Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 2. ÍGY LÁTNAK BENNÜNKET HELSINKIBEN Finnországban a fehérgallérosok harciasabbak Mauri Karoniust kérném föl múlt század régi skandiná­viai romantikus fihn munkásrezefö-szerepére, ha filmren­dező Volnék. Izmos alakja rendszeres fizikai munkát sejtet, markáns arca a kemény döntésekhez szükséges határozott­ságot tükrözi, mozdulatainak kiszámított nyugalma az északi tájak hangulatát érzékelteti. Gondolhatnám magá­nyában bölcsen szemlélődő lappföldi favágónak, komoly kohásznak, markos marósnak, de mindenképpen tűnődő, megfontolt, tekintélyt parancsoló embernek. Iskolázottság és életszínvonal A most ötvenéves közgazdász előbb statisztikai inté­zetben dolgozott, majd a Finn Vasas Szakszervezet osz­tályvezetője lett. Feladata a gazdasági folyamatok elem­zése. Másodszor jár hazánkban. A foglalkoztatáspolitika kezelése átfogó ipari szerkezetváltás során című előadása sok kérdést csiholt a kecskeméti vasasegyetemen, a jelen­lévők érdemesnek érezték a vendég kifaggatását, még az ebédet is csúsztatták a tartalmas válaszok reményében. Szívesen föláldozta ebéd utáni pihenőjét a kért inter­júra. — Tudom, mások is megkérdezték már, hogy a száz esztendővel messze mögöttünk cammogó északi test­vérnép miért robog előttünk évtizedekkel? — Azt hiszem, nyílt gazdaságunknak köszönhetjük valóban gyors előrehaladásunkat. Iparunk a kezdetektől exportérdekeltségű, Kelettel és Nyugattal versengve edződött. Körülményeink arra késztettek, hogy hatéko­nyan kihasználjuk az adódó lehetőségeket, érzékenyen reagáljunk a változó piaci igényekre. Mindezt a lakosság iskolázottsága, a teljesítményelvű oktatás tette lehetővé. A magyarországinál jóval előbb vezették be a nyolc osz­tályos alapképzést, két évtizede mindenkinek legalább 11 évig kell tanulnia. Szervezettség és létbiztonság — A képzett munkások könnyebben fölismerik a szervezkedés jelentőségét? — Hiba volna lebecsülni a műveltséget, mint társada­lomformáló tényezőt, de nálunk ősi hagyomány szerint mindenki tartozik valahová. Iparágunkban a dolgozók 93—94 százaléka szakszervezeti tag. — Mennyi a tagdíj? — Az adózásnál számolt bruttó jövedelem 1 ;3 száza­léka. — Ebből képzik a sztrájkalapot is? — Természetesen, bár nálunk ritkák a munkabeszün­tetések. — Mikor volt utoljára országos vasas sztrájk? — 1956-ban szerveztek utoljára általános munkabe­szüntetést. Volt néhány rövidebb, általában egy napos, esetenként egy-egy körzetre kiterjedő. Legutóbb banki tisztviselők nyomatékosították követeléseiket rövid munkabeszüntetéssel. Nálunk a fehérgallérosok köny- nyebben teszik le munkaeszközüket, mint a kékgalléro­sok, bár, ismétlem, általában tárgyalással szüntetik meg az ellentéteket. — Feltételezem: a magas életszínvonal is elősegíti a kölcsönös megértést. — Senki sem küszködik alapvető megélhetési gondok­kal. Ehhez a nők nyugati átlagnál nagyobb arányú mun­kavállalása is hozzájárul. Négy finn család közül három­ban az asszony is dolgozik. A munkanélküliség mégis alatta marad a közös piaci országok átlagának, három­négy százalékos. Bizonyos szakmákban helyenként gond a munkahelyek betöltése. Jók a lakásviszonyok, bár Finnországban sem olcsó az építkezés. Egy-egy szak­munkáscsalád hozzávetőlegesen tíz-tizenkét évig fizeti a nyolcvan-kilencven négyzetméteres otthona megteremté­séhez felvett hiteleket, amelyek elérhetik a családfő kere­setének egyötödét. Termelékenység és humánum — Ha az élet minden vonatkozásában ilyen simán megoldódnának a gondok, aligha volna szükség érdek- védelmi szervezetekre. Miért küzdött az utóbbi évtized­ben legnagyobb erővel a vasasszakszervezet? — A szerkezetváltás északón is föladta a leckét. Nyil­vánvalóvá vált, hogy automatizálás, átszervezés nélkül lemaradunk a nemzetközi piacon. Az ipar átformálása azonban fölöslegessé tett számos munkahelyet. Ki kellett kényszerítenünk a termelékenységi, gazdaságossági és az emberi szempontokat egyaránt kielégítő megoldásokat. — Eredményesen képviselték a dolgozók napi érde­keit? — A napit is, a távlatit is. Csak akkor számíthattunk állásfoglalásunk érvényesülésére, ha vitathatatlan érvek­kel bizonyítjuk, hogy az általunk javasolt módszerek, hogy úgy mondjam, mindkét fél számára elfogadhatók. — Leglátványosabb személyes sikere? — Az imatrai acélmű átszervezésekor sikerült az álta­lam vezetett vasasoknak elérni, hogy senki sem került az utcára, noha az eredeti terv szerinti ötven százalékos létszámcsökkentés 1200 munkahely .megszűnését jelen-' tette volna. Átképző tanfolyamokat szerveztünk, további bővítést kezdeményeztünk. — Tudtommal Mauri Kavonius nem először jár ha­zánkban. A világgazdasági folyamatokat is ismeri. Kí­váncsi vagyok arra, hogy miként látja helyzetünket. A csehszlovákok és a magyarok — A finnek rokonszenwel figyelik a politikai és gazda­sági változásokat, de nem titkolják, hogy iszonyú nehéz helyzetbe kerültek a rokonok. Nagyon eladósodtak. Mégis úgy látják, hogy a volt tömbből a Cseh- és Szlpvák Köztársaság, valamint Magyarország jövője a legbizta­tóbb, ha továbbra is következetesek maradnak meghir­detett programúkhoz. — Az NDK? Kiknek ad a legnagyobb esélyt? — A Német Demokratikus Köztársaság gyakorlatilag megszűnik, ezért nem szóltam róluk. Úgy véljük, hogy északi szomszédaik érik utol leghamarabb Európát. Mi­ért? Ők voltak hozzá mindig is legközelebb, erősek a demokratikus hagyományok, legalábbis a csehek és a morvák között. Már a harmincas években fejlett volt fémiparuk, mi is tanultunk tőlük. ■— Köszönöm a beszélgetést. Heltai Nándor KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI igazgatóságának közlése NEMZETISÉGI NYELVEK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN 1909/90. tanév nemzetiségi _ nyelvet oktató pedagógusok A nemzetiségi nyelvet tanulók aránya az X X xX XXX X WÁ nincs 0,1-1,0 1,1-5,0 5,1-10,0' 15,1—10,0J A NEMZETISÉGI NYELVET TANULÓK SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN Business Week — magyarul l^jÉÉNl START!! Cél: újjáépíteni Kurópát Összesen Ebből: 43 3U0 nőmet ebből: 1989/90. tanév Ebből: Iflács-Kiskun összesen! 31 439 1. Pest 2. Baranya 3. Tolna _______ U . Bács-Kiskun] 2. szlovák ebből: 1. Pest 2. Békés 3. Nógrád 4. Komárom-Esztergom 5. Borsod-Abaúj-Zemplén 16. Bács-KlskunI 3. szerb-horváth ll. Bács-Klskun 1 Sántha Józsefné dr. igazgatóhelyettes, KSH Bács-Kiskun Megyei Igazga­tósága. Május óla magyarul is olvasható a híres, világszerte ismert amerikai gazdasági lap, a Business Week (a magyar kiadás az amerikai McGraw-Hill Kiadó Rt., a Hírlapkiadó Vál­lalat és a Figyelő közös vállalkozása). A BW tavaly ünnepelte fennállásának 60. évforduló­ját, példányszáma ekkor már elérte az egynúl- liót. Az Egyesült Államokon kívül is minde­nütt angol nyelven jelenik meg, kivéve két országot: hazánkat és Kínát. A lap olvasóinak csaknem a fele felsőszintű gazdasági vezető. „Magyarországon újra kell tanulni a jól bevált, kényszerűségből elfelejtett közgazda- sági fogalmakat, módszereket és meg keli is­merkedni a piacgazdaság játékszabályaival csakúgy, mint az abból fakadó kockázattok­kal is. E kockázatok mérsékelhetők, ha a magyar üzletemberek és vállalkozók betekin­tést nyerhetnek külföldi partnereik és verseny­társaik gondolkodásmódjába, tárgyalási mód­szereibe” — írják a magyar nyelvű BW szer­kesztői az első számban. Szándékaik szerint a magyar kiadás ezt á célt is szolgálná, ameUett, hogy tájékoztatást ad a nemzetközi gazdasági és pénzvilágról. A Magyarországon havonta egyszer megjele­nő lap teljes egészében az eredeti publikáció­kat tartalmazza. SAJTÓPOSTA Egy újrakezdő tanulságos sirámai Orgoványról kereste fel lapunkat egy húszéves lány. Nevét kérésére nem közöljük, ám az esete annál inkább á közvélemény elé kívánkozik, így mesélte el: — Érettségiztem, s utána adminisztrátorként helyezkedtem el az egyik kecskeméti cégnél. Amikor felmondtak, visszaköltöztem a szüléimhez, akikrégóta gazdálkodó emberek, s mellettük magam is megtanultam a munkát a szőlőben, a gyümölcsösben, a kertészetben. Egy ideig segítet­tem nekik, ám mindinkább erősödött bennem a vágy, hogy saját életemet éljem. Hozzátartozói segítséggel vettem tanyát, ahol jószágnevelésre és földművelésre adtam a fejem. Persze rengeteg pénzre van szükség az ilyen vállalkozás megkezdéséhez, s mivel hallottam az újrakezdők állami támo­gatásáról, hát én is megkezdtem az ezzel kapcsolatos ügyintézést. Legelőször is a területi munkaügyi szolgáltatókhoz kopogtattam be, ahol a személyi igazolványom felmutatásával bizonyítottam, hogy nincs állásom. Ezután szóltam a szándékomról, pontosabban arról, hogy az újrakezdőket megillető kölcsönre van szükségem. Mire a tisztviselő kaján . mosoly közepette oktatott ki: érettségimmel mód van az elhelyezkedé­semre, ha nem a lakóhelyemen, akkor más helységben, ahová költözzem el. Ezután felajánlotta, hogy elmehetek segédmunkásnak az általa meg­adott ipari üzembe. Végezetül tudtomra adta: mivel semmiféle szakkép­zettségem nincs, anyagi segítségre nem számíthatok. Válaszként szerettem volna elmondani: vidéki lányként a mezőgazda­ságot ismerem elsősorban, s nem pedig az ipart, ahol kínok-keservek között dolgozhatnék csak, ami értelmetlen lenne. Informátoromnak azt is tudtára adhattam volna: az állatok és a növények között mozgok otthonosan, ezért akarom választani a kistermelői foglalkozást. De hát a magyarázkodásra nem volt módom, hiszen távozni kellett a hivatalból. Később azt hallottam barátaimtól, hogy sokan a csupán nyolcosztályos végzettségükkel kaptak újrakezdésükhöz hitelt. Mindebből arra követ­keztetek: a munkaügyi szolgáltatónál eléggé szubjektív módon döntenek a hozzájuk fordulók sorsáról. Kiszolgáltatottság ez a javából. Most pénzbeni támogatás nélkül próbálkozom a tanyai-gazdálkodói feltételeket megteremteni, ám nincs kizárva, hogy a lehetetlen elérését vettem célba. Állítólag a magánvállalkozók országává kell lennünk. De vajon az ehhez vezető úton miért veheti el egyes emberek kedvét a hatóság? A szerkesztő megjegyzése: Az olvasónk kérelmével kapcsolatos ügyintézői magatartást és állás­pontot mi sem értjük, az újrakezdők vállalkozói kölcsöne folyósításával összefüggő tudnivalók lényegét azonban szívesen közreadjuk: Ilyen kölcsönt az a foglalkozás nélküli személy igényelhet, aki részére a munkaerő-közvetítő szerv a jelentkezését követő 1 hónapon belül nem tudott megfelelő munkahelyet biztosítani, s aki ezután írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy főfoglalkozású vállalkozó lesz. Termé­szetesen a mezőgazdasági kistermelés is ilyen vállalkozásnak minősül. Az e célú támogatás jogosultságát a területi munkaerő-közvetítő hiva­tal igazolja, s egyben tájékoztatja az érdekeltet, hogy melyik pénzinté­zetbe nyújtsa be az e tárgyú kérelmét. Befejezésül a legfrissebb, de sajnos kedvezőtlen hír: a nagy kereslet miatt kimerülőben vannak e pénzügyi folyósítás forrásai, ezért a Keres­kedelmi Bank (OKHB) már csak kezességvállalás, illetve jelzálog fede­zete mellett tud újrakezdési kölcsönt adni a kérelmezőnek. ilSIilüHll Viszontagságos vonatozás Hadd kezdjem azzal, hogy ötta­gú családorti a hétvégéket általában kirándulással tölti a nyári időszak­ban. Mivel pekem, a feleségemnek és a három gyermekének egyaránt jár az 50 százalékos vasúti kedvez­mény, ezért az utazásokhoz mindig a vonatot vesszük igénybe. Leg­utóbb június 23-án, szombaton in­dultunk el Eger és környéke úti cél­lal, ahová a megérkezésünk igen­csak viszontagságos volt. Ennek részleteiről annak reményében szá­molok be a nyilvánosság előtt, hogy az indokolt jobbító intézkedésekre mielőbb sor kerül. Az említett napon kora reggel, negyed 7 körül szálltunk fel a 709- es számú gyorsra, amelynek néhány kocsiból álló szerelvénye személy- vonatként közlekedett Ceglédtől Szolnokon és Hatvanon át az észak-magyarországi tájak felé. Már az elgondolkodtato, hogy a több száz kilométeres út során egy­szer sem látogatta meg az utasokat a büfés az ism'ert kis kocsijával, minthogy a vonaton nem működött ilyen szolgálat. Az igazi meglepetés azonban dél­előtt háromnegyed 10 óra körül ért bennünket, ugyanis a füzesabonyi állomáson leszállva kiderült, csak két óra múlva indul egy másik vo­nat Egerbe. A hosszú és kényszerű várakozás közepette az alábbiak ju­tottak eszembe: Ez a vonat Csongrád megyéből gördült ki, i s Bács-Kiskun, Pest, Szolnok megyét, valamint három megyeszékhelyt (Szeged, Kecske­mét, Szolnok) és több várost érint­ve futott be Füzesabonyba, ahon­nan az utasok csak háromnegyed 12-kor indulhattak tovább a negye­dik megyeszékhelyre, Egerbe. A késedelmes csatlakozást nem tu­dom másként minősíteni, csak így: az utasok érdekeit a vasút harmad­rangúnak tartja. A már megkezdődött turista­idényben feltehetően sokan utaz­nak vonattal az alföldi megyékből a Bükk festői területeire. E tömegek kulturált szállításához elkerülhetet­len, hogy az általunk tapasztalt vi­szontagságoknak elejét vegye a MÁV! Vargáck, Kiskunfélegyháza ÜZENJÜK „Halat együnk? jeligére, Mélykútra: Az Ön által telefonon elmondottakat az orvostudomány bizonyítékokkal alátá­masztva régóta hangsúlyozza, nevezete­sen, hogy a szívinfarktus kialakulásában az egyik döntő tényező a vér magas ko­leszterinszintje. Ez utóbbi a helytelen, vagyis a zsírdús táplálkozás következ­ménye. Sokféleképpen lehet e gyakorla- ' ton változtatni, például azáltal, hogy az étrenden minél többször szerepeljen a minimális zsírtartalmú hal. A szakértők szerint Magyarországon jelenleg éven­ként és személyenként átlagosan 2-3 ki- Iónyi halat esznek az emberek, kívánatos lenne azonban, ha ez az adag évente 12 kilogrammra nőne. Kovácsnénak, Kiskunfélegyházára: Jo­gos az Ön aggodalma amiatt, hogy a saját házában, vagy környezetében ke­letkező tűz eloltása ezentúl kissé bizony­talannak tűnik, hiszen a hivatásos tűzol­tói állománynak — egy nemrégi rende­letből eredően — fizetnie kell a működé­se során felhasznált víz mennyiségéért, ha azt a közkifolyóból nyeri. Úgy tud­juk, a Tűzoltóság Országos Parancsnok­sága és az Országos Vízügyi Hivatal ez ügyben már próbálkozott megállapo­dásra jutni, ám az is hírlik, hogy a bel­ügyminiszter kormányülésen szándéko­zik a témában új döntést elérni. „Segítőre várok” jeligére, Kisszállásra: Ez év elején alakult meg a Rákbetegek Országos Szövetsége, amely levelezési szolgálat keretében nyújt szakmai felvi­lágosítást a hozzá fordulóknak. A pszi­chológusokból, jogászokból, természet­gyógyászokból, szociológusokból és or­vosokból álló szakembergárdát e címen lehet felkeresni levéllel: 1122 Budapest, Ráth György u. 7—9. Szatmári Lajosnak, Kalocsára: Július 1-jétől kezdődően új rendszámokat kap­nak a magyar gépkocsik. Ennek során , lényeges változás, hogy megszűnik az állami autók jelzése. Az illetékesek terve szerint először az új, majd a műszaki vizsgára kerülő használt járművekre sze­relik fel a rendszámtáblákat, amelyek cseréje maximum'három éven belül feje­ződik be. Fontos tudni: az új tábla fehér mezőjén 3 betű, 3 szám, s a nemzeti színű sáv alatt pedig H jelzés olvasható. Tatáréknak, Bajára: Mint arról la­punkban már beszámoltunk, a 33/1990. (II. 25.) MT rendelet értelmében ez év március l-jétől ápolási díjat igényelhet az, aki otthonában gondozza a beteg hoz­zátartozóját. Az ilyen célból fizetés nélkü- ! li szabadságot kért személy 30 napon át biztosítottnak minősül, vagyis szolgálati időt szerez. Az utóbbi jogosultsága a ké­sőbbiekben is fennáll, feltéve, ha fizeti a havi 150 forintnyi nyugdíjjárulékot. Ezen összeg a munkáltatónál fizetendő be, melynek azt át kell utalnia az illetékes tár­sadalombiztosítási igazgatósághoz. Vé­gezetül tájékoztatjuk: az ápolási díjat az ápolt állandó lakóhelye szerinti tanács szociális feladatokat ellátó szakigazgatá­si szervétől kell kérelmezni. Tsz-dolgozőként hátrányosan ? Fiatalon szenvedett súlyos lábsérülést a ma 52 éves édesanyám. E bal­esetből adódóan platina betétet kell viselnie, így hát kissé nehezen mozog. Pedig nemcsak gyálogolnia muszáj sokat, hanem bicikliznie is, hiszen a lakásától több kilométernyire van a tsz-beli munkahelye. Az évei számára, főleg pedig az összesen 30 év munkaviszonyára tekintettel az a gondolata támadt, hogy nyugállományba vonul, mégpe­dig korengedményesen. A nővérem érdeklődött ez ügyben a termelőszö­vetkezet jogtanácsosánál, aki határozottan mondotta: a mezőgazdaság­ban dolgozókat nem illeti meg a korengedményes nyugdíjazás lehetősége. Nem vagyok törvényismerő ember, de kétlem, hogy a jogállamiságát immáron az Alkotmányban is deklaráló országunkban valamiféle hátrá­nyos megkülönböztetés jár ki azoknak, akik a nagyüzemi közös gazdasá­gokban keresik a kenyerüket... J. A.-né Dunavecse Olvasónk jól sejti: a mezőgazdasági munkavállaló egyáltalán nem részesül előnytelenebb társadalombiztosítási ellátásban mostanság, mint aki egyéb munkaterületen foglalkoztatott. Ami pedig a konkrét esetet illeti, arra vonatkozóan a Minisztertanács 5/1990. (I. 18.) számú rendele­té tartalmaz fontos tudnivalókat. Ezek lényege: A munkáltatók — ideértve a mezőgazdasági üzemeket is — megálla­podhatnak a dolgozójukkal a korengedményes nyugdíjazásukról, legfel­jebb az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt öt évvel. Az ilyen tárgyú egyezségre jutásnak egyik feltétele a helyi érdekképviseleti szerv egyetértése. A további kritérium, hogy a dolgozó nő rendelkezzen mini­mum 25 év szolgálati idővel, s a jelenlegi cégnél legalább öt éve álljon alkalmazotti vagy tagi viszonyban. Nem kevésbé fontos: a munkahely vállalja, hogy az illető személy korengedményes nyugdíja összegét (hoz­zászámítva az évenkénti emeléseket, a kiegészítéseket stb.) félévenként előre, különleges esetben pedig az értesítéstől számított 60 napon belül befizeti a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számlájára. Nos, mi nem tudhatjuk, hogy olvasónk foglalkoztatója hajlandó-e élni a szóban forgó rendelet lehetőségével, javasoljuk azonban! ismét keresse meg e tartalmú kérelmével a gazdaság vezetőségét, amelytől bizonyára mielőbb számíthat érdemi válaszra. Ha ez utóbbi késik, vagy pontos időben érkezik, ám nem ért vele egyet, kérje á megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya közbenjárását! Bosszankodtunk a moziban Többedmagammal váltottam je­gyet — 20 forintos egységáron— június 24-én, vasárnap a kecskemé­ti Stúdiómoziba, ahol a Brazil cí­mű színes, angol film volt a műso­ron. Ismerőseimtől*már előzetesen hallottam: idegileg kissé megvisel majd a történet, amely a társada­lomnyomorító bürokráciáról és diktatúráról szól. Lélekben felké­szültem az izgalmakra, ám helyette a bosszankodásból jutott ki bőven nekem és társaimnak. Azzal kezdődött minden, hogy a film magyar szövegét gyakran nem lehetett olvasni, hiszen a felirat betűi kopottak, hiányosak voltak. Erre rá­adásként többször is elszakadt a te­kercs, s a javítás miatt egyszer körül­belül 10 percig szünetelt a vetítés. Utána a jelenetsor már nem ott foly­tatódott, ahol abbamaradt. Mi, nézők fel nem foghatjuk, hogy az agyonhasznált kópiát miért utaz­tatja az illetékes az egyik moziból a másikba. Igencsak kedvünket szegné, ha az derülne ki: a Stúdiómozi kis közönségét kissé lebecsüli a filmprog­ramok szervezője... Zs. T. és társai, Jakabszállás Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 V tw fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom