Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-03 / 102. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 3. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSE (Folytatás az I. oldalról) ni kívánalmak, a politikai ambíciók, a világnézeti osztályharcok vagy faji ellenségeskedések nem csak a nép lel­ki egységének ártanak vészesen. „Ne fecséreljük el ezekkel az ország nem­zetközi hírnevét, amelyet 1956-ban s az elmúlt év folyamán is elnyert!” szólította fel a jelenlévőket, s raj­tuk keresztül az ország lakosságát is, majd így folytatta: „E történelmi pillanatban hírünk a világban talán másodrendű ügy. Nem cél, hanem következmény. An­nak következménye, hogy mit tesz­nek a magyarok, a képviselők ebben az évekkel ezelőtt még alig elképzel­hető történelmi helyzetben .. . Mé­lyen be kell idegződnie a magyar tu­datba, hogy hibáinkért most egyedül mi magunk vagyunk és leszünk fele­lősek. Az emberi szabadság nem kö­rülmény, hanem feladat. A bilincsek lehullásával együtt jár a magunkra, magunk által szabott emberi köteles­ség. Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni” mondotta. Kiemelté: minden magyar fejben és szívben tudatosulnia kell, hogy Ma­gyarország Európához tartozik, nemcsak földrajzi helyzete, hanem hagyományai és gondolatvilága okán ahogyan ezt 1000 évvel ezelőtt Szent István látta. Az európaiság gondolatát folytat­va kifejtette: ami az ország házában ma történik, nem csupán negyven- egynehány esztendőnyi fájdalmas fe­jezet vége, hanem a második magyar ezredév kezdete is. Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyüles volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meghatottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülése­zik az új, többpártrendszerű Or­szággyűlés, amelyet egy nép szabad­ságharcnak nevezhető szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelen­tőségét, magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete során immár a harmadik alka­lommal részese olyan eseménynek, amelynek célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. A korelnök bemutatkozása A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy leg­fiatalabb képviselő körjegyzőként látja el. így Szűrös Mátyás a korelnö­ki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Mun­káját az alig 23 esztendős Glattfelder ■ Béla — ő egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő —, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői. Nagy taps kíséretében lépett az el­nöki pulpitusra Kéri Kálmán.'továb- bá Glattfelder Béla és Wachsler Ta­más. A korelnök köszöntő beszédé­ben felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy év­századról, attól kezdve, hogy „I. Fe­renc József apostoli királyunk ural­kodásának idejében felöltötte a kato­nai egyenruhát”. Napjaink súlyos gazdasági és poli­tikai helyzetét érintve az idős politi­kus egy égető problémára hívta fel képviselőtársai figyelmét. Mint mon­dotta: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a magyar anyák érderfie- sek, sőt kötelességüknek , tartják, hogy szüljenek, hiszen a népesség fo­gyásának megállítása az egyik legfon­tosabb feladat. A felhalmozódott adósságállo­mány kapcsán rámutatott: ezeket az összegeket csak abból lehet visszafi­zetni, amit mi magunk megterme­lünk. Ehhez pedig meg kell tanul­nunk jobban dolgozni! mondotta. Ám elengedhetetlen az egyetértés is; az, hogy ne szenvedjenek hátrányt az emberek vallási, faji, származási vagy osztálykülönbségek miatt. Ugyancsak szükségünk van barátok­ra, úgy a nagy- mint a kishatalmakra, közöttük természetesen szomszéda­inkra — hangoztatta Kéri Kálmán. Elismeréssel szólt a magyar külpoliti­ka legutóbbi eredményeiről, s remé­nyét fejezte ki, hogy az ország a jövő­ben is ugyanezen az úton, a megbéké­lés útján halad tovább. A korelnök végezetül köszönetét fejezte ki a kormánynak, amely emelt fővel távozhat, hiszen tagjai büszkék lehetnek arra. amit teljesítettek mondotta és jókívánságait. tolmá­csolta az új törvényhozásnak. Ezt követően az Országgyűlés köz- felkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgysorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok frakcióvezetői és a független képviselők megbízottja tett javaslatot. Az alakuló ülés napirendje: 1. a) Az Országos Választási Bi­zottság beszámolója a képviselő- választásról. b) Á Belügyminisztérium megbí­zott vezetőjének beszámolója az or­szággyűlési képviselői választások megszervezésével és lebonyolitásával kapcsolatos állami feladatok végre­hajtásáról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselő- csoportjainak megalakításáról, veze­tőjük, továbbá a független: képviselők megbízottjának személyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselői­nek megválasztasa. 5. Az Országggyűlés megbízott el­nökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásá­nak bejelentése. 7. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének tör­vénybe iktatásáról szóló törvényja­vaslat megtárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás szán­dékának- kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a 'kormányalakítási megbízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és kü­lönbizottságainak megalakításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabá­lyozásáról szóló országgyűlési hatá­rozattervezet megtárgyalása. A választások országszerte rend­ben, a legteljesebb nyilvánosság mel­lett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. A választás eredményes, törvényes megszervezéséhez nagy segítséget nyújtott a nemzetközi és a hazai nyil­vánosság, a tömegkommunikáció megkülönböztetett figyelme. Egye­bek között e fontos megállapításokat rögzítette az Országos Választási Bi­zottságnak a képviselő-választás ta­pasztalataival foglalkozó írásos be­számolója, amelyet a parlamenti kép­viselettel rendelkező pártok javasla­tára készített el az OVB. A már elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Németh János, az Orszá­gos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt mondott. A választások állami feladatainak megszervezése, technikai lebonyolítá­sa, valamint a szavazat-összeszámlá- lás mikéntje biztosította a választá­sok törvényességét ez derült ki Gál Zoltán belügyminisztériumi államtit­kár írásos beszámolójából. Az államtitkár írásos előterjesztése — áttekintve a képviselő-választással kapcsolatos feladatokat, s azok vég­rehajtását — foglalkozott az ajánlási szelvények eljuttatásával, a választási rendszer széles körű megismertetésé­vel éppúgy, mint a szavazatösszesítés számítástechnikai rendszerével. F.z utóbbi kapcsán emlékeztett arra. hogy az első forduló előzetes eredmé­nyeit nem sikerült a törvényben előírt 24 órán belül közzétenni, ám ez első­sorban a hitelesség és a megbízható­ság szem előtt tartása miatt történt. Az államtitkári beszámolóból vé­gezetül megtudhatták a képviselők, hogy a választások költségei az előze­tes adatok szerint várhatóan túllépik az 500 millió forintot; az összeg min­tegy 50 millióval haladja meg a terve­zettet. A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját. Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a körjegyzőkből és a korelnök­ből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízóle­velét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvény­ben előírtaknak. Szelényi Zsuzsa kör­jegyző felolvasta a 379 képviselő ne­vét, majd a parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselőknek is­merték el társaikat. Ezután a képvise­lők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás körjegyző olvasta. Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a Belügymi­nisztérium megbízott vezetőjének be­számolóját 332 igen, 1 nem, 7 tartóz­kodó szavazattal, valamint a válasz­tási bizottság előterjesztését 335 igen. 3 nem szavazattal és 17 tartózkodás­sal elfogadták. A korelnök bejelentette: a parla­menti pártok megalakították képvi­selőcsoportjaikat. A Magyar De­mokrata Fórum Antall Józsefei, a Szabad Demokraták Szövetsége Töl gyessy Pétert, a Független Kisgazda- párt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Keresz­ténydemokrata Néppárt Füzessv Ti­bort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. A tisztségviselők megválasztása A napirend szerint haladva ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása következett. A képvi­selők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők megbízottja előzetes meg­állapodásának megfelelően aT. Ház­nak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékezte­tett arra, hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban meg­állapodtak a jelölés elveiben, misze­rint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF jelölné az Országgyűlés elnö­két, aki egyben az ideiglenes köztár­sasági elnöki teendőket is ellátja, há­rom alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt és az MSZP tesz javaslatot. Utalt árra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy két párt a fentiektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehe­tőséget kihasználva az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött Varga Béla. • Kéri Kálmán. • Dr. Józsa Fá­bián, dr. Pánczél Gyula és Karsai Péter Bács- Kiskun megyei képviselők az MDF-frakcióban. amint arról délelőtt már tájékoz­tatták a sajtó képviselőit —, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnöki posz­tra. az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot. A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredményeként a Fidesz és a Keresz­ténydemokrata Néppárt 2-2, a többi párt pedig 1-1 személyt jelölt. Ezután a korelnök ismertette a je­löltek névsorát. Mivel a házszabá­lyok szerint a jelölésre csak a párt­frakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a je­lölőlistát Kéri Kálmán lezártnak te­kintette, s a titkos szavazás idejére szünetet rendelt el. A szünet után Kéri Kálmán ismer­tette a szavazatszedő bizottság jelen­tését. Az Országgyűlés tisztségviselői­re 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal kö­szöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a parlament újonnan megválasztott el­nökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az ^alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnökévé vá­lasztották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást (MSZP), 353 szavazattal. (Az Or­szággyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. A megválasztott tisztségviselőknek elsőként Kéri Kálmán korelnök gra­tulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak, továbbá segítői­nek, Glattfelder Béla és Balogh Gá­bor jegyzőknek. Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette: — Bizalmat visszaadni nem,lehet, bizalmat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érde­kében, hogy az Önök bizalmát meg­őrizzem. Ezt követően Göncz Árpád javas­latot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványoz­ta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György professzort bízza meg. A képviselők ezt 356 szavazattal elfogadták. Megszoktuk már, hogy a képviselők vaskos iratcsomagot cipelnek a hónuk alatt, vagy degeszre tömött aktatáskával járnak-kelnek. Most azonban egy új dologra is felfigyelhettünk. Az ülésterembe néhány fideszes képviselő speciális táskával vonult be. Sazt nem a pad alá tette, hanem a tetejére. Azutánfelhajtotta a fedelét, s máris működőképes volt az IBM 386 AT számítógép. Mint Frajna Imre képviselő elmondta: ö maga a komputert jegyzetelésre is használja, ám igazi előnye, hogy a 40 megabytes adattárolójában elfér egy egész parlamenti ülésszak anyaga, és az ahhoz kapcsolódó Fidesz-dokumentáció is. A hét gépet egyelőre kipróbálásra kapták, s szándékukban áll egy számítógépes információs rendszer kiépítése. Interjú Göncz Árpáddal Az Országgyűlés alakuló ülésé­nek első napját záró fogadáson kereste meg az MTI munkatársa Göncz Árpádot, a Magyar Köz­társaság új ideiglenes elnökét, el­ső gyakorlati teendői felől érdek- lődvé. Az író-politikus röviden körvonalazta a következő hetek programját, amely - mint mond­ta — elsősorban protokolláris jel­legű lesz. Eszerint a közeljövőben itthon fogadja a walesi herceget és feleségét, majd Pérez de Cuéllart, az ENSZ főtitkárát. Megjegyezte: számára komoly megpróbáltatás lesz mindez, hiszen korábban nem volt alkalma hasonló cere­móniákon aktívan részt venni. Rövidesen — május 14-én — az Egyesült Államokba utazik Göncz Árpád: az egyik rangos egyetem, írói tevékenységének el­ismeréseként, díszdoktorrá avat­ja. S bár magánemberként invitál­ták a távoli földrészre, várhatóan számos protokolláris esemény ré­szesé is lesz. A tervek szerint fel­keresi New Yorkot és Washing­tont is. Az ottani program ugyan még nem végleges, várható azon­ban, hogy az amerikai kormány­zat képviselői megkeresik, s szót váltanak a magyar—amerikai kapcsolatokról is. Arra a kérdésre, hogy köztár­sasági elnökként mely területeket tart fontosnak a külkapcsolatok ápolásában, Göncz Árpád el­mondta: már az írószövetség el­nökeként is élénk kultúrdiplomá- ciai tevékenységet folytatott. A szövetség meleg, baráti kapcso­latot alakított ki a román és a cseh írószövetséggel. Személyes politikai múltját is említve utalt arra, hogy a Charta ’77 révén is számos barátra lelt a Václav Ha­vel köré tömörült írók között. — Számomra az elsődleges fel­adat külpolitikai téren a szom­szédországokkal való őszinte és fenntartás nélküli barátság kiépí­tése — szögezte le a politikus. -— Azon kívánok munkálkodni, hogy ne éleződjenek, hanem tom­puljanak a nemzetiségi ellentétek. Véleményem szerint elérhető kö­zelségbe került, hogy eltűnjenek a határok, s ebben közvetlenül a demokratikus eljenzék segítségére is számítok. Szovjetunióba szóló meghívást még nem kaptam, de örömömre szolgálna, ha találkoz­hatnék Mihail Gorbacsov elnök­kel, illetve a szomszédos ország bármely vezetőjével. A Szovjet­unió térsége megítélésem szerint is létfontosságú és meghatározó or­szágunk számára — hangsúlyozta végezetül Göncz Árpád. (MTI) Pontosság és öltözék A megnyitót 10 órára hirdették. Kecskemétről fél tízre már a Parla­menthez értünk, mégis majdnem si­került elkésnünk. A VI-os kapunál — ez az újságírók bejárója — olyan tumultus támadt, hogy csak hosszas várakozás után lehetett az Ország­házba belépni. Lehet, hogy néhány képviselőnek is hasonló nehézségek­kel kellett megküzdenie — ráadás­ként a választások után/1—, mivel többen csak az elnöki bevezető meg­kezdését követően foglalták el he­lyüket az ülésteremben. Viszont valamennyi résztvevő ki­fogástalan, az alkalomhoz, a T. Ház szelleméhez illő öltözéket viselt. Nem mondható el ugyanez azonban néhány egyéb közreműködőről, akik mintha eltévesztették volna az időpontot és a helyszínt, s szin­te kiríttak az ünneplőbe öltözöttek sokaságából. Valamikor egy-egy szórakozó­helyen, bárokban, sőt egyetemi diszkókban is előírták: férfiaknak belépés kizárólag öltönyben, nyak­kendővel. Meglehet, valami hason­ló szabályt a Parlamentben is rendszeresíteni kellene. Egyéb fe­lelős munkájuk mellett erre is gondolniuk kellene a honatyák­nak. már csak a Ház tekintélyének érdekében is. Aminek természete­sen a külsőségekben is meg kell mutatkoznia. Fogadás és távirat Amikor Kéri Kálmán korelnök szünetet rendelt el, a képviselők a folyosóra, büfébe mentek, a Par­lament Munkácsy-termében Szű­rös Mátyás, akkor még ideiglenes köztársasági elnök adott fogadást a pártok által meghívott magyar és külföldi díszvendégek, neves közéleti személyiségek számára.- A hazai és a nemzetközi sajtó számos képviselője is jelen volt, midőn Szűrös Mátyás köszöntötte Varga Belát, az egykori balaton- boglári katolikus papot, az 1947- es nemzetgyűlés elnökét, és Habs­burg Ottót, aki az Európai Parla­ment Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke. Ä vendégek között volt a fogadáson Nagy Er­zsébet, Nagy Imre egykori minisz­terelnök lánya, Kosáry Domokos történész, és számosán még. Egyvalaki azonban nem lehetett jelen a meghívottak közül, bár nagyon hiányzott. Sütő András, az Erdélyben élő magyar író, aki most gyógykezelésen az Egyesült Államokban tartózkodik. Ot — Szabad György ideiglenes házel­nök későbbi javaslatát elfogadva — táviratban köszöntötte a ma­gyar Országgyűlés. Kapcsolat a választókkal Néhány hónapja az országgyűlési iroda munkatársaként egy megyebe­li megbízott segíti a képviselők mun­káját. Ez volt a korábbi szisztéma, amikor is minden megyében egyetlen képviselőcsoport működött. Most változott a helyzet, Bács-Kiskunt például négy párthoz tartozó hon-, atyák képviselik az ország házában. Am közülük többen is jelezték, hogy igényt tartanak továbbra is az or­szággyűlési iroda helyi megbízottjá­nak közreműködésére. Rajta keresztül is kívánja a kapcsolatot tartani Bács-Kiskun megyével Pozsgay Imre, az MSZP megyei képviselője, s ugyanezt tartja szükségesnek Ko- cscnda Antal, aki a Kisgazdapárt megyei listavezetőjeként került be a T. Házba. Mint tegnap a parla­mentben elmondta, rövidesen Kecskemétre utazik, hogy a ké­sőbbi együttműködésről tárgyaljon a megye vezetőivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom