántorodhat el Európától, sokat tett az emberi jógok érvényesítéséért.

A 64 ojdalas, szép kiállítású Forum egészségügyi, kulturális és sportcikkei egyaránt az európai népek közeledését szolgálják.

Heltaí Nándor

IGAZGATÓ KONTRA

Miskén feszül a húr de kinek a kárára?

Novák Lászlónéra, a miskei általános iskola tanárára csak bajt hozott az idei tanévkezdés. Mint mondja, meglepetésként érte, hogy hirtelenjében napközis tanárnak osztotta be az igazgató. Már előre fél a problémák miatt. Gyerekeit egyedül neveli, attól tart, az állandó délutános műszak miatt nem tud velük kellően törődni, arról nem is beszélve, hogy betegesek, gyakran kell orvoshoz vinni őket. Próbált ő hadakozni Tóth Béla igazgatónál, ám kérése nem talált meghallgatásra — állítja a törékeny, idegileg megviselt asszony. Mindenesetre feszült a hangulat, megromlott a kapcsolat az iskola első számú vezetője és a napközis tanárnő között, s néhol bizony a személyeskedés is nyomot hagy viszonyukban. Mikor beszélgetek velük, állítások és cáfolatok kontrázzák egymást, nehéz eligazodni az összecsapások szövevényében.

— Reklamáltam az igazgatónál a beosztásom miatt, hogy nincs tekintettel szorult helyzetemre. Nagyon embertelennek, gyerekellenesnek tartom, ha ’egy igazgató annyit tud mondani egy anyának, hogy mondjon fel és kész — panaszkodik Novák Lászlóné. — Tudom, ez sokaknak jól jönne, akik erre az állásra ácsingóznak. De nem adom fel. Félreértés ne essék, nem az ellen hadakozom, hogy ne legyek egyáltalán napközis felügyelő, hanem azt szeretném elérni, hogy a saját gyerekeimet is gondozhassam, ez pedig csak akkor lehetséges, ha délelőttös vagyok, csakhogy délelőtt nincs napközi. így .<sgzjin aui,oiMÜku§M^vd44ffl4k. tőlük.

— Elmentem a vb-titkárhoz, segítsenek rajtam, nem létezik, hogy nincs valamiféle megnyugtató megoldás. Azzal tanácsoltak el, nem tudnak velem mit kezdeni. Ebben a bizonytalanságban nincs, aki mellém állna, aki segítene rajtam. Nem tehetek róla, hogy nem tudok helyezkedni, hogy kifejtem az ellenvéleményem, hogy nem adom fél az önállóságom. Rosszul' esett, hogy így bánnak el velem, kétszázezer OTP-kölcsön van a házon, miből fizessem, ha munkanélküli leszek? És a gyerekeket miből tartom el? Mire való a főiskolám?

Az egyébként jó hírű miskei iskola igazgatóját, Tóth Bélát arról kérdeztük: mitől a csetepaté? Valóban nincs megoldás?

— Megcsappant a tanulók létszáma, a napköziseké is. Evidens, hogy át kellett szervezni a tanerőt. Mindezt úgy óhajtottuk, hogy ne kelljen senkit meneszteni. Éhhez most is ragaszkodunk. Nem utcára akarjuk tenni az embereket, hanem ésszerűen akarjuk foglalkoztatni őket. Más kérdés, hogy egyesek ezt félreértelmezik, esetleg személyük elleni támadásnak vélik, pedig csupán a körülményekhez igazodunk. Mindenkinek legyen kenyere — ez a célunk!-T— Novákné ügyében egy személyben döntöttem. Fél tizenkettőtől délután négyig van a munkaideje. Tizenöt napközis gyereket bíztam rá, szóval nincs túlterhelve. Engedtessék meg nekem, hogy eldöntsem, a jelenlegi helyzetben ki melyik posztra felel meg leginkább. Ennyi idő alatt

a. kollégákat, tudom az erős és gyenge

pontjaikat, ismerem a rájuk váró terhelést. Szóval, úgy ítélem meg, hogy ebben a kérdésben képes vágyók igazságosan dönteni. Azt is meg kell mondanönT: a tanításra vannak Nováknénál alkalmasabbak. Egyébként ä kolléganőnek még a fizetését is meghagytuk, tehát anyagilag nem került hátrányba.

