Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-28 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 28. UAJMERijl. AZ OPERÁCIÓ A BETEG IS ÉLETBEN MARAD Belső átszervezés a Kunság Volánnál Támogatják a kisiparosokat A stratégiai cél: felszámolni az alacsony hatékonysággal dolgozó üzemeket, természetesen nem radikálisan, hanem kellő megfontoltsággal és türelemmel. Ezt Friedrich József, a Kunság Volán műszaki igazgatóhelyettese fogalmazta meg, amikor a vállalat rövid távú terveiről beszélgettünk. — Felismertük azt a régen hangoztatott és elkoptatott, de mindenképpen megvalósítható jelmondatot, hogy kialakítsuk a dolgozókban a tulajdonosi szemléletet. Ezért olyan önelszámolású gazdasági egységeket, korlátolt felelősségű társaságokat hozunk létre, amelyek önállóan, felelősséggel, jelentős bevétellel dolgozhatnak, s tagjai természetesen az anyagi javakból is részesedhetnek. Ennek a felismerésnek nemcsak törvényes alapja, hanem lehetősége is van, ugyanis július l-jétől életbe lép a közlekedési törvény, amely ha nem is korlátlan, de igen sok bővítési lehetőséget kínál a Kunság Volán kft.-i, illetve önelszámolsú egységei számára. Erről a következőket mondta az igazgatóhelyettes. — A törvény előírja, hogy öt tehergépkocsival rendelkező szállító kisiparosnak járműveit telephelyen kell tartania. A telephely megjelölés nem egyszerű tárolás, hanem szigorú műszaki, tűzrendészeti, őrzési előírások betartását jelenti. Mi felajánlottuk telephelyeinket, ahol — természetesen elválasztva a mi járműveinktől a kisiparosok tárolhatják gépkocsijaikat. Emellett — miután a lakóterületeken nem lehet korlátlan ideig várakozni a kisiparosok gépjárművei telephelyeinken parkolhatnak, kellő ellenszolgáltatás ellenében. Alkalmat terem- .tettünk az átszervezés során a törvényben előírt alkatrészek beépítésére, mert hiszen rendelkezünk korszerű műhelyekkel, ahol főleg tehergépkocsikat, autóbuszokat javitunk, s megvalósíthatjuk a fődarabcserét. Nagyon jelentős a Kunság Volán részéről ez a fajta felajánlkozás. A legtöbb autójavító műhely csupán mezőgazdasági járművek és személygépkocsik, kisebb teherautók felújításával, javításával foglalkozik. A nagyobb járművek — autóbuszok, pótkocsis szerelvények — fődarabjainak cseréjéhez azonban speciális berendezések, hozzáértő szakemberek szükségesek. Különösen áll ez az autóbuszokra, ugyanis az utóbbi időben a magán-autóbuszok száma jelentősen növekedett, s talán a tulajdonosok nem gondolkodtak azon, hogy a kötelező műszaki szemlét, nagyobb javításokat — amelyek ellenőrzéséről a közlekedési felügyelet szakemberei gondoskodnak — hol végeztessék. Van azonban más is, amellyel a Kunság Volán a „konkurencia” — mert mi mást jelentene számukra a teherfuvarozó vagy személyszállító kisiparos — segítségére siet. — Úgy döntöttünk, hogy egyéb közlekedési szolgáltatásokkal támogatjuk a kisiparosokat. Segítünk a menetlevél, a statisztika, a számlázás ellenőrzésében, a fogyasztásmérésben, az elszámolásban, az energia- mérleg elkészítésében. Mindezek a kisiparosok számára is szükségesek, s nem tartom valószínűnek, hogy ezek elkészítését profi módon ismerik. A vállalat belső átszervezése részlegek szerint megkezdődött, s a korábbi szolgáltatások mellett — menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, teherfuvarozás, autómentés, daruzás stb. — újabbakat kívánnak megteremteni. — A formákról még nem döntöttünk. Az természetes, hogy a hivatásforgalmi autóbusz-közlekedést nem lehet vállalkozásba adni — annak ellenére, hogy már van ilyen is —, ez nem lehet üzleti elv. Más tevékenységeknél a vállalkozási formák széles skálájának elterjesztését tartjuk fontosnak. A vállalatnak szüksége van rá, hogy részt vegyen a versenyszférában, de a támogatási formában is. Példaként említem: a vállalat telephelyein lévő javító műhelyeket, amelyek nyilvánvalóan felesleges kapacitásukat magántulajdonosok gépjárműveinek javítására fordíthatják, ám a menetrendszerű autóbusz-közlekedést csak állami támogatással lehet üzemeltetni. A korábban nagyon is homogén vállalat egyre szélesebb körben igyekszik megfelelni a kor gazdasági követelményeinek. A kft.-k mellett két vegyes vállalat is alakulóban van. Az egyik a Frikus Kecskemét — magyar—osztrák — Szállítási Kft., amely kizárólag nemzetközi fuvarozást végez. A másik, ugyancsak magyar—osztrák, vegyes vállalat a járműalkatrész-felújításra specializálódik. Ez utóbbi igen jelentős vállalkozásnak ígérkezik. A Kunság Volán — akárcsak a hasonló szállítási vállalatok — az átalakulás nehéz hónapjait éli át, amely egyáltalán nem nevezhető sétagaloppnak, inkább olykor kínos, fájdalmas operációnak. Esetükben remélhetőleg így módosul a régi mondás: az operáció is sikerült, és a beteg is életben maradt. Gémes Gábor SZERENCSÉS FÉLEGYHÁZI VÁLLALKOZÁS»"*"«'! • V friss tojást azonnal a megrendelőhöz szállítják. • A telepvezető a tenyész.állományt vizsgálja. A MUNKÁLTATÓ NEM ÉRDEKELT A MUNKAVÉDELEMBEN Le fűrészelt ujjak — Lángoló ember Üzemi balesetek Bács-Kiskunban Ezren felül van azoknak a baleseteknek a száma, amelyek az idén, munka közben történtek Bács- Kiskun megyében. Csupán áprilisig további 185 olyan balesetet is jeleztek az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei felügyelőségének, amely közúton érte a szóban forgó embereket, amikor dolgozni mentek. Mellélépett, leesett, megbotlott, figyelmetlen és óvatlan volt: legtöbbször ezek az okok állnak a sérülések és — nemegyszer — a halállal végződött egyéni tragédiák mögött. — Több mint ezer baleset... és csupán áprilisig! Ennyi az addig megvizsgált, lezárt ügy. Melyek rázták meg legjobban?— kérdezem Gergely Imrétől, a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetőjétől. — Lehet rangsorolni közöttük, ez súlyosabb, ez könnyebb baleset—válaszolja—, valójában mindegyik megrázó. A visszatérő tanulság, szinte mindegyiknél, hogy meg lehetett volna előzni valameny- nyit. A magasban végzett munka jelenti ma a legnagyobb veszélyt! Tudták ezt a Kecskeméti Konzervgyár Szolnoki úti telepén, a sterilizálóüzemben április 18-án gépjavítást végző dolgozók is, mégsem vigyáztak a közelükben elhaladó Váczi Károly betanított munkásra. Épp akkor, amikor odaért, 4,80 méter magasból leesett—s a koponyáján megsebesítette— egy 40 kilogrammos fogaskerék. Megdöbbentő volt hallani később a szerelőktől: „ . . .nem számítottunk rá, hogy valaki erre jön!" — A gyárban elmondták — vetem közbe —, hogy Váczi Károly már nincs életveszélyben. Viszont a tanulság — jobban vigyázni saját testi épségünkre és másokéra is — változatlan. Milyen mulasztások vezettek még balesethez az idén? — Ifiú Szóród Péter csoportvezető április 3-án a Mizse Fa- és Fémipari Szövetkezet kunbaracsi műhelyében — szerszámvédő burkolat nélkül — próbamarást akart bemutatni dolgozótársainak. A feladat az lett volna, hogyan kell háromlábú székhez ülőlapot készíteni. Ám a munkadarab megcsúszott, jobb keze a marógép szabadon forgó késeinek ütközött, amelyek levágták három ujját. Gáspár Gábor betanított fűrészgépkezelőt Lajos- mizsén egy faárukészítőnél érte sérülés. Rönköt vágott, s — szemtanúk elmondása szerint — hüvelykujja kivételével, négy másik ujját elfüré- szelte. Rajta még segíthettek az orvosok, nem úgy, miniJuhász Lásdmi akj^a MÁV Kecskeméti Pá- lyalenntartasi Főnöksége telephelyén történt üzemi baleset következtében vesztette életét. Február 15-én egy 200 literes vashordóban kátrányt melegített, azzal a szándékkal, hogy az edényben lévő maradékot kiönti. A kiöntés azonban balul végződött. A hordóból kifolyó kátrány meggyulladt, ráfröccsent a szerencsétlen ember testére, és olyan súlyos égési sérülést okozott, hogy március 7-én a kórházban meghalt. — Talán ha nem egyedül, hanem másodmagával dolgozik, elkerülhette volna a halálos balesetet. Hiszen a vasút egyébként is veszélyes üzem ... — Valóban, erre mutat P. Kovács László esete is — szintén a kecskeméti vasútállomáson. Bár ez a baleset még szeptember 8-ára nyúlik vissza, tanulságos lehet a hasonló munkakörben dolgozók nak. Mint a Kunság Volán Vállalat éjjeliőre, az árufeladó raktár mellett elhaladva, leesett a vágányra. Fejét a sínszálba ütötte. Kórházba vitték. S bár halálához később, október 21-én közvetlenül nem ez a fejsérülés vezetett, hanem tüdőgyulladás, az üzemi balesetnek ebben mégis meghatározó szerepe volt. Valószínűleg nem következik be a tüdő- gyulladás, ha a baleset miatt nem kell hosszan ágyban feküdnie. — A baj nem jár egyedül. Milyen további balesetek figyelmeztetnek még arra, hogy a megelőzés (lenne) a legjobb út a testi épség megőrzéséhez? — Csernák Péternek, az Izsáki Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme segédmunkásának február 7-én az életébe került, hogy hiányzott egy csavar abból a targoncából, amelyen rajta ült. Nem szállt le az üzemképtelen állapotban, traktorral vontatott gépről, s mielőtt a javítóműhelybe értek volna, megtörtént a baj. A targonca futóművéből kiesett egy csavar, emiatt kiszakadt a futómű, Csernák Péter pedig munkagépével együtt felborult. Az maga alá temette. Olyan súlyosan megsérült, hogy a 25 éves férfi a helyszínen életét vesztette. Két kiskorú gyermek maradt utána. Még ma is élhetne, ha a hibás targoncát autóra téve szállítják be! — Az elmondottak megerősítik bennem azt a gyanút, hogy az emberekben mintha gyöngülne a kötelező elővigyázatosság. Talán tévedek? — Sajnos nem. Vörös Ferenc, a Kalocsai Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat autóvezetője az év elején szolgálati ügyben Kecskemétre tartott, gépkocsival. Szabálytalan előzés következtében egy teherautónak ütközött, s a helyszínen életét vesztette. A magasból való leesés évente két-három ember életét oltja ki a megyében. Az egyik idei áldozat Búzás Balázs kőműves. Kőművesmunkához használt létraállványról zuhant le, két méter magasból, a mi véleményünk szerint azért, mert az állványról hiányzott a nagyobb biztonságot nyújtó kilépőszint. A kőműves másnap a kórházban meghalt. Veszélyes a palatető is. Nem teherbiró, rejtett repedések is lehetnek rajta. Mégis egyesek, gondolkodás nélkül, ráállnák a szélére is. Csoda, hogy aztán nincs szerencséjük ...? — Nyugat-Európában, azt hallani, jobban vigyáznak a dolgozók testi épségére és életére. Mivel magyarázza ezt? — Ott előbbre tartanak a munkavédelemben. Biztonságosabban kialakítják a munkakörnyezetet, többet költenek például az építkezéseken megfelelő állványzatok felállítására. Európában tönkremenne egy vállalkozó, ha az alkalmazottját halálos üzemi baleset érné, annyi pénzébe kerülne. Nálunk az állam fizet minden anyagi jóvátételt, így a munkáltatók nincsenek érdekelve a biztonságos munkahelyi környezet létrehozásában. Mintegy nyereségnek tekintik azt a pénzt, amit ezen megtakaríthatnak. Vajon, nyereség-e az özvegyek, a hátramaradottak fájdalma és vesztesége, s az, hogy az állam „lép elő" eltartóként? Az emberi életen és a testi épségen nem szabad spórolni — hívta fel végül a figyelmet a szaporodó balesetek kapcsán Gergely Imre —, ami természetesen nem zárja ki az egyéni védelmet sem! Kohl Antal Kiskunfélegyházán, a bábolnai baromfikeltető állomás helyi üzemének közelsége adta az ötletet a húshibrid—tenyésztojástelep felállítására a szomszédos Lenin Tsz- belieknek. Szecsődi József, az első telepvezető és munkatársai nagy szakértelemmel teremtették meg a működés feltételeit. Olyan technológiai fegyelmet tartottak kezdettől fogva, hogy már a legelső időszakban a megyei átlag alá szorították le az elhullási arányt. , Az elmúlt néhány év alatt bebizonyosodott, hogy szerencsés a vállalkozás. A keltetőüzemtől ugyanis a világon mindenütt — Recept lapszerkesztőknek ■ Több az újság, mint amennyit a piac meg tud tölteni hirdetéssel nyilatkozta az egyik nagy amerikai reklámügynökség vezetője a Wall Street Journal hasábjain. Ha csökken a hirdetés, kisebb a bevétel. Ha nincs elég pénz, esik a lapok példányszáma. Az újságcsinálás e jól ismert tünetét vajon hogyan kezelik a tengerentúlon? Az amerikai recept szerint reménykedni kell abban, hogy a gazdasági fellendülés elkövetkezik. De addig is, jó cikkekkel kell megtartani az olvasókat. Ilyen egyszerű... A másik javallat: el kell zavarni a menedzsereket, mert azok nem az olvasók, hanem a politikusok és a pénzemberek érdekeit tartják szem előtt. Az USA Today szerint viszont ideje abbahagyni az olvasók „etetését”, azaz semmiben sem kell állást foglalni, aki fizet, az döntse el, hogy „jobb- vagy baloldali szempontból fontos-e a szóban forgó esemény”. A vita zajlik, a lapok példányszáma esik, még a nagynevűeké is. A másutt modellnek tekintett sajtóról tehát kiderül, hogy a helyét és szerepét keresi. Milyen legyen hát ezek után a sajtó? Craig Ladwig, az egyik kiterjedt napilaphálózat igazgatója szerint: „Az újságnak az olvasók szempontjából mindennapos vendégnek kell lennie, akit azért hívnak meg, mert tájékozott, történeteket mesél emberekről és eseményekről. Ha nem ilyen, más vendég után néz a nyájas olvasó, és nem is kell messzire mennie, minthogy a házába már be is telepedett — a televízió.” Győzött a Tetra 82-es ahová eljut a híre — szívesen vásárolják a Tetra 82-es hibrideket. A Tetra 82-es tyúkok kilenc hónap alatt egyedenként 155—165 te- nyésztojást tojtak, holott ezeknek a húshibrideknek a legfőbb erényük az ízletes húsuk, és nem a magas tojásszám. Napjainkban Szűcs Gábor a telep vezetője, aki folytatta a jó hagyományt. O és munkatársai sikere, hogy a szövetkezet tenyésztele- pe, a tojótyúkok számához viszonyítva, legelső lett az országban a tenyésztojás-termelésben. A bábolnaiak nemrég kitüntető oklevéllel ismerték el a Lenin Tsz telepének teljesitményét. Amikor letelik a kilenc hónap, a tenyésztojástelep tyúkjait és kakasait a baromfivágóba viszik. Helyüket fertőtlenítik, majd újabb, saját nevelésű tenyészállománnyal népesítik be a tojóházakat. A telepen dolgozók kerésete a jövedelmezőségtől függ. Eddig a vállalkozás nyereséges volt. (Kép és szöveg: Némedi László.) Drogéria a természetgyógyászat híveinek Vegyes vállalat a telekommunikáció fejlesztésére A Műszertechnika Rt. és a svéd Ericsson konszern megállapodott abban, hogy rövidesen vegyes vállalatot alapít a magyar telekommunikáció fejlesztésére. Az alapítandó új cég, fő profilja a városi cs körzeti központi telekommunikációs hálózatok speciális elemeinek gyártása lesz. Az Ericsson a hírközlési ipar egyik legjelentősebb vállalata, 80 országban hetvenezer alkalmazottat foglalkoztat. Tavalyi árbevétele 40 milliárd svéd korona volt. A magyar piacon több mint húsz éve van jelen, ám eddig ilyen szoros együttműködést egyetlen magyar céggel sem tudott kialakítani. A Műszertechnika Rt. elektronikus eszközök és számítógépek fejlesztésére, gyártására és forgalmazására alakult 1981-ben. A kisszövetkezetként indult cég most 400 dolgozót foglalkoztat és magánvállalkozásként működik. Vállalatai a világ öt országában üzemelnek, tavalyi árbevétele 3 milliárd forint volt. Reneszánszát éli a természetgyógyászat. A gyógyszertárakban is egyre többen megfordulnak, akik nem a tablettákat keresik. Ez adta az ötletet a szabadszállási gyógyszertári asszisztensnek, Jávorkáné Lukácsi Máriának. A község központjában bérelt üzlethelyiségben újrakezdési kölcsönnel és családi segítséggel alakította ki drogériáját, amiben gyógyteá- kat, füszcrkülönlcgességeket, babaápolási cikkeket, gyógyászati segédeszközöket (a csuklószorítótói a lúdtalpbetétig), gyógvkozmetikumokat árul. A Herbaria- és Natura-készítményekhez, valamint a fogyókúrázóknak, szójakedvelőknek is ad tanácsokat. Ügy tűnik, lassan-lassan a butikosokon és presszósokon kívül más vállalkozók is bátorságra — s nem utolsósorban anyagi erőre! — kapnak a vidéki városokban és kisebb településeken (nemrégiben kecskeméti magángyógyszertárak nyitásáról adtunk hírt). Talán mégis reménykedhetünk, hogy a fogyasztók jobb ellátása egyszer a „végeken” is valóság lesz. (Kép és szöveg: Mchcsi Éva) j.
