Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-31 / 126. szám

HOLNAP: PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV, évf. 126. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 31., csütörtök A kistermelő is lehet világpiaci partner 4. oldal Az ígéret földje 5. oldal A PÉNZ VILAGA Hogyan olvassunk árfolyamot? (5. oldal) SPORT (6. oldal) ____ „ PRODUKCIÓJA FELÉRT A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZÉVAir Ma folytatódik az országgyűlés Jeszenszky Géza külügyminiszter sajtókonferenciája (Fotók: Walter Péter) Zsákutcában a honatyák A megújuló magyar külpolitika alaptörekvése, hogy Keletről Nyugatra orientálja át Magyarország kapcsolatrendszerét. Ezzel együtt az új magyar kor­mányzat igen fontosnak tartja a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatokat, amelyeknek sem felszámolása, sem jelentős korlátozása nem szolgálná Magyarország ér­dekeit — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminisz­ter szerdán Budapesten megtartott nemzetközi sajtó- konferenciáján. A külpolitikai orientáció módosulásáról mondotta­kat kifejtve az újonnan hivatalba lépett külügyminisz­ter kijelentette: Magyarország lényegében folytatja azt a vonalat, amelyet a Németh-kormány kezdett meg az elmúlt másfél évben, ám az új kormányzat minden bizonnyal autentikusabban és határozottab­ban valósíthatja meg ezeket a törekvéseket. Ez azt jelenti, hogy a magyar külkapcsolatok formálásában hangsúlyozottabb, következetesebb lesz a nyugati kapcsolatrendszer erősítése. Ehhez Magyarország al­kotmányosjogrendjének kiépítése teremti meg a kellő alapot. A külpolitikai hangsúlyeltolódás ellenére Magyar- ország továbbra is elsőrendű fontosságot tulajdonít a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok ápolá­sának. A közép-kelet-európai térségben bekövetke­zett változások jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a korábbi formális kontaktusokat valóban jószomszé­di, baráti kapcsolatrendszerrel váltsák fel. Magyar szempontból a szomszédos országokhoz fűződő kap­csolatokban az egyik legneuralgikusabb pont a nem­zeti kisebbségek sorsának alakulása. Ezzel kapcsolat­ban Jeszenszky Géza úgy vélekedett, hogy a kisebbség szervezeteinek, intézményeinek kiépülésével, parla- i menti képviseletük rendeződésével elsősorban az érin­tett országokban élő nemzeti kisebbségek feladatává vált, hogy sorsuk ügyében szót emeljenek, s'— az európai normákkal egyébként is teljes összhangban álló — törekvéseiket megvalósítsák. Kérdésekre válaszolva Jeszenszky Géza külön is szólt a magyar—román viszony alakulásáról. Állás­pontja szerint nincs értelme valamiféle látványos de­monstratív találkozót tartani a két ország politikai vezetői között. Magyarország valójában azt szeretné, ha mihama­rabb létrejönne egy ilyen találkozó; ám csak akkor, ha az gyakorlati célok megvalósítását szolgálná, s kézzel­fogható eredményeket produkálna. Magyarország egyébként már régen átnyújtotta javaslatait a román ' félnek. Ha ezekre a megállapodástervezetekre a ro­mán fél kedvező választ ad, akkor a magyar külügy­miniszter bármikor hajlandó találkozni a román veze­téssel. A sajtókonferencián terítékre került Magyaror­szágnak a Varsói Szerződéshez fűződő viszonya is. Ennek kapcsán Jeszenszky Géza azt fejtegette, hogy Magyarország a VSZ-tagságot soha nem vá­lasztotta szabad akaratából. (Kérdéses, hogy a VSZ-nek egyáltalán volt-e valaha is pozitív szere­pe.) Ezzel együtt a magyar kormány tisztában van azzal, hogy a VSZ olyan érvényben levő többolda­lú szerződés, amelyet — még ha akarnák is — nem lehet egyoldalúan felbontani. A magyar kilé­pési szándékról tárgyalásokat kell folytatni vala­mennyi érintett féllel. SÜKET FÜLEKRE TALÁLT A KEZDEMÉNYEZÉS A MUOSZ a sajtó- szabadságért Az újságírók úgy érzik, hogy előzetes megkérdezésük nélkül is­mét a fejük felett hoznak döntése­ket az őket érintő fontos ügyek­ben. A legutóbbi 48 óra sajtópoliti­kai eseményeire reagálva a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsé­gének elnöksége — délelőtti ülését követően — szerdán sajtótájékoz­tatón ismertette azokat az alapel­veket, amelyek figyelembevételével tárgyalásokat kíván folytatni a parlamenti pártokkal. Ballai József, a MÚOSZ alelnö- ke és Gömöri Endre elnökségi tag az előzményeket ismertetve ki­emelték: már az újságíró-szövetség előző elnökségi ülésén határozatot hoztak arról, hogy tárgyalásokkal kívánják tisztázni a sajtó és a par­lamentben helyet kapott pártok kapcsolatát. Ezt kezdeményezve levélben fordultak a kormánypárt­hoz és az ellenzék legnagyobb pártjához, hogy azok szándékai­nak ismeretében azután a többi párttal is eszmecserét folytassa­nak. Május eleji közeledésük süket fülekre talált; az újságíró-szövet­ség semmiféle visszajelzést nem ka­pott sem az MDF-től, sem az SZDSZ-től. A MÚOSZ elnöksége — mint hangsúlyozták — mind­emellett türelemmel várt volna to­vább, ha a legutóbbi negyvennyolc órában nem hangzanak el olyan állásfoglalások, amelyek alapján úgy érezték: a sajtó nyilvánosságá­val közölniük kell azokat az alap- (Folytatás a 2. oldalon) 0 Figyelem, óra indul! (Raffay államminisztcr és Antall kormányfő) • Debreczeni József (MDF) és Mécs Imre (SZDSZ) talán a kecs­keméti leendő egyetemről cserélt vé­leményt. • Torgyán képviselőt szaván fogták, és vittek neki egy marék búzát meg rozsot, mondván: ha olyan nagy szak­értő, mondja meg, melyik mi. A népszerű politikus nem sokat teketóriázott a válasszal: — Ez, kérem? Gabona! Nem? • No, lássuk, milyen az ülés a piros bársonyon? (Pohan- kovics István — FKgP — kiskőrösi képviselő, egyúttal államtitkár.) A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Sza­bad György köszöntötte a pá­holyban helyet foglaló Tőkés László nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a tör­vényhozáshoz. Elöljáróban emlékeztette a jelen­lévőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találko­zóra, hangsúlyozva: itt bizonyossá lett, hogy a közép-kelet-európai or­szágok politikájában is létjogosult­ságot nyer az erkölcs. Mint mon­dotta: az erkölcs térhódítása a poli­tikában az egész társadalom meg­újulásának alapját jelentheti. Tőkés László — még mindig az erkölcs és politika viszonyát taglal­va rámutatott: a sorra megbu­kott kelet-európai zsarnoki rend­szerekben a társadalom értékrend­jéből szinte teljesen kiiktatták az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és társadal­mi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti parlamentek­ben megtestesülő társadalmi igaz­ságosság, a korábban meghurcol- ( Folytatás a 2. oldalon) • Tényleg nagyon érdekfeszítő a vita (Horváth Balázs belügyminisz­ter). 0 Szádunk az Önök rendelkezésére is (MALÉV) — Rajk László, Hódosán Róza. 0 Ők már voltak parlamenti elnökök a piros bársonyon. (Fodor István, Szűrös Mátyás) TISZAKÉCSKE: Tanakodó testület a problémák tengerén Tegnap délután három órakor kezdte meg ülését Tiszakécske Vá­ros Tanácsa az Arany János Műve­lődési Központban. Már a napiren­di pontok előtt „asztalra kerülő” téma kisebb vihart kavart, lényegé­ben a tanács végrehajtó bizottságá­nak azt a határozatát kontrázta meg a testület, hogy a 4,4 miiló forint megyei tanácsi támogatás­ból, (melyhez-másfél milliót a város tanácsa tett) a Béke tér beépítésé­nek részeként 5-6 „átmeneti” szoci­ális lakás épüljön. Miután a tanács­tagok többsége a valóban rászoruló kécskeieken szeretne segíteni a la­káshoz jutásban, a testület szavaza­tával a végrehajtó bizottság elé visz- * szautalta az egyébként „nem pántli­kázott”, tehát nem meghatározott célra felhasználható pénz jobb he­lyének megtalálását. Ezt követően a Solohov Tsz elnöke, Budai István a közös gazdaság helyzetéről adott tájékoztatást, majd Sulákné Anka Katalin az 1989. évi terv és költség- vetés végrehajtásáról számolt be. Tájékoztatták a testületet a ká­beltévé kiépítésének akadályairól, miszerint a kécskeiek egyik része nem kívánja, hogy a háza tetejét igénybe vegyék e célra; illetve a tájé­koztatásban megmutatkozó hiá­nyosságok pótlására hangzott el ígéret a kivitelező részéről. Az egye­bek napirendi pont alatt a város címerének „korrekciójáról” szüle­tett — folyamatosan végrehajtandó határozat, a tanácsrendelet mó­dosítása révén. Az 1990-es évre jóváhagyott tar­talékpénz felhasználására tett ez­után javaslatot Sulákné Anka Ka­talin osztályvezető. Ennek okán ke­letkezett a következő nagy vita, hogy a Béke térre tervezett tanácsi beruházást a jelenlegi gazdasági helyzetben megkezdjék-e vagy sem. Ebben a bizonytalanságban nagy része van a még a néhai Miskó Ist­ván tanácselnök által kötött szerző­désnek is, amelynek jogszerűsége is kétségbe vonódott. Az építkezés megindításának elhalasztására a nyilvános tanácsülés közönségének soraiból Bárány Lajos nyugalma­zott téeszelnök tett javaslatot, de ennek elfogadására a tanácstör­vény nem ad módot. A tartalék­pénzre a költségvetésüket túllépő intézmények is igényt nyújtottak be. Vita tárgyává vált, hogy ha a pénzügyi fegyelmet nem tartják be, ez „jutalmazható-e” ebből a keret­ből. Noha a közintézmények álla­pota siralmas — óvodától az isko­lán át a könyvtárig —, igényeik jo­gosságához nem fér kétség. Igazsá­gos szétosztása a 10 millió forint­nak meghaladja nemcsak a testület, de még a jóisten hatáskörét is, fő­képpen hogy például a könyvtár, amelyet a régi zsinagógából 1983- ban alakítottak ki, évek óta beázik, rongálódik . . . Világosan kiderült, hogy a városképi szempontból mu­tatós, régen áhított Béke téri épüle­tet kívánatos lenne megépíteni, de a közintézmények sanyarú állapo­tán javítani is elodázhatatlan. Lapzártakor a tanácsülés még tart. a további eseményekre holna­pi lapszámunkban visszatérünk. Nagy Mária A Varsói Szerződés tagállamainak csúcstalálkozója A Varsói Szerződés Szervezetének tagállamai június 11-15. között az NDK-beli Strausbergen tartják következő csúcstalálkozójukat — jelentette be szerdán Berlinben a keletnémet védelmi minisztérium szóvivője. A tanácskozáson elsősorban a VSZ jövőjéről és az új európai biztonsági rendszer kialakításáról lesz szó. Belgrád „kivételez” a csehszlovákokkal Belgrádban szerdán délután hivatalosan be­jelentették, hogy a Jugoszláviába látogató csehszlovák állampolgároknak június l-jétől nem kell 200 dollárt kötelezően átváltaniuk dinárra. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül he­lyezik azt a válaszintézkedést is, amely elren­delte, hogy a Csehszlovákiába utazó jugoszláv turisták kötelesek 200 dollárt koronára bevál­tani. A csehszlovák hatóságok a jövőben gondo­sabban ellenőrzik majd, hogy külföldié utazó állampolgáraik mennyi eladásra szánt árut visznek magukkal. Erőteljesebb nyugati orientáció

Next

/
Oldalképek
Tartalom