Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-04 / 182. szám

■FI NÉPE 9 1990. augusztus 4. § pl A Magyar Köztársaság elnöke Göncz Árpád (Folytatás a: 1. oldalról) nép tökéletesen érett a demokráciára: felismeri és képes megvédeni az érde­két, igazát, s mint ahogy a közelmúlt­ban többször is bebizonyosodott. ítéle­te biztos, és azt szóval-tettel ki is nyil­vánítja. Joggal hiszem hát, hogy fényes jövő vár rá. Ebben a hitben merem vállalni megtisztelő megbízatásukat, hogy Önökkel együtt e jövő szolgálója legyek — mondotta Göncz Árpád. ­Göncz Árpádot elnökké választása alkalmából — ez a megbízatása négy évre szól — katonai tiszteletadással kö­szöntötték az Országház előtt, a Kos­suth téren. Az épület főbejáratán kilé­pő államfőt többezres, főként szabad- demokrata zászlót lengető tömeg ová­ciója- fogadta. A díszszemle után Göncz Árpádnak az állampolgárok is gratulálhattak, el­sőként a Szabad Demokraták Szövetsé­gének csoportja. Erről a Kossuth téri ce­remóniát követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: ez a gesztus nem egyenlő a pártsemlegcsség megsértésével. Nem köteles ugyanis letagadni azt a gondola­ti azonosságot, amely őt az elnöki szék­bejuttatta — hangoztatta. A pártsemle­gesség nem azt jelenti, hogy holnaptól egyet kell értenie a Fidesszel is, a Függet­len Kisgazdapárttal is, a Magyar Szoci­alista Párttal is, de nem kizárt, hogy ez is előfordulhat—tette hozzá. A sajtótájékoztatón a kérdésekre el­hangzott válaszaiból egyébként — fá­radtsága ellenére is — sugárzott a Göncz Árpád egyéniségéből fakadó de­rű, optimizmus és közvetlenség. „Ne kérdezzék, hogy érzem magam, mert nem tudom — mondta, amikor megér­kezett a sajtótájékoztató színhelyére—, meg vagyok hatva, tele vagyok szoron­gással, büszke vagyok ..Két alka­lommal is kitért arra: túlságosan sokat emlegetik — a sajtó is —, hogy ő egy erős parlament mellett gyenge köztár­sasági elnök. Hite, meggyőződése sze­rint annyi hatalma lesz, amennyit a tár­sadalomtól kap. A Kossuth téri fogad­tatáson érezte, hogy van hatalma, amely az emberek szeretetéböl fakad. E hatalom révén pedig elérheti mindazt, amire e társadalom nyomása készteti. Nem az a feladata — de nem is képes rá — , hogy céljai érdekében felhasználja az egyes pártokat, hanem az, hogy megpróbálja befolyásolni a politikai fo­lyamat stílusát. Az, hogy rajta keresztül azok is hallathassák hangjukat, akik­nek erre másként nincs módjuk. Utalva a beszédében kifejtettekre, hangsúlyozta: véleménye szerint a társa­dalomnak akkor lesz „holnapképe”, ha megindul a felemelkedés folyamata, ha felszabadul a felszín alatt feszülő energi­ák egy része. Tapasztalatai szerint az emberek tudják: mit s hogyan akarnak tenni. Ez a nép felnőtt, külön-külön ,is tisztában van mindenki a saját érdeké- 1 vei, és éz kiderül minden kollektívpoliti- f kai megnyilvánulásból. Mindezek alap- I ján a várva várt jövő akkor érhető el, ha az emberek maguk veszik kezükbe sor­suk irányítását — ebből a szempontból sokat vár a helyhatósági választásoktól —, és ha a gazdaság szerkezete a helyi kezdeményezéseknek is lehetőséget ad­va, azokat támogatva alakul át. Ezzel öszefiiggésben mondta el: két csodát már látott Magyarországon, az elsőt 1944-ben, a nemzeti bizottságok, a másodikat 1956-ban, a munkástanácsok működése révén. A harmadik csoda — véleménye szerint — az őszi helyhatósá­gi választások után következhet be. Éjszakába nyúló vita a helyi önkormányzati törvényjavaslatról A kormánykoalíció nyilatkozata Kéri Kálmán felszólalása ügyében A kora délutáni órákban folyta­tódott az Országgyűlés rendes ülé­se. Napirend előtt Antall József miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenzék csütör­tökön felszólította a kormánykoa­líciót: nyilatkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében. Antall József elöljáróban kife­jezte meggyőződését, hogy az Or­szággyűlésnek nem feladata^ ttór- mányos, történettudományi Vlas* déseicben állást foglalni. Hozzá­fűzte: minden képviselőnek szíve joga bizonyos kérdésekben külön­böző nézetet vallani. Ugyanakkor annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a má­sodik világháború megítélésével összefüggésben, abban Magyaror­szág szerepével kapcsolatban a saj­tóban már régen nem Kéri Kál­mán mondatait idézik. A minisz­terelnök a Ház korelnökét védel­mébe véve utalt a 90. esztendejébe lépett katona második világhábo­rús szerepére, helytállására. Élet­útját ismerni kell ahhoz—mondta —, hogy a gyanú árnyéka se me­rülhessen fel. melyik oldalon állt, kikkel rokonszenvezett. Antall József úgy ítélte, hogy a sokat idézett mondat, amely sze­rint a „Horthy-hadsereg” harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt — valóban nem volt szerencsés megfogalmazás, mert ilyen formában — átfogó elemzés nélkül — belem agy arázasokra ad­hat alkalmat. A tábornok nyilván­valóan arra kívánt utalni, hogy egy új honvédség született, s e honvéd­ség integritását. becsületét, tisztes­ségét kívánta hangsúlyozni, még akkor is, ha azt rossz oldalon, és nem jó célért vetették be. Antall József szavait követően a frakcióvezetők ismételten szót kér­tek, jóllehet a csütörtöki ülésna­pon az e kérdés feletti vita lezárá­sáról határoztak. A Fidesz képvi­seletében Fodor Gábor hangsú­lyozta; a fiatal demokraták fejet hajtanak Kéri Kálmán életútja előtt, ugyanakkor a második világ­háború minden' áldozata előtt is, függetlenül attól, hogy melyik ol­dalon álltak. Ugyanakkor kifejtet­te: a tiszteletet parancsoló 90 év ellenére Kéri Kálmán is követhet el hibákat, márpedig ez az immár egy hete vjtatott felszólalása hiba volt. Fodor Gábor megismételte a Fi- desz-frakció fámái áltál már több­ször kifejtett álláspontot, miszerint a Parlamentben elhangzott kijelen­téseknek óriási súlyuk van,.s ebből adódóan minden szóért a raegnyi- latkozónak kell viselnie a felelőssé­get. Végezetül Kéri Kálmánnak a Magyar Nemzetben napvilágot lá­tott nyilatkozatára hivatkozva megállapította: az interjú tanúsága szerint az egykori vezérkari tiszt megerősítette, hogy Magyarország annak idején helyesen cselekedett, amikor megtámadta a Szovjetuni- ót. Ez utóbbi hivatkozást cáfolta az [ismét szót kérő Antall József, rá mutatva, hogy az inkriminált szö­vegrészben Kéri Kálmán csupán arra utalt: a magyar katonai veze­tés szorgalmazta a Szovjetunió el­leni hadba lépést. Márpedig —■ mint hozzátette — ez valóban tör­ténelmi tény. Mindemellett a kor­mányfő hangsúlyozta: a mostani vitában is tetten erhető az ellenzék­nek az a szándéka, hogy az MDF- frakció végre határolja el magát a párthoz tartozó valamely képvise­lő vitatható megnyilatkozásától. A miniszterelnök5 egyértelművé tette: az MDF nem híve az ilyen jellegű elhatároló nyilatkozatok­nak. A tervezett napirendtől messzire kanyarodó vita még ekkor sem zá­rult le, s 'az újbóli felszólalásra je­lentkezők láttán egymás után hagyták el az üléstermet — első­sorban a kormánypártokhoz tar­tozó — képviselők. Solt Ottilia az SZDSZ-frakció képviseletében kért szót, és közöl­te: nem kívánják, hogy az MDF személyektől határolja el magát, csupán nézetektől. Horn Gyula már élesebben fogalmazott, ami­kor — a miniszterelnök nyilatko­zatára reagálva — leszögezte: nem lehet egyidejűleg nemet mondani a hitleri fasizmusra és helyeselni a Szovjetunió elleni fegyveres ag-' ressziót. Ezen a ponton az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vitát, és a képvi­selők rátértek az eredetileg terve­zett témára, azaz a helyi önkor­mányzatokról szóló törvényjavas­lat részletes vitájára. A plénum —- áttérve a helyi ön- kormányzatokról, valamint az ön- kormányzati képviselő-testületek és á polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatokra — első­ként az illetékes bizottságok jelen­téseit hallgatta meg. Az alkot­mányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi, valamint az önkor­mányzati, közigazgatási, belbiz­tonsági és rendőrségi bizottság együttes jelentést készített munká­járól, amely csütörtökön késő éj­szakáig tartott. A helyi önkor­mányzatokról szóló törvényjavas­lathoz annyi módosító-jndítvány érkezett, hogy a két bizottság ösz- szefoglaló jelentése 44 oldalt tesz ki. Volt olyan vélekedés: a módosí­tó indítványokat beterjesztő és azokat fenntartó képviselők csak nagyon indokolt esetben kérjenek szót, mert a szavazás így is eltart­hat az éjszakai órákig. A költségvetési, adó- és pénzü­gyi bizottság előadója részletesen foglalkozott az egyes módosító ja­vaslatokkal, hozzáfűzve a testület véleményét, szám szerint is ismer­tetve a bizottsági szavazások ered­ményeit. Ezek az indítványok egyébként azt a célt szolgálják, hogy valamiféle garanciát epitse-' nck be a törvénybe az önkormány­zatok tulajdonának, vagyonának megteremtése érdekében. A helyi önkormányzatokról szó­ló törvényjavaslat feletti, mintegy két órán át tartó részletes vitában huszonhármán kértek szót. Több olyan észrevételt tettek, amelyek nyomán bizonyos, javaslatokat más jogszabályba kell a jövőben beépíteni. Az MDF képviselői egyebek közt azt szorgalmazták, hogy a régiók székhelyének kivá­lasztásakor a legnyomósabb érve­ket vegyék figyelembe; a vadászati jogból származó bevétel az önkor­mányzatokat illesse; a települési önkormányzat első rangú feladata a táj fejlesztése, fenntartása legyen. Az ellenzék soraiból felszólaló Kóródi Mária (SZDSZ) a törvény elfogadásának jelentőségét abban látta, hogy az csökkenti az átala­kulás körüli bizonytalanságot. Fontosnak tartotta, hogy az ön- kormányzatok létrehozásával mi­nél kevesebb gondja legyen a kor­mánynak. Hack Péter (SZDSZ) el­fogadhatatlannak ítélte, hogy az önkormányzatoknak a rendőrség­gel szemben semmiféle jogosítvá­nya ne legyen. A helyi rendőrség vezetőjének kinevezési joga és be­számoltatása mindenképpen a he­lyi önkormányzatokat kell megil­lesse. A Fidesz eredetileg 80 módo­sító javaslatot nyújtott be, és a bi­zottsági viták során közülük kilen­cet vont vissza. Fodor Gábor to­vábbra is ragaszkodott a nemzeti és etnikai kisebbségek szószólója, az ombudsman intézményének be­vezetéséhez. A részletes vita bezárása után Horváth Balázs belügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon járultak hozzá egy európai színvonalú törvény kidolgozásá­hoz, amely minden bizonnyal mű­ködőképes önkormányzatot te­remt. Fontosnak tartotta, hogy si-. került a különböző álláspontokat közelíteni, a döntő kérdésekben konszenzus született. A vitában felvetődő eljárásjogi rendelkezése­ket az eljárásjogi törvényben kí­vánja szabályozni a kormány, e jogszabály várhatóan szeptember végéig megszületik. A kormány a köztársasági megbízott székhelye­ként továbbra is Székesfehérvárt tartja a legalkalmasabbnak, ennek támogatására kérik a képviselőket. A helyi önkormányzatokról szó­ló törvényjavaslat részletes vitáját követően — a határozathozatal előtt — a képviselők rátértek az önkormányzati képviselő-testüle­tek és a polgármesterek választásá­ról szóló törvénytervezet részletes vitájára. Bratinka József (MDF) a csatolt községek helyzetére hívta fel kép­viselőtársai figyelmét. Mint rámu­tatott: e településeket egy 1972-es elnöki tanácsi rendelettel erősza­kolt és elhamarkodott módon csa­tolták az egyes nagyvárosokhoz. Az itt élőkben határozott igény­ként formálódik meg, hogy az új választójogi törvényben önálló te­lepülésként kívánnak választani. Erre viszont nem ad lehetőséget az önkormányzati törvényjavaslat. A felszólalók után. ismét Hor­váth Balázs kapott szót. A belügy­miniszter leszögezte: tökéletes vá­lasztójogi törvény nincs, nem is születik soha, ugyanis a választá­son megbukott pártok e törvényt bármikor kritizálhatják. Hangsú­lyozta: a kormány minden, a szá­mára szakmai szempontból tole­rálható indítványt elfogadott, s politikai érdek nem vezérelte a jog­szabály összeállításánál. Végül bejelentette: a kormány a bizottság által támogatott módosí­tó javaslatokat ^fogadja. KUVAIT A főváros a megszállók kezében Az iraki csapatok pénteken reggel tüzérségi támogatással nyo­multak előre a fővárostól délre lévő Mina al-Ahmadi kőolajmező, a hasonnevű olajkikötő és a nyugatra levő al-Suvaik kereskedelmi kikötő irányába — jelentette szemtanúkra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. Al-Suvaikban van Kuvait legfontosabb lak­tanyája. Péntek reggel megerősítették, hogy a főváros már teljesen a megszállók ellenőrzése alá került, bár egyes városrészekből kora reggel még szórványos lövöldözés volt hallható. Éjszaka a főváros utcái kihaltak voltak, s aki mégis kimerészkedett, azt a járőröző iraki katonák hazaparancsolták. Kijárási tilalmat hivatalosan azonban nem rendeltek el Egy brit diplomata szerint az irakiak nagyon ügyelnek arra, hogy a harcoknak ne legyenek polgári áldozatai és támadásaik csak gondosan kiválasztott célpontok ellen irányultak. A kuvaiti rádióban, amely diplomaták szerint egy ideje külföld­ről sugároz, péntek délelőtt a hazafias dalokat meg-megszakítva az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az arab és az iszlám orszá­goknak a segítségét sürgető felhívások hangzottak el. Az INA iraki hírügynökségfelentése szerint Bagdad felfüggesz­tette amerikai adósságainak visszafizetését, válaszul az iraki javak befagyasztására az Egyésült Államokban. Az adósság összege nem ismeretes. Az Egyesült Államok példáját eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Belgium követte. A Kuvaitban tanácsadóként, kiképzőként működő 750 pakisz­táni katona, köztük 24 tiszt nem vesz részt a harcokban — közölte pénteken Iszlámábádban egy kormánytisztviselő. Kuvaitban egyébként 85-90 ezer pakisztáni vendégmunkás él. A Bagdaddal baráti kapcsolatokat ápoló Iszlámábád csütörtökön csak közvetve ítélte el az inváziót, elfogadhatatlannak nevezve az erő alkalmazá­sát. Tilos a tűzrakás az erdőkben, mezőgazdasági területeken Még a kijelölt helyeken is ti­los az erdőkben a tűzrakás, ugyanígy a gyepeken, árokpar­tokon, utak mellett a tűzgyúj­tás, gazégetés, s természetesen a tarlóégetés is augusztus 4-étől — így szól a Földművelésügyi Minisztérium pénteken közre­adott rendelkezése. Az erdő- és mezőgazdasági üzemek dolgozói, a kirándulók tegyenek meg mindent a tűzese­tek elkerülése érdekében — szó­lít fel a minisztérium. Aki a megelőző tűzvédelmi rendelke­zéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tűzrakási tilalom elrendelése azért vált szükséges­sé, mert a csapadékmentes idő­járás és az emberi gondatlanság következtében nagymértékben növekedett az erdei és mező- gazdasági tűzesetek száma. (MTI) Német— német szerződés­aláírás Berlinben pénteken kora délután aláírták az összné- met választásokról szóló szerződést. Az okmányt az NDK részéről Günther Krause államtitkár, nyugat­német részről Wolfgang Schäuble belügyminiszter látta el kézjegyével. A két tárgyalóküldöttség vezetője egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a delegá­ciók igen alapos munkát vé­geztek, és a tárgyalások gör­dülékenyen folytak. Kiemel­ték: sikerült betartani az ah­hoz szükséges határidőt, hogy a két német állam par­lamentje a jövő héten elfo­gadhassa a szerződést, és azt törvényerőre emelje. Nem találtak egészségre ártalmas szert az uborkában A héten napvilágot látott az a hír, miszerint egészségre ká­ros szert találtak az uborkában. Ezzel kapcsolatban a Földmű­velésügyi Minisztérium az aláb­bi tájékoztatást adta az MTI- nek: a Pest Megyei Növénye­gészségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás laboratóriumában befe­jeződtek azoknak az uborka- mintáknak a vizsgálatai, ame­lyeket az elmúlt héten újhartyá- ni termelőknél, ellenőrzés vé­gett, zároltak. A vizsgálatok szerint az uborka egészségre káros növényvédőszer-marad- ványokat nem tartalmaz, így korlátozás nélkül értékesíthető és fogyasztható. A zárlati’ intézkedésre első­sorban az adott okot, hogy a permetezési naplókat nem ve­zették naprakészen, így a hely­színen nem lehetett egyértelmű­en megállapítani, hogy mikor és mivel permetezték a növényt. A fogyasztók biztonsága érde­kében csak a laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján dönthettek egyértelműen a ter­mény további felhasználásáról. (MTI) Nem záródtak megnyugtatóan a magyar— szovjet áruforgalmi tárgyalások Az idei áruforgalom alakulá­sáról és az 1991. évi kereskedelmi fizetési megállapodás feltételei­ről tárgyalt a héten Budapesten Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának államtitkár-helyet­tese és Jevgenyij Oszadcsuk, a szovjet külgazdasági kapcsola­tok miniszterhelyettese vezetésé­vel a két ország delegációja. Tímár László, az NGKM fő­osztályvezetője ezzel kapcsolat­ban az MTI tudósítójának el­mondta: a tárgyalásokon meg­állapították, hogy az idei — ol­dalanként 3,7-3,8 milliárd rubel értékű — áruforgalmi megálla­podásban foglaltakat, a szovjet kőolaj- és benzinszállítások ki­vételével, mindkét gazdaság időarányosan teljesítette. A mostani megbeszéléseken a szovjet partner azt ígérte, hogy szeptember közepéig nyilatkoz­nak arról, mennyit tudnak az energiahordozókból az év végé­ig szállítani. Mivel ez a Szovjet­unió belső helyzetének alakulá­sától függ, számolnunk kell to­vábbi lemaradásokkal, holott a szovjet külkereskedelemnek is alapvető érdeke, hogy teljesítse a szerződéseket. Hiszen ha na­gyobb magyar aktívum keletke­zik a dollárelszámolásra való áttérés után, azt dollárban fog­ják elszámolni. Parafálták a tárgyaláson azt az egyezménytervezetet, amely rögzíti 1991. január 1-jétől a tel­jes dollárelszámolásra való átté­rést. Ez egyébként számunkra, a számítások szerint, az első év­ben 1-1,5 milliárd dollár csere­arány-veszteséget jelent. A Szovjetunió ugyanis, feltehe­tően, nem vásárolja meg az álta­lunk felajánlott áruellentételek jelentős hányadát, ugyanakkor Magyarországnak továbbra is szüksége van a szovjet olajszál­lítmányokra. Mint már koráb­ban, a magyar fél ezúttal is azt javasolta, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékeinkre adjon prefe­rált árakat — hiszen távlatok­ban is érdekelt e termékek im­portjában —, de elképzelhető­nek tartják a magyar szakembe­rek azt is, hogy hosszú lejáratú hitelt kapjunk a Szovjetuniótól, A szovjet partner egyelőre mindkét javaslatot elutasította, annál is inkább, mert a Szovjet­unió konvertibilis adósságállo­mánya jelenleg 40-50 milliárd dollár. Tavaly 792 millió rubeles ma­gyar aktívum keletkezett az áru­forgalomban. Az év első felében csupán kis többlet alakúit ki, július végére azonban ismét mintegy 800 millió rubelre emel­kedett a magyar aktívum. A partnerek megállapodtak abban, hogy 1991. január 1-jén az akkori, rubelben számított aktívumot — amely várhatóan nem lesz kisebb a jelenleginél — 0,92 szorzóval dollárra szá­mítják át. így tehát, a várható nehézségek ellenére, viszonylag kedvező pozícióval kezdhetjük a jövő évet. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy szeptember folya­mán újabb megbeszélésekre ke­rítenek sort, s legkésőbb a har­madik negyedév végén aláírják a jövő évre szóló konkrét meg­állapodást. (MTI) Döntöttek a szakemberek (Folytatás az I. oldalról) jobbnak, erről a tanácsnak már nem kell külön döntenie, ugyanis azt elfogadta a korábbi városren­dezési terv alapján. A városi ta­nácsnak akkor kellene új döntést hoznia, ha nem a 0 változatot va­lósítanák meg. Tegnap dr. Adorján Mihály Kecskemét Megyei Város Taná­csának elnöke és dr. Fáy Ferencné részt vett a KÖHÉM-ben azon a tárgyaláson, amelyet Kálnoki Kiss Sándor helyettes államtitkár veze­tett, s amelyen részt vettek a terve­ző szakemberek. Döntésük egyér­telmű és végleges: a 0 változatot fogadták el azzal, hogy a jelenlegi ■ déli 'bevezető szakaszt is bekötik az autópályába. Ezzel megkezdőd­tek az engedélyezési terv munkála­tai, amelynek elkészülte után - szeptemberben—októberben lehet a pontos, a kisajátításhoz' szükséges helyszínrajzi adatokat megtudni. A rögtönzött sajtótájékoztatón — péntek délután —- azt is meg­tudtuk, hogy akiknek a nyomvo­nalon lévő ingatlannal gondjaik vannak, azok jelentkezzenek a ta­nács műszaki osztályán. Az enge­délyezési terv elkészülésével egy­idejűleg felgyorsul a lajosmizsei. vasútvonal kihelyezésének tervezé­si munkálata is. G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom