Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-09 / 159. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 9. Pénzügyi támogatás Moszkvának? Mihail Gorbacsov levelet intézett George Bush amerikai elnökhöz, amelyben ismertette gazdasági reformterveit s azokhoz támogatást kért. Ezt közölte szombaton John Sununu, az amerikai elnök kabinetfőnöke. Bush a londoni NATO-csúcstalálkozóról a houstoni gazdasági csúcsra repülve válaszolt a szovjet vezető levelére. Üzenetében elsősorban a NA- TO-találkozóval foglalkozott, a gazdasági kérdésekre majd később tér vissza — közölte a Fehér Ház. James Baker amerikai külügyminiszter szombati tévényilatkozatában elismerte, hogy a Szovjetunió immár elkötelezte magát a piacgazdaság mellett, „bármiként nevezik is”, ám a technikain túlmenő nyugati támoga­tás nem időszerű mindaddig, amíg e reformok ki nem bontakoznak — mondotta. A hét vezető nyugati állam houstoni tanácskozásán a Szovjetunió támo­gatásának kérdésében megoszlanak az álláspontok. A nyugatnémet, a francia és az olasz kormány 15-20 milliárd dolláros nyugati pénzügyi támogatást sürget Mihail Gorbacsov és reformjai érdekében, míg az ameri­kai és a japán kormány határozottan elutasítja a tervet. Washington gazda­sági és politikai meggondolásokból, a japán kormány pedig a Szovjetunió által a háború után birtokba vett északi szigetek visszaadása előtt nem kívánja támogatni Moszkvát. Houstoni hírek szerint a Hetek záróközleményükben támogatni fogják majd a gorbacsovi reformokat azzal a kikötéssel, hogy azok pénzügyi támogatása az egyes államok döntésétől függ. George Bush egyébként szombaton elsőnek Kaifu Tosiki japán kor­mányfővel tanácskozott a texasi nagyvárosban. Kína ügye állt az előtérben s a szóvivők közlése szerint itt a nézetek eltérnek: Tokió a Kínának nyújtott gazdasági támogatás felújítására készül, Washjngton azonban ezt ellenzi. A Nyugat a pekingi kormánynak a tavaly júniusi emberjogi megmozdu­lások elleni brutális fellépése után felfüggesztette a kölcsönöket. Japán, amely még 1988-ban ötmilliárd dolláros támogatást ígért Kínának, fel fogja újítani a hiteleket. Bush elnök szombaton nyíltan elismerte, hogy nem kíván és nem tud nyomást gyakorolni Japánra ebben a kérdésben. Washington és Tokió egyébként a közelmúltban fontos megállapodást kötött régi gazdasági vitáik rendezéséről. Japán csaknem hárommilliárd dolláros közmunkaprogramot kezd, amely sok amerikai cégnek ígér meg­rendeléseket. így csökkenhet a nyomasztó japán többlet a két ország kereskedelmében. A tervezett amerikai adóemelések mögött Japán is áll: Tokió régen sürgette az amerikai költségvetési hiánynak a világgazdaságot fenyegető csökkentését. A csúcstalálkozóra szombaton megérkezett a.szubtrópusi hőségben ful­dokló városba Margaret Thatcher brit és Brian Mulroney kanadai kor­mányfő is. A házigazda, Bush elnök, aki Houstonban, texasi olajvállalko­zóként szerezte vagyonát, vasárnap hamisítatlan vadnyugati rodeóval és country-zene-bemutatóval szórakoztatta vendégeit. A csúcstalálkozó hiva­talos tanácskozásai hétfőn kezdődnek és szerdán érnek véget. TIRANA Lezárták a diplomáciai negyedet Katonák és rendőrök vasárnap lezárták á járókelők elől azt a tiranai utcát, ahol a leg­több külképviseleti épület áll és biztosítják a pjissziók — közöttük a magyar nagykövet­ség — nyugalmát. Ezáltal a menekültáradat­nak is véget vetettek —közölte az MTI tele­fonon feltett kérdésére Kornidesz Mihály nagykövet. Egyes diplomáciai hírforrások 600 főnyi karhatalom bevetéséről tudnak. Korábban az albán katonák és rendőrök szemet hunytak a tömeges szökések fölött, ami viszont szinte elviselhetetlen körülmé­nyeket teremtett a menekültekkel zsúfolt képviseleteken. Az MTI bonni tudósítója Hans-Diétrich Genscher külügyminiszter­nek a hesseni rádióban vasárnap elhangzott nyilatkozatára hivatkozva arról tájékozta­tott, hogy egyedül az NSZK nagykövetségén háromezerre emelkedett a menekült albánok száma. Kornidesz nagykövet elmondotta még, hogy a magyar misszión levő negyven mene­kült kitöltött útlevélkérő űrlapjával a ma­gyar fél már bejelentkezett az illetékes ható­ságoknál és jelzésre várnak, hogy az iratokat — az ígért feltételek szerinti intézkedés remé­nyében — eljuttathassák. Az eseményekhez tartozik, hogy kemény hangú kommentárt tett közzé vasárnap az ATA albán Űrügynökség. — Bizonyos or­szágok — állítja — brutálisan beavatkoznak Albánia belügyeibe azzal, hogy megengedik nagykövetségeiken albán állampolgárok tar­tózkodását, jóllehet az albán állampolgárok­nak országuk büntetlenséget ígért. A kom­mentár szerzője (vagy szerzői) csodálkoznak azon, hogy miért maradnak még mindig al­bánok a külföldi követségeken, hiszen az albán népi gyűlés elnöksége szombaton dek­rétumban biztosította őket arról, hogy nem fogják felelősségre vonni őket tettükért. Az ATA megjegyzi, hogy a külföld beavatkozá­sa az albán belügyekbe megengedhetetlen és büntetendő. „Albániában az albánok az egyedüli urak, nem olyan ország ez, amelyre külső akaratot lehet kényszeríteni” — igy az ÁTA. „ Alkotmányos válság” Bulgáriában A szombati szófiai lapok legfonto­sabb témája a Petar Mladenov köztár­sasági elnök lemondása nyomán kiala­kult új helyzet, amelyet „alkotmányos válságnak” nevez a Bolgár Szocialista Párt lapjában Velko Valkanov jogász, nemzetgyűlési képviselő. Ugyanis Mla- denovnak nincs helyettese, aki funkció­it átmenetileg ellátná, noha az alkot­mány szerint lennie kellene. Nincs, ki megnyissa a Nagy Nemzetgyűlés ked­den összeülő alakuló ülésszakát, kiadja a kormányalakítási megbízást. A par­lamentnek nyilvánvalóan e probléma megoldásával kell kezdenie munkáját. Mladenov érdemeit csak a Bolgár Szocialista Párt lapja, a Duma méltat­ja, úgy vélvén, hogy „lemondását em­berek milliói drámának érzik”. A távo­zó elnök „a társadalmi béke nevében alárendelte saját politikai sorsát a nem­zet érdekének, nélküle elképzelhetetlen lett volna november 10-e” (Zsivkov megbuktatásának tavalyi dátuma) — folytatja a pártlap, majd megjegyzi: „Az új politikai erkölcsök nem számol­nak a személyes érzelmekkel... Meg kell szoknunk józanul fogadni az egyes személyiségek és pártok sorsában be­következő fordulatokat.” Ezúttal „az elnök lemondása a legszebb bizonyíté­ka a demokratikus folyamat visszafor­díthatatlanságának Bulgáriában” - fűzi hozzá a Duma. A Zemedelszko Zname, a teljes mér­tékig ellenzékivé lett Bolgár Földműves Népi Szövetség lapja cseppet sem saj­nálkozik, de ránjutat: „A diáksztrájk százszázalékos erkölcsi és tényleges győzelmet aratott. Petar Mladenov le­mondása immár befejezett tény. Min­den további nyomás, újabb követelés zsaroláshoz fog hasonlítani, amelynek következményei beláthatatlanok. Sőt, ez megkérdőjelezné a sztrájk mostani sikerét is, azzal fenyegetve, hogy-az or­szág alaptörvényévé válik, ami már nem demokratikus.” A lapok ismertetik Andrej Lukanov miniszterelnök péntek esti televíziós nyilatkozatát, amely szerint a három fő parlamenti politikai erő — a kormá­nyon lévő BSZP, az ellenzéki Demok­ratikus Erők Szövetsége és a magát centrumnak tekintő Bolgár Földműves Népi Szövetség — vezetői egyaránt szükségesnek tartják, hogy a lakosság július 7—15. között (vagyis a parla­menti ülésszak idején) tartózkodjék minden sztrájktól, tüntetéstől. Luka­nov hangsúlyozta: „az állami szervek és rendfenntartó szervezetek kötelesek meghozni a szükséges intézkedéseket annak érdekébefi, hogy a törvényeket az országban mindenütt betartsák, megőrizzék a közrendet, az állampol­gárok nyugalmát és biztonságát”., NATO-CSÚCS UTÁN Történelminek mondja Európa Előremutató eseményként értékelte a londoni NATO-csúcs eredményeit Mihail Gorbacsov. A ZDF nyugatnémet tévének adott nyilatkozatában kifejtette: — Úgy látom, hogy a NATO ezzel a nyilatkozattal jelentős lépést tett a helyes irányba. Peresztrojka-politikát a NATO-ban is nehéz végrehajtani, ám az átalakítást már a NATO is megkezdte. A londoni NATO-csúcson elfogadott határozatok a helyes irányba mutatnak, s egyben utat nyitnak az egész európai kontinens biztonságos jövőjének szavatolásához — ezt hangsúlyozta a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter szerint a londoni nyilatkozat azt bizonyítja, hogy a NATO vezetői felismerték a radikális változtatások szükségességét a kelet—nyugati kapcso­latokban, igyekeznek választ adni a kor kihívásaira, egyebek között kinyilvánítva szándékukat a NATO-nak a megváltozott körülményekhez való igazodására, a szer­vezet tevékenységének „alapvető átalakítására”. Ezt a megközelítést összességében reálisnak és építő jellegűnek értékeljük — hangsúlyozta Sevardnadze. A francia sajtó szombaton nagy terjedelemben foglalkozott a londoni csúcsta­lálkozóval. A Libération című lap cikke szerint „Az észak-atlanti szövetség Lon­donban úgy döntött, hogy feladja eddigi, jól bevált doktrínáját, de egyelőre még nincs helyette új stratégiája. Ez aligha alakul ki egykönnyen”. Az újságok egyértel­műen úgy látják, hogy az atlanti szövetség — mint a Le Figaro címében fogalma­zott — „kinyújtotta kezét Moszkva felé”, de ezt korántsem értékelik egyértelműen pozitívumként, s aláhúzzák a katonai és részben a politikai kérdésekben tanúsított francia különállást is. Az NDK vezető pártjai, illetve politikusa többnyire méltatták a csúcstalálkozó eredményeit, ám egyúttal bírálták a pénteken kiadott nyilatkozat következetlensé­geit, elsősorban ami a nukleáris fegyverek bevetését illeti. Az osztrák sajtó a londoni döntéseket a hidegháború végleges befejezéseként értékelte. A bolgár kormány lapja, a Duma szombaton kifejtette: „a NATO sokat enyhít korábbi elvein, anélkül azonban, hogy teljesen feladná azokat. A doktrína nevé­nek megváltoztatása nem jelenti a doktrína lényegének megváltoztatását, itt ugyanis szó sincs a nukleáris fegyverekről való lemondásról”. Madridban történelmi jelentőségűnek tartják a londoni tanácskozás nyilatko­zatait. A szombati spanyol sajtó szerint a tagállamok legbefolyásosabb képviselői új típusú realitásérzékről adtak tanúbizonyságot. A The New York Times kommentárjában azt írta, hogy Londonban a NATO vezetői, élükön Bush elnökkel megkezdték a hidegháború után legördíteni a függönyt. A The Washington Post a találkozónak azt a meglepő mozzanatát emelte ki, hogy a bonni kormány máris beleegyezett a jövendő német haderő korlátozásába. A szombati brit napilapok elsőoldalas főcímei a NATO nyilatkozatának történel­mijelentőségét méltató megnyilatkozásokat visszhangozták. Csaknem egybehangzó­an megállapították, hogy ezúttal még az ilyen alkalmakkal szokásos szónoki túlzások is jogosultnak tűnnek az atlanti szemléletváltás fontosságának hangsúlyozására. HEVES VITA UTÁN Lengyel kormányátalakítás Szombatra virradó éjszaka ért véget a lengyel parlament ülése, amely a mi­niszterelnök által javasolt őt helyetjt csak négy minisztert mentett fel, és csak három tárca élére hagyta jóvá Tadeusz Mazowiecki jelöltjeinek kine­vezését. A kormánnyal és vezetőjével szemben több mint kilenc hónapos munkája történetében legkritikusabb parlamenti ülés jóváhagyta a belügy­miniszter, a nemzetvédelmi miniszter, a mezőgazdasági miniszter és a közle­kedési miniszter felmentését. Nem já­rultak hozzá a távközlési miniszter menesztéséhez. Mazowiecki miniszterelnök rövid beszédben juttatta kifejezésre meg­döbbenését, hogy a parlament olyan emberrel való együttműködésre kény­szeríti, akit fel akart mentetni és kije­lentette, hogy még vissza fog térni erre a kérdésre. Valószínűleg énnél súlyosabban érinti azonban az, hogy a 6zejm nem hagyta jóvá Artur Balázs mezőgazda- sági miniszteri; kinevezését. Ez igen nehéz helyzetbe hozza az egész kor­mányt, hiszen a parasztok képviselői­vel szombaton folytatandó, sorsdöntő fontosságú tanácskozáson a kulcssze­repet játszó tárcát nem képviselheti minisztere. A szavazások eredményeként rész­ben megújult kormány új tagjai: Piotr Kolodziejczyk nemzetvédelmi, Krzysz­tof Kozlowski belügy- és Edward Wa- ligorski közlekedési*miniszter. A viták hevességére jellemző, hogy Tadeusz Bien, a Demokrata Párt par­lamenti frakciójának elnöke, akit kép­viselőtársai megbíráltak személyeske­dő és a párt álláspontjának nem meg­felelő, túlzottan kritikus felszólalása miatt, azonnal lemondott tisztségéről, sőt közölte, hogy kilép a pártból is. A frakció még az éjjel megválasztotta új vezetőjét Anna Dynowska szemé­lyében. A szocialistáknál még kísért a múlt A Szocialista Párt — amely a márciusi választáso­kon legitim parlamenti párttá vált -— mint politikai szervezet még formálódóban van. Nem fejeződött be a volt állampárt „szanálása” sem — hangzott el az MSZP szombaton tartott választmányi ülésén. A pártnak arra kell törekednie a jövőben, hogy meg­őrizze, sőt, offenzív politizálással gyarapítani tudja több mint félmilliós szavazótáborát, és érdemben képviselje a felvállalt szociáldemokrata értékeket — hangsúlyozta Szekeres Imre, a szocialisták országos titkára. Kifejtette, hogy a kormányzat szociális érzé­kenysége gyenge, valódi kormányzati lépéseket gyak­ran „pótcselekvéssel” helyettesít. Szekeres Imre részletesen szólt az őszi önkormány­zati választásokról is. Kifejtette, hogy a „múlt” vár­hatóan továbbra is meghatározó szerepet játszik majd a pártok közötti küzdelemben, így számítani kell arra, hogy a Szocialista Párt pozíciói nem javul­nak. Ez azonban nem zárja ki a taktikai jellegű együttműködést, helyi szinten bármely politikai párt­tal vagy politikai-társadalmi közösséggel szövetséget köthetnek. Vitányi Iván, az MSZP választmányának elnöke arról szólt, hogy a népszavazás ügyét nem lehet olyan akciónak tekinteni, amelynek során a Szocialista Párt revansot vehet más politikai pártoktól. Az SZDSZ múlt évi népszavazási akciója során ugyanis a szabad demokraták politikai tevékenységük felfelé ívelő sza­kaszában voltak. A párt jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a Szocialista Párt valódi programpárttá váljon. A választmány még nem nőtt fel a párton belüli parlament szerepé­hez, az elnökség azonban már a párt kormányaként tevékenykedik. A párt egyes testületéi között az ügy­rendi rivalizálás helyett jó együttműködésre lenne szükség — húzta alá. A vitában Jánosi György, az MSZP alelnöke alá­húzta, hogy a kormánypártok nagy része — különö­sen a földkérdés és az önkormányzatok ügyében — kétarcú politikát folytat. Miközben a parlament őszig megerősítette a tanácsokat, helyi szinten a kormány­pártok képviselői a tanácsok munkájának nehezítésé­re törekszenek. Ugyanez a helyzet a földdel kapcso­latban: miközben a parlamentben folyik a földtör­vény módosítása, a kormánypártok képviselői vidé­ken földfoglalásra biztatják a helyi lakosokat. Szűrös Mátyás szerint a legnagyobb kormánypárt — a leg­nagyobb ellenzéki párttal kötött paktuma révén — gyakorlatilag szavazógépet működtethet a parla­mentben, az SZDSZ pedig kvázi kormánypártként lép fel a kérdések egy részében. A választmány jóvá­hagyta, hogy Bihari Mihály legyen a Társadalmi Szemle új főszerkesztője, és arról is döntött, hogy egy önálló alapot hoznak létre az elméleti folyóirat finan­szírozására. F1DESZ-KONGRF.SSZUS Költségvetés már van, végleges alapszabály még nincs ! A Fidesz szombati küldöttközgyűlésén a résztvevők jóvá­hagyták a költségvetést, és részben elfogadták a párt új alapszabályát. A tanácskozáson — amely a Fidesz III. kong­resszusának folytatása volt — döntés született arról is, hogy a végleges alapszabály elfogadására csak az önkormányzati választások után kerül majd sor. A nagyszámú módosító javaslat miatt eleve várható volt, hogy az új alapszabály elfogadása hosszabb procedúrát igé­nyel majd. Ennek ellenére a tervezet számos fejezetében sikerült megegyezésre jutniuk a küldötteknek. így elfogad­ták a kongresszusról szóló részt, amelynek értelmében a Fidesz kongresszusai továbbra is nyitottak maradnak min1 den fiatal demokrata számára, ám csak a küldötteket illeti meg a szavazati és a tanácskozási jog. Ugyancsak elfogadták a mandátum-, a számvizsgáló és az etikai bizottság felállítá­sát. Döntés született az országos tanács felépítéséről is. Esze­rint a jövőben a Fidesz országos tanácsába a főváros 8, a megyék 2-2 küldöttet delegálnak a két kongresszus Icözötti időszakban. Az OT munkájában részt vesznek majd a vá­lasztmány és a parlamenti képviselőcsoport tagjai, a területi koordinációs irodák vezetői,- valamint a Fidesz hivatalának vezetője. A küldöttközgyűlés elsöprő többséggel erősítette meg tisztségükben a választmány tagjait, akiket egy hónappal ezelőtt választott meg a III. kongresszus. A megerősítésre azért volt szükség, mert a Radikális .Frakció küldötte úgy­mond bizalmatlansági indítványt tett a választmány ellen, kifogásolván, hogy a testület „hatalomkoncentrációt” való­sít meg. Miután a „bizalmatlansági indítvány” konstrukciója nem szerepel a Fidesz szervezeti és működési szabályzatá­ban, Fodor Gábor, a választmány tagja kért a testület nevé­ben bizalmi szavazást. Ennek eredménye azt igazolta, hogy csupán egy törpe kisebbség bizalmatlan a választmánnyal szemben. A tanácskozáson egyébként bebizonyosodott, hogy mind a Fidesz parlamenti képviselői, mint a júniusban „hivatalba lépett” választmány — amelyben négy régi vá­lasztmányi tag és egyben .országgyűlési képviselő kapott helyet — élvezi a tagság által választott küldöttek bizalmát. Erről tanúskodott egyébként már az új alapszabály fejezetei feletti szavazás is, amelynek során jelentősen alulmaradtak a parlamenti frakció, illetve a választmány szerepének korlá­tozására irányuló javaslatok. így például egy olyan javaslat is, amelynek beterjesztője indítványozta: a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét ne a képviselők, hanem a szervezet kongresszusa válassza meg. Ennek elfogadásához — mint arra Deutsch Tamás a figyelmet felhívta — például módosí­tani kellene a magyar alkotmányt is. Indulatok és remények az SZKP kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) elv a be nem avatkozásé volt. Ligacsov a német egyesítés kapcsán arról beszélt, hogy az NDK-t bekebelezi Nyugat-Né- metország, s nehezményezte, hogy a veze­tés ez ügyben nem kérte ki a széles párt­tagság véleményét. Két, egymással ellentétes határozatot fogadott el a kongresszus éppen a PB- tagok beszámoltatásával összefüggésben. Délelőtt nagy többséggel megszavazták azt az indítványt, hogy ne testületileg mondjon véleményt á kongresszus a Poli­tikai Bizottságról, hanem egyenként mi­nősítse a tagokat. Délután, amikor az elnöklést Gorbacsov vette át, látva a szél­sőséges indulatok összecsapását, drámaian arra figyelmeztetett, hogy ennek a vitának csak akkor van értelme, ha a kongresszus szét akarja verni a pártot. A főtitkári intelmeknek megvolt a foganatjuk: Gor­bacsov a kongresszussal megszavaztatta a délelőtt elfogadott döntés visszavonását. Ez a szavazás is jelezte, hogy noha a küldöttekben sok mondanivaló feszül, Gorbacsov még mindig képes a többség­gel elfogadtatni a saját álláspontját. így az sem lehetetlen, hogy a jövő hét közepé­re a tervek szerint befejeződik a kongresz- szus, elfogadja a -dokumentumokat, s megválasztja a párt új vezetőit. Szociáldemokrata találkozó,,. Büdapesteri Budapesten tanácskoznak ä -közép- és kelet-európai szoci­áldemokrata pártok küldöttei. A tíz országból érkezett poli­tikusok szombati zárt ütésü­kön közös határozati javasla­tokat dolgoztak ki a Szocia­lista Internacionálé követke­ző, New York-i megbeszélésé­re. A résztvevők az Intemaci- onálé teljes jogú tagjának ja- . vasolják Észtország, Lettor­szág, Litvánia, valamint Len­gyelország és Szlovénia szoci­áldemokrata pártjait. Vállalat és rt. a szövetkezeti áruházban A vásárlóerő csökkenésével a kereskedelemnek, s különö­sen a nagyoknak nem kis gondot jelent a készletek felhalmo­zódása. Az pedig már mintegy rátét lenne, ha emellett a választékra, á színesítésre is oda tudnának figyelni. Pedig ma amúgy is nehéz eladni. Tudják ezt a kecskeméti Alföld Aru­ház vezetői is. Ám mintegy mentőötletként és persze partner­ként jött az újfajta „házasság”. Az egymásratalálásból — úgy tűnik — mindenki, még mi, vevők is jól járhatunk. A Bétex, a Budapesti Textilkereskedelmi Vállalat vidékre kacsingatott, az Alföldnek pedig a fent említett gondok már szinte megoldhatatlannak tűntek. így a meglévő méter­lakástextil osztályt a közelmúltban bérbe adták. Tegnap pedig a 180 négyzetméterén a korábbi készlet duplája várta a vevőket, akiknek még az eladógárdát sem kell megszokni, hiszen a tizenkét fő ugyanaz, csak a munkakönyvükben a Bétex szerepel. Az üzletkötéssel a munkahelyet változtatók is jól járhatnak, hiszen a fizetésre fél év elteítével már nem 15 százalék fix jutalék jön rá, hanem, a forgalomtól függően, akár 30-40 százalék is. • A vevő riyeresége nemcsak a színes áruválaszték, hanem most például bizonyos árukra 10 százalék árkedvezmény, amit a/, év során több is követ. A siker után pedig nem titkolt szándék több hasonló bolt kialakítása. Rövidesen OTP-re történő vásárlást is bevezetnek az osztályon, gondolva a nagyobb összegű vásárlásokra, mint például a szőnyegekre. Talán azért is a 'padlószőnyegeket a földszinti raktártérből kialakított harmadik ajtó mögötti területen kínálják. Itt már másik bérlő termékéivel találkozhat a nézelődő. Kárpitozott ülő-fekvő garnitúrák, étkezők kínálják magukat. Ezek gyár­tója a kecskeméti Glória Bútoripari Rt. A bemutató árusí­tással egybekötött. Akinek pedig a készáru „ruhája” nem tetszik, az szövetmintából válogathat. A bútorok, a szőnyegek társaságában jól megférnek az Alföld azon cikkei, amiket nagykereskedelmi áron adnak: kétfajta televízió, video, mikrohullámú sütő. A vasosztályon pedig a mezőgazdasági kisgépek, fűnyírók és barkácsszerszá- mok kaptak helyet. Ezek a| átalakítások, az újfajta társulások csak nyitánya annak, aminek finise a szövetkezeti áruház fennállásának 20. évfordulójára befejeződik. A jubileumra ugyanis megfiatalo­dik és bevásárló-, szolgáltatócentrummá fejlődik a megye- székhely Alföldje. P. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom