Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-05 / 130. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 5. A VÁLASZÚT VÉGE BALOTASZÁLLÁSON Mulardkacsa a háztájiban is ^ • Február 1-jétől üzemel a csúcstechnológiát képviselő, a belga Petcrsime cégtől származó keltetőüzem. Az 50 millió forintos fejlesztésre a tsz és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat közösen vállalkozott, kft. formában. • Kacsát eddig csak a szövetkezet telepén neveltek, most azt tervezik, hogy előnevelés után egy részét kihelyezik a háztájikba, hizlalásra. Két utat vázolt fel tavaszi közgyűlésükön a tagság előtt Tubánsz- ky József, a Balotaszállási Kossuth Tsz elnöke. Az egyik: változatlan formában működni tovább, a másik: egyéni érdekeltséget megvalósító, az egész szövetkezetre kiterjedő vállalkozási, érdekeltségi rendszer kidolgozása és bevezetése. Az elsőre nem sok szót vesztegetett. Ugyanis, ha változatlan formában működik tovább a tsz, változatlan jövedelemre és keresetre kell számítani. A munkahelyi tanácskozásokon minden részletkérdést megvitattak az átalakulással kapcsolatban, így a közgyűlésen már ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással voksoltak a vállalkozások mellett. — Milyen vállalkozási formákat alkalmaznak? kérdeztük Tu- bánszky Józseftől. — Az adott tevékenység jellegének megfelelő formát kerestük, ezért többfélét. Gazdasági társasággá alakul az építőipari részleg és az üzemanyagtöltő állomás, valamint az erdőgazdálkodásból a fakitermelő tevékenység. Az erdő- gazdálkodáson belül az erdőművelés belső önelszámoló egység lesz, ugyanígy a növénytermesztés és a gépműhely. Költségtérítéses rendszerben működik a traktor- és a tehergépkocsi-üzerti, valamint a szállítás. Ipari üzemeink varroda, vasüzem, autóvillamosságial- katrész-felújitó részleg — átalányelszámolásba kerültek, az év végéig társaságokká alakulnak át. Ugyanebben a formában működik a háztáji és kereskedelmi ágazat is. — Túl azon, hogy sikeres vállalkozás esetén nagyobb jövedelemre számíthatnak az ezekben részt vevők, hogyan érinti ez a tagságot? — Ha arra gondol, hogy a többletjövedelem elsődleges forrása a jobb munka, vagyis kiderülhet, hogy ugyanazt a munkát (ha ebben érdekeltté válnak) kevesebben is el tudják végezni, akkor azt mondhatom: természetesen erre is gondoltunk. Egyrészt számítunk arra, hogy a vállalkozások között lesz csekély munkaerőmozgás. Azok számára, akiknek a vállalkozásokban nem jut munka, avagy valamilyen oknál fogva nem akarnak benne részt venni, a háztáji termelés felfejlesztésével kívánjuk a megélhetést és az éves kötelező munkaóra ledolgozását biztosítani. A nyugdíj előtt állók sorsával személyenként külön foglalkozik a vezetőség és számukra elfogadható megoldást keresünk. Az átszervezéssel csökkennek a vezetői munkakörök is. Hat — eddig a központi irányításban dolgozó — vezető munkatársunk munkaköré megszűnik, valamennyien vállalkozások élére kerülnek, a szerződéskötések folyamatban vannak.- Alapszabályunkban az! k rö /Keltük, hogy a változások nem ei inthetik az eddig megszerzett tagsági jogokat. — Mit terveznek a háztáji gazdálkodás felfejlesztésére? — Aki a háztáji területén felül igényt tart földre, igényelhet igen alacsony áron, négyszögölenként két forintért. Nálunk nagy hagyománya van a tehéntartasnak és zöldségtermelésnek, kedvezményes hitellel, szaktanácsadással segítjük e tevékenység művelését. Emellett mulardkacsa-törzstenyé- szetünk van, elkészült a keltetőnk is, azt tervezzük, hogy tizenhárom hetes koruk után a kacsákat kiadjuk tömésre a háztájikba. — Nem gondoltak arra, hogy esetleg az új földtörvény alapjaiban megrengeti ezeket az elképzeléseket, netán azzal fogják önöket vádolni, hogy mostani átszervezésükkel akadályozzák annak végrehajtását?- A mi helyzetünk ebből a szempontból sajátos. Elsősorban is átlag 4,3 aranykoronás földeken gazdálkodunk, másrészt 400 milliós termelési értékünkből tízmillióval részesedik a növénytermesztés. A 2900 hektáros területünkből ugyanis 900 hektár a szántó, 1200 hektár az erdő, 800 a rét és legelő. Összes árbevételünkből 190 milliót tesz ki a kereskedelmi tevékenység, amiből egyébként ötvenmilliót a háztáji termelés, további százmilliót az állattenyésztés hoz, 80 milliót az ipari üzemek, 20 milliót az erdőgazdálkodás. Látható tehát: termelési szerkezetünk olyan, hogy a 400 milliós árbevételünkből mindössze 30 milliót érinthet az új földtörvény. Nem volt okunk tehát, hogy várakozzunk és elodázzunk olyan lépéseket, amelyekről már ma láthatók, hogy szükségesek a jövedelmezőség, a hatékonyság javítása érdekében. A gyakorlatban mindez akkor Ifihet eredményes, ha vállalkozói törekvéseinket felerősíti a kormány ár-, pénzügyi és adópolitikája is. B. Nagy Éva NÉGYSZEMKÖZT Gazdagság és alvilág A vállalkozót előbb-utóbb kirabolják ? — Év eleje óta, mióta ön, Dobos János rendőr ezredes, az Országos Rendőr-fökapitányság bűnüldözési osztályvezetője, történt-e jelentősebb vagyon elleni bűncselekmény, főként vállalkozókat ért sérelem? — Naponta követnek el milliós betöréseket, sőt nem ritka a kétmilliós gépkocsifeltörés sem. Ez azt mutatja, hogy nálunk is szervezett bűnözés dolgozik. — Miből következtet arra, hogy szervezett bűnözéssel áll szemben? — Az egyik, két és fél milliós gépkocsifeltörésnél „beetették” a károsultat. Tudták róla, hogy valutát akar vásárolni, azt mondták neki, hozzon magával pénzt. Aztán kiszállították a kocsiból, hogy megkeressék vele a valutázót, s távolléte alatt feltörték az autót. Előkészítették a bűncselekményt, nem véletlenül volt a károsultnál két és fél millió. A millió fölötti lakásbetörésekre általában nem az a jellemző, hogy csepeli munkások vagy lécszparasz- tok kárára követik el. A szervezett bűnözés első nagy területe a nagy kárértékű, vagyon elleni bűncselekmények. Aztán következik az arany- és valutacsempészet, az úgynevezett üzleteléses bűnözés. A harmadik a prostitúció, s a negyedik nagy terület, ahol a pénzt tisztára mossák, a gazdaságba való beépülés. Ezt az úgynevezett fehérgalléros bűnözést én csak akkor fogadom el szervezettnek, több kollégámmal vitatkozva, ha az előző hárommal kapcsolatban van. Megzsarolják, s ha nem fizet... A vállalkozók, mivel anyagi szintjük a közepesnél magasabb, igenis fókuszában állnak a szervezett bűnözők támadásának. Betörnek a lakásukba, üzletükbe. Megzsarolják, hogy ha nem enged, akkor nem lesz vendégköre, s ha nem fizet vagy nem fogadja fel a beajánlott „portást”, akkor kiprovokálnak egy verekedést, kiszurkálják a vendégei gumijait... Ha befogadja, árut hoznak, megjelennek a lányok és így tovább. A jó betörő strici is, legalább három prostituáltat futtat. Tiltott szerencsejátékot játszik, a lánytól átveszi a valutát, tisztára kell mosni a pénzt. Nagyon sok olyan kocsmát ismerünk, amelynek valódi tulajdonosa bűnöző. — Kanyarodjunk vissza a lakásbetörésekhez. Szerintem, ha valakinek van egy csöpp esze, akkor nem tart otthon sok pénzt, aranyat, valutát... — A régi beidegződések, sajnos, a legértelmesebb vállalkozóban is megvannak. Ott tartják a pénzt, az értéket a szekrény aljában, a fiókban ... Értékpapírt, csekket is elvisznek a bűnözők, letiltása előtt kiutaztatják Bécsbe vagy Bajorországba; beváltják,^vásárolnak rajta. Ez az igazi „vegyes vállalkozás”. Hifit, videót is elvisznek, azt belföldön értékesítik. A józan ész azt mondaná, ha van valamim, akkor védem. De ott vannak a ragyogó lakások, teleszórva nemes szőrmével, ragyogó ékszerekkel és a bejáraton szabvány ajtó, mindenféle védelem, biztonsági berendezés nélkül. — Honnan tudják, ki tart otthon „elvinnivalót"? Például a gépkocsimárka segítségével. Kis kerekű Merci, Alfa Romeo ... Ha jó a márka, akkor ott van más is. Követik, megnézik, hol lakik. Persze, a vállalkozók- is sok hibát elkövetnek. Belemennek az éjszakába, nagy társaságot visznek fel a lakásukra, zsugáznak ... Odamegy a hírszerző, a bűnöző is. Csak meg kell neki mondani, mikor zsugáznak másnál, a feleség hol van, épp külföldön, üres a lakás. Ilyen hírért az összes „nyereség” 30-40 százalékát kapja. A vállalkozó, ha belemerül az „életbe”, legalább legyen óvatos. Ha belemegy féllegális üzletekbe, kiszolgáltatottá válik. Más kérdés, hogy bele kell mennie, a szabályzók is belekényszerítik, különben nem él meg. Tizenöt trafikot pucoltak ki — Ezzel zsarolják? Visszazsarolják. Eladják neki az árut, s kirabolják aznap éjjel. Régebben történt egy ilyen furcsa, sorozatos betörés, ahol a károsultak orgazdaként ültek a tettesek mellett a vádlottak padján. Jött a kamion, megszállták a trafikokat, cukorkákat, parfümöt, nyugati cuccokat hoztak ... A trafikos megvette, és még aznap éjjel kirabolták. Amit elloptak tőle, másnap eladták egy másiknak, aztán azt is meglopták. Tizenöt károsultból tizennégy orgazda is volt. így kerül bele a vállalkozók egy része a szervezett bűnözésbe. A profi vállalkozónál már technika van, ő tudja, hogyan kell védekezni. Morvái, Petrenkó magánrendőrsége jobb felszereléssel dolgozik, mint mi. De, sajnos, ezek egyedi példák. A rendőrség a jövőben kényszerből ki fog vonulni azokról a területekről, ahol a vagyon hasznot hoz. — Rendőrt bérelni, kölcsön venni lehet? A rendőrök másodállásban vállalhatnak pénzkísérést, pénzőrzést, tanácsadást, a vállalkozások rendészetének megszervezését is. Csak a közvetlen parancsnok engedélye kell hozzá. Szolgálati fegyverét nem, de saját önvédelmi fegyverét elviheti magával. Az önkormányzatok létrejötte, törvényi szabályozása után, valószínűleg, önkormányzati rendőrség lesz. A polgármester majd megszabja, mire vállalkozhat a rendőr. Az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet, volt olyan hetünk, amikor a betörések, rablások tetteseinek ötven százalékát igen rövid időn belül, forró nyomon felderítettük. Ebből látszik, hogy a rendőrség végre kezd talpra állni. — Ez összefügg azzal, hogy a munka egy részét leosztották a kerületi kapitányságokra, így azok önállóan járhatnak el? — Igen, de ez szemlélet kérdése is. Hogy a közrendvédelem ne szégyen legyen az utcán, hogy a járőr odafigyeljen, amikor a bűnügyről szólnak neki. — Milyen módszereket, technikát használnak a profi bűnözők? — Általában több kocsival mennek, egy dolgozik, kettő biztosít. A lopott kocsi nagy kockázat, gyakoribb a saját kocsi, hamis rendszámmal. Külföldre a csekk megy, az arany, mert veszélyes itthon az értékesítése. Összedolgoznak az ötvösökkel, beolvasztják téglákba vagy aranykockákba, az már felismerhetet- len. Visznek külföldre műkincset, múzeumi tárgyat is. Mert sajnos, van nekünk egy nagy Los Angeles-i, meg egy müncheni magyar maffiánk, akik szoros kapcsolatban állnak a hazai szervezett bűnözéssel. Ugyanakkor nagyon sok magyar bűnöző megy ki bűncselekményt elkövetni Ausztriába és Nyugat-Németor- szágba. A kintiek irányítanak és az árut továbbítják. A kemény mag Magyarországon egy szűk réteg, néhány száz fő, és egy pár ezer személyből álló holdudvar. A bűncselekményeknek csak kis százalékát követik el, de azok nagy értékűek. Most, szerencsére, olyan szervezett bűnöző társasággal állunk szemben, akik negyven év körüliek, magas, kigyúrt fickók, és nyugodtak. Uralják a terepet. Ők fölöslegesen nem ütnek, nem ölnek, csak annyi erőszakot alkalmaznak, amennyi az áru megszerzéséhez szükséges. — Volt már önöknek olyan esetük, amikor a bcle- kényszerített vállalkozó ki akart szállni? — Igen. — Segítenek? — Hogyne. Történetet nehéz mondani, mert feladok olyan embereket, akik információt adtak. Amennyiben komoly a veszélyeztetettsége valakinek és szakítani akar ezzel, akkor elsősorban nem azt nézzük, mennyire van benne, hanem hogyan tudjuk takarni. Nem ellene vagyunk, hanem a bűnözők ellen. Nem a másodlagos-harmadlagos szereplők érdekelnek bennünket, hanem a „nehéz fiúk”. — Véleménye szerint, mondjuk, a pesti butikosok hány százaléka van kapcsolatban a szervezett bűnözéssel? — Körülbelül harminc. Ők jól élnek. A többi nem él olyan jól. De ez nem azt jelenti, hogy aki jól él, az bűnöző. Mert vannak kivételes esetek, vannak kivételes tehetségű vállalkozók, akik egy az egyben el tudják utasítani a zsarolást, van pénzük arra, hogy testőrt, vagyonőrt fogadjanak. Ók az igazi vállalkozók. A kisstílű vállalkozót nagyon könnyen leveszik a lábáról, mert vállalkozó szelleme nem terjed addig, hogy megvédje magát. Gy. R. Irányjelzö Ne ösztönösen, tudatosan cselekedjünk! Váratlan veszélyhelyzetben az autóvezetők nagy többsége az úgynevezett normál reakciók parancsainak engedelmeskedik. És talán kevesen gondolnak arra, hogy ezek a „megérzések” az igazi veszélyhelyzetben gyakorta eleve rossz vezetéstechnikai manőver végrehajtását sugallhatják a vezetőnek. Ilyen például az az eset, amikor valamilyen váratlan esemény vagy veszélyes szituáció megpillantásakor semmi más nem jut eszünkbe, mint hogy minden körülmények közölt az úton maradjunk, és ezért teljes erővel fékezünk. A gépies reagálás esetleg olyan mélyen belénk vésődhet, hogy veszélyhelyzetben szinte automatikusan megy végbe. Eszünkbe sem jut, hogy adott helyzetben a baj elkerülését nem a fékezés, hanem esetleg éppen az ügyes elkor- tnányzás és a gázadás jelentené. A baleseti helyszínelők számos fényképén fellelhető az út közepétől egészen az árokig vezető „radírozó” féknyom. Vagyis az a csalhatatlan bizonyíték, ami ilyen esetben arról árulkodik, hogy a vezető a veszély megpillantásakor félelmében az utolsó pillanatig teljes erővel blokkolóra nyomta az éppen emiatt irányíthatatlanná vált autón a féket. Pedig a helyes megoldás csak az lehet ilyen esetben (mindenesetre az ilyen esetek többségében), hogy a kerekek blokkoló hatását a fék rövid idejű felengedésével meg-megszüntet- jük, s a kerekek újból visszanyert gördülősúrlódását kihasználva, esetleg manőverezünk, majd a fékezést ilyen módon újra és újra megszakítva megismételjük. Lehet, hogy kritikus helyzetben már az ilyen módszer sem vezet teljes eredményhez, de mindenesetre jobb (mert a manőverezés lehetőségét nem adtuk fel: még kereshetjük a „vészkijáratot!”), mintha a félelemtől blokkolóra fékezett, csúszó kerekekkel a sors irányítaná a kocsit. Az is olyan dolog, olyan manőver, amit minden eshetőségre készen, be lehet gyakorolni. Sokan azt vallják, nincs semmi értelme a veszélyhez szoktatásnak, hiszen az ember az adott pillanatban úgyis ösztönösen cselekszik ... Az már senkinek sem lehet mindegy, hogy az ember az adott pillanatban ösztönösen jót vagy rosszat eselekszik-e. Ha nem így lenne, nem születnének meg a napjainkban oly népszerű autóversenyeken a vezetők imponáló teljesítményei. Pedig általában ezeknek az embereknek sincsenek különleges, velük született képességeik. Csupán a rendszeres edzések alatt önműködően beléjük rögződik a veszélyélmény és ez magával hozza az annak leküzdéséhez szükséges vezetésmódszertani reflexeket, gyakorlatokat. Kemény edzéseken, megszámlálhatatlan órán át tanulják meg, miképpen lehet kocsijukon minden helyzetben uralkodni. Vérükké válik, hogy tudatuk miképpen fogja fel a gyorsan változó körülményeket. Nincs olyan tökéletes útfelület, sem gumiabroncs, amely elhárítaná a csúszás veszélyét, ha a gépkocsivezető helytelenül cselekszik. Lényegében tehát minden, kivédetlen megcsúszás a rossz vezetéstechnika, a hibás manőverezés következménye. Az autó finom és egyenletes kezelése a jó és megbízható vezető jellemzője. Ha már a keletkezése pillanatában felismerjük a megcsúszást és megtanuljuk, jól begyakoroljuk, hogy váratlan veszélyhelyzetben az észszerűden, rossz ösztön sugallta izomreflexek helyett az autó feletti uralom készsége irányítsa manőverezéseinket. Egyszóval, megtanuljuk legyőzni az ellenséget a saját fegyverével... Kecskemét város sugaras-gyűrűs út- hálóiSta'történclmilcg meghatározott a városszerkezetben. A város közleke- dSseTigy ezen úthálózatokon bonyolódik. Az elmúlt évtizedekben a város túlnőtte önmagát, és az egyre feszítőbb közlekedési gondok napjainkban tetőznek. Az elmúlt években sem tanácsunk, sem a Közlekedési Minisztérium nem tudott nagyobb összegeket fordítani a város úthálózatának korszerűsítésére, új utak építésére, egyéb városrendezési, városépítési, közműve- sítési — szintén halaszthatatlan — feladatok miatt. Ismert, hogy az északi—déli és kelet —nyugati átmenő forgalom jelenleg a városon halad keresztül, az M5-ös autópálya és a külső körutak építésének hiányában. Az elkövetkezendő években ezeknek az utaknak gyors megépítésével várható csak a városközpont tehermentesítése, új forgalomszervezés bevezetése. Jelentős lépést sikerült tennünk a kerékpárutak építésében és a lakó-pihenő övezetek bevezetésében. Az elmúlt öt év alatt több mint száz gyalogátkelőhely korszerű közvilágítását végeztük el, 10,2 millió forint értékben. Azzal, hogy a város kinőtte önmagát, feszitő problémát jelent a vasútvonalak és átjárók szintbeni léte, a szükséges felüljárók hiánya. A városban húsz jelzőlámpás csomópont funkcionál, növelve a közlekedés biztonságát, ugyanakkor lassítva a forgalmat. A jelzőlámpás csomópontok összehangolása folyamatos feladat, mindenkor a forgalom igényeinek megfelelően. Nem hagyható ki a forgalomszervezésből a tömegközlekedés sem. A vonatkozó előírásoknak megfelelően ugyanis ezeknek a járműveknek, a lehetőségekhez mérten, elsőbbséget kel! biztosítani. A napi több mint ezer járat sok esetben lassítja a forgalom áramlását, azonban ezek olyan célt szolgálnak, amelyet tényként tudomásul kell venni. A városközpont tehermentesítése érdekében a kiskörút Hoffman J. utcai szakasza, a külső körutak és a nagykörút Kuruc körúti szakaszának kiépítése után meg szeretnénk valósítani, az átmenő forgalom korlátozásával, a csendesebb, nyugalmasabb és területében kiterjedtebb városközpontot. Irsa Ernő csoportvezető főmérnök, városi főtanácsos A gumiabroncs biztonsági tényező A gumiabroncs vásárlásakor talán nem is gondolunk arra, hogy a terméken olvasható titokzatos jelöléseket, számokat éppen közlekedésbiztonságunk érdekében is érdemes figyelembe vennünk. És legyünk igazán őszinték: legtöbbször nem is ismerjük jelentés- tartalmukat. Márpedig a gumiabroncson lévő jelölések nemcsak a szakembereknek, hanem az egyszerű autóhasználóknak is nagyon sok hasznos információt tudnak adni (még vétel előtt) a rendeltetésszerű használat lehetőségeiről. Európában az EGB (Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága) ajánlását fogadták el mértékadónak, azonban ez a gyakorlat még nem terjedt el mindenütt, s így gyakran találkozhatunk hagyományos jelölésekkel is. Nemzetközi előírás szerint az abroncsokon a következő adatokat kell feltüntetni, szimmetrikus abroncsnál mindkét oldalon, aszimmetrikusnál a külső falon: gyári vagy kereskedelmi jel; méretmegjelölés (ezen belül: a gumiabroncs névleges szélessége milliméterben, a keresztmetszet, a magasságszélesség arányszáma, a kerékpánt névleges átmérője colban); a gumiabroncs szerkezetére vonatkozó megjelölések (diagonál abroncsnál nincs szerkezeti megjelölés). Radiál szövetszerkezetű abroncsnál a kerékpánt átmérőjét jelző szám előtt „R” betű és/vagy Radii szó olvasható. Öves diagonál abroncsoknál a kerékpánt átmérőjét jelző szám előtt „B” betű és/vagy „Bias—Belted” felírást találunk. A felsoroltakon túl még egyéb jelzések és számok is találhatók az abroncson. Megjegyezni a következőket érdemes. A kerekek biztonsági szempontból meghatározóan fontos autóalkatrészek. Éppen ezért, ha az adott típushoz nem a gyárilag ajánlott kerekeket, hanem azoktól merőben eltérő, más változatokat alkalmazunk, ezzel önmagában is nagy kockázatot vállaltunk. Minden ilyen esetben — még a csere előtt — a Közlekedési Főfelügyelet szakvéleményét és engedélyét is kérnünk kell. Hasonló okból veszélyes (é# tilos!) minden olyan, előzetes engedély nélküli átalakítás is, amely akár a keréktárcsa és a pánt egymáshoz képest való áthelyezésével (megfordításával) vagy körbetétek alkalmazásával a jármű nyomtávját növeli. Az adott járműre tervezett abroncs-kerékpánt együttestől való bármilyen eltérés tehát igen nagy körültekintést igényel és még így is csak ajánlott méret- és típusválasztékon belül engedhető meg. Éppen ezért minden egyéb — nem jóváhagyott — átalakítás vagy a nem ajánlott abroncsok és kerekek felszerelése a forgalom biztonságát a saját biztonságunkat is — felettébb veszélyezteti. Forgalomszervezés a megyeszékhelyen
