Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

1990. szeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 3 FALUSI TALÁLKOZÁSOK 3 Tázlár-vállalkozás Tázlár— falu a Homokhátság szívében. Ha kátyús, poros utcáit járja valaki, azt is gondolhatja: ugyanolyan, mint a többi, elmaradt alföldi magyar falu. Az európai fejlődés és kultúra itt nem volt képes termékenyíteni. A környéken rangos települések épültek ki az utóbbi évti­zedekben (Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunmajsa); falvak nőt­tek címben és komfortban városokká. Tázlár megőrizte a közép-kelet-európai kistelepülések sajátosságát.'Keményen dolgozó, már-már robotoló lakosság; az igazságtalan ta­nácsrendszer áltaUzázszorosan lecsapolt költségvetések mi­att a közösségi, infrastrukturális komfort hiánya. Ráadásul, néhány éve még azt is meg kellett érni az itt lakóknak, hogy az akkori településvezetőről kiderült: saját boldogulására használta föl a közpénzeket, keményen zsarolta a lakossá­got. Mostanában többen tekihtenek a múltba, mint valaha. Régi' történeteket idéznek az emberek. ‘A múltból ugyanis erőt, reményt nyerhet a közösség. És egyébként is: a homoki ember — akinek ősei kemény hittpl szembefordultak a re­ménytelenséggel, a sivataggal, a helyváltoztató buckákkal — a remény embere is ... A közösségi gondolat A hélyi baptista gyülekezet imaháza nem válik ki a falu­széli utcácska házai közül, hacsak azzal nem, hogy a sarkon van. És ha alaposan figyeljük, feltűnik az oromzatán a ke­reszt ... Fiatal ember a közösség vezetője. Beke László most készül Szegedre, hogy a római katolikus hittudományi főis­kolán elmélyüljön a teológiai tudományokban­— Amikor az 1880-as években bomlani kezdtek a nagybir­tokok és fillérért parcellázni kezdték Harka, Kötöny és Táz­lár puszták homokját, a szélrózsa minden irányából érkeztek hozzánk „felszabadulásra”, önálló életre vágyó családok — mondja. —- Ami valamikor a török korban, (az ősi Tázlár , pusztulásakor) elveszettnek látszott, mégis feltámadt. Ha ma vizsgáljuk községünket, az újjáalapítók reményét kell lát­nunk, és nem szabad elkeserednünk. A legnagyobb bajt én nem az anyagiak hiányában látom — bár elesett, szegény ember van itt is bőven. 'Én inkább a „lélek” elűzésének botrányát tapasztalom. A közösségi gondolat hiányát. A marxizmus—leninizmus elvrendszere megdőlt, de terhes, pusztító öröksége, a materi­alizmus, az evilágiság megmaradt. Remélem, lesz lehetősé­günk, hogy az igazi, maradó, nem rozsdásodó értékekre is fel tudjuk hívni az emberek figyelmét.' Az önzés, a harácsolás visszaszorítása egész biztos, hogy a közösségnek is a javára válik. Úgy is mondhatnám: a falufejlesztés fontos tényezőjé­vé válhat... A kultúrát nem hagyom — Dolgos, életképes közösség a miénk — mondja falujáró sétánk során Horváth János a tanácselnök, az Általános Művelődési Központ igazgatója, á falusi közművelődés or­szágos hírű szakembere. — Nem tagadható azonban a lemaradás, az utcák elha­nyagoltsága, a járdák hiánya. Nincs benzinkút, nincs helyi pék* nehéz német-, illetve angolnyelv-tanárt szerezni az isko­lánkba. Őszintén megmondom: nem tudom elképzelni, hogy évtizedekig mire költötte a v^zetps a.fejlesztésre fordítható forintokat. Szerintem a most megbukott tanácsrendszernek éppen az volt a legnagyobb hibája, hogy ha egy