Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

2 I PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 11. Új jelölési rendszer az önkormányzati választásokon Az önkormányzati választó- jogi törvény értelmében au­gusztus 27-étől megkezdődött a jelölés a helyi önkormányzati képviselőtestületek tagjaira, il­letőleg a polgármesterekre. Az aláírások, ajánlószelvények gyűjtésének, a listák összeállítá­sának kezdete egyben a válasz­tási kampány nyitánya is lesz. Az önkormányzati jelölési rendszer gyökeresen eltér a ko­rábbi jelölési szabályoktól: megszünteti az egyes politikai szervek kiváltságos jogait. így .minden választópolgár számá­ra azonos módon teszi lehetővé a részvételt a választásokon. Jelöltet ajánlhat az a válasz­tópolgár, aki a választókerület­ben választójogát gyakorolhat­ja. Ajánlani csak egy jelöltet le­het^ szeptember 12-éig, munka­napokon 8 órától 16 óráig az arra kijelölt helyeken. Ha egy választópolgár több jelöltet is ajánlott, akkor valamennyi ajánlása érvénytelennek minő­sül. Az ajánlottak csak egy tele­pülésen' fogadhatnak el egy egyéni és egy listás jelölést. A fővárosban egy egyéni vá­lasztókerületben, egy fővárosi kerületi listán és egy fővárosi listán fogadhatnak el jelölést. Ha valakit több helyen is jelölt­nek ajánlanak, akkor szeptem­ber 13-áig nyilatkoznia kell ar­ról: melyik jelölést fogadja el. Jelöltet ajánlani személyesen a leendő polgármesteri hivatal­ban elhelyezett ajánlóíven, to­vábbá a hivatalhoz megküldött levélben lehet. Ez az ajánlóív tartalmazza a jelölt nevét, az ajánló nevét, lakcímét, személyi számát és saját kezű aláírását. Ezt az ajánlóívet a jelöltnek ajánlott állampolgár vagy meg­bízottja személyesen nyitja meg. A jelöltnek ajánlott sze­mély ekkor írásban nyilatkozik arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, más helyen jelölést nem vállal, továbbá közli az ajánló párt, társadalmi szervezet nevét vagy a független jelölés tényét. Jelöltet ajánlószelvényen is lehet ajánlani. Ez az ajánlószel­vény az ajánlott választópolgár nevét, a település nevét, illetve az egyéni választókerület sor­számát tartalmazza. Ezt az ajánlószelvényt csak személye­sen — egy hivatalos megbízott jelenlétében — külön e célt . szolgáló, lepecsételt urnába kell bedobni. Ezeket az urnákat na­ponta fel kell majd nyitni, s sze­mélyenként k jlön-külön rá kell vezetni saját ajánlóíveikre az ajánlások számát. A levélben' megküldött ajánlószelvény ér­vénytelennek tekintendő. Az ajánlás nem vonható visz- sza. Ajánlásért ellenértéket fel­ajánlani, kérni, adni vagy elfo­gadni tilos. Képviselőjelölt az lesz, akit a választókerület választópolgá­rainak 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Két vagy több párt, illetőleg társadalmi szervezet közös jelöltet is állíthat — kö­zös ajánlóív alapján. Ez a jelölési rendszer érvé­nyes az úgynevezett kislistás-, az egyéni választókerületi, to­vábbá a polgármester-válasz­táskor. A kétszavazatos választási rendszerben listát az a párt vagy társadalmi szervezet indít­hat, amely az egyéni választó- kerületek legalább egynegyedé­ben jelöltet, Budapesten pedig legalább 5 fővárosi kerületben listát állított. Közös listát azok a pártok vagy társadalmi szer­vezetek indíthatnak, amelyek önállóan, vagy egyéni választó- kerületekben közös ajánlóív alapján, vagy 5 fővárosi kerü­letben közösen teljesítették a listaállítás feltételét. Azon a településen tehát, ahol az egyéni választókerüle­tek száma 10, ott két egyéni vá­lasztókerületben kell jelöltet in­dítani a listaálíításhoz. 14-15 egyéni választókerület esetében 3, 16-nál pedig 4 egyéni jelölt indítása a feltétel. A listán több jelölt is indítha­tó, mint ahány mandátum meg­szerezhető. A jelöltek sorrend­jét a bejelentő határozza meg, ezután a sorrendet módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt tehát a listáról kiesik, helyére a listán soron következő lép. (MTI)' Elkerülhető az infl robbanás (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzeti Bank to­vábbra is szigorú pénzügyi politi­kát kíván folytatni. Az idén sike­rült először elérni azt a célt, hogy számottevő mértékben korlátoz­zák a hitelkiáramlást, és így taka­rékosabb gazdálkodásra szorítsák a vállalatokat. Míg a GDP (a brut­tó hazai termék) nominálértékben 18-20 százalékkal növekedett az el­ső fél évben, addig a hitelállomány bővülése csak 7 százalékos volt. A szűkös hitelkeretből azonban a korábbinál lényegesen több jutott a kisvállalkozásoknak, 'magánvál­lalkozóknak. Tavaly ai szamukra nyújtott hitelek állománya 10,4 milliárd forint körül alakult, s je­lenleg mär eléri a 30,4 milliárd fo­rintot. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a‘statisztikai adatok nem tükrözik (níen a gazdaság teljesítő- képességének alakulását, rosszabb képet mutatnak a valóságosnál. Ez azzal magyarázható, hogy év köz­ben a KSH csak az állami szektor eredményéit mutatja ki, a magán­AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Senki sem oszthatja fel a Kiosz vagyonát A Kiosz az elmúlt napokban is­mét a sajtóból értesült vagyonát szétosztó kezdeményezésről, amely ellen a leghatározottabban tiltakozik. Ezen információk bir­tokában elutasítja a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége „Európai Munkavállalói Jogo­kért” platformnak a politikai nyi­tás jegyében tett javaslatait. A Kiosz ugyanis nem hajlandó a kényszertagság következtében létrejött vagyonát elhelyezni szoci­álpolitikai célokat szolgáló alapít­ványba. A Kiosz, de a magyar kisi­parosok ipartestületei sem lesznek szövetségesei ebben a platform­nak, a vagyonukról nem hajlan­dók sem azonnal, sem később tár­gyalásokat folytatni. A Kiosz e ja­vaslat parlamenti indítványba tör­ténő kezdeményezésétől elhatárol­ja magát. Az iparosok érdekképvi­selete egyszer és mindenkorra le­szögezi, hogy a tagdíjból és sok millió forint értékű társadalmi munkából, adományokból kelet­kezett 1948 előtti és az azóta létre­jött vagyon a magyar iparosoké, hasznosításáról egyedül ők dönt­hetnek. Ehhez az állampártnak sem volt semmi köze, de a demok­ratikus társadalmunkban működő egyetlen pártnak, szakszervezet­nek és más versenyhelyzetet terem­tő „régi” és „új” irányzatnak sem. A Kiosz egyébként az elmúlt négy évtized alatt egyetlen fillért sem kapott az államtól. A sajtóban megjelent platform aláíróival egyetértünk abban, hogy a szak- szervezeti kényszertagságból befi­zetett összegeket a munkavállalók, a nyugdíjasok érdekében kell fel­használni, ez a szakszervezet jogo­sítványa. A kényszertagság alól felszabadult 170 ezer iparosból áp­rilis óta önkéntesen eddig több mint 100 ezef újból tagja a Kiosz- nak, az ipartestületeknek. A kény­szertagság idején a kisiparosok ön­maguk munkaadójaként fizették a tagdíjat érdekképviseletüknek. Ép­pen ezért igazságtalan, meggondo­latlan kezdeményezésnek tartjuk, hogy az iparosok tagdíjából kelet­kezett 1948 utáni ingatlanvagyon­növekményből a munkavállalók szociális támogatását sürgeti a platform. Az évek folyamán az iparosoknál dolgozó alkalmazot­tak sokasága a szakszervezeteknek fizette tagdíját. A Kiosz egyébként rendelkezik az alapvető infrastruktúrával, a tagdíjból sok ezer rászoruló ipa­ros, nagycsaládos, fiatal szociális, temetkezési és szülési segélyét biz­tosítja. Saját üdülőket működtet, tanulmányi ösztöndíjat fizet 19 szakma tanulóinak stb. A közel­múltban pedig két alapítványt ho­zott létre a rászoruló iparosok, va­lamint az iparosoknál tanuló fiata­lok támogatására is. Kurucz Zsigmond, a Kiosz országos elnöke, műszerész kisiparos A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A Külügyminisztérium pénteken az alábbi kormánynyilatkozatot juttatta el a Magyar Tá­virati Irodához: A Magyar Köztársaság kormánya mély meg­döbbenéssel és aggodalommal fogadta a Kuvait Irak általi bekebelezéséről augusztus 8-án Bag­dadban nyilvánosságra hozott döntést. E lépés jUg megítélése szerint — összeegyeztethetetlen az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jognak az államok közötti kapcsolatokra vonatkozó el­veivel, ezért semmis és érvénytelen. A magyar nép legújabbkori történelmi ta­pasztalatai tükrében ellenérzéssel tekint külföl­di csapatok „segítségnyújtás” címén történő bárminemű alkalmazására. Ezért a kormány különösképpen indíttatva érzi magát arra, hogy nyilvánosan is felemelje szavát Irak törekvése ellen, amely az elfogadhatatlan katonai agresz- sziónak törvényes látszatot kíván adni. A Magyar Köztársaság kormánya a Bizton­sági Tanács 660, 661 és 662 számú határozatá­val összhangban követeli Kuvait állami szuve­renitásának helyreállítását és területi sérthetet­lenségének biztosítását. Álláspontja szerint a helyzet rendezésének alapfeltétele az iraki csa­patok haladéktalan, teljes és feltétel nélküli ki­vonása Kuvait területéről. Magyarország magára nézve kötelező érvé­nyűnek ismeri el az ENSZ Biztonsági Tanács 661-es számú, szankciókat elrendelő határoza­tának végrehajtását, mivel az a válság mielőbbi megoldását szolgálja. A rendezés előmozdítása érdekében javasolja ENSZ békefenntartó erő felállítását és a térségbe irányítását. Csatlakozva az Európai Közösségek 1990. agusztus 10-ei, brüsszeli miniszteri találkozóján elfogadott nyilatkozathoz, a Magyar Köztár­saság kormánya kész közreműködni bármely, az ENSZ keretében foganatosított, a térség bé­kéjének és biztonságának helyreállítását szolgá­ló akcióban. Bízik abban, hogy az arab állam- és kormányfők csúcsértekezlete a mielőbbi ren­dezést hatékonyan szolgáló eredményt hóz. A magyar kormány értetlenül áll szemben azzal a ténnyel, hogy többszöri kérése ellenére az iraki hatóságok ez ideig nem tették lehetővé a Kuvaitban tartózkodó magyar állampolgá­rok szabad távozását. Biztonságukért minden felelősség az iraki felét terheli. Ugyanakkor a kormány továbbra is elvárja,' hogy az iraki ha­tóságok tegyék lehetővé a jnagyar állampolgá­rok azonnali, biztonságost lehetőleg légi úton történő hazautazását. A magyar kormány kifdjezi őszinte reményét, hogy a súlyos válság mihahiárabb békés eszkö­zökkel nyer rendezést. (NjlTI) Érkezik az olaj Líbiából Megérkezett, az első olajszállítmány Líbiá­ból, s a jugoszláviai Krk szigeten megkezdték a 80 ezer tonna olaj kiszivattyúzását. Ennek egy része az Adriai vezetéken már útnak indult Magyarország felé. A Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat még júliusban—a szovjet olajszállítás csökken­tése bejelentésének hatására — 280 ezer tonna líbiai és algériai olajat vásárolt. Az Országos Kő­olaj és Gázipari Trösztnél elmondották, hogy az első tankhajót követően már a második olajszál­lítmány is útnak indult Jugoszlávia felé. Azt még nem tudni, hogy Magyarországnak az idén mennyi olajat kell vásárolnia dollárért a kieső szovjet szállítás miatt. Már biztos, hogy a harmadik negyedévben mintegy 400 ezer tonnával kevesebb kőolaj érkezik az or­szágba a szerződött mennyiségnél. A tervezett 1,62 millió tonna olaj helyett végül is 30 száza­lékkal kevesebbet, 1,134 millió tonnát szállít a Szovjetunió. Az első félévben sem: volt már minden rendben, 2,8 millió tonna olaj érke­zett, ami nem éri el az éves kontingens felét. Az éves államközi szerződés szerint 6,48 millió tonna kőolajat vásárolhattunk volna rubelért a Szovjetuniótól. Ám ma már látszik, hogy ennyi semmi esetre sem fog beérkezni az or­szágba. Amennyiben az elmaradás eléri az 1 millió tonnát, ennek beszerzése — ha a jelenle­gi 25,9 dollár barrelenkénti világpiaci árat vesszük figyelembe — mintegy 190 millió dol­láros kiadást jelent az országnak, (MTI) Szovjet szigorítás a kishatárforgalomban A Szovjetunió — helyi ellátási gondokra hivatkozva — egyoldalú­an korlátozza a magyar—szovjet kishatárforgalmat. A szovjet szer­vek erről határmegbizotti tárgyaláson tájékoztatták a magyar illeté­keseket. A megbeszélést követően Máday András, a Határőrség parancs­nokhelyettese az MTI kérdésére válászölva elmondta, hogy'a szovjet lépés a —| tavaly március elsejétől érvényben lévő — könnyített határátlépés egyoldalú szüneteltetését jelenti. A szovjet fél visszatért az 1985-ös kormányközi egyezmény korlátozott kereteihez, így csak a régi megállapodásban említett 62 település lakosai vehetik igénybe a könnyített határátkelés lehetőségeitj de ők iá csak különleges ese­tekben, levél, illetve távirat bemutatása után.: A kishatárforgalom mostantól csak a tiszabecsi és a baratjási átkelőhelyen bonyolódhat. Máday András figyelmeztetett: valamennyi átkelőhelyen augusztus 17-éig van lehetőség arra, hogy az augusztus 10-éig átléptetett szemé­lyek hazatérjenek. A magyar delegáció tiltakozott a korábbi megállapodással ellentétes, egyoldalú döntés ellen. A korlátozás módja és tartalma elleptetes az európai politikai folyamatokkal, az állampolgárok érdekeivel. A ma­gyar fél bejelentette, hogy — a szovjet1 döntés ellénére — valamennyi átkelőhelyen továbbra is biztosítja a .szükséges szolgálatokat. (MTI) cégekét, a kisvállalkozásokét nem. Márpedig éppen az tapasztalható, hogy az állami szektor teljesítmé­nye jelentősen csökkent, ezt azon­ban ellensúlyozzák a magánvállal­kozások. így a visszaesés kisebb a kimutatottnál, s nem olyan súlyos a recesszió, mint amiről a KSH tudósít. A gazdaság egyik legkritiku­sabb pontja továbbra is az infláció alakulása. Jelenleg 26 százalékos a fogyasztói árszínvonal-emelke­dés, és egy év alatt 10 százalékos gyorsulás tapasztalható az infláci­ós rátában. A havi adatok azon­ban azt mutatják, hogy az árnöve­kedés lassulóban van, s így elkép­zelhető, hogy az inflációs szint az év végén sem haladja meg a 26 százalékot. Surányi György sze­rint jövőre a kormány kísérletet tehet az áremelkedés megfékezésé­re, s mindenképpen elkerülhetővé válik az inflációs robbanás. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kor­mány továbbra is szigorú pénzü­gyi politikát folytasson, amire a Magyar Nemzeti Bank el van SZDSZ-SAJTOTAJEKOZTATO A kormánykoalíció földprogramja egyet jelentene a cselédrendszer visszaállításával (Folytatás az 1. oldalról) irányzott” három hét helyett csak­nem három hónapig tartott, amíg a demokratikus intézményrend­szer gerincét megalkotó paktumot átültették a gyakorlatba. Ezért a késedelemért a szabaddemokraták véleménye szerint a kormánykoalí­ciót terheli a felelősség. A paktum értékeléséhez Kis Já­nos pártelnök hozzátette: a megál­lapodás teljesültével óhatatlanul bővülni fog azon kérdések köre, amelyekben konfrontálódik a kor­mánykoalíció és a szabaddemok­raták felfogása. Ugyanakkor az SZDSZ elnöke megerősítette: pártja továbbra is a felelős éllenzék szerepét kívánja játszani. Az or­szág súlyos gazdasági helyzete, bo­nyolult politikai viszonyai nagy fe­lelősségtudatot és önmérsékletet követelnek meg mindenkitől. Az SZDSZ-nek nem célja a politikai apátiával amúgy is szembenéző de­mokratikus intézmények lejáratá­sa. Ezzel együtt Kis János a kor­mánykoalíció és az ellenzék politi­kai nézeteinek várható törésvona­lait vázolva rámutatott: pártja szemben áll a kormánykoalíció po- litizálási stílusával, amelyben szá­mos olyan elemet vél felfedezni, amely a nyolcvanas évek derekán, illetve még korábban, 1945 előtt jellemezte a magyar politikát. így például az SZDSZ számára elfo­gadhatatlan az a politikai „nosz­talgia”, amely a Horthy-korszak- hoz kanyarítaná vissza a kormány- koalíció nézeteit. (Jó példa volt er­re a Kéri-ügy, amikor is az agg tábornok Horthy-korszakból visz- szamaradt nézeteitől a kormány- koalíció nem határolta el magát egyértelműen, sőt számosán egyet­értésüket fejezték ki.) Elfogadha­tatlan az SZDSZ számára a kor­mánykoalíció földtörvényterveze­te is — már ami e tervezetekből eddig a nyilvánosság elé került. A kormánykoalíció kialakuló- félben lévő földprogramja r(- bár a nagybirtokviszonyokat nem resta­urálná — egyet jelentene a cseléd­rendszer visszaállításával a mező- gazdaságban. Nem is beszélve ar­ról, hogy a föld után minden mást is vissza kellene adni: gépeket, há­zakat, üzemeket... Az SZDSZ felfogása a privatizáció ügyében is éles ellentétben áll a kormánykoa­líció elképzeléseivel. A szabadde­mokraták a piac szabályozó szere­pének érvényesítését tartanák kí­vánatosnak, szemben azzal, hogy a kormánypártok a fennhatóságuk alá vont Áflami Vagyonügynöksé­gen keresztül osztogatják az állami vagyont. Erősen kifogásolható a személycserék lebonyolításának módja is. A jelenlegi helyzet alap­ján ugyanis az SZDSZ úgy látja, hogy a kormány állásokat oszto­gat híveinek. A szabaddemokraták ezzel szemben az egyébként való­ban szükséges vezetőváltások nyil­vános, demokratikus lebonyolítá­sa mellett foglalnak állást. A veze­tők kinevezésénél pedig szigorúan ragaszkodni kell a pályázati rend­szerhez. Az SZDSZ kifogásolja to­vábbá a kormánynak a sajtóval kapcsolatos centralizációs törek­véseit, s igen veszélyesnek ítéli a pártmilíciák felállítására tett kísér­leteket, amelyek az MDF mozgal­mi köreiből indultak ki. Amelyik párt ilyen rendeltetésű szervezetek létrehozását fontolgatja, az nem tekinthető demokratikus politikai erőnek — hangzott el a sajtótájé­koztatón. A politikai nosztalgiák, illetve a sajtó kapcsán szóba kerültek Csur- ka István MDF-párti képviselő kö- •zelmúltban napvilágot látott sajtó- nyilatkozatai, vitacikkei, amelyek —egyes vélemények szerint — töb- bé-kevésbé nyíltan megfogalmazva tartalmazzák egy esetleges határre­vízió lehetőségét. Kis János ezzel összefüggésben úgy vélekedett: el­sőrendű feladat, hogy a kormány e kérdésekkel kapcsolatban világo­san foglaljon állást. Mindenkinek tisztában kell azonban lennie azzal: a határok kérdésének feszegetése a legtöbb kárt éppen a magyar nem­zeti kisebbségek ügyének okozza, hiszen a ködös megnyilatkozáso­kat ürügyül felhasználva azzal vá­dolhatják meg a kisebbségi magya­rokat, hogy hídfőállást építenek ki egy határrevízióhoz. Tény az is — tette hozzá Kis János —, hogy a Varsói Szerződés felbomlása nyo­mán Magyarországot a trianoni utódállamok gyűrűje veszi körül. Alapvető érdekünk, hogy nyugodt, baráti, jószomszédi viszonyt tart­sunk fenn velük, ha nem akarunk ismét belesodródni valamely nagy­hatalom érdekszférájába. Ami Csurkát illeti, minden országban vannak a francia szélsőjobboldali Le Penhez hasonló politikusok, a probléma csak az, hogy míg ők ál­talában a politikai élet perifériáján mozognak, addig az MDF képvi­selője a magyar politikai élet cent­rumában van mondta az SZDSZ pártelnöke. Az SZDSZ vezetői a vállalati tanácsok szeptember közepéig ese­dékes újraválasztása kapcsán kö­zölték: fontos politikai kérdésként kezelik a vt-k újraformálódását. Bár az SZDSZ a munkahelyi párt- szerveződés tilalmának szellemé­ben nem jelenik meg a munkahe­lyeken, fontos kampányfeladat­ként kezeli a vt-választásokat, s felhívást tesz közzé vállalati bizott­ságok létrehozására a választások sikeres lebonyolítása érdekében. A vt-k újjáválasztását az SZDSZ a rendszerváltás fontos lépcsőfoká­nak tekinti. Nem világos azonban, hogy a kormány az igazgatók újra­választása mellett milyen funkció­kat síán u vállalati tanácsoknak. Az SZDSZ álláspontja szerint a centralizációs törekvésekre utal, hogy kormánymeghatalmazott is bekerül a vt-be. Nem szerencsés továbbá, hogy a vt-testületeknek csupán a felét töltik be választások útján. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom