Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-11 / 188. szám
2 I PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 11. Új jelölési rendszer az önkormányzati választásokon Az önkormányzati választó- jogi törvény értelmében augusztus 27-étől megkezdődött a jelölés a helyi önkormányzati képviselőtestületek tagjaira, illetőleg a polgármesterekre. Az aláírások, ajánlószelvények gyűjtésének, a listák összeállításának kezdete egyben a választási kampány nyitánya is lesz. Az önkormányzati jelölési rendszer gyökeresen eltér a korábbi jelölési szabályoktól: megszünteti az egyes politikai szervek kiváltságos jogait. így .minden választópolgár számára azonos módon teszi lehetővé a részvételt a választásokon. Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, aki a választókerületben választójogát gyakorolhatja. Ajánlani csak egy jelöltet lehet^ szeptember 12-éig, munkanapokon 8 órától 16 óráig az arra kijelölt helyeken. Ha egy választópolgár több jelöltet is ajánlott, akkor valamennyi ajánlása érvénytelennek minősül. Az ajánlottak csak egy településen' fogadhatnak el egy egyéni és egy listás jelölést. A fővárosban egy egyéni választókerületben, egy fővárosi kerületi listán és egy fővárosi listán fogadhatnak el jelölést. Ha valakit több helyen is jelöltnek ajánlanak, akkor szeptember 13-áig nyilatkoznia kell arról: melyik jelölést fogadja el. Jelöltet ajánlani személyesen a leendő polgármesteri hivatalban elhelyezett ajánlóíven, továbbá a hivatalhoz megküldött levélben lehet. Ez az ajánlóív tartalmazza a jelölt nevét, az ajánló nevét, lakcímét, személyi számát és saját kezű aláírását. Ezt az ajánlóívet a jelöltnek ajánlott állampolgár vagy megbízottja személyesen nyitja meg. A jelöltnek ajánlott személy ekkor írásban nyilatkozik arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, más helyen jelölést nem vállal, továbbá közli az ajánló párt, társadalmi szervezet nevét vagy a független jelölés tényét. Jelöltet ajánlószelvényen is lehet ajánlani. Ez az ajánlószelvény az ajánlott választópolgár nevét, a település nevét, illetve az egyéni választókerület sorszámát tartalmazza. Ezt az ajánlószelvényt csak személyesen — egy hivatalos megbízott jelenlétében — külön e célt . szolgáló, lepecsételt urnába kell bedobni. Ezeket az urnákat naponta fel kell majd nyitni, s személyenként k jlön-külön rá kell vezetni saját ajánlóíveikre az ajánlások számát. A levélben' megküldött ajánlószelvény érvénytelennek tekintendő. Az ajánlás nem vonható visz- sza. Ajánlásért ellenértéket felajánlani, kérni, adni vagy elfogadni tilos. Képviselőjelölt az lesz, akit a választókerület választópolgárainak 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Két vagy több párt, illetőleg társadalmi szervezet közös jelöltet is állíthat — közös ajánlóív alapján. Ez a jelölési rendszer érvényes az úgynevezett kislistás-, az egyéni választókerületi, továbbá a polgármester-választáskor. A kétszavazatos választási rendszerben listát az a párt vagy társadalmi szervezet indíthat, amely az egyéni választó- kerületek legalább egynegyedében jelöltet, Budapesten pedig legalább 5 fővárosi kerületben listát állított. Közös listát azok a pártok vagy társadalmi szervezetek indíthatnak, amelyek önállóan, vagy egyéni választó- kerületekben közös ajánlóív alapján, vagy 5 fővárosi kerületben közösen teljesítették a listaállítás feltételét. Azon a településen tehát, ahol az egyéni választókerületek száma 10, ott két egyéni választókerületben kell jelöltet indítani a listaálíításhoz. 14-15 egyéni választókerület esetében 3, 16-nál pedig 4 egyéni jelölt indítása a feltétel. A listán több jelölt is indítható, mint ahány mandátum megszerezhető. A jelöltek sorrendjét a bejelentő határozza meg, ezután a sorrendet módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt tehát a listáról kiesik, helyére a listán soron következő lép. (MTI)' Elkerülhető az infl robbanás (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzeti Bank továbbra is szigorú pénzügyi politikát kíván folytatni. Az idén sikerült először elérni azt a célt, hogy számottevő mértékben korlátozzák a hitelkiáramlást, és így takarékosabb gazdálkodásra szorítsák a vállalatokat. Míg a GDP (a bruttó hazai termék) nominálértékben 18-20 százalékkal növekedett az első fél évben, addig a hitelállomány bővülése csak 7 százalékos volt. A szűkös hitelkeretből azonban a korábbinál lényegesen több jutott a kisvállalkozásoknak, 'magánvállalkozóknak. Tavaly ai szamukra nyújtott hitelek állománya 10,4 milliárd forint körül alakult, s jelenleg mär eléri a 30,4 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a‘statisztikai adatok nem tükrözik (níen a gazdaság teljesítő- képességének alakulását, rosszabb képet mutatnak a valóságosnál. Ez azzal magyarázható, hogy év közben a KSH csak az állami szektor eredményéit mutatja ki, a magánAZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Senki sem oszthatja fel a Kiosz vagyonát A Kiosz az elmúlt napokban ismét a sajtóból értesült vagyonát szétosztó kezdeményezésről, amely ellen a leghatározottabban tiltakozik. Ezen információk birtokában elutasítja a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége „Európai Munkavállalói Jogokért” platformnak a politikai nyitás jegyében tett javaslatait. A Kiosz ugyanis nem hajlandó a kényszertagság következtében létrejött vagyonát elhelyezni szociálpolitikai célokat szolgáló alapítványba. A Kiosz, de a magyar kisiparosok ipartestületei sem lesznek szövetségesei ebben a platformnak, a vagyonukról nem hajlandók sem azonnal, sem később tárgyalásokat folytatni. A Kiosz e javaslat parlamenti indítványba történő kezdeményezésétől elhatárolja magát. Az iparosok érdekképviselete egyszer és mindenkorra leszögezi, hogy a tagdíjból és sok millió forint értékű társadalmi munkából, adományokból keletkezett 1948 előtti és az azóta létrejött vagyon a magyar iparosoké, hasznosításáról egyedül ők dönthetnek. Ehhez az állampártnak sem volt semmi köze, de a demokratikus társadalmunkban működő egyetlen pártnak, szakszervezetnek és más versenyhelyzetet teremtő „régi” és „új” irányzatnak sem. A Kiosz egyébként az elmúlt négy évtized alatt egyetlen fillért sem kapott az államtól. A sajtóban megjelent platform aláíróival egyetértünk abban, hogy a szak- szervezeti kényszertagságból befizetett összegeket a munkavállalók, a nyugdíjasok érdekében kell felhasználni, ez a szakszervezet jogosítványa. A kényszertagság alól felszabadult 170 ezer iparosból április óta önkéntesen eddig több mint 100 ezef újból tagja a Kiosz- nak, az ipartestületeknek. A kényszertagság idején a kisiparosok önmaguk munkaadójaként fizették a tagdíjat érdekképviseletüknek. Éppen ezért igazságtalan, meggondolatlan kezdeményezésnek tartjuk, hogy az iparosok tagdíjából keletkezett 1948 utáni ingatlanvagyonnövekményből a munkavállalók szociális támogatását sürgeti a platform. Az évek folyamán az iparosoknál dolgozó alkalmazottak sokasága a szakszervezeteknek fizette tagdíját. A Kiosz egyébként rendelkezik az alapvető infrastruktúrával, a tagdíjból sok ezer rászoruló iparos, nagycsaládos, fiatal szociális, temetkezési és szülési segélyét biztosítja. Saját üdülőket működtet, tanulmányi ösztöndíjat fizet 19 szakma tanulóinak stb. A közelmúltban pedig két alapítványt hozott létre a rászoruló iparosok, valamint az iparosoknál tanuló fiatalok támogatására is. Kurucz Zsigmond, a Kiosz országos elnöke, műszerész kisiparos A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A Külügyminisztérium pénteken az alábbi kormánynyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A Magyar Köztársaság kormánya mély megdöbbenéssel és aggodalommal fogadta a Kuvait Irak általi bekebelezéséről augusztus 8-án Bagdadban nyilvánosságra hozott döntést. E lépés jUg megítélése szerint — összeegyeztethetetlen az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jognak az államok közötti kapcsolatokra vonatkozó elveivel, ezért semmis és érvénytelen. A magyar nép legújabbkori történelmi tapasztalatai tükrében ellenérzéssel tekint külföldi csapatok „segítségnyújtás” címén történő bárminemű alkalmazására. Ezért a kormány különösképpen indíttatva érzi magát arra, hogy nyilvánosan is felemelje szavát Irak törekvése ellen, amely az elfogadhatatlan katonai agresz- sziónak törvényes látszatot kíván adni. A Magyar Köztársaság kormánya a Biztonsági Tanács 660, 661 és 662 számú határozatával összhangban követeli Kuvait állami szuverenitásának helyreállítását és területi sérthetetlenségének biztosítását. Álláspontja szerint a helyzet rendezésének alapfeltétele az iraki csapatok haladéktalan, teljes és feltétel nélküli kivonása Kuvait területéről. Magyarország magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el az ENSZ Biztonsági Tanács 661-es számú, szankciókat elrendelő határozatának végrehajtását, mivel az a válság mielőbbi megoldását szolgálja. A rendezés előmozdítása érdekében javasolja ENSZ békefenntartó erő felállítását és a térségbe irányítását. Csatlakozva az Európai Közösségek 1990. agusztus 10-ei, brüsszeli miniszteri találkozóján elfogadott nyilatkozathoz, a Magyar Köztársaság kormánya kész közreműködni bármely, az ENSZ keretében foganatosított, a térség békéjének és biztonságának helyreállítását szolgáló akcióban. Bízik abban, hogy az arab állam- és kormányfők csúcsértekezlete a mielőbbi rendezést hatékonyan szolgáló eredményt hóz. A magyar kormány értetlenül áll szemben azzal a ténnyel, hogy többszöri kérése ellenére az iraki hatóságok ez ideig nem tették lehetővé a Kuvaitban tartózkodó magyar állampolgárok szabad távozását. Biztonságukért minden felelősség az iraki felét terheli. Ugyanakkor a kormány továbbra is elvárja,' hogy az iraki hatóságok tegyék lehetővé a jnagyar állampolgárok azonnali, biztonságost lehetőleg légi úton történő hazautazását. A magyar kormány kifdjezi őszinte reményét, hogy a súlyos válság mihahiárabb békés eszközökkel nyer rendezést. (NjlTI) Érkezik az olaj Líbiából Megérkezett, az első olajszállítmány Líbiából, s a jugoszláviai Krk szigeten megkezdték a 80 ezer tonna olaj kiszivattyúzását. Ennek egy része az Adriai vezetéken már útnak indult Magyarország felé. A Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat még júliusban—a szovjet olajszállítás csökkentése bejelentésének hatására — 280 ezer tonna líbiai és algériai olajat vásárolt. Az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztnél elmondották, hogy az első tankhajót követően már a második olajszállítmány is útnak indult Jugoszlávia felé. Azt még nem tudni, hogy Magyarországnak az idén mennyi olajat kell vásárolnia dollárért a kieső szovjet szállítás miatt. Már biztos, hogy a harmadik negyedévben mintegy 400 ezer tonnával kevesebb kőolaj érkezik az országba a szerződött mennyiségnél. A tervezett 1,62 millió tonna olaj helyett végül is 30 százalékkal kevesebbet, 1,134 millió tonnát szállít a Szovjetunió. Az első félévben sem: volt már minden rendben, 2,8 millió tonna olaj érkezett, ami nem éri el az éves kontingens felét. Az éves államközi szerződés szerint 6,48 millió tonna kőolajat vásárolhattunk volna rubelért a Szovjetuniótól. Ám ma már látszik, hogy ennyi semmi esetre sem fog beérkezni az országba. Amennyiben az elmaradás eléri az 1 millió tonnát, ennek beszerzése — ha a jelenlegi 25,9 dollár barrelenkénti világpiaci árat vesszük figyelembe — mintegy 190 millió dolláros kiadást jelent az országnak, (MTI) Szovjet szigorítás a kishatárforgalomban A Szovjetunió — helyi ellátási gondokra hivatkozva — egyoldalúan korlátozza a magyar—szovjet kishatárforgalmat. A szovjet szervek erről határmegbizotti tárgyaláson tájékoztatták a magyar illetékeseket. A megbeszélést követően Máday András, a Határőrség parancsnokhelyettese az MTI kérdésére válászölva elmondta, hogy'a szovjet lépés a —| tavaly március elsejétől érvényben lévő — könnyített határátlépés egyoldalú szüneteltetését jelenti. A szovjet fél visszatért az 1985-ös kormányközi egyezmény korlátozott kereteihez, így csak a régi megállapodásban említett 62 település lakosai vehetik igénybe a könnyített határátkelés lehetőségeitj de ők iá csak különleges esetekben, levél, illetve távirat bemutatása után.: A kishatárforgalom mostantól csak a tiszabecsi és a baratjási átkelőhelyen bonyolódhat. Máday András figyelmeztetett: valamennyi átkelőhelyen augusztus 17-éig van lehetőség arra, hogy az augusztus 10-éig átléptetett személyek hazatérjenek. A magyar delegáció tiltakozott a korábbi megállapodással ellentétes, egyoldalú döntés ellen. A korlátozás módja és tartalma elleptetes az európai politikai folyamatokkal, az állampolgárok érdekeivel. A magyar fél bejelentette, hogy — a szovjet1 döntés ellénére — valamennyi átkelőhelyen továbbra is biztosítja a .szükséges szolgálatokat. (MTI) cégekét, a kisvállalkozásokét nem. Márpedig éppen az tapasztalható, hogy az állami szektor teljesítménye jelentősen csökkent, ezt azonban ellensúlyozzák a magánvállalkozások. így a visszaesés kisebb a kimutatottnál, s nem olyan súlyos a recesszió, mint amiről a KSH tudósít. A gazdaság egyik legkritikusabb pontja továbbra is az infláció alakulása. Jelenleg 26 százalékos a fogyasztói árszínvonal-emelkedés, és egy év alatt 10 százalékos gyorsulás tapasztalható az inflációs rátában. A havi adatok azonban azt mutatják, hogy az árnövekedés lassulóban van, s így elképzelhető, hogy az inflációs szint az év végén sem haladja meg a 26 százalékot. Surányi György szerint jövőre a kormány kísérletet tehet az áremelkedés megfékezésére, s mindenképpen elkerülhetővé válik az inflációs robbanás. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytasson, amire a Magyar Nemzeti Bank el van SZDSZ-SAJTOTAJEKOZTATO A kormánykoalíció földprogramja egyet jelentene a cselédrendszer visszaállításával (Folytatás az 1. oldalról) irányzott” három hét helyett csaknem három hónapig tartott, amíg a demokratikus intézményrendszer gerincét megalkotó paktumot átültették a gyakorlatba. Ezért a késedelemért a szabaddemokraták véleménye szerint a kormánykoalíciót terheli a felelősség. A paktum értékeléséhez Kis János pártelnök hozzátette: a megállapodás teljesültével óhatatlanul bővülni fog azon kérdések köre, amelyekben konfrontálódik a kormánykoalíció és a szabaddemokraták felfogása. Ugyanakkor az SZDSZ elnöke megerősítette: pártja továbbra is a felelős éllenzék szerepét kívánja játszani. Az ország súlyos gazdasági helyzete, bonyolult politikai viszonyai nagy felelősségtudatot és önmérsékletet követelnek meg mindenkitől. Az SZDSZ-nek nem célja a politikai apátiával amúgy is szembenéző demokratikus intézmények lejáratása. Ezzel együtt Kis János a kormánykoalíció és az ellenzék politikai nézeteinek várható törésvonalait vázolva rámutatott: pártja szemben áll a kormánykoalíció po- litizálási stílusával, amelyben számos olyan elemet vél felfedezni, amely a nyolcvanas évek derekán, illetve még korábban, 1945 előtt jellemezte a magyar politikát. így például az SZDSZ számára elfogadhatatlan az a politikai „nosztalgia”, amely a Horthy-korszak- hoz kanyarítaná vissza a kormány- koalíció nézeteit. (Jó példa volt erre a Kéri-ügy, amikor is az agg tábornok Horthy-korszakból visz- szamaradt nézeteitől a kormány- koalíció nem határolta el magát egyértelműen, sőt számosán egyetértésüket fejezték ki.) Elfogadhatatlan az SZDSZ számára a kormánykoalíció földtörvénytervezete is — már ami e tervezetekből eddig a nyilvánosság elé került. A kormánykoalíció kialakuló- félben lévő földprogramja r(- bár a nagybirtokviszonyokat nem restaurálná — egyet jelentene a cselédrendszer visszaállításával a mező- gazdaságban. Nem is beszélve arról, hogy a föld után minden mást is vissza kellene adni: gépeket, házakat, üzemeket... Az SZDSZ felfogása a privatizáció ügyében is éles ellentétben áll a kormánykoalíció elképzeléseivel. A szabaddemokraták a piac szabályozó szerepének érvényesítését tartanák kívánatosnak, szemben azzal, hogy a kormánypártok a fennhatóságuk alá vont Áflami Vagyonügynökségen keresztül osztogatják az állami vagyont. Erősen kifogásolható a személycserék lebonyolításának módja is. A jelenlegi helyzet alapján ugyanis az SZDSZ úgy látja, hogy a kormány állásokat osztogat híveinek. A szabaddemokraták ezzel szemben az egyébként valóban szükséges vezetőváltások nyilvános, demokratikus lebonyolítása mellett foglalnak állást. A vezetők kinevezésénél pedig szigorúan ragaszkodni kell a pályázati rendszerhez. Az SZDSZ kifogásolja továbbá a kormánynak a sajtóval kapcsolatos centralizációs törekvéseit, s igen veszélyesnek ítéli a pártmilíciák felállítására tett kísérleteket, amelyek az MDF mozgalmi köreiből indultak ki. Amelyik párt ilyen rendeltetésű szervezetek létrehozását fontolgatja, az nem tekinthető demokratikus politikai erőnek — hangzott el a sajtótájékoztatón. A politikai nosztalgiák, illetve a sajtó kapcsán szóba kerültek Csur- ka István MDF-párti képviselő kö- •zelmúltban napvilágot látott sajtó- nyilatkozatai, vitacikkei, amelyek —egyes vélemények szerint — töb- bé-kevésbé nyíltan megfogalmazva tartalmazzák egy esetleges határrevízió lehetőségét. Kis János ezzel összefüggésben úgy vélekedett: elsőrendű feladat, hogy a kormány e kérdésekkel kapcsolatban világosan foglaljon állást. Mindenkinek tisztában kell azonban lennie azzal: a határok kérdésének feszegetése a legtöbb kárt éppen a magyar nemzeti kisebbségek ügyének okozza, hiszen a ködös megnyilatkozásokat ürügyül felhasználva azzal vádolhatják meg a kisebbségi magyarokat, hogy hídfőállást építenek ki egy határrevízióhoz. Tény az is — tette hozzá Kis János —, hogy a Varsói Szerződés felbomlása nyomán Magyarországot a trianoni utódállamok gyűrűje veszi körül. Alapvető érdekünk, hogy nyugodt, baráti, jószomszédi viszonyt tartsunk fenn velük, ha nem akarunk ismét belesodródni valamely nagyhatalom érdekszférájába. Ami Csurkát illeti, minden országban vannak a francia szélsőjobboldali Le Penhez hasonló politikusok, a probléma csak az, hogy míg ők általában a politikai élet perifériáján mozognak, addig az MDF képviselője a magyar politikai élet centrumában van mondta az SZDSZ pártelnöke. Az SZDSZ vezetői a vállalati tanácsok szeptember közepéig esedékes újraválasztása kapcsán közölték: fontos politikai kérdésként kezelik a vt-k újraformálódását. Bár az SZDSZ a munkahelyi párt- szerveződés tilalmának szellemében nem jelenik meg a munkahelyeken, fontos kampányfeladatként kezeli a vt-választásokat, s felhívást tesz közzé vállalati bizottságok létrehozására a választások sikeres lebonyolítása érdekében. A vt-k újjáválasztását az SZDSZ a rendszerváltás fontos lépcsőfokának tekinti. Nem világos azonban, hogy a kormány az igazgatók újraválasztása mellett milyen funkciókat síán u vállalati tanácsoknak. Az SZDSZ álláspontja szerint a centralizációs törekvésekre utal, hogy kormánymeghatalmazott is bekerül a vt-be. Nem szerencsés továbbá, hogy a vt-testületeknek csupán a felét töltik be választások útján. (MTI)
