Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-08 / 106. szám

1990. május 8. • PETŐFI NÉPE • 3 300. ÉVFORDULÓ A nagy szerb bevándorlás (Velika seoba srba) Egy kis történelem A százötven éves török uralom a bácskai vidéken az 1686—87-es esztendőkben ért véget. Nem tör­tént azonban ez a felszabadulás úgy, hogy időpontját valamely ha­tározott dátumhoz köthetnénk. A török foggal-körömmel harcolt minden talpalatnyi földért, és igye­kezett a már visszahódított terüle­teken ismét úrrá lenni. A hadak harmonikaszerű, ide-oda hullám­zó mozgása mérhetetlen szenve­dést zúdított a harctérré vált vidé­ken az egyszerű népre. Minél délebbre szorultak a törö­kök,-annál inkább felhagytak ed­digi mértéktartó politikájukkal, miszerint, ha nyírni akarták a ju­hot, enni is adtak neki. Uralmukat olyannyira bizonytalannak érezték a Balkánon, hogy rövid berendez­kedésre számítva, megelégedtek a „nyírással”, mely kegyetlenkedés­sel párosult. Az 1690-es esztendőben mindin­kább a török hadak írták elő a harcok menetét, ők voltak a kezde­ményezők. A császári csapatok vé­delembe vonultak, sőt, a déli vona­lakon csak annyira igyekeztek el­lenállni, hogy veszteségeket ne szenvedjenek. Sorra estek el a vég­várak, végül ismét török kézre ju­tott Nándorfehérvár is. A szerb nemzet keservesen nyö­gött a kegyetlen török iga alatt. Csernojevics Arszen ipeki (ma Pety) pátriárka a június 18-án még .keresztény kézen levő Nándorfe­hérvárban gyűlést tartott, melyen úgy határoztak, 'hogy követeket küldenek 1. Lipót császárhoz a ké­relmeikkel. Az uralkodó szívesen fogadta a szerb küldöttséget: au­gusztus 21-ei rendeletében szá­mukra — görög-keleti vallásuk gyakorlására — teljes szabadságot adott, sőt, felmentette őket a tized fizetése alól is. A fegyverre fogható férfiak ennek fejében szolgálatot teljesítettek a határőrvidéken. Az előbbi feltételekkel mintegy 40 ezer szerb érkezett Magyaror­szágra Csernojevics Arszen pátri­árka vezetésével, hogy Budán, Szé­kesfehérvárott, Esztergomban, Komáromban, Egerben, Aradon, Szegeden, Pécsett, Mohácson, Szentendrén vagy a határszéleken, a Duna, a Tisza és a Maros mellett, Bács, Csongrád, Csanád, Arad és Zaránd megyékben telepedjenek meg. E nagy szerb bevándorlásnak (velika seoba srba) a 300. évfordu­lóját ünnepeljük az idén. A jubile­um nyitányaként múlt szombaton tudományos ülést, vecsernyével egybekötött gyászmisét és ünnepi műsort tartottak Baján. Tudományos ülés A délelőtti program megszerve­zéséért az Eötvös József Tanító­képző Főiskola nemzetiségi tan­székét illeti a köszönet. Számos • Martit> Miroszla\ tartotta a gyászistentiszteletet Bogoboj Atanackovicssírjánál. • Istentisztelet a Szent Miklós-tcmplomban. vendég érkezett Jugoszláviából és jelen volt az eseményeken — Bar­na György bajai tanácselnök­helyettes társaságában — Rudi Sova, Jugoszlávia budapesti nagy­követe is. A nyitóelőadást Predrag Man- dity, a vendéglátó főiskola tanárse­géde tartotta, majd dr. Dusán Po­pov (Újvidék) a Szerb Matica főtit­kára beszélt a nemzeti kisebbségek szerepéről a kölcsönös megértés­ben. Lásztity Péter (Budapesti Műszaki Egyetem) a Szerb De­mokratikus Szövetség képviseleté­ben érkezett, és> a magyarországi szerb tudománymüvelőkről érte­kezett. Vizsgálta a hazai szerb tu­domány intézményi feltételeit, mindenekelőtt az iskolák, könyv­tárak, könyvkiadás, tudományos társaságok helyzetét. A bajai szerb lakosság történeté­ről dr. Kőhegyi Mihály múzeum­igazgató, az egyház múltjáról pe­dig dr. Lovas György, a helyi gö­rög-keleti egyházközség elnöke tartott előadást. Gyászmise és vecsernye Délután 3 óra előtt a Táncsics utcai görögkeleti Szent Miklós- templom előtt gyülekeztek a hí­vők. Martity Miroszlav ráckevei alesperes, bajai adminisztrátor plé­bános halotti misét celebrált Bogo­boj Atanackovics írónak a temp­lom főbejárata előtt álló síremléké­nél. Ezt követően a templomban folytatódott a szertartás. Akik a szerb nyelvű imákat nem értették, azok is megrendültén álltak, cso­dálva a szertartás és az ikonfal szépségét. Ünnepi műsor a helyőrségi klubban Az esti műsorban a rendezők a szerb néphagyományból állítottak össze ízelítőt. A főiskola nemzetisé­gi tanszékének szerbhorvát tagoza­tos hallgatói prózában, versben mutatták be a kisebbség gazdag irodalmát. A szerbhorvát tagoza­tos általános iskolák tanulói gyer­mekjátékokkal szórakoztatták a lelkes közönséget, majd a Pécsről idelátogatott Baranya táncegyüt­tes adott műsort, megismertetve bennünket a legtisztább szerb népi- tánc-művészettel. Gál Zoltán SOLTVADKERTI CSENDES ESTE Morvái Ferenc és az ígéretek Megdőlt minden rosszindulatú feltételezés. Morvái Ferenc nagyrédei vállalkozó, a kiskőrösi választókerület volt országgyülésiképviselő-jelöltje nem disszidált, nem menekült el az országból, s nem agonizál — infarktussal — valamelyik dél­koreai kórházban! A kazánkirály él, aktív, ambiciózus és továbbra is kész a harcra ... Legalábbis ez derült ki az elmúlt hét végén, egy, a soltvadkerti tűzoltószertárban tartott, zártkörű baráti találkozón. Ahová kizárólag azokat hívták meg a szervezők, akik hűséggel, elszántsággal mindvégig aktív résztvevői voltak Morvái Ferenc több hónapos választási kampányának. (A Petőfi Népe szerkesztősége nem kapott meghívót.) Morvái Ferenc ez alkalommal is késve érkezett. A várakozók — ötven-hatvan érdeklődő — termé­szetesen a csúszás bejelentése után is feszülten, izgalommal lesték az utcácska bejáratát. Csak nem történt újabb, nem várt incidens? De szerencsére megérkezett a láthatóan igen fá­radt Morvái Ferenc. S mindjárt el is kezdődött az est. Kiderült: a Morvai-stáb — a szimpatizánsok, a pártolók — a csatavesztés után sem kíván fölosz- lani. Létrehozzák a Morvaí-barátok -körét; rend­szeresen találkoznak, rendezvényeket szerveznek. Akciókat hirdetnek, a választási vereség ellenére is megvalósuló vállalkozások népszerűsítésére, és ál­talában a gazdálkodók segítésére. A kör szellemi vezére és névadója mindjárt ígért is e munkához három-négyszázezer forintot. A program részletei­ről és a szervezeti életről nenj esett több, említésre érdemes szó. Az est fő témája érzékelhetően a Morvái Ferenc ellen elkövetett merénylet, valamint a választási küzdelmek többi kellemetlen eseménye, tapaszta­lata volt. Morvái Ferenc elmondta, hogy azért fontos szá­mára ez a közös adategyeztetés, mert számos tény támasztja alá azt a feltételezését, miszerint a kecske­méti nyomozók nem veszik komojyan a világméretű felháborodást kiváltó támadást. Úgy tűnik—derült ki szavaiból —, hogy nem is akarják megtalálni a tet­teseket . . . Mivel mindmáig nincs eredmény, az ügyet napokon belül átadja az Interpiolnak. Mindenféle porokét elkerülendő, nem kiván idézni, hogy kiket (személyeket és pártokat) gya­núsítanak Morvái emberei a merénylet elkövetésé­vel. Annyit talán: igazából még nem állt össze az az érvrendszer, amellyel — akár a kampánykörön belül — egyértelműen tisztázni lehetne a Dunate- tétlen határában történt merényletet. Nem tudni, hogy az Interpol képes-e csodákra? De bizonnyal érdekes lesz az ügy folytatása is. . . Az est legutolsó, igen érdekes része a kampány­ügyek megbeszélése volt. Morvái Ferenc a téma részletes kifejtése előtt legszögezte: nem adócsaló! A székesfehérvári ügyészség megszüntette ellene az eljárást, ugyanis mindent igazolni tudott. Pontosan teljesíti, amit megkövetel tőle az APEH. A megszüntető határo­zat, sajnos, éppen nem volt kéznél, de barátok, harcostársak között ugye a bizalom a legfontosabb összekötő kapocs. Szó volt a Képes 7 egyik, a közelmúltban megjelent számában közölt. Morvá­it becsmérlő írásról. A sértett természetesen sze- menszedett hazugságnak minősítette a nagyrédei tanács egyik vezetőjének állítását, miszerint a ka­zángyártás nemzetközi tekintélyű, többszörös mil­liomos mestere becsapta volna édesanyját. A bíró­ság előtt kell majd magyarázatot adnia az újságíró­nak és a nyilatkozónak. / A „Morvai-ígéretekről” is szólt a díszvendég. Több részletkérdésre rá is kérdeztek a jelenlévők. Nem is térhetett volna ki az őszinte válaszadás elől. A fűrészáru - kétezer köbméter megérkezett Magyarországra, remélhetőleg hamarosan meg­kezdik a kiporciózását, a magánszemélyek igénylé­sei alapján. Egyelőre, persze, még várni kell, hogy meg is érkezzen a helyszínre az áru. A nagy őszi szőlőfelvásárlási akció, úgy tűnik, nem lesz olyan nagy, amint azt tervezték. A felvá­sárlási hitelt ígérő svájci bankok állítólag nenvis- merik el a Magyar Nemzeti Bank kezességét. Per­sze, azért valamennyi szőlőt lehetőség szerint föl­vásárolnak majd. A Zöldérttel közösen szervezett üzletből, vala­mint a fürdőépítésből, úgy tűnik, nem lesz semmi. A partnerek nem úgy viselkedtek, 'ahogyan az el­várható volt. („Nem fogjuk eltartani a Zöldért vezetőségét!” -- mondotta a kazánkirály). Ezekkel szemben remélhető, hogy Morvái Fe­renc igen komoly üzletet hoz a tájra Dél-Koreából, ahol a választások után üzleti úton járt. Homokos, agyagos, meleg, termálvizes területet 5-8 hek­tárt — keres Morvái Ferenc, valahol Kiskőrös és Soltvadkert határában. A dél-koreai vállalkozók­nak állítólag ilyen terület kellene egy különleges vegyi üzemhez. Ott állítanák elő az amerikai „lo­pakodó repülőgépek” szárnyainak, testének — ra­darral nem észlelhető — alapanyagát. Az üzem 300—500 embernek kínálna munkalehetőséget. A soltvadkertiek természetesen előnyt élveznek majd a fölvételnél, hiszen a kampány során a leg­hűségesebben tartottak ki Morvái mellett. A vegyi üzem mellett egyébként a Megamorv- kazángyár is épül majd, melynek termékeit szintén a Távol-Keletre szánja Morvái Ferenc. Sok egyéb mellett ezekről folyt a szó a csendes soltvadkerti estén. Morvái mindenkit biztatott, vi­gasztalt, lelkesített. „Majd a tények beszélnek mel­lettem!” — mondotta többször is. — Ha a megté­vesztett emberek tapasztalják: van olpó fa, mun­kahely, vállalkozási, megélhetési lehetőség. Rájön­nek: Morvaj Ferenc nem szélhámos, barátai pedig nem balekok. Csak az irigyek és a kommunisták akarják lehetetlenné tenni! És még valami. A kazánkirály megnyugtatta híveit: minden jogos és méltányps. számlat rendezni fog. Kivéve tálánál Petőfi Népe által benyújtott „hirdetési csekket”. Arról majd még dönteni fog: melyik rész belőle a méltányos és melyik a szerinte '' Farkas P. József Általános iskolások vetélkedője Megyei tanulmányi versenyt tartottak április 21- én a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A döntőn első helyezést a következő tanulók értek el: Csengey Anetta, Kunszentmiklós, Trautmann Erika, Mélykút, Huszka Gyöngyi, Kecskemét, Má­tyás kir. iskola. Burghardt Krisztián, Kiskunhalas, Felsővárosi Általános Iskola, Mari Béla Kecskemét, Kodály-iskola, Wéber Erika, Gara, Hierd Gábor, Baja, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Pulius Nóra, Tiszaalpár. Sárközi Rita, Tiszaalpár, Gárdo­nyi Erika, Kecskemét, Molnár Erik Általános Isko­la, Nyári Adrienn, Kecskemét, Hunyadi János Álta­lános Iskola, Káplány Szilvia, Kecskemét, Zrínyi Ilona Általános Iskola, Trapl Szilvia, Baja, József Attila Általános Iskola, Vásárhelyi János, Kiskun­halas, Alsóvárosi iskola. Vajda Tamás, Páhi. Bólyás Andrea, Mélykút, Nagy Orsolya, Lajosmiz.se, Babity Zorán, Baja, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gorjanepez Adrienn, Baja, II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola, Szántó Anikó, Kecskemét, Leninvárosi Általános Iskola, Fiedler Judit, Soltvadkert, Kos­suth Lajos Általános Iskola, Varga Mónika, Dus- nok, Faragó Zsuzsanna, Lakitelek, Eszes Viktor, Tiszakécske, Móricz Zsigmond Általános Iskola. VISSZHANGRA VARVA Ők mondják, mi mondjuk: ott nem hallják? RADIOJEGYZET Politizáló Az elmúlt hónapokban a túlpolitizáltság jel­lemezte — a közélet tükörképeként — a rádió műsoranyagát is, s ez a választási kampánnyal függött össze. Túlzott terjedelmét, egysíkúságát tekintve mindez csöppet sem hiányzik a hallga­tónak. Hiányolhatja viszont az olyan eligazító, felvilágosító, tájékoztató adásokat, amelyek hozzátartoznak valamennyi hírközlő szerv szolgáltató feladatához. Amelyekből kiderül­hetne, hogy mi történik a kulisszák mögött, mit dolgoznak a már hivatalba lépett és váromá­nyos államférfiak, a szakértők, programkészí­tők, akikről korábban olyan sokat hallottunk. Mi történik a pártok berkeiben, s hogyan véle­kedik az állampolgár a változásokról? Akad ugyan néhány politizáló műsor, ezek közül is újdonságként hat az Esti Krónika után jelentkező hírmagyarázó Ráadás, amely rövid idő alatt beilleszkedett a rádió programjába. Érdeklődést kelt a hallgatósággal is együttmű- ködős Közvetlen kapcsolat, a jegyzetszerű Gong, a szemtágító Világkosár, s akad még ezenkívül is néhány. Azonban mindez, még ha rendszeres is, szinte elvész a már megszokott és időszerűséget nem kívánó műsorok sűrűjében. Több is elkelne az olyanokból, mint például nemrég a Bibó István emberi, politikai üzenete a mához című beszélgetés volt, mert a kiváló író-politikust még ma is többen emlegetik, mint valójában ismerik. A nagy elődök életműve megismerésre vár. Sok tehát az adósság, s a törlesztés megkezdése valóban időszerű. Köszöntők Az évek múlására gondolni nem mindig kel­lemes érzés. Kivéve tán, ha mások felett jár el az idő. A kecskeméti színháznál is egy ideig „lepar­kolt” Turián György rádiórendező, akit a Bol­dog születésnapot! című műsor nemrég életének hatvanadik esztendejére emlékeztette. Igen böl­csen tekintett erre a dátumra, az eltelt évtizedek sok tapasztalatára, sorsának nehéz pillanataira, nagy emberi veszteségeire. A csendben, szívó­san dolgozók típusához tartozik, akinek neve szinte minden héten ott szerepel egy-egy rádió­játék, dráma vagy irodalmi feldolgozás rende­zőjeként a müsorajánlatok között. A múló évek ürügyén került Szabó Sándor színművész is az elmúlt hetekben több alkalom­mal is a mikrofon elé. A hetvenöt éves színész, aki életének jelentős részét az Amerikai Egye­sült Államokban töltötte, s ott is kiküzdötte a színészi rangot magának, még mindig tevéke­nyen dolgozik. Azt mondja: „Csak arra vagyok büszke, amit önmagam értem el.” Sokunk sze­mében ő az igazi Cyrano még ma is. Öröm volt a versmondó hangját hallani. Vörösmarty^ Mi­hály A merengőhöz című verse szinte zenélt az előadásában. Mondhatni, a halála előtti utolsó percekben készített felvételt a rádió Solti Károly nótaéne­kessel, aki mintegy ötven percet kapott a mű­sorban, s akiről közismert, hogy erős szálak kötötték a Kiskunsághoz. Mélyzengésű hangját sokan hallgatták szívesen. A levéltárban Peres, poros iratok című sorozatában Hola- kovszky István hétről hétre, csütörtöki napo­kon, a Petőfi rádióban, megszólaltatja a régi dokumentumok őrizőit, tudós kutatóit, a levél­tárosokat. Beszélt már a kecskeméti, a félegy­házi, s nemrég pedig Ö. Kovács József kiskun- halasi levéltárossal, aki a Soros-alapítvány tá­mogatását nyerte el témájával. A rádióban mindössze tíz perc jutott a Duna—Tisza köze városi társadalmának polgárosodása című mun­kájának. Reméljük, hogy az érdekes tanul­mányra, melynek Kecskemétre vonatkozó része már elkészült, felfigyel a város és a megye, s lehetővé teszik, hogy mielőbb az érdeklődő ol­vasók is megismerhessék. F. Tóth Pál Kereskedelmi felügyelők a fo­gyasztóért egy válságos időszakban címmel 1990. március 21-én beszá­moltunk arról az ellenőrzésről, amelyet a megyei tanács ipari­kereskedelmi osztályának munka­társai tartottak Pálmonostorán, a 13-as számú élelmiszerboltban. Megírtuk: az üzletvezető helyette­se 16 forint 30 fillérrel többet szá­molt. a március 8-ai próbavásárlás.- alkalmával. A vezetőt pedig azért marasztalták el, mert csaknem egy teljes hűtőszekrényre való, lejárt fogyasztási határidejű tejterméket forgalomban hagyott. Változatlan áron a*kart értékesíteni 58 csomag Omnia és Orient Mokka kávét is, noha ezeknek egyszer már meg­hosszabbították a minősémegőrzé- si határidejét. Az ipari-kereskedelmi osztály felügyelősége a fogyasztói ér­dekvédelmi ellenőrzés nyomán nemrégiben szabálysértési határo­zatot hozott a pálmonostori bolt vezetője és helyettese ügyében. Az előbbit 6 ezer forintra bírságolták az élelmezés-egészségügyi és a gaz­dálkodási kötelesség megsze­géséért, valamint az árak ellenőr­zésének akadályozásáért. Helyet­tesének büntetése 3 ezer forint. Az alacsony összegű bírság oka, hogy ez volt az első szabálysértésük. Ez a magyarázata annak is, hogy márciusi riportunk két szereplőjét név szerint már nem említjük újra. A bírságoláshoz megjegyzést fűzve, dr. P. Kovács István, az ipa­ri-kereskedelmi osztály vezetője el­mondta: figyelmeztették a két ke­reskedőt, hogy jövőben ne köves­senek el hasonló szabálysértéseket. Tájékoztatták a vizsgálat eredmé­nyéről a Kiskunfélegyházi Integrál AFESZ-t is, amelyhez a pálmo­nostori üzlet , tartozik, választ azonban — az ilyen esetben várha­tó. megelőző intézkedésekről mindeddig nem kaptak. Az osz­tályvezető szerint: „Az áfészoek semmilyen reakciója nem volt az­után, hogy március 30-án postáztuk a 3 és 6 ezer forint bírságról szóló határozatot." A felügyelőkkel együtt mi is rop­pant sajnáljuk, hogy ennyiben ma­rad —- visszhang, válasz nélkül — egy fogyasztói érdekvédelmi el­lenőrzés. Nem írtujc akkor; ma sem követelj ük, hogy az első tetten­érés alkalmával mindjárt a fejét ve­gyék bárkinek is a 13-as számú pál­monostori boltban. Erről szó sincs! Arról viszont igen, hogy a tulajdo­nos,,. a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ ellenőrei is sűrűbben körül­nézhetnének az említett forgalma- ' zóhelyen, hogyan dolgoznak ez el­adók, szükségük van-e valamiben az áfész nagyobb segítségére ? Zsörtölődésünknek nem holmi aggályoskodás az alapja. A megyei kereskedelmi felügyelők az idén eddig 198 vizsgálatot tartottak Bács-Kiskunban. Ezeknek több mint a felében volt valamilyen fele­lősségre vonás a vásárlók érdekeit sértő cselekmények vagy a gazdál­kodással összefüggő problémák miatt. Próbaként 32 üzletbe még egyszer visszatértek, megnézni: le- vonták-e a tanulságokat, és változ- tattak-e a korábbi rossz magatar­táson? Tíz helyen azt állapították meg, hogy nem. A következmény: újabb bírság. Az idei utóellenőrzések alkal­mával — a felügyelők ígérik -- a pálmonostori.üzletbe újra elmen­nek. Nem jelentik be előre a láto­gatásukat. Annak viszont ők örül­nének a legjobban, ha mindent rendben találnának. Kohl Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom