Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-30 / 152. szám
4 • 4ÍETŐI NÉPE • 1990. június 30. Éiocsibe, biotyúk Az öreganyjuk sem kapott tápot Terjed a biogazdálkodás. Nagyon sokan és sokat beszélnek róla, itt-ott gyakorlatban is találkozhatunk vele. Van gazda, aki elhanyagolt kertjére „fogja rá”: ez biotermesztés. Van, aki komoly kísérleteket folytat eredményes módszerek kidolgozására. A legtöbbször a zöldség-gyümölcs termelők azok, akik a biokertészkedés gondolatával kacérkodnak, az állattenyésztésben ritkább a biotechnológia. (Félreértés ne essék, az elég gyakori, hogy a háziállatok természetes körülmények között nevelődnek. Az a ritka, amikor e nevelés célzottan biotechnológiai.) Kiskunhalastól néhány kilométerre egy tanyaudvaron tyúkfarmot lehet találni. A gazda,- Monda Mihály szoros biotechnológiát követve neveli a jószágokat: — Eredetileg is baromfival foglalkozott? — Nem. Több szakmám van, autószerelő, műszerész és egy ma is „élő” kisiparom, amit egyelőre jg- szüneteltetek. Több olyan vállalkozásba belekezdtem mar, amelyik úgy látszott, jó jövedelmét hoz. A szüleimnek van egy tanyája, a hely tehát adott. Megpróbálkoztam a gilisztatenyésztéssel, a legkülönfélébb 'zöldségnövények termelésével. Voltaképpen ez utóbbi adta az ötletet, hiszen pihent, sokáig nem használt volt a tanya földje, nem sok vegyszer kell a termeléshez. — Ez azért egészen más, ha jól gondolom, mint a biocsirke tartása? — Hát persze, hiszen a biocsirkének már az öreganyja sem kaphatott tápot, gyógyszert. — Ön tyúkkal vagy tojással kezdte? — Nyugaton már régóta tartanak biojószágokat, volt szerencsénk néhány ilyen farmon járni az NSZK-ban; Ausztriában. Végül is így sikerült a biotartás technológiáját is megszerezni, az alapanyaggal, a tojással'együtt. Ennek most már jó két és fél éve. Az akkori húsz tojásból mára negyven tojótyúk és nyolcszáz csibe van. — Mi a különleges a tartásukban? Igaz. elkerített területen, de szabadon tartjuk őket. Az etetésükre kell nagy gondot fordítani. Végül is nagyon hasonló az étrendjük, mint a valamikori tanyasi csirkéknek, hiszen pici korukban főtt tojást, darát, főtt krumplit, zöldet kapnak. Később pedig búzát, kukoricát, konyhai hulladékot, áztatott kenyeret. Csakhogy a termények származására is nagyon odafigyelünk, azokból is úgy válogatunk, hogy biotermesztettek legyenek. Amit mi termelünk meg, abban garantáltan nincs vegyszer, amit vásárolunk, annál kell jobban vigyáznunk. Az egyetlen nem természetes anyag, aminek használatát engedi a technológia, az a hipermangán az állatok ivóvizében, de ha lehet, még ezt is kamillás forralt vízzel helyettesítjük. Ja, igen, és — mert eladni nem tudjuk — ők eszik a gilisztát. — Mit „tudnak” ezek a jószágok? — Tömegtermelésre bizony nem alkalmasak, hiszen nézze meg, ez nyolchetes létére alig lehet negyven dekás. Ha az eddigiek szerint nőnek ezek is, vágásérettek csak 3,5—4 hónapos korukban lesznek. De miután tojófajtáról van szó, nem is a súlyuk a lényeg. Az évi tojástermelése a tyúkoknak 180—200 darab garantált biotojás. — Beszéljen, kérem, arról, mi ebben az üzlet? —----- Hát egyelőre a csibetársaság felét szeretnénk eladni, olyanoknak, akik vállalkoznak a tovább- tartásukra. Ehhez természetesen tanácsokat is adunk. Az igazi üzlet a tojás eladása lesz majd. Érdeklődtünk és kiderült, hogy a biotojás ára 0,60 cent körül mozog. Jó lenne külföldre szállítani. Ehhez azonban még nagyon sok helyre el kell mennem, felvenni a kapcsolatot sok kül- és belföldi szervezettel. Igazából szeretném törzsállomány- nyá nyilváníttatni a jószágokat. Hallottam az IFO- AM-ról (Organikus Gazdálkodás Nemzetközi Szö• Ez a csibe nyolchetes, a nagyobbak közül való — mutatja Czcglédiné Zsikla Klára. • Gilisztaebédet hozott a gazda. vétségé), amelyik a biotermékek ellenőrzésével, minőségének garantálásával foglalkozik. Szeretnék valamiképpen hozzájuk is kapcsolódni. A hazaiak közül a Biokultúra Égyesülés az, amelyik talán tud segíteni. — És ha nem? Nézze, belföldön akkor is el tudom adni a tojást, most is kérik nagyon sokan. Úgy gondolom, hogy a mindenkori tojásár plusz 15—20 százalék még reális eladási ár. — Külföldre kijutni nagyon nehéz, a partner — ha kerül is — a legkülönbözőbb vizsgálatok eredményeit kéri... Hát erre még nem jutott, borzasztó drágák ezek a laborvizsgálatok. De van még jó fél évem arra, hogy mindezeket a dolgokat elintézzem. Akkor lesz újra annyi tojás, hogy az újabb keltetésre gondolhatunk, az újabb generációra. Addig pedig már lesznek olyanok is, akik a tőlem vásárolt csirkéket nevelik, tehát nagyobb mennyiségben áll majd rendelkezésre tojás. Azzal pedig már érdemes lesz komolyabban is kezdeni. Gál Eszter Játékkaszinó Las Vegasban A képen a Circus Circus cég' Excalibur nevű játékkaszinója látható, amelyet idén júniusban’ nyitottak meg. A szállodához kapcso- lódó kaszinóban száz játékasztal és 2600 automata várja a látogatókat, akiket a 290 millió dolláros költséggel épült hotelban 4000 szobában szállásolnak el viszonylag szerény, 45-—65 dolláros áron. A létesítményt a világ legnagyobb ilyen komplexumának tartják. — Mit mondjunk? — Ezt se a magyar turistáknak építették .. . (Telefotó—MTI Külföldi Képszerkesztííség) EURÓPÁBAN A GYENGÉBBET IS SZERETIK MAGYAR SZOKÁS: NEM BAJ, HA ERŐS, CSAK ÁRTSON! — A SZESZADÓ IS „ÖL” Pálinkát az asztalra? Három hete Mi van az asztalunkon? címmel cikket írtunk, amelyben képet adtunk — 2700 élelmiszerminta vizsgálata alapján—, hogy mit eszünk, milyen minőségűek a napi táplálékaink, s hogy a termelők, a kereskedők mennyire felkészültek a jobb ellátásra. Pár nappal később egy telefonáló arról érdeklődött, honnét vettük az információinkat. Azt feleltem neki — mint az az interjúból is világosan kiderült —, hogy a Bács- Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomásról, közelebbről Kristóf Árpád osztályvezetőtől. Az élelmiszerek széles körét érintő vizsgálatok megalapozottak lehettek, mert az osztályvezetővel folytatott beszélgetés nyomán sehonnét sem tiltakoztak. Igaz, arról sem hozott levelet a posta, hogy hol, miként kívánnak javítani a jövőben az áruk minőségén. Ezek után látogattunk el a minap — a Mi van az asztalunkon? című írásban, munkája kapcsán ugyancsak megemlített — Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz szeszfőzdéjébe, Balló- szögbe. Oda is az élelmiszer-higiénikus szakemberrel, Kristóf Árpáddal mentünk, hiszen tőle hallottuk többször: a fogyasztói érdekvédelem a termelésben kezdődik, és gyakran ott is dől el. — Pálinka: akár „érdes", akár keserű, kellemetlen vagy jó ízű, ez a neve. Á vélemények is nagyon megoszlanak róla. A magyar ember, úgymond, az időset (!) szereti, 40 fokos felett, de inkább az 50 közelében. Nem baj, ha kar cos, de ..betonszaggató" legyen! Valóban csak az erősség számít....?' — Az italfogyasztásnak is van kultúrája, kialakultak ebben is bizonyos szokások — kezdi válaszát Kristóf Árpád a ballószögi telephelyen. — Európában az alacsonyabb szesztartalmú, 28—33 százalékos röviditalok kapnak elsősorban nagyobb helyet a fogyasztásban, míg nálunk általában a magasabb alkoholfok a döntő. A Magyar Szabvány sem tesz különbséget a pálinkák minőségét illetően. Egyfélét „ismer”. Azaz: 40 milligramm lehet literenként a megengedett, legnagyobb ciántartalom. Akkor is ide, az ennek megfelelő osz• tályba sorolható bármilyen egyéb pálinka: akár 39, akár csak 3 milligramm benne a ciánszármazék. — Jobban lehetne differenciálni, minőségben és árban is különbséget tenni Pálinkapalackozás. (Walter Péter felvétele) — vetem közbe —, ha az állami szabvány nem maradna adós ezzel a lehetőséggel. Amennyiben a rádió reggeli hire szerint választhatok: Budapestre utazásomra megfelelő-e az egészségügyi normát kétszeresen meghaladó szén-mono- xid-koncentráció a levegőben, ugyanígy döntési jogom lehetne pálinkavásárláskor is. Cseresznye, 40 milligramm ciánnal, olcsóbbért, vagy 5-6 százaléknyival, drágábban ? — Ma még nem tartunk itt — így az osztályvezető. — Egyelőre ott tartunk, hogy külső (állami) és belső (termelői) ellenőrzés védi a fogyasztók érdekeit az italforgalmazásban is. — Mit lát az állami alkalmazott, a megyei állomás osztályvezetője a szövetkezeti feldolgozóhelyen? — Erős ellenőrzést. Évente 15 pálinkamintát veszünk ebbén a szeszfőzdében. Ennek alapján kijelenthetem, hogy súlyosan kifogásolt italt, az itt készült 9 fajta közül, nem találtunk. Olyan szabálytalanság előfordult, hogy hiányzott a címke egy-egy üvegen, s hogy nem tüntették föl a gyártás idejét. Viszont az is tény, hogy a feldolgozásban évről évre romlanak a körülmények. Kevés a pénz a bővítésre, korszerűsítésre. — Csodálkoznak rajta? — szól most Zircher Gábor üzemvezető-helyettes. — A magas szeszadó elviszi azt a pénzt, amit fejlesztésre fordíthatnánk. Áruinkat a piacon egyre nehezebb eladni. — Exportálnak? — Nem. A Budapesti Likőripari Vállalatnak szállítunk elsősorban termékeinkből. — Magyarországon van olyan termelő cég — jegyzi meg Kristóf Árpád —, amelyik 6 milliárd forint szeszadót fizet évente az államnak! — Nem titkoljuk — fűzi hozzá Kői Béla üzemvezető —, hogy mint termelők, nem vagyunk könnyű helyzetben. Háromszáz vagon cefrének való a tárolóhelyünk, ezzel szemben nekünk évenként 1200 vagon gyümölcsöt kell feldolgozni. Ezért, szükségmegoldásként, fóliával bélelt gödörben is tartunk cefrét. A rossz körülmények ellenére munkákkal igyekszünk eredményesek lenni. Nézzék meg a falon az okleveleket — a legutóbbit májusban, Kiskőrösön kaptuk —, ezeket is a legjobb pálinkákkal nyertük el! — Mit mond a belső ellenőrzésről Kassai Mihályné laboratóriumvezető? — Négyszáz-ötszáz mintavétel évente, abból a célból, hogy megállapíthassuk a pálinkafélék réz-, vas-, cián- és akrolein-aldehid-tartalmát. Az én tapasztalatom az, hogy a belső ellenőrzésre nagy szükség van, hiszen az állomás szakemberei nem lehetnek itt állandóan. A munkahelyi vizsgálat a gazdaságnak és a fogyasztóknak egyaránt érdeke. Kohl Antal VISSZAKAPJÁK, MEGVESZIK, BÉRLIK Ingatlanok külföldi kézen Nyugati lapokban olyan ügyvédi hirdetéseket lehet olvasni, amelyekben azt ígérik a hazától távol élő magyaroknak, hogy az egykor államosított ingatlanok visszaigényelhetők, sőt.. ! Dr. Antal Imrétől, a pénzintézeti központ főosztályvezetőjétől kértünk tájékoztatót a külföldiek magyarországi ingatlanszerzési lehetőségeiről. A külföldiek ingatlanhoz jutását a„145/1989. számú minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ez év januárja óta a külföldön élő, de érvényes magyar útlevéllel rendelkező személyek lakást, üdülőt vagy telket vásárolhatnak Magyarországon. Ezek a honfitársaink csaknem azonos feltételekkel indulhatnak, mint mi, eltekintve attól a „csekélységtől”, hogy a vételárat valutában kell fizetniük. Az 1956 és 1965 között külföldre távozottaknak — túlnyomó többségükben — megvan a magyar állampolgárságuk. Ajándékba viszont ők sem kaphatnak ingatlant, csak ha hivatalosan igazolni tudják végleges letelepedési szándékukat. 1990-től könnyítés, hogy akinek államosították az ingatlanát, azt kártalanítják (tehát nem az eredeti vagyontárgyat kapja vissza) ebből az összegből — ha óhajtja — ingatlant vásárolhat. Az idegenben élők ingatlanszerzésénél ma az öröklés a legjellemzőbb. Az 1956-ban távozottak szülei után mostanában szállt át a tulajdon. Ennél a formánál nem volt és most sincs semmilyen megkötés, korlátozás. A magánszemélyeket érintő kisajátítás, államosítás az 1945—52 között „bevont” ingatlanoknál a legfájóbb. Az üzemeken túl ebben az időszakban kerültek állami tulajdonba a hat szobán felüli, valamint a bérbe adás útján hasznosított ingatlanok. A visszaigénylés lehetősége ezeknél merülhet fel. Magyarország 1970-től kezdődően folyamatosan vagyonjogi megállapodásokat kötött számos országgal. Most éppen Olaszország van soron. A szerződések értelmében az egy összegben fizetett kártérítés ellenében az adott országnak és az egyezmény alá eső minden állampolgárának követelését kielégítették. Az érintett állampolgárok igényeikkel az illetékes kormányszervnél jelentkez- hettek A sort Kanada nyitotta 1970-ben, 1,1 millió kanadai dolláros összeggel. Az USA-nak 18,9 millió USD-t fizetett az ország 1973-ban. Akiknek tehát már ekkor megvolt az állampolgárságuk, nem élhetnek semmilyen követeléssel. Azok helyzetével, lehetőségeivel pedig, akik nem estek bele ebbe a körbe, új rendelkezés foglalkozik majd. Ez az új országgyűlés feladata lesz. Két olyan ország van, ahol jelentős igény merülhet fel, s amellyel még nem rendeztük a dolgainkat: az NSZK és Izrael. Az ingatlanvásárlás szempontjából más kategóriába tartoznak a jogi személyek. Itt három csoport különíthető el határozottan. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek nincsenek Magyarországon bejegyezve. Nekik a Pénzintézeti Központhoz kell egyedi engedélykérelmet benyújtaniuk. A másodikba sorolt magyarországi bejegyzésű vegyes tulajdonú cégek minden engedély nélkül vásárolhatnak ingatlant. S végül a magyarországi bejegyzésű, száz százalékban külföldi tulajdonú gazdálkodó egységek, amennyiben az ingatlan a tevékenységüket szolgálja, engedély nélkül, ellenkező esetben engedéllyel vásárolhatnak ingatlant cégük számára. Szorosan kapcsolódik ide, hogy 1990. január elsejétől megszüntették a külföldiek forintszámláinak zárolását. Arra használhatók, amire óhajtják. Sőt — a betét milyenségétől függően — 8-20 százalék között kamatoznak. Az országból nem vihetik ki, de transzferengedélyt akárki szerezhet. A külföldiek magyarországi ingatlantulajdona 55-60 ezer épületet, építményt, telket foglal magában. Ezeknek mintegy negyede kizárólagos idegen tulajdonban van. A becsült forintérték összesen 30-40 milliárd között mozog, ám — hasonlóan a könyv szerinti értékhez — itt is szorzószámokkal korrigálják az idő múlását, ezért e durva becslés inkább az alsó határt adja, semmint a felsőt. A könnyítések azonban — tudtuk meg végül dr. Antal Imrétől — nem fokozták a külföldiek érdeklődését. Az ingatlanszerzési igények a nyugati országrész városaira, a Balaton környékére és Budapestre korlátozódnak. Ezzel együtt szaldóban — értékesítést és vételt egybevetve — évente 2000- 2500-zal nő a külföldi tulajdonú ingatlanok száma. Igazán nagy problémát a földvisszaigénylés okoz majd. A jelenlegi rendelkezések ugyanis nem teszik lehetőve a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok visszaadását. Elég, ha csak a nagybirtokokra gondolunk, s láthatjuk, mekkora problémával kell megbirkóznia az uj kormánynak, a parlamentnek, amelyek hatáskörébe tartozik ennek a kérdésnek a megoldása is. o. k. J
