Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-20 / 143. szám

Vámudvar a Paraszt­főiskolán (4. oldal) SPORT Mondiale ’90 (7. oldal) Antall József az NSZK-ban Antall József mi­niszterelnök ked­den délután az NSZK-ba érkezett, ahol Helmut Kohl­nak, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellárjának meghívására tesz háromnapos hiva­talos látogatást. Antall József több német várost érintő útja során elsőként Münchent kereste fel. Találkozott a bajor bankok és gazdasági élet veze­tő képviselőivel. A miniszterelnök az NSZK-beli prog­ramját követően, június 22-én kétna­pos munkalátoga­tásra Franciaor­szágba utazik. A török külügyminiszter budapesti látogatása Ali Bozer török külügyminiszter — aki kétnapos munkalátogatást tett hazánkban — nagyra értékelte az elmúlt hónapok magyarországi politikai változásait, s egyúttal a török—magyar kapcsolatokat is ígéretesnek, fejlődőképesnek tartotta. A török diplomácia vezetőjét kedden fogadta Göncz Árpád ideig­lenes köztársasági elnök, majd tárgyalásokat folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. A megbeszéléseken nemcsak a történelmi múlt, de a két ország jelenkori fejlődésének számos rokon vonása is szóba került. A magyar vendéglátók érthető módon említették Törökországot mint lehetséges modellt Magyarország számára, hi­szen a balkáni állam a nyolcvanas években jelentős, csaknem robba­násszerű gazdasági fejlődésen ment keresztül, s hasonló gazdasági és politikai gondokkal — az állami szektor leépítésével, a privatizáció­val, az egypártrendszer lebontásával — kellett megbirkóznia. Ali Bozer — elutazása előtt, immár a magyar sajtó képviselőivel találkozva — fontosnak ítélte a balkáni országok gazdasági kooperá­cióját a térség gazdasági fejlődésének összehangolása érdekében. A külügyminiszter mindemellett nem kerülte meg a Bulgáriában élő török kisebbség ügyében felparázslott török—bolgár ellentét kérdé­sét sem. Arra válaszolva, lehetségesnek tartja-e, hogy a kisebbségi kérdésben egyaránt érdekelt Magyarország és Törökország közös platformot dolgozzon ki, elmondta: mindehhez először is pontosan meg kell határozni, hogy a két országban mit is értenek a nemzeti kisebbség fogalmán, s ezután megkezdődhet egy diplomáciai, illetve szakértői szintű egyeztetés e kérdéskörben is. EDDIG IS ÉG YSZÁ ZÖ TEN SZABADULTAK AMNESZTIA: várakozások, csalódások Hétfőn megnyíltak a börtönök, fegy- házak, fogházak kapui; no, persze csak azon elítéltek előtt, akiket a meghirde­tett közkegyelem érint. Kedden arról érdeklődtünk a Bács-Kiskun megyei büntetés-végrehajtási intézetektől: há­nyán térhettek vissza e rendeletnek kö­szönhetően a szabad életbe. A Kecskeméti Büntetés-végrehajtási Intézetből Szécsényi László százados­tól megtudtuk, hogy tegnap 31 nő és 4 férfi szabadult. A rabok 80 százaléka azonban a rácsok mögött maradt. Vannak köztük olyanok, akik tudomá­sul vették a tényt, mások csalódottak, ám nyűgöd' a légkör. Csak néha hang­zik el egy-egy megjegyzés, mint példá­ul: „Az egynyolcad kegyelemkenyér”. Ennyi időcsökkentést ugyanis minden elítélt kapott. Persze azok, akik most ismét szabadok, örömmel távoztak, s többségük a családjához tért vissza. Senki sem kérte, hogy segítsenek neki szállást, illetve munkát szerezni. Egy személy folyamodott csak a háromszáz forintos rabsegélyért. Az Állampusztai Börtön és Fogház parancsnoka, Kucsera Pál tájékoztatá­sa szerint hétfő estig 261-en hagyták el az intézetet. Ám ez az adat sem végleges, mert a bírók folyamatosan dolgoznak, ellenőrzik a még bent lévő 850 elítélt ügyiratait. Itt kizárólag férfiak töltik a büntetésüket és többségüknek rövidebb időre szól a szabadságvesztéséről ho­zott határozat. Természetesen ők is na- yon várták az amnesztiát, de most, ogy végül nyilvánosságra került, néhá- nyuknak gondjai vannak az értelmezés­sel. így többeknél előfordult, hogy nem is számították rá, mégis megnyílt előt­tük a börtön kapuja, míg egynémely re­ménykedő most nagyon csalódott. Juhász Lászlóné, a Kalocsai Fegyház és Börtön parancsnoka is figyelmezte­tett bennünket, hogy pontos adattal még nem szolgálhat, mert a bírók még náluk is dolgoznak. Eddig 106-an pa­kolhattak, s utazhattak haza. Minden egyes elítélt határozatban értesül arról, hogy mennyi kedvezményt kapott. A rabok többsége nő, de néhány férfi is van itt, közülük hárman kaptak most lehetőséget az új parlamenttől. A sza­badon bocsátottak általában kisebb súlyú bűncselekményt követtek el. Jó részük bízik benne, hogy nem kerül vissza. Ez azonban sokban függ a kö­rülményeiktől is. Akiket eddig elenged­tek, azoknak volt hová menniük, még­hozzá általában a családjukhoz. Az nyilvánvaló, hogy közülük nem min­denki fog munkát találni, mert sokan még sohasem dolgoztak, háztartásbeli­ek voltak. Ráadásul a férfi elítéltekhez képest is jóval kisebb azoknak a száma, akiknek valamilyen szakképzettsége van. Amint a parancsnok mesélte, olyan is akadt köztük, aki nem rejtette véka alá aggodalmát; bár eddig a sza­badságától megfosztva kellett élnie, de a mindennapi betevője itt legalább megvolt. Ezzel szemben — minthogy a külvilágról a sajtó révén is tájékozód­hatnak — tudják, hogy nagy a drága­ság, komoly áremelések történtek és történnek ma is? Szóval az élet kint sem habos torta. g \ VAN VÍZ A CSATORNÁBAN Üzemképes a tiszaalpári öntözőrendszer • A Tiszaalpári Búzakalász Tsz-ben már a növényekhez juttatható az öntözővíz. Tegnap „mutatkozott be” a szakmai közönségnek a tiszaalpári öntözőrend­szer néven ismert létesítmény eddig el­készült — már működőképes — része. Az Alsótiszavidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) osztályvezetője, dr. Páljai Imre el­mondta, hogy a hetvenes évek végére értek meg a technikai-műszaki feltéte­lei annak, hogy a tiszaalpári vidék ön­tözésére gondolni lehetett. Erre az idő­szakra tehető ugyanis, amikor a mező- gazdasági nagyüzemek figyelme az in­tenzívebb kultúrák felé fordult. Ezen a területen azonban pontosan ezek ter­melését akadályozta egyrészt a rossz vízgazdálkodású homoktalaj, az ala­csonyan lévő talajvíz, másrészt az, hogy hazánk egyik legaszályosabb te­rülete. Annak a kézenfekvő gondolat­nak, hogy a Tisza vizét öntözésre hasz­nálják, a technika állt útjába, hiszen mintegy 30 méterrel alacsonyabban ka­nyarog a folyó, mint az öntözést igény­lő terület. Többszöri nekifutás után az 1983-as nagyon súlyos és a következő év aszá­lya arra késztette a térségben gazdálko­dókat, hogy több tervezővállalattal ve­gyék fel a kapcsolatot, aminek eredmé­nyeképpen 1987-ben megszületett a be­ruházási program. Ezt az akkori Or­szágos Vízügyi Hivatal is támogatta, a főműveket állami célcsoportos beruhá­zásként kezelve. A kivitelezés az ezt követő évben kezdődött, és elvileg 1992-ben kellett volna elkészülnie. En­nek az időpontnak az előbbre hozását azonban sürgette az időjárás és a szárazságot nagyon is megérző üze­mek. így az idén, alig egy hete — né­hány ideiglenes megoldás közbeiktatá­sával üzembe helyezték az öntöző- rendszert. Megindulhat az öntözés, igaz, még nem teljes kapacitással, e pil­lanatban a 7 iszaalpári Búzakalász és a Tiszatáj, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság és a nyárlőrinci tsz területén. A rendszer előnye, hogy bővítésére is gondoltak, Kiskunfélegyháza környé­kén folytatva majd a munkát. A Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, Patak Lajos arról szólt, hogy az öntözőrendszer építését a gazdaságok összekapcsolták a szük­séges meliroációs munkákkal és a táro­zók építésével. Az üzemek az öntözővíz hasznosítására is felkészültek, az öntö­zőgépek majd’ mindenütt rendelkezés­re álinak. Az Atikövizig üzemmérnöke, ifj. Ká­dár Mihály videofilmen mutatta be az 1988-tól folytatott főmüépítési mun­kák jelentősebb munkafázisait. Majd Kovács Józsefné vízügyi előadó beszélt az eddig a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztériumhoz tartozó szervezet átalakulásáról, a jövőbeli el­képzelésekről. Szólt arról, hogy a tá­mogatások megvonása után az öntöző­víz is a szabadáras kategóriába tarto­zik, az ezzel foglalkozó cégek szolgálta­tási kötelezettsége megszűnt. Az elkép­zelések szerint a főművek ezután is ál­lami kezelésben maradnak, de üzemel­tetésükre versenytárgyalást imák ki, ugyanúgy, mint az öntözőrendszereké­re. Ezt az évet átmeneti időszaknak szánják, amikor a vízzel, öntözővízzel kapcsolatos új jogszabályokat, rend­szert megalkotják, kíalakitják. Az ön­tözővíz-felhasználási szerződéseket a kényszerhelyzetben lévő termelőüze­mek országszerte már megkötötték, úgy tűnik, a felhasználás az eddigi esz­tendőkéhez hasonlóan alakul. A megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának főelőadója, Lahancz Antalné nem hallgatta el, hogy a tiszaalpári rendszer támogatása miatt többször került sor „szóbeli csatákra”. A térség üzemeinek elhatározása azonban ke- resztülvihetőnek bizonyult. Kérdések azonban természetesen felmerülnek: például a megtérülésé, az immár öntöz­hető terület más módon való hasznosí­tásáé, a megtermelt termények feldol­gozási hátteréé. „ _ Módosította az alkotmányt a T. Ház Nagy — és eléggé személyeskedő — vita Az Országgyűlés az alkotmány módosításának vitájával folytatta tegnapelőtt kezdődött rendkívü­li ülésszakát. A vita előtt Tölgyessy Péter SZDSZ- frakcióvezető bejelentette, hogy törvényesnek is­merik el az MSZP, MSZMP és Király Zoltán, továbbá a Demisz által kezdeményezett népszava­zást a köztársasági elnök megválasztásának ügyé­ben. Tölgyessy szerint — tekintettel az október 14-ére kitűzött helyhatósági választásokra — a népszavazást a legrövidebb időn belül meg kell tartani. Király Zoltán felszólalásában vitatkozott azok­kal a nézetekkel, amelyek szerint jelenleg az 1949- es sztálinista alkotmány módosítása fölött folyna a vita. Azt állította, hogy „puccsot szerveztek” a népszavazás megelőzésére. Mint mondotta, az al­kotmánymódosításról szóló vitát tegnap be akar­ták fejezni. A Parlamentbe akarták rendelni a Ma­gyar Közlöny készitőit, hogy ma reggelre már ha­tályos legyen a módosított alaptörvény, amely tar­talmazná a köztársasági elnök megválasztásának módját is. Király szerint ezt a „puccskísérletet” a tegnap átadott dokumentumok hiúsították meg. Szabad György mb. elnök — képviselőként — válaszolt Király Zoltán állítására. Kifejtette, egy ilyen puccs előkészületeiről neki, az Országgyűlés megbízott elnökének is tudnia kellett volna. Feltet­te a kérdést: talán csak egy technikai felkészülés lehetséges mozzanatát minősítette képviselőtársa puccsnak. Elmondta, ha erre törekedtek volna, másképp alakul a koreográfia. (Folytatás a 2. oldalon) • Király Zoltán egymaga 20 ezer aláírást gyűjtött népsza­vazást kezdeményezni. • Surján László népjóléti miniszter ugyan mire int nemet Andrásfalvv Bertalan művelődési miniszternek? MINISZTERELNÖKI LEVÉL Áremelések: benzin, cigaretta, alkohol? Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbí­zott elnökének írt levelében Antall József mi­niszterelnök kérte az idei költségvetési törvény módosításának napirendre tűzését a parlament­ben. A kormányfő szerint — írta tegnap az Esti Hírlap — a tervezett 10 milliárddal szemben nagyobb lesz a költségvetési deficit, így néhány tételt módosítani kell. A pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter terjeszti majd javaslatait az Országgyűlés plénuma elé. Rabár Ferenc pénzügyminiszter közölte, hogy az áremelések olyan luxuscikkekre vonat­koznak majd, mint az alkohol, a cigaretta és esetleg a benzin. Szó van bizonyos szociálpoliti­kai intézkedések bevezetéséről — nyugdíjak emelése, családi pótlékok rendezése —, ám adóemelést a kormány nem tervez. A parlament döntése nyomán az áremelések 10 napon belül léphetnek életbe. Bár a mértékről nincs tudo­másunk, jól értesült körök egy liter benzin árát 40 forint körül jósolják. (Este a tv-híradóban a pénzügyminiszter cáfolta, hogy a benzin árát a közeljövőben emelnék.) FÉLIG AGYONVERTÉK, MAJD LETARTÓZTATTÁK A hatalom visszaüt Bukarestben Romániában hivatalosan kö­zölték. hogy letartóztatták Ma­rian Munteanut, az Egyetemi Diákliga vezetőjét, akit június 14-én a Bukarestbe irányított Zsil-völgyi bányászok úgy meg­vertek, hogy kórházba kellett szállítani. A belügyminisztéri­um szerint a diákvezért erő­szakra való izgatással és közva­gyon rongálásában való részvé­tellel vádolják. Letartóztatták Dinca Dumitrut és Nica Leont, az Egyetem téri tüntetések má­sik két vezéralakját is. Az első akciót június 13-án, hajnali négy órakor hajtotta végre a rendőrség az Egyetem téren. Ekkor távolították el a barikádokat és számolták fel a nemzeti színház előtti parkban a hevenyészett sátortábort, az éhségsztájkolók hajlékát. 1480 rendőr támadott, és a hadsereg nyolcvan emberét is bevetették. Akkor 263 személyt vettek őri­zetbe. Arra számítanak, hogy a bel­ügyminiszter felhatalmazást kap a parlamenttől a rend hely­reállítására. Ilyenformán parla­menti jóváhagyással lehet vég­leg felszámolni a kormányelle­nes tüntetéseket és betiltani egyszersmind a bejelentés nél­küli demonstrációkat. Egy rendőrségi közlemény szerint „lakossági segítséggel” és a tüntetések idején készített videofelvételek alapján 42 sze­mélyt vettek őrizetbe, és őket a felvételek alapján azonosítot­ták. A hatóságok folytatják a vizsgálatot és — mint közölték — „a bűnösöket bíróság elé ál­lítják”. A politikai pártok és szerve­zetek egyre-másra juttatják el tiltakozásaikat a kormányhoz. Ebben követelik a teljes igazság kiderítését, mivel — vélemé­nyük szerint — megint manipu­lálják a közleményeket és ezek­kel félretájékoztatják a lakossá­got. Kedden ismét megjelent a Romania Libera és a Drepta- tea. E lapok megjelenését a kor­mányt támogató bányászok több napon megakadályozták. Sütő András az erdélyi magyarságról Kanadában Sütő András keddtől Kanadá­ban tárja a nyilvánosság elé az er­délyi magyarság ügyét, a Marosvá­sárhelyt történteket. Az író kedden a tervek szerint Ottawában a kana­dai parlament konzervatív és libe­rális pártállású képviselőivel talál­kozik. Köztük lesznek az emberjo­gi bizottság tagjai, olyanok is, akik a közelmúltban helyszíni tapaszta­latokat szereztek a helyzetről Ro­mániában. Sütő András szerdán Torontóba látogat, hogy az ott élő magyarok­kal találkozzék. A legújabb romániai fejlemé­nyek különös időszerűséget adnak az író észak-amerikai kőrútjának, amely New York, Washington és Cleveland után vezeti Kanadába. Sütő a tervek szerint Torontóból Budapestre repül. További gyógy­kezelést igényelnek súlyos sérülései (arccsont-, bordatörés), amelyeket márciusban a marosvásárhelyi ma­gyarellenes pogromban szenvedett el. Bal szemén az első bostoni mű­tét nem sikerült. Látását nem nyer­te vissza, sőt, az ütlegelés ellenére épen maradt jobb szemén súlyos­bodott a szürkehályog. Sütő And­rásnak a későbbiekben újabb vizs­gálatokra s műtétre kell majd visz- szatérnie az amerikai kórházba. Az Egyesült Államok magyarsága gyűjtést indított a további kezeles. a műtét költségeire. Egyelőre „tanulóvezetőként” a bársonyszékben (4. oldal) Sötétlila hangulatok (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom