Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-02 / 180. szám

1990. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3 „ÉS TE MIT ISZOL ...?” — 0,7 DECILITER A NAPI PÁLINKAFEJADAG — AZ APÁK „BŰNE?” — NEM BAJ, AKÁR FIÚ, AKÁR LÁNY, CSAK EGÉSZSÉGES LEGYEN Az alkoholmentes magzati életért Mámorban keresnek menedéket a lakosság közül nem kevesen, na­pi problémáik elől menekülve. A megélhetés gondjai, a létbizony­talanság, a várható munkanélküli­ség, a gazdaság stagnálása s az ár­talmas környezeti és stresszhatá­sok súlyosan érintik az egyes em­ber életét is. A társadalom átalaku­lása, az új politkai, gazdasági és társadalmi viszonyok létrejötte nem megy végbe feszültségek, megrázkódtatások nélkül. Régi keretek töredeznek szét, még nem látni pontosan, mit hoz a jövő. Ilyen helyzetben hamarabb nyúl­nak pohár után az emberek, ám az is igaz: az alkoholfogyasztásban, a felsoroltaktól függetlenül, Ma­gyarország mindig is kiugróan sze­repelt a nemzetek között. — S ma? —- Hazánk a legtöbb szeszes italt fogyasztó országok sorrendjében az ötödik helyet foglalja el — vála­szolja dr. Mihai Klára főorvos, az orvostudományok kandidátusa, a megyei kórház neonatológusa, gyermekgyógyász. — Bár 1980— 1988 között az egy főre jutó fo­gyasztás abszolút alkoholban szá­molt mennyisége mintegy tíz szá­zalékkal visszaesett, az alkoholis­ták száma 1985-höz képest 17 szá­zalékkal emelkedett. Számítások szerint az alkohol által erősen ve­szélyeztetett emberek száma 1— 1,2 millióra tehető. Az ország min­den lakosa — beleértve természete­sen a csecsemőket is — naponta 0,7 deciliter pálinkának megfelelő alkoholmennyiséget fogyaszt. — Megdöbbentő, hiszen sejtká­rosító (sejtölő) méregről van szó, nem beszélve az alkoholos italok­ban többé-kevésbé meglévő egyéb károsító anyagokról, mint amilye­nek például a tartósítószerek! — Borzasztóan sok ez a mennyi­ség. A statisztikai adatok szerint a hazai szeszesital-fogyasztás szerke­zetére az égetett szeszes italok ma­gas aránya mellett a borfogyasztás csökkenése és a viszonylag alacso­nyabb árú sör fogyasztásának emelkedése jellemző. A lakosság 1987-ben többet költött italra, mint ruházkodásra, egészségvéde­lemre, testápolásra és lakásfelsze­relésre. Az emberek átlagosan kö­rülbelül egyhavi jövedelmüket köl­tik alkoholra. Veszélyesen emelke­dik az iszákos fiatalok és a nők aránya. Mint gyermekorvost külö­9 A nők iszákossága nagy kockázatot jelent az utódokra. Terhesség alatt egy kortyot sem! — tanácsolja dr. Mihai Klára. (Walter Péter felvétele) nősen érzékenyen érint, hogy az alkoholbetegek közt nők — anyák — is vannak. — A nő, a méhében fejlődő mag­zat és az alkohol kapcsolata: ritkpn esik erről szó mostanában. Miért fontos az általános képből ezt a részterületet külön is szemügyre venni? — A nők iszákossága nagy koc­kázatot jelent az utódokra, a mé­hen belüli és a méhen kívüli fejlő­désre gyakorolt káros hatások mi­att. A terhesség alatti alkoholfo­gyasztás következtében az utódok­ban jellegzetes tünetegyüttes ala­kulhat ki, ami változatos képet mutat. Az alkohol átjut a méhlepé­nyen, megjelenik a magzat vala­mennyi szövetében. A magzat sem az alkohol, sem az acetaldehid le­bontására nem képes. A következ­mények: a központi idegrendszer fejlődésének zavarai, a gyermek növekedésbeni visszamaradása, jellegzetes arcjegyek, a szellemi fej­lődés zavara és különböző súlyos- ságú fejlődési rendellenességek megjelenése. A terhesség alatti sok és rendszeres italozás a legveszé­lyesebb! — A „apák bűne" is egyúttal, hogy a magzatot már a méhen belüli fejlődés során érheti alkoholárta-. lom? — Az apák italfogyasztása köz­vetlenül nem okoz ilyen elváltozá­sokat, azonban az italozásra való hajlamot az utódok — főként a fiúk — örökölhetik. Később pedig, a rossz a családi minta alapján, maguk is elindulhatnak azon az úton, amely e szenvedélybetegség­hez vezet. — Kifejtené ezt egy kicsit bőveb­ben? — Az emberi vizsgálatok az öröklődés kisebb-nagyobb szere­pét a férfiak alkoholizmusának lét­rejöttében valószínűsítik. Az alho- kolbeteg szülők ártalmas környe­zetet jelentenek gyermekeik szá­mára. Az értelmi képesség és a sze­mélyiség örökletesen meghatáro­zott, ez azonban csak lehetőségha­tárokat és reakciómódot jelent, de hogy az örökletes adottságokból végül is mi valósul meg, az a kör­nyezeti tényezőktől és nem utolsó­sorban a családi körülményektől függ. Mit hall és mit lát otthon a sok fiúgyermek? „Nem is férfi, aki nem iszik!” Jön a szomszéd, a ro­kon vagy a jó barát. „És te mit iszol...?” Ugyanakkor tanúja le­het annak is, hogy ha a szülőknek sikerül valami — vagy nem sikerül —, arra is isznak. Családi ünnepek és alkohol: elválaszthatatlanok. — A lakosság többet költ alko­holra, mint bármikor. Az utcán a nap szinte minden órájában lehet részegekkel találkozni. Egyes véle­mények szerint külföldön sehol má­sutt nincs annyi ittas ember, mint nálunk. Az anyákat viszont — úgy vélem — mindenképpen óvni kell a szeszes italok fogyasztásától, már csak a felnövekvő utódok érdekében is. Mit tanácsol? — Osztályunkon évente 2300­2500 gyermek születik. Ma már egyre több, egészen kis súlyú új­szülöttet életben tudunk tartani. Rendkívül fontos azonban, hogy az anyák — mindannyian — meg­értsék: az utódok megfelelő fejlő­déséért alapvetően ők tehetnek legtöbbet, helyes táplálkozással és életrSóddal. A fogamzást megelő­ző 3—6 hónaptól s az egész terhes­ség alatt a szoptatási végéig ártal­mas lehet a nők alkoholfogyasztá­sa. Mivel irodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeink szerint az anyai alkoholfogyasztás a terhes­ség egész ideje alatt károsítja a magzat fejlődését, tanácsom: ter­hesség alatt egy kortyot sem! — fejezte be beszélgetésünket dr. Mi­hai Klára. _ ’ l Kohl Antal Kerékpárosok Nincs hivatalos statisztikai adat arról, hogy hány kerékpár van az országban vagy a megyében. Évente 30-35 ezer kerékpárt ad el Bács-Kiskunban a kereskedelem, háromszorosát a személygépko­csi, a motorkerékpár, a moped stb. kereskedelmi forgalmának. Mégis, a kerékpár mind a mai napig a legmostohábban kezelt járműve a hazai közúti forgalomnak. Mutatja az országban meglévő, alig néhány száz kilométert kitevő kerékpárutak hosz- sza. Nemrég azt olvastam, hogy a dunántúlnyi nagyságú Hollandiában négyezer kilométer kerék - párút-hálózat van, a turisták, kirándulók és városi forgalomban is közlekedők örömére. Nálunk egész új városrészek, települések jönnek létre anélkül, hogy a lakóhely gazdáinak, a terve­zőknek eszébe jutna kerékpárutak építése vagy kijelölése. Tény, hogy például Kecskemétről ma már több irányban is eljuthat a biciklis a kijelölt sávon vagy külön e célra épített úton haladva a környező településekre. Sokkal nehezebb azonban kerékpáron a város központját, üzleti negyedét, iskoláit, intézményeit, sportlétesítményeit megkö­zelíteni. A szülő csak aggódva engedi el gyermekét, hiszen a nagy közúti forgalom számtalan veszéllyel fenyegeti a kétkerekű járművön közlekedőt. A szabályok betartására vonatkozó intelem is meddőnek bizonyul ilyen helyzetben. Úgy tűnik, hogy a kerékpározás egyre népsze­rűbb. Különösen a fiatalok körében, akik kezdik megkedvelni ezt a sok előnnyel kecsegtető, ma már ugyan nem olcsó, de mégis elérhető járművet. Amely amellett, hogy nem szennyezi a levegőt, kis helyen elfér, s legtöbbször házilag is javítható. Szerencsére, mert... Nemrég egy túrakerékpáiját toló ifjú hölgy kér­dezte tőlem, hol talál biciklíjavító műhelyt a város­ban. Nem tudtam útbaigazítani, hiába kutattam az emlékezetemben. Végül két fiú segített neki a szere­lésben. Csodálom, hogy a mai vállalkozó szellemű világban nem akad kerékpáijavító kisiparos, min­den lakónegyedben legalább kettő-három. Az ér­zéketlenséget jelzi, hogy csak kevés bolt előtt talál­ható bicikliállvány. A kerékpárral mint közlekedé­si eszközzel alig számol az üzleti élet. A választék nevetségesen csekély, behozatal nincs, olcsó jármű egyszerűen nem kapható. A kerékpársport világszerte újra fellendülőben van, a szakosztályok száma azonban nálunk még elenyészően csekély. Elkelne a nagyobb propagan­da is. Tegnap Norvégiából kerékpáron érkeztek környezetvédő fiatalok Bugacra. A példájuk iga­zán tiszteletet ébresztő, és talán a kerékpározásnak egy kis reklámot is jelent. Megjósolható, hogy a kerékpáron közlekedők száma rohamosan nőni fog. Ezt kívánja a levegő- szennyezés elleni küzdelem és a benzin árának nö­vekedése egyaránt. Valamikor még igazolvánnyal is ellátták a kerékpár-tulajdonosokat, ma pedig senki sem tudja megmondani, hányán vannak tu­lajdonképpen. Össze is foghatnának az érdekeik védelmében. Egyáltalán, nagyobb megbecsülést érdemelnének, hallom a fiataloktól is az óhajt. Hadd tegyem hozzá: a józan ész parancsa ez. F. T. P. Napfűtésű ház Miskolcon 9 Napenergiával fűtik Miskolcon a meteorológiai állomást. Az avasi lakótelep közelében emelt új épületet Golda János tervezte. KAPJÁK ÚJ AUTÓVÁSÁRLÓK, MŰSZAKI VIZSGÁSOK, S AKI MÉG RÁSZÁN EGY EZREST Augusztusban itt az új rendszámtábla ? Az elkészült szabvány még 1990. július 1-jében jelölte meg az új ma­gyarországi gépjármű-rendszámok bevezetésének időpontját. Ugyan­ez a dátum szerepelt a belügymi­niszteri rendelettervezetben is, ám végül a rendelkezés nem lépett élet­be. S amint azt a tévé híradójában a minap a belügyminisztertől hal­lottuk, augusztus 1-jén még bizto­san a régi szabály marad érvény­ben, az új valamikor a hónap fo­lyamán lép hatályba. Előkészüle­tek a váltásra azonban eddig is tör­téntek, amiről Faragó Ede, a Bács- Kiskun Megyei Közlekedési Fel­ügyelet igazgatója adott tájékozta­tást. Hangsúlyozta, előbb-utóbb mindenképpen ki kell jönnie az új, három betű, három szám kombi­nációjú rendszámtáblának, mert a régi rendszámok elfogynak. Nem csak a legyártott darabok, hanem a még fel nem használt betű-szám változatok is. A megyei közlekedé­si felügyelet — éppen mert előbbre jelezték az új jogszabály bevezeté­sét'— már korábban megrendelt a gyártó Plakett Kft.-től 2 millió fo­rint értékű új rendszámot. Ez a mennyiség mintegy 3000 darab, és az eddigi gyakorlat alapján körül­belül 1 hónapra fedezi a szükségle­tet Bács-Kiskunban. Fizetni azon­ban még nem fizettek a gyártónak, mert a szerződés úgy szól, hogy csak a rendelet hatályba lépésekor jár a pénz. Az új rendszámtáblát kapják majd az új autók vásárlói, azok, akik műszaki vizsgára hozzák be gépkocsijukat, de megveheti bárki, akinek a forgalmi engedélye ugyan jó, de kocsijára az új rendszámtáb­lát szeretné felszereltetni. Mond­juk divatszempóntok miatt. Hogy ez utóbbiak hányán lesznek, azt nehéz megjósolni. Öreg kocsikra várhatóan kevesebben vásárolják majd meg, mert — az igazgató nem túl régi tapasztalatai szerint - sokaknak az autók műszaki vizsgára való felkészítéséhez sincs elegendő pénzük. (Az már egy má­sik probléma, hogy ha van pénz, akkor a szükséges alkatrész —’ hi­ánycikk.) Az új rendszámtábla három mé­retben készül. Autóra 520 * 110 milliméteres, motorra 240 x 130 milliméteres, valamint egy 280 x 200-as, olyan járműre, amelyik hátuljára az első típus nem fér föl. A tábla felszerelésére a műszaki vizsga során nem kerül sor. Ez annak, aki nem szerelővel csináltatja — házi feladat. Nem egyszerű persze, mert a rendszám nincs kifúrva. Fúrni egyébként nem is tanácsos, csak lyukasztani, mert így épségben marad a lemez­borító fényvisszaverő fólia. Ha az felgyűrődik — fúráskor ez köny- nyen megesik — a rendszámtábla használhatatlan. A táblát közvetlenül a karosszé­riára is lehet rögzíteni, de vannak ajánlatok rendszámtáblatartókra is. Egy műanyagból készült nyu­gatnémet típus darabja 110 forint plusz áfa, valamint a felügyelet be­szerzési költsége, de ez ki van fúr­va, csak meg kell keresni a régi csavarok helyét, s maga a rend­szám a tartóba könnyen bepattint­ható. A magyar ajánlatok 70 forint plusz áfa összegtől 500 forint plusz áfa-ig terjednek, ám ezzel nem tud­ja senki megtakarítani a tábla kifú­rását. A rendszámtábla gyártási ára egyébként 600 forint. Erre jön rá a forgalmazás díja. A szabványból érdemes két ér­dekességet kiemelni. Ha az átfúrt rendszámtáblánál a csavar feje két különböző szín határára esik, ak­kor a csavarfejet ennek megfelelő­re kell lefesteni. S igaz, hogy a táb­lákon „hivatalból” rajta lesz az or­szágot jelző H betű, valamint a nemzetiszínű jelzés, de ettől füg­getlenül is kell külön H betű a gép­kocsira. V.T. Szingapúri érdeklődés a magyar gazdaság iránt Várhatóan néhány héten belül, de legkésőbb ősszel megnyílik Budapesten a magyar—szin­gapúri gazdasági kapcsolatok fellendítését segí­tő képviseleti iroda. Erről állapodtak meg a Magyar Gazdasági Kamara és a szingapúri Trade Development Board vezetői. Azt szeretnénk, ha Szingapúrból is mind több befektető érkezne, és a vezető szakembe­rekből álló küldöttség legutóbbi, magyaror­szági tárgyalásai azt mutatják, hogy erre haj­landóságuk van. Eddig csupán egyetlen cég, a Justable Singapore PTE. Ltd. nyitott kereske­delmi tevékenységre, raktározásra képviseletet Budapesten, most viszont megkezdődtek a tár­gyalások magyar—szingapúri vegyes vállalatok létrehozásáról. Erre elsősorban a műanyagipar­ban, az elektronikaialkatrész-gyártásban, az elektronikaiberendezés-készítésben és a ven­déglátóiparban van lehetőség. A magyar—szingapúri gazdasági kapcsola­tok az utóbbi években dinamikusan fejlődnek. Míg a magyar export 1986-ban csupán 2 millió dollár értékű volt, tavaly már elérte a 6,7 millió dollárt, az idén az első félévben pedig megha­ladta a 4,6 millió dollárt. Az import növekedése ugyancsak dinamikus: az idén az első félévben csaknem 12 millió dollár értékben vásároltak a magyar cégek szingapúri termékeket. A legfőbb magyar exportcikkek a pvc-por, más műanyag­alapanyagok, gyógyszer, hengerelt és ötvözött alumínium termékek, valamint fényforrások, járműalkatrészek és autóbuszalvázak. Az im­portban félvezetők, elektronikus alkatrészek és berendezések, textil, rövidáru, ruházati cikk és élelmiszeripari termékek, elsősorban fűszerek, illetőleg növényi zsírok szerepelnek. MEGKÉRDEZTÜK... Miért szemetes a buszpályaudvar? — Utasok, járókelők és kiskereskedők jelezték szerkesztő­ségünknek, hogy lépten-nyomon szemetes a kecskeméti Aranyhomok Szálloda mögötti buszpályaudvar. Ennyi hul­ladék, mint manapság, még nem borította a járdákat, a le- és felszállóhelyek környékét. Miért? Válaszol Somodi Béla, a Kunság Volán Vállalat kecskemé­ti üzemvezetője: — Jogos a panasz. Valóban visszatetsző a szertehagyott hulladék. (Tegnap délután 13 óra 30 perckor is csordultig (!) telt az egyik szeméttartály. — K. A.) Ez a helyzet azért is alakulhatott így, mert a városgazdasági vállalat magas sze­métszállítási dijat állapított meg a Kunság Volán három kecskeméti alközpontjának takarításáért — ezek közé tartOr zik az említett hely is —, s ezt mi nem fogadtuk el. Az évi szemétdijat először 80 ezer forintban szabták meg, aztán föl­emelték 250 ezerre, majd a közelmúltban 150 ezerre csökkentették. Sokalljuk ezt az összeget, mi a 120 ezer forintot tekintenénk méltá­nyosnak, azaz: havonta 10 ezret. Amíg nem jutunk, kölcsönösen megegyezésre, a pályaudvar tisztán tartása a mi dolgunk. Rosszkor jött ebben a helyzetben, hogy két hétig nem volt takarítónőnk, a nyári szabadságát töltötte. Mindezek ellenére megígérem, hogy saját erőből mihamarabb rendbe tesszük az Aranyhomok mögötti alközpont te­rületét. Egy kis türelmet kérünk addig is az utazóközönségtől és a város lakóitól! K — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom