Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
1990. július 3. • PETŐFI NÉPÉ • 3 GYÓGYSZERÉSZEK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP A háttérben egy másik kérdés: hogyan privatizálják a patikákat? Elég korszerü-e a Bács- Kiskun megyei nagyobb gyógyszertárakban kiépített számító- gépes receptfeldolgozó rendszer, s ha igen, miért van mégis sorban állás? Ha pedig nem, akkor mi az oka annak, hogy az adott rendszert választották? Korábbi számunkban a döntéshozók foglaltak állást e kérdésben — véleményük, hogy finoman fogalmazzunk, nem mindenben egyezett meg. írásunkat követően az érintett gyógyszer- tárak vezetői közül többen jelentkeztek, szeretnék ők is kifejteni álláspontjukat a témában. Ezért is találkoztunk dr. Szüis József bajai, dr. Kőhalmi Józsefné kiskunfélegyházi, Zsirmon István tiszakécskei, dr. Grabaríts István kalocsai és Bóra Albert kecskeméti patikavezetővel. A beszélgetésen részt vett dr. Körmöczy Magdolna, a gyógyszertári központ főgyógyszerésze is. DR. KŐHALMINÉ: — Mi nem a számítógép ellen vagyunk, azt nyugaton is használják. A mi kollektívánk is nagyon várta, de csalódtunk, mert lassítja a gyógyszerkiadást. A háttérmunkát megkönnyíti, de a betegeknek várniuk kell. A program sem volt tökéletes, a központi gép kezelése bonyolult. Persze, nem a gépet kell hibáztatni. Pesten az osztrák rendszert vezették be, és sem a beteg, sem a patikus nem készült ki. Az viszont igaz, hogy a gép elszemélyteleníti a beteg és a gyógyszerész kapcsolatát. BÓTA A.: — Nálunk csak romlott a kapcsolat a sorállás miatt. A jövő útja a számítógép, de csak fokozatosan, a megfelelő műszaki biztonság, és működési sebesség megléte után lehetett volna bevezetni. Én féltem a rendszertől, és bejött. Egyébként a' számítógép gályarabság a dolgozóknak. Három óra után váltani kell, mert tovább nem lehet egyfolytában csinálni. DR. SZŰCS J.: — Az előzetes félelem alaptalan volt. A számítógépre szükség van, különösen Magyarországon, ahol a mennyiségi gyógyszer- ellátás a kérdés. A gép telepítésekor három követelményt kell figyelembe venni: első szempont a gép típusa és a kiszolgáló egységek (ez pénz kérdése). A második a program, ami esetünkben nem gyógyszertári célra készült, s nem mindig vették figyelembe a gyógyszerészek véleményét. A harmadik a szervezés. S jóllehet, a gép több esetben sem úgy működött, ahogy elképzeltük, mégis a patikában adaptálással, munkaszervezéssel ki lehetett alakítani úgy, hogy kevesebb legyen az adminisztráció, biztonságosabb a gyógyszerkiadás. Én egy hónap alatt többször is módosítottam az elrendezést, s most egy jó változat van. így Baján csökkent a gyógyszerkiadási idő. DR. GRABARÍTS jü — Előismeret nélkül, de pozitívan fogadtuk a döntést Kalocsán. S ha a mamutpatikáknak problémát okoz a kis teljesítményű gép, a mi kisebb gyógyszertárunknak is kicsi lehet. A kiválasztás, szerintem, nem szerencsés. A programról csak akkor tudtunk, amikor már megkaptuk. Gyakorlásról is szó volt — bejárni Kecskemétre —, de ebből sem lett semmi. A patikusoknak eddig írógépelni sem kellett, most pedig előttük volt a számítógép. S bár a kollégák elég jól begyakorolták — nálunk kevesebb a beteg —, nincs meg az a bizonyosság, hogy biztosan jó. Vagyis vállalható-e így az anyagi felelősség? DR. SZŰCS J.: — Ez a program a vonalkódra készült. Az új gyógyszereken már rajta is van, de a régebbieket vonalkódozni kell. ZSIRMON I.: — 1992-ig ez kötelező lesz. BÓTA A.: — A fényceruza megint más. Egyébként elfogadom, hogy Baján meg lehetett oldani, de a kecskeméti Szabadság téri patikában teljes bútorcsere kellene az átszervezéshez. DR. GRABARÍTS L: — Azt hiszem, természetes, hogy a számítógéphez nem értő patikus segítséget kér. Érdekelne azonban országos szinten is ennek a kérdésnek a pénzügyi oldala, s az is, miért ez a rendszer lett, s miért volt a nagy sietség? ZSIRMON T.: — Tiszakécskén — az apróbb hibákat leszámítva — nekem csak jó tapasztalatom volt a számítógéppel, gyorsította és biztonságossá tette a gyógyszerkiadást. A kiírás azonban gond. Az a véleményem, hogy a Szűts kolléga által említett három követelmény mellett van még egy negyedik, a személyi feltétel. A patikusoknak most kell megtanulniuk a számítógépet, és, sajnos, sokan olyanok tanítják, akik még maguk is tanulják. DR. SZŰTS J.: — Bár mindhárom területen jelentkeztek hibák, én a legnagyobb gondot a szervezésben látom. DR. KŐHALMINÉ: — Egy egyszerű hasonlattal élve, nem az a jó autó, amelyet csak a szerelő tud vezetni. És minden gyógyszertár teljesen egyedi. Van, ahol elég az ember, másutt kevés. Nálunk, Kiskun- félegyházán a bútoradottság nem kedvező, a körpatikában mindig gond lesz. BÓTA A.: — Erőltetett menet volt a bevezetés, és nem helyes az a felfogás, hogy aki nem bírja, az kihullik. Egyre többen mentek tőlünk táppénzre. Természetesen szükség van a jó szervezésre, de tőlünk a gyógyszer- ellátás szervezését várják el és ne a számítógépét. Mert az ránk és a betegekre csapódik vissza. DR. KÖRMÖCZY M.: — Érthető, hogy a különböző patikákban eltérő vélemény alakult ki a számítógépről. Van, ahol jobban értenek hozzá a kollégák, másutt kevésbé. Magyarországon alig egy éve foglalkozik két cég gyógyszertári program kifejlesztésével. Ausztriában ez tíz esztendeje folyik. Sürgetett az idő, mert először április 2-ára, majd július 1-jére jelezték a gyógyszeráremelést. Emiatt nem volt alaposabb az előkészítés. Azt szeretnénk, ha jövő januárra a raktárban is lenne egy számitógép. S elismerem: jogos a dolgozók igénye, hogy a bevezetés idején végzett többletmunkát pénzzel is ismerjék el. DR. GRABARÍTS I.: — Önelszámoló, önálló patikák kellenek! BÓTA A.: — Egyetértek, akkor egészen más helyzetben dolgozhatnánk. DR. KÖRMÖCZY M.: — Nem értem, miként lehetséges, hogy most gond van a kecskeméti nagypatikában, de ha önálló lenne, akkor a vezető, ahogy mondta, megoldaná a problémákat. * * * Megismertük a programfejlesztő Higi Gyula véleményét is. Mint elmondta, 13 megyében ezt a rendszert vezették be. A programot folyamatosan korszerűsítik, a gyakorlási időre biztonsági programot dolgoztak ki. A rendszer azonnal képes a vonalkódos gyógyszerek árazására, és sokat segítene, ha a 300 leggyakoribb gyógyszert úgy adnák ki. A gép ugyanis maga is elkészíti a vonalkódot. Ami még a történethez tartozik: július elsejétől nem drágultak a gyógyszerek. Az egyetlen változás, hogy ekkortól magánorvosi vényre is fel lehet írni a külföldi gyógyszereket. S a gyógyszerészekkel folytatott beszélgetésnek — a számítógép bevezetésével kapcsolatos problémakörön túl — volt egy másik csomópontja, még ha arról csak röviden, érintőlegesen is esett szó: Hogyan lehet privatizálni, önállósítani a gyógyszertárakat? Ez a probléma legalább olyan súlyú, mint az előző, de a megoldástól — mert valamit lépni kell ;— még nagyon messze vagyunk. Váczi Tamás RÁDIÓ JÉG Y ZET MOSTOHA VIDÉK Panaszkodik a Falurádió műsorszerkesztője, Zala Simon Tibor, hogy a falut mostohagyerekként kezeli a sajtó, a rádió: „Ha összehasonlítom, hogy mennyit foglalkoznak a nyugat-európai országok rádiói-tévéi a vidék problémáival, és mennyit a miénk, bizony számunkra nagyon kedvezőtlen az eredmény." S ezen a helyzeten alig segítenek az úgynevezett „vidéki” műsorok. Hetenként egyszer jelentkezik A vidék magazinja. Mindössze öt- ven percben kellene képet adniuk az ország nyolcvan százalékát kitevő terület életéről. Ami természetesen lehetetlen, legfeljebb felvillanthat valamit annak mozgalmas napjaiból. Nincs jobb helyzetben a Falurádió sem, hiszen naponta csak 12 perc jut számukra a Reggeli Krónika keretei között. Jellemző, hogy a rádióújságban nincs is külön feltüntetve ez a műsor, mintha nem is léteznének, a szerkesztők nevével sem lehet találkozni nyomtatásban. Miközben a bemondó neve- természetesen nlegérdemli - mindig szerepel. Látszólag ez formai kérdés, de jól mutatja az úgynevezett vidéki, falusi adások helyzetét a Magyar Rádió háza táján. Az elhangzó zeneszámok egysíkúságáról, jellegéről nem is beszélve. A falu változó élete most reflektorfénybe került. (Vita a földkérdésről, a gabonaárakról stb.). Mindig is fontos volt az ország számára, de napjainkra ez még inkább világossá vált. Vajon mikor észlelhetjük ezt a műsorpolitika megváltozásában? NÉPSZÓRAKOZTATÓ Jól sikerült a Petőfi rádió nyári, tíz hétre tervezett, új műsorrendjének nyitánya'. A Nyári zene-szó című délelőtti, négy és fél órányi blokk keretében átlagosan mintegy harmincféle kis műsorszám hangzik el. Ami önmagában még nem garantálja a sikert, de a kezdet arról tanúskodik, hogy a szerkesztők megfelelő tartalékot is gyűjtöttek ehhez a nagy népszórakoztató vállalkozáshoz. Ezenkívül bíznak az élő szó, a közvetlen megszólalás erejében. Török Mária és Petres István, a délelőtti, Béres László, a délutáni adás szerkesztői nem ígértek mást, mint könnyed, élvezetes ismeret- szerzési lehetőséget. Ha ismeret- szerzésre nem is, de egy kis kikapcsolódásra alkalmas volt A humor pódiumán Kiss Manyi, Psota Irén, és Márkus László kedves, mulatságos számainak felidézése, újrajátszása. Tudást is adott Grétsy László tanár úr a Magyarán szólva — 2percben, s egészségügyi tanácsokkal szolgál naponta dr. Frenkl Róbert a Kérem a következőt! negyedórájában. Verebes István háttérbe szorított, elfelejtett művészeket szólított a mikrofon elé a Minden ok nélkül... című műsorában, egy kis missziót is vállalva, s hallgatóinak is örömet szerezve. Lenne még mit méltatnom, de hadd dicsérjem csupán a vállalkozást, amely napjaink feszült légkörében szinte felüdülésként hat. Elsősorban természetesen azok számára, akik szabadságukat töltik, netán útközben bekapcsolják a rádiót, a nyári évszak igazi rádiós csemegéje. ÉNEKELJETEK! „Mit nektek, hegedű, zongora! Van a gégétekben olyan hangszer, hogy szebben szól a világ minden hegedűjénél, csak legyen, aki megszólaltassa!" Kodály Zoltán írta e sorokát még 1929-ben, a gyermekkarok ébresztése reményében. A rádió Éneklő ifjúság című műsora napjainkban, a kodályi hitvallást is éltetve, szólaltatja meg az ország legjobb gyermekkórusait. A múlt héten, pénteken, a kecskeméti Kodály-iskola vegyeskarát hallottuk Kiss Katalin vezényletével. Mit mondhatunk? Szebben szólt a világ minden hegedűjénél. Milyen kár, hogy lassan feledésbe merülnek Kodály bölcs szavai, intelmei, s fogyatkoznak az énekkarok, vegyeskarok, öntevékeny kórusok. Becsüljük meg a létezőket! F. Tóth Pál TÖBB EZER KÁRESETET VIZSGÁLNAK A BIZTOSÍTÓK Egyelőre felmérhetetlen a kár (Folytatás az 1. oldalról) csáról — is mozgósítottak egységeket. Tíz autóval, 50 tűzoltó dolgozott. Hétfő reggelig besegítettek lajosmizsei önkéntes tűzoltók is a megyeszékhelyen. Négy teherautóval jöjtek a honvédek, összesen hatvanan. Több vállalat — köztük a műszaki erdészet, a városgazdasági vállalat, a vízmű —1 és egy magánember ajánlotta fel darus kocsis szolgálatait. Már az elsp órákban több száz segélyhívás, kárbejelentés érkezett, amelyeket egy alkalmi bizottság sorolt. Az egészségügyi és gyermekintézmények veszélyeztetettségének megszüntetését tartották a legfontosabbnak. Azonnal mentek, ha közvetlen életveszély fenyegetett valakiket. A megyei parancsnok ezúton is köszöni a lakosság fegyelmezettségét és megértését. A legnagyobb igyekezettel sem tudtak mindenhová eljutni vasárnap este, hétfőn délelőtt. Számtalan váratlan technikai jellegű akadály nehezítette a mentést, a fák, a törmelék- kúpok eltávolítását. Súlyos károk Lajosmizsén Állandó kapcsolatot tartottak a megyei tanács ügyeletével és közvetlenül a megyei tanácselnökkel. Tegnap délelőtt kezdtek sűrűsödni a tanyai, üdülőövezeti károkról tudósító bejelentések. Közreműködtek a legfontosabb útvonalak megtisztításában. A budapesti vasútvonalon Katonatelepnél akadályozta a közlekedést egy kidőlt fa. Reggelig összesen 85 helyen avatkoztak be eredményesen. Megállás nélkül dolgoztak a mentők is. Hárman súlyosan megsérültek a kecskeméti, Csongrádi utcában, amikor egy fa rádőlt egy személygépkocsira. A lajosmizsei szociális otthonban kiesett ablakkeret sebesített meg egy idős asszonyt. Összesen tizennégyen kerültek kórházba az orkán miatt. Lajosmizse is megszenvedte az elemi csapást. Kutasiné Nagy Katalin vb- titkár szerint főként a főútvonal menti házak sérültek meg. (Csak a Hungária Biztosítóhoz 60 kárigényt jelentettek innen hétfő délig.) A közhivatalnok is dicséri a gyors és példás segítőkészséget. A Vízgép, a Vízfúró Vállalat és mindenekelőtt a Démász technikája nélkül nehezen boldogultak volna. Beszélgetésünkkor— hétfő délután —„ még nincs pontos képe a külterületi károkról, de így is katasztrofálisnak minősíti helyzetüket. A biztosítók kérései A vasárnapi szélvihar károsultjainak türelmét kéri a Démász is. Megszámlálhatatlanul sok fát döntött a kis- és nagyfeszültségű vezetékekre a vihar. Több mint száz helyen szakadt le vagy szakadt el a vezeték, sok oszlop dőlt ki. Csak a kisfeszültségű hibákról tudósító bejelentések száma meghaladja a ki- lencszázat. Noha a kimerülésig dolgoznak, mozgósították minden mozgósítható emberüket, előfordulhat, hogy egyes hibák kijavítása keddre, esetleg szerdára marad. Az Állami Biztosító megyei igazgatója, dr. Móczár József tudatja, hogy azonnal megkezdték a károk felmérését. Dolgoznak az esti órákban is. Kérik ügyfeleiket, hogy haladéktalanul jelentsék esetleges kárukat. De azonnal kezdjék meg a károk helyreállítását, nehogy egy újabb szélvihar további pusztításokat okozzon. Aki teheti, készítsen vagy készíttessen felvételt a megsérült épületrészről. Tanácsolják, hogy lehetőleg külön tárolják a megrongálódott építőanyagokat. Nagyobb károknál előleget fizetnek. Az üvegkárok kijavításáért számla alapján fizetnek. Az ÁB cascóval rendelkező ügyfelek közül azok, akiknek gépkocsiját megrongálta a vihar, a Klapka u. 34. számú épület- . ben lévő irodát keressék fel. Nagy István, a Hungária Biztosító igazgatóhelyettese is arról tájékoztatott, hogy rendkívüli intézkedésekkel segítik viharkárosult ügyfeleiket. Elmondta, hogy Akasztóról, Soltvad- kertről, Kunszentmiklósról, Lakitelek térségéből is kaptak kárjelentéseket. Emberhalál nélkül Megkérdeztem dr. Hajnal Lajosnét, a megyeszékhely főkertészét: a környezetszennyezés közrejátszott-e sok száz fa pusztulásában? A tanácsi tisztviselő szerint, sajnos, sok növény gyökérzetét megsértették a közműépítkezések során, ezek, természetesen, kevésbé tudtak ellenállni a kíméletlen széllökéseknek. De az is igaz, hogy a .vihar sok korhadt, kivágásra érett fát is elpusztított. Ezek eltávolítását eddig lakossági ellenállás akadályozta. Végül is örvendezhetünk, hogy emberhalál nélkül vészelte át a Kiskunság népe azt az ítéletidőt, amelyet még unokáink is emlegetnek majd ... Heltai Nándor 9 Földre nyomorított elektromos vezetékek az E5- ös út mentén. 9 Utcakép, orkán után (Kölcsey u. 9.) 9 Csak egy sávon közlekedhettek a kerekegyházi bekötőúton a gépkocsik. 9 Kiskunhalasi tűzoltók a kecskeméti Kupa utcában. 9 Gabonatábla Kecskemét határában.
