Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-16 / 165. szám

9 PETŐFI NÉPE 9 1990. július 16. Nem árnyékkormányt, hanem ellenzéki szóvivői rendszert hozott létre az SZDSZ (Folytatás az I. oldalról) mányt, és — különösen a választások­tól számítva — sok idő telt el, amíg első intézkedéseit meghozta. Az SZDSZ vé­leménye szerint a kormányzat véglege­sen elszalasztottá azt a történelmi lehe­tőséget, hogy a rendszerváltás pillana­tában valódi politikai és gazdasági for­dulatot hajtson végre. Ez a lehetőség már nem tér vissza, ezért a kormányza­ti tényeződet súlyos felelősség terheli. Az Antall-kormányzat tevékenysé­ge, az SZDSZ-értékelés szerint, rendkí­vül ellentmondásos, s ugyanakkor hi­bát hibára halmoz. Egyik példája en­nek a pénzügyi csomag előterjesztésé­nek bizonytalansága: parlamenti meg­erősítést kért olyan döntéshez, amelyet saját hatáskörében is meghozhatott volna, de amikor komolyabb ellenál­lást észlelt, az elhangzottakra való ér­demi reagálás nélkül vonta vissza a be­terjesztést. Súlyos hibának tartja az SZDSZ azt is, hogy a kormányzati koalíció belső konfliktusait az MDF nem tudja kellő­képpen kezelni. Az MDF és a kor­mányzat ma is adós azzal a válasszal, hogy hogyan is viszonyult igazából a kisgazdák földprogramjához. E kérdés megválaszolatlansága mindmáig desta­bilizáló tényezőként hat. Ugyancsak a kormányzat tevékeny­ségének kritikájaként hangzott el az önkormányzati törvénytervezet elké­sett előterjesztése, ráadásul a tervezet egyértelműen centralista törekvéseket takar, így az ellenzék számára teljesség­gel elfogadhatatlan. Ebben a politikai helyzetben az SZDSZ-frakció, minden eshetőségre felkészülve, első lépésként, átalakította eddigi parlamenti vezetési struktúráját: olyan rendszert hozott létre, amelyben minden fontosabb kormányzati terüle­ten állandó szóvivők képviselik, ismer­tetik az álláspontját. A 26'tagú testület általános szóvivője Tölgyessy Péter, Hack Péter, Magyar Bálint, Pető Iván és Tardos Márton. Többi tagjain — a szakmai szóvivők — keresztül lényegé­ben teljesen „lefedik” a kormányzati . struktúrát. A tervek szerint a frakció vezetősége kéthetente tart majd ülése­ket, az ügyvivői testület és a mindenko­ri pártelnök részvételével: a kormány munkájával szinkronban az időszerű politikai, és a parlamentben vitatott kérdésekben határozzák meg az SZDSZ álláspontját. Az új struktúrával kapcsolatban is­mételten kifejtették, hogy nem árnyék- kormányt alakítottak, mert hiszen — mint mondták — árnyékkormány iga­zából csak kétpólusú parlamentekben működhet, az európai parlamenti de­mokráciákban nem szokás árnyékkor­mány alakítása. Ha mégis arra a dön­tésre jutnának, hogy megszegik a ha­gyományt, és létrehoznák ezt a rend­szert, akkor az nem csak parlamenti képviselőkből, és nem csak szabadde­mokrata miniszterekből fog állni. Azt is bejelentették, hogy létrehoz­zák az SZDSZ gazdasági kollégiumát, amelynek — Tardos Márton, Eörsi Mátyás és Teliér Gyula vezetésével — az lesz a feladata, hogy a gazdasági átmenettel és a gazdaság stabilizálásá­val kapcsolatban komplex programo­kat dolgozzon ki. Arról is döntött az SZDSZ parlamenti frakciója, hogy sa­ját kutatóapparátust hoz létre, amely parlamenten kívüli szakértők bevoná­sával elsősorban a gazdasági szerkezet- váltás miatt hátrányos helyzetbe került régiókról készít elemzéseket a frakció számára. A kétnapos frakcióülésen rögzítették az SZDSZ álláspontját az áremelések­ről, a sajtó újraközpontosításáról és a módosított hitoktatási megállapodás­ról iS. (MTI) NEM HIVATKOZNAK POLITIKAI OKOKRA Albán menekültek hazánkban Albán menekültek érkeztek szomba­ton. . hajnalban Budapestre., A.,Malév-. különrepülőgépe 44 albán állampol­gárt hozott, közülük ?9-pn ,a, (tfapai, magyar nagykövetségen, öten pedig a bolgár misszió épületében kértek me­nedéket. Egy nappal az utazás előtt az egyik albán állampolgár elhagyta a magyar külképviseletet, így pénteken éjfél kö­rül 39 albán — köztük két kisgyerek — szállt be a TUt—134-esbe. A belé­pést a magyar biztonsági szervek ala­pos motozása előzte meg. A menedé­ket keresők — a többhetes bizonyta­lanság, a fáradtság és az- idegfeszültség ellenére — vidáman voltak. Csupán egy komolyabban sérült volt közöt­tük, de a középkorú férfi is csak a követség kertjében szenvedett balese­tet. Őt a Magyar Mentőszolgálat or­vosai már Tiranában gondozásukba vették. Valamennyi Budapestre érke­zett emigráns más országokba szeret­ne továbbutazni, többségük az Ameri­kai Egyesült Államokban lakó ismerő­séről beszélt. Menekülése okaként va­lamennyi albán az otthoni rossz élet- körülményeit említette, politikai nyi­latkozatot —; egyelőre — semelyikük sem tett. A Belügyminisztérium Menekült- ügyi Hivatala ma megkezdi a vizsgála­tot azok ügyében, akik mégis Magyar­országon kémének menedékjogot.--A szükséges kérdőívek feldolgozása és a személyes meghallgatások után, a .szabályok.szejrint 30 napon beiül hatá­rozatot kell hozni a menekülti státus odaítéléséről. A mostani esetben a dön­téshozatalt nehezíti (és így lassíthatja is) az információk elégtelensége. Ter­mészetesen azok is Magyarországon maradhatnak, akik nem kapták meg a politikai menekülteknek járó kedvez­ményeket. A hazánkat csak tranzitállomásnak tekintő albán állampolgárok ügyével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak budapesti irodája foglalkozik majd, hiszen nekik is Magyarországon kell megvárniuk a célország révbe érést jelentő vízumát. Az. emigránsokat a Menekültügyi Hivatal csillebérci befogadóállomásán helyezik el. Ott lesznek az egészségügyi és adminisztratív vizsgálatok ideje alatt, illetve a politikai menedékért fo-- lyamodók.ott várják meg a helyzetük­ről döntő határozatot. A hivatal illeté­kese elmondta: most még nem lehet megbecsülni a „menekítési akció” költ­ségét, ám azt nem a letelepedési alap­ból, hanem a Külügyminisztérium költségvetéséből fedezik. A letelepedési alapot terheli viszont az albán állam­polgárok csillebérci tartózkodása. (MTI) Bush Magyarországról George Bush amerikai elnök pénteken jelentést küldött a törvényhozás­nak arról, hogy Magyarország gyakorlata az emberi jogok biztosításában, a szabad kivándorlásban, változatlanul megfelel az amerikai és a nemzetkö­zi normáknak. Az amerikai elnök tavaly határidő nélkül megadta Magyarországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi felté­teleket. A törvényes előírások szerint mindenesetre á kormánynak évente igazolni' kell, hogy a kedvezményezett ország megfelel a feltételeknek. (Pót)nyiiatkozat a kormányszóvivőtől László Balázs kormányszóvivő az alábbiak közreadására kérte fel a Magyar Távirati Irodát: „A pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón sajnálatos félreértés történt egyes lapkiadó vállalatok felügyeletét ille­tően. Mivel a több részletben elhangzottakat a lapok részben pontatlanul ismertették, a szóvivő szükségesnek látja a tény­leges helyzet kifejtését: — A Pallas Lap- és Könyvkiadó eddig és ezután is a Miniszterelnöki Hivatal államigazgatási felügyelete alá tar­tozó állami vállalat. Itt tehát semminemű változás nem tör­tént. Erre utaltam a sajtótájékoztatón, amikor az egyik vá­laszban azt mondtam, hogy az egyik lapkiadó a miniszterel­nökség hatáskörében volt. — A Hírlapkiadó Vállalatról az MSZP lemondott a kor­mány javára. Ennek nyomán a kormánynak csak arról kel­lett döntenie, hogy közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal, vagy pedig valamelyik minisztérium államigazgatási felügye­lete alá veszi-e a vállalatot. Egy korábbi előterjesztéssel szemben — ami szerint a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium lett volna kijelölve — a végső döntés szerint az állam- igazgatási felügyeletet a Miniszterelnöki Hivatal útján látja el a'kormány. — A Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeletének a kérdése nem változott és változtatás nem is merült fel. — Az MTI felügyeletét tavaly az államminisztertől a mű­velődési miniszter vette át. A kormány legutóbbi ülésén az az álláspont alakult ki, hogy a jövőben az MTI felügyeletét iS — úgy, mint régen — a Miniszterelnöki Hivatal lássa el. Ez tehát kormányzaton belüli feladatátcsoportosítást jelent. — A saját államigazgatási felügyelete alatt álló állami vállalatot a kormány — a törvényekben meghatározott ese­teket kivéve j— nem utasíthatja konkrét gazdasági lépések megtételére, Vagy meg nem tételére. Az úgynevezett önkor­mányzó vállalatoktól eltérően államigazgatási felügyelet ese­tén az alapító szerv gyakorolja viszont a munkáltatói jogo­kat az igazgató tekintetében. Végezetül megemlítem, hogy a szóvivőt a Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány ,meghökkenése’ lepte meg. Az alapít­vány ugyanis a Pallasszal együtt társtulajdonosa a Magyar Nemzet Kft.-nek, amely kiadja a lapot. így igazán meglepő, hogy a társtulajdonos úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a Pallas mint állami vállalat eddig is a Miniszterelnöki Hivatal államigazgatási felügyelete alatt állt.” (MTI) A SZÓVIVŐ TAGADJA AZ MDF BEFOLYÁSÁT Országos szövetségbe tömörülnek a munkástanácsok (Folytatás az 1. oldalról) A felkészületlen, alkalmatlan gazdasági ve­zetőkkel nem szabad tovább vitatkozni. Fel­szólította a munkahelyi kollektívákat, hogy függesszék fel azoknak a vezetőknek a mun­kaviszonyát, akik ellenállnak a demokrati­zálódásnak. A politikai változás 1990-ben megtörtént, de a gazdasági rendszer még változatlan — mondta Bajtay József, az MDF munkás­érdekvédelmi tanácsának ügyvivője. Kije­lentette, hogy a volt elvtársak még vezetői pozíciókban vannak, s a leváltásukat csak a munkavállalói kollektívák, a munkások, a mérnökök és más alkalmazottak közösségei tudják megtenni. Megilleti őket az a jog, hogy beleszóljanak vezetőik kiválasztásába, továbbá biztosítani kell számukra azt is, hogy munkavállalói tulajdont szerezzenek. A beszédeket követő, azokkal egyetértő, illetve vitatkozó hozzászólások után a Mun­kástanácsok Országos Szövetsége program­nyilatkozat-tervezetének a vitájára került sor. A dokumentum leszögezi, hogy az egy­ségbe tömörülés nem csökkentheti az egyes munkástanácsok autonómiáját. A szövetség kitűzött céljai között szerepel a többi között a munkás- és alkalmazotti tulajdon biztosí­tásáért, illetve megteremtéséért folytatott politikai, jogi és gazdasági küzdelem; segít­ségnyújtás a tsz-tagságnak és az állami gaz­daságok munkavállalóinak valódi földtulaj­don szerzéséhez. Szenvedélyes, sőt, szélsősé­ges megnyilvánulásokkal tarkított vita ala­kult ki a vezetők kiválasztásáról, végül is a nagy többség abban állapodott meg, hogy a szövetség harcol a vállalati, üzemi vezetők kiválasztásában való munkavállalói részvé­teli jogért, az állami vállalatok esetében pe­dig a kinevezés vétójogáért. A munkástanácsok küldöttei által hosszas vita után elfogadott programnyilatkozat azt is deklarálja, hogy a munkástanácsok a kor­mánytól, a pártoktól, a -szakszervezetektől független szervezetek jogos önvédelmi har­cokat egységes szervezetben folytatva lép­nek fel.— a független és legitim szakszerve­zetekkel együttműködve — a munkaválla­lók védelmében a munkáltatókkal és a kor­mánnyal szemben. A szövetség követeli a kormánytól, hogy szavatolja a munkástaná­csok vezetőinek és tagjainak védelmét. Az országos tanácskozás az egész napra tervezett program befejezéseként, személyi kérdések tárgyalásába kezdett. A különböző munkástanácsok irányzatainak küldöttei között ekkor kitört a háborúság. A civódás, a személyeskedő hangvételű felszólalások miatt válságossá vált helyzetben a tanácsko­zást levezető elnök a megoldás reményében zárt ülést rendelt el, s a sajtó munkatársait is kiutasította a teremből. A nyilvánosságra hozott választási ered­mények szerint a küldöttek ideiglenes jelleg­gel, két hónapra szóló megbízatással a kö­vetkezőket választották meg: Bajtay Józse­fet, Czakó Ignácot és Steer Ferencet társel­nököknek; Somlay Lajost elnök-szóvivő­nek; Rácz Sándort — tavollétében, ugyanis előzőleg elhagyta a termet — a munkaválla­lók szószólójának (ombudsmannak). A tisztségviselők munkáját 15 tagú — irány­zatonként öt-öt tagból álló — ügyvivőtestü­let segíti. A Munkástanácsok Országos Szövetsége szóvivőjének megválasztott Palkovics Imre (MDF), országgyűlési képviselő, a Herendi Porcelángyár munkástanácsának elnöke kérdésre válaszolva határozottan visszauta­sította azt a — többek által megfogalmazott — véleményt, mely szerint az MDF-nek a tanácskozás befejezésével sikerült elvi befo­lyás alá vonni a munkástanácsokat. (MTI) Magyar őrség vigyázza a kadafalvi helikopterbázist és a kalocsai lakótelepet Közismert, hogy a megyében meg­alakult a Zárolt Állami Vagyonkezelő és Hasznosító Intézmény, annak va­gyonvédelmi szolgálata. Ez a szervezet gyakorlatilag1 á Szovjet csápátkivoná- sokkal egyidejűleg veszi át az elhagyót! katonái objektumokat'," gondósköcíílc őrzésükről, illetve a rendelkezések ér­telmében segít azok hasznosításában. A Bács-Kiskun megyei szervezet pa­rancsnoka, Szemán Imre a következők­ről tájékoztatta szerkesztőségünket. jf?v7'"A múlt héten, szerdán átvették őrzésre a kadafalvi helikopterbázist, s Kalocsán egy hét óta magyar őrség vi­gyázza az 500 lakásos volt szovjet lakó­telepet. Ezen a héten kerül sor Kalo­csán a teljes repülőtér és laktanya átvé­telére. Az objektumokat a vagyonvédő Izolgálat őrzi, a speciális berendezések kivételével, amelyek a Magyar Hon­védség őrzésébe kerülnek. Szemán Imre arra kérte szerkesztő­ségünket, hívjuk fel a lakosság figyel­mét: segítsenek őrizni az állami va­gyont, ebekre a helyekre ne menjenek be, ugyanis a hasznosításról a kormány ! vagy a helyi önkormányzat dönt majd, a rendelkezéseknek megfelelően. G. G. Fergeteges menettánc, káprázatos gálaest Á belügyminiszter az IDF táborán Politikai fórumot és sajtótájékoztatót tartott vasárnap az Ifjúsági Demokrata Fórum győri országos táborában Hor­váth Balázs belügyminiszter. A táborla­kókon és az újságírókon kívül számos érdeklődő győri lakos is jelen volt. Közéletünk időszerű kérdéseiről szól­va a belügyminiszter elsőként az MDF, illetve a koalíciós pártok helyi önkor­mányzatról szóló törvényjavaslatával foglalkozott. Mint rámutatott: a tör­vényjavaslat megadja az önkormányza­toknak a lehetséges legnagyobb hatal­mat, azt a lehetőséget, hogy a népszuve­renitásból merítve tudjanak működni, ugyanakkor az önkormányzatokat a magyar közélet és közigazgatás integ­ráns részének tekinti. Ez azt jelenti, hogy a törvényjavaslatba bizonyos fékeket építettek be. E fékek — hangoztatta — egyrészt lehetetlenné teszik, hogy a tele­pülési önkormányzatok elszegényedje­nek, másrészt komoly állami felelősséget jelenítenek meg az önkormányzatok irá­nyában. A kormány álláspontja ugyanis az, hogy ebben a gazdasági és közéleti helyzetben az önkormányzatok nem hagyhatók magukra. A továbbiakban a miniszter rámutatott a koalíciós pártok és a szabaddemokraták ezzel kapcsola­tos elgondolásainak különbözőségeire. Aránytévesztésnek minősítette az SZDSZ koncepcióját, amely szerint há­romezer kis köztársaság lesz Magyaror­szágon. Mint kifejtette, a szabaddemok­raták javaslatának elfogadása — egy prognosztizáló felmérés figyelmeztetése szerint — azt jelentené, hogy a három­ezer önkormányzatból körülbelül 10-12 százalék élné jól, á többi tönkremenne. A kormány célja ezzel szemben az, hogy valamennyi önkormányzat önállóságát és jólétét biztosítsa. A végső szót — tette hozzá — természetesen ebben a kérdés­ben is, parlamenti képviselői révén, a nép fogja kimondani. Kérdésekre válaszolva úgy ítélte: az MDF-nek valóban nem felhőtlenek a kapcsolatai a sajtóval, a rendőrséggel összefüggésben pedig rámutatott: fon­tosnak tartja, hogy a jelenlegi átmeneti időszakban a rendőrök ne politizálja­nak, hanem kizárólag a bűnüldözéssel foglalkozzanak. A személyi kérdésekről szólva hangoztatta: a tervek szerint a főkapitány! állásokat megpályáztatják, a városi kapitányok személyéről pedig a városi önkormányzatok döntenek majd. 9 Norvégiából először érkeztek Kalocsára vendégek. Búcsúzáskor azt mondták': nem utoljára. (Folytatás az 1. oldalról) szítőművészetét. Szintén Népek Barát­sága díjban részesült Dieter Krokn, a Neubrandenburgi Meliorációs Kombi­nát volt igazgatója, aki kezdeményező­je volt a bajai vízügyi igazgatósággal való együttműködésnek, segítséget nyújtott a bajai diákoknak a német nyelv gyakorlásában. Ezek után parádés gála következett. Most leginkább egy ukrán együttes ba- bonázta meg a közönséget, akrobata- mutatványaival, pergő, tüzes mozgásá­val. Természetesen a többiek sem hagy­ták cserben a publikiímot, mindenki a maximumot nyújtotta. A hagyomá­nyokhoz híven a Kalocsai Népi Együt­tes zárta a búcsúműsort. Ezzel a feszti­vál hivatalos része lezárult. Vasárnap délelőtt Szekszárdon gyü­lekezett a tizenöt országból érkező kö­zel ezer táncos. Utolsó közös rendezvé­nyükön, az ökumenikus istentiszteletien fogadalmat tettek, hogy továbbra is ápolják a pepi hagyományokat, s mindannyian visszatérnek három év múlva, a XI. Duna menti folklórfeszti­válra. Ami pedig Bács-Kiskunt és an­nak városait illeti, bizonyosan ajono? sulnak azzal a kijelentéssel, amit a ka­locsai közönség kiabált a gálaműsor után: „Szép volt, várunk benneteket!”. Zs. K. I. Szokatlan csend honolt vasárnap délután Baján Az SZKP programnyilatkozata Petrasovits: konszolidáció A Szovjetunió válságát nem a szocia­lizmus elvei, hanem azok múltbeli elfer­dítése idézte elő — állapítja meg az SZKP programnyilatkozata. A .párt pénteken zárult kongresszusán elfoga­dott dokumentum, amelyet a Pravda kö­zölt vasárnapi számában, hangoztatja: a párt a humánus demokratikus szocializ­mus felé való átmenetben látja a kiutat. ! A nyilatkozat elismeri ugyanakkpr, hogy a vezetés a gyökeres megújulás fele vezető peresztrojka irányításában követett el hibákat: az új gazdaságirá­nyítási rendszer egyelőre nem műkö­dik, nemzetiségi konfliktusok rázkód- tatják meg az országot, a párt megúju- lása lemaradt az események mögött. Ebben a politikailag bizonyta­lan, káosszal fenyegető időszakban az SZKP abban latja feladatát, hogy az állampolgári közmegegyezés pártjá­vá váljon, biztosítsa a válság leküz­désében érdekelt különféle politikai erők együttműködését. Ezzel együtt szembeszáll, azokkal, akik a polgári rendszer helyreállítására töreksze­nek. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az SZKP a többi politikai erővel vívott szabad , küzdelemben kívánja megőrizni vezető helyét a társadalom­ban. A dokumentum nem hagy kétséget afelől, hogji az SZKP a jövőben is a kommunizmusért tevékenykedik. Petrasovits Anna elnök ellen igyekezett , hangulatot kelteni egy férfi a Szociáldemok­rata Párt országos 'értekezletén szombaton, a szervezet székházában, szavainak röpla­pokkal kívánva nyomátékot adni. A párt választmányának tagjai, szervezeteinek küL döttei azonban — több mint 500-an — csen­des közönnyel fogadták. S amikor a vitában felszólalt az egyik volt vezetőségi tag, és az emelvényről követelte Petrasovits Anna le­mondását, az értekezlet erélyesen állt ki az elnök mellett, mintegy demonstrálva vezető­jük szavait:,,,a pártban és annak vezetésében a májusi értekezlet óta megkezdődött a kon­szolidáció, erősödött a szervezet belső kohé­ziója, egysége.” Ezt hangsúlyozta beszédé­ben Petrasovits Anna. Mint elfhondta: ennek előtte a párt egyes tagjai, vezetői eszközként használták a pártot személyes ambícióik ér­vényesítésére, sok kárt okoztak a pártnak, a szociáldemokrata mozgalomnak. A Szociál­demokrácia ’89 álapítvány tagjai ma sem számoltak el a párt részére átvett külföldi pénzügyi támogatásokkal — mondottá. A párt vezetése el akarja kerülni a bírósági eljárást, azt várja, hogy a, Szociáldemokrácia ’89 önként számoljon el és adja át a pártot megillető javakat. A továbbiakban az elnök asszony, arr<)l, szólt, hogy az ügyvivői testület kialakítása után a pártvezetésben megkezdődött a munka. A messziről jött együttesek útra ke­rekedtek, a városlakók és a rendezők — öt éjszakai nem alvás után — most pihenik ki a fáradalmakat. Egy biztos: mindannyian elmondhatjuk, hogy „csak a szépre emlékezem”. Igényes­ség, színvonal, vidámság, sok új barát­ság — ezt hozta' Bajára a 10. Duna menti folklórfesztivál. A péntek este a hangszeres együtte­seké volt. Nem kevesebb mint tizenöt zenekar lépett fel a III. Béla Gimnázi­um udvarán felállított színpadon. (A műsort a televízió teljes egészében rög­zítette, és rövidesen az ország nyilvá­nossága elé bocsátja.) Bevallom, nem tudnék semmiféle szakmai kifogást emelni az elhangzott nevekkel kapcso­latban. Emlékezetes sikert aratott a bácsalmási Tambura zenekar, a bajai Csitaonica, a kalocsai Cigány és a tá­borfalvi Csutorás együttes. Kitűnt igényes hangszerelésével a Zürichből jött tamburazenekar. Meg­ragadtam a szünetben az alkalmat, hogy megtudakoljam, miként került Svájcba ez a jellegzetesen délvidéki hangszer. Nagy volt a meglepetés, ami­kor a legtisztább magyarsággal kaptam a választ: — Édesapám alapította a zenekart, aki innen, a Bácskából származik. Mindannyian amatőrök vagyunk, más-más munkaterületen dolgozunk. Én például számítógép-programozói ként. A rendszeres próbák hozzásegíte­nek bennünket, hogy magyarságunkat megőrizzük. Hibátlanul beszéljük anyanyelvűnket, pedig jómagam is 8 éves koromban kerültem el a hazámból — mondta Gyetvai László. A műsorban nálunk szokatlan hang­szerekkel találkoztunk, a tótkomlósi Bendzsó, a békéscsabai Mandolin szlo? vák zenekaroknál, sőt egy stájer citerg- szólót is hallottunk. A szombati zárónapon a melegtánc után csónakfelvonulasban gyönyör­ködhetett a közönség, majd a fesztivál gálaműsora következett. Bolgár, csehszlovák, román, francia, norvég, olasz csoportok mellett fellépett a csát- aljai asszonykórus, a bajai Gemenc' illetve Csitaonica táncegyüttes.' A program végeztével senki sem akart ágyba bújni. Hajnalig táncház! —* adta ki valaki a jelszót. így azután a szomr bat esig tartó fesztivál csak vasárnap reggel fejeződött be. G. Z. ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom