Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 3. AZT MONDTÁK, AZ ELSŐ AZ UTOLSÓ, MÉGIS JÖN A TIZEDIK FILMJEGYZET Folklór fesztiválért fegyelmi 9 Az olasz együttes ittrekedt... (1968) „Hosszú évek után élménydús, gazdag, változatos programok sorozatán adott újra életjelt magáról a magyar népművészet az I. Du- namenti Folklórfesztiválon. Az ünnepeken uralkodó dermesztőén hideg szél ellenére a kalocsai szabadtéri színpad nézőtere két estén keresztül zsúfolásig megtelt, a város főutcáján szorongó hatalmas tömeg pedig a táncolva felvonuló csoportokat tovább követte a menettánc útvonala után és a rögtönzött utcabálokba maga is bekapcsolódott..; A fesztivál sikere magáért beszél: bizonyította, hogy a kezdeményezés helyes volt. A kiváló rendezés és a meleg vendégszeretet pedig biztosíték arra, hogy a jövőben megismétlődő művészeti találkozók megfelelő otthonra találnak Kalocsán és Baján.” — Az idézet a Muzsika nevű folyóirat 1968. októberi számában olvasható, Vásárhelyi László méltató írásában. S a ne- * vés szakember lelkes szavai ellenére, Farkas Gábor, az első fesztivál főszervezője fegyelmit kapott, az egyik megyei vezető pedig kijelentette: „ez volt az első és az utolsó!”. Azóta eltelt több mint két évtized, s immár tizedik alkalommal rendezik meg a Duna Menti- Folklórfesztivált, melynek szervezésébe időközben Tolna megye is bekapcsolódott. A július 10-én kezdődő, népszerű rendezvénysorozat tizedik születésnapja jó apropó a visszatekintésre, a kezdetek felidézésére. Farkas Gábor — aki jelenleg az Erdei Ferenc Művelődési Központ osztályvezetője — szatyornyi megsárgult iratköteget őrizget: meghívók, újságcikkek, jegyzőkönyvek 1968-ból. —A Népművelési Intézet kezdeményezésére jött létre az első fesztivál, s a választás Bács-Kiskunra esett — emlékezik. — Én akkor a megyei tanácsnál dolgoztam mint művészeti előadó, ezért bízták rám a szervezést, amit örömmel vállaltam. Annak ellenére, hogy tudtam, a folklór szó hallatán sok vezető arca elkomorul, s holmi nacionalizmusra, narodnyikszemléletre gyanakodnak. — Csak ezért fegyelmit akkoriban már nem osztogattak. — Csak ezért nem. Ám egy ilyen rendezvénynek, abban az időben, szinte minden mozzanatát külön- külön engedélyeztetni kellett volna. S ha én az előírások szerint járok el, akkor belefulladok az adminisztrációba és a folklórfesztiválból nem lett volna semmi. így hát a nevetségesnek, teljesen feleslegesnek tartott szabályok nagy részét egyszerűen figyelmen kívül hagytam. Mindössze 47 ezer forint | támogatást kaptunk e rendezvénysorozatra, vagyis nagyon sok önzetlen segítségre volt szükségünk, hogy színvonalas lehessen a vállalkozás. És nagyon sokan segítettek is: népművelő kollégák, szakemberek, a lakosság, a kalocsai intézmények. — Mibe kötött bele a pénzügyi osztály a végelszámoltatásnál? .— A dijakra a költségvetésből egy vasat nem fordítottunk, azok is társadalmi munkában készültek. Ennek ellenére kifogásolták, hogy miért nem írattam alá átvételi elismervényt a díjazottakkal. Azután kigyűjtet- tem, hogy a résztvevők közül kinek esik a fesztivál idejére a születés- vagy névnapja, és a nagyközönség előtt felköszöntöttük őket, virággal, tortával kedveskedtünk. Ez azok közé a figyelmességek, kedves gesztusok közé tartozott, amelyek alapvetően meghatározták e rendezvénysorozat kitűnő hangulatát. A pénzügy mégis szabálytalannak minősítette a kiadásokban azt a néhány 30-40 forintos tételt. A szakemberek meg a közönség lelkesen, a hivatal meg elutasitóan fogadott szinte mindent. Eretnekségnek tartották még azt is, hogy a népművészek nemcsak kiállították alkotásaikat a fesztiválon, de árusították is. — A Művelődési Minisztérium is kitűnőnek minősítette az első folklórfesztivált. Igaz, hogy még jutalmat is kapott? — Igaz. Ugyanakkor a megyei tanácsnál fegyelmit indítottak ellenem. — Meddig tartott a hercehurca?- Két hónapig. Sokan kiálltak mellettem, ami adott egyfajta tartást a fegyelmi tárgyalások során. Vagyis úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, nem adom fel az igazamat, s nem hajbókolok sűrű bocsánatkérések közepette. S érdekes, hogy a 30-40 forintos pénzügyi kifogásokról csak a legelején esett szó. Utána már csak a felfogásom, illetve szemtelennek minősített magatartásom miatt vádoltak. A legnagyobb pofon akkor ért, amikor egy osztályértekezleten közvetlen munkatársaimmal közölték főnökeim, hogy pökhendi vagyok, fegyelmezetlen, s megkérdezték tőlük, hogy mi rólam a véleményük. Mindegyik hallgatott... — Mi történt az értekezlet után? — Néhány nappal később kaptam két 9 A franciák, akik a vegén felszívódtak ... (1968) levelet. Az egyikben az állt, hogy megszüntették ellenem a fegyelmit, a másikban meg az, hogy összeférhetetlenség címén ki vagyok rúgva, de még három hónapig számítanak a munkámra. Ez utóbbi csak azt szolgálta volna, hogy teljes legyen a megaláztatásom. így hát azonnal összepakoltam, s azzal az elhatározással vágtam be az ajtót magam mögött, hogy ide többé nem teszem be a lábam. Sokan azt hitték, arról susmo- rogtak, hogy pénzt tulajdonítottam el, azért rúgtak ki. Hogyan magyarázhattam volna el mindenkinek, hogy ez nem igaz? Csak a sajtó segíthetett volna, a nyilvánosság, de azt kemény kezek tartották ... Ennél persze fontosabb, hogy a Duna Menti Folklórfesztivál mégsem halt el: a következő esztendőben újra megrendezték. — Politikai okok nem voltak e hercehurca mögött? — Hál, nem tudom. Az igaz, hogy a gálán szólították a francia együttest, s a legnagyobb megdöbbenésünkre kiderült, hogy egyszerűen felszívódtak. Köszönés nélkül összepakoltak és eltűntek. Hogy miért, azt csak másnap kezdtük sejteni, amikor a rádió bemondta, hogy a magyar csapatok is bevonultak Csehszlovákiába. Talán ők voltak az utolsók, akiknek még sikerült elhagyniuk az országot. Az olaszok például egy időre ittrekedtek, mert repülővel érkeztek, s mire észbe kaptak, lezárták Ferihegyet. Azután itt egy akkori Petőfi Népe, amit máig őrzök. Első oldalán nagy méltató cikk a népek barátságát szolgálni hivatott folklórfesztiválról, mellette meg az MTI közleménye a csehszlovákiai bevonulásról... — Milyen különbségeket lát az első és az azóta szervezett fesztiválok között? — Hivatalos lett, profik szervezik és százszorosába kerül. Közvetlenségéből, bensőséges hangulatából valószínűleg azért veszített, mert a közönség, a lakosság csupán nézője lett az egésznek, nem résztvevője, szervezője, mint az első alkalommal. Ettől függetlenül mindig nagy élmény egy ilyen szinpompás, színvonalas fesztivál. S annak ígérkezik a most kezdődő is ... Koloh Elek Higgy neki, hisz zsaru! Manapság se szeri, se száma azoknak a produkcióknak, melyek a címükben is kiemelt zsaru szócskával igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Többnyire nem is hatástalanul. Mert a kikapcsolódásként vérre és halálra „vágyó” néző általában jól sejti, hogy a majdnem mindig rámenős, hivatásukat megszállottan űző főhősök maradéktalanul gondoskodnak igényei teljesítéséről. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségben. Az amerikai opusz rendezője, Mike Figgis mindenesetre már a legelső percekben bebizonyítja, hogy nem tartozik azok közé a — többségben levő — kollégái közé; akik élvezettel mártóztatják meg szereplőiket az erőszak-koncentrá- tumban. Az akciófilm szerelmesei persze nem először látnak ilyet, hisz nem Figgis az egyetlen, aki érzékenyebb módszereket is bevet a borzongatás érdekében. A finomabb, kidolgozottabb hatásrendszerrel játszó zsarufilmek között is külön kategóriát képviselnek azok, melyekben az üldözendő figura tulajdon^ képpen egy kolléga. A műfaj receptjei szerint majdnem biztos, hogy ő is különlegesen okos, ügyes és tehetséges, tökéletességét általában egyetlen apróság zavarja meg: a korrumpálhatóság, megvesztegethetőség. Ellentéte a Higgy neki, hisz zsaru! szimpatikus főhősének, az Andy Garda megszemélyesítette nyomozónak: Raymond Avrilának, aki dél-amerikai származású, nős, de gyermektelen, és a Los Angeles-i megyei rendőrség belső ügyosztályának legtehetségesebb munkatársa. Miközben legújabb munkáján, egy hivatali kötelességmulasztáson dolgozik, véletlenül rábukkan néhány igen meglepő, a mundér becsületével kapcsolatban álló összefüggésre. Tudomására jut, hogy Dennis Pecknek (Richard Gere), a közmegbecsülésnek örvendő,, szakmájában is elismerte rend- íörjárőrnek'lényegében áéfnnii köze „nimbüszáHóz”, pontosabban egy korrupt és nagyon sötét aláki-Foga fehérjét azonban csak akkor mutatja ki, amikor Avri- la kihallgatja. Érezvén, hogy egyre szorosabbra zárul nyaka körül a hurok, nem elégszik meg környezete gyengéd zsarolásával, hanem erőteljesebb akcióba kezd. Válogatás nélkül gyilkol, s ahogy telik-múlik az idő, egyre őrültebben, gátlástalanabbá viselkedik. A lidércnyomás akkor uralkodik el igazán, amikor Peck — a műfajban bevett módon — ellenfele feleségét is bevonja játékaiba. Ettől a pillanattól, kezdve Avrila sem képes többé válogatni az eszközökben, kénytelen ugyanolyan brutálisan válaszolni a kihívásra. A két rendőr izgalmas harca során különösen érzékletesen követhetjük nyomon a rossz oldalon álló Peck személyiségének egyre feltűnőbb torzulásait, azt a változást, amikor egy megtévedt emberből a legelvetemültebb gyilkos lesz. A színhely mindehhez mi is lehetne más, mint a már jó néhány örökbecsű mozidarabban „megénekelt” angyalok városa: Los Angeles, melynek közveszélyessége az Egyesült Államokban talán a leghír- hedtebb. A filmekből is jól ismert képet állítólag magasan körözi a való élet: a leggyengédebb látvány az utcákon másállapotban garázdálkodó fiatalok csapata. A kábítószer- és leánykereskedelem, a prostitúció a hivatásos bérgyilkosok paradicsomában szinte ártatlan kenyérkereső foglalkozásnak számít. A bűnö- » zési statisztikák szerint a rendőrség ebben az apokaliptikus és gyönyörűséges városban alig csinál valamit. Ezek után nem csoda, ha a filmesek közül egyre többen választják akciómozijaik és krimijeik stílusos és nagyon dekoratív környezetéül. A Los Angelesről készült gyönyörűséges képsorok e filmmel is gazdagodnak, ugyanis az a John Alonzo fényképezte, aki a többi között például Coppola Kínai negyedét is „lencsevégre kapta”. A legfrissebb amerikai zsarufilm — kezdőnek számító, nálunk teljesen ismeretlen nevű rendezőjével — a nyár legigényesebb zsarumozijai közé tartozik. Károlyi Júlia ŰJ KÖNYVEK: Halász Előd: Magyar—német kéziszótár. 17. kiad. (Akadémiai K., 295 Ft) — Elias Canetti: A hallás iskolája. (Emlékezések) (Európa, 140 Ft) — Ira Levin: Csókoltat a halál. (Maecenas, 99 Ft) — Szabó Lőrinc: Bírákhoz és barátokhoz. (Magvető, 110 Ft) — Lesestoffe Deutsch. Die ausgefallene Geschichte. (Lektüren zu Themen 3.) (Téka-Kultúra, 59 Ft) — Alfred Einstein: A zenei nagyság. (Mérleg) (Európa, 60 Ft) — Rachel Field: Az élet újra szép. (Közgazdasági—Minerva, 160 Ft) — Lehoczkyné Kollonay Csilla: Alanyok és viszonyok a vállalaton belül. (Közgazdasági és Jogi K., 152 Ft) — Bakai —Kella—Takács: Motorok, segédmotorok tankönyve. (Műszaki K., 95 Ft) — 111. (Mezőgazdasági K., 1200 Ft) — Katona Szabó Iván: A nagy remények kora. I—II. (Tények és tanúk) (Magvető, 150 Ft) — Jerzy Kosinski: A festett madár. (Európa zsebkönyvek) (Európa, 70 Ft). 5 Iránvjelző A kánikula hatásai a közlekedőkre A kánikulának fiziológiai és pszichológiai hatása ugyanúgy érvényesül a gépjárművezetőkön, mint minden más emberen. A létrejött állapot azért veszélyes, mert a közúti forgalomban való részvétel, a gépjárművezetés minden zavaró tényező nélkül is veszélyes. Amíg a strandon fekvő ember esetében nem okoz semmiféle bajt, ha néhány másodpercre — akár egy-két órára is „elpilled", a szeme lecsukódik, addig a forgalomban 80 kilométeres sebességgel haladó gépkocsi esetében súlyos baleset forrása lehet. Ezért nyáron — ha lehet — inkább hajnalban vagy este utazzunk, autózzunk. A gépkocsik haladásához szükséges hajtóerőt a belsőégésű motorok adják. A motor úgy és akkor működik, ha tüzelőanyagot — benzin, gázolaj, gáz — és levegőt juttatunk az égéstérbe, hengerbe. Sajnos a hőenergia egy része alakul csak át „mozgássá”, a többi a kipufogórendszeren eltávozik, illetve fűti a motort és a sugárzó meleg a motorteret. Könnyen belátható, hogy ha külső hőmérséklet — a hűtő levegő — 30 Celsius-fok körűi mozog, jóval melegebb lesz a motortérben, mint télen. Jó néhány szerkezeti elem vagy segédanyag olyan mértékig meglágyul —t— például elektromos szigetelések —, hogy működésképtelenné válik a gépkocsi. Az ilyen zavar akkor gyakoribb, ha hozzá nem értő, lelkiismeretes ember „gányolja” a kocsit és nem javítja. A gépkocsink szerelőjét ugyanúgy ismernünk kell, mint az orvosunkat. Ez a „kapcsolat” is bizalomra épül. Az aszfalt útburkolat kánikulában elérheti a 60-70 Celsius-fok hőmérsékletet. Gondoljuk el, hogy ezen a forró úttesten súrlódva kapaszkodó gumiabroncs milyen meleg lesz, a benne lévő tömlővel együtt. E nagy igénybevétel hatására következik be a legtöbbször a „durrdefekt”, főleg akkor, ha már „lefutott” a gumiabroncsunk. Saját és a közlekedő társaink érdekében is kell, hogy gondunk legyen a kerékköpenyek időben történő kicserélésére, mert a „durrdefekt” a nehezen — néha nem is — védhető súlyos baleset forrása. Az életben igen nehéz lenne a sorsunk, ha nem ismernénk azokat, akikkel élünkf dolgozunk. Az ismerőseinknek núr előre ismerjük a reakcióját, a legkülönfélébb helyzetekben. A közlekedő partnerek megismerése, felismerése könnyebb is meg nehezebb is, mint a munkatársainké. Könnyebb azért, mert az igen összetett emberről csak egy „szűk szeletet” kell megismerni, azt hogy közlekedés közben milyen viselkedésre számíthatok. Nehezebb azért, mert a „megismerésre” rövid idő áll rendelkezésre és az „általa adott” információ, az arcra és arckifejezésre és a gépkocsi mozgására szorítkozik. Vizek és veszélyek A tavakat, folyókat, egyéb vize-' két kora tavasztól késő őszig a felüdülést, kikapcsolódást, pihenést keresők ezrei népesítik be. Már nem csak az évi szabadságot és hétvégeket töltik szívesen a különféle vizek mellett, hanem egyre nő azoknak a száma, akik a napi munka előtt vagy netán után néhány órát úsznak, eveznek vagy horgásznák, ami az egészséges életmód szempontjából feltétlenül örvendetes. Közülük sokan ismerik és be is tartják a fürdés és a vízi közlekedés szabályait, sokan azonban még a legalapvetőbb előírásokkal sincsenek tisztában. papunkban — e rovatban is — évről évre felhívjuk olvasóink, figyelmét a vizek veszélyeire, közöljük a legfontosabb tudnivalókat, hogy ezzel is a balesetmegelőzést szolgáljuk. Az országban az utóbbi években évente 300-350 személy számára későn érkezik a segítség, mert figyelmetlenek, gondatlanok, könnyelműek voltak, nem ismerték fél időben a vizek veszélyeit. A múlt évben megyénk különféle vizeiben összesen tizenheten vesztették életüket, 1988-ban tizenkilenc volt az áldozatok száma. A természetes Vizek veszélyessége közismert. Még az egyébként szabad, nem tiltott helyen történő fürdés, úszás közben is előfordulnak balesetek. 1989-ben a legfőbb veszélyt a Duna jelentette, különböző szakaszain öten fulladtak vízbe. A Dunavölgyi Főcsatornában kettő, a Kígyós-csatornában egy, a Holt-Tiszában egy, a Szelidi-toban egy személy vesztette életét. A kecskeméti szabadidőstrandon is történt vízbe fulladás. A tragédiákat leggyakrabban a felhevült testtel történt vízbe ugrás, az úszni nem tudás, az alkoholos befolyásoltság, a veszélyes vizekben tiltott helyen történő fürdés, a vízi járművek — csónakok — túlterhelése, a mentőeszközök hiánya idézi elő. Néhány alapvető jó tanács: ne fürödjünk teli gyomorral, ittas állapotban, kábultságot előidéző gyógyszer bevétele után. Napozás után lássú mosakodással hűtsük le magunkat. Ismeretlen vizeknél tájékozódjunk a víz mélységéről, az esetleges víz alatti akadályokról, a meder alakulásáról. Vegyük figyelembe a rendellenes vízmozgásokat is. Soha ne ugorjunk ismeretlen vízbe. Tíz éven aluli — úszni nem tudó — kisgyermekek csak felnőtt kíséretében fürödhetnek a szabad yizek- ben. Tilos fürödni hajóúton, hajókikötők, lekötőhelyek és hajóállomások területén, hajóutat jelző bóják és — vitorláshajók kivételével — nagy hajók, úszó munkagépek, úszómu- vek 50 méteres körzetében. Szintén tilos a fürdés a hidak, a zsilipek, a vizkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelöhelyek, valamint vízi munkák 100 méteres körzetében. A Balatonon vízi jármű kísérete nélkül tilos fürödni a déli oldalon a parttól 1000 méternél, az északin pedig a parttól 500 méternél nagyobb távolságban. Ismerni kell a viharjelzéseket és ilyen jelzések észlelésekor a parttól legfeljebb 100 méteres távolságban szabad fürödni. A strandokon, kijelölt fürdőhelyek többségében viszonylag köny- nyebb a helyzet, mert az előbbieken úszómesterek, az utóbbiakon mentőőrök figyelnek a fürdőzők biztonságára. Tanácsaikat, felszólításaikat indokolt megfogadni. A bajbajutottak megsegítésére különböző mentőeszközök állnak rendelkezésre, ezeket bárki igénybe veheti, aki a veszélyt észleli és a mentésre alkalmasnak érzi magát. Az illetékes tanácsok a rendőri szervek bevonásával évről évre kijelölik a természetes vizek partjain azokat a helyeket, ahol szabad strandolni, fürödni. Saját érdekünkben áll, hogy figyelembe vegyük a kijelölt helyeket, amelyeket megfelelő táblákkal jeleznek. Fontosak a vízi járművek közlekedésére vonatkozó szabályok is. Elindulni és haladási irányt változtatni csak úgy szabad, hogy az a vízi közlekedés más résztvevőit ne zavarja. Keresztezés esetén a jobbról érkező csónaknak van elsőbbsége. Menetben levő hajó útját 300 méternél, hordszámyas hajó útját 1000 méternél kisebb távolságban keresztezni, továbbá menetben levő hajót 30 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos. Csónakkal a fürdőzőket legalább öt méter távolságban kell kikerülni. Csónakok a Balatonon — a 10 négyzetméter vitorlafelületű vitorlás csónakok kivételével — csak a parttól számított egy kilométer szeles vízterületen közlekedhetnek. A Dunán és a Tiszán — a mellékágak és a víztározók kivételével — tilos szörfözni. Vízisízni csak jó látási viszonyok mellett, mentőmellény használatával szabad. A vontatóhajón a vezetőn kívül kísérőnek is kell tartózkodni. Fürdőző személyt húsz méternél kisebb távolságra nem lehet megközelíteni vizisível. A vízi tragédiák megelőzésének legfontosabb eszköze azonban az úszni tudá^, a különböző előírások, szabályok ismerete és megtartása. Dr. Ábrahám István Kerékpárosok figyelmébe A kivjlágítatlan, prizma nélküli kerékpár a gépkocsi tompított fényszórójának fényénél legfeljebb 37, távolsági fényszóró használata esetén legfeljebb 75 méter távolságból válik láthatóvá. Ha a kivilágítatlan kerékpáron Hátul vörös prizma is van, az értékek 60, illetve 95 méterre növekednek. Ha ezt a kerékpárt prizmával és fényvisszaverő fóliával is felszerelik, tompított fénynél 130, országúti fényszórónál 180 méterről már látható. Ha vezetőjének ruháján fényvisszaverő öv van, 150, illetve 260 méterről észlelhető. A kivilágított kerékpár már 500 méter távolságból jól látható. A kerékpár láthatóságát a szembejövőjármű fényszórójának vakító hatása jelentősen rontja. Általában akkor a legkedvezőtlenebb a helyzet, amikor a szemből jövő jármű az előttünk haladó kerékpárral egyvonalba ér. Mind a hátsó vörös prizma, mind a jármű kivilágítása szükséges, mert a kettő egymást kiegészíti. Legkedvezőtlenebb, ha a szemből jövő távolsági fényszóróval, a kerékpárt követő pedig tompítottál halad. Ilyenkor a kivilágítatlan kerékpárt csak 16—20 méterről lehet meglátni. A kivilágított kerékpár ilyenkor 110 —410 méter közötti távolságból már látható. 4