A súrlódások idején, miközben a szakmai rátermettsége kritika alá került a tanárnőnek, egy, papírlap járta a falut, melyen körülbelül ötvenen adták nevüket a miskeiek közül, nyomatékosítva, hogy eddig elégedettek voltak a tanárnő munkájával. Ezzel a megnyugtató ívvel Novákné Kecskemétre ment, a , megyei tanács művelődési osztályára, bizonyítva, hogy szükség van az oktatói munkájára, lám, a szülők is aláírták. Ebben Kecskeméten nem is kételkedtek, sőt együttérzésükről biztosították a fél lábbal utcán levő nevelőt. Az is eldőlt, Nováknénak nem a megyéhez kellett volna fordulnia,’ hanem a munkaügyi döntőbizottsághoz. Az viszont meglehetősen ritkán ülésezik, méghozzá dusnoki központtal, így a velük való kapcsolattartás meglehetősen nehézkes.

László Gyuláné, a miskei nevelőtestület szakszervezetise is csatlakozik bészélgetésünkhöz.- — Megégtem Nováknét, mint kétgyerekes anyát, hogy reggel fél nyolctól szeretne dolgozni, míg az órák tartanak, így délután együtt lehetne velük. De a délutáni beosztás nem zárja ki, hogy a gyerekeket ellássa. Áz országban a nők kilencven százaléka sokkal

között dolgozik, ezen a jogon valamennyien reklamálhatnának. Megértem, hogy viszonylag betegebb gyerekei vannak, sűrűbben „ látogatják az orvost, mint az átlag. Abban mindenképpen támogatom, hogy ilyenkor a gyerekek mellett a helye:. Ha a főnök nem adna neki szabadságot, én garantálom, hogy meg fogja kapni. A többi sérelem orvoslását is garantáltam volna, ha nem a nyilvánossághoz siet a panasszal. Állítom, ha szépen, simán leülünk és megbeszéljük a dolgokat, már régen Vége lenne ennek a huzavonának, De most már jó néhány ember felbolydult. Kinek mi esett zokon, kinek mi; fáj, mindenki I .mondja a magáét, és, ez most már sipián nem fog menni.

— Kár itt a kollektív szerződésre hivatkozni. Azt mindenki elfogadta. Mikor tárgyalták; hallgattak, mint a sír. Most bújnak elő a problémák. Jó, akkor majd változtatunk rájta, december .harmincegyig. Összeülünk és elfogadjuk.

Miskén tehát feszül a húr az iskolában. Bár azt nem lehet állítani, hogy kollektívák, csoportok harca dúlna. Annyi -azonban bizonyos: ha belső ügyeket visznek ki az utcára, az nem vet jó fényt egyik félre sem. Csupán annyi rögződik a falusiak fejében: valami nincsen rendjén a tanárok körül. És persze, elkezdenek találgatni. Ily módon megoszlik a közvélemény, ki ennek, ki annak a pártját fogja. Márpedig a pártoskodás, a konfliktusok fonák helyzetet teremtenek. S' ki issza meg a levét? A tanári kar? A szülők? Netán az önkormányzati választásokra várakozó, a bizpny- talanságban vergődő tanácsi apparátus? Úgy ..tűnik, leginkább a jövő nemzedéke láthatja kárát a villongásoknak. Az' a korosztály, amelynek nevelésére tett fogadalmat a tantestület. Bízunk hát valámennyi érintett jó szándékában, hogy úrrá lesznek a problémákon, s utat mutatnak a jövő felnőttéinek — legyenek lámpások a sötét ösZs. Kovács István

• Cím nélkül (1989, elektrografika).

Joseph Kadar elektrografikái

Az elektrografika (Art Elekt- rographique) gyűjtőneve mindazon grafikai alkotásoknak, amelyeket elektromos vezérlésű gépekkel hoznak létre (Xerox, Copy Art, Xerographie, Computer Árt stb.).

Magyarországon még fiatal grafikai műfajnak számít, irodalma szinte nincsv művelőinek bemutatására az Árnyékkötők című új folyóirat vállalkozott. A legjelentősebb elektrografiku- sok között több külföldön élő magyar művészt találunk, így Vera Molnárt, Victor Vasarelyt, Kamill Majort, és a hetvenes évek végétől Joseph Kadart.

Joseph Kadar Debrecenből elszármazott festő, grafikus, szobrász, fotográfus és lapszerkesztő, az elektrografika grafikai műfajként való elfogadtatásának faradhatatlan harcosa. Alapítója az Európa legjobb elektrografikusa- it magába tömörítő Groupe 90°- nak, szerkesztője a világ első speciális elektrografikai folyóiratának, a Revue d’Art-nak, és szervezője a párizsi nemzetközi elektrografikai kiállításnak. 1969-ben telepedett le a francia fővárosban, s 21 év után először tért haza Magyarországra, hogy önálló tárlaton mutassa be alkotásait.

A győri Xantus János Múzeum képtárában megrendezett kiállításon 80 fekete-fehér, monokróm és színes elektrografikát, többnyire fotokópiagéppel készített egyedi munkát állított ki.

A fekete-fehérek Panasonic gépekkel készültek, s ugyanezekkel alakította a művész piros-kék kompozícióit, illetve aranybama tónusú lapjait. A tárlaton szerepeltek olyan alkotások is, amelyeket színes fotokópiagéppel állított elő (Rank Xerox 1005), s a szín- égetes hőfokának növelésével matt felületűvé alakított. A művész kísérleteinek eredményét öszszegzik azok a művek, amelyeket ugyanez a gép, tudatosan előidézett sokk hatására, drapéria- vagy harmonikaszerűen meggyűrt.

A kiindulási alapként felhasznált motívumok, kompozíciós elemek és anyagok, a valódi tárgyak (corpus, összegyűrt papír, préselt olajtartály stb.), a fény mozgása, vibrációja, szilárd és cseppfolyós anyagok (fa, kő, textil, világos folyadékok), fotók, kollázsok, a csúsztatással torzított, nyújtott vagy zsugorított formák valós és irreális, misztikus és látomásos tartalmakat, filozofikus gondolatokat közvetítenek mély érzékenységgel párosulva, a művész „géppel meghosszabbított” keze nyomán.

Alkotásai ellenállhatatlan hatású benyomások egy nagyváros lüktető életéről, a bennünket körülvevő világ formai gazdagságáról, a végtelen dimenziókban kikristályosodó rendszerekről, v^- lós lenyomatok hétköznapi kör-' nyezetünk használható vagy használhatatlannak ítélt tárgyairól. És vallomások a művész személyiségét, gondolkodásmódját meghatározó nagy mesterek szellemiségéhez való kötődéséről (például a Kassák emlékére készített sorozat, Hommage a Léger, Hommage á Van Gogh).

Változatos tematikájú műveit a művész alaposan kidolgozott elmélete, a dualizmus (a közel- s távollátás egyidejű kettőssége, az adott térben és időben lezajló ésemények, folyamatok, mozgások relativitása, a dimenziók nézőpontok' szerinti szabad egymásba áramlása) fűzi közös gondolati szálra.

Joseph Kadar elektrografikái a modem művészet technikai vívmányokra építő fejlődésénekúj útját, a grafikai műfaj megújulásának számos lehetőségét vázolják elénk. N. ÍVJ. J.

© Dualite (1989, színes elektrografi- ka).