Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-20 / 169. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 20. V Az erdélyi magyarok is nemzetünk tagjai (Folytatás az 1. oldalról) Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Magyarországot mint valami bábáskodó országot igyekeznek beállí­tani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a ro­mániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügy­miniszterrel folytatott találkozóján is. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy olyan erős Magyarország megteremté­sében látja a legnagyobb támogatást, amelyre az erdélyi magyarság Felnéz­het. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e helyzet megváltoztatásához vezet. Tőkés László kérdésekre válaszolva szólt arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását azért ja­vasolja, mert katasztrófahelyzetet érzé­kel a romániai magyarság körében. Vé­leménye szerint a mohácsi vészhez ha­sonló veszély fenyegetné a magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok el­hagynák lakóhelyüket, s megcsonkul­na a történelmileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világban, így Magyarországon sem érzékelik kellő­képpen • A rendkívüli kongresszus a ki­vándorlás, az oktatásügy, a magyarság egzisztenciális kérdéseivel foglalkozna. Az erdélyi magyarság sajátos helyzete rendkívüli cselekvésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utolsó lehetőséget megragadja szülő­földjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. Az Erdélyből elmenekültek visszaté­rési lehetősége kapcsán annak a véle­ményének adott hangot, hogy a kiván­dorlás kérdésében a Nyugat hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miköz­ben nem figyeltek fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni szülőföldjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből elha­gyók befogadása, hanem a kivándorlás megelőzése. A Romániában élő ma­gyarság helyzetének rendezéséhez min­denekelőtt a létbiztonságot illető hazai és nemzetközi garanciák kidolgozására van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, véleményt nyilvánítani. Amennyiben ez az elemi feltétel meg­adatik, meglesz az esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebbségnek a kibontakozásra. Tőkés ezt azzal össze­függésben jelentette ki, hogy a román ellenzék sincs jobb helyzetben a ma­gyar kisebbségnél, hiszen forradalmi személyiségek szorultak háttérbe a vá­lasztásokon. A magyarországi nemzetiségi képvi­selet parlamenti jelenléte ügyében köz­zétett RMDSZ-állásfoglalást Tőkés László védelmébe vette. Pozitívumként értékelte — függetlenül annak részlete­itől —, hogy a romániai magyarság szívén vjseli a Magyarországon élő nemzetiségek ügyét. O tehát alapjaiban támogatja az RMDSZ álláspontját, szerinte az állampolgári jogok szószó­lója, az ombudsman intézménye az RMDSZ számára nem tisztázott foga­lom. Magyarországi tartózkodásáról szólva elmondta: csaknem két héten át pihent gondtalanul és félelem nélkül a Balaton partján, otthon ugyanis nem kevés a veszélyérzete. Sütő András ha­zatérését példaértékű tettnek nevezte, hozzátéve: nem a világhírű író tehet arról, hogy sok esetben sem a szavak, sem a példák nem hatnak. A sajtó képviselői, megragadva az alkalmat, Göncz Árpádtól azt kérdez­ték, miként kell értékelni minapi kije­lentését, miszerint Románia útja az Eu­rópa Házhoz Magyarországon keresz­tül vezet. Az ideiglenes köztársasági elnök leszögezte: az Európa Ház azon országok számára van nyitva, akik az emberi jog teljességét megadják polgá­raiknak, s e teljesség megilleti a nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogait is. Lévén, hogy a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség a magyar, nyilvánvaló, hogy jogai megadásán ke­resztül vezet az út az Európa Házba, s mi sohasem tagadtuk, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzet tagjai. (MTI) Szakmai remény: alakítható még a szőlő és bor sorsa (Folytatás az 1. oldalról) amelyben viszont ma döntés nem szüle­tik, hiszen a helyhatósági választások ezt nagymértékben befolyásolják majd. Ennél egy fokkal jutott talán tovább a testület akkor, amikor arra tett javas­latot Ditzendy Károly megyei MAE- titkár, hogy az agrártudományi egye­sület működéséhez szükséges összeget hogyan teremtsék elő. A Földművelés- ügyi Minisztérium és az adóhatóság jóváhagyta ugyanis, hogy az egyesüle­tet támogató vállalatok, vállalkozások közcélú kötelezettségvállalásként ke­zelhessék az egyesület céljaira fordított összeget, így azt adóalapjukból levon­hassák. A különböző nagyságrendű pénzek­ről szóló viták után a szakma, ma még előttünk álló, égetőnek mutatkozó gondjáról, a szőlő és bor' ügyéről is esett szó. Mondván, talán még lehet ’ valámjt alakítani a közeli-hóiiapok — várhatóan nem rózsás j—. esepiényein. Éppen ezert a térségbeli szőlészet napi gondjait jól ismerő szakemberek meg­bízást kaptak arra, hogy készítsenek szakmai állásfoglalást, amelyet minél gyorsabban el kell juttatni a különböző döntéshozó fórumoknak. G. E. Önkéntesek dolgoznak a kiürített szovjet laktanyában Szóvivői gyorstájékoztató a kormányülés szünetében (Folytatás az 1. oldalról) Az Antall József elnökletével tanácskozó miniszterek a mező- gazdasági termékek nem rubelelszámolású exportjának támogatá­sáról szóló javaslatot ismét a gazdasági kabinet elé utalták. Ez lett a sorsa a külkereskedelmi áruforgalmat szabályozó, 1988-as ren­deletet módosító indítványnak is. A kormány intézkedéseket foga­dott elt melyekkel a gázolaj árának júliusi emelését ellentételezi. Sok politikai és szakmai indulat kíséri a Bécs—Budapest világ- kiállítás megrendezésének tervét. A rendezvény sorsát meghatáro­zó döntések már korábban megszülettek, ám az új kormány — megalakulása óta — csak most foglalkozhatott a kiállítás előké­születeivel. Szeptember elejéig létre kell hozni a rendezvény finan­szírozását biztosító pénzügyi konzorciumot, s így a kormány az év végéig végleges .döntést hozhat az Expo ’95 megrendezéséről. A nyilvánosság már az MTI híradása alapján is megismerkedhe­tett a kártalanítási hivatal felállításának tervével. Csütörtökön döntés született ebben az ügyben is, így azok a polgárok, akiknek személyes szabadságát 1945 és 1963 között politikai okokból kor­látozták, a szeptember elsejétől felálló hivatalhoz fordulhatnak erkölcsi és —- az ország anyagi lehetőségeihez igazodó — anyagi rehabilitációjukért. Az új kormányintézmény munkáját az érintet­tek érdekvédelmi szervezeteiből alakuló társadalmi bizottság segíti majd. A bizottság is részt vesz a tervezett kárpótlási törvény kidol­gozásában. A hivatal vezetésére Kiss Gyula tárca nélküli miniszter kapott megbízást. A kormány foglalkozott a volt MSZMP néhány ingatlanának hasznosításával is. (MTI) Az arab nagykövetek Antall Józsefnél Antall József miniszterelnök csü­törtökön a Parlamentben fogadta a Budapesten akkreditált arab nagy­követeket. A miniszterelnök ismertette az új magyar kormány külpolitikai törek­véseit. Hangsúlyozta, hogy az arab országokkal a térség súlyának meg­felelő, kiegyensúlyozott, szimmetri­kus, kölcsönösen előnyös kapcsola­tokra törekszünk. Ezeket új, hosszú távra szóló és nem konjunkturális alapokra kívánjuk helyezni. A mi­niszterelnök tájékoztatta a nagykö­veteket, hogy a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok koordinálá­sára, fejlesztésére és a beszélgetés so­rán is felmerült, az együttműködést zavaró elemek kiküszöbölésére a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára vezetésével tárcaközi bi- .?óttság alakúi, Ripely §?,Afflb bSftgy- ■ követek . Tanácsával folyamatos ’. kapcsoláto)j^t.ajővőjjpi. ’ |T ' Ä'miniszterelnök .megállapítottad hogy Magyarország érdekelt a kö­zél-keleti béke mielőbbi megterem- 4 tésében, és reméli, hogy a nagyha­talmak közeledése jótékonyan hat a közel-keleti problémák megoldásá­ra is. A megbeszélésen Antall József hangsúlyozta, hogy a magyar kor­mány elítél mindenféle terrorista cselekményt, akárki és akárhol kö­veti el. A felek kifejtették álláspont­jukat a szovjet zsidók kivándorlá­sának kérdéseiről is. A Magyarországon tartózkodó egyes arab állampolgároknak a közvéleményt ingerlő, üzérkedő te­vékenységéről a nagykövetek meg­állapították, hogy az elsősorban magyar probléma, amit a magyar hatóságoknak kell megoldani. A miniszterelnök elmondta, hogy a magyar vízumkiadási gyakorlatot, a beutazáskor megkövetelt anyagi fedezetet az Európában elfogadott értékekhez igazítjuk. Antall József üdvözölte az utób­bi időben jelentkező arab beruházói ; ^érdeklődést, káp&öiáttéfeftftési készséget.' A tfirniázterelrtök kérte ’á • : Budapesten akkreditált • misszióve- tetők ez irányú jószolgálatát. Antall József kifejezésre juttatta mind a saját, mind kormánya tag­jainak készségét a rendszeres ál­lamközi érintkezések folytatására. (MTI) A MINISZTER TÁMOGATJA TÖREKVÉSEIKET Munkásgyűlés az ajkai bányánál (Folytatás a: 1. oldalról) Sokan először járnak hazánk­ban, van, aki azonban már körül­nézett nálunk korábban is. Ám az észt újságírónő, Silja Hiietamm 1987-ben még más Magyarorszá­got látott — egy más Észtország­ból érkezett. S laktanyában épp­úgy nem volt, mint a fekete bőrű francia orvostanhallgató, Michael Riga, aki ezt a vállalást egyben leg­olcsóbb világjárásnak is tartja. Szintén világot is jár a csigafürtös hajú amerikai, Leah Razor Grif­fith. Az Erdélyből jött Bödi Ákos az RMDSZ-jelvényt és a Temesvár feliratú kitűzőt munka közben is viseli. A békemozgalom szerepé­nek fontosságát húzza alá a Portu­gáliában tanitó angol Wendy Aub­A Petőfi Népe kérdésére, miszerint az újrakezdési kölcsön helyett milyen eszközt kíván bevetni a kormány, az államtitkár azt válaszolta: semmi esetre sem hasonlót, mivel az újrakezdési köl­csönről bebizonyosodott, hogy nem foglalkoztatáspolitikai eszköz. Az újonnan létrehozandó alapra viszont még várni kell, valószínűleg csak jövő évtol kel életre. A munkaügyi tárca képviselői inkább a vállalkozások ösz­tönzése, élénkítése felé szeretnének, úgymond, „eltolódni”. (Mellesleg — és igazán nem rosszindúlattal — jegyez­zük meg, hogy a vállalkozásélénkítés nem kifejezetten a Munkaügyi Minisz­térium feladata, pontosabban: szép szándékaival, egyedül, nem sokra megy.) | ' i Azt is megkérdeztük dr. Szabó Ta­mástól, milyen álláspontot képvisel mi­nisztériuma a vezető állású dolgozók legitimitásának felülvizsgálatában, azaz: hogyan mérettessenek meg a je­lenlegi igazgatók? Az államtitkár sze­rint a legitimációs válság kétoldalú: egyrészről a közvélemény nyomása nagy a mielőbbi megméretésre, más­részről maguk a vezetők is bizonytala­nok, nem érzik magukat legitimnek. A kormányzat eltökélt szándéka - mondta a tárca képviselője —, hogy megpróbál igazságot, tenni. Legjobb rey. Aki abban bízik, hogy ez az akció is segíti Kelet és Nyugat kö­zeledését, és talán Nyugat-Európá- ban is lehet folytatása ennek az önkéntes munkatábornak. Az egykor tekintélyes, ma is szép környezetet sejtető, és sokat ígérő lehetőségeket magában rejtő épület állapotát azonban igen le­hangolnak minősítették vala­mennyien. A Moszkvából jött Vla­dimir Kumacsov is igen nehezen tudta elképzelni, hogy ilyen körül­mények között lakni, élni lehetett. Őt a kíváncsiság hozta ide, s vélhe­tően azt kielégítheti. Az IKTV és a Bácsber szakmai, technikai köz­reműködésével folyamatos a mun­ka, meglehetősen romantikus kö­rülmények között. A frissítő példá­megoldás természetesen a piaci meg­méretés lenne, ehhez azonban tulajdo­nos is kell. Az államigazgatási irányítás alatt álló vállalatok esetében könnyebb a dolog, a felügyelőbizottságok - ezekről éppen csütörtökön tárgyalt a kormány — bírálják majd el a pályáza­tokat, és tesznek javaslatot a munkál­tatónak, tehát a felügyelő miniszter­nek. Az önigazgató körben (vállalati tanács, dolgozók közgyűlése) a felül­vizsgálat technikai része még nem tisz­tázott. Az államtitkár véleménye sze­rint az egyetlen igazságos megoldás, ha elrendelik, hogy a vt döntsön az igaz­gatóról (kétharmados többséggel; meg- erősíti-e vágy új pályázatot ír ki), dön­tését azonban a dolgozók megvétóz­hatják. Ez egyszeri, különleges megol­dás lenne, a kormány valószínűleg jövő héten tárgyal erről — mondta a mun­kaügyi államtitkár, s hozzátett?: az ál­talános megméretésnek még az ősszel, a helyhatósági választásokig meg kell történnie. A tájékoztatón egy jó hírt is hallhat­tunk: a kormány anyagi eszközökkel is támogatni kívánja a Kecskeméten és más városokban létesülő inkubátorhá­zakat, amelyek a munkanélküliek át­képzési centrumai lennének. Hogy mi­kor és mennyivel — azt egyelőre még nem sikerűit megtudnunk s M. Á. ul nem dobozos Coca-Cola, ha­nem csapvíz, kannából, pohár pe­dig a kanna teteje. De háromne­gyed óra alatt azért 3 helyiségből már fölszedték, s a második eme­letről az udvarra hordták 9 semmi­re sem jó mozaikparkettát. A munkaidő naponta 6 óra, s ezen túl lehetőség nyílik a várossal, Kecskeméttel, az itt élőkkel való ismerkedésre. Fogadták a fiatalo­kat a szervezésben is segítő városi tanács vezetői, beszélgetést rendez­nek a Honvédelmi Minisztérium képviselőjével, a helyi pártok meg- bízottaival, környezetvédelmi szakemberekkel. Lesz zenés est, ta­nyaprogram, látogatás a matkói fafaragónál. S lesz — talán — egy idegen csapatok nélküli Európa is! V. T: (Folytatás az 1. oldalról) intézmények tennivalóit a bajok orvoslására, megelőzésére. A tegnapi ülésen kiderült, hogy a feladatok „fogasabbjai” az egészségügyi szolgálatnak jutnak: az anyaságra való felké­szítéstől, a gyermek születésétől a felnőttkorig való, sok irányba kiterjedő gondozásával.. Mindez persze ném jelenti azt, hogy á törekvéseket teljes siker koro­názza: a fogszuvasodás például 1 a prevenció szorgalmazása ellenére — 92,3 százalékos az általános iskolásoknál! A szociális veszélyeztetettség különféle okai közül a legveszé­lyesebb a gyermekeiket elhanya­goló, pénzzel „lerázó*? családi magatartás terjedése! A gyer­meknevelés ugyaiiis nem csupán az egészségügy, gyámügy és a pedagógusok feladata: a társa­Az ipari és kereskedelmi minisz­ter támogatja az ajkai bányászok önállósodási törekvéseit. Bőd Péter Ákos erre vonatkozó levelének is­mertetése volt a nyitánya a munkás- tanács csütörtökön megtartott kül­döttgyűlésének. A levelet éppen úgy, mint vezetőiknek a miniszter­rel folytatott megbeszélését ígére­tesnek tartják. dalom érdeke, hogy bármilyen jelszó égisze alatt is, de megerő­sítsék a családot, védő-óvó sze­repének tökéletesebb betöltésé­re. A Családsegítő Szolgálat is talál „munkateret”: a fiatal, már gyermekes szülők, az állami gondozásból kinőttek, a nagy- családosok körében. A kérdése-« két föltevő, véleményüket el­mondó tanácstagok, valamint a tanács elnökének, dr. Kardos Andrásnak összefoglalójából is kiérződött: a jelenlegi helyzet­ben még átfogóbb együttműkö­désre van szükség ahhoz, hogy a gyermekek Kiskunfélegyhá­zán is egészségesebben, a felnőtt életre szellemileg, lelkileg is ké­szülhessenek. Még akkor is, ha az ezért végzett munkálkodást nagyon sok gátló tényező hát­ráltatja ... Nagy Mária A csütörtöki tanácskozás előz­ménye az volt, hogy az ajkai bánya munkástanácsa, amelynek már csaknem 1000 tagja van, nyílt levél­ben, a sajtó útján közölte a Veszp­rémi Szénbányák Vállalat vezetésé­vel és a közvéleménnyel, hogy el kí­ván szakadni az öt bányaüzemet felölelő veszprémi központú válla­lattól. A továbbiakban egyedül akar határozni sorsáról, jövőjéről, amely nem éppen ígéretes, hiszen a szénkészlete kifogyófélben van, 5- 10 évre elegendő csupán. Utánpót­lás nincs, hiszen az. Ajka II. szénle­lőhely gazdaságossági meggondo- láspk,bol lekerült a megnyitandó bányák listájáról. Az tehát egyér­telmű, hogy az ajkai medence bá­nyászatának jövője kétségessé vált, a jelene azonban még igen jó. A leg­korszerűbb technológiával felsze­relt bányaüzem a Veszprémi Szén­bányák Vállalat teljes termelésének több mint a felét adja, jelentős nye­reséggel. Az ajkai munkástanács úgy ítéli meg, hogy ebből a nyere­ségből nem részesülnek megfelelő arányban, hasonlóképpen a bér­megtakarításokból/ sem. A legna­gyobb aggodalmat viszont az okoz­za, hogy nem látják, mi lesz az itt dolg'pzo mintegy 3 ezer emberrel, ha. ejfogy a szén. így aztán, maguk akarnak sorsukról dönteni, vállal­kozni, partnert keresni oly módon, hogy a jövőben megtartják a nyere­séget, nem osztoznak azon a varpa­lotai, dudari, balinkai bánya dolgo­zóival. A munkástanács ezen törek­vését eddig 1900 aláírás erősítette meg. Ebben egyébként teljes az egy? ség, a munkástanács, a szakszerve­zet ésKaz ajkai bánya vezetése kö­zött. A munkástanácsküldöttek egy­behangzó véleménye volt, hogy nem kérnék az importált elégedet­lenségből, nemkívánatosak Ajkán az olyan kalandorok, akik a banya csupán felszínes ismeretének birto­kában ok nélkül,felkorbácsolják a kedélyeket, és teljesíthetetlen köve? telésekre buzdítanak. Erre az állásfoglalásra az kész­tette az ajkai munkástanácsot, hogy az elmúlt héten náluk járt és némi zavart okozott Czakó Ignác- nak, a márkushegyi munkástanács elnökének fia. Országos szakmai és politikai riasztást kezdeményezett a már két hónapos bányatűz ürü­gyén, amelyet az ajkaiak a legna«- gyobb szakértelemmel és eredmé­nyesen oltanak, és amely ezen a yi- déken elég gyakori jelenség. Vissza­utasítják a munkástanácsot ért bí­rálatokat is, az annak összetételét, a szakszervezettel való jó viszonyát ért kifogásokat. Az ajkai munkás? tanács tovább gyűjti az aláírásokat, vézetői, szakértői pedig tanulmá­nyozzák a minisztertől kapott, bá­nyászatra vonatkozó koncepciót; hogy ennék ismeretében fogalmaz­zák meg további lépéseiket. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT TiTtmiIit'íMiiP/fri•’* i * üi • ? <• - •; .-.l'1:-/*V.^íXSSér? ,»• Va .'■ísp tfl'XáSil. # Lottó A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a lottó 29. heti játékhetén a következő számokat húzták ki: 17, 70, 72, 75, 84. Újrakezdési kölcsön helyett a vállalkozások élénkítése? (Folytatás az 1. oldalról) Gyermek- és ifjúságvédelem Kiskunfélegyházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom