Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-28 / 150. szám

1990. június 28. • PETŐFI NÉPE • 5

KISKUNSÁGI CSILLAGÁSZ A VATIKÁNBÓL (2.)

Lángos csillag állt felettünk ?

— Noha egyházi iskolába jártam, mindig fejcsóválva olvastam József Attila Betlehemi királyok című versének harmadik sorát: „Lángos csillag állt felettünk.” Mit mond a természettudós az egyházi kiadványokban is olvasható történetről?

Páter Teres(csényi) Ágoston várta a kérdést. Fényképet is hozott magával a castel gandolfói csillagda asztronómu- sa annak bizonyítására, hogy valóságos történet Máté elbeszélése a betlehemi csillagról.

Időszámításunk előtt született Jézus?

A Jupiter és Szaturnusz együttállásáról természetesen nem Jézus megtestesülésekor készítettek felvételt. A bécsi Uránia Planetáriumban 1967- ben rekonstruálták és örökítették meg az égbolt I960 évvel korábbi, Jeruzsálemből feltáruló látványát.

— Már elnézést, kedves páter, ponto- sítanom kell: 1967 éve.

— Éppen tudatni akartam; a bibliai história tudományos elemzésénél abból kell kiindulni, hogy az isten fia időszámításunk előtt hat-hét évvel kezdte meg földi létét. Vagyis korábban, mint ezt másfél évezreden keresztül tudni vélték.

— Másfél évezrede? Lassan kétezret írunk.

— Igen, de elsőként csak a hatodik században kötötte pontos időponthoz Dionysius Exigenus római tudós a jú- deai eseményeket. Kis hiba csúszott számításaiba.

— Mivel bizonyítják e számunkra szenzációs megállapítás, következtetés hívei igazukat?

— Az ásatások, a korszerűsödő tudományos feltárások révén sokkal többet tudunk az emberiség történetéről elődeinknél. A Biblia is tárgyalja a jú- deai gyermekgyilkosságokat. Ä hataloméhes, trónját féltve testvéreit is le- gyilkoltató Heródes király megrettenve az új Messiást hirdető jövendölésektől, „a mágusoktól megtudott időknek megfelelően” megparancsolta a két évnél fiatalabb csecsemők kiirtását. Ámde biztosan tudjuk: Heródes időszámításunk (Krisztus) előtt 4-ben meghalt. Számoljunk csak . . . Augustus császár jegyzőkönyveit 1937-től tanulmányozhatja tudósok szélesebb köre, hála londoni kiadásuknak. Időszámitásunk előtt 7-ben vagy 8-ban volt ezek szerint a Lukács evangélista által említett első — amely miatt József is elment Názá- retből Betlehembe, hogy bevallja magát Máriával, várandós feleségével.

Látszólag megállt a betlehemi csillag

— Eszerint a Jeruzsálemből nézve pontosan Betlehem fele mutató lángos csillag is korábban tűnt föl az égen, mint hittük, gondolták?

— Századunk elején kerültek elő a babiloni Marduk templom romjai alól az ott működő csillagász papok, a mágusok ékírásos naptárai, előrejelzései. Az égi jelenségek kiszámításával és csillagjóslással foglalkozó papok már jóval Krisztus megtestesülése előtt tudták, hogy a Halak csillagképében — a közkeletű időszámításnál maradva — i. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz kilenc hónapig együtt áll. Ez az állatövi fénysáv akkoriban éppen Júdea délkörében feküdt. Az ilyen együttállás ritka jelenség, érthetően felkeltette a csillagászok érdeklődését. Az említett évben többször is — május 28-án a keleti, november 12-én a nyugati fordulóponton és szeptember 15-én a közös esti felkeléskor látszólag megállt a Jupiter és Szaturnusz, azaz a betlehemi csillag.

— József Attilát igazolják a modern csillagászat utólagos mérései, számításai is?

— Csak a hódolók megnevezésében tévedett, elfogadva az egyházi liturgiákban is előforduló háromkirályok

megnevezést.

Nem királyok; tudós papok

— Kik hódoltak a Messiásnak vagy annak vélt új jövevénynek?

— A Marduk templom csillagász papjai, akik mintegy a helyszínen kívánták tanulmányozni az égi jelenséget és a jövendölés bekövetkezését. A Biblia is bölcseknek nevezi őket.

— Az ördög ügyvédjeként meg kell kérdeznem: szakmailag elfogadhatók-e a vámos (adószedő) Máté evangéliumának csillagászati közlései?

— Az evangéliumban olvasható csillagászati szakkifejezések fordításának ellenőrzésére tanulmányoztam régi görög és főleg szír szövegeket. A csillag felkelését és „megállását” Geminos és Pto- lemeus is említi. Az új, Jeruzsálemben 1985-ben kiadott egységfordításban sikerült pontosan fordítani és magyarázni Máté szövegét. Elsődleges forrása a mágusok elbeszélése volt, akik a személyes élmény hitelével beszélték el a történteket. Csak ők beszélhettek a „csillagról” ilyen pontos szakkifejezésekkel.

— Okkal tételezhető fel Máté és a babiloni mágusok találkozása?

— Már a két nagy ószövetségi próféta, Ezekiel és Dániel is Babilonban dolgozott. Őskeresztény műalkotások is ábrázolnak mágusokat. Széles körben elterjedt Bielám jóslata: „Csillag kel föl és király születik Jákob házából”. Azt is tudták, hogy Jézus megtestesülésének éveiben új világhónap kezdődik. Akkoriban haladt át ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség pontja a Kos jegyéből a Halak jegyébe, ami egy új világkorszak kezdetét jelenti.

— Abban a reményben köszönöm a szenzációs tájékoztatást, hogy kiskunfélegyházi előadása írásos vázlatának segítségével sikerül pontosan visszaadnom megállapításait, bizonyítékait. Minderről szívesen olvasnánk részletesebben is.- Figyelemre méltó Konradin Ferrari bécsi professzor több mint két évtizede Bécsben megjelent munkája. Budapesti kiadók kérésére magam is ösz- szefoglalom a betlehemi csillagra vonatkozó ismereteimet. Bár még nincs szerződés, bízhatunk a könyv jövő évi megjelenésében.

Heltai Nándor

„felépíthetnénk az altern a tív

MŰVÉSZETEK HÁZÁT...”

Kecskeméti nomádok

„Kecskemét ismert amatőr színházi csoportja, a Pótszék Színpad, fennmaradása érdekében egyesületté alakul. Erre a lépésre a művelődési intézmények nagy részének közömbössége és elutasító magatartása miatt került sor. A Pótszék Színpad Egyesület ezúton kér támogatást mindazoktól a természetes és jogi személyektől, akikben még él a kultúra iránti igény, és anyagi lehetőségük, szándékuk van annak kifejezésére. Segítségüket az alábbi címen és telefonszámon várjuk: Mózes István, Kecskemét, Árpád krt. 21., IV/51. Tel.: 27-657...”

Ezzel a rövid felhívással fordult nemrégiben Kecskemét lakóihoz a Pótszék Színpad vagy új nevén Pótszék Színpad Egyesület. A dolgok hátteréről, a társulat helyzetéről és jövőjéről a művészeti vezetővel, Mózes Istvánnal beszélgettünk.

— A Pótszék Színpad öt éve alakult. Akkoriban az Ágrikon KISZ- klubjában kaptunk helyet, ott tartottuk a próbáinkat. Azután — hogy a változások a KISZ-t is elérték — próbaterepi nélkül maradtunk. A hazai közművelődés közben eljutott a mai szerencsétlen helyzetig. A kultúrházak régi patronáló, művészeti csoportoknak helyet adó szerepét elsorvasztotta az öntevékeny gazdálkodás. Most minden művelődési ház úgy él meg, ahogy bír, ezért nem tudja, nem is akarja felvállalni, hogy „eltartson” bennünket. Kiszorultunk tehát ezekből az intézetekből, nomádok lettünk. De akárhová megyünk, a próbateremért és a fellépési helyiségért iszonyatos összegeket kémek. Mindenhol ugyanazokat a bérleti díjakat szabják nekünk, mint mondjuk egy kft.-nek. Kecskeméten csak az olyan megszállott népművelők támogatnak bennünket, mint Kriston Vizi József vagy Józsa Katalin, akik gyakran helyet adnak társulatunknak a Szórakaténusz- ban és az Ifjúsági Otthonban.

— Mennyiben változik a helyzet most, hogy egyesületté alakult a Pótszék Színpad?

—- A Közművelődési Alap kuratóriuma kiutalt nekünk százezer forintot. Ez lesz hát az indulótőkénk és ehhez várjuk majd a támogatást, az adományokat. Közben reméljük, hogy találkozunk olyan társulattal, amely a mienkhez hasonló problémákkal küzd. így többen létrehozhatnánk egy alapítványt, s az ide befolyó összegből felépíthetnénk Kecskeméten az „alternatív művészetek házát”. Vagy esetleg egy felújitott házban valósíthatnánk meg ugyanezt...

— Alternatív művészetek háza?

‘— Régebben működött a városban egy Garabonciás Ház nevű stúdió, Beregszászi János vezetésével. A kecskemétiek rossz szemmel nézték, mert ide jártak azok az „elemek” is, akik „normális” helyre be sem mehettek. Beregszászi János halála után a házat azonnal fel is számolták, s ezzel a városban megszűnt az egyetlen alternatív művészeti klub. Ilyen klub egyébként minden olyan városban létezik, ahol egyetemek, egyetemisták vannak. Kecskeméten mindezekből semmi nincs ... Ezért szeretnénk egy olyan stúdiót létrehozni, ahol a Pótszék mellett helyet kapnának más alternatív csoportok is, például zenészek, képzőművészek. Tudjuk, hogy Kecskeméten szükség lenne erre, hiszen — ha nem is nagy számban — de itt is él ez iránt érdeklődő közönség ...

F. M.

A REPÜLŐTÉR HELYŐRSÉGI KLUBJA

Nem csak katonáknak!

Kecskeméten két helyőrségi klub van. Az egyik a városközpontban vátja az érdeklődőket. Nem csak zártkörű rendezvényeik vannak, hanem a városlakók számára is nyitva áll a kapu. A napokban például Szathmáry Piroska amatőr festő képeiből nyílt kiállítás, melyet július 5-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Cikkünkben ezúttal a békéscsabai úti repülőtér helyőrségi klubjáról esik szó. Róluk ugyanis kevesen tudják, hogy már régen nem zártkörű, látogathatja bárki a rendezvényeket, igénybe vehetik a népművelők által kínált lehetőségeket, a szervezett szolgáltatásokat.

A repülőtéri klubban nem egy közművelődési est volt a közelmúltban. A szép számú közönség találkozott Bokor Imrével, Nemere Istvánnal, Kozma Tóth Istvánnal (mindhárman sikerkőnyvirók) vagy dr. Debreczeni József ország- gyűlési képviselővel. Az irodalmi

estek is népszerűek, főképp, ha neves művészeket hívnak Kecskemétre. Az igaz, erre egyre kevesebbszer keríthetnek alkalmat, merthogy kevés a pénz. A lakosság számára kínált szolgáltatások viszont változatosak. Különféle akciók, vásárok, leértékelések csalogatják a helyőrségi klubba a környékbelieket. A gyerekek most, nyáron is megtaláljak számításaikat. Nyitva áll a könyvtár, videózhatnak, különféle programokon vehetnek részt. Napközis tábort is szerveztek, augusztusban pedig sporttábor lesz. A felnőtteknek a következő szezonban is megszervezik majd a szülők akadémiáját, a többféle továbbképzést, tanfolyamot. A legnépszerűbbek: gépjárművezetés, angol, német, szabás-varrás, aerobik. Videofilmeket hetente, mozis alkotásokat kéthetente vetítenek a repülőtéri helyőrségi klubban.

Jó tehát tudni: nem csak katonák térhetnek be ide. (b. t.)

A

PETŐFI

NÉPE

AJÁNLATA

LEMEZ

Mese és zene

it

KOVV S f’.V I A

A Hungaroton kiadásában Iái napvilágot az a három darabból álló lemez- sorozat, melynek barázdáiról fordulatos tündérmesék hallhatók. A kecskeméti Kovács Paula Nagymama mesél című nagysikerű könyve alapján a közelmúltban jelent meg az első album, most pedig a második került a boltokba. A csúnya hercegnő címet viselő lemezre négy mese került: A gyémántdomb, A három boszorkány, Á csúnya hercegnő és az Ibolya. A mesemondó továbbra is Pártos Erzsi. És kiválóan mesél! Valóban úgy hat, mintha tényleg egy nagymama mesélne. A sikerhez persze jó alaptörténetek kellenek, melyek egy igazi nagymamának, Kovács Paulának köszönhetők. A sorozat harmadik lemeze (a befejező darab) a közeljövőben kerül forgalomba A csodaszőlő címmel. Nagymama, a meseiró egyébként tovább mesél, hiszen a szekszárdi Babits Könyvkiadónál kiadásra vár a Porcelánkisasszony című újabb mese füzér.

Ugyancsak a gyerekek figyelmébe ajánljuk a Grimm-mese alapján készült Az ördög három aranyhajszála című produkciót, melyet a budapesti Arany János Színház művészei adnak elő. A Keleti István által átdolgozott történet izgalmas, bővelkedik váratlan fordulatokban. A színészek kiválóan játszanak, igaz a lemezen csak hangjuk hallható. Detre Annamária, Várhegyi Teréz, Andai Kati, Szabados Zsuzsa és mások alakítják a főbb szerepeket. A rendező: Keleti István és Gömöri V. István. A zenei szerkesztő: Molnár Éva.

Aprók táncházában — ezt a címet választotta a Kalamajka népzenei együttes annak az új lemezének, melyen mesék, dalok és táncok hallhatók. Á legfiatalabb korosztálynak szánt összeállítást a következőképpen ajánlatos „használni”: sokszor kell hallgatni, először csak oda kell figyelni, másodszor már énekelni is lehet, harmadszor pedig táncolni is szabad. Ez utóbbit a mellékelt táncleírás alapján bárki megteheti. Az A oldalon dél-dunántúli ugróstánc nyitja a programot, majd a Kalamajka feldolgozásában szól Az ördögfióka és a szegényember című mese. A mónár és a három duhaj Somogyból származó történet, dallamcsokor. A B oldalon három erdélyi és egy törökszentmiklósi darab kapott helyet. Csak örülni lehet, hogy a Kalamajka együttes ezúttal a gyerekekre gondolt lemezével. Azt mondhatjuk: várjuk a következőt! ■ „ r„

FILM

Gyilkos lövés

Az új amerikai produkcióról sokat sejtet rendezőjének és főszereplőinek neve. Számtalan izgalmas akciómozi rendezője: Roger

Spottiswoode nem kisebb személyiséget, mint az Oscar- díjairól is közismert Sidney Poitier-t irányítja, akinek partnerei a Szakasz című filmből is ismert John Berenger és a Nicsak, ki beszél? női főszereplője, az energikus Kirstie Alley.

A meglehetősen testreszabott szerepben Poitier Warren Stantint, a speciálisan kiképzett FBI-ügynököt alakítja, az elegáns városi dektektívet, akit kikezdhetetlen igaaságérze- te igazgat. Nem nehéz beleélnie magát szerepébe, mert a követendő személy egy börtönből szökött fegyenc, aki előszeretettel és nagy-nagy kegyetlenséggel teszi el láb alól az útjába akadó férfiakat és nőket. A legelső áldozat egy ékszerbolttulajdonos felesége, aki talán elkerülhette volna sorsát, ha férjének sikerül idejében eljuttatni a váltságdíjat, így azonban a túszok és gyilkosságok egymást követik. Aki látott már Spottiswoode rendezte filmet, az sejtheti, hogy nem akármilyen, hanem a legesleggyönyörüségesebb helyszíneken: hegyek lejtőin, gyors folyású folyókbán, levegőben, szárazon és vizen. Az üldözőket a többi között számos veszélyes sziklamászás, egy hóförgeteg, sőt egy grizzly- medve is hátráltatja céljuk elérésében: a gyilkos hatástalanításában. A Poitier megszemélyesítette elegáns városi detektív számára a Csendes-óceán északnyugati partvidékének sziklás meredélyei között valószínűleg egy ártatlan séta is életveszélyes lehetne, ha a hegyi üldözésben nem lenne segítségére Jonathan Kox, a hegyek közt élő nyomkövető. A Tom Berenger megszemélyesítette Knox nem csupán szívességből száll be az akcióba, hanem elsősorban azért, mert a veszélyes bandita barátnőjét is fogva tartja. Egymásra utaltságukból, különleges szövetségükből egy idő után szinte észrevétlenül barátság lesz.

Poitier, aki több évtizedes pályafutása során eddig több mint negyven produkcióban játszott, így vall új filmjéről: „a Gyilkos lövés forgatókönyve némiképp korábbi munkáimra emlékeztetett. Olyanokra, mint például a Forró éjszakában. vagy a Megbilincseltek. Spottiswoode-nak még arra is sikerült rávennie, hogy az egyébként dublőri munkát én magam végezzem el. Bár a forgatás végére a kisujjam sem görbült meg, mégis jó néhány kilogrammal könnyebb voltam.” K. J.

JÁ Kegyetlenül kínzott a hori- vágy. Akármilyen sorsa van az embernek, de a hazájában akkor is jobb, még ha szegényen él is. Ha most valaki negyven év után megkérdezné, hogy sajnálom-e azt az időt, amit ott töltöttem, azt mondanám. hogy NEM! De akkor, abban a helyzetben nagyon el voltam keseredve. Ma már tudom, hogy a 130- 140. szélességi foknál járhattam, amikor ezek a szörnyű dolgok történtek velem. Azt a nagy betegséget, amit ott át kellett vészelni, még orvosi felügyelet alatt sem bírná ki sok ember.

A zord északi tél hirtelen köszöntött rám, majdnem meztelen voltam, mert az a ruhadarab, amit akkor viseltem, otthoni viszonyok között a legzordabb télben is túl meleg lett volna, de itt olyan volt, mint a

nyári ruha. De hát a szervezet alkalmazkodik, sok mindenre rá lehet szokni. Utam a következő hetekben esemény nélkül telt el. Csupán a novemberi tél a tenger vizében tutajomat jégpáncél börtönbe ejtette.

Kínos kérdés volt: hogyan tovább? Attól féltem, hogy ott rekedek és akkor végem! De fiatal voltam, bátor, életerős még azok után is, hogy tüdőgyulladáson estem át. Hogy ne fázzak, a tutajom körül a jeget bárdkésemmel állandóan felvágtam, hogy szabaddá tegyem. A jég a tenger vizén már a húsz centit is meghaladta, de ahhoz gyengének éreztem magam, hogy a tutajt felhúzzam a jégre, és így induljak el a tengeren. Azt gondoltam, hogy még várok, és valóban, napok múltán az idő gyengébb lett, a jég megolvadt és egy kisebb vihar

alkalmával megrepedezett. Istenem, de bölcs gondolatot adtál, köszönöm neked. Ösztönöm most sem csapott be. Az enyhe idő csak pár napig tartott, aztán ismét kemény lett a tél, talán az 50 fok hideget is elérte. Ismét dolgozhattam és így nem fáztam, igaz, melegem sem volt, de állandóan mozogtam. Amikor úgy éreztem, hogy a jég eléri a 40 centit, sok kínlódás árán felhúztam a tutajt a jég hátára. Igen ám, de sehogy sem akart a havas jégen csúszni. Ekkor az alsó részét kissé ferdén faragtam. Mind a két oldaláról levettem két-két gerendát, és hosszában, az elejét kissé magasítva, hozzáerősítettem. Végre sikerült, a keményre fagyott havon most már könnyen lehetett húzni a tutajt. Igen ám, de a síkos jégen nem tudtam megállni, ezért a szőr- csizmám talpára rongyot kötöttem, az egyik kapcából pedig csináltam kettőt, így megoldottam mindent.

Húztam is, toltam is a szánkót, ha meglöktem, még tíz métert is elcsúszott anélkül, hogy hozzá kellett volna nyúlni. Szél esetén a vitorla is sokat segített, de csendes időben az én erőm kellett hozzá. Olyan voltam 33 éves létemre, mint egy kisgyerek. Szaladtam, nevettem, eszembe jutott a gyerekkorom, hogy játszótársaimnak volt korcsolyája, de szegény apámnak nem tellett rá.

Egy háromszögletű fába, amilyen hosszú volt a lábam, drótot tettem, két helyen átfúrtam, hogy fel lehessen kötni a lábra, és lejt korcsolyám, de még milyen! Úgy siklott, mint a villám. így jutottam el a 100. majd az 50-60. szélességi fokig, később pedig Novaja Zemljáig, az Új Földig! Ez az út 1949 augusztusától 1950 márciusáig tartott. Nem volt gyerekjáték, és ami a legfontosabb, nem kitalált mese, hanem igaz valóság, még 40 év után is tisztán visz- szaemlékszem, és meg tudtam írni, pedig már kinőttem a gyerekcipőből, mivel hetvennégy éves vagyok.

Közeledtem az északi földhöz, amit távolról már látni is lehetett. A jég már nem volt annyira szilárd, gondolkodni kezdtem, mi lesz, ha erre melegebb az éghajlat. Kár volt nyugtalankodnom, mert másnapra elértem a partot. A part mentén hatalmas erdőség húzódott, benne vastag törzsű fákkal. Mintha nem is az északi vidéken lettem volna. Micsodagazdagság, milyen nagy vagyon! Vajon ez is az Únió területe? Az északi föld három nagyobb és több kisebb szigetből állt. A világ állandó átalakuláson megy keresztül, lehet, hogy napjainkban egészen másként mutat, mint akkor. Minden fehér volt, csak a növényzetről tudtam megkülönböztetni, hogy szárazföldön vagy pedig a tengeren járok.

Az erdőnek, ott, ahol jártam, vége volt, de én csak a part mentén haladtam tovább. Innen látni lehetett a másik szigetcsoportot is. Állati nyomokat nem találtam a hóban, de másnap reggel mégis magamhoz vettem éles cukornádvágó késemet és beljebb mentem az erdőbe, hátha valami harapnivalóra akadok. Élelmem erősen fogyott, már csak egy-két napra való volt még. Óvatosan megkóstoltam áfák törzsét, gyökereit, a sűrű bozót alján erdei bogyók után kutattam.

Egy köteg bogyót, gyökeret elvittem a tutajszánra, és amint rakosgattam, bal kéz felől egy havas, dombos területre lettem figyelmes, amelynek a teteje imitt-amott mintha fekete lett volna. Kíváncsi lettem és odamentem megnézni, mi lehet az. Egy állati tetem volt, s amikor letakarítottam róla a havat, egy medvét találtam, amelynek a hasa fel volt hasítva. Kisebbfajta medve volt, megfagyva, amit azonnal megnyúztam, a húsa egészségesnek látszott, lehet, hogy valami állattal harcolt és úgy sebesült meg. A húsát elvittem a tutajra, és ha a kovakövet nem veszítem el, akkor megsütve bizony jó falatok lettek volna belőle. Az erdőben voltak száraz ágak,

de tüzem nem volt. Ahogy töprengtem, eszembe jutott az ősemberek tűzkészítése, két kerek száraz ágat kerestem, egy nyaláb száraz gallyat a keblemben megszárítottam, egész éjjel rajta feküdtem, hogy jól megszáradjon.

Másnap elkezdtem dörzsölni, órákig vesződtem vele, de a végén sikerült. Nagyon belemelegedtem, mégis olyan boldog lettem, hogy sikerült. Előbb füstölni kezdett, aztán pedig izzani, parazsolni. A későbbiekben arra jöttem rá, hogy két lapos puhafa sokkal jobb, mint a kerek. Most már a medvehúsból jó nagy darabot nyársra húztam, puhára sütöttem, igaz, só nem volt, de olyan vacsorám lett, amilyent rég nem ettem. A tüzet éjszakára is meghagytam, hátha valaki felfigyel rá, és azután elaludtam.

Arra ébredtem fel, hogy a farkasok vonyítanak. Rátaláltak a medve bőrére és az eldobott belsőrészre. Az elkészített farakás alá gyújtottam és tutajommal gyors iramban elindultam.; A farkasok el voltak foglalva a medve hulladékával, így egérutat nyertem, s amilyen sebesen csak tudtam, toltam a tutajt. Megállás nélkül haladtam mindaddig, amíg teljesen ki nem fáradtam.

(Folytatása következik)

I