Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-20 / 143. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 20. Nemzeti kommunista párt Oroszországban — Az Oroszországi Föderációban kibontakozó társadalmi, politikai, gazdasági folyamatok, a köztársaság növekvő szuverenitása időszerűvé teszi, hogy megalakuljon a köztársaság kommunistáinak önálló pártja —jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió elnöke az oroszországi pártértekezleten elmondott bő egyórás beszédében megindokolta az önálló oroszországi kommunista párt létrehozásának szükségességét. Azt javasolta, hogy az értekezlet hozzon olyan döntést, amelynek értelmében átalakulnak pártalapító kongresz- szussá. Javasolta egyúttal azt is, hogy a létrehozandó új párt neve az előzetes vélemények figyelembevételével — az OSZSZSZK Kommunista Pártja legyen. Majd Mihail Gorbacsov arról szólt, hogy az egész országot, benne a legnagyobb köztársaságot, Oroszországot átható válságból a kiút a szabályozott piacgazdaságra való mielőbbi áttérés. Kitért arra is, hogy szakadék van a jogalkotói munka és a társadalmi, politikai folyamatok között: egyfajta jogi vákuum keletkezett. A közvélemény hangját tolmácsolva a szovjet vezető azt hangoztatta, hogy örvendetes a sok új, a reformok megvalósításához elengedhetetlen törvény elfogadása, de súlyos gond, hogy azok egyelőre nem érvényesülnek. A pártnak szóló jogos bírálatok nem teszik elfogadhatóvá a likvi- dátori magatartást, az eddig elért eredmények semmibevételét — mondta a kibontakozás lassú üteme miatti elégedetlenségről szólva. Az SZKP dolgai kapcsán a főtitkár arról beszélt, hogy a párt adminisztratív szervezetből politikai szervezetté akar átalakulni, és céljait politikai eszközökkel kívánja elérni. E célok között van az SZKP politikai vezető szerepe, amelyet a párt más politikai erőkkel megmérkőzve akar kivívni. Érintette az oroszországi szuveBOLGÁR VÁLASZTÁSOK UTÁN Az ellenzék kisebbségben „A végleges választási eredmények azt mutatják, hogy az ellenzéki képviselők személyében az egypárti szocialista kormánynak komoly opponense lesz. A döntő lépés az ország társadalmi-politikai életének demokratizálása felé megtörtént" — írja keddi számának első oldalán a Demokratikus Erők Szövetségének lapja, a Demokracija. Az ellenzéki lap külön ünnepli saját főszerkesztőjét, Jordan Vaszilevet, aki a DESZ jelöltjeként magát Dobri Dzsurov nemzetvédelmi minisztert, a tavaly november óta minden közvélemény-kutatásban „legnépszerűbb bolgárként" feltüntetett szocialista párti politikust győzte le egyéni választókerületében.. (Dzsurov — az országos listáról — mégis képviselő lesz.) A Bolgár Szocialista Párt választási győzelme befejezett tény — hirdeti már címében a választások végeredményét ismertető szocialista lap, a Duma. A Nagy (alkotmányozó) Nemzetgyűlés 400 képviselői helyének megoszlása egyébként a következő: Bolgár Szocialista Párt: 211, Bolgár Demokratikus Erők Szövetsége: 144, Mozgalom a jogokért és a szabadságért (török—muzulmán párt): 23, Bolgár Földműves Népi Szövetség: 16 mandátum. A fennmaradó 6 parlamenti hely kis pártok egyéni választókerületekben beválasztott képviselői és függetlenek között oszlik meg. A JUNIUS 13-AI ESEM EN YEK KI VIZSGA LA SÁ RA r Parlamenti bizottság alakult Romániában Módosította az alkotmányt a T. Ház Nagy — és eléggé személyeskedő — vita (Folytatás az 1. oldalról) Például egy képviselő kérheti a vita berekesztését, vagy a levezető elnökök „hajtották volna” a vitát — ám ez nem következett be. Pozsgay Imre (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta: rég lemondott arról, hogy jelöltként pályázzon olyan főméltóság elnyerésére, amely e vitakörbe tartozik. Véleménye szerint a parlamenti csatározások egy valóban lehetséges kompromisz- szum szétveréséhez vezetnek, amely megakadályozhatná a rémálomként emlegetett szociális demagógia lábra kapását. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) szerint az SZDSZ és a Fidesz tavaly a diktatúra ellen kezdeményezett népszavazást, most az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán a demokrácia ellen tette mindezt. Antall József miniszterelnök is szót kért. Helyes lenne a helyhatósági választásokat minél előbb megtartani — mondotta —, és kérte az ideiglenes köztársasági elnököt szeptember 23-ára módosítsa a helyhatósági választások napját, miután éppen eddig tart a tanácsok — már a parlament által megszavazott — megbízatása. A kormányfő hangsúlyozta: az ország alapvető érdeke, hogy a rendszerváltozás és az ehhez szükséges személycsere mihamarabb a legkisebb faluban is bekövetkezzék. Antall kijelentette: hogy bármily rossznak tartja is a népszavazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást kérők több mint 100 ezres seregét. De — mondotta — nem lenne célszerű, ha a helyhatósági választások előtt kerülne sor a népszavazásra. Javasolta: decemberben tartsák meg a népszavazást, addig Göncz Árpád kapjon teljes jogkört. Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita után Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) adott választ az elhangzottakra. Ezután megkezdődött a szavazás a nagyszámú módosító indítványról. Végeredményben az Országgyűlés 280 igennel, 34 nemmel és 24 tartózkodással elfogadta az alkotmány módosítását. A címerek közül egyik sem kapott kétharmados többséget. A magyar zászló a jövőben is a régi piros- fehér-zöld lesz. Az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját. Negatív csúcsok az állattenyésztésben Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: BUKAREST Bukarestben parlamenti bizottságot alakítottak a június 13-ai és az azt követő események kivizsgálására. Erről kedd délutáni ülésén döntött a képviselőház. A testület 15 tagját a parlament adja, 8 tagját pedig a szenátus választotta meg. Tagja lett a bizottságnak Zsig- mond László, az RMDSZ Maros megyében megválasztott képviselője, akit június 14-én a Bukarestbe érkezett bányászok bántalmaztak. A parlament ülésén megválasztották a tisztségviselőket. Ezek közé került Madaras Lázár, az RMDSZ Brassó megyei képviselője, aki a képviselőház titkára lett. Nem választották a parlament négy alelnöke közé Nagy Bélát, az RMDSZ jelöltjét, mert a Nemzeti Megmentési Front képviselői ellene szavaztak. így a választásokon második helyen végzett RMDSZ nem jutott alelnöki poszthoz. A törvényhozás mindkét házában megtárgyalták a bukaresti eseményeket. A Nemzeti Megmentési Front, amely a kormány álláspontját képviseli, olyan többségben van jelen, hogy az ellenzéki pártok javaslatai háttérbe szorultak. Érezhetővé vált a törekvés, hogy az ülést vezető frontpárti elnökök is olyan keretekbe zárják a kibontakozó vitát, amelyek mindenképpen a bukaresti fejlemények egyoldalú megítélése felé terelik az állásfoglalásokat. Többségében azok kaptak szót, akik nem szóltak a bányászok törvénytelen bukaresti akciójáról, csak a június 13-ai vandál pusztításokról. Megvonták a szót egy-egy alkalommal Domokos Gézától, az RMDSZ elnökétől és Szőcs Géza szenátortól, az RMDSZ főtitkárától is. Nem kapott jogot a felszólalásra Szilágyi Zsolt, az RMDSZ képviselője sem, aki a bányászok által elkövetett atrocitásokról számolt volna be, mint a fejlemények egyik szenvedője. A romániai belpolitikai élet ke- ményedő vonala a törvényhozásban csak támogatást kapott. A szenátus elítélte a szélsőséges elemek által elkövetett erőszakos és vandál agressziót, módszereik kegyetlenségét és a vasgárdista, fasiszta típusú szervezett megmozdulásokat. A testület határozata sajnálattal állapította meg, hogy június 14-én és 15-én a rendteremtés során elkövetett túlkapások miatt olyan személyeket is bántalmaztak, akik nem álltak összeköttetésben a vandál. elemekkel. A képviselőház a belügyminisztert felhatalmazta arra, hogy állítsa vissza a rendet és a fegyelmet. Ez a parlamenti felhatalmazás azt jelenti, hogy a jövőben csak bejelentett és engedélyezett tüntetésekre, demonstrációkra, felvonulásokra kerülhet sor. A képviselőházban folyó vita tükrözte a szélsőséges irányzatok képviselőinek előretörését is. Petre Burca, a Vatra Romaneasca politikai pártja, az újabban „Románok Egységes Pártja” néven szereplő brassói székhelyű politikai párt vezetője olyannyira elragadtatta magát, hogy a bukaresti fejleményekkel párhuzamba kívánta állítani a márciusi marosvásárhelyi eseményeket, kijelentve, hogy marosvá- sárhelyen a magyar nemzetiség „helyi államcsínyt” akart elkövetni. renitással összefüggő kérdéseket, hangsúlyozva, hogy véget értek azok az idők, amikor az OSZSZSZK nem dönthette el önállóan a köztársaság számára legfőbb kérdéseket sem. Az önálló köztársasági, állami, társadalmi struktúrákat újból meg kell teremteni — mondta Mihail Gorbacsov. Elvetette azokat az elképzeléseket, amelyek a köztársaság bezárkózását vagy a Szovjetunióból való kilépését szorgalmazzák. A mostani tanácskozás történelemformáló abban az értelemben, hogy döntéseitől a Szovjetunió, Oroszország és az SZKP jövője függ — tette hozzá a szovjet vezető. Bírálta azokat, akik parlamenti párttá akarják „lefokozni” az SZKP-t, de azokat is, akik, nem véve tudomást a változások támasztotta követelményekről, ragaszkodnak a régi dogmákhoz. A főtitkár szerint mindkét irányzat a párt belső szétverését eredményezheti. Ellentét a litván parlament és a kormány között Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke elutasította a vilniusi kormány múlt héten elfogadott kompromisszumos javaslatát. Ez azt indítványozta a törvényhozásnak, hogy a Moszkvával folytatandó párbeszéd érdekében a tárgyalások idejére rendeljenek el moratóriumot a március 11-ei függetlenségi nyilatkozat végrehajtására. Vytautas Landsbergis szerint „Litvánia Legfelsőbb Tanácsa ebben a formában nem vitatja meg a kormány javaslatát, nem szavaz sem ellene, sem mellette, sem ma, sem a héten, de talán soha sem”. A litván vezető keddi rádióbeszédében azt mondta, hogy a törvényhozás a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások megkezdésének lehetőségeit szélesebb körben vizsgálja meg, és a kormány javaslatáról a parlament állandó bizottságaiban, más munkaszerveiben folyik majd eszmecsere. A szovjet hírügynökség Vilniusból keltezett jelentése a kormány szombaton kidolgozott javaslatának ellentmondásos fogadtatásáról számolt be. A TASZSZ szerint többségben vannak az egyetértők, de egy kisebb csoport a parlament épülete előtt tüntetve hangoztatta ellenérzéseit. Vytautas Landsbergis a tiltakozó akciókra reagálva arról beszélt, hogy végig kell gondolni a helyzetet, hiszen a blokád folytatása azt eredményezheti, hogy üzem- anyaghiány miatt végül a megtermett gabonát sem fogják tudni betakarítani. A néhány évvel ezelőtt még figyelemre méltó teljesítményű termelőszövetkezeti állattenyésztés hanyatlása folytatódik; mind több olyan negatív csúcs születik, amely figyelmeztető lehet a belföldi ellátás, illetve az export szempontjából. A termelőszövetkezeti szarvasmarha-állomány például először csökkent 1,6 millió alá, és 15 év óta először, 1989-ben a sertések száma nem érte el a 8 milliót. Az állatállomány tartós csökkenését a termelőszövetkezeti szakemberek főként az ágazat rossz jövedelmezőségével magyarázzák. Az állatok száma évek óta főként a kistermelésben mérséklődik, újabban azonban ez a tendencia mind erőteljesebben mutatkozik meg a szövetkezeti nagyüzemi telepeken is. A legújabb adatok szerint 22 termelőszövetkezetben megszüntették a közös szarvasmarhatartást, a telepek számának ilyen mértékű csökkenésére az elmúlt tíz évben nem volt példa. Az idén eddig 27 ember fulladt a Dunába, a Balatonról és más vizeinkről'még nincs ez évi adat. Mindez figyelmeztetőül hangzott el a Belügyminisztérium sajtó-, közművelődési és tájékoztatási titkárságának keddi, siófoki sajtótájékoztatóján. Talán még időben, hiszen a kimutatások szerint a vízi halálesetek kétharmada a nyári üdülési és idegenforgalmi szezon időszakára esik. Dr. Nagy Sándor rendőr alezredes, az Országos Rendőr- főkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője elmondta, hogy az áldozatok döntő többsége a legelemibb szabályok megsértése miatt kerül életveszélyes helyzetbe, s ez ellen alig lehet bármit is tenni. Ennek ellenére igyekeznek javítani a vízi rendészeti szolgálat személyi és technikai feltételeit. A Balatonon például a két gyorsjáratú ausztrál rendőrhajó mellett három régebbi vizi járművet újítottak fel azidei szezon kezdetére, a Dunán szolgáló vízi rendőrök számára pedig három finn gyártmányú hajót vásároltak. A rendőrség szakemberei biztató jelenségnek tartják az életmentő társadalmi szerveződéseket, köztük a Magyar Életmentő fegyesületet és az Aqua- caritas névén megalakult rádiós vízi mentőszolgalatot. E tevékenység hasznosságát bizonyítja, hogy tavaly csaknem 900 bajba jutott embert sikerült élve kimenteni a vizekből. Helyes lenne azonban —- s van is ilyen törekvés —, ha a különböző szervezetek az erők szétaprózása helyett jobban együttműködnének, es azonos szakmai kiképzési, jogi és gazdasági alapokon országos hálózatta szerveződnének. A sajtótájékoztatón a határvízi közlekedésről és a vízi határátkelőhelyekről is szó Figyelemeztető továbbá: az úgynevezett előhasi üszőkből is kevesebb van, jeléül annak, hogy a gazdaságokban nemigen számolnak utánpótlással. A szövetkezeti adatok szerint nem sok jóval biztat a sertésállomány alakulása sem. A termelők folyamatosan sürgetik az átvételi árak emelését, erre azonban csak korlátozottan nyílt lehetőség, így lanyhul a tenyésztői kedv. Ebben az ágazatban is egyre több az üzleti praktika. Mind gyakrabban fordul elő az úgynevezett keresztbe szállítás, ami azt jelenti: az ország távolabbi pontján vásárolnak hízott sertést a feldolgozóüzemek. Ez rendjén is lenne, azt azonban már a tsz-ek főállattenyésztői kifogásolják: egyes vágóhidak a körzetükbe tartozó termelőknek kevesebbet fizetnek a sertésekért. Távolabbi helyeken, magasabb áron szívesen vásárolnak „alapanyagot”, hogy újabb partnerekre leljenek, míg a környékben lévő mezőgazdasági nagyüzéesett. Dr. Bakondi György alezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy a határvizek a korábbinál szabadabban hajózhatók, a vízi közlekedés és a határőrizet szabályait szigorúan be kell tartani. A vízi határátkelőhelyek esetében — csakúgy, mint a szárazföldön — igyekeznek gyorsítani, egyszerűsíteni a határátlépést. A Fertő tó esetében — bár még nem kötötték meg az államközi megállapodást— az osztrák hatóságokkal együttműködve, ideiglenesen megoldották a határátlépés lehetőségét. Az idegenforgalommal kapcsolatos egyéb rendőri ügyekről szólva Lóczi István, az ORFK gazdaságvédelmi osztályvezetője elmondta, hogy a múlt évben csaknem 40 százalékkal nőtt a vám- és devizabüncselek- mények száma. Ez utóbbiak — csakúgy, mint az úgynevezett KGST-piacok ügye — nem oldhatók meg pusztán rendőri eszközökkel. Az alapvető probléma a forint és a környező országok valutáinak konvertibilitáshiánya. Ebből és a nyugati valuták iránti igényekből adódik néhány veszélyes járulékos bűncselekménytípus elharapó- zása, így a hamis valuták forgalma, a nyugati hitelkártyákra specializálódott zsebtolvajlás, a külföldi vendégek autóinak feltörése és kifosztása, a valutára utazó taxis-hiénák garázdálkodása is. Mindezek miatt az idegen- forgalmi helyeken a nyári szezonban más területekről átvezényelt rendőrökkel is erősítik a szolgálatot, s a Balaton térségében a rendőriskolák hallgatóiból „gyakorlóőrsöt” szerveznek. (MTI) meknek meg kell elégedniük alacsonyabb árakkal, ellenkező esetben nem tudják eladni a sertéseket. A baromfiágazat tavalyi erőteljes — nyolcszázalékos — visszaesését főként azzal magyarázzák, hogy szűkült a hazai piac, és a KGST-országokban is nehezebb az értékesítés, mivel életbe léptek az értékesítési korlátozások. A juhállomány ugyancsak megfogyatkozott, mindenekelőtt a termelő- szövetkezetekben, míg a kistermelőknél — akik szoros kapcsolatban vannak a nagyüzemekkel — némi növekedés tapasztalható. Az elemzések szerint az elmúlt év végén bebizonyosodott: az állomány általános csökkenésénél kisebb mértékű a vágóállat-termelés visszaesése; ez azonban nem tekinthető kedvező jelnek, ugyanis a nagyszámú állatot azért vágták le, mivel a nagyüzemek sokfelé nem tartják kifizetődőnek a velük való vesződést. (MTI) ki .joüi .1:, Növekszik a lakossági devizabetét összege Az idén öt hónap alatt több mint 40 százalékkal növekedett az OTP-nél a belföldi devizaszámlákon elhelyezett pénz értéke. Az emelkedés azért is figyelemre méltó, mert ez idő alatt a forintbetétek összege (255 milliárd) lényegében nem változott. Az OTP-nél a lakossági deviza- állomány most 33,2 milliárd forint értékű, míg december végén 23 milliárdos volt. A pénzintézetnél elmondták, hogy az utóbbi időben többen, akik eddig NSZK-márká- ban tartották devizájukat, más pénznemre váltották át a számlájukon lévő pénzt attól tartva, hogy a német valutaunió következtében csökkenhet a nyugatnémet márka árfolyama. Az IBUSZ-nál is jelentősen nőtt a devizaállomány. Míg december 31-én 4,4 milliárd forint értékben őriztek lakossági devizát, addig most már 6,4 milliárd forintot tesz ki a valutaszámlák összege. (MTI) Ismét lehet Marutit rendelni A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat ebben az évben 500 Maruti tipusú személygépkocsit adott el, s úgy látja, hogy ennek az autónak nagy sikere van a magyar vásárlók kőiében. Most újabb négyszázat rendeltek, s ezekre június 25-étől július 6-áig típusmódosítást fogadnak el. Azok a vásárlók kérhetik ezt, akiknek bármilyen más típusra szóló érvényes megrendelésük van. A típusmódosítást ezúttal nem az OTP-nél, hanem a Merkúrnál, a Szív utcai központban lehet kérni. Mindazok, akiknek igényét ki tudják elégíteni, levélben kapnak értesítést. A Merkur szerint a négyszáz gépkocsit valószínűleg még júniusban átvehetik a tulajdonosok, s amennyiben változatlanul nagy lesz az érdeklődés, további mennyiség beszerzésére is van lehetőség. (MTI) Osztrák és magyar környezetvédők a Lajtáért Magyar és osztrák környezetvédők együttesen lépnek fel közös folyónk, a Lajta megmentéséért. E cél érdekében alapítványt tettek, amelynek induló tőkéjét a Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület és a burgenlandi Grüne Bildungswerkstatt adta össze 50 ezer forint, illetve 10 ezer schilling értékben. Többéves programjuk első lépéseként ez év nyarán sokrétű felmérést végeznek az Ausztriában eredő, s Mosonmagyaróvárnál több ágra szakadó folyón. Osztrák és magyar szakemberek, egyetemisták és környezetvédők mikrobiológiai, botanikai, zoológiái vizsgálatokat folytatnak a Lajta mintegy 150 kilométeres szakaszán. Regisztrálják a vizminőséget, feltérképezik a szennyező forrásokat, dokumentálják a folyó közvetlen környezetében jelentkező környezetkárosító hatásokat. A felmérések tapasztalatai alapján határozzák meg azokat a tennivalókat, amelyekkel a kedvezőtlen környezeti ártalmak csökkenthetők, illetve megszüntethetek. Az alapítványtevők, vállalkozásuk sikeres megvalósításához, számítanak a vállalatoknak, tudományos intézeteknek, a folyó menti települések lokálpatrióta egyesületeinek anyagi és erkölcsi támogatására. Az alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. (MTI) Az erők szétaprózása helyett jobb együttműködést BM-sajtótájékoztató Siófokon
