Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

2 • PETŐFI NÉPE • Í9?Ö. augusztus 1. SIR GEOFFREY PATTIÉ NYILATKOZATA BUDAPESTI LÁTOGATÁSÁRÓL Kínok és gyümölcsök Önkormányzati törvény, privatizáció, kisebbségi jogok LONDON „Óvatos optimizmussal, alapjában derűlátóan tértem ha­za múlt hét végi kétnapos budapesti látogatásomról” — mondta Sir Geoffrey Pattié, a brit konzervatív párt alelnöke az MTI londoni tudósítójának adb'tt nyilatkozatában. Első magyarországi látogatásának közvetlen célja az volt, hogy személyesen is bekapcsolódjék a magyar kormánykoa­líció három pártjával kibontakozó kapcsolataik építésébe és a helyszínen tájékozódjék arról, hogy milyen természetű segítségben, vagy tapasztalat átadásában érdekeltek a brit kormánypárt részéről. Kiemelte, hogy a pártközi kapcsolat- teremtés jelentős állomása lesz a jobbközép pártok európai demokratikus szövetségének augusztus végén, Helsinkiben sorra kerülő találkozója, amelyen felveszik tagjaik közé a magyar kormánykoalíciót alkotó három pártot. Ezen az ünnepélyes aktuson jelen lesz Margaret Thatcher asszony is, aki egyébként nagy várakozással tekint szeptember 18-án kezdődő magyarországi látogatása elé. „Őszinte csodálattal figyeljük Magyarország demokrati­kus újjászületését, a legteljesebb elismeréssel adózunk annak a bátorságnak, amellyel a magyar kormánypártok nekivág­tak iszonyúan nehéz feladatuknak. Tulajdonképpen azt ta­pasztaltam, ami bármely újraszülető demokráciában várha­tó, azzal a lényeges különbséggel, hogy Magyarországon sikerült elkerülni a pártpolitika túlságos széttagolódásának egyes, szomszéd országokban érzékelhető legrosszabb voná­sait. Nagy benyomást tett rám a külföldi beruházók bekap­csolódásának mértéke és üteme. A brit üzletemberek nagyra értékelik azt az elszánt erőfeszítést, amellyel megpróbálnak felülkerekedni az ország súlyos gazdasági problémáin, olyan politikai stratégia kialakításával, ami ezt lehetővé teszi” —- összegezte általános benyomásait a brit politikus. Arra a kérdésre, hogy mi indítja derűlátásra, illetve mi inti az „óvatos” jelző használatára, Sir Geoffrey Pattié így vála­szolt: „Derűlátásom abból fakad, hogy a magyar nép köztudot­tan roppant leleményes, ötletes és vállalkozó szellemű. Óva­tosságra késztet azonban annak tudata, hogy még egy ilyen vállalkozó szellemű nép esetében sem lehet alábecsülni negy­venévi kommunizmus bénító hatását, egy egész nemzedék életéből kiiktatva a választási lehetőségeket. Óvatosságra int a megoldásra váró feladatok nagysága és az, hogy a velük járó kínok akkor sem kerülhetők el, ha a kormány tu<Jja, hogy mit akar. Némiképpen aggaszt, hogy a nyilvánvaló nehézségek talán túlzott óvatoskodásra késztethetik a kor­mányt, ami később visszaüthet”. A konzervatív párt alelnöke megjegyezte, hogy benyomá­sai szerint nehézséget okozhatnak a koalíción belül az 1947- es földtulajdon helyreállítására vállalt választási elkötelezett­ség körüli párfközi nézeteltérések, illetve ezek olyan megol­dása, ami lehetővé teszi, hogy a koalíciós partnerek ugyan­abban az irányban tudjanak együtthaladni. A Thatcher-kormány első mandátumának legnehezebb kezdeti időszakával összevetve a magyar kormányra váró próbatételt, Sir Geoffrey Pattié ezt mondta: „Egy demokráciában az alapvető nehézség az, hogy min­dig hosszabb ideig tart a fájdalmas intézkedések eredményei­nek megmutatkozása, mint ahogyan azt az emberek többsé­ge elvárja. Az emberek érzik a kínokat és ezek gyümölcsét már másnap látni akarják. Ilyenkor van szükség a kormány acélos eltökéltségére, arra, hogy meghatározza stratégiáját és kitartson mellette.” Mit fog mondani a katyni tiszt? A lengyel igazságügy-minisztéri­um szóvivője közölte, hogy Moszk­vában, a Szadovaja utcában lakik Pjotr Karpovics Szoprunyenko, aki a negyvenes években az NKVD, a szovjet állambiztonsági szervezet őr­nagya volt, és akinek aláírása szere­pel a Katynban meggyilkolt lengyel tisztek kivégzési listáin. A lengyel igazságügy-miniszter a Szovjetunió legfőbb ügyészéhez for­dult, kérve a tiszt kihallgatását, és azt, tegyék lehetővé, hogy azon a lengyel főügyész helyettese is részt vehessen. Rehabilitálták Bokor Imrét Bolgár—jugoszláv incidens A jugoszlávok diplomataútlevéllel sem engedték be az országba azt a bol­gár delegációt, amely a nyolcvanhét evvel ezelőtti preobrazsnszki felkelés évfordulója alkalmából Skopjéban meg akarta koszorúzni Goce Delcsev- nck, a felkelés hősének síremlékét. A delegációt Ginju Ganev parlamenti elnökhelyettes vezette, tagja volt Petar Dertliev képviselő, az ellenzéki De­mokratikus Erők Szövetségének elnök­jelöltje és Petar Konsztantinov író. A bolgár külügyminisztérium tilta­kozott a „precedens nélkül álló lépés miatt, amely nem segíti elő a két ország kapcsolatainak fejlődését”. A Duma szocialista lap keddi számá­ban Petar Dertliev szociáldemokrata ve­zető, a tervezett küldöttség tagja azt írta: — Macedóniai bolgárok leszármazott­jaként nem fogadhatom el, hogy ne láto­gassam meg azt a helyet, ahol nagyapá­im születtek, és hogy ne tiszteleghessek egy bolgár nemzeti hős előtt... Szerinte ez az emberi jogok chartájá­nak megsértése olyan körülmények kö­zött, amikor a két ország polgárainak még vízum sem kell a kölcsönös utazás­hoz. A preobrazsnszki felkelés a Bulgária felszabadulása után Törökországhoz visszacsatolt Macedónia bolgár lakossá­gának nagy megmozdulása, a folytatódó nemzeti felszabadító harc fontos állomá­sa volt. Az évfordulóról országszerte megemlékeznek Bulgáriában is. A nem­zeti kultúrpalotában szerdán tartanak nagygyűlést, csütörtökön pedig a nevszki katedrálisban kerül sor istentiszteletre. (Folytatás az 1. oldalról) vezetés nyugállományba helyezte a múlt év őszén megjelent Kiskirályok mundérban című könyve és az általa kiváltott vihar miatt. A könyv megálla­pításai ugyanis az akkori Honvédelmi Minisztérium vezetését és a tábornoki kar néhány tagját, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancs­nokságát érzékenyen érintették. Akkor a honvédelmi miniszter úgy értékelte, hogy Bokor Imre ezredes, könyvének megírása során, etikailag elfogadhatat­lan eszközöket alkalmazott, s ezzel vé­tett a tiszti becsület íratlan szabályai ellen. Ezért őt a további hivatásos szol­gálat alól felmentette, s tavaly novem­ber elsejével nyugállományba helyezte. Für Lajos honvédelmi miniszter részletesre áttekintette^ Bokor Imre nyugállományba helyezésének körül­ményeit, g úgy ítélte meg, hogy a szol­gálati viszony megszüntetésére nem kellő megalapozottsággal, és méltány­talanul került sor. Ezért az előzmé­nyekre és Bokor ezredes tudományos felkészültségére való tekintettel, az egész magyar honvédség érdekét Szem Országgyűlési bizottságok ülései előtt tartva, a honvédelmi miniszter úgy intézkedett, hogy Bokor Imrét au­gusztus elsejével a honvédség hivatásos állományába visszaveszi. Ezzel egy idő­ben kinevezték a Zrínyi Miklós Kato- . nai Akadémia parancsnokának hadtu­dományi helyettesévé. Bokor Imre a sajtótájékoztatón min­denekelőtt azt hangsúlyozta: ő maga személyesen úgy érezte, hogy rehabili­tációja már korábban megtörtént a közvélemény előtt. Köszönetét fejezte ki a sajtó munkatársainak azért a tá­mogatásért, amit azzal nyújtottak, hogy folyamatosan figyelemmel kisér­ték sorsának alakulását. Kérdésekre válaszolva elmondta: a honvédség hi­vatásos állományába a visszavételt nem ő kérte. Szerinte nem vonható pár­huzam saját ügye és a most zajló Vég­vári-ügy. között, ugyanis a két. dolog, teljesen különbözik egymástól. A könyv kéziratáért 150 ezer forint bruttó összeget kapott. A jövő terveit illetően azt húzta alá, hogy a későbbi­ekben is szaktudásának megfelelő tu­dományos munkát kíván folytatni. Be­jelentette azt is, hogy könyve rövidesen Csehszlovákiában is megjelenik. (MTI) Az Országgyűlés költségvetési bi- ' zottsága támogatja, hogy a kormány minél előbb hozzákezdjen az állami kiskereskedelem, vendéglátás. és szol­gáltatás privatizációjához, ám az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még sok kiegészítésre szorul — állapították meg a bizottság keddi ülésén a Parlament-, ben. A testület úgy foglalt állást, hogy a kormány törvényjavaslatát csak általá­nos vitára tartják alkalmasnak, azt ugyanis összhangba kell még hozni a kapcsolódó jogszabályokkal, többek között az adópolitikai koncepcióval, a hitelpolitikai irányelvekkel, valamint a kormány privatizációs irányelveivel. Végül a testület állásfoglalásában ar­ra is kitért, hogy a törvény csak akkor léphet hatályba, ha azzal egy időben nyilvánosságra hozzák a privatizáció pályázati feltételeit. A magántulajdon­ba adás ugyanis csak pályázatok útján, nyilvános versenytárgyalások révén történhet, s e téren szigorítani kell a feltételeket, a korrupció veszélyének csökkentése érdekében. Mindezek alapján a bizottság általános vitára al­kalmasnak tartotta a törvénytervezetet azzal a megszorítással, hogy a képvise­lők módosító indítványait egy újabb ülésükön, augusztus második felében vitatják meg. A bizottság ezután két másik tör­vényjavaslatot vitatott meg a társadal­mi szervezetek kezelői jogának megvo­násáról, valamint vagyonelszámoltatá­sukról. A testület mindkét törvény- javaslattal egyetértett. * Fontos vendége volt kedden az Or­szággyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának: Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség főtitkára, a szenátus tagja, poli­tikai, emberjogi bizottságának alelnö­ke a romániai politikai közállapotok­ról, az RMDSZ helyzetéről tájékoztat­ta a testület tagjait. Szőcs Géza elöljáróban leszögezte: az RMDSZ-en belül sikerült a legkü­lönbözőbb politikai és eszmei irányza­tok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemretópítve va­lójában koalícióként, „mini parlament­ként” működnék. Fónfosriak nevezte, hogy az egységbontó-törekvések ellené­re a mintegy 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt szerin­te fenn kellene tartani mindaddig, amíg Románia nem jut el a valódi demokrá­ciáig. Szólt arról is, hogy az RMDSZ nem kívánja elkötelezni magát egyetlen Részvénytársasággá alakult a Népszabadság Részvénytársaságként működik tovább a Népszabadság. Az ország legnagyobb példányszámú napilap­ja hétfőn a német Bertelsmann AG- val kötött „házasságot”. Az rt. to­vábbi tagjai: a Szabad Sajtó Alapít­vány — a lap korábbi tulajdonosa, amely a lappal kapcsolatos összes jo­got átruházta az rt.-re—, az Agro­bank, az Általános Értékforgalmi Bank, valamint a Láng Kiadó. A vállalkozás hátterét Eötvös Pál fő- szerkesztő, egyben az rt. igazgatóta­nácsának elnöke, valamint Kereszty András felelős szerkesztő és Gunter Thielen, a Bertelsmann AG igazga­tótanácsának tagja kedden sajtótá­jékoztatón ismertette a Magyar Saj­tó Házában. Eötvös Pál beszámolt arról, hogy a részvénytársaság 340 millió forin­tos alaptőkéjéből a" 155 esztendeje működő német cég — amely egyéb­ként a világ második legnagyobb médiavállalkozása —140 millióval, vagyis 41,1 százalékkal részesedik. A Szabad Sajtó Alapítvány 108,5 millióval, az Agrobank 50 millióval, az Általános Értékforgalmi Bank és a Láng Kiadó pedig20—20 millióval szállt be a vállalkozásba. A Népsza­badság szerkesztőségének kollektív részvénye — amely 1,5 millió forint — különleges jogokkal bír: például főszerkesztőt csak a szerkesztőség egyetértésével lehet kinevezni, s sza­vuk lesz minden, a szerkesztőséget érintő kérdésben. A szerkesztőség felállását ismertetve elmondta: az rt. igazgatótanácsának az elnökfőszer­kesztő mellett Breitner Miklós vezérigazgató és Lengyel L. László igazgató a tagja, a 104 újságírót fog­lalkoztató szerkesztőség munkáját pedig Kereszty András irányítja. A külföldi partnert bemutatva szólt arról, hogy a német cégnek a vi­lág harminc országában vannak vál­lalkozásai. Fő profilja a napilap- és folyóirat-kiadas, de foglalkozik hanglemez- és magnófelvételek kia­dásával, s megjelent az elektronikus médiákban is. A német vállalat előtt egyébként több más—így olasz, ka­nadai—céggel is tárgyalásokat foly­tattak. A kérdésekre válaszolva a tájé­koztatók kiemelték: a részvényesek között nem szerepel ugyan a Hírlap­kiadó, de az alapítók megvizsgáljak annak a lehetőségét, hogy a későbbi­ekben —épületapporttal — beszáll- hat-e a társaságba; ugyanígy megné­zik, hogy a munkatársak miként ré­szesedhetnének. A tervek szerint egyébként a Hírlapkiadóra bízzák eddigi kiadói tevékenységüket. Az újságírók azt is firtatták, vajon mennyiben változik meg a szerkesz­tőségben dolgozók élete. Ezzel ösz- szefüggésben elhangzott: olyan jogi hálót hoznak létre, amely garantálja a szerkesztőség függetlenségét, az új­ságírók szellemi szabadságát. Egy­részt az alapszabályban, másrészt szerkesztőségi alapszabályban rög­zítették jogaikat, a függetlenségre és szellemi szabadságra vonatkozó ga­ranciákkal. A munkavállalói jogo­kat pedig külön kollektív szerződés­ben rögzítik, aipelyet pénteken írnak alá. Thielen úr végezetül kiemelte: a vi­lág számos országában úgy működ­nek, hogy messzemenően figyelembe veszik és tiszteletben tartják a nem­zeti sajátosságokat. — Soha nem avatkozunk be a szerkesztőségek függetlenségébe — szögezte le. (MTI) külföldi párt mellett sem, de ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy pártkap-'- csolatainak az eddigi alacsony szinten kellene maradnia. A magyarországi pártcsatározásokkal kapcsolatban ki­jelentette: az RMDSZ semmiféle párt­érdek által mozgatott akciónak nem kiván részese lenni. A képviselők Szőcs Géza szavai után a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló tör­vényjavaslathoz érkezett módosító ja­vaslatokat vették sorra. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelmével- foglalkozó fejezethez 13 módosító in­dítványt nyújtottak be a képviselők. A keddi ülésen ezek többségét a testület elfogadta. Jószerivel egyetlen kérdés körül bontakozott ki számottevő vita. Fodor Gábor (Fidesz) i:a nemzetiségi jogok érvényesüléséhez szükségesnek látná a helyi kisebbségi jogok érvénye­sülését lehetővé tevő szószóló intézmé­nyének bevezetését. Álláspontja végül is kisebbségben maradt, mert a többség 9-8 arányban azon a véleményen volt, hogy tanácskozási jogú képviselő- testületi biztosra van szükségük azok­nak a kisebbségi szervezeteknek, ame­lyek nem jutottak az adott településen mandátumhoz. A parlament környezetvédelmi bi­zottsága is az önkormányzati törvény- tervezettel foglalkozott keddi ülésén. Már a múlt héten megkezdték a külön­féle környezetvédelmi módosító javas­latok, kiegészítések megvitatását. Ezek lényege, hogy egyáltalán érvényesítsék a környezetvédelmi követelményeket a törvénytervezetben. Mint többen hangsúlyozták, sokkal jobb lehetne az előterjesztés, ha már kidolgozásakor bevonják a munkába a környezetvédő szakembereket. A bizottság módosítá­sai arra irányulnak, hogy a jogszabá­lyok valamennyi szintjén (alkotmány, környezetvédelmi törvény, önkor­mányzati törvény) megfelelően érvé­nyesüljön a természeti és épített kör­nyezet védelmének elve. Szerdán to­vábbi napirendi témákkal folytatódik a bizottság ülése. * A helyi’ önkormányzatc/kfól, vala­mint azönkormányzati képViselő-testü- letek és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványok töme­gét tárgyalja kétnapos ülésén a parla­ment önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottsága. Az önkormányzati bizottság kedden délelőtt több mint száz módosító indít­ványon „jutott túl”. Ezek többségét be­terjesztőik visszavonták volt, aki 12 javaslatból csupán kettőt tartott fenn. Viszont a fenntartott módosítási javas­latok száma sem kevés, ezekről majd a plénumnak kell döntenie — többnyire bizottsági támogatás nélkül. Délután a törvényjavaslatot paragrafusonként vizsgálta a testület, a további képvise­lői indítványokat sorra véve. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos, és egyúttal az alkotmány paragrafusait is érintő módosító indítványokról tár­gyalt — a többi parlamenti bizottság­hoz hasonlóan — keddi ülésén az al­kotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság. Bár a képviselőknek több tucatnyi módosító javaslatról és kiegészítésről kellett véleményt formálniuk, számos indítvány tárgyalásakor hosszan tartó vitára, a pártok közötti pengeváltásra került sor. Csaknem valamennyi indít­vány esetében élesen ütköztek egymás­sal a kormánypárti és az ellenzéki kép­viselők nézetei, és — lévén a bizottság­ban is kormánypárti többség — az el­lenzéki pártok képviselőinek módosító javaslatait sorra elvetették. így történt ez Áder János (Fidesz) indítványával is, aki azt javasolta, hogy az alkotmánysértést elkövető helyi ön- kormányzatot ne az Országgyűlés, ha­nem az Alkotmánybíróság oszlathassa fel. Ezt messzemenően támogatták az - SZDSZ képviselői is, azzal érvelve: ha ebben a kérdésben is a parlament dönt, akkor félő, hogy itt is a kormánypárti többség érdeke és álláspontja szerint születhet a határozat. Kónya ímre (MDF) azonban határozottan elutasí­totta a módosító indítványt, s az ahhoz kapcsolódó indoklást, mondván: az Alkotmánybíróság nem rendelkezhet a feloszlatás jogkörével, hiszen egészen más jellegű szerepet tölt be.' A módosító indítványok feletti vitá­ban az ellenzéki pártok főként azt kifo­gásolták a kormány előterjesztésében,- hogy az továbbra is a korábbi, az előző rendszerből „átörökített” hierarchikus rendszerben képzeli el az önkormány-, zatok működését. Mint Tölgyessy Pé­ter (SZDSZ) leszögezte: egy demokra­tikus jogállamban nem lehet egységes., hierarchia, s az önkormányzatok fő-( képpen nem illeszthetők bele egy ilyen hierarchikus rendszerbe. Hozzátette: az önkormányzatok nem állami szer­vek, hanem köztestületek, s mint ilye- rtek, nem lehetnek alárendeltjei az Or­szággyűlésnek sem. Új vezető négy nagyvállalat élén Új vezérigazgatók veszik, át augusz­tus 1-jétől a Malév, a MÁV, a Ma­gyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat irányítását. Ezzel kezdetét vette az a vezefőyáltási folya­mat, amelyet Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter röviddel hivatal­ba lépése után rendelt el. Ennek lénye­ge egyébként az, hogy a tárca felügyele­te ala tartozó vállalatok élére pályázati úton, folyamatosan új vezetőket nevez­nek ki. Az első — egy hónappal ezelőtt kiírt — pályázat eredményei kedden, sajtótájékoztatón ismertette a minisz­ter. Mint elmondta, a tárca részéről — a kormánnyal egyetértésben — a követ­kezők kaptak bizalmat az állami irá­nyítás alatt álló nagyvállalatok vezeté­sére: a Magyar Államvasutaknál Csá­rdái János 52 éves, okleveles közlekedé­si és gazdasági mérnök, a MÁV buda­pesti igazgatóságának eddigi vezetője; a Malévnál Déri Tamás 42 éves villa­mos üzemmérnök, idegenforgalmi szakközgazdász, a Malév Air Tours igazgatója; a Magyar Távközlési Válla­latnál Horváth Pál 41 éves villamos- mérnök, aki 1973 óta a posta dolgozó­ja; a Magyar Műsorszóró Vállalatnál Bartha József 48 éves villamosmérnök, a műsorszóró vállalat eddigi fejlesztési vezérigazgató-helyettese. A miniszter a pályázatról szólva egyúttal azt is megjegyezte: meglepetés volt, hogy a nagy érdeklődés ellenére vállalaton kívülről jóformán senki, s belülről is csak a korábbi felső vezetői kör jelentkezett. Mivel azonban a kine­vezések az állam érdekeinek figyelem- bevételével történtek, a koalíciós kor­mány az új emberektől is elvárja, hogy minden erejükkel a kormány politiká­ját szolgálják. Siklós Csaba ezek után a minisztéri­umban végrehajtott szervezeti változá­sokkal ismertette meg a sajtó képvise­lőit. Elmondta: a leglényegesebb válto­zás, hogy az építésügy rövid másfél éves időszak után elkerül a tárcától. „Cserébe” viszont a vízügy felügyelete — a kormány múlt heti döntése alap­ján — a tárca irányítása alá kerül. En-- nek megfelelően a minisztérium elneve­zése is Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumra (KHVM) módo­sul. A vízügy felügyeletét a jövőben Németh Miklós helyettes államtitkár, vízgazdálkodási szakember, a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium volt főmunkatársa látja majd el. (MTI) Súlyos rendbontás a Göcsej expresszen A pohár fenekére néztek a leszerelés előtt álló katonák A hétfő délutáni Göcsej expressz kö­zel egy órát késett. A MÁV-tól kapott információ szerint ezt a vonaton utazó katonák egy ‘részének randalírozása okozta. Mi történt valójában a Göcsej expresszen? — erről kérdezte Keleti György ezredest, a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivőjét az MTI munka­társa. A hétfőn 17 óra 25 perckor Buda­pestről induló Göcsej expressz utasai­nak nagy része sorkatona volt. A mint­egy 300 katonafiatal között voltak olyanok, akik a vasárnapi népszava­zásra utaztak haza, de számosán a kö­zelgő leszerelés előtt, civil ruhájukért jártak otthon. A szerelvényen büfékor esi is volt, ahol jó néhány katona mé­lyen a pohár fenekére nézett. Az ital hatására hangoskodtak, randalíroztak, üvegeket dobáltak ki a vonatból és be­lekötöttek a békés utasokba — ismer­tettem történteket az ezredes. A vonatvezető a balatonfüredi vasút­állomásról Tapolcára telefonált segítsé­gért. Kérése alapján már Révfülöp­nél felszállt a vonatra egy kéttagú kato­nai rendész járőr, de a Tapolcán hozzá­juk csatlakozó további két katonai ren­dész járőrrel együtt is tehetetlennek bi­zonyultak. Kénytelenek voltak segítsé­get kérni a rendőrségtől, majd a tapol­cai laktanyából az ügyeletes alegységet is kirendelték a vasútállomásra. Né­meth Gyula ezredes, a tapolcai helyőr­ségparancsnok intézkedése nyomán, előbb a büfékocsit, majd további két vasúti kocsit ürítettek ki, 's a randa­lírozó katonákat a vasútállomáson so­rakoztatták föl. A vonat ezt követően továbbhaladhatott, ám mindez 48 perc késést okozott. A vonatról leszállított katonák közül negyvennégyet bevittek a Kinizsi Pál laktanyába, egyet a rend­őrségen állítottak elő, kettőt pedig — kisebb sérüléssel, illetve rosszulléttel — a tapolcai kórházba szállítottak. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága elnézést kér a vonat utasaitól és mind­azoktól, akik számára a történtek kel­lemetlenséget okoztak, s mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a jövőben ilyen példátlan eset ne fordulhasson elő íp- fejezte be Keleti György ezredes. (MTI) GYORSLISTA ill Nyereményjegyzék a július 30-án megtartott hatos lottó tárgynyeremény-sorsolásról, amelyen a július havi szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (9000 Ft) B VolkswageirGolf típusú személygépkocsira szóló utalvány C Opel Kadett típusú személygépkocsira szóló utal­vány D Szerencseutalvány (30 000 Ft) E Vásárlási utalvány (20 000 Ft) F Vásárlási utalvány (10 000 Ft) A nyertes szelvényeket augusztus 28-áíg kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék augusztus fi­ától megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szegedi és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt nyertes szelvények számait tartalmazza. 2 032 936 F 2 045 289 F 2 069 995 F 2 082 348 F 2 119 407 F 2 144 113 F 2181 172 F 2 193 525 F 2 292 349 F 2 329 408 E 2 341 761 1 2 354 114 F 2 366 467 F 2 378 820 F 2 403 526 F 2 415 879 D' 2 428 232 E 2 440 585 E 2 452 938 F 2 465 291 F 2489 997 F 2564115 F 2 588 821 F 2601 174 F 2 625 880 F 2 638 233 F 2 650 586 F 2662 939 D 2 675 292 D 2 699 998 E 2 712 351 F 2 724 704 F 2 798 822 E 2811 175 F 2 823 528 E 2 835 881 F 2 848 234 F 2 872 940 F 2 885 293 F 2 897 646 F 2 909 999 F 2 922 352 F 2 947 058 F 2 959 411 E 2 984 117 E 2 996 470 F 3 021 176 F 3 045 882 F 3 058 235 F 3 082 941 F 3 095 294 F 3 107 647 E 3 120 000 E 3 132 353 F 3 144 706 F 3 157 059 F 3181 765 F 3 194 118 F 3 231 177 F 3 280 589 F 3 305 295 F 3 317 648 E 3 330001 E 3 367 060 F 3 391 766 F 3 441 178 F 3 453 531 F 3 465 884 F 3 478 237 F 3 490 590 F 3 527 649 F 3 552 355 F 3 589 414 F 3 601 767 F 3 626 473 F 3 651 179 F 3 688 238 F 3 725 297 F 3 750 003 F 3 762 356 F 3 774 709 E 3 824 121 F 3 836 474 E 3 861 180 F 3 898 239 F 3 910 592 F « r t a

Next

/
Oldalképek
Tartalom