Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 31. A MŰOSZ a sajtószabadságért FOLYTATÓDIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) tak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a kelet-európai társadalmakba is. Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus szolgálat. Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall József — miniszterelnöki tiszte miatt — lemondott e tisztségéről. Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a következőképpen alakult: 1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvény- erejű rendelet módositásáról. 2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi 1. törvény módosítására. 3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról. 4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok elidegenítési tilalmáról. 5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. A kis- és középvállalatok maradjanak életben Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Ország- gyűlés. Szabó Iván (MDF),'a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az. a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetés- képtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetés- képtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet. ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra. A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal során ellen- szavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott Ház-elnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki, hogy a William H. Gray, a New Gingrich, valamint a Martin Frost által vezetett képviselőcsoportok eddigi magyarországi tárgyalásaik során az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosították hazánkat. Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal „fűszerezett”, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az Önkormányzati, Köz- igazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság terjesztett elő törvény- javaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont, amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező „gazdáik" hatalom-, illetve vagyonátmentési céllal „gazdálkodnak”. Ez a törvény- javaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá. A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, az erre vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát. sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak. Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz — nem kevésbé következetesen — kormánykoncepciót sürgetett. Orbán Viktor és Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló indítvány került a képviselők asztalára. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a parlament és a kormány együttesen viseli a felelősséget. Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, visz- szautasitva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul - mondta — a miniszter akkor bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat szö- vegezniök. Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre. A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kísérletet tett arra is, hogy a plénummal az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés ha már felfüggesztette az általános vitát — térjen rá újabb törvényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, „produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval”, ezért ajánlotta, hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasította, végül is eleget tett a kérésnek. Az Országgyűlés ma 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) Vádlottak padján a sajtó Haraszti Miklós nyilatkozata a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság üléséről Zárt ülést tartott szerdán a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság, amelyet eredetileg az Axel Springer-ügy hátterének kivizsgálására javasolt Fodor Tamás (SZDSZ) képviselő. A múlt pénteki ülés után immár másodszor fordul elő, hogy a sajtó kizárásával tárgyalnak a nagy nyilvánosságot érintő kérdésről. Mi történt a bizottság ülésén, és miért nem vehetnek részt az 1 üléseken az újságírók? Erről nyilatkozott az MTI, .munkatársának Haraszti Miklós (SZDSZ), a bizottság tagja: Az SZDSZ technikai zavarok miatt nem volt jelen a múlt pénteki ülésen. Most a bizottság a kormánypárti többség öt szavazatával, a Fidesz és az SZDSZ l-l szavazata ellenében úgy döntött, hogy a soron következő, hétfői ülés, amelyen az ügyrendet tárgyaljuk meg, ismételten zárt lesz. Vita alakult ki arról — bár ez szintén hétfőn dől el véglegesen — hogy zárt avagy nyílt legyen-e a bizottság ülesmódja. A kormánypárti többség azt az álláspontot képviseli, hogy fő szabályként zárt legyen. Egyúttal nehezményezte, hogy Bethlen István (MDF) lemondását a bizottsági tagságról a sajtó honnan tudhatta meg, hiszen információk szerint Bethlen István elutasította, hogy nyilatkozzék lemondása hátteréről. Másrészt amellett kardoskodtak, hogy a bizottság érdekét szolgálná, ha az elkövetkezendőkben javarészt csak kommünikét adnának ki az ülésekről. A zárt ülések melletti érvként még az is felvetődött, hogy „éppen a sajtó van a vádlottak padján, tehát hogyan lehetne jelen”. A vizsgálóbizottság felállítását kezdeményező szabaddemokraták sem .a zárt ülések előtérbe helyezésével, sem a kommünikékre szorítkozó tájékoztatással nem értenek egyet, mert ez kizárná a kisebbségi vélemények nyilvánosságra kerülését, s azzal fenyeget, hogy a vizsgálóbizottság zárt ajtók mögött működő szavazógépezetté válik. Ráadásul ennek a „szavazógépezetnek” a segítségével olyan szabályt is felállíthat, amelyben megtiltja, hogy a bizottsági tagok nyilatkozzanak a sajtónak. Véleményem . szerint ennek következtében tökéletesen ellenőrizhetetlenné válik a bizottság Az SZDSZ nevét jelentenem, hogy amennyiben az ügyrend elfogadásakor a bizottság kormánypárti többsége — amely eleve abszolútnak mondható a zárt ülések munkamódszere mellett dönt, a szabaddemokraták fenntartják annak a jogát, hogy a bizottság eredményes munkavégzésének lehetőségét mérlegeljék. (MTI) Alapítvány az erdélyiekért Tőkés László sajtótájékoztatója GORBACSOV OTTAWÁBAN Mulroney 500 milliós hitelt ajánlott fel Mihail Gorbacsov szovjet elnök biztos abban, hogy a csütörtökön kezdődő washingtoni szovjet— amerikai csúcstalálkozón az európai erőegyensúly megbontása nélkül sikerül megegyeznie Bush elnökkel Németország újraegyesítésének külső körülményeiről. A Kanadában tárgyaló politikus kedden Ottawában találkozott Brian Mulroney kanadai miniszter- elnökkel, majd Ramon John Hnatyshynnel, Kanada főkormányzójával. A megbeszélések témáit nem hozták nyilvánosságra. Mihail Gorbacsov Ottawa belvárosában tett sétája közben csak azt árulta el újságírók kérdéseire válaszolva, hogy a Mulroney-val folytatott tárgyaláson nem esett szó Litvániáról. Gorbacsovot egyébként külföldi útjait jellemző lelkesedéssel fogadták a kanadai főváros lakói. Az ottawai látogatás kézzelfogható eredménye, hogy Kanada 500 millió kanadai dollár értékű hitelt ajánlott fel a Szovjetuniónak. John Crosbie külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására fordítandó. Gorbacsov, akit elsősorban arról faggattak, mi a véleménye Jelcin megválasztásáról, kijelentette: bízik abban, hogy sikerül együttműködnie az Oroszországi Föderáció parlamentjének kedden megválasztott elnökével. — „Jelcin elvtárs álláspontja eddig destruktív volt, azonban az utóbbi három napban észrevehető változás azt mondatja velem, hogy várjunk, majd meglátjuk” — tette hozzá. A szovjet elnököt elkísérő Eduard Sevardnadze külügyminiszter, kanadai kollégájával, Joe Clarkkal tartott eszmecseréjén megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy az egyesült Németországnak semlegesnek kell lennie. Ugyanakkor hozzátette: „Németország egyesítését nagyon hasznos fejleménynek vélem. Keresnünk kell a német, a kelet-európai és a szovjet érdekeket egyaránt szolgáló megoldásokat”. Gorbacsov és kísérete középeurópai idő szerint csütörtök hajnalban érkezik Washingtonba. (Folytatás az 1. oldalról) elveket, amelyek szerint tárgyalni kívántak volna a pártokkal a sajtó alapvető problémáiról. Ä képviselni szándékozott alapelvek kifejtése során kiemelték: az elnökség szerint a tizennyolc tagú bizottságnak — amelynek feladata, hogy őrködjék a médiák pártatlan magatartása felett — 19 tagúnak kell lennie, mivel az eredeti tervben a Magyar Távirati Iroda nem kapott képviseletet. Márpedig az MTI, mint jelenleg egyetlen magyar hírszolgálati iroda, alapvetően befolyásolja a sajtó egész működését. Az újságíró-szövetség továbbá nem tartja jó megoldásnak, ha a rádió és a televízió közös elnököt kapna: politikailag ezt a sajtó- hatalom koncentrációja felé tett lépésnek tekintené, szakmai szempontból pedig úgy ítéli, hogy a két intézmény alapvetően eltérő, irányításukat ezért sem lehet összevonni. Félő az is, hogy a közös elnök fizikailag sem lesz képes a feladatokat ellátni. A MÚOSZ lényegesnek tartja azt is, hogy a 19 tagú bizottság előbb alakuljon meg, mint hogy a rádió, a televízió és az MTI elnökét A VOLT CIA-FŐNÖK ÁLLÍTJA: Magyarországtól nem vettek fegyvereket „Nem tudok arról, hogy az Egyesült Államok titokban Magyarországtól vásárolt volna szovjet fegyvereket” — jelentette ki kedden az MTI washingtoni tudósítójának William Colby, a CIA, az amerikai hírszerzési hivatal korábbi vezetője. A The Washington Post számolt be arról, hogy az amerikai kormány titokban nemcsak Romániától, a Ceausescu-családtól vásárolt korszerű szovjet fegyvereket, hanem a VSZ többi tagállamától, így Magyarországtól is. „Nem hallottam erről, s éppen magyar vonatkozásban nem is tartom valószínűnek, hiszen az ország földrajzi helyzete miatt különösen nehéz lett volna a fegyvereket kicsempészni”, mondotta Colby. A hírekkel kapcsolatban, hogy Románia nem is a legkorszerűbb szovjet fegyvereket adta el, hiszen azokhoz nem jutott hozzá, a CIA korábbi igazgatója elmondotta: Régebbi fegyverek is érdekesek voltak, azok is tanulságokkal szolgáltak. kineveznék. Az a véleménye ugyanis, hogy a bizottságnak jogot kell kapnia arra, hogy részt vegyen az előzetes konzultációkban, a vezetők kiválasztásában is. Ezzel összefüggésben alapvető fontosságúnak vélték, hogy a bizottság rádiós, tévés és MTI-s tagjait ne az adott médium kinevezett vezetése válassza meg, hanem az ott dolgozó szakmai szervezetek titkos ^szavazással közösen delegálják. A MÚOSZ elnöksége szerdai ülésén a megyei lapokkal kapcsolatban is állásfoglalást fogalmazott meg. Ballai József ezzel kapcsola- tgsan kiemelte: a MÚOSZ nem ért egyet a megyei lapok felett létrehozandó hatpárti kuratórium alakításával. Mint mondta, a megyei lapok újságírói jól ismerik a korábbi egypárti irányítást. Sajnálatos lenne, ha a rendszerváltoztatás csupán annyit jelentene, hogy az egypárti irányítás helyét egy hatpárti kuratórium foglalná el, s az továbbra is egyeduralkodóként foglalkozna a szerkesztőség egészét érintő kérdésekkel, köztük a főszerkesztő kiválasztásával. A MÚOSZ — hangoztatta — nem Az erdélyi magyarság helybenmara- dásának és a kivándoroltak hazatérésének szolgálatát tűzte célul a Pro Transsylvania Alapítvány, amely erkölcsi és anyagi támogatást kíván nyújtani az erdélyi magyarságnak szülőföldjén maradásához — mondotta Tőkés László nagyváradi református püspök szerdai, budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az alapítvány létrehozóinak meggyőződése, hogy a menekülésnek és a kitelepedésnek az azt kiváltó okok felszámolásával lehet elejét venni — tette hozzá. Kérdésekre válaszolva a püspök elmondta: az alapítvány székhelye Budapest, de már Svájcban is nyitottak bankszámlát . A számlaszámokat később nyilvánosságra hozzák. Az alapítvány — amelynek elnöke Sütő András—ugyanis széles nemzetközi segítségre számít. Ugyanakkor szeretnék megszerezni a román és a magyar kormány aktív támogatását is, s összehangolt lépéseket szorgalmaznak a kérdés megoldására. Lehetőségeik szerint gazdasági megoldásokat is keresnek a visszatelepülök felkarolására; véleményük szerint törvényes garanciát kell kérni a hazatérők korábbi ingatlanának, vagyonának visszaadására. Magyarországnak viszont nem szabad bátorítania a kivándorlást. kíván semmiféle változás gátja lenni, s támogat mindenféle megújulást; de szeretné, ha az adott közösségek a szakma véleményét figyelembe vennék. A MÚOSZ felhívja a szerkesztőségek figyelmét, hogy ma is törvényes út az önálló jogi személlyé válás, amely sok tekintetben biztosíthatja a teljes szakmai és a politikai önállóságot; adott szerkesztőségekben esetleg célszerű ezt az utat járni. Tárgyalni kívánnak a pártokkal a sajtótörvényről is, e kérdésben viszont még az elnökség álláspontja sem egységes. Abban azonban egyetértenek, hogy rögzítsék alkotmányban: az Országgyűlés nem hozhat olyan törvényt, amely sérti a sajtószabadságot. A MÚOSZ nyitott a tárgyalásokra, s együtt kíván fellépni a szakmai kamarákkal — hangsúlyozták az elnökség tagjai. A sajtótájékoztatón szót kért a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara képviselője is, szorgalmazva, hogy — miként a rádió és a televízió esetében — az MTI is három főt delegáljon a pártatlanságot ellenőrző bizottságba. (MTI) A helyi televíziók elsőbbséget kérnek A közszolgálati televíziózás kapjon elsőbbséget a frekvencia- moratórium feloldása után a műsorszórásra alkalmas hullámsávok szétosztásánál — hangoztatták a helyi stúdiók képviselői szerdán Balatonszéplakon. a VI. Kábeltelevíziós Találkozó második napján. A lokális műsorokra az új ön- kormányzati rendszerben rendkívül fontos közéleti, információszolgáltatási szerep hárul, ezért fontos, hogy a vételi lehetőség egy- egy település valamennyi lakója számára biztosított legyen. Ugyanakkor félő, hogy a kereskedelmi televíziózásból hasznot remélő tőkeerős cégek kisajátítják a még szabad frekvenciákat, s kizárják a műsorsugárzás lehetőségéből a helyi stúdiókat. Sok szó esett a találkozón a helyi televíziók üzleti tevékenységéről, mint a stúdiók fenntartásának és fejlesztésének egyre fontosabb gazdasági alapjáról. Felvetődött, hogy az országos egyesület keretében hangolják össze reklámdíjszabásaikat és szabad gyártókapacitásuk értékesítését. Javaslat hangzott el egy gazdasági társaság létrehozására, amely országos méretekben szervezné a helyi stúdiók üzleti vállalkozásait. Többen szorgalmazták, hogy a városi televíziók önmaguk szerveződjenek országos hálózattá, ne engedjék át ezt a lehetőséget olyan külső vállalkozásoknak, amelyek csupán az üzleti haszon lefölözésére törekednek. Felhívta a figyelmet arra, hogy e tekintetben erős monopoltörekvések tapasztalhatók, ezért indítványozták, hogy a reális versenyhelyzet kialakulásáig a hálózatépítés szempontjából kulcsfontosságú mikrohullámú frekvenciákra is terjessze ki a kormány a moratóriumot. (MTI) Tőkés László utalt arra a román külpolitikában még mindig jelenlevő szemléletre, miszerint a külső érdeklődést Románia nemzetiségi politikája iránt az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítik. Ily módon beavatkozásnak tekinthető a segítségnyújtási szándék, a kivándorlók visszatérésének szorgalmazása is. Véleménye szerint a valóságban éppen fordított a helyzet: azt kell kérni, hogy Románia avatkozzon be saját belügyeibe, „vegye szívére" a magyar és a német nemzetiségi kivándorlók sorsát, demokratikus módszerekkel tegyen meg mindent otthonmaradásukért. A püspök személyes biztonságára vonatkozó kérdésre válaszolva Tőkés László elmondta: az utóbbi időben nem fenyegették meg őt. A választások előtt azonban sikeres ellenpropagandát fejtettek ki vele szemben, s ennek „eredményeként” nem jutott be a szenátusba. Ennek kapcsán két levelet is bemutatott az újságíróknak: az egyik egy nevében írott hamis levél, amelyben állítólag nyugati anyagi támogatást kért a független Erdélyért harcolva, a másik pedig Papp László volt püspöknek a román miniszterelnökhöz írott feljelentése Tőkés László ellen.
