Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-03 / 102. szám

1990. május 3. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSE GRÓSZ KÁROLYNAK IS TUDOMÁSÁRA HOZTÁK A levéltári anyagokat be kell jelenteni Levéltári anyagnak kell tekinteni és védelemben kell részesíteni azokat a történeti jellegű iratokat, amelyek valamely szerv működésével, illetve hiva­talos személy tevékenységével kapcsolatban kelet­keztek — tájékoztatta az MTI-t a Művelődési Mi­nisztérium. A védelem a levéltári anyagot annak keletkezési idejétől, őrzési helyétől és tulajdonosá­tól függetlenül megilleti. Különösen aktuálissá te­szik ezt az elmúlt napok eseményei, az „El nem égetett dokumentumok" című könyv megjelenése és az ezzel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok. A minisztérium már írásban is felszólította Grósz Károly volt miniszterelnököt, a volt MSZMP fő­titkárát és Koltay Gábort, a Szabad Tér Kiadó igazgatóját a hatályos levéltári jogszabályok elő­írásainak betartására. A rendelkezések előírják, hogy a védett anyagot állami nyilvántartásba kell venni. Az a magánsze­mély, aki levéltári anyagot birtokol, köteles ezért azt a megszerzésétől számított 30 napon belül a művelődési miniszternek bejelenteni. Lényeges az a szabály is, amely szerint irattári eredetű doku­mentumokat csak levéltár vehet át, gyűjthet és őrizhet. A nem irattári eredetű, személyi tulajdon­ban levő anyagot a miniszter a papírok tulaj­donjogának meváltoztatása nélkül védetté is nyilváníthatja. (MTI) A blokád keserű gyümölcsei Várhatóan a napokban megkezdik a kitermelést a litván olajkutakból. A köztársaságban összesen húsz kútból egy év alatt hárommillió tonna kőolajat akar­nak a felszínre hozni — írja szerdai tudósításában a Szovjetszkaja Rosszija, emlékeztetve arra, hogy a fel­derített litván olajmezők tartaléka alig ötmillió tonna, miközben a köztársaságnak napi 16,2 ezer tonna olaj­ra van szüksége. Az energiatakarékosság miatt csak a vilniusi város- központban maradt még némi közkivilágítás. A litván városban kikapcsolták a jelzőlámpákat, ám ez a gyér autóforgalom miatt nem jelent balesetveszélyt. A tö­megközlekedési eszközök járatait ritkították, több vonalat megszüntettek. Főként csak trolibuszok köz­lekednek, a nap minden szakában zsúfolásig megtöm­ve. A szovjet lap beszámol arról, hogy a köztársaság saját újságpapírgyártását is meg akarja Szervezni, ugyanis már most hiány van papírból, nyomdafesték­ből. A lapok is egyre kisebb terjedelemben, példány­számban jelennek meg. A tévé és a rádió már korlá­tozta műsoridejét. A vilniusi boltok tátonganak az ürességtől, hiszen a lakosság, tekintettel a május elsejétől az alapvető fogyasztási cikkekre bevezetett jegyrendszerre, felvá­sárolta a liszt-, száraztészta- és sótartalékokat. Az áruhiány másik oka, hogy nincs mivel kiszállítani az árut a központi raktárból. Emiatt kihaltak a piacok is. A Szovjetszkaja Rosszija tudósítása szerint napon­ta háromszor ülésezik a litván „antiblokád-bizott- ság”, amelyben a korábbi kormány miniszterei van­nak többségben, hogy személyes kapcsolataikrá épít­ve enyhítsenek a nehézségeken. Bronius Zaikaiuskas tanácsos, a köztársasági tervhivatal elnöke elmondta, hogy több nyugati és keleti-vállalattal kötöttek szer­ződést nyersanyagok és alkatrészek szállítására, és hogy e közvetlen kapcsolatoknak köszönhetően, a jövőben valamelyest javulhat a helyzet. Az MDF és az SZDSZ megállapodása A megbízott elnökké választott Szabad György átvette az elnöklést Göncz Ár­pádtól. Köszönetét mondva képviselőtár­sainak, reményét fejezte ki: a parlament tagjai segítik őt abban, hogy jó eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülésé­nek. A Németh-kormány lemondása Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónap­pal ezelőtt egy másik Országgyűléstől ka­pott feladatot és bizalmat, hogy a történe­lemben minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban — a békés átmenet idején — vezesse a kormányt. Sokan vol­tak, akik ennek az útnak nem adtak esélyt, s vannak, akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azon dolgozott, hogy az esély valóra vál­jon. Vállalta, hogy az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepük, fele­lősségük is csak átmeneti. Németh Miklós kijelentette: a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújthatja kormánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány, amely közvetlenül és valóban a parlamentnek, s nem egy pártnak volt fe­lelős, amely egy teljesen szabad, demokra­tikus választás eredményeként létrejött Országgyűlésnek nyújthatja be lemondá­sát. A kormány tagjai büszkék arra mondta —, hogy kormányzásuk hozzájá­rult e pillanat eljöveteléhez. A továbbiakban kijelentette: a népsze­rűtlen intézkedéseket vállalva működőké­pes országot hagy hátra a leköszönő kor­mány. Reményét fejezte ki, hogy a hosz- szabb távon megoldható feladatokhoz — és csakis azokhoz — a következő kor­mánynak sikerül nagyobb türelmet nyer­nie a társadalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. Utalt arra, hogy most nem választást kell megnyerni, hanem a társadalmat, a gaz­daságot kell átformálni sokak együttmű­ködésével. Németh Miklós végül kijelentette: a le­köszönő Minisztertanács minden olyan segítséget megad a kormányprogram ki­dolgozóinak, amelyet a központi kor­mányzati szervektől igényelnek. Az új kormány hivatalba lépéséig a Miniszterta­nács eleget tesz alkotmányos kötelezettsé­gének, amelyhez kérte az Országgyűlés támogatását. Törvény az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Az Országgyűlés megbízott elnöke Né­meth Miklós szavait megköszönve vala­mennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyi­dejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsú­zott ideiglenes köztársasági elnöknek és a parlament megbízott elnökének mind­azért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek. Bejelentette, hogy a Minisztertanács le­mondásáról külön határozatot hozni nem kell — azt a plénum tudomásul vette —, s a lemondott kormány az új testület meg­alakulásáig hivatalban marad. A kormány lemondásának tudomásul vételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc je­lentőségéről. E törvény kimondja, hogy 1956 őszé­nek magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségé­ért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tart­ja, hogy ébren tartsa és ápolja ’56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy '56 szellemé­nek megfelelően mindent megtesz a több­pártrendszerű demokrácia, az emberi jo­gok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: októ­ber 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásá­nak napját nemzeti ünneppé nyilvánítja. A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Eu­rópa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnö­ke, Anders Björck üzenetet intézett a ma­gyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző ismertette az üze­• A fidcs/.es narancs. Az Országgyűlés alakuló ülé­sének első napján a Történel­mi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség kívánságának is megfelelően törvényt alko­tott az 1956. októberi forrada­lom és szabadságharc jelentősé­géről. A nagy többséggel 366 egyetértő szavazattal és vas­tapssal fogadott törvény pream- buluma és szövege a következő; „A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy tör­vénybe foglalja az 1956. októbe­ri forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az új­kori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848—49-es forradalomhoz és szabadság- harchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapoz­ta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiába­való. A forradalmat követő netet, amelyben Anders Björck, az Euró­pa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország visz- szanyerte demokratikus, pluralista és sza­badon választott parlamenti intézménye­it. A Parlamenti Gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának, amely az új parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogál­lamot, az emberi jogok tiszteletben tartá­sát erősítő és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kije­lenti azon szilárd akaratát, hogy támogat­ja a közös kincsünket jelentő ezen eszmék érvényesülését. Örül Magyarország Euró­pa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új prespektívát biztosít Európa gaz­dasági és szociális fejlődésének közös elő­mozdításához. Sikereket kívánunk tör­vényhozásuknak tartalmazza Anders Björck üzenete. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalá­sok kezdődtek arról, hogy hazánk az Eu­rópa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most meg­alakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne kö^zé. A parlamenti képviselőcsoportok veze­tői és a független képviselők megbízottja megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt ké­pes kiirtani a nép leikéből, 56 szellemét. Az új Országgyűlés kötelessé­gének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és sza­badságharc emlékét. Az új Or­szággyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpárt­rendszerű demokrácia, az em­beri jogok és a nemzet függet­lenségének védelme érdekében. Ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus: Az Országgyű­lés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvény­ben örökíti meg. 2. paragrafus: Október 23-át az 1956. évi forradalom és sza­badságharc kezdetének, vala­mint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánít­ja.” (MTI) által előzetesen támogatott, a törvényho­zásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint „a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án szabadon és demokratikusan megvá­lasztott Országgyűlése, az Országgyűlés­ben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalma­zott eszmék és célok megvalósítását, vala­mint az emberi jogok és alapvető szabad­ságjogok oltalmáról Rómában, 1950. no­vember 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés ki­fejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságá­nak és Parlamenti Gyűlésének példamuta­tóan nagylelkű döntéseikért, hogy az Or­szággyűlés hat tagja 1989 júniusa óta kü­lönleges meghívottként részt vehet a gyű­lés munkájában, országunk más hivatalo^ képviselői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékeny­ségében. Az Országgyűlés hangot ad an­nak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat” — tartalmazza a nyi­latkozat. Az Országgyűlés ma kilenc órakor folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) ja meg a nemzetet acsarkodó pár­tokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a fi­gyelmet, amelyekkel a hatályos al­kotmány kisebb-nagyobb hibáit kí­vánják korrigálni. Ezek közé sorolta a nemzetiségi képviselők ügyét. Kie­melte: a nemzetiségek országgyűlési képviseletének behívásos újta amelyet az előző parlament törvény­be iktatott — sem nem demokrati­kus, sem nem hatékony, ezért mind­két párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett nemzetiségi jogok biztosa — om­budsman megválasztását vala­mennyi nemzetiség jogainak és érde­keinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a parlamentben a nemzeti­ségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottság felállítását, ille­tőleg a választójogi törvény módosí­tását olyan formában, hogy a követ­Nyereményjegyzék az április 28-án megtartott hatoslottótárgynycremény- sorsolásról, amelyen az április havi szelvények vettek részt. A nyeremény­jegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Dacia 1310 TLX típusú személy- gépkocsira szóló utalvány C Wartburg Standard típusú sze­mélygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 000 Ft) E Vásárlási utalvány (10 000 Ft) F Vásárlási utalvány (7000 Ft) G Vásárlási utalvány (5000 Ft) 2 062 266 D 2 367 692 E 2 076 149 F 2 395 458 F 2 090 032 F 2 409 341 F 2 131 681 F 2 506 522 G 2 159 447 G 2 520 405 G 2 173 330 E 2 534 288 G 2 187 213 F •2 548 171 G 2 201 096 G 2 575 937 D 2 214 979 E 2 603 703 E 2 256 628 G 2 631 469 F 2 270 511 E 2 645 352 G 2 284 394 F 2 659 235 G 2 312 160 F 2 687 001 G 2 326 043 F 2 700 884 D 2 353 809 F 2 714 767 G kező parlamenti választásokon ne csak pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni. Megállapodott a két párt abban is — folytatta Tölgyessy Péter —, hogy a nemzeti médiumok nem le­hetnek pártpolitikai csatározások helyszínei. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda leendő vezetőinek személyére a kormányfő tesz javaslatot, majd őket a parlament illetékes bizottsá­ga, illetőleg a tévét és a rádiót felü­gyelő 18 tagú pártatlan bizottság hallgatja meg. Utóbbi bizottságba a parlament 6 pártja delegálna egy- egy személyt, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió három-három szakembert, további hat seemélyt pedig külső szervezetek (például Mi­nisztertanács. Alkotmánybíróság, MÚOSZ, MTA) jelölnének ki. A meghallgatásokat követően a nemzeti médiumok vezetőit a köz- társasági elnök nevezné ki. A sajtóval kapcsolatos kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter leszögez­2 728 650 F 3 314 555 D 2 742 533 G 3 228 438- F 2 811 948 G 3 242 321 F 2 839 714 G 3 256 204 G 2 895 246 F 3 270 087 .G 2 923 012 E 3 283 970 G 2 936 895 G 3 311 736 G 2 964 661 E 3 339 502 <3 2 978 544 E 3 353 385 G 2 992 427 E 3 367 268 D 3 006 310 D 3 450 566 G 3 020 193 E 3 478 332 G 3 047 959 F 3 561 630 F 3 061 842­F 3 575 513 G 3 075 725 F 3 589 396 G 3 089 608 F 3 603 279 G 3 103 491 E 3 686 557 G 3 117 374 F 3 700 460 G 3 159 023 F 3 755 992 F 3 172 906 G 3 769 875 G 3 186 789 G 3 783 758 G 3 200 672 G 3 811 524 F te: a két párt megállapodása nem terjed ki egyéb tömegtájékoztatási eszközökre, hozzáfűzte azonban, hogy az új tájékoztatási törvény el­fogadásához mindkét párt minősí­tett, azaz kétharmados többséget tart szükségesnek. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi megállapodás tükrében nem lenne-e egyszerűbb a nagykoalíció létreho­zása, Antall József kifejtette: a poli­tikai demokrácia alapja a kétpólusú parlamentáris- szisztéma, melynek lényege a stabil kormányzati több­ség és az erős ellenzék. Tréfásan megjegyezte: maradt még annyi el­lentét a két párt között, ami kizárja kormányzati együttműködésüket. Végezetül Antall József úgy véle­kedett, hogy a hónap közepére fel­állhat az új kormány, s legkésőbb jú­nius elején módosíthatják a kívánt pontokban az alkotmányt. így el­képzelhető, hogy az új köztársasági elnököt még az Országgyűlés nyári szünete előtt beiktatja tisztségébe a parlament. (MTI) 3 839 290 G 9 808 980 G 3 867 056 E 9 822 863 F 3 894 822 ' E 9 836 746 E 3 908 705 F 9 850 629 F 3 922 588 G 9 864 512 D 3 964 237 G 9 878 395 F 3 978 120 G 9 892 278 G 9 531 320 ' E 9 920 044 E 9 545 203 F 9 933 927 G 9 559 086 G 9 947 810 D 9 572 969 G 9 961 693 G 9 586 852 D 9 975 576 G 9 600 735 G 10 017 225 G 9 614 618 D 10 031 108 E 9 628 501 ' G 10 044 991 F 9 656 267 G 30 536 299- D 9 670 150 E 37 949 821 G 9 711 799 F 37 977 587 G< 9 739 565 F 44 336 001 G 9 753 448 F 44 433 182 D 9 781 214” F 44 447 065 E 9 795 097 G 44 669 193 G A nyertes szelvényeket május 29-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Buda­pest V., Nádor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény-jegyzék május 7-étől megtekinthető az OTP- fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Listánkon a pécsi és szegedi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számai szerepel­nek. VALASZ CIKKÜNKRE: Egyetértek a díjak elnevezésének felülvizsgálatával Gaborják József, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke lapunk április 24-ei számában megjelent cikkünkre az alábbi választ küldte: A Petőfi Népe 1990. április 24-ei számában „Nem kell a Budai Dezső-díj és a kommunista emlékművek sem” cikkel kapcsolatban tájékoztatom Ont és kérem, tegye lehetővé, hogy a lap olvasóihoz is eljusson az az információ, hogy még ez év elején kezdeményeztem a tanács által alapított díjak és kitüntetések elnevezésének és adományozásának felülvizsgá­latát. Az ennek alapján elvégzett előkészítő munka eredménye­ként a megyei tanács végrehajtó bizottsága április 11 -ei ülé­sén foglalkozott a tanácsrendelet megváltoztatásával, hang­súlyozva, hogy állami elismerésekről van szó, a napi politi­kai, illetve pártérdekek ne kaphassanak szerepet a kitünteté­seknél és csak az alkotás, a tevékenység jelentősége legyen mérvadó. Az cmlitett ülésen a testület tagjai egyetértettek a díjak elnevezésének felülvizsgálatával és a végrehajtó bizottság soron következő ülése elé, majd ezt követően — várhatóan májusban — a tanácsülés elé olyan javaslatok kerülnek, amelyek időtállónak bizonyulhatnak. A megyei tanács eddig is nagyra becsülte a pedagógusok odaadó szakmai tevékenységét és részükre a díj adományo­zását továbbra is indokoltnak tartja.*'A módosítási javasla­tok is ilyen szellemben kerülnek a testületek elé. GYORSLISTA-5.7 ' ■ " ‘•■••vT ' i Törvény 1956 jelentőségéről • A leköszönő kormányfő. (Walter Péter fel­vételei) • Antall József a bársonyszék mö­gött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom