Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-09 / 159. szám
1990. július 9. • PETŐFI NÉPE • 3 NOSZTALGIÁBÓL NEM LEHET FÖLDTÖRVÉNYT CSINÁLNI Kulákcsemetékből zöldbárók? Gyümölcsöző légihíd Kecskemét—Moszkva között A magyar paraszt vonzalma a földhöz tiszteletet parancsoló. Őseink hangyaszorgalommal túrták a földet, mígnem jött a téesze- sítés és kihúzták lábuk alól a talajt. A parlamenti választásokon arra szavaztak, aki megígérte: visszakapják a földjüket. Most várják a Kisgazdapárt ígéretének valóra váltását. Valóban ilyen egyszerű a képlet? Rokoni összejövetelen kérdeztem az egyetlen főfoglalkozású földművelőt, tsz-tagot: mit szól hozzá, hogy visszakapja a földjét? Válasza meglepett, mert tudtam, komoly magangazdasága van. „Nehogy azt gondold, hogy nekem kell a föld. Apám után ketten örökölnénk 15 holdat, mit kezdenék vele? Az istállóban egymilliót érő jószágállományom van, azt adjam el, hogy gépeket vegyek? De különben is, nekem legalább 50 hold kellene, hogy a takarmányt megtermeljem. Inkább termelje meg a tsz, én meg meghizlalom az állatokat.” A másik rokon városban élő nyugdíjas, készül haza a szülőfalujába szétnézni, mit lehetne dokumentálni abból, hogy 1947-ben még megvolt a három hold, amit a kúria mellett meghagytak. Aki megműveli Egy tsz-elnök mondja: — Kérem, itt nem lesznek megélhetési gondjaik a tagoknak, ha a tsz-t szétverik. Az utóbbi években olyan magángazdaságok alakultak ki állattartással, zöldségtermeléssel, hogy abból mindenki meg tud élni. Egy másik tsz-elnök: — A tulajdonsérelmeket orvosolni kell, de földhöz azokat kell juttatni, akik megművelik. Milyen érdeklődés tapasztalható a föld iránt, kik kérik vissza a földjüket, milyen változásra számítanak, mi a véleményük azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akik a nagyüzem mai formájának kialakításában szerepet játszottak? Három lajosmizsei szövetkezetei kerestünk fel ezekkel a kérdésekkel. Lengyel András, a Béke Szak- szövetkezet elnöke: — Aki kéri, annak vissza kell adni a földet, de természetesen nem a városba elszármazottaknak, mert termelni is kell. Eddig nálunk egy kecskeméti lakos, mint örökös, jelentkezett a földért, más nem. — A tagok közül senki sem kérte a földjét? — Nem. Nálunk eddig is mindenki annyi földet használhatott, amennyit meg tudott művelni, ennek eredményeként az integrált háztáji termelés az utóbbi évtizedben 12-ről 100 millió forintra emelkedett. A föld azért beszédtéma. A szakszövetkezetekben 1977-ig lehetőség volt arra, hogy a tagok ipari vagy más munkaviszonyuk mellett művelhették saját földjüket. Akkor az úgynevezett kettős tagságot meg kellett szüntetni, s aki főállását nem akarta elveszite- ni, annak meg kellett válnia a földtől. Akiket ez a drasztikus intézkedés érintett, nálunk azok várják elsősorban a földtulajdon-rendezést. Azt tapasztalom, minden egykori földtulajdonos eredeti területéhez ragaszkodik, ez komoly konfliktus forrásává válhat. Akik a szövetkezetből élnek, óvatosan nyilatkoznak. Szerinten a földrendezést úgy kell megoldani, hogy azok se legyenek kisemmizve, akik földdel nem rendelkeznek, de hosszú évek óta a szövetkezet ad megélhetést számukra. Ha ezt a réteget „kifelejtik” a földtörvényből, az nemcsak igazságtalan lesz, hanem a termelésre is kiható. Nosztalgiából nem lehet földtörvényt csinálni. Igaz, a tulajdonos nélküli társadalom pazarló társadalom, változtatni kell tehát, de közmegegyezéssel. Nemcsak azok szenvedtek tulajdonsérelmet, akiktől a földet annak idején elvették, hanem azok is, akik bár a mező- gazdaságból éltek, de az elmúlt 40 évben nem volt módjuk arra, hogy földet vehessenek. Anyagi és családi háttér — Azt mondta az előbb, hogy a tagok óvatosan nyilatkoznak. Vajon miért? , — Mint már említettem: min- denki annyi földet használhat, amennyit akar. Azt is tudomásul kell venni, hogy vannak, akik elégedettek azokkal a körülményekkel, amelyeket számukra a szövetkezet biztosít. Azonban aki szeretne önállóan gazdálkodni, azokat az is érdekelné, hogy mennyi lesz a földadó, a társadalombiztosítási járulék, el tudják-e majd adni terményüket és mennyiért. Mindezeken kívül mi most aranykoronánként 20 kiló búza földjáradékot adunk a tagjainknak, a paraszt- ember tudja, hogy ez nem kevés. Czira György, a Népfront Tsz elnöke: — Személyes véleményem, hogy ha a magyar társadalom sértett embereit kártalanítani akarja a parlament, azt az általános tulajdonreform keretében kell megtennie. Ha csak a földtulajdonosok kártalanítására kerül sor és a Kisgazdapárt által meghirdetett módon, akkor a földtulajdon és -használat sokvariációs lehetőségével bizonytalanná válik a nagyüzemi termelési eszközök további kihasz- náltsága és megkérdőjeleződhet az élelmiszer-ellátás szinten maradása. Ami a családi farmokat illeti, ahhoz szerintem még a családi háttér is hiányzik, különösen pedig az anyagi háttér. Főleg az iparban munkanélkülivé váló rétegek esetében elképzelhetetlen olyan felhalmozás, ami a farmgazdálkodáshoz szükséges. —• Hitelt felvenni 30-40 %-os kamatra kockázatos, főleg ha a szakértelem is hiányzik. A privatizációval egyetértek, azonban úgy kell megoldani, hogy a jelenlegi termelési egyensúlyt ne bontsa meg, vagyis a főfoglalkozású földművelőknek kell megadni a lehetőséget, hogy elindulhassanak az egyéni gazdává válás útján, avagy szövetkezeti keretekben vállalkozókká válhassanak, mert én ezt sem zárnám ki. Ez az én személyes véleményem! Egyetemet végzett parasztok- És hogyan gondolkodik a tagság?- A közgyűlésünkön részletes tájékoztatást adtunk arról, hogy földdel rendelkező tagjaink a jelenleg érvényben lévő törvény szerint is kikérhetik földjüket. Két tagunk összesen 19 holdra jelentette be igényét, de egyelőre ők is várnak. Tudni kell azt is, hogy a mi szövetkezetünket 1948-ban egykori napszámosok, cselédemberek alapították, akik gazdasági elképzelések híján akkor sem nagyon tudtak mit kezdeni a földjükkel. Akik később léptek be, azokkal már más a helyzet. Eddig kívülálló tulajdonosok nem jelentkeztek földjeikért. Bujdosó Márton, a Kossuth Tsz elnöke: — A föld az egyetlen termelési eszköz, amely korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre, természetes, hogy ragaszkodnak hozzá az emberek. De ha már megcsináltuk, igaz, erőszakkal, a tsz-eket, nem biztos, hogy az a jó, ha most visszalépünk. Szemünk előtt az Európa-ház lebeg, nézzük meg azt is, mi történt Nyugat-Európában, amíg mi itt a tsz-eket fejlesztettük! Ott a magántulajdon alapján, de ugyanúgy tőkekoncentráció ment végbe a mezőgazdaságban is, mint nálunk, s csökkent a mezőgazdaságból élő népesség, nagyobb mértékben, mint nálunk. Nyugat- Európa fejlett országaiban törvények gátolják a farmok túlzott osztódását, a földművelést középfokú iskolai végzettséghez kötik, de nem lehet véletlen, hogy a farmerek zöme egyetemet, főiskolát végzett. A mi jövőképünk pedig a kis- parcellás mezőgazdaság?! Ha a nyugati piacokon is versenyképes termékeket akarunk előállítani, erre sokkal nagyobb sanszunk van a már kialakult termelési keretek között, csak meg kell szüntetni a szövetkezetek államosítását és lehetővé tenni, hogy tulajdonukkal szabadon rendelkezhessenek a szövetkezeti közösségek. Félreértés ne essék, nem a privatizáció ellen vagyok, de meggyőződésem, hogy sok egykori tulajdonost fog csalódás érni akkor is, ha visszakapja földjét és értékesíteni akarja, mert a nagy kínálat leszorítja az árakat, de akkor is, ha a mai értékesítési gondok közepette, ráadásul termelési tapasztalat nélkül egyéni gazdálkodásba fog. Egyébként a mi szövetkezetünkben sem tolonganak az emberek a földért, de olyan már előfordult, hogy valaki kiirtott egy hold erdőt egykori területén, az erdőfelügyelőség meg benyújtotta a tsz-nek a 64 ezer forintos számlát a büntetésről. — Nem csak ez az eset, más tapasztalatok is azt mutatják, hogy ha a földvisszaadásokra sor kerül, eredeti területükhöz fognak ragaszkodni az emberek és én ezt nehezen kivitelezhetőnek, szinte megoldhatatlannak látom, mert errefelé nem voltak nagybirtokok. Nem vagyunk vádolhatok azért, mert 700 hektár gyenge területet erdősítettünk, azért sem, mert 240 hektár gyümölcsöst telepítettünk, majorokat, állattartó telepeket építettünk, s terjeszkedett a község is. Szóval nekem az a véleményem, hogy a szövetkezeteket nem lenne szabad szétverni, még akkor is mondom ezt, ha a zöldbáró titulus jár érte. Igen! A „zöldbáró” titulussal ma könnyen dobálóznak, akik politikai tőkét szeretnének kovácsolni abból, hogy ők védik a parasztok érdekeit. Csakhogy nagyon sok zöldbárót éppen a tsz-tagok választottak elnöknek, s közöttük nem egyet, aki hajdan kulákcseme- tének számított. Legalább differenciálnának az „aszfaltgrófok”. B. Nagy Éva Két-három évvel ezelőtti szándék valósult meg idén májusban. Ferihegy helyett a kecskeméti katonai repülőtérről indította gyümölcsszállítmányait a Hungarofruct megyei kirendeltsége. A szovjet importőr, s a magyar hadsereg rugalmasságának eredményeképp, kialakult a csere- konténeres, szinte menetrend szerinti szállítási mód. Cseresznyét és megy- gyet főleg a dánszent- miklósi, a kiskőrösi, du- navecsei körzetből vásárolt a Bácsfruct Kft. is exportcélokra, míg a jelenlegi sárga- és őszibarack-szállítás árualapját Jánoshalmáról is bővítik. Légi úton kb. 1400 tonna áru jut Moszkvába. E jól bevált újítás nyomán tárgyalások folynak, hogy jövőre a célországok köre bővüljön: Anglia, Finnország, Svédország — így akár az egyik legjelentősebb teher-légikikötő legyen a kecskeméti repülőtér. • A nyitott hátsó ajtón emeli be a daru a 6 tonnás konténert... rrrP-76482 (Kép és szöveg: Straszer András) 0 ... amely görgőkön gurul beljebb, hogy 6-7 darab beférjen. 0 Ny ina Fepeszkaja, a S/ojuiplodoiin- port átvevője nem sok kifogást emelhet, az áru jó minőségű. 0 Protopopov Vlagyimir főpilóta munkahelye — a képen a műszerek kétharmada látható. Augusztus közepéig elkészül a tankönyvek többsége Csaknem valamennyi általános és középiskolai tankönyvet időben, a tanév kezdete előtt kézhez kaphatják a diákok — állapították meg ülésükön a tankönyvkiadók, valamint teijesztővállalatok vezetői, áttekintve a következő, 1990/91 -es tanévre várható könyvellátást. A Tankönyvkiadó a 8. osztályos történelem- könyv kivételével, amely szeptemberben készül el, augusztus közepéig valamennyi általános iskolai tankönyvet megjelenteti. Ugyancsak időben kinyomtatják a középfokú iskolákban használatos kötetek túlnyomó többségét, késik viszont néhány alacsony példányszámú fakultációs és kéttannyelvű gimnáziumi, valamint szakközépiskolai tankönyv. A szakmai tankönyvek kiadói közül a Közgazda- sági és Jogi, a Mezőgazdasági és Medicina Kiadó valamennyi tankönyve az évkezdésre a boltokba kerül. Ugyanakkor a Műszaki Könyvkiadó által gondozott szakmai kötetek közül néhány műszaki szakközépiskolai kiadvány—kézirat hiányában—továbbra sem jelenik meg. A többi tankönyvet a Műszaki Kiadó is megjelenteti a tanévkezdésre. (MTI) 9 Vlagyimir kaligin kapitány és kutnalinrs/ky Imre szálli tásvezető a gép berakodásakor. 9 Őszibarack Kecskemétről. 9 Átrakodás az Aeroflot konténerébe. 9 Az II. 62 I I) emelkedik — tízezer méter magasságban, 900 kilométer/óra sebességgéI viszi Moszkvába az őszibarackot.
