Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-22 / 196. szám

jtgf . BÁCS-K1SKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 196. szám Ára: 4,30 Ft 1990. augusztus 22., szerda | .....Ü I - -----------------------------------------------------í------------— A z invázióra emlékezett Prága A prágai Vencel téren, ahol egyébként sem szűnik meg az élet az éjszaka beáll­tával, keddre virradóra a szokottnál is jóval nagyobb tömeg hullámzott. Sokan hozták el virágjukat, gyújtották meg gyertyájukat a 22 évvel ezelőtti invázióra emlékezve. Zömmel fiatalok virrasztónak át az éjszakát — azok, akik még nem is éltek akkor, amikor a Varsói Szerződés öt tag­állama — a Szovjetunió vezetésével és parancsolatára — megszállta az orszá­got, és eltávolította a hatalomból Ale­xander Dubceket. A hangulat hajnali egy órakor volt a tetőponton, ekkor ugyanis sor került egy T55-ös harckocsi jelképes feldöntésére. Az akciót közösen szervezte és hajtotta végre a csehszlovák belügyminisztérium, a Polgári Fórum, a prágai lengyel kulturális központ és a Kaspar diákszövetség. Kedden utcai kulturális, rendezvények és gyűlések követik egymást — nem csu­pán Prágában, hanem az ország több városában is. INFORMÁCIÓ VAN — UTASLISTA NINCS • SZOBAFOGSÁGBAN. ARAB A TELEFON- KÖZPONTOS • LŐTTEK A KUVAITI DINÁR­NAK • A RUHA BAGDADBAN MARADT Végre itthon Munkatársaink helyszíni riportja Ferihegyről (Walter Péter fotói) Százhetven plusz egy fő. Ennyi ’ Kuvaitban és Irakban dolgozó magyart, illetve családtagjukat vártuk haza tegnap. (A plusz egy személy út közben született, s re­mélhetőleg néhány nap múlva édesanyjával együtt egészségesen ő is itthon lesz.) Éppúgy, mint a hoz­zátartozóknak, nekünk sem akadt más támpontunk, mint amit a rá­dióból megtudtunk. így fél tizen­egyre már a Ferihegy II. repülőté- (Folytatás a 2. oldalon) TÖBB MINT 33 EZER LESZERELŐ — KEVESEBB LESZ A BEVONULÓ — 50 MILLIÓ FORINT LESZERELÉSI SEGÉLY — KIKET NEM HÍVNAK BE? Egy év lesz a katonaidő Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban Kedden délelőtt a Honvédelmi Minisztériumban sajtó- tájékoztatót tartottak, ahol Keleti György ezredes tájé­koztatta a sajtó munkatársait a sorkatonák leszereléséről és bevonulási rendjéről. Mint mondotta, a sorkatonai szolgálati idő 12 hónapra való csökkentéséré vonatkozó törvénymódosító javaslatot a kormány elfogadta, de az Országgyűlés csak a közeljövőben tárgyalja majd. Erre azért volt szükség, mert az új szolgálati időre való áttérés egyik napról a másikra nem valósítható meg, ugyanis ez azzal járna, hogy a csapatok zöménél le kellene szerelni a sorkatonák kétharmadát. Célszerűnek tartják, hogy a 12 hónapos fegyveres sor­katonai szolgálati időből a sorállományt már augusztus­tól kezdődően az ehhez kapcsolódó kiképzési váltási rendszerhez igazítsák, vagyis a csapatok nagyobbik ré­szénél a 2 x 6, míg a határőrségnél 4x3 hónapos kiképzé­si rendet valósítják meg. így gyakorlatilag két korosztály áll egyidejűleg fegyveres szolgálatba. Az augusztus 15-ei szokásos leszerelést — 22 400 fő — megelőzően, soron kívül szereltek le augusztus 1-jén mintegy 11 ezer, zömében 12 hónapot szolgáló sorkato­nát. Á soron kívül leszereltek közül 3700-an egy-két gyermekes apák,T200-an felsőfokú tanulmányokat foly­tatók, 2700-an a nehéz fizikai igénybevétel, hirtelen ter­helésnövekedéssel járó feladatok alól felmentettek, illetve 3400-an nehéz szociális helyzetben lévők voltak. A lesze- relők részére 50 millió forint leszerelési segélyt adott a Honvédelmi Minisztérium, ez átlagosan egy-egy leszerelő esetében 1500 forintnyi összeget jelentett. Augusztus végén, 29-én és 30-án az évek óta szokásos időben hívják be az újoncpkat. E két napon’mintegy 30 ezer fiatal vonult be a Magyar Honvédséghez. A behívás (Folytatás a 2. oldalon) Világbajnoki bronzérmest köszöntött a megyei tanács elnöke Augusztus első napjaiban Stock­holmban rendezték meg a négyesfogat­hajtó világbajnokságot, amelyen a ma­gyar csapat —1 Bozsik József (Tápió- szentmárton), Juhász László (Kiskun­félegyházi Lenin Tsz SK, Sipos Lajos (Dömsöd) — bronzérmes lett. A ma­gyar fogathajtás eredményességét jelzi, hogy az eddigi tíz világverseny közül nyolcon érmet —- háromszor aranyat, négyszer ezüstöt és egyszer bronzot — szereztek a magyar hajtők. További érdekesség, hogy minden alkalommal volt megyebeli tagja a magyar váloga­tottnak, sőt 1980 es 1984 között a há­romtagú együttesből ketten Bács- Kiskunból képviselték a magyar színe­ket. S talán az sem mellékes, hogy ez a csapat gerincét alkotó kettős egy (Folytatás a 2. oldalon) Ötödször a dobogón • A világbajnoki bronzérmes a megyei tanács elnökénél (jobbról): Juhász Lász­SZAKEMBEREK ÉS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER TALÁLKOZÓJA Konkrét kérdések, semmitmondó válaszok Az idei, XXII. Orszá­gos Borverseny megrendezésére Kecskeméten kerül sor a Ker­tészeti Főisko- Ián. Ahogy Né­meth András, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke elmond- ta, a hagyomá­nyok iránti tisz­telet volt, ami­vel meggyőzték a verseny meg­rendezésének ellenzőit. Az újszerű most az, hogy míg eddig a szakirányítás ebben az évben az egy éve újjáalakult érdek- védelmi szervezet vállalta fel a ver­sengés megszervezését. A földművelésügyi miniszter, Nagy Ferenc József megnyitójában arról szólt, hogy a politikai válto­zásokat a gazdasági átalakulásnak is követnie kell. Ez a mezőgazda­ságban azt jelenti, hogy a kollektí­va helyett az egyén munkája kerül­jön előtérbe úgy, hogy a szövetke­zetek és a vállalkozók egyenlő esé­lyekkel dolgozhassanak. Mint a miniszter kifejtette: „a szövetkezeti forma nem kerülhet elvetésre, de átalakításra — értékesítő, beszerző szövetkezésre — igen. Mindezt össze kívánják kapcsolni a pa­rasztság jóvátételével, akik ezzel élni akarnak, kérhetik jogos tulaj­donukat. „A legfontosabb, hogy a piac igényeinek megfelelő termé­kek termelődjenek meg.” A szőlő­bor vertikumban jelzett idei 5-6 millió hektoliteres bortermést túl­zottnak minősítve, így fogalma­zott: az aszály „segített” az értéke­sítési nehézségeken. Bár a bor ha­zai reklámtüalmát feloldották, tennivaló van éppen elég a külpiac igényeinek felmérésétől az odake- rülés gondjain keresztül, a bortör­vény, a fogyasztási és a forgalmi adó felülvizsgálatáig. A borverseny főbírája, dr: Ás­vány Ákos, történelmi dátumokkal igazolta, hogy a magyar szőlő- és bortermelés mindig is progresszív ágazat volt, hiszen a kutatás, a sző­lőkataszter rendszere, az első bor- világvetseny megrendezése mind ezt fémjelzi. Elmondta, hogy a mostani versenyen a hírnév és mar­keting megalapozása a legfonto­sabb. Az összesen 488 vizsgázó minta közül sajnálatos, hogy csu­pán 10 az egyéni termelői bor, ami nincs arányban az exportra kerülő, (Folytatás a 2. oldalon) u ló, Oláh István és aki köszöntötte: Ga- borjúk József. (Tóth Sándor felvétele) MIÉRT OPTIMISTA SZŐKE SÁNDOR? Szüret előtti latolgatás Kiskőrösön t Telefonon hívott dr. Szőke Sándor, a Kiskőrösi Coopvin Rt. elnök-igazgatója, mivel nagy szükségét érezte annak, hogy optimista véleményét kifejthesse a közelgő szürettel kapcsolat­ban. Mostanság, amikor a szőlö-bor ágazat, a borpiac talán minden idők legkritikusabb helyzetéhez érkezett, bizakodó hangon szólni már-már szenzációérték ü. Ezért' is indultam azonnal Kiskőrösre, hogy mielőbb megtudhassam: miben re­ménykedik Szőke Sándor, mitől lehet(né)nek a szőlőtermelők, a borászkodók optimisták? Kiskőrösig autózva néhány nagyobb szőlőtermelő gazda­sághoz is bekukkantottam, hátha máshol is változott a han­gulat. Sajnos mindenütt csak a kilátástalanságról és a gon­dokról beszéltek. Az is kitűnt, hogy a szörnyű aszály egyre jobban, megviseli az ültetvényeket, napról napra „fogy” a termés, töppednek a bogyók, s a múlt évi terméshez képest remélt két és fél, háromszoros hozam, a 15-20 tonna hektá­ronként leszüretelhető szőlő helyett több helyen már „csak” a dupla hozamban reménykednek. Attól meg különösen félnek a szőlősgazdák, hogy megjön egy esős időszak, ekkor ugyanis a bogyók megduzzadnak, szétrepednek, majd ro­hadnak, s így újabb permetezésekre (ami súlyos összegeket jelent) kell sort keríteni, hogy megvédhessék a még most is jónak ígérkező termést. Szóval a természet sem és a piaci kilátások sem hordoznak Ígéretes jeleket és ezért is egyre kíváncsibbá tett: miért optimista Szőke Sándor? Annyit azért elöljáróban hadd rögzítsek: a Coopvin nem vásárol szőlőt magángazdáktól, partnereitől, hanem csak bort, és így a szőlőszüretben, a szölőár kialakulásában csak másodlago­san érdekelt. , — Két tényező reális értékelésére van szükség ahhoz, hogy a szőlő-bor ágazatról napjainkban festett sötét képet fris­sebb, világosabb színekkel újra komponálhassuk kezdett az elemzésbe^ Szőke Sándor. — Először is a várható hozam az, ami szerintem az idén optimális lesz, tehát a hektáron­kénti 86—;150 tonna közötti mennyiséget szüretelhetik vár­hatóan a termelők, Ennek a szőlőnek minősége is jó lesz, az utóbbi évek egyik legjobb évjáratú bora kerülhet hordókba. Ha a minőséget és mennyiséget együtt értékeljük, figyelembe vesszük, hogy a korábbi évek gyakorlata szerint a magasabb cukor- vagy mustfok magasabb felvásárlási árat is jelentett, akkor természetesen a termelők hektáronkénti bevétele és jövedelme is kedvezően alakul. — Feltéve, ha a felvásárlási árat a nagy feldolgozók nem Csökkentik drasztikusan és ha egyáltalán tudnak fizetni... — A szőlő szabadáras, a kínálat-kereslet alakítja ki a felvásárlási árat. Ugyanakkor szerintem figyelembe kell ven­ni az inflációt, a termelési költségek emelkedését is. Emiatt' . a múlt évi árakat nem lenne helyes viszonyítási alapként felfogni, hanem a mostani helyzetből kell kiindulni. S ha mégis viszonyítunk, akkor véleményem szerint nem lehet álacsonyabb (sőt talán többet kellene érte fizetni a jobb minőség miatt), mint egy évvel ezelőtt. (Folytatás a 3. oldalon) MEGKÉRDEZTÜK: Miért nem szálltak fel az amerikai Fantomok? Elmaradt az F—16-osok és a MÍG—29-esek előre beharangozott repülési bemutatója Kecskeméten, a vasárnapi légiparádén, amiért jónéhány néző becsap­va érezte magát. Miért nem repültek a vadászgépek? — kérdeztük mí| Urbán János ezredest, a Magyar Honvédség repülőfőnökét. — Az a lehetőség, hogy a Fantomok Magyaror­szágra jöhetnek, augusztus elején öltött testet. Ekkor kerestük meg a szovjet hadsereget, azt szerettük volna elérni — ami végül is sikerült — hogy a két nagyhata­lom Kecskeméten az élvonalbeli vadászgépeivel mu­tatkozzon be a nagyközönségnek. A múlt hét keddjén tartottunk sajtótájékoztatót a tervezett légiparádéról, de addig még nem kaptunk választ a szovjet partner­től. Az amerikaiak itt még úgy nyilatkoztak, hogy a gépeik bemutatót is tartanak, igaz Ruth Andersen ezredes asszony, az USA követségének légügyi attasé­ja figyelmeztette az újságírókat: a döntés még változ­hat. Csütörtökre megkaptuk a választ a szovjet pa­rancsnokságtól §§ eljönnek Kecskemétre. Am tekin­tettel arra, hogy első alkalommal vesznek részt ilyen közös találkozón, hogy a pilótáknak új a körzet, új a repülőtér és figyelembe véve azokat a hangulati tényezőket, amelyek mind a MÍG 29-esek, mind a Fantomok korábbi, műrepülés közben ért balesetei miatt kialakultak,- nem szállnak fel a légiparádén. Technikai, szervezési, repülésbiztonsági okokkal in­dokolták tehát a döntést. — Majd az amerikaiak ... — Az amerikaiak döntését az befolyásolta, hogy az öbölbeli események miatt nem a spanyol, hanem NSZK légibázisról küldték az F—16-osokat. A vál­toztatás az utolsó pillanatban történt, a felkészülés ilyenformán nem lehetett tökéletes. így került össz­hangba a szovjet és az amerikai álláspont, így történt, hogy csalódtak a nézők. — Abszolút laikus kérdést teszek fel. Egy vadászpi­lóta nem képes bemutatót tartani bármikor? — Meg tudja csinálni, más kérdés, hogy milyen színvonalon és mit. Az idegen terep, az idegen légtér és szabályok erősen zavarhatják. Ezért fontos a felké­szülés a műrepülésre, amit kis magasságban hajt vég­re a látványosság miatt. Én megértem a csa|pdottsá- got, de a kecskeméti repülőtér vasárnapi akciója igy is történelmi volt. Soha nem fordult még elő, hogy a két katonai tömb vadászrepülői egyazon, működő légi bázison randevúzzanak. A szakértők bizonyára sokkal jobban fájlalják a Fantomok elmaradt bemu­tatóját, a közönséget pedig talán kárpótolta az a kétórás, színvonalas légibemutató, amit láthatott. — noszlopv —

Next

/
Oldalképek
Tartalom