Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-02 / 180. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 2. 1 NÉHA A DRÁGA AZ OLCSÓBB Ha felépül végre a házunk... Alig vitatható, hogy egy építkezés a család számára felér egy kisebbfajta földindulásai. Am az a tény, hogy az állam egyre inkább igyekszik kivonulni a lakásépítésből, sok embert arra késztet, hogy maga lásson hozzá otthona megteremtéséhez. A következő néhány gondolat azoknak szeretne segítséget adni, akiknek nemcsak az a fontos, hogy a ház szép legyen, hanem hogy abban gazdaságos, jól kihasználható terek legyenek, és mindez korszerű építőanyagból készüljön. Mivel fel- tételezésünk szerint a házépítők jelentős hányada nem dúskál a javakban, arra kértük a szakembert, Ács Ferenc okleveles építészt, az Építésügyi Tájékoztatási Központ osztályvezetőjét, adjon tippeket, hol mivel lehet spórolni az építkezésen. —- Azt javaslom, haladjunk a pincétől a padlásig!- Én pedig azt javaslom, hogy kezdjük az egészet a tervezésnél. Több oka is van, amiért erre érdemes odafigyelni. Először is csúnya a környezetébe nem illeszkedő ház, egy keskeny telken egy nagyon széles homlokzatú épület, vagy egy kirívóan magas emeletes az alföldi egyszintesek között. Ez az esztétikai' szempont. Fontosabb, hogy a belső terek gazdaságos megtervezésével, a felesleges folyosók, közlekedők kiiktatásával jó néhány négyzet- . métert meg lehet takarítani. Márpedig egyetlen négyzetméter ára is belekerülhet 30 000 forintba. A mi cégünknél rendelkezésre állnak olyan katalógusok is, amelyek tájegységek sajátosságait, építészeti hagyományait figyelembe véve tartalmaznak tervrajzokat. Ezek hosszú évek kiérlelt munkájának az eredményei, de nem típustervek, mert a szerkezetek és a beépítendő anyagok tetszés szerint változtathatók rajta. A tervrajzcsomagok 3000. forintba kerülnek. Mellette azonban szükség van építész szakemberre. Az ő feladata az, hogy az adott tervet adaptálja az illető környezetbe. A szerkezetek kiválasztását is az adaptáló tervező segítheti, ő mondja meg, hogy az épületek milyen alapra, milyen falazattal, milyen vízszigeteléssel készüljenek. Az adaptálás jelenleg 7-8000 forintba kerül. Ám figyelembe véve, hogy egyedi tervekért 25-40000 forintot is elkérnek, nem túlzás azt állítani, hogy a költségeknek legalább egyharmada megspórolható, ha a mi tervkészletünkből választanak. — Nézzük a ház csontvázát, a falazatot. Miből érdemes ezt felhúzni? — Régen csak a tömör, égetett tégla állt rendelkezésre. Mára azonban kifejlesztettek egy sor korszerű terméket, amelyek hőszigetelő tulajdonságaikban jobbak a téglánál, nagyobbak, így gyorsabban épül fel a ház. Például 30 centi vastag falazatot lehet építeni Mátra gázbetonblokkból, amelyhez nem kell külön hőszigetelő anyag, hőtechnikai tulajdonságai ugyanis kiválóak. Persze, lehet a hagyományos, olcsóbb téglákat is alkalmazni, de akkor hungarocell szigeteléssel többrétegű szerkezeteket kell kialakítani. I — Foly tassuk a hőszigetelőkkel, mert ezekre a földszinti padló alatt, a tetőtéren és az ablakok fölötti áthidalók előtt szükség van. —A hőszigetelés nagyon fontos, mert ez a nagyobb anyagi ráfordítás behozza az árát a fűtésen. Kitűnő a salgótaijáni üveggyapot, drágább ugyan, mint a hagyományosnak tekinthető ásványgyapot, viszont könnyebben kezelhető és a rágcsálók sem szívelik. — Mire kell ügyelni a födémnél? — Ennek megválasztását statikai szempontok és a szállítási költségek döntik el. A födémgerendák ára nagyjából egyforma. Családi ház építésénél egyébként legjobban az „E” gerendák felelnek meg a kívánalmaknak, mert ezek könnyűek, kézi erővel is mozgathatók. — Hogy az építkezés bonyolult műveleteit összehangolják, szükség van az építkezésen egy felelős műszaki vezetőre. — Az építkezési engedélyt kiadó tanácsok ezt megkövetelik, csakhogy jelenlétük gyakran formális. Pedig igazi hozzáértőre szükség van, aki a lényeges építési fázisokban segíti a munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen szívesen spórolnak az emberek. A kőműveseknek fejfájás nélkül adnak ki súlyos ezreket, de az építészre nem áldoznak, pedig ő az, aki , felhívná a figyelmet olyan szerkezeti hibákra, amelyek később esetleg nagyobb bajt okozhatnak. — Nézzük, mi a helyzet a tetőfedéssel! — A tetőfedő anyagok közül VÁÉV-BRAMAC betoncserép az igazi nagymenő. Nagy elő-, nye, hogy súlya alig nehezebb a sajtolt, égetett cserépénél. Méretei pontosak,. ezért iól illeszkednek egymáshoz. Ára pedig nem sokkal több, mint az égetett cserepeké. Alpesi plusz változata 30 évig is megőrzi színét, és mivel a festékanyag benne van a betonban, nem látszik meg a hiba, ha valahol letörik a cserép. Nem mállik szét, nem lyukad ki, az időjárás nehezebben bír el vele. — Vegyük úgy, hogy készen állt a ház. Már csak be kell vakolni... — A hőszigetelő vakolat egyes falazóblokkoknál megspórolható. A színező külső vakolatok közül a sima kőporos a legolcsóbb. Csakhogy ezt 10 év múlva valószínűleg újra kell színezni, mert nem bírja olyan jól az időjárás viszontagságait, mint például a Terranova vakolóanyag. Ez utóbbi korszerű és tartósabb, tehát érdemes áldozni rá. Mint ahogy az egész építkezésre igaz, hogy ami pillanatnyilag drágábbnak tűnik, az végül lehet, hogy olcsó lesz, mert behozza az árát. Fontos az anyagmennyiség megválasztása, a szállítás, a tárolás és egyáltalán a gondos tervezés. Kapkodva ugyanis nem lehet építkezni. — Ha már gazdaságosságról beszéltünk, akkor említsük meg a házak fűtésének megválasztását, noha ez nem tartozik szorosan a szerkezet kialakításához. — A fűtéstípust már a tervezésnél figyelembe kell venni. A leghatékonyabban és a legolcsóbban gázzal, gázkazánnal lehet fűteni.' Terjedőben van a padlófűtés is, amelynek a beruházása drága, de a ház fűtése általa 15—50 százalékkal kevesebbe kerül. Végül megemlíteném, hogy újra kezd teret hódítani 'az üvegezett veranda, amely, akár egy üvegház, hozzájárul a megfelelő hőmérséklet kialakításához, és ami nem mellékes, ingyen fűti be a helyisé- ; get. B. Sz. TÁBOR TIZEDSZER Fotósok Baján A köztudatba mint Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep került be az a tábor, amelyben immár tíz éve minden nyáron összegyűlnek az ország kiváló fotósai. Négy esztendeje, bogy Baja, a tanítóképző kollégiuma ad otthont az alkotótelep résztvevőinek — ez alkalommal tizennyolc művésznek. É vtizedeken át elítélték a hatalom képviselői a szociqfotót, s csak 1980-ban vált lehetővé, hogy egy ilyen alkotótábor létrejöhessen — emlékezik e közösség művészeti vezetője, Kovács László, ft Tudom, ma illik csak rosszat mondani az akkori politikai vezetőkre. De az az igazság, hogy ha Katanics Sándor, Komáromi Attila és más pártemberek akkor nem állnak ki mellettünk, nem nyitnak zöld utat, akkor lehetetlen lett volna a helyzetünk.'E század első felének kiemelkedő szociofotós hagyományaira építkezve — dr. Al- bertini Béla jóvoltából, aki éveken át művészeti vezetője volt e tábornak —, egy kis határmenti magyar falu, Nagybaracska napi aktualitásait dolgozhattuk fel ■ 1980-tól fotókon. 1986-ban azután olyan fordulat adódott, hogy úgy tűnt, nem lesz több tábor. Ám a résztvevők amellett voksoltak, hogy igenis, szükség van egy ilyen alkotóközösségre. így azután mi szerveztük meg a következőt, immár bajai helyszínnel. Ekkorra mindenkiben tudatosult: ez a tábor addig fog létezni, amíg a tagok szükségét érzik, hisznek benne: — Kezdetektől ugyanazok érkeznek az alkotó telepre? —; Nem, dehogy. Sokat változott, cserélődött a tagság, míg egy igen jól összekovácsolódott társaság kialakult. S ezzel együtt a valósághoz való hűség, a „nézés tisztessége” alapkövetelmény lett nálunk. Ahogy az őszinte, szakszerű kritika is, amivel egymás munkáit illetjük. — Hány képet készítettek az elmúlt évtizedben a táborlakók? — Azt pontosan lehetetlen megmondani, de a zsűrizett fotóink száma már meghaladja a kétezret. Ezeknek mintegy tizedét tárjuk közszemlére az Ernst Múzeumben márciusban, a fotográfiai alkotótelep tízéves jubileumából rendezendő kiállításunkon. — Anyagilag ki támogatja most ezt a tábort? — A megyei tanács művészeti alapjára kiírt pályázatokat értékelve, 370 ezer forintot szavazott meg az idén a kuratórium, de ebből az ösz- szegből nemcsak a tábor, a tavaszi kiállításunk költségeit is fedeznünk kell. — Nekem is az a véleményem, hogy az első nagy sikerként magát a létrehozását kell elkönyvelnie ennek az alkotótelepnek — magyarázza a neves fotóesztéta, Gera Mihály, akiről úgy tartják, hogy felkészültségével, szemléletével, publikációival mindig meghatározó szerepet játszott a tábor életében. — A második kiállításunk, 1982-ben, már szakmai szempontból is igen sikeres volt. Ami egyben igazolta, hogy igenis hasznosak, jelentősek ezek a nyári együttlétek. Azután jött a tábor látványos duzzasztása Mwü •Nagybaracskai szeszfőzdés. (Fotó: Kovács László.) r« IH ■ Ém anélkül, hogy ehhez a feltételek adottak lettek volna. Sok külföldit is meghívtak, akik más hagyományokat követve, más szemlélettel nézték a világot. Mindez egyfajta felhígulást okozott. Végül kezdett az egész letisztulni, s ma már igazi alkotóműhelynek mondható táborunk. Tehát egy hullámvonalhoz hasonlatos az elmúlt évtized, ám színvonalát tekintve mindig az átlagon felül maradt... — Időközben társadalmunk is jelentős változáson ment át. Vagyis szabadabban, szorongások nélkül tárható fel a fotográfia eszközeivel a valóság „sötéteb- bik oldala” is. — Igen, ez új helyzetet teremt, de ebben az új közegben is el kell fogadtatnia magát a fotográfiának, bizonyítva, hogy ma is lehet vele hasznosat, jelentősei teremteni. Minden eddiginél meghatározóbb lesz a minőség, amit csak valóban elmélyült alkotómunkával lehet produkálni. — Úgy tudom, Ön tárgyalt a napokban egy Amerikában élő, magyar származású üzletemberrel, aki felkínált egy nagy lehetőséget e tábor lakóinak. — Valóban. És ez egy olyan album elkészítése lenne, amely a magyarországi változásokat mutatná be. Az amerikai szenátus tagjainak, illetve olyan üzletembereknek akarja eljuttatni ezt az albumot tárgyalópartnerem, akik hazánkban szeretnének vállalkozni, tőkét befektetni. Ez á munkánk szép koronája lenné az dipólt évtizednek... Koloh Elek | 'U ________'_______ ____1 9 Menekülttábor, München, 1989. (Fotó: Kudelich Lajos )
