Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-03 / 154. szám

HOLNAP: BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 154. szám _______Ára: 4,30 július 3., kedd 3 Folklórfesztíválért Pénz nélkül fegyelmi nem megy . . . (4. oldal) Hulladékfeldolgozó Vásári körséta a város határában? (5. oldal) Szegeden (4. oldal)-!i?0sfcemét_3. TÖBB EZER KÁRESETET VIZSGÁLNAK A BIZTOSÍTÓK Egyelőre felmérhetetlen a kár Tíz percig pusztított a Tihamér-napi orkán # Még nagyapáink sem emlékeznek ilyen szélviharra # Főként Kecskemét, Lajosmizse, Lakitelek térsége szenvedte meg az ítéletidőt Három évtizede dolgozik Bo- ronkay Józsefné a kecskeméti Ag­rometeorológiai Obszervatórium­ban, de ilyen szélviharra nem em­lékszik, mint a vasárnap késő dél­utáni orkán. Óránként 102 km-és sebességű szél gyötörte a fákat, ci- bálta az épületeket. Intézetük szé­pen ápolt udvarán három fa pusz­tult el az iszonyú széllökések miatt. Óránként 130 km-es széllökések A repülőtéri kollégáktól hallot­ták, hogy az övéknél kevésbé vé­dett helyen 125—130 kilométeres orkánt is megfigyeltek. A tapasz­talt meteorológus asszonyt' még így is meglepte, amit hazatérve a Széchenyivárosban látott. Keretes­től szakított ki ablakokat a.szél. Megerősíti véleményét 'Nemes Csaba, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője. Ritkán pusztít hazánkban ilyen vad or­kán, mint a július első napján, fő­ként Siófok térségében, Bács- Kiskun, Pest, Szolnok és Heves megyében egyelőre nehezen felbe­csülhető károkat okozó szélvihar. Legvadabbul Kompolt környékén tombolt. Azonban itt is csak meg­közelítette a mintegy félszázada megkezdett hiteles mérések során feljegyzett rekordot. 19&8. augusz­tus 3-án óránként 150 km-es szélvi­har rohant végig Szarvason. Tíz autóval a tűzoltók A törvényhozók napirendjén: I Alkotmánymódosítás, önkormányzatok A parlament rendkívüli ülésszaka hétfőn folytatta munkáját. A Szabad György megbízott házeinök megnyitotta plénumon először Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök adott tájékoztatást arról, hogy miért szeptember 30-ára írta ki a helyhatósági választásokat. Meggyőződését fejezte ki, hogy a helyhatósági választások esetleges késedelme, s az elnökválasztás módjának elhúzódó tisztázatlansága bizonytalanságot szül a hazai politikai életben. Emi­att jutott arra az elhatározásra, hogy kérje a Tisz­telt Házat: tegye törvényesen lehetővé a népszava­zás lebonyolítását a jelenleg érvényes jogszabályok szerinti időpontnál egy hónappal korábban, azaz július 29-én. így a tanácsok megbízatásának lejárta után egy héttel meg lehet tartani a helyhatósági Választásokat. PARLAMENTI FOLYOSO Megyei képviselők az áremelésről Antall József és Horváth Balázs Az áremelésekről, illetve arról, hogy mit szólnak ehhez a választóik, kérdez­tünk meg néhány Bács-Kiskun megyei képviselőt tegnap délelőtt a Parlament folyosóin. — Most jöttem otthonról, és így friss tapasztalataim vannak: lesújtó a vélemé­nyük — kezdte válaszát Karsai Péter, az MDF-frakció tagja. — Kevés megértés van az emberekben, nem tudják elfogadni azt a magyarázatot, hogy ez az áremelés az eddigi kormányzat költségvetési szorítása­iból következik, és egy csomagterv része. Úgy gondolják, ha új a kormány, akkor ez új világot is jelent, és ebbe nem tartozik bele az áremelés. Természetesen az én véle­ményem -— mármint azé, aki a dolgok möge jobban belát ú— megértőbb. Tudo­másul veszem, hogy ez van! Az a hiány, ami a költségvetésben szerepel, illetve, amit ii Nemzetközi Valutaalap engedélye­zett számunkra, mást nem tesz ebben a pillanatban lehetővé. Ez, persze, hosszú távon nem tartható állapot. A mi felelőssé­günk is, és itt az egyéni képviselők felelős­ségét szeretném hangsúlyozni, hogy ha va­lamikor, akkor most van szükség arra, hogy kimenjünk a választóink elé, és pró­báljuk az emberekkel ezt elfogadtatni. — Alapvetően föl vannak háborodva a választók, és alapvetően föl vagyok háborodva én is! — jelentette, ki Nagy András, az SZDSZ-frakció tagja.'— Nem az áremelkedéseken, mert azt végül is mindenki belátja, hogy ezeket végre kel­lett hajtani, sőt, elképzelhető, hogy bizo­nyos árucikkeknél meg drasztikusabb áre­melkedések is történhettek volna. A mód­szer az, ami felháborító: a kormány szóvi­vője egy héuel ezelőtt a televízióban kije­lenti, hogy szó sincs központi áremelésről, majd egy hét múlva homlpkegyenesen mást csinál á kormány. Éz a módszer, ez. az eljárás — úgy hiszem —-jellemző az egész kormányra. Minősíti a határozat­lanságával. a koncepciótlanságával egye­temben. Úgy érzem, nem tudja, hogy ad hoc módszerekkel éí. Szerintem szó sincs csomagtervről. Ötletszerű elképzeléseik vannak, amiket az erejüket, súlyukat ki­használva keresztül tudnak vinni a parla­menten, vagy legalábbis megkísérlik. Nem érzem, hogy azért kell most meghúzni a nadrágszíjat, hogy majd két vagy három év múlva ténylegesen jo legyen. Kizártnak tartom, hogy ez kiutat jelenthet a szá­munkra. , — Bosszantja az embereket az áremelés -r- mondta higgadtan dr. Pohankovics Ist­ván, a Földművelésügyi Minisztérium át-.j lamtitkára (FKgP). — A politikában nem] eléggé árnyaltan gondolkodó, vagy a ma­gyar gazdaság helyzetét felszínesen ismerő azt hiheti, hogy az új kormánynak már nem kell a régi módszerekhez nyúlnia. Pe­dig a tetemes államadósságot átvéve, a megmerevedett, nem korrekt államappará­tus helyébe lépve ez teljesen törvényszerűi folyamat Tudni kell, hogy már a világban­kos akcióban benne volt a május elsejei áremelés. Ez azonban akkor elmaradt Márpedig minél később vezetnek be egy intézkedést a költségvetés javítása érdeke­ben, annál nagyobb a mérték, hogy a kí­vánt határ meglegyen. Tény] hogy a váj laszták már tudjak: nem elég az anyag áraknak közelíteniük a világpiachoz, illene a béreinknek is hasonlítaniuk legalább az osztrákokéhoz... (bencze) GORBACSOV BESZÉDE AZ SZKP XXVIII. KONGRESSZUSÁN t pcthő Tiborok udvarára omlott a lajosmizsei Csókás Jánosck épülő házának A vihar csillapultával körülnéz­tem Kecskeméten. Már az első né­hány száz méter után tudtam, hogy ilyen lehetett a múlt századi, híres Kajetán-napi>meg a Jakab- napi vihar. A helyenként eltorlaszolódott ut­cákat járva erről is, arról is sziréná­zó gépkocsik jelezték, hogy azon­nal működésbe léptek a kárelhárí­tók, a bajba jutottakat megsegítő alakulatok, szervezetek. Dr. Bukovics István alezredes megyei parancsnoktól megtudtam hétfőn délben, hogy azonnal intéz­kedtek a szabadnapos tűzoltók be­rendeléséről. Mivel kiderült, hogy a megye északi részét sújtotta az elemi kár, máshonnan — főként Kiskunhalasról, Bajáról és Kalo­(Folytatás a 3. oldalon) tetőzete. 8 Varga Józsefeknek (Bethlen körút 15.) volt egyszer egy kőkerítésük ... SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ ? A beteg népről — a Népjóléti Minisztériumban Összeállt a „csapat” — így konferálta a tényt Juhász Judit szóvivő, a Népjóléti Minisztériumban tegnap megrendezett sajtótájékoztatón. Dr. Surján László miniszter (KNDP, kór­boncnok]), a héttagú táregvezetés (előzetes munkakörük sze­rint: pszichiáter, szociológus, egészségügy-reformer, pénz­ügyi szakember, rádióriporter) éppoly tanácstalannak tűn­tek a kérdésekre várván, mint az összehívott újságírók. Úgy­hogy, a bő két óra inkább a nagybeteg (a magyar nép) ágyánál tartott konzíliumra emlékeztetett, amelynek egyet­len biztató momentuma a kezelőorvos (a miniszter) ígérete volt: a nyár folyamán összeállítják a jövő évtől alkalmazan­dó „kúra” tennivalóit. Hogy közben itt is fáj, ott is fáj? Tapasz a sebre: száz­forintos családipótlék-, 300 forint minimumnyugdíj-kiegé- szítéj, elhalasztott gyógyszerárrendezés... Még szerencse, hogy dr. Jávor Andrást, a régi minisztérium reformtitkárát nem „tisztogatták ki”, így az ő szájából — a bölcsnek tűnő: várjunk a radikális kezeléssel, hátha árt! szemlélet mellett — valamelyest operatív tények is elhang­zottak. A. leglényegesebb a minisztériumi véradó napra való invi­tálás volt, kár, hogy az is akkor hangzott el, amikor már az újságírók több mint fele elszivárgott... N. M. Burlakov a csapatkivonás leállításával fenyeget A csapatkivonás leállítását helyezte kilátásba Matvej Burlakov arra az esetre, ha a magyar fél továbbra sem hajlandó a szovjet hadsereg által átadott, létesítmények egyenkénti elszámolására. Egyúttal burkoltan bírálta a moszkvai kormányt is a probléma rendezetlensége miatt. A Magyarországon „ideiglenesen állomásozó” szovjet csapatok parancsnoka az Izvesztyijának adott nyilatkozatában közölte azt is, hogy a szovjet fél által kiürített lakóházak és lakótele­pek őrzésére katonákat fog kirendelni. Az Izvesztyija hétfő esti számában Magyaror­szágra kiküldött tudósítója tollából közölt terje­delmes írást a szovjet csapatok kivonásával kap­csolatos nehézségekről. Az újságíró, egyebek kö­(Folytatás a 2. oldalon) A fejlődés a többpártiság irányába mutat Az SZKP hétfőn reggel megnyílt XXVIII. kong­resszusán Mihail Gorbacsov főtitkár mondott beszé­det a nyitóülés után. Az 1986-tól eltelt évek eredmé­nyeinek s ellentmondásainak felvázolásával kezdte. Aláhúzta, hogy a sztálini társadalom lebontása folyik, s a társadalmi fejlődés a többpártiság irányába mutat, megkezdődött a valódi néphatalom kiépítése, melyet a glasznoszty nyitottsága is elősegít. Kiemelte, hogy az átalakítás politikája a kezdeti sikerek után megtorpant. A gazdaság válságba süly- lyedt a piaci viszonyok kiterjesztése híján, s az orszá­gon belül felerősödtek a szociális és a nemzeti feszült­ségek. Vázolta a piacgazdálkodás jelentőségét, megje­gyezve, hogy a piacgazdálkodás nem öncél, hanem az emberek jólétét szolgálja. A szocialista fejlődésnek nem mond ellent társadalmilag sem, hisz a vagyoni differenciálódás természetes jelenség. A mezőgazdaságra- kitérve hangsúlyozta, hogy az agrárellátás katasztrofális volta miatt mindenekelőtt a mezőgazdaságban van szükség a legnagyobb gazda­sági szabadságra. S az államnak e szektor fejlesztését jelentős tőkével is segítenie kell. A nemzetiségi problé­mákat érintve megjegyezte, hogy az egyik lehetséges megoldásként az unió átszervezése jöhet számításba a „lenini” értelemben vett önkéntes szövetség keretén belül. A külpolitikai kérdések elemzése során a főtitkár érintette az új külpolitikai gondolkodást, melynek következtében csökkent a háború kitörésének a veszé­lye, s vele párhuzamosan a hadiiparra is kevesebbet kellett költeni. A szovjet—amerikai viszonyban pedig a kölcsönös megértés és a partneri viszony vált ural­kodóvá. A kelet-európai változásokat érintve utalt azokra a véleményekre, amelyek a szocializmus csőd­jéről szólnak; szerinte csak a sztálini felfogású szocia­lizmus szenvedett kudarcot, az, hogy e térség országai merre haladnak, az adott országok népeinek döntési joga — hangoztatta. A Varsói Szerződéssel kapcsolatban megemlítette, hogy a szövetség átalakítása egybeesik Moszkva és a tagállamok érdekével. Külön említette a hadsereg kér­(Folytatás a 2. oldalon) Az NDK védelmi minisztere Kecskeméten Rainer Eppelmann, a Német De­mokratikus Köztársaság hazánk­ban tartózkodó leszerelési és védel­mi minisztere tegnap Kecskemétre látogatott. A minisztert és a kísére­tében lévő katonai küldöttséget Ba­log Béla vezérőrnagy, a Magyar Hadsereg légvédelmi és repülő fő­csoportfőnöke, Lapos Mihály vezérőrnagy, a Magyar Köztársa­ság berlini katonai attaséja, vala­mint a Honvédelmi Minisztérium magas rangú tisztjei kísérték. A Magyar Honvédség Repülőor­vosi Vizsgáló és Kutató Intézetében dr. Hideg János orvos vezérőr­nagy, a honvédség egészségügyi szolgálatának főnöke és Remes Pé­ter orvos ezredes, az intézet pa- rancsnoká fogadta a német kato­nai küldöttséget. Elmondták, hogy a kecskeméti intézetben a pilóták rendszeres orvosi vizsgálatán kívül számos polgári munkahely részére végeznek szűréseket. Együttmű­ködnek több külföldi társintézettel is, így például évek óta gyümölcsö­ző a kapcsolatuk egy NDK-beli katonai repülőorvosi kórházzal. Rainer Eppelmann azokra a pszi­chológiai vizsgálatokra volt első­sorban kíváncsi, amelyek során műszerekkel, objektív módon ha­tározható meg a pilóta (vagy a je­lölt) repülésre való alkalmassága. A magassági-élettani osztályon pe­dig, egy úgynevezett „baro- kamrában” a magassági körülmé­nyek között szimulált vizsgálatok­ról számoltak be a Rovki szakem­berei a német küldöttség vezetőjé­nek. Rainer Eppelmann kecskeméti látogatása a katonai repülőtéren folytatódott, ahol a Szentgyörgyi Dezső vadászrepülő osztály mun­kájáról Sági János alezredes be­szelt a vendegeknek. Mint elmond- (Folytatás a 2. oldalon) Bányászsztrájk Márkushegyen Tegnap reggel kezdődött és még lapzártakor is tartott a sztrájk az Oroszlányi Szénbányák Vállalat márkushegyi bányájában. Délután a kormány nevében többek közt a helyszínre érkezett a munkaügyi miniszter, valamint az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium államtit­kára, aki egyetértett a bányászok óhajával és közölte: felülbírálják a vállalati vezetők alkalmasságát és csökkentik a nem termelő létszá­mot. A dolgozók egyebek közt 25—50 százalékos fizetésemelést követel­nek, és azt, hogy töröljék el a hűség­pénz és a földalatti pótlék utáni jö­vedelemadót. Csak az ipari minisz­terrel hajlandók tárgyalni — jelen­tették ki. Mivel Bőd Péter Ákos este 8 óráig nem érkezett meg, úgy hatá­roztak: az éjszakai műszakkal együtt döntenek a továbbiakról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom