Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
1990. július 2. • Pí ron NÉPE • 3 Ősszel ismét választások lesznek — ezúttal a helyi ön- kormányzatok tisztségviselőire szavaz a nép. A pártolj szamára ez újabb kihívás: tagságukat ismét mozgósítaniuk kell. Milyen most a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetése és tagKormánypártok a politika új szakaszában saga közti kapcsolat, s a helyhatósági választások felkészítési szakaszában .milyen tennivalóknak tulajdonítanak fontosságot? -— ezt kérdeztük az MDF, az FKpP és a KDNP illetékes vezetőjétől. Az önkormányzó Magyarország kialakítása- Harmadik országos gyűlésük mindkét napján, júniusban sokan szóvá tették, hogy az elnökség és az egyes szervezetek közti információáramlás nem megfelelő. Változott a helyzet? — kérdeztük Kiss Gy. Csabát, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagját.- A kifogásokat nem lehet alaptalannak tekinteni, de vegyük számításba, hogy az MDF- nek nem volt könnyű dolga a választási kampány idején. Egyszerre kellett partot szervezni, fölkészülni a kormányzás munkájára és megtervezni a választási hadjáratot. Mindehhez kevés anyagi eszköz állt rendelkezésre. Sok volt ugyan az áldozatkész jelentkező, de a kellő színvonalú szervezettség még nem alakult ki. Igazat kell adni azoknak a kritikusoknak, akik bírálták az MDF hivatalának működését. Valóban: gyakran nem lehetett tudni, ki miért felelős, a Bem téri központ nem volt fölkészülve a helyi szervezetek irányítására, nem egy tagunk fordult vissza innen dol- gavégezetlenül. A választási győzelem azután ismét új helyzetet teremtett, a párt „első vonalából” sokan kormányzati feladatot kaptak, számosán bekerültek a parlamentbe — foglalja össze a helyzetet Kiss Gy. Csaba. — Ez nem kedvetlenítette el a tagságot? — Aligha, hiszen az MDF taglétszáma az utóbbi hetekben is folyamatosan növekszik, június végén már meghaladja a 31 ezret, a helyi szervezetek száma pedig mintegy 650. — Változatlanok maradnak a szervezeti keretek? — Az új helyzetben némi időre van szükség az új szervezeti keretek kialakításához. Ahhoz, hogy a Magyar Demokrata Fórum biztos hátteret nyújtson a kormánynak és a képviselőcsoportjának, a kormányzat és a párt megfelelő szétválasztására van szükség, a feladatok ésszerű megosztásira, a belső demokrácia intézményes megteremtésére. Ehhez megfelelő alapot jelent a III. országos gyűlés, az újonnan megválasztott, 19 főre kibővített elnökség. Az elhangzott bírálatok és javaslatok mindannyiunk számára sok tanulságot jelentenek. A választmány fog a jövőben közvetíteni a helyi szervezetek és az elnökség között, mind a két irányban. — A helyi szervezetek, a tagság gyakran panaszolja: szegényes a hozzájuk eljutó információ... — El kell fogadnunk a kritikát, hozzátéve, hogy az országos tömegtájékoztatás is gyakran rajzol nem valós képet az MDF- ről. Ezért szükséges saját tájékoztatási rendszerünk kiépítése. Ennek elsői lépéseként már megszületett az MDF új kiadványa, a belső tájékoztatást szolgáló Hírlap, a heti értesítő. — A helyhatósági választásokra gondolva, milyen tagságra kívánnak támaszkodni? — A Magyar Demokrata Fórum alulról szerveződött, a helyi csoportoknak nagy az autonómiája, aminek néha látszólag lassúság és nehézkesség a következ- menye. Nem az autonómia szűkítése a jövő útja, hanem a jobb szervezés és a munka összehangolása. Fontos hangsúlyt kell kapnia a helyi politikának, az önkormányzó Magyarország kialakításának. A centralizáció és ho- mogenizálás hozhat ideig-óráig eredményeket, de olyan magatartásformákat konzervál — az önálló véleményalkotás hiányát például —, amelyek a demokrácia megvalósítását hátráltatják. Az MDF pedig nem a könnyebb ellenállás irányába kíván haladni, hanem biztos alapokat kíván teremteni a demokráciának. Ez csak következetes munkával valósítható meg. FKgP-nagygyűlés júliusban A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnál dr. Kiss Gyula főtitkárral, tárca nélküli miniszterrel és Cseh Sándor alelnökkel beszélgettünk. — Hogyan ítéli meg a pártvezetés helyzetét? — kérdeztük a főtitkártól. — Nyugodtan állíthatom, teljes egységben dolgozunk céljainkért. Persze, a többpártrendszerből adódóan igen nehéz helyzetben vannak a vezetők; hiszen a gárda a parlamenti munkában és a kormányzati feladatokban fontos részt vállal, s eközben kell párttisztségeit is ellátni. Ebben a helyzetben a hatáskörök eltolódását, a személyi feladatok váltását természetesnek kell tartani. A hármas feladatból adódó ütközési lehetőségeket vagy éppen az emiatt kialakuló légüres cselekvési teret pedig erőnk szerint kerülni igyekszünk. — Milyennek tartja a pártvezetésnek a tagsággal való kapcsolatát? — Szerencsésnek mondhatom helyzetünket, hiszen — ne vegyék kérkedésnek — talán a mi pártunk szervezeti rendszere a legjobban kiépített. Az egymásra épült szervezetek között az információáramlást is megfelelőnek tártjuk, bár tudjuk, s voltaképpen természetes is, hogy az alap- szervezetekben még nagyobbak az információ iránti igények. Politikai bizottsági üléseinken a megyei vezetők közvetlenül elénk tárt problémáira keresünk választ, ők pedig a helyi nagygyűléseken adnak leginkább módot arra, hogy fontos kérdések ne sikkadjanak el, s a felülről lefelé irányuló információk is eljussanak céljukhoz.- Azt azért számításba kell venni kapcsolódik be Cseh Sándor —, hogy a kisgazdapárt olyan néprétegeket képvisel, amelyek türelmüket vesztett emberekből állnak. Sok döntésünk megvalósítását akár „erőltetett menetben” is szívesen vennék, a vezetők politikai bölcsességére tehát nagy szükség van a túlfűtött érzelmek levezetéséhez. Mögöttünk valóban egy 60 ezres, megszervezett tagság áll, jó helyi és megyei vezetessél, történelmi múlttal. A havi gyűlések révén naprakészen fel tudjuk mérni a teendőt, és hogyan végeztük eddig feladatainkat. Jómagam például minden pénteken este Debrecenben veszek részt nyílt, szabad pártnapon, amelynek a látogatottsága — s azt hiszem, önmagáért beszél — 300-400 párttag és ugyanennyi külső vendég alkalmanként. — Nemrég adták közre a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot. Önök hogyan készítik fel tagságukat a helyhatósági választásokra? — Első tennivalónk: a megyei szintű vezetőtestülettel alaposan megismertetni a törvénytervezetet. Ez nem könnyű feladat, hiszen sok az új fogalom. Legkésőbbjúlius első napjaiban ezzel a céllal nagygyűlést fogunk összehívni. Egyidejűleg a javaslat legfőbb pontjairól tartunk tájékoztatást a tagságnak, hangsúlyozottan a koalíciós érdekeket is számba vevő gondolatmenettel. Hiszen most — a korábbi választási küzdelemtől eltérően — egyéb, koalíciós szempontokra is tekintettel kell lennünk. További feladatunk, hogy kiválasszuk a majdani önkormányzatok megfelelő képességű vezetőit. Azt hiszem, nem kell bizonygatni, hogy — szemben a pártállam centralizált irányítási módszerével '■>— most a tisztségviselőknek kreatív, önálló gondolkodásra mindig képes embereknek kell lenniük.- A választásokkal kapcsolatban óvjuk a tagságot mindenfajta „sportszerűtlen” propagandától! Most nem lehet senkinek sem a célja, hogy más pártokat lejárasson, ám pártunknak a magyar vidékben rejlő pozíciós erejét feltétlenül ki kell használnunk — teszi hozzá Cseh Sándor. KDNP: Politizáló szakbizottságok — A Kereszténydemokrata Néppárt vezetői és a párt tagsága közötti kapcsolatot az elvi és gyakorlati következetesség, korrekt együttműködés jellemzi. Soha nem törekedtünk a taglétszám mindenáron való növelésére, s számunkra nem a politikai hatalom, hanem a nemzeti érdekek szolgálata az elsődleges — szögezi le elöljáróban dr. Birkás Sándor, a KDNP ügyvezető társelnöke. — Hogyan tartja a kapcsolatot a tagsággal a vezetés? — Szervezettségünk jól megfelel igényeinknek és tapasztalom, hogy ez a tagság véleménye is. A helyi — községi és városi — szervezetek gyakorlatilag teljesen önállóak, a megyei szervezeteknek csak koordinációs feladatuk van irányukban. A munka összehangolása viszont igen fontos, ezért is hozunk létre most a főváros kerületi szervezetei számára is koordinációs irodát. Ami az információk kétirányú áramlását illeti: mivel a megyei szervezeteknek van a legtöbb információra szükségük, ők kerültek a középpontba, kiváltképp a politikai munka terén. A technikai feladatokkal kapcsolatos megbeszélések viszont többnyire közvetlen módon történnek. — A képviselő-választások lezárulásával, a kormánykoalíció tagjaként szaporodnak a politikai és egyéb feladatok. Hogyan felelnek meg az új kihívásoknak? — Idejében hozzáláttunk szak- bizottságaink megszervezéséhez. Kilenc szakbizottságunk működik, s ezek átfogják a politikai tevékenység teljes szféráját. Természetesen nem felülről irányítva kívánnak dolgozni, hanem a megyékben, városokban, de még a községekben is megszervezett referensi hálózat közreműködésével. Nyugodtan mondhatom: bármelyik bizottságunk képes nagy jelentőségű önálló programok kidolgozására. Szabolcsi környezetvédelmi és településfejlesztési munkabizottságunk programját mondhatnám példaként. Ám van a szakbizottságoknak még egy óriási előnye: az, hogy szakembereket emel ki a parlamenti frakció számára, s hiteles, első kézből való információkat ad az ország teljes területéről. Mindemellett ösztönzi a bizottságba kerülés lehetősége a helyi szakembereket is, hiszen előmeneteli lehetőséget kínál számukra a pártmunka. — Mi a szakbizottságok szerepe a helyhatósági választások előkészítésében? — Konkrét helyi programokat dolgoznak ki, miközben a pártprogram ismertetését is végzik, környezetük helyzetének figyelembevételével. Nagy jelentőségű a szakemberek bevonása, mert azt mindenki tudja, hogy politikusunk sok van, az viszont személyes meggyőződésem, hogy az összes — nem kommunista múltú — pártnak együttesen sincs elegendő, a társadalom szemében hiteles és az előttünk álló feladatok végrehajtásához feltétlenül szükséges szakembere. (MTI- Press) Kisgazdapárti tanácskozás Dávod-Piispökpusztán Immár gyakorlattá vált, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 9. számú választókerületi alapszervezetei minden hónapban találkoznak és megvitatják a pártépítés aktuális kérdéseit. A pénteki tanácskozásra Dávod-Püspökpusztán, a Fortuna Szálló nagytermében került sor. Az ülésen részt vett és beszédet mondott dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi államtitkár, aki részletesen foglalkozott a struktúraváltás közgazdasági vonzataival. Kocsenda Antal megyei országgyűlési képviselő a parlamenti munkáról adott tájékoztatást. Kitért a földkérdéssel kapcsolatos — mint mondotta — jogos türelmetlenségre, és ismertette az Országgyűlés ezzel kapcsolatos, a lassú lépésekben történő haladást szorgalmazó álláspontját A mintegy harminc felszólaló között a helybeliek is felvetették gondjaikat. Amint dr. Punczman Tamás, a bajai alapszervezet elnöke, a megyei vezetőség tagja megfogalmazta: a hozzászólásokban kiérződött a helyhatósági választásokat megelőző feszült hangulat, melynek oka nem a kisgazdapárt és az MDF közötti véleménykülönbség, hanem a jelenlegi helyi vezetés és az árnyékkormányként működő koalíció közötti nézetellentétekben keresendő. Dömény Ferenc dávodi kisgazdapárti elnök felpanaszolta, hogy irtják a fürdő területén lévő erdő fáit, a tuskókat pedig a földben hagyják. Ebből igyekeznek pénzt csinálni, miközben a Budapest Banknál aláírásra vár 12 millió forint fürdőfejlesztési kölcsön. Ez legkevesebb száz fő foglalkoztatását jelentené a falunak, de mivel gondot okozna a tanácsvezetésnek, nincs, aki a lépést megtegye - mondta Dömény Ferenc.-77 A dávodi téesz a tagjait földhöz juttatta, ezzel ellenfeleket toborzott a leendő földtörvénynek, illetve a jelenlegi kormánynkk — jelezte Facskó Mátyásné (MDF), és még néhány hasonló esetről is szó esett az éjszakába nyúló vitában. A jelenlevők úgy határoztak, hogy következő összejövetelüket e hó 20-án, Baján tartják, és ezen újjáalakítják az FKgP polgári tagozatát. G. Z.