helyi ta­nácselnököt a zsebükben tudhattak a felső vezetők, megvon­hattak minden támogatást; küldhették aztán mindent a „ba­rátok” települései felé. Ezért van ma mérhetetlen különbség falu és falu között. Tázlár mindenképpen a rövidebbet húz­ta ... •• — Úgy tudom, Ön nem indul a polgármesteri tisztségért szeptember 30-án. Mit hagy örökül az utódjának? — Nehéz helyzetet! Pénztelenséget. Hiányokat — már a- fejlesztések terén. Szerintem a járdák, utak burkolatépítése lesz továbbra is a fő feladat. És akárki is lesz a falu vezetője, az iskola, a falusi közművelődés ügye sem szorulhat háttér­be, Községünk mindig híres volt, hogy az itt élő emberek kedvelik a közösségi szórakozást. Az öntevékeny művészeti csoportjaink megyei és országos versenyeket nyértek. Ter­mészetesen ezeket a mozgalmakat képviselőként >— ha meg­választanának — magam is szeretném majd támogatni. A remény embere A Bocsa felé vezető földút „partján”, egy takaros házban él és dolgozik Torma Sándor mezőgazdasági gépszerelő. Azok közé tartozik, akik nem hisznek a rémhírterjesztőknek, ♦a károgóknak.- Áldatlanul nehéz helyzetbe került a parasztság — mondja. —■ A régi rendszer elszegényítette ezt a réteget, most aztán nehéz kártalanítás nélkül újrakezdeni. De nézem eze­ket a hozzám elhozott, leépült, ütött-kopott masinákat — erőgépek és tartozékaik —, és úgy gondolom, alapos okom van a reményre. Ezek a zetorok a közösben két-három év alatt tönkrementek. Ott pusztulnának évek óta a szövetkeze­ti gépállomások udvarában. De az új gazdák, akik személyes jövedelmükhöz képest még így is csillagászati összegért ju­tottak a masinákhoz, munkára fogták a „selejtet”. Jól tu- • dóm, hogy fejlett, európai színvonalú mezőgazdaságot nem lehet húszéves erőgépekre építeni. Számomra a remény való­di alapja, hogy az önállóvá váló paraszt végre újjáélesztheti, kibontakoztathatja a teremtőképességét, remek technikai fantáziáját. Sajnos ezt az alkotóerőt rabolták el a magyar parasztságtól, amikor behajtották a közösbe. Személy sze­rint nekem is nagy terveim vannak. Több céggel tárgyalok új erőgépek kedvezményes importjáról, szervizeléséről. Re­mélem, hogy a jövő embere nem a szegény, hanem a vállal­kozó párást lesz. Aki végre már nem robotol, hanem él is. 11111 • A jövő tázlári polgárai. Nekik sem mindegy, hogyan válasz­tanak majd a szülők. • Teli szatyrokkal a tázlári utcán. Ma jött áru ... Ha minden jól megy, a lakóhelye szolgálni fogja majd a pihenését, a művelődését és a szórakozását is. Mi is lesz az... ? Herke Gyula többféle vállalkozást is űz a faluban. Építi a házakat az induló családoknak, a fészekrakóknak — mint kőműves. De ő Tázlár „koporsósa” is, a Kiskunhalasi Városi Tanács Kommunális Üzemének részlegvezetője. Egyértel­mű: közéleti ember, sokak véleménye eljut hozzá, adnak a szavára. — Sokat beszélünk róla — mondja — (most mindenki elsősorban a választásokra figyel), de nem is tudjuk igazából, mi is lesz az az önkormányzat. Milyen forrásokból gazdál­kodhat, hogyan, milyen döntések alapján költheti el a pén­zét? Alapvetőnek én azt tartanám, hogy most az önállóság kezdetén vala­milyen testület megpróbálhatná kárpó­tolni azokat a falvakat, amelyeknek a múlt rendszerben csak morzsa jutott. Például azok rovására, amelyek min­dent lefölöztek. így kell ennek lenni, így lesz igazságos! Ezután majd meg­nézhetjük: hogyan kezdjünk mindent újra itt, helyben. Most előbb egy ütőké­pes vezetqtestületre még egy tehetséges polgármesterre lenne szükség. Bízok a tázláriakban, hogy az ajánlatokból ki fogják választani azt, akire rábízhatják majd a falu jövőjének, fejlődésének az ügyét. Akinek van programja, aki már bizonyított eddigi élete során. Kemény idők, nehéz harcok jönnek! Minden fo­rintért meg kell küzdenünk! Reméljük, jó gazdája lesz a jövőben a „Tázlár- vállalkozásnak”... Farkas P. József AMIRŐL 30-ÁN DÖNTÜNK Az önkormányzat lényege, az önkormányzati jogok Az önkormányzat létrehozása ALAPVETŐ EMBERI JOG. Alkotmányunk szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az ön- kormányzás joga. A választópolgárok a helyi ön- kormányzást az általuk választott képviselő-testü­let útján, illetőleg közvetlenül, helyi népszavazás­sal gyakorolják. A tényleges önkormányzatiság léte a hatalom- gyakorlás demokratizmusának fokmérője. Az ön- kormányzat ALKOTMÁNYBIZTOSÍTÉK, affé­le „negyedik hatalmi ág”, általa hatékonyabb és egyensúlyosabb a demokrácia. Valódi önkormányzatot nehéz elképzelni SZERVEZETI, HATÁSKÖRI ÉS GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG NÉLKÜL. A helyi önkormányza­tokról szóló törvény f§j- szakítva a tanácsrendszer szervezeti önállóságot kizáró vagy korlátozó meg­oldásaival (pl. a végrehajtó bizottságok léte és ket­tős alárendeltsége, a tisztségviselők központi mun­káltatói jogai stb.) — garantálja az önkormányza­tok teljes szervezeti önállóságát az államszervezet egészében. Az önkormányzati rendszeren belül NINCSENEK ALÁtFÖLÉRENDELTSÉGI KAPCSOLATOK, a fennmaradó megyei és a tele­pülési önkormányzatok között sincs függőségi vi­szony. A helyi önkormányzat döntését csak az alkot­mánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jogsza­bálysértés esetén bírálhatja felül. A központi álla­mi-kormányzati szervek CSAK NORMATÍV ALAPON IRÁNYÍTHATJÁK AZ ÖNKOR­MÁNYZATOKAT. Ez alól két kivétel említhető: az egyik az önkormányzat Országgyűlés általi FELOSZLATÁSA, a másik A KÖZTÁRSASÁ­GI MEGBÍZOTT ÁLTALI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS az önkormányzatok felett. Az Országgyűlés akkor oszlathatja fel — a kor­mánynak az alkotmánybíróság véleménye ismere­tében előterjesztett javaslata után — a képviselő- testületet, ha annak működése az alkotmánnyal ellentétes. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését az államfő által NYOLC RÉGIÓ­BAN KINEVEZETT KÖZTÁRSASÁGI MEG­BÍZOTT látja el. A köztársasági megbízott a tör­vényességi ellenőrzés körében korlátozott, csak a jogszerűség biztosítására hivatott jogokkal (pl. fel­hívás, bírósághoz fordulás) rendelkezik. A HATÁSKÖRI ÖNÁLLÓSÁGOT az önkor­mányzati törvény első paragrafusa deklarálja: a helyi önkormányzat a helyi közügyekben önállóan jár el. A helyi önkormányzatok önként vállalt és kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi köz­ügyek széles, mondhatni teljes körét fogják át. Helyi közügyet más szervezet — pl. centrálisán szervezett állami szerv —feladat- és hatáskörébe utalni csak kivételesen és törvény által lehet. A GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁGRÓL, az ön- kormányzat gazdasági alapjairól az önkormányza­ti törvény IX. fejezete szól, megteremtve az önkor­mányzati tulajdont és a bevéteü források kereteit. Nem árt hangsúlyozni: a gazdasági önállóság az alapja az alkotmányjogi (szervezeti-hatásköri) ér­telemben vett önkormányzatiságnak. Történelmi­leg a jogállamokra is jellemző, hogy a központosí­tás inkább gazdasági, pézügyi, mint adminisztra­tív-igazgatási eszközökkel megy végbe. A törvény szabályrendszere nem zárja ki ennek gyakorlati lehetőségét. A történetileg karakterisztikusnak tekintett ön- kormányzati jogok köréből az alkotmány és az önkormányzati törvény többet kiemel. Ilyennek tekinthető az ÖNKORMÁNYZATI TULAJ­DONHOZ, a saját bevételhez, a helyi adók kiveté­séhez való jog. Nagyon lényeges önkormányzati alapjog A STATUTUMALKOTÁS, tehát AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS JOGA. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat eredeti módon szabályozhatja. Önkormányzati rendeleté­ben ÖNÁLLÓAN ALAKÍTHATJA KI SAJÁT SZERVEZETÉT és működési rendjét, s a helyi szuverenitás kifejezéseként önkormányzati jelké­peket, helyi kitüntetéseket, címeket alapíthat. Az önkormányzatokat megilleti A SZABAD TÁR­SULÁS JOGA, az önkormányzatok érdekképvi­seleteket hozhatnak létre. AZ EMLÍTETT ÖNKORMÁNYZATI JO­GOK minden helyi önkormányzat tekintetében EGYENLŐEK. Az önkormányzati jogok BÍRÓ­SÁGI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLNEK, jogai védelmében az önkormányzat az alkotmánybíró­sághoz fordulhat. A helyi önkormányzatokat övező közjogi sza­bályrendszer — amely felhasználta a haladó ma­gyar önkormányzati hagyományokat és követi az , Európai Önkormányzati Karta alapkövetelmé­nyeit — tartalmazza a legfontosabb önkormány­zati biztosítékokat. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy két dolog nélkül sehol a világon nem műkö­dik hatékonyan az önkormányzati rendszer: az egyik A CIVIL TÁRSADALOM, A HELYI TÁRSADALOM' LÉTE; A-•MÁSIK A „TELT” i ZS^B^” jBilZTONSÁGA. Ha üres a, zseb és nincs megszerveződött Stélyi tafsadálorhsfr^; az öűkór-' r mányzat léte legalábbis megkérdőjelezhető. Kukorelli István A TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN: Döntöttek a vitás ügyekben A jelöltnyilvántartások lezárá­sát követően több vitás kérdésben is állást kellett foglalnia Kecske­méten megtartott ülésén a területi választási bizottságnak. Az első, legrégibb keletű az a tompái prob­léma, amelyet az MDF és a kisgaz­dapárt helyi szervezete is bejelen­tett, mondván, valaki a hivatalos kampányidőszak megkezdését megelőzően szórólapokat juttatott el a helyi lakosokhoz. A több fóru­mot is megjárt ügyben a területi (megyei) választási bizottság meg­állapította, hogy valóban törvény- sértés történt azzal, hogy a kam­pány előtt kampányt folytattak. A döntés úgy szól, hogy a minősí­tést nyilvánosságra hozzák a saj­tón keresztül. Másra nem is na­gyon van lehetősége a bizottság­nak, mivel erre az »esetre a válasz­tójogi törvény nem tartalmaz szankciót, ugyanakkor a cselek­mény nem minősül választási bűn- cselekménynek. Az eset megtör­ténte egyébként a jelöltállítást utó­lag nem érinti. A kecskeméti Kocsis Pál és a kisgazdapárt ügyében mindkette­jük számára kedvező döntést ho­zott a területi választási bizottság iPp módosítva a helyi bizottság ál­lásfoglalását. Az ugyanis Kocsis Pál képviselőjelölti nyilvántartás­ba vételét csak független jelöltként fogadta el, s ezáltal az FKgP-nak ♦elveszett volna a városban a lista­állítási joga. Az ülésen elhangzott szóbeli nyilatkozatok, valamint az FKgP taggyűlésén készült jegyző­könyv alapján , megállapítható volt, hogy az illető pártjelöltként indult, s így a kisgazdák listabeje­lentését elfogadják. Azzal, hogy azon a négy egyéni jelölt szerepelhet, mivel a többi pá­lyázójelöltséget elfogadó nyilatko­zatát határidő után nyújtották be. Miután a listák sorsolása már megtörtént, a kisgazdalajstrom sorszámáról a kecskeméti válasz­tási bizottságnak kell dönteni. Új sorsolás nem valószínű, így vélhe­tően a 13-as sorszámot adják ki. Tegnapelőtt reggel emelt kifo­gást ugyancsak Kecskeméten a Vállalkozók Pártja, mivel a helyi választási bizottság elutasította két jelöltjük nyilvántartásba vételét — a 11-es és a 14-es egyéni válasz­tókerületben. Az ajánlások egy ré­szét ugyanis határidő után adták le. A döntést a területi bizottság törvényesnek minősíti, mivel ma már nem lehet pontosan tisztázni* hogy a szükséges mennyiségű érvé­nyes ajánlószelvény valóban a párt, illetőleg az érintett személyek birtokában volt-e. A döntés egyéb­ként nem érinti a VP listaállítási jogát. A független jelöltként induló soltszentimrei Apró Balázs bejelen­tésében azt tette szóvá, hogy a he­lyi választási bizottság elutasította a nyilvántartásba vételét azzal, hogy ő a megadott határidő után, szeptember 14-én, 8 órakor tett csaló eleget ezen előírásnak. Az nyilvánvaló volt, hogy Apró Ba­lázs a megfelelő időpontig elegen­dő számú ajánlócédulát gyűjtött, ám 13-án távol volt lakóhelyétől — temetés miatt —, s ezért nem tudott a nyilvántartásba vétel vé­gett a tanácson megjelenni. Ponto­sabban, amikor 13-án késő dél­után odaért, már nem volt ügyelet. A területi választási bizottság úgy döntött, hogy Apró Balázst füg­getlen jelöltként nyilvántartásba kell venni, mert ajánlásai rendben voltak, a bejelentkezés elmulasztá­sa viszont nem az ő hibája. A titkos ajánlásokkal, illetőleg a korábban szétvágott, majd rossz párosításban összeragasztott jelö­lőcédulákkal kapcsolatban Orgo- ványról érkezett bejelentés, ám a bizottság a kifogást elutasította, s így a jelölést érvényesnek elfogad­ta. Kunszentmiklóson az MDF két jelöltje szinte az utolsó pillanatban vitte be az ajánlószelvényeket, de valamennyit szétvágva. Azokat úgy nem fogadták el, az érintettek összeragasztották a féllapokat. Nem mindegyik szelvény került azonban a párjához, s a helyi vá­lasztási bizottság nem fogadta el a két jelölést, arra hivatkozva, hogy nincs meg a szükséges mennyiségű érvényes ajánlás. A területi válasz­tási bizottság a döntést megsemmi­sítette, és számszerű adatok közlé­sét kérve új eljárásra kötelezte a kunszentmiklósi bizottságot. A Pedagógusok Szakszervezete a kecskeméti listájukon első helyen .indított Széky Bálintné jelölését kí­vánta visszavonni a lajstromról, tekintettel arra, hogy Székyné — aki egyéni választókerületben is in­dul — független jelöltnek nyilvání­totta magát. A területi választási bizottság elfogadta a listáról való törlést, mivel Széky Bálintné maga is úgy nyilatkozott korábban, hogy lemond a listán való indulás­ról. V.T. 9 Távhívás — a telefon már XX. századi. 9 Horváth Já­nos: — A kultúrát nem hagyom! (Ház épül — remény van! (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom