Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
1990. augusztus 1. • PETŐFI NEPE • 3 A TÁMOGATÁSOK CSÖKKENTÉSE AZ EGÉSZ MEZŐGAZDASÁGOT ÉRINTI Vélemények — termelőszövetkezetekből Mi foglalkoztatja jelenleg a közös gazdaságok vezetőit, tagjait? — erre a kérdésre kerestünk választ néhány termelőszövetkezetben. A kérdést az indokolja, hogy meglehetősen súlyos a mezőgazdaság jelenlegi helyzete, elég, ha csak a földtörvényre, a támogatások csökkentésére, a szorító pénztelenségre és a kilátástalanságot előidéző rendelkezésekre utalunk. E sokszoros szorításban egyáltalán nem mindegy, milyen a közös gazdaságokban dolgozó emberek hangulata, ugyanis jórészt rajtuk múlik az ország élelmiszer-ellátása. íme, a vélemények: Gang! János, a Lakiteleki Szikra Tsz elnöke: — Legnagyobb gondunk az, hogy 30 milliós veszteséget okozott a közös gazdaságnak a jégverés. Sajnos, nem biztosítottuk a termést, ugyanis a biztosításra előre a termelési érték 13 százalékát, a mi esetünkben 13 milliót kellett volna fizetni, ennyi pénzünk pedig nem volt. A mi termelőszövetkezetünk kedvezőtlen adottságú, $ amennyiben megvonják tőlünk az állami támogatást, a gázolaj, a villamos energia ára már növekedett, ez együttesen újabb 13 millió forintos veszteséget jelent. Ezek a tények lehetetlenné teszik a gazdálkodást. Lakiteleken ez 1300-1500 ember sorsát pecsételi meg. — Hétszáz szarvasmarhánk van, egyelőre még tartjuk őket, mert a tejet még átveszik. Sajnos, a háztáji gazdálkodásban is gondok jelentkeznek, ugyanis paradicsomból 5,6 milliós termést takarítunk be, s ha ettől a terméktől is megvonják az állami támogatást — márpedig úgy tűnik —, ez újabb 30 százalékkal csökkentheti a gazdák bevételét. Nálunk a földkérdés nem dominál, ugyanis 15-en igényeltek vissza 41 hektárnyi területet, közülük jó néhányan eladási céllal. A jövő? Kérdéses. Túl kell élnünk nekünk s a velünk társult kistermelőknek ezt a krízist. Bujdosó Márton, a Lajosmizsei Kossuth Tsz elnöke: A szabályozórendszer változásainak hatásaként a számok azt mutatják, hogy mezőgazdasági tevékenységünk egy részét le kell állítani az ésszerűség figyelembevételével. Gabonatermesztéssel ilyen mezőgazdasági támogatás mellett nem szabad foglalkozni, mert ráfizetéses lenne, ezért ősszel nem vetünk gabonát. Az állattenyésztés szintén veszteséges. A szarvasmarhánál a 15 százalékos exportár-kiegészítés elvonása azt jelenti, hogy a húsmarhaágazat nulla vagy nagyon szerény eredményt hoz, s ez a megnövekedett hitelkamatok mellett nem gazdaságos. így az évente 1800-2000 hízómarha tenyésztését 500-600-ra csökkentjük. Ez a törzsgulyánk természetes szaporulata, ezt az állományt vétek volna levágni. — A termelés ilyen csökkenése maga után vonja a létszámcsökkenést is, ami a mi esetünkben 100- 150 emberre vonatkozik, s ez már nem a téesz kérdése. Az exporttámogatás csökkentése érinti az egyéni termelőket is. Tagjaink évente 500-600 marhát értékesítenek rajtunk keresztül. Amennyiben a kormány ezt meglépi, elsősorban a mezőgazdaságnak — nem pedig a tsz-eknek — okoz felmérhetetlen károkat. A támogatások elvonása veszélyezteti az exportot, ezért el kell állnunk attól, s ez az, ami az egyéni és a tsz-gazdálkodást eredménytelenné teszi. Budai István, a Tiszakécskei Solohov Tsz elnöke: — Az emberek dolgoznak a határban, de ők is, akárcsak mi, jól tudják, nincsenek valódi árak, nem tudjuk eladni a megtermett őszibarackot. A konzervgyárnak még ingyen sem kell. Hasonló a helyzet a körtével. Képtelenek vagyunk értékesíteni. A búzát nem akartuk eladni, de sajnos szükség volt rá, mert gázolajat venni kell, s a villany- számlát is ki kell fizetni. Az áremelés 19 millió forinttal sújtja a közös gazdaságot, igaz, ebben már benne van az állami támogatás csökkentése is. — Az exportszubvenció megvonása lehetetlen helyzetet teremtett az élelmiszer-ipari vállalatoknál, amely visszahat ránk, ugyanis már csökkentették az árakat. Kevesebbet kapunk a csirkéért, a paradicsomért, az exportra küldött vágó- és sportlovakért. A juhászat is veszteséges, hiszen a gyapjút a tavalyi 180 forint helyett 50 forintért voltunk kénytelenek eladni, de még így is örülhettünk, hogy elkelt. A háztájiból származó sertések kilójának árát 1,50 forinttal csökkentettük kilónként. Ez nyilvánvalóan azt eredményei, hogy — mert eddig sem volt rajta túlzottan nagy nyereség — nem hizlalnak. A háztáji pedig fontos lenne, hiszen évente 30 millió forint értékű sertés, marha, galamb és nyúl kerül ki innen. A tagok dolgoznak, de arra nagyon kíváncsiak, hogy meddig lehet ezt csinálni. — Rozsvetőmag-előállitók vagyunk, ebben az évben 600 tonna termett. Képtelenek vagyunk értékesíteni, mert senkinek sem kell. Számításaink szerint — évente az átlagnyereségünk 20—25 millió forint volt — az évi nyereségünk 19 millióval csökkent. Sajnos, megkezdjük a belső tartalékok felélését, s nem tudom, mi lesz a 2200 tagunkkal és azok családjaival... Gémes Gábor ORSZÁGOS KÖRÖZÉS FOLYIK A munkakönyvét visszaküldték, a fizetését visszatartották KÖZKEGYELEM AZ ELTŰNT KISS KÁROLYNAK (Folytatás az 1. oldalról)- Országos körözés folyik az eltűnés miatt. Ami a vállalat feljelentését illeti, nem kívánunk nyomozást indítani. Még ha feltételeznénk is a bűn- elkövetést, az közkegyelem alá esne, tehát nem tartjuk értelmét a kivizsgálásnak. Annál is inkább, mert a választ igazából az eltűnt tudná megadni a kérdéseinkre.- Mikor tekinthető lezártnak Kiss Károly ügye? Ha megtaláljuk. Amíg élve vagy holtan elő nem kerül, keressük. Elküldtük az anyagot a megyékhez, kórházakba, szociális otthonokba. Jelenleg is van tíz eltűnési esetünk, a legrégebbi öt éve tart. Kiss Károlyné, az eltűnt felesége már feladta a reményt, hogy élve viszontlátja férjét. A szakértők szerint: eddig rendben Szeptemberben kezdődnek a tárgyalások az IMF-fel a hároméves megállapodásról Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyar- ország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF- szakértők, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitelmegállapodásban foglaltakat. így hazánk — az IMF igazgatótanácsa kedvezőjdöntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR- es (az IMF pénzneme = 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben esedékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek,.s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzte ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítani a külkereskedelemben, az idegenforgalomban s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi kölcsönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül — a Magyar Nemzeti Bank szerint —, biztosítható külföldről az a kétmilliárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2—1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magánpénzpiacokon, 500-700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezetek támogatása révén. Alapvető azonban, hogy létrejöjjön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, e nélkül ugyanis a magánbankok is bizalmatlanná válhatnak, s a nemzetközi pénzügyi szervezetek is csökkentik hitelezésüket. (MTI) A képlet egyszerű: eddig régit — rosszul ezután újat — jól Minőségi változás szükséges a hazai kutatás-fejlesztési tevékenységben ^Gyökeresen meg kell változtatni a magyar kutatás-fejlesztési tevékenységet ahhoz, hogy a nemzetközi munkamegosztásba sikerrel kapcsolódhassanak be a magyar vállalatok —'összegezte egy nemreg elkészült jelentés lényegét Hegedűs Miklós, az Ipargazdasági Intézet igazgatója az MTI-nek. A vizsgálattal a hazai iparvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységéről készítettek felmérést, különös tekintettel a piaci követelményekre. Az elemzés szerint a romló gazdasági helyzet károsan hatott a vállalatok K + F tevékenységére. A szűkülő pénzforrások elsősorban a műszaki fejlesztés támogatását hátráltatták, illetve hiúsították meg, mivel a cégek jelentős többsége az alapkutatástól és a távlati fejlesztésektől tekintett el. így a legtöbb ipari vállalatnál a kutatás-fejlesztési tevékenység kimerült a már meglévő termékek korszerűsítésében. Bár a legtöbb esetben ez sem volt alapvető érdek, hiszen a kevésbé modern áru is eladható volt. Ezért a vállalati kutatások döntő része még ma is követő jellegű: legtöbbször az ismert külföldi minta a kiindulópont. A meglévő fejlesztési tevékenység is a legtöbb esetben elmaradottnak minősíthető, mivel a legkorszerűbb módszereket nem vagy csak részben alkalmazzák. Például: a számítástechnika használata jóval a hatékonysági küszöb alatt van. Továbbá sok az adminisztráció és hosszú az átfutási idő. A know-how és a licencvásárlásokból ugyancsak alig profitált a magyar ipar kutatófejlesztő tevékenysége. A kutató-fejlesztő munkát a vállalatoknál nem kapcsolták össze a marketingtevékenységgel, amely ma már kiegészíti és ösztönzi egymást. Az a gyakorlat pedig szinte teljesen ismeretlen Magyarországon, hogy az újonnan kifejlesztett termékeket folyamatosan a fogyasztói igényekhez igazítják. A magyar kutatás-fejlesztési tevékenységet tehát úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen a leendő piaci viszonyoknak. Ehhez alapvetően két dolog szükséges. Egyrészt: a felzárkózás időszakában erőteljes állami támogatás, szerepvállalás és koordináció kívánatos, másrészt meg kell változtatni a tulajdonviszonyokat a reprivatizált kis- és középvállalatok jávára. A továbbiakban a jelenlegi, tisztán pénzügyi megfontolásból történő hitelezési rendszert ki kell egészíteni egy kockázatvállalással is párosuló és a vállalatoknál folyó kutatás-fejlesztési tevékenységben ténylegesen érdekelt banki gyakorlattal. (MTI)- Nem tudok a vádakra mit mondani — mondja. - Most már azt is el tudom képzelni, hogy éppen a könyvelőjéhez igyekezett Kunfehér- tóra. Rengeteg gondja volt ennél a vállalatnál, de aki a férjemet ismerte, tudja, hogy mindig becsületes, szolid ember volt. Tény, hogy a vállalat terveihez Kiss Károly vezetői stílusa nem felelt meg. A feljelentés iratai között szerepel egy igazgatói levél, amelyben az APEH-revízió időpontjáról értesíti a főkönyvelőt: „Nagyon szeretném, ha az ellenőrzés is igazolná, hogy a 89. évi zárómérleg adatai reálisak. Fontos ez azért, hogy a tervezett átszervezés a valóságnak megfelelő alapokról induljon.” (Az átszervezés mibenlétéről azonban a vállalat igazgatója jelenleg nem kívánt bővebb tájékoztatást adni,' amikor érdeklődtem.) Valamint találtam egy régebben kelt feljegyzést, szintén az igazgatótól a főkönyvelőnek, amelyben beosztottjának vezetői stílusából hiányolja többek között a határozottabb kezdeményezőkészséget, a bátrabb kockázatvállalást. Nos, eltűnt egy ember. Vajon meg tudjuk-e valaha is, becsületes volt-e vagy becstelen, mi lett a sorsa, mik voltak az indítékai? — hajós — Ideiglenes határátkelőhelyek a Fertő tónál A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától kapott tájékoztatás szerint az idegenforgalom és a turizmus elősegítése érdekében a magyar és az osztrák vámigazgatás vezetői — kifejezetten magyar kérésre — megállapodtak abban, hogy augusztus 1-jével megnyitják a Fertőd—Pamhagen, valamint Fertőrákos—Mörbisch ideiglenes határátkelőhelyet. A két átkelő lehetővé teszi, hogy gyalogosok és kerékpárosok körüljárhassák a Fertő tavat. Az ideiglenes átkelőket csak azok az állampolgárok használhatják, akik mindkét országba vízummentesen utazhatnak be. A megállapodások alapján lehetőség nyílt arra is, hogy magyar, illetve osztrák területről egyaránt megközelíthessék a turisták az írottkői kilátót. Az ideiglenes átkelők október 15-éig használhatóak, naponta 8 és 20 óra között. A magyar és az osztrák fél — a környezetvédők kérését teljesítve — megállapodott abban, hogy a Fertő tavon napi két hajóra — egy magyar és egy osztrák járatra — korlátozzák a nemzetközi hajóforgalmat. A magyar és az osztrák partnerek további tárgyalásokat folytatnak újabb határállomások létesítéséről a közös határ- szakaszon. (MTI) Egymilliós rablás Szegeden Egy ismeretlen férfi Szegeden, kedden kora délelőtt, behatolt a Mokrini sor 46-os számú magánházba. Zsebkést szegezett a lakásban tartózkodó 16 éves kislány torkának és dollárt, márkát követelt a kislány halálra rémült édesanyjától. Egy bezárt fiókot felfeszítve, az ott talált lemezkazettát magához vette és elmenekült. Összesen egymillió forint értékű arany ékszert, betétkönyvet és takaréklevelet vitt magával a 20-30 év körüli, körülbelül 170 centiméter magas, sportos testalkatú, rövid fekete hajú, fekete farmert és kék-piros csikós fehér pólót viselő elkövető. A rendőrség, forró nyomon, nagy erőkkel megkezdte a nyomozást. (MTI) • Tükörben a mezőgazdaság gondjai. (Straszer András felvétele)
