Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-20 / 143. szám
Vámudvar a Parasztfőiskolán (4. oldal) SPORT Mondiale ’90 (7. oldal) Antall József az NSZK-ban Antall József miniszterelnök kedden délután az NSZK-ba érkezett, ahol Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának meghívására tesz háromnapos hivatalos látogatást. Antall József több német várost érintő útja során elsőként Münchent kereste fel. Találkozott a bajor bankok és gazdasági élet vezető képviselőivel. A miniszterelnök az NSZK-beli programját követően, június 22-én kétnapos munkalátogatásra Franciaországba utazik. A török külügyminiszter budapesti látogatása Ali Bozer török külügyminiszter — aki kétnapos munkalátogatást tett hazánkban — nagyra értékelte az elmúlt hónapok magyarországi politikai változásait, s egyúttal a török—magyar kapcsolatokat is ígéretesnek, fejlődőképesnek tartotta. A török diplomácia vezetőjét kedden fogadta Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, majd tárgyalásokat folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. A megbeszéléseken nemcsak a történelmi múlt, de a két ország jelenkori fejlődésének számos rokon vonása is szóba került. A magyar vendéglátók érthető módon említették Törökországot mint lehetséges modellt Magyarország számára, hiszen a balkáni állam a nyolcvanas években jelentős, csaknem robbanásszerű gazdasági fejlődésen ment keresztül, s hasonló gazdasági és politikai gondokkal — az állami szektor leépítésével, a privatizációval, az egypártrendszer lebontásával — kellett megbirkóznia. Ali Bozer — elutazása előtt, immár a magyar sajtó képviselőivel találkozva — fontosnak ítélte a balkáni országok gazdasági kooperációját a térség gazdasági fejlődésének összehangolása érdekében. A külügyminiszter mindemellett nem kerülte meg a Bulgáriában élő török kisebbség ügyében felparázslott török—bolgár ellentét kérdését sem. Arra válaszolva, lehetségesnek tartja-e, hogy a kisebbségi kérdésben egyaránt érdekelt Magyarország és Törökország közös platformot dolgozzon ki, elmondta: mindehhez először is pontosan meg kell határozni, hogy a két országban mit is értenek a nemzeti kisebbség fogalmán, s ezután megkezdődhet egy diplomáciai, illetve szakértői szintű egyeztetés e kérdéskörben is. EDDIG IS ÉG YSZÁ ZÖ TEN SZABADULTAK AMNESZTIA: várakozások, csalódások Hétfőn megnyíltak a börtönök, fegy- házak, fogházak kapui; no, persze csak azon elítéltek előtt, akiket a meghirdetett közkegyelem érint. Kedden arról érdeklődtünk a Bács-Kiskun megyei büntetés-végrehajtási intézetektől: hányán térhettek vissza e rendeletnek köszönhetően a szabad életbe. A Kecskeméti Büntetés-végrehajtási Intézetből Szécsényi László századostól megtudtuk, hogy tegnap 31 nő és 4 férfi szabadult. A rabok 80 százaléka azonban a rácsok mögött maradt. Vannak köztük olyanok, akik tudomásul vették a tényt, mások csalódottak, ám nyűgöd' a légkör. Csak néha hangzik el egy-egy megjegyzés, mint például: „Az egynyolcad kegyelemkenyér”. Ennyi időcsökkentést ugyanis minden elítélt kapott. Persze azok, akik most ismét szabadok, örömmel távoztak, s többségük a családjához tért vissza. Senki sem kérte, hogy segítsenek neki szállást, illetve munkát szerezni. Egy személy folyamodott csak a háromszáz forintos rabsegélyért. Az Állampusztai Börtön és Fogház parancsnoka, Kucsera Pál tájékoztatása szerint hétfő estig 261-en hagyták el az intézetet. Ám ez az adat sem végleges, mert a bírók folyamatosan dolgoznak, ellenőrzik a még bent lévő 850 elítélt ügyiratait. Itt kizárólag férfiak töltik a büntetésüket és többségüknek rövidebb időre szól a szabadságvesztéséről hozott határozat. Természetesen ők is na- yon várták az amnesztiát, de most, ogy végül nyilvánosságra került, néhá- nyuknak gondjai vannak az értelmezéssel. így többeknél előfordult, hogy nem is számították rá, mégis megnyílt előttük a börtön kapuja, míg egynémely reménykedő most nagyon csalódott. Juhász Lászlóné, a Kalocsai Fegyház és Börtön parancsnoka is figyelmeztetett bennünket, hogy pontos adattal még nem szolgálhat, mert a bírók még náluk is dolgoznak. Eddig 106-an pakolhattak, s utazhattak haza. Minden egyes elítélt határozatban értesül arról, hogy mennyi kedvezményt kapott. A rabok többsége nő, de néhány férfi is van itt, közülük hárman kaptak most lehetőséget az új parlamenttől. A szabadon bocsátottak általában kisebb súlyú bűncselekményt követtek el. Jó részük bízik benne, hogy nem kerül vissza. Ez azonban sokban függ a körülményeiktől is. Akiket eddig elengedtek, azoknak volt hová menniük, méghozzá általában a családjukhoz. Az nyilvánvaló, hogy közülük nem mindenki fog munkát találni, mert sokan még sohasem dolgoztak, háztartásbeliek voltak. Ráadásul a férfi elítéltekhez képest is jóval kisebb azoknak a száma, akiknek valamilyen szakképzettsége van. Amint a parancsnok mesélte, olyan is akadt köztük, aki nem rejtette véka alá aggodalmát; bár eddig a szabadságától megfosztva kellett élnie, de a mindennapi betevője itt legalább megvolt. Ezzel szemben — minthogy a külvilágról a sajtó révén is tájékozódhatnak — tudják, hogy nagy a drágaság, komoly áremelések történtek és történnek ma is? Szóval az élet kint sem habos torta. g \ VAN VÍZ A CSATORNÁBAN Üzemképes a tiszaalpári öntözőrendszer • A Tiszaalpári Búzakalász Tsz-ben már a növényekhez juttatható az öntözővíz. Tegnap „mutatkozott be” a szakmai közönségnek a tiszaalpári öntözőrendszer néven ismert létesítmény eddig elkészült — már működőképes — része. Az Alsótiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) osztályvezetője, dr. Páljai Imre elmondta, hogy a hetvenes évek végére értek meg a technikai-műszaki feltételei annak, hogy a tiszaalpári vidék öntözésére gondolni lehetett. Erre az időszakra tehető ugyanis, amikor a mező- gazdasági nagyüzemek figyelme az intenzívebb kultúrák felé fordult. Ezen a területen azonban pontosan ezek termelését akadályozta egyrészt a rossz vízgazdálkodású homoktalaj, az alacsonyan lévő talajvíz, másrészt az, hogy hazánk egyik legaszályosabb területe. Annak a kézenfekvő gondolatnak, hogy a Tisza vizét öntözésre használják, a technika állt útjába, hiszen mintegy 30 méterrel alacsonyabban kanyarog a folyó, mint az öntözést igénylő terület. Többszöri nekifutás után az 1983-as nagyon súlyos és a következő év aszálya arra késztette a térségben gazdálkodókat, hogy több tervezővállalattal vegyék fel a kapcsolatot, aminek eredményeképpen 1987-ben megszületett a beruházási program. Ezt az akkori Országos Vízügyi Hivatal is támogatta, a főműveket állami célcsoportos beruházásként kezelve. A kivitelezés az ezt követő évben kezdődött, és elvileg 1992-ben kellett volna elkészülnie. Ennek az időpontnak az előbbre hozását azonban sürgette az időjárás és a szárazságot nagyon is megérző üzemek. így az idén, alig egy hete — néhány ideiglenes megoldás közbeiktatásával üzembe helyezték az öntöző- rendszert. Megindulhat az öntözés, igaz, még nem teljes kapacitással, e pillanatban a 7 iszaalpári Búzakalász és a Tiszatáj, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság és a nyárlőrinci tsz területén. A rendszer előnye, hogy bővítésére is gondoltak, Kiskunfélegyháza környékén folytatva majd a munkát. A Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, Patak Lajos arról szólt, hogy az öntözőrendszer építését a gazdaságok összekapcsolták a szükséges meliroációs munkákkal és a tározók építésével. Az üzemek az öntözővíz hasznosítására is felkészültek, az öntözőgépek majd’ mindenütt rendelkezésre álinak. Az Atikövizig üzemmérnöke, ifj. Kádár Mihály videofilmen mutatta be az 1988-tól folytatott főmüépítési munkák jelentősebb munkafázisait. Majd Kovács Józsefné vízügyi előadó beszélt az eddig a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz tartozó szervezet átalakulásáról, a jövőbeli elképzelésekről. Szólt arról, hogy a támogatások megvonása után az öntözővíz is a szabadáras kategóriába tartozik, az ezzel foglalkozó cégek szolgáltatási kötelezettsége megszűnt. Az elképzelések szerint a főművek ezután is állami kezelésben maradnak, de üzemeltetésükre versenytárgyalást imák ki, ugyanúgy, mint az öntözőrendszerekére. Ezt az évet átmeneti időszaknak szánják, amikor a vízzel, öntözővízzel kapcsolatos új jogszabályokat, rendszert megalkotják, kíalakitják. Az öntözővíz-felhasználási szerződéseket a kényszerhelyzetben lévő termelőüzemek országszerte már megkötötték, úgy tűnik, a felhasználás az eddigi esztendőkéhez hasonlóan alakul. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója, Lahancz Antalné nem hallgatta el, hogy a tiszaalpári rendszer támogatása miatt többször került sor „szóbeli csatákra”. A térség üzemeinek elhatározása azonban ke- resztülvihetőnek bizonyult. Kérdések azonban természetesen felmerülnek: például a megtérülésé, az immár öntözhető terület más módon való hasznosításáé, a megtermelt termények feldolgozási hátteréé. „ _ Módosította az alkotmányt a T. Ház Nagy — és eléggé személyeskedő — vita Az Országgyűlés az alkotmány módosításának vitájával folytatta tegnapelőtt kezdődött rendkívüli ülésszakát. A vita előtt Tölgyessy Péter SZDSZ- frakcióvezető bejelentette, hogy törvényesnek ismerik el az MSZP, MSZMP és Király Zoltán, továbbá a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának ügyében. Tölgyessy szerint — tekintettel az október 14-ére kitűzött helyhatósági választásokra — a népszavazást a legrövidebb időn belül meg kell tartani. Király Zoltán felszólalásában vitatkozott azokkal a nézetekkel, amelyek szerint jelenleg az 1949- es sztálinista alkotmány módosítása fölött folyna a vita. Azt állította, hogy „puccsot szerveztek” a népszavazás megelőzésére. Mint mondotta, az alkotmánymódosításról szóló vitát tegnap be akarták fejezni. A Parlamentbe akarták rendelni a Magyar Közlöny készitőit, hogy ma reggelre már hatályos legyen a módosított alaptörvény, amely tartalmazná a köztársasági elnök megválasztásának módját is. Király szerint ezt a „puccskísérletet” a tegnap átadott dokumentumok hiúsították meg. Szabad György mb. elnök — képviselőként — válaszolt Király Zoltán állítására. Kifejtette, egy ilyen puccs előkészületeiről neki, az Országgyűlés megbízott elnökének is tudnia kellett volna. Feltette a kérdést: talán csak egy technikai felkészülés lehetséges mozzanatát minősítette képviselőtársa puccsnak. Elmondta, ha erre törekedtek volna, másképp alakul a koreográfia. (Folytatás a 2. oldalon) • Király Zoltán egymaga 20 ezer aláírást gyűjtött népszavazást kezdeményezni. • Surján László népjóléti miniszter ugyan mire int nemet Andrásfalvv Bertalan művelődési miniszternek? MINISZTERELNÖKI LEVÉL Áremelések: benzin, cigaretta, alkohol? Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének írt levelében Antall József miniszterelnök kérte az idei költségvetési törvény módosításának napirendre tűzését a parlamentben. A kormányfő szerint — írta tegnap az Esti Hírlap — a tervezett 10 milliárddal szemben nagyobb lesz a költségvetési deficit, így néhány tételt módosítani kell. A pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter terjeszti majd javaslatait az Országgyűlés plénuma elé. Rabár Ferenc pénzügyminiszter közölte, hogy az áremelések olyan luxuscikkekre vonatkoznak majd, mint az alkohol, a cigaretta és esetleg a benzin. Szó van bizonyos szociálpolitikai intézkedések bevezetéséről — nyugdíjak emelése, családi pótlékok rendezése —, ám adóemelést a kormány nem tervez. A parlament döntése nyomán az áremelések 10 napon belül léphetnek életbe. Bár a mértékről nincs tudomásunk, jól értesült körök egy liter benzin árát 40 forint körül jósolják. (Este a tv-híradóban a pénzügyminiszter cáfolta, hogy a benzin árát a közeljövőben emelnék.) FÉLIG AGYONVERTÉK, MAJD LETARTÓZTATTÁK A hatalom visszaüt Bukarestben Romániában hivatalosan közölték. hogy letartóztatták Marian Munteanut, az Egyetemi Diákliga vezetőjét, akit június 14-én a Bukarestbe irányított Zsil-völgyi bányászok úgy megvertek, hogy kórházba kellett szállítani. A belügyminisztérium szerint a diákvezért erőszakra való izgatással és közvagyon rongálásában való részvétellel vádolják. Letartóztatták Dinca Dumitrut és Nica Leont, az Egyetem téri tüntetések másik két vezéralakját is. Az első akciót június 13-án, hajnali négy órakor hajtotta végre a rendőrség az Egyetem téren. Ekkor távolították el a barikádokat és számolták fel a nemzeti színház előtti parkban a hevenyészett sátortábort, az éhségsztájkolók hajlékát. 1480 rendőr támadott, és a hadsereg nyolcvan emberét is bevetették. Akkor 263 személyt vettek őrizetbe. Arra számítanak, hogy a belügyminiszter felhatalmazást kap a parlamenttől a rend helyreállítására. Ilyenformán parlamenti jóváhagyással lehet végleg felszámolni a kormányellenes tüntetéseket és betiltani egyszersmind a bejelentés nélküli demonstrációkat. Egy rendőrségi közlemény szerint „lakossági segítséggel” és a tüntetések idején készített videofelvételek alapján 42 személyt vettek őrizetbe, és őket a felvételek alapján azonosították. A hatóságok folytatják a vizsgálatot és — mint közölték — „a bűnösöket bíróság elé állítják”. A politikai pártok és szervezetek egyre-másra juttatják el tiltakozásaikat a kormányhoz. Ebben követelik a teljes igazság kiderítését, mivel — véleményük szerint — megint manipulálják a közleményeket és ezekkel félretájékoztatják a lakosságot. Kedden ismét megjelent a Romania Libera és a Drepta- tea. E lapok megjelenését a kormányt támogató bányászok több napon megakadályozták. Sütő András az erdélyi magyarságról Kanadában Sütő András keddtől Kanadában tárja a nyilvánosság elé az erdélyi magyarság ügyét, a Marosvásárhelyt történteket. Az író kedden a tervek szerint Ottawában a kanadai parlament konzervatív és liberális pártállású képviselőivel találkozik. Köztük lesznek az emberjogi bizottság tagjai, olyanok is, akik a közelmúltban helyszíni tapasztalatokat szereztek a helyzetről Romániában. Sütő András szerdán Torontóba látogat, hogy az ott élő magyarokkal találkozzék. A legújabb romániai fejlemények különös időszerűséget adnak az író észak-amerikai kőrútjának, amely New York, Washington és Cleveland után vezeti Kanadába. Sütő a tervek szerint Torontóból Budapestre repül. További gyógykezelést igényelnek súlyos sérülései (arccsont-, bordatörés), amelyeket márciusban a marosvásárhelyi magyarellenes pogromban szenvedett el. Bal szemén az első bostoni műtét nem sikerült. Látását nem nyerte vissza, sőt, az ütlegelés ellenére épen maradt jobb szemén súlyosbodott a szürkehályog. Sütő Andrásnak a későbbiekben újabb vizsgálatokra s műtétre kell majd visz- szatérnie az amerikai kórházba. Az Egyesült Államok magyarsága gyűjtést indított a további kezeles. a műtét költségeire. Egyelőre „tanulóvezetőként” a bársonyszékben (4. oldal) Sötétlila hangulatok (5. oldal)
