Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
VITA A HITOKTATÁSRÓL ÉS AZ ERKÖLCSI NEVELÉSRŐL A kormány dönt, a kedélyek borzolódnak (4. oldal) MERCEDES BENZ: Ahol a csúcs- technológia hétköznapi jelenség (5. oldal) E' 'gyúrás, „történelminek, minősített megbeszélést folytatott Antall József magyar miniszterelnök szerdán délelőtt Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával. Ezt követően Antall József bejelentette, hogy Magyarország brüsszeli nagykövetét megbízták a NATO-val való hivatalos kapcsolattartással, Wörner főtitkár pedig hozzáfűzte, hogy a NATO tudomásul vette ezt. Wörner a maga részéről bejelentette, hogy legutóbbi moszkvai tárgyalásain hasonló egyetértésre jutott a szovjet vezetőkkel. így a Szovjetunió és Magyarország az első két ország, amely brüsszeli nagykövetei révén képviselteti majd magát az atlanti szövetségnél. Hazánk képviselteti magát a NATO-nál Ez, mint a NATO illetékesei elmondták, újfajta státust jelent a NATO és más országok kapcsolataiban. A NATO-tagállamok külön állandó képviselőket neveznek ki a szövetséghez, nagyköveti rangban, más országokkal a NATO nem létesített ilyen j intézményesített kapcsolatot. Budapesten a NATO nem állít fel külön irodát, ilyet nem tart fenn másutt sem, mivel a tagállamok nágykövetéi révén képviselteti magát külföldön. A magyar miniszterelnököt a NATO főtitkárával való megbeszélésére elkísérte Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, Kiss Tibor, a Magyar Köztársaság ideiglenes brüsszeli ügyvivője, Forrai István, a miniszterelnök titkárságának vezetője, továbbá a Brüsszelben élő Osváth György, az Európai Közösségek magas rangú tisztségviselője, aki a közösség egyetértésével tölt be személyes tanácsadói szerepkört a magyar miniszterelnök oldalán olyan nemzetközi kérdésekben, amelyek nem a közösségre vonatkoznak. A NATO részéről Wörner oldalán Amedeo de Franchis, a főtitkár első helyettese és Henning Wegener, a politikai főtitkárhelyettes vett részt a megbeszélésén. A találkozó után a NATO előcsarnokában Antall József és Manfred Wörner rövid nyilatkozatot tett a nemzetközi sajtó képviselői előtt. Antall József bejelentette, hogy novemberre magyarországi látogatásra hívta meg a NATO főtitkárát, s Manfred Wörner elmondta, hogy nagy várakozással tekint budapesti útja elé. (Folytatás a 2. oldalon) Akadozik a kenyérgabona felvásárlása, értékesítése A téeszek visszatartják — A tervezett mennyiség egyharmadát vásárolták meg — Kevesebb lesz a vetésterület — A búzának nincs hivatalos ára — Érdemes exportálni? — Drágul majd a liszt A megyében elterjedt a hír: a mezőgazdasági nagyüzemek az aratás után nem olyan mennyiségben értékesítik a búzát, mint ahogy elvárható, hanem azt betárolják, visszatartják. Néhány termelőszövetkezet elnökét és a gabonaipar igazgatóját kerestük fel, hogy valóban igaz-e a mendemonda, s ha igaz, mi a magyarázat. Szabadszállás, Lenin Tsz; S. Nagy József elnök: — Összesen mintegy 600-650 vagon gabonánk termett, ebből 300 vagonnyit ajánlottunk fel értékesítésre a gabonaiparnak. A búza ára rendkívül alacsony, nekünk mázsánként, amelyben már benne van a minőségi felár, a szállítás, 610 forintot fizetnek. A megmaradó búzát betároljuk, arra várunk, hogy hátha sikerül exportálnunk. Emellett a felemelt háztáji terhére terményt adunk tagjainknak, mert irreálisan magas a táp ára. A parasztember úgy segít magán, ahogy tud. Kon- centrátumot vásárolnak és házilag keverik meg a tápot. Nem tudjuk, mi lesz a földdel, a belföldi fizetőképes kereslettel, ezért csökkentjük a gabona vetésterületét. Ha nem kapunk szubvenciót, akkor nem lesz gabonaexport. Petőfiszállás, Petőfi Tsz; Beálló Sándor elnök: — Háromszáz vagon búzánk termett, ebből ár és átadási idő nélkül (ez nem számit szerződésnek. A szerző) száz vagon búzát akarunk eladni a gabonaiparnak. Ez annyit jelent, hogy várunk a jobb, a magasabb árra. Azt mondtam a felvásárlónak: „Akkor jöjjenek, ha 700 forintot tudnak a búza mázsájáért fizetni, kevesebbért nem adjuk!” A szubvenció megvonásával a tönk szélére kerültünk, jövőre kevesebb búzát termelünk, mert biztos sok a kenyér, ha ennyire nem törődnek a termelővel. Egyetlen deka műtrágyát sem rendeltünk, mert nem tudjuk, mi lesz a földdel, hogy kinek trágyázzunk. FülöpszáUás, Vörös Csillag Tsz; Papp János elnök: — Kutyaszorítóban vagyunk, mert a 450 vagon búzából 300-at el kellett adnunk malmi kettes minőségben, amiért 594 forintot fizettek mázsánként. Szükségünk van a pénzre, mert 26 milliós rövid lejáratú hiteleink 33 százalékos kamattal ketyegnek a bankban. Vetőmagot nem veszünk, a termésből hagytunk, de 15-20 százalékkal kevesebb lesz a vetésterület.- (Folytatás a 2. oldalon) T örvény az Állami Vagyonügynökségről Miként lehet pártatlan a sajtó — a vita folytatódik A szerda délelőtti bizottsági üléseket követően, délután 14 órától ismét plenáris ülésre gyűltek össze a képviselők. A tárgysorozat megkezdése előtt soron kívül kért szót Hódosán Róza (SZDSZ), hogy felolvassa a szabaddemokraták önkormányzati bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat élesen elítélte Horváth Balázs belügyminiszter két nappal korábbi kijelentését, amely megkérdőjelezte az SZDSZ szakértőinek kompetenciáját, úgy Ítélve, hogy ön- kormányzati törvénytervezetük irrealitások szakszerűtlen követelésére épül. Ezt követően került sor az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslat, illetőleg az ahhoz tett módosító indítványok feletti döntésre. Kedden már befejezték az általános és részletes vitát, s csak a határozathozatalt halasztották szerdára, hogy több képviselői módosító indítványt az illetékes országgyűlési bizottságok még megtárgyalhassanak. A képviselői felvetésekre, a vitában elhangzottakra Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy a kormány ellenzi azokat a képviselői indítványokat, amelyek lehetővé kívánják tenni az Állami Vagyonügynökség döntésével kapcsolatos bírósági jogorvoslatot. Isépy Tamás hangsúlyozta: a bíróságoknak a törvénysértés megállapítása és szankcionálása a feladatuk, nem pedig gazdasági döntések meghozatala. Ez a teendő a kormányra hárul, felesleges volna a bíróságokat is bevonni ezekbe az ügyekbe. Nem értett egyet azzal sem, hogy hiányoznak a törvény- javaslatból a megfelelő biztosítékok. Számos képviselő ugyanis azt kifogásolta: a parlament ellenőrzése alól kikerül a privatizáció. Isépy Tamás úgy érvelt, hogy a vagyonpolitikai irányelvekről to- vábbra.is az Országgyűlés hoz döntést, s ez fontos garanciát jelent. A kormánynak évente kell beszámolnia az Országgyűlésnek, a vagyonügynökségnek pedig — a kormány javaslata szerint — negyedévente kell számot adnia tevékenységéről az Országgyűlés bizottságainak. Ezután határozathozatal következett. A képviselők, a módosító javaslatok többségét elutasították. Úgy döntöttek, hogy a vagyonügynökség képviselőjének negyedévente kell beszámolnia az ügynökség tevékenységéről az Országgyűlés bizottságainak, mig a kormány évente egyszer számol be ugyanerről. A szervezet igazgató tanácsának elnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki. A vagyonügynökség hatásköre kiterjed a tanácsi irányítású vállalatok privatizálására is. A kormányjavaslatát fogadták el a honatyák abban a kérdésben is, hogy ne lehessen a vagyonügynökség döntése ellen bírói jogorvoslattal élni. .Végül a képviselők az elfogadott módosító javaslatokkal együtt részleteiben és egészében elfogadták az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről szóló törvénymódosító javaslatot. (Folytatás a 2. oldalon „A PÁRTOK NEM AVATKOZTAK SEMMIBE” Átszervezések: csak a Belügyminisztérium jóváhagyásával A Belügyminisztérium országszerte, méghozzá azonnali hatállyal leállította a rendőrkapitányságok átszervezését. A gyors intézkedés mögött a Nógrád megyében történt átszervezések állnak. Itt ugyanis a megyei rendőr-főkapitányság több tisztje panaszt tett a személyi kérdések miatt. Nem látták ésszerűnek ezeket a lépéseket, mert ősszel minden rendőrkapitányi posztot pályázat alapján töltenek majd be. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ AZ EGYIK KIFOGÁSOL, A MÁSIK CSODÁLKOZIK Iskolaigazgatók kinevezése Hídavatás augusztus 17-én Aszfalttakarót kapnak a bajai utak — Bács-Kiskun megye rendőrkapitányságain is folytak átszervezések? — érdeklődöm dr. Tóth Antaltól, a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitánytól. — Nem sok,1 és valamennyi a Belügyminisztérium jóváhagyásával. Ezeket akár dátum szerint is sorolhatom. Január elsejével gazdasági igazgatóságot hoztunk létre, * az ország összes njegyéjéhez hasonlóan. Január 18-án az állambiztonsági szervezet III/III-as osztálya, vagyis a belső elhárítás megszűnt, és az állambiztonság február 28-án kivált a rendőr-főkapitányság szervezetéből. Április elsején különválasztottuk a közrendvédelmi és a közlekedési szolgálatot. Ugyanekkor hoztuk létre a megelőzési alosztályt. Július elsején visszaállítottuk Jánoshalmán a néhány éve megszüntetett rendőrőrsöt. A megye hat rendőrőrsének feladatkörét pedig kibővítettük. Ez annyit jelent, hogy most már bizonyos igazgatásrendészeti és bűnügyi munkát is elvégeznek a közrendvédelmi és közlekedési tennivalóik méllptj Hangsúlyozom, hogy valamennyi átszervezés belügyi jóváhagyással történt. A továbbiakban szeretnénk a létszámot növelni, hogy még több őrsöt tudjunk létesíteni az ezeket nélkülöző községekben. Kunszentmiklóson, Tiszakécs- kén és Bácsalmáson rendőrkapitányságot kívánunk kialakítani. Mivel azonban az Országos Reddőr-főkapitányság is a változás állapotában van, nem látjuk célszerűnek, hogy most további lépéseket tegyünk. — A már említett nógrádi esetnél a személyi kérdések miatt éltek panasszal a rendőrtisztek. Ebből a szempontból milyen következményei voltak a Bács megyei átszervezéseknek? — Senkit sem küldtünk el. Az új megelőzési alosztályra négy ember került más osztályokról. Ezenkívül az állambiztonságról négy dolgozót helyeztünk át közbiztonsági területre. Más személyi változtatást nem hajtottunk végre. — Ereznek-e bármiféle nyomást a pártok részéről? Gondolok itt olyasmire is, mint például a kisgazdák legutóbbi körlevele, mely szerint a rendőri szervezeten belül is teret kívánnak nyerni. — Mi semmi ilyet nem tapasztaltunk. Korrekt kapcsolat alakult ki köztünk és a különböző pártok vezetői között. Példaként említeném, hogy körülbelül havonta állam- igazgatási koordinációs megbeszéléseket tartunk, melyen a tanácselnök, a főügyész, a vb-titkár és a rendőrfőkapitány vesz részt. Ide újabban meghívjuk a pártok képviselőit is. Ám semmiféle beavatkozást, beleszólást nem tapasztaltunk. — Ősszel pályázat alapján töltik be a rendőrkapitányi posztokat. Ön mit tervez? — Megpályázom — feleli szűkszavúan. B. A. A napokban jelent meg lapunkban a Magyar Demokrata Fórum kecskeméti választmányának állás- foglalása, melyben kifogásolták azt, hogy a városi tanács végrehajtó I bizottsága öt évre nevezett ki nemI rég tíz óvodavezetőt, illetve iskola- igazgatót, s így a szeptemberi választások után, az új önkormányzat „örökli” őket. Az MDF-esek azt javasolták, hogy december 31-éig szóljon csak az intézményvezetők megbízatása. Nem így történt. „Utólag úgy látjuk, hogy javaslatunk elfogadására lehetett volna jogszabálynak megfelelő megoldást is találni, ha a végrehajtó bizottság — a rendszerváltást erre okot adó körülményként felfogva — visszautasította volna az előterjesztést, s ezt követően az új tanév beindításától határozott időre szóló megbízással intézkedik” -7- olvasható az MDF állásfoglalásában. — Mi erről a véleménye? — kérdeztük dr. Nagy Károlytól, a kecskeméti tanács végrehajtó bizottságának titkárától. I- A Művelődési Minisztérium által 1986-ban kiadott, mai napig érvényben lévő rendelet úja elő az iskolaigazgatók kinevezésének I rendjét. Vagyis csodálkozom az MDF kifogásán, s nem értem, miért akarja, hogy egy testület a jogszabályokat megsértve hozzon döntéseket. Ráadásul a most kinevezett intézményvezetők pályázatát az adott tantestületek — titkos szavazással! — meggyőző fölénnyel támogatták. Tehát a végrehajtó bizottság csak szentesítette azt, amit az intézmények pedagógusai megszavaztak. Ahol nem támogatta a pályázót a tantestület, ott kinevezés sem történt. A rendszerváltás korát éljük, ez tény. Valószínű, hogy módosítják majd a mostani oktatási törvényt is, addig azonban az érvényben lévő jogszabályok a mérvadók. Nem értem az MDF „örökléssel” kapcsolatos aggodalmát sem, hiszen ’bármikor hozható olyan rendelet is, amely kimondja, hogy minden oktatási intézményben új pályázattal kell igazgatót választani. Mi tagadás: dr. Nagy Károly érvei meggyőzőbbek, mint azok, amiket az MDF állásfoglalásában olvashattunk. És engedtessék meg még egy észrevétel! A Magyar Demokrata Fórum programjaiban gyakran hangoztatja a demokráciát. Kecskeméti választmánya most mégis kifogásol, holott annál demokratikusabb módot nehéz lenne kitalálni, mint mikor egy közösség — adott esetben tantestület — maga választja meg vezetőjét. S e sorok írója tartja a pedagógusokat annyira felvilágosultnak, hogy a rendszerváltás tényével tisztában vannak, sőt voltak akkor is, amikor most kinevezett igazgatójuk mellett voksoltak. (koloh) Őszintén bevallva, másra számítottam. Arra ugyanis, hogy a városi közlekedés szenvedő alanyai még sűrűbben rázzák az öklüket az idei nyáron, mint máskor, ugyanis nincs egy talpalatnyi hely Baja városában, ahol ne folyna valami fontos munkálat: útépítés, hid- zár, és ki tudja, mi minden akadályozza még a helyváltoztatást. Érdekes: az emberek mintha türelmesebbek lennének, mint máskor. Észrevettük, hogy a felfordulást követő rendnek rövidesen haszonélvezői leszünk. — Vajon mikor? — tudakoltam meg Vértesy László műszaki osztályvezetőtől. — Való igaz, egy évtized alatt nem volt Baján annyi útügyi beruházás, mint az idei nyáron. A legfontosabbal kezdem, a Duna-híd szélesítésével. Örömmel jelenthetem, hogy a konzolok múlt héten tartott terhelési próbája jobb eredményt adott, mint amire a tervezés folyamán számítottak. Remél-, hető, hogy a híd augusztus 17-ei forgalomba helyezésének nem lesz akadálya. — Mi történik az 51-es, a Dózsa György úton? 1— Itt a Szégedi Közúti Igazgatóság dolgozik, mely a Világbank által folyósított hitelből új aszfaltszőnyeget terített. Jelenleg a lámpás csomópontnál, a Jelky téren szüntetik meg a hullámosodást. A gyalogátkelőhely szegélyeinél gondoltak a mozgássérültekre és a babakocsit toló anyukákra is: mindössze 5 centiméternyi a szintkülönbség. — Meddig marad érvényben a forgalomelterelés az 55-ösön, a Szegedi úton? — Talán a jövő hét közepéig. Augusztus 15-ére pedig teljesen befejeződnek a munkálatok. A legfontosabb a vasúti átjáró lelket kirázó jellegének megszüntetése és víztelenítése. Gondot okoz még az Engels utca Szegedi úti torkolatának vizmentesitése. — Van-e még idei tervük? — Rövidesen elkezdődik a kórház előtti Rókus utca burkolatának átépítése. A helyi busz megállóinál öblöket alakítunk ki. Az idén indul, de csak jövőre fejeződik be az ipari összekötő út építése, mely egyben a várost elkerülő 51-es út első szakaszát képezi. Fontos, még ha jóval olcsóbb beruházás volt is, a Dimitrov utca aszfaltozása. Ezzel lehetővé válik az új lakótelep bekapcsolása az autóbusz-közlekedésbe. A bajaiak jól ismerik az Átrakodó út és a Gránátos utca kereszteződésében kialakult áldatlan állapotot. Ennek rendezése —. jóllehet bizonyos mértékben kapcsolódik a hídépítéshez —, a város költségvetéséből történik. G. Z.
