Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 2. ÍGY LÁTNAK BENNÜNKET HELSINKIBEN Finnországban a fehérgallérosok harciasabbak Mauri Karoniust kérném föl múlt század régi skandináviai romantikus fihn munkásrezefö-szerepére, ha filmrendező Volnék. Izmos alakja rendszeres fizikai munkát sejtet, markáns arca a kemény döntésekhez szükséges határozottságot tükrözi, mozdulatainak kiszámított nyugalma az északi tájak hangulatát érzékelteti. Gondolhatnám magányában bölcsen szemlélődő lappföldi favágónak, komoly kohásznak, markos marósnak, de mindenképpen tűnődő, megfontolt, tekintélyt parancsoló embernek. Iskolázottság és életszínvonal A most ötvenéves közgazdász előbb statisztikai intézetben dolgozott, majd a Finn Vasas Szakszervezet osztályvezetője lett. Feladata a gazdasági folyamatok elemzése. Másodszor jár hazánkban. A foglalkoztatáspolitika kezelése átfogó ipari szerkezetváltás során című előadása sok kérdést csiholt a kecskeméti vasasegyetemen, a jelenlévők érdemesnek érezték a vendég kifaggatását, még az ebédet is csúsztatták a tartalmas válaszok reményében. Szívesen föláldozta ebéd utáni pihenőjét a kért interjúra. — Tudom, mások is megkérdezték már, hogy a száz esztendővel messze mögöttünk cammogó északi testvérnép miért robog előttünk évtizedekkel? — Azt hiszem, nyílt gazdaságunknak köszönhetjük valóban gyors előrehaladásunkat. Iparunk a kezdetektől exportérdekeltségű, Kelettel és Nyugattal versengve edződött. Körülményeink arra késztettek, hogy hatékonyan kihasználjuk az adódó lehetőségeket, érzékenyen reagáljunk a változó piaci igényekre. Mindezt a lakosság iskolázottsága, a teljesítményelvű oktatás tette lehetővé. A magyarországinál jóval előbb vezették be a nyolc osztályos alapképzést, két évtizede mindenkinek legalább 11 évig kell tanulnia. Szervezettség és létbiztonság — A képzett munkások könnyebben fölismerik a szervezkedés jelentőségét? — Hiba volna lebecsülni a műveltséget, mint társadalomformáló tényezőt, de nálunk ősi hagyomány szerint mindenki tartozik valahová. Iparágunkban a dolgozók 93—94 százaléka szakszervezeti tag. — Mennyi a tagdíj? — Az adózásnál számolt bruttó jövedelem 1 ;3 százaléka. — Ebből képzik a sztrájkalapot is? — Természetesen, bár nálunk ritkák a munkabeszüntetések. — Mikor volt utoljára országos vasas sztrájk? — 1956-ban szerveztek utoljára általános munkabeszüntetést. Volt néhány rövidebb, általában egy napos, esetenként egy-egy körzetre kiterjedő. Legutóbb banki tisztviselők nyomatékosították követeléseiket rövid munkabeszüntetéssel. Nálunk a fehérgallérosok köny- nyebben teszik le munkaeszközüket, mint a kékgallérosok, bár, ismétlem, általában tárgyalással szüntetik meg az ellentéteket. — Feltételezem: a magas életszínvonal is elősegíti a kölcsönös megértést. — Senki sem küszködik alapvető megélhetési gondokkal. Ehhez a nők nyugati átlagnál nagyobb arányú munkavállalása is hozzájárul. Négy finn család közül háromban az asszony is dolgozik. A munkanélküliség mégis alatta marad a közös piaci országok átlagának, háromnégy százalékos. Bizonyos szakmákban helyenként gond a munkahelyek betöltése. Jók a lakásviszonyok, bár Finnországban sem olcsó az építkezés. Egy-egy szakmunkáscsalád hozzávetőlegesen tíz-tizenkét évig fizeti a nyolcvan-kilencven négyzetméteres otthona megteremtéséhez felvett hiteleket, amelyek elérhetik a családfő keresetének egyötödét. Termelékenység és humánum — Ha az élet minden vonatkozásában ilyen simán megoldódnának a gondok, aligha volna szükség érdek- védelmi szervezetekre. Miért küzdött az utóbbi évtizedben legnagyobb erővel a vasasszakszervezet? — A szerkezetváltás északón is föladta a leckét. Nyilvánvalóvá vált, hogy automatizálás, átszervezés nélkül lemaradunk a nemzetközi piacon. Az ipar átformálása azonban fölöslegessé tett számos munkahelyet. Ki kellett kényszerítenünk a termelékenységi, gazdaságossági és az emberi szempontokat egyaránt kielégítő megoldásokat. — Eredményesen képviselték a dolgozók napi érdekeit? — A napit is, a távlatit is. Csak akkor számíthattunk állásfoglalásunk érvényesülésére, ha vitathatatlan érvekkel bizonyítjuk, hogy az általunk javasolt módszerek, hogy úgy mondjam, mindkét fél számára elfogadhatók. — Leglátványosabb személyes sikere? — Az imatrai acélmű átszervezésekor sikerült az általam vezetett vasasoknak elérni, hogy senki sem került az utcára, noha az eredeti terv szerinti ötven százalékos létszámcsökkentés 1200 munkahely .megszűnését jelen-' tette volna. Átképző tanfolyamokat szerveztünk, további bővítést kezdeményeztünk. — Tudtommal Mauri Kavonius nem először jár hazánkban. A világgazdasági folyamatokat is ismeri. Kíváncsi vagyok arra, hogy miként látja helyzetünket. A csehszlovákok és a magyarok — A finnek rokonszenwel figyelik a politikai és gazdasági változásokat, de nem titkolják, hogy iszonyú nehéz helyzetbe kerültek a rokonok. Nagyon eladósodtak. Mégis úgy látják, hogy a volt tömbből a Cseh- és Szlpvák Köztársaság, valamint Magyarország jövője a legbiztatóbb, ha továbbra is következetesek maradnak meghirdetett programúkhoz. — Az NDK? Kiknek ad a legnagyobb esélyt? — A Német Demokratikus Köztársaság gyakorlatilag megszűnik, ezért nem szóltam róluk. Úgy véljük, hogy északi szomszédaik érik utol leghamarabb Európát. Miért? Ők voltak hozzá mindig is legközelebb, erősek a demokratikus hagyományok, legalábbis a csehek és a morvák között. Már a harmincas években fejlett volt fémiparuk, mi is tanultunk tőlük. ■— Köszönöm a beszélgetést. Heltai Nándor KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI igazgatóságának közlése NEMZETISÉGI NYELVEK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN 1909/90. tanév nemzetiségi _ nyelvet oktató pedagógusok A nemzetiségi nyelvet tanulók aránya az X X xX XXX X WÁ nincs 0,1-1,0 1,1-5,0 5,1-10,0' 15,1—10,0J A NEMZETISÉGI NYELVET TANULÓK SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN Business Week — magyarul l^jÉÉNl START!! Cél: újjáépíteni Kurópát Összesen Ebből: 43 3U0 nőmet ebből: 1989/90. tanév Ebből: Iflács-Kiskun összesen! 31 439 1. Pest 2. Baranya 3. Tolna _______ U . Bács-Kiskun] 2. szlovák ebből: 1. Pest 2. Békés 3. Nógrád 4. Komárom-Esztergom 5. Borsod-Abaúj-Zemplén 16. Bács-KlskunI 3. szerb-horváth ll. Bács-Klskun 1 Sántha Józsefné dr. igazgatóhelyettes, KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága. Május óla magyarul is olvasható a híres, világszerte ismert amerikai gazdasági lap, a Business Week (a magyar kiadás az amerikai McGraw-Hill Kiadó Rt., a Hírlapkiadó Vállalat és a Figyelő közös vállalkozása). A BW tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, példányszáma ekkor már elérte az egynúl- liót. Az Egyesült Államokon kívül is mindenütt angol nyelven jelenik meg, kivéve két országot: hazánkat és Kínát. A lap olvasóinak csaknem a fele felsőszintű gazdasági vezető. „Magyarországon újra kell tanulni a jól bevált, kényszerűségből elfelejtett közgazda- sági fogalmakat, módszereket és meg keli ismerkedni a piacgazdaság játékszabályaival csakúgy, mint az abból fakadó kockázattokkal is. E kockázatok mérsékelhetők, ha a magyar üzletemberek és vállalkozók betekintést nyerhetnek külföldi partnereik és versenytársaik gondolkodásmódjába, tárgyalási módszereibe” — írják a magyar nyelvű BW szerkesztői az első számban. Szándékaik szerint a magyar kiadás ezt á célt is szolgálná, ameUett, hogy tájékoztatást ad a nemzetközi gazdasági és pénzvilágról. A Magyarországon havonta egyszer megjelenő lap teljes egészében az eredeti publikációkat tartalmazza. SAJTÓPOSTA Egy újrakezdő tanulságos sirámai Orgoványról kereste fel lapunkat egy húszéves lány. Nevét kérésére nem közöljük, ám az esete annál inkább á közvélemény elé kívánkozik, így mesélte el: — Érettségiztem, s utána adminisztrátorként helyezkedtem el az egyik kecskeméti cégnél. Amikor felmondtak, visszaköltöztem a szüléimhez, akikrégóta gazdálkodó emberek, s mellettük magam is megtanultam a munkát a szőlőben, a gyümölcsösben, a kertészetben. Egy ideig segítettem nekik, ám mindinkább erősödött bennem a vágy, hogy saját életemet éljem. Hozzátartozói segítséggel vettem tanyát, ahol jószágnevelésre és földművelésre adtam a fejem. Persze rengeteg pénzre van szükség az ilyen vállalkozás megkezdéséhez, s mivel hallottam az újrakezdők állami támogatásáról, hát én is megkezdtem az ezzel kapcsolatos ügyintézést. Legelőször is a területi munkaügyi szolgáltatókhoz kopogtattam be, ahol a személyi igazolványom felmutatásával bizonyítottam, hogy nincs állásom. Ezután szóltam a szándékomról, pontosabban arról, hogy az újrakezdőket megillető kölcsönre van szükségem. Mire a tisztviselő kaján . mosoly közepette oktatott ki: érettségimmel mód van az elhelyezkedésemre, ha nem a lakóhelyemen, akkor más helységben, ahová költözzem el. Ezután felajánlotta, hogy elmehetek segédmunkásnak az általa megadott ipari üzembe. Végezetül tudtomra adta: mivel semmiféle szakképzettségem nincs, anyagi segítségre nem számíthatok. Válaszként szerettem volna elmondani: vidéki lányként a mezőgazdaságot ismerem elsősorban, s nem pedig az ipart, ahol kínok-keservek között dolgozhatnék csak, ami értelmetlen lenne. Informátoromnak azt is tudtára adhattam volna: az állatok és a növények között mozgok otthonosan, ezért akarom választani a kistermelői foglalkozást. De hát a magyarázkodásra nem volt módom, hiszen távozni kellett a hivatalból. Később azt hallottam barátaimtól, hogy sokan a csupán nyolcosztályos végzettségükkel kaptak újrakezdésükhöz hitelt. Mindebből arra következtetek: a munkaügyi szolgáltatónál eléggé szubjektív módon döntenek a hozzájuk fordulók sorsáról. Kiszolgáltatottság ez a javából. Most pénzbeni támogatás nélkül próbálkozom a tanyai-gazdálkodói feltételeket megteremteni, ám nincs kizárva, hogy a lehetetlen elérését vettem célba. Állítólag a magánvállalkozók országává kell lennünk. De vajon az ehhez vezető úton miért veheti el egyes emberek kedvét a hatóság? A szerkesztő megjegyzése: Az olvasónk kérelmével kapcsolatos ügyintézői magatartást és álláspontot mi sem értjük, az újrakezdők vállalkozói kölcsöne folyósításával összefüggő tudnivalók lényegét azonban szívesen közreadjuk: Ilyen kölcsönt az a foglalkozás nélküli személy igényelhet, aki részére a munkaerő-közvetítő szerv a jelentkezését követő 1 hónapon belül nem tudott megfelelő munkahelyet biztosítani, s aki ezután írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy főfoglalkozású vállalkozó lesz. Természetesen a mezőgazdasági kistermelés is ilyen vállalkozásnak minősül. Az e célú támogatás jogosultságát a területi munkaerő-közvetítő hivatal igazolja, s egyben tájékoztatja az érdekeltet, hogy melyik pénzintézetbe nyújtsa be az e tárgyú kérelmét. Befejezésül a legfrissebb, de sajnos kedvezőtlen hír: a nagy kereslet miatt kimerülőben vannak e pénzügyi folyósítás forrásai, ezért a Kereskedelmi Bank (OKHB) már csak kezességvállalás, illetve jelzálog fedezete mellett tud újrakezdési kölcsönt adni a kérelmezőnek. ilSIilüHll Viszontagságos vonatozás Hadd kezdjem azzal, hogy öttagú családorti a hétvégéket általában kirándulással tölti a nyári időszakban. Mivel pekem, a feleségemnek és a három gyermekének egyaránt jár az 50 százalékos vasúti kedvezmény, ezért az utazásokhoz mindig a vonatot vesszük igénybe. Legutóbb június 23-án, szombaton indultunk el Eger és környéke úti céllal, ahová a megérkezésünk igencsak viszontagságos volt. Ennek részleteiről annak reményében számolok be a nyilvánosság előtt, hogy az indokolt jobbító intézkedésekre mielőbb sor kerül. Az említett napon kora reggel, negyed 7 körül szálltunk fel a 709- es számú gyorsra, amelynek néhány kocsiból álló szerelvénye személy- vonatként közlekedett Ceglédtől Szolnokon és Hatvanon át az észak-magyarországi tájak felé. Már az elgondolkodtato, hogy a több száz kilométeres út során egyszer sem látogatta meg az utasokat a büfés az ism'ert kis kocsijával, minthogy a vonaton nem működött ilyen szolgálat. Az igazi meglepetés azonban délelőtt háromnegyed 10 óra körül ért bennünket, ugyanis a füzesabonyi állomáson leszállva kiderült, csak két óra múlva indul egy másik vonat Egerbe. A hosszú és kényszerű várakozás közepette az alábbiak jutottak eszembe: Ez a vonat Csongrád megyéből gördült ki, i s Bács-Kiskun, Pest, Szolnok megyét, valamint három megyeszékhelyt (Szeged, Kecskemét, Szolnok) és több várost érintve futott be Füzesabonyba, ahonnan az utasok csak háromnegyed 12-kor indulhattak tovább a negyedik megyeszékhelyre, Egerbe. A késedelmes csatlakozást nem tudom másként minősíteni, csak így: az utasok érdekeit a vasút harmadrangúnak tartja. A már megkezdődött turistaidényben feltehetően sokan utaznak vonattal az alföldi megyékből a Bükk festői területeire. E tömegek kulturált szállításához elkerülhetetlen, hogy az általunk tapasztalt viszontagságoknak elejét vegye a MÁV! Vargáck, Kiskunfélegyháza ÜZENJÜK „Halat együnk? jeligére, Mélykútra: Az Ön által telefonon elmondottakat az orvostudomány bizonyítékokkal alátámasztva régóta hangsúlyozza, nevezetesen, hogy a szívinfarktus kialakulásában az egyik döntő tényező a vér magas koleszterinszintje. Ez utóbbi a helytelen, vagyis a zsírdús táplálkozás következménye. Sokféleképpen lehet e gyakorla- ' ton változtatni, például azáltal, hogy az étrenden minél többször szerepeljen a minimális zsírtartalmú hal. A szakértők szerint Magyarországon jelenleg évenként és személyenként átlagosan 2-3 ki- Iónyi halat esznek az emberek, kívánatos lenne azonban, ha ez az adag évente 12 kilogrammra nőne. Kovácsnénak, Kiskunfélegyházára: Jogos az Ön aggodalma amiatt, hogy a saját házában, vagy környezetében keletkező tűz eloltása ezentúl kissé bizonytalannak tűnik, hiszen a hivatásos tűzoltói állománynak — egy nemrégi rendeletből eredően — fizetnie kell a működése során felhasznált víz mennyiségéért, ha azt a közkifolyóból nyeri. Úgy tudjuk, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és az Országos Vízügyi Hivatal ez ügyben már próbálkozott megállapodásra jutni, ám az is hírlik, hogy a belügyminiszter kormányülésen szándékozik a témában új döntést elérni. „Segítőre várok” jeligére, Kisszállásra: Ez év elején alakult meg a Rákbetegek Országos Szövetsége, amely levelezési szolgálat keretében nyújt szakmai felvilágosítást a hozzá fordulóknak. A pszichológusokból, jogászokból, természetgyógyászokból, szociológusokból és orvosokból álló szakembergárdát e címen lehet felkeresni levéllel: 1122 Budapest, Ráth György u. 7—9. Szatmári Lajosnak, Kalocsára: Július 1-jétől kezdődően új rendszámokat kapnak a magyar gépkocsik. Ennek során , lényeges változás, hogy megszűnik az állami autók jelzése. Az illetékesek terve szerint először az új, majd a műszaki vizsgára kerülő használt járművekre szerelik fel a rendszámtáblákat, amelyek cseréje maximum'három éven belül fejeződik be. Fontos tudni: az új tábla fehér mezőjén 3 betű, 3 szám, s a nemzeti színű sáv alatt pedig H jelzés olvasható. Tatáréknak, Bajára: Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a 33/1990. (II. 25.) MT rendelet értelmében ez év március l-jétől ápolási díjat igényelhet az, aki otthonában gondozza a beteg hozzátartozóját. Az ilyen célból fizetés nélkü- ! li szabadságot kért személy 30 napon át biztosítottnak minősül, vagyis szolgálati időt szerez. Az utóbbi jogosultsága a későbbiekben is fennáll, feltéve, ha fizeti a havi 150 forintnyi nyugdíjjárulékot. Ezen összeg a munkáltatónál fizetendő be, melynek azt át kell utalnia az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz. Végezetül tájékoztatjuk: az ápolási díjat az ápolt állandó lakóhelye szerinti tanács szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől kell kérelmezni. Tsz-dolgozőként hátrányosan ? Fiatalon szenvedett súlyos lábsérülést a ma 52 éves édesanyám. E balesetből adódóan platina betétet kell viselnie, így hát kissé nehezen mozog. Pedig nemcsak gyálogolnia muszáj sokat, hanem bicikliznie is, hiszen a lakásától több kilométernyire van a tsz-beli munkahelye. Az évei számára, főleg pedig az összesen 30 év munkaviszonyára tekintettel az a gondolata támadt, hogy nyugállományba vonul, mégpedig korengedményesen. A nővérem érdeklődött ez ügyben a termelőszövetkezet jogtanácsosánál, aki határozottan mondotta: a mezőgazdaságban dolgozókat nem illeti meg a korengedményes nyugdíjazás lehetősége. Nem vagyok törvényismerő ember, de kétlem, hogy a jogállamiságát immáron az Alkotmányban is deklaráló országunkban valamiféle hátrányos megkülönböztetés jár ki azoknak, akik a nagyüzemi közös gazdaságokban keresik a kenyerüket... J. A.-né Dunavecse Olvasónk jól sejti: a mezőgazdasági munkavállaló egyáltalán nem részesül előnytelenebb társadalombiztosítási ellátásban mostanság, mint aki egyéb munkaterületen foglalkoztatott. Ami pedig a konkrét esetet illeti, arra vonatkozóan a Minisztertanács 5/1990. (I. 18.) számú rendeleté tartalmaz fontos tudnivalókat. Ezek lényege: A munkáltatók — ideértve a mezőgazdasági üzemeket is — megállapodhatnak a dolgozójukkal a korengedményes nyugdíjazásukról, legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt öt évvel. Az ilyen tárgyú egyezségre jutásnak egyik feltétele a helyi érdekképviseleti szerv egyetértése. A további kritérium, hogy a dolgozó nő rendelkezzen minimum 25 év szolgálati idővel, s a jelenlegi cégnél legalább öt éve álljon alkalmazotti vagy tagi viszonyban. Nem kevésbé fontos: a munkahely vállalja, hogy az illető személy korengedményes nyugdíja összegét (hozzászámítva az évenkénti emeléseket, a kiegészítéseket stb.) félévenként előre, különleges esetben pedig az értesítéstől számított 60 napon belül befizeti a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számlájára. Nos, mi nem tudhatjuk, hogy olvasónk foglalkoztatója hajlandó-e élni a szóban forgó rendelet lehetőségével, javasoljuk azonban! ismét keresse meg e tartalmú kérelmével a gazdaság vezetőségét, amelytől bizonyára mielőbb számíthat érdemi válaszra. Ha ez utóbbi késik, vagy pontos időben érkezik, ám nem ért vele egyet, kérje á megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közbenjárását! Bosszankodtunk a moziban Többedmagammal váltottam jegyet — 20 forintos egységáron— június 24-én, vasárnap a kecskeméti Stúdiómoziba, ahol a Brazil című színes, angol film volt a műsoron. Ismerőseimtől*már előzetesen hallottam: idegileg kissé megvisel majd a történet, amely a társadalomnyomorító bürokráciáról és diktatúráról szól. Lélekben felkészültem az izgalmakra, ám helyette a bosszankodásból jutott ki bőven nekem és társaimnak. Azzal kezdődött minden, hogy a film magyar szövegét gyakran nem lehetett olvasni, hiszen a felirat betűi kopottak, hiányosak voltak. Erre ráadásként többször is elszakadt a tekercs, s a javítás miatt egyszer körülbelül 10 percig szünetelt a vetítés. Utána a jelenetsor már nem ott folytatódott, ahol abbamaradt. Mi, nézők fel nem foghatjuk, hogy az agyonhasznált kópiát miért utaztatja az illetékes az egyik moziból a másikba. Igencsak kedvünket szegné, ha az derülne ki: a Stúdiómozi kis közönségét kissé lebecsüli a filmprogramok szervezője... Zs. T. és társai, Jakabszállás Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 V tw fi
