Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-02 / 101. szám
1990. május 2. • PETŐFI NÉPE • 3 A századik majális KISKUNHALAS Borús idő köszöntötte, s szemerkélő eső kísérte a halasi majálist. A rendezők a századik május elsejét köszönteni hívták a város lakóit a régi majálisok színterére, a Hősök ligetébe. Nem titkolták, hogy szívesen élesztenék újjá a hagyományokat. Színpadot állítottak mint régen, ahol a város ifjúsága szórakoztatta az összegyűlt érdeklődőket. A műsor színes volt, s az eső sem tudta elkedvetleníteni az ifjú szereplőket. Láthattunk színdarabot a Fazekas iskolások előadásában, az ÁMK tanulói humoros mesékkel léptek színpadra. A közkedvelt Lyra együttes dalai nem kevesebb tetszést arattak, mint a néptánchagyományt felelevenítő és ápoló Halas táncegyüttes produkciója a Kontorás együttes kíséretével. Nem hiányzott a szokásos virsli és sör sem a körben felállított sátrakból. Délutánra pedig Rockmajálist hirdettek a szervezők az ifjúság kedvéért. Úgy vélem, senkinek sem hiányoztak a régi május elsejei szónoklatok. Az idei majálison a politikát mindössze a színfalra erősített Szocialista Párt jelvénye képviselte. H. T. BAJA A meglehetősen barátságtalan időjárás ellenére ezrek és ezrek siettek a bajaiak kedvenc sétahelyére, a Petőfi-szigetre. Ha most felülről szervezett programban nem is volt részük, nem hiányzott a jókedvű szórakozás egyetlen feltétele sem. A körhinták egy percig sem álltak tétlenül, és aki akart és elég ügyes is volt, lőhetett magának ezerféle apró csecsebecsét. Jó néhány vállalatnak van a szigeten üdülője. Egyik sem maradt üresen. Adódott alkalom, egy kis munkatársi eszmecserére, és hát a szendvics meg a sör sem érkezett ide hiába. A nézelődök között időről időre német szó ütötte meg a fülemet. Az NSZK-beli Waiblingen testvérváros küldöttsége és szimfonikus zenekara látogatott cl Bajára. Őket is ide vonzotta a sokféle látványosság. Korán ébredtek a vaskúti emberek. A község fúvószenekara már hajnali 5 órakor körüljárta a falut, hogy a gazdag programra invitálja a lakosságot. Volt a sportpályán focimeccs, de nem is akármilyen, mert a lányok is megirigyelték a fiúk dicsőségét, megmutatták, hogy ők is „legények” a labdarúgó- pályán. Bálmonostoron a horgászok kezdték halfogóversennyel a napot. Olyan eredményesen „bűvölték” a vizet, hogy a 10 órakor kezdődött halfőzőversenyen bőségesen volt alapanyag. Sok nézőt vonzott a délutáni néptáncbemutató, a helybéli Rozmaring együttes fellépése. A nap tetőpontjának azonban kétségtelenül a lovasverseny, meg az azt követő tábortűz bizonyult. G. Z. KISKUNFÉLEGYHÁZA A zuhogó eső sem tudta otthon marasztalni a sétálni, szórakozni vágyó kiskunfélcgyháziakat, akik esernyőkkel felszerelve ezrével tódullak a Parkerdőbe, a majális színhelyére. Nyitott nap a kecskeméti reptéren A forgalomirányító rendőrök és katonák hathatós közreműködése ellenére időnként óriási forgalmi dugók keletkeztek tegnap a 44-es úton a kecskeméti repülőtér közelében. A megyeszékhely és környéke lakói szinte elözönlötték a korábban oly titkosan kezelt létesítményt. Szülők, gyerekek egész hada ostromolta meg a különböző szállító és harci helikoptereket, szuperszonikus vadászrepülőket. Ezen a napon minden szabad volt: a kissrácok felmászhattak a gépekre, s beülhettek a pilótafülkékbe. Akiket a kisebb masinák érdekeltek jobban, azok végignézhették a repülőmodellezők nonstop bemutatóját. Akadtak olyanok, akik azt állították, nem lesz elég jelentkező a sétarepülésre, hiszen 20 percért 750, illetve 950 forintot kellett fizetni. Nos, a tamáskodóknak nem lett igazuk, mert szinte megállás nélkül rótták a köröket a repülők a város fölött. Sokan órákig várakoztak azért, hogy részesei lehessenek az ünnepi sétarepülésnek. & NEM SZŰNNEK MEG, DE ELHELYEZIK A KECSKEMÉTI ÉS HALASI KGST-ÁRUDÁT Piacok a város szélén Lapunk április 15-ei számában Itt a piros, hol a hatóság? címmel foglalkoztunk az úgynevezett KGST-piac okozta tarthatatlan állapotokkal. Az írásra többen — ki-ki nézőpontja szerint — reagáltak. Számosán, de leginkább a Budai utcai lakók beadványnyal is fordultak a Kecskeméti Megyei Városi Tanács elnökéhez, mert saját lakásukban sem éjjelük, sem nappaluk. Milyen tervei vannak a kereskedelmi gócponttal az illetékeseknek? — erről beszélgettem dr. Agud Károllyal, az ellátásfelügyeleti osztály vezetőjével. — A KGST-, vagy más néven a lengyel piacot nem volna célszerű megszüntetni, hiszen próbáltuk már. Ám akkor elszaporodtak a kapualjakban, a különféle zegzugokban történő, s kopogtatós módszerű árusítások. Akkor határoztuk el, hogy a baromfipiacot megosztják, ezért is csináltattunk oda majd kétszáz asztalt. A helypénzt 50 forintban határoztuk meg. Sokak kedvelt bevásárlócentruma lett az a hely, hiszen lényegesen olcsóbb ott a gyerekcipőtől kezdve a pamutholmin át sok minden, mint az állami üzletekben. Ez különösen sokat jelent a kispénzű embereknek. Csakhogy éppen a kereslet okozta felhozatal felhígult. Mind többen — jugoszlávok, szovjetek, románok, honi zsibárusok — hozzák a bútort, televíziót, a műszaki kisebb-nagyobb dolgokat és sorolhatnám, mi mindent. Ennek következtében viszont szinte bedugult a piac, kinőtte magát. Nem beszélve a Budai utcai lakóknak okozott kellemetlenségekről, a szinte már helyreállíthatatlan közlekedési dugóról. Ezért — kényszermegoldásként — a közelmúltban ideiglenesen a Kaszap utcai parkolóba helyeztük a baromfipiacot. A napokban pedig a piaci hangosbemondó két nyelven — magyarul és románul — arról tájékoztatja a lakosságot, hogy a KGST- piacot kitelepítjük a vásártérre. Ott lényegesen ideálisabb körülmények lesznek. Már csak a műszaki átvétel van hátra. Az elvégzett bővítésekkel nem csak 350 árus és vásárlóvonzata fér el, mint a Budai utcában. A helypénz egyébként ugyanannyi marad. Azt pedig — mint ahogyan vád ért bennünket —, hogy csempészáruk is bekerülnek a portékák közé, engedtessék meg, ne a városi tanácson kérjék számon, hanem a vámon. — Köztudott, hogy városszéle az a terület. Gondoltak-e erre? Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a közlekedés megszervezését. Ennek érdekében helyi járatok beindítására tárgyalásokat kezdtünk a Volán Vállalattal. A hivatalos menetrendről a lapban is hamarosan tájékoztatást adunk. A kitelepítésről, az útbaigazításról folyamatosan gondoskodunk. Térképpel ellátott szórólapokat is közreadunk. Reméljük, így hamarosan helyreáll a városközpont piaci rendje: a baromfipiac visszaköltözik és terjeszkedhet — számítunk is rá — a zöldség-gyümölcs nagybani piac. Ám nem hagyható említés nélkül a piaci tiltott szerencsejáték sem. Erre vonatkozóan álljon itt a — pulai — úrként tisztelt levélíró megállapítása: „Itt a piros, hol a balek? — erről csak még annyit, hogy azért az sem angyal, akit átvernek.” P. S. A tanácsülés helyett a józan ész döntött Várhatóan visszanyeri eredeti rendeltetését a halasi kispiac az 53. sz. út mellett. Annak idején a kistermelők számára létesült, s nyaranta jócskán meg is nőtt a forgalma az átutazó nemzetközi turizmus jóvoltából. Aztán előbb csak egy-két lengyel, jugoszláv árus telepedett a termelőknek kiépített betonasztalok mellé, majd egyre több, s végül arra eszmélt a város, hogy „lengyel piaccá” vált a parkoló is. A jószimatú magánvállalkozók előbb ébredtek, mint a városatyák, s csakhamar kolbászt, üdítőt árusító bódék jelentek meg kiszolgálni az egyre népesedő piacot. Majd jött a lambada és a lakodalmas rock, a kazettaárusok naphosszat bömböl- tették a hangszórókat. A lakótelep egyre nehezebben viselte a bűzt, a ricsajt és a mindent elborító szemetet. Egymást követték az interpellációk a tanácsülésen s az újságcikkek a helyi lapban. A tanács azonban — bár napirendjére tűzte a kérdést — elodázta a megoldást azzal, hogy egyelőre maradjon a „KGST-piac” ott, ahol van, de kiadták bérbe a parkolót egy vállalkozónak, hátha ő majd rendet csinál. Újabb árusítóasztalok jelentek meg — most már a parkolóban is —, de a helyzet mit sem változott. Azaz hogy változott, egyre rosszabb lett. A kegyelemdöfést a jugoszláv valutaintézkedés adta meg. A lengyelek és jugoszlávok mellé tömegével érkeztek szovjet, bolgár, román „kereskedők” is, s most már a parkoló melletti ligetet is elárasztották. A zoknik, fehérneműk, konyakok választéka kibővült, megjelentek a vas- és edényáruk, sőt a bútorok is: hintaszék, ebédlőgarnitúra és a többi. Eltűnt a gyep, s megszűnt a játszótér, helyébe tolult a rengeteg szerves és szervetlen hulladék. Bár volt egy érvényben lévő tanácsülési határozat, a józan ész azonban mást diktált, no meg az egymást követő tiltakozása a városvédőknek s az ott lakóknak a Halasi Tükörben. Talán a közelgő ünnep is megsürgette a döntést, hiszen a majális színhelye a Hősök ligete, tény, hogy a tanácsi vezetők összefogva a rendőrséggel véget vetettek a „halasi Ecserinek”. Április utolsó napjaiban négynyelvű szórólapok adták tudtára az árusoknak, hogy vége a vásárnak, legalábbis ezen a helyen. A szórólap kis térképpel jelezte a Harangos tér felé vezető utat, ahol a tulajdonképpeni vásártér van. Május elsején négy-öt rendőrautó szállta meg a parkolót, hogy a döntésnek érvényt is szerezzen. Hajnaltól tartott az eligazítás, s az első nap ;— úgy tűnik — rendben lezajlott, a KGST-piac áttelepült a város másik végébe. Mint megtudtam, néhány napig még tart a rendőrök ellenőrző jelenléte, s talán így véglegesen megőrizheti eredeti formáját ez a városrész. H. T. Új vezetőség a kisgazdák élén A Független Kisgazdapárt nagy választmányának rendkívüli ülése (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Ferenc, a párt alelnöke és Be- reczky Vilmos szóvivő is ily módon tájékoztatta a sajtó képviselőit, késő délután. Nagy Ferenc elmondotta: a pártban hagyományosan augusztus 20-án tartandó, ám ezúttal előrehozott nagyválasztmányi ülés rendben, a küldöttek aktív részvételével zajlott. A vezetőség beszámolója önkritikus hangú volt, a tagság előtt elismerték, hogy a párt politikai tevékenysége az utóbbi időben nem volt mindenben megfelelő. Gyakran csupán az elődök emlékeiből éltek, amelyek nyomán a cselekvés nem volt egyértelműen következetes. Ebből a helyzetből nehéz kilábalniuk — hangoztatták —, ám mivel a választások során kedvező pozícióba kerültek, ezekben a napokban pedig a koalíciós tárgyalások miatt is a figyelem homlokterében vannak, hibáik feltűnőbbek. Arra a kérdésre, hogy milyen irányzatok érvényesültek a pártban, Nagy Ferenc elmondotta: a párton belül, a választások idején, sőt még azon túl is volt olyan elképzelés, hogy az SZDSZ vagy az MDF kerül hatalomra, és valamelyikhez természetesen igazodniuk kell. Ebből sokáig titkot csináltak, bár az FKgP vezetői egyik vagy másik párthoz, irányzathoz szorosabban kapcsolódtak politikai elképzeléseikben. A hibát — szerinte akkor követték el, amikor mindehhez a későbbiekben is túlságosan mereven ragaszkodtak — tette hozzá. Feszültséget okozott a vezetésben a generációváltás elmaradása is. Tény, hogy a felső vezetés azokból verbuválódott, akik a párt újjáélesztéséért sokat tettek, s akik az 1945 előtti pártharcokat cselekvőén megélték. Természetes azonban, hogy a fiatalabbak, a mai negyvenesek, már szívesebben beszélnek a jelenről, ám — mondotta Nagy Ferenc — olyan nézet alakult ki a pártban, hogy a múltra alapozott jelenből kell a jövőt megtervezni. Legfeljebb abban hibáztunk a politika alakításakor — fejtegette —, hogy ezekről a kérdésekről a nyilvánosság előtt eddig csak nagyon keveset beszéltünk. A Független Kisgazdapárt agrárpolitikájáról úgy vélekedett, hogy földprogramjuk a tulajdon rehabilitációján alapszik, anyagi és erkölcsi kártérítést helyezve kilátásba. A mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vertikumra kiterjedő tulajdonrendezésben az önkéntességet tartják a legfontosabbnak, vagyis a tulajdonjog érvényesítése mellett nem erőltetik azt, hogy a volt tulajdonos köteles a földjét használatba venni. A nagyválasztmány ülése a koalíciós tárgyalások eddigi eredményét elégedetten vette tudomásul. Döntött arról, hogy a tárgyalásokon részt vevő öttagú küldöttségben Prepeliczay Istvánt Hankó László váltja fel. Az ülésen az esti órákban hirdették ki - a vezetőség lemondását követő — tisztújító választás eredményét. A Független Kisgazdapárt elnökévé Nagy Ferencet, az eddigi alelnököt választották meg, aki Vörös Vincét követi e tisztségben. A testület főtitkára Kiss Gyula (eddigi Prepeliczay István volt), ügyvezető alelnöke Bakos István lett. Az FKgP főügyésze Torgyán József maradt. AZ 1946-OS NEMZETGYŰLÉS ELNÖKE MA BESZÉDET MOND A PARLAMENTBEN Varga Béla hazajött Vasárnap délelőtt megérkezett Budapestre Yarga Béla. az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke. A yolt politikus Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, valamint a parlamenti pártok meghívására részt Vesz az új Országgyűlés szerdán kezdődő alakuló ülésén. Varga Béla kíséretében hazánkba érkeztek többek között Pete Ferenc, Eszterhás György, Belső Gyula és Vargha László egykori országgyűlési képviselők is. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, továbbá Göncz Árpád, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében, Vörös Vince, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke és Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Az MTI értesülései szerint Varga Béla mintegy két hetet kíván eltölteni Magyarországon. Varga Béla, megérkezését követően, idős kora. megromlott egészségi állapota és a hosszú, kimerítő utazás ellenére is szívesen válaszolt az újságírók kérdéseire. Emlékeit felelevenítve minduntalan kicsendült szavaiból: bár halálra ítélve távozott az országból, s azóta nevét leírni sem lehetett Magyarországon, szívében mindig magyar maradt, érzéseiben sohasem szakadt el hazájától. Nem megbocsátani érkezett haza 43 esztendő után, mert nincs benne harag. Mindenki hibázott-hibázhat életében, nincs hibátlan ember. Ezért hangsúlyozta többször is — a legfontosabb, hogy a magyarok szeressék egymást, tudjanak megbocsátani egymásnak és fogjanak össze. Ez nagyon fontos azért is, mert így, az új évezred küszöbén nem a veszekedés, a gyilkosságok, a háború rémének, hanem a békesség korszakának kell következnie. és fontos azért is, mert a világ odafigyel a magyarokra. Ma a felelősség a magyar népé, az a felelősség, amely ma már nem hárítható át senkire — nincs Hitler, nincs Sztálin .. . —, az a felelősség, amelytől függ, mikor ragyog Magyarország csillaga és mikor huny ki. Ez a csillag ragyogott a forradalom idején, s akkor megnyíltak a magyar határok a keletnémetek előtt. Varga Béla aki a papírforma szerint ma még hontalan — május 2-án, szerdán ünnepi beszédet mond az új Ország- gyűlés alakuló ülésén. (MTI) • Képeink a kiskunhalasi KGST-piacon készültek. (Straszer András felvételei)
