Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 18. A „TETTRE KÉSZ” EZREDES (2.) Rejtélyes halál a pesti betonon Akiből hiányzott az emberiesség érzése Sokan kétkedve fogadták a Bánó Mihály várat­lan haláláról a Dél-Pestmegye 1946. január negye- diki számában olvasható tudósítást: a motorke­rékpárral Budapestre tartó fiatalember Soroksár határában nekihajtott egy lovas kocsiról váratla­nul leugró férfinek. Azonnal meghalt. Elhallgat­ták, ki ült motorkerékpárja pótülésén, s az elgázolt férfi nevét. Többek szerint egy kifeszített drótkö­téllel tették el láb alól a kellemetlenné vált volt rendőrkapitányt. Hároúi papos temetés Az MKP lapja tüntetőén méltatta rendkívüli érdemeit. „Gyűlölte a nép ellenségeit”. Három pap temette a katolikus egyház szertartása szerint a Szentháromság temetőben, több mozgalmi vezető búcsúztatta. A polgári Kecskeméti Lapok szerint „a demokrácia mindig tettrekész fiatal harcost vesztett Bánó j^ihállyal”. Jellemző, hogy az óvatos, békülékeny, a min­denkori hatalomhoz simuló Imre Gábor még 1969-ben írt visszaemlékezéseiben is hangfogóval bírálta az egykori rendőrkapitányt. „A kiváló szer­vezőkészségű Bánóból hiányzott még a szükséges élettapasztalat és mint tevékenysége folyamán ki­derült, az emberiesség érzése is. Ezek a hiányossá­gok mint kulcspozícióban levő parancsnoknál, ri­asztóan hatottak és károsan befolyásolták a város lakosságával való kapcsolatát... Bánó Mihály rendőrfőkapitányi megbízása után volt munka- szolgálatosokból és Budapestről elmenekült fiata­lemberekből félelmetes tettrekész politikai nyomo­zócsoportot állított össze, amelytől rövid idő után a Nemzeti Bizottság polgári tagjai is féltek. Miután a politikai nyomozók többségének mint munkaszolgálatosoknak, bő tapasztalatuk volt a fasiszta rendszer embertelen bánásmódjából, val- latási módszereiből, nem tudtak szabadulni a bosszú érzésétől. A politikai gyanúsítottakkal való bánásmód miatt állandó lett a panasz és több eset­ben nem is alaptalanul. A keletkező rémhírek jóvá­tehetetlen károkat okoztak, amelyeket nehéz volt ellensúlyozni. < Ki fedezte Bánót? Az érzéseit, elveit mindig végletesen vállaló, kié­lő Magda nevű testvére róla is furcsa híreket suttogtak a városban — előbb a kommunista párt függetlenített propagandistája volt, majd eredmé­nyesen dolgozott a megyei szociálpolitika egyik irányítójaként. Egyik napról a másikra szakított addigi életével, elveivel. Ügy érezte, vezekelnie kell pártja bűneiért. Plébániákon szolgált, órákig imádkozott, templomokat takarított. Elhagyatva halt meg Szegeden. Ha lenne túlvilág, mit monda­na Mihály testvérének? És ő mit válaszolna, ha megkérdezné, miként lehetett 25 évesen ezredes? Valószínűsíthető: gondos irattári kutatással sem kteríthetnők elő Bánó Mihály ezredesi kinevezését. Saját maga választotta ugyanis ezt a rangot. Miért tűrték el önkényeskedését? Ki állt mögöt­te? A szovjet városparancsnokság? A félelmetes NKVD, a belügyi titkosszolgálat emberének vél­ték? Miért bólintott a szociáldemokraták tiltako­zása ellenére azonnal igent a’Nemzeti Bizottság, amikor a vadidegen ember tudatta, hogy szívesen vezetné a rendőrség politikai osztályát, mellékesen vállalná a főkapitányi tisztséget is. v A svábok kirablása Az 1944 őszén édesapjával és testvéreivel ideköl­tözött jó modorú, határozott megjelenésű iíjú elhi­tette magáról, hogy tevékenyen részt vett az el­lenállási mozgalomban? Vezető szerepet kapott a helyi kommunista pártszervezetben. A polgári pár­tok kezdettől fogva bizalmatlanok voltak az isme­retlen fiatalemberrel szemben. Mindenbe beleavat­kozott a Nemzeti Bizottság tagjaként. Terhelő adatokat gyűjtetett a koalíciós partnerekről. Fel­tétlen engedelmességet követelt rendőreitől, akik között többször osztogatott a különféle címeken lefoglalt árukészletekből. Feltartóztatta a Jugo­szláviából a megszállt Németországba kitelepített svábokat'szállító szerelvényt. A téglagyárban hete­kig fogságban tartott németeket csak értékeik, hol­mijaik elkobzása után engedte tovább. Erdei Ferenc belügyminiszter már 1945 nyarán tudott Bánó garázdálkodásairól, de nem mert ujjat húzni a Magyar Kommunista Párttal. Tóth Lász­lót, jó barátját is csak óvatoskodva, félszívvel segí­tette a főkapitány megrendszabályozásában. Az ezredes jelenlétében kérdezte meg a Bánó bosszú- szomjál ismerő polgármestert: elégedettek-e a rendőrséggel... A városi tanács 1945. szeptember 24-en azonban megelégelte rémuralmát és elérte felmentését a belügyminiszternél. Oltatlan mész és befalazás 1952-ben Futó Dezső is a kecskeméti rendőrség fogdájába került, szerencséjére csak néhány órára. Kalocsán tartóztatták le, ahol segédmunkásként dolgozott. A megyeszékhelyen keresztül szállítot­ták a fővárosba. Aligha idézhette volna emlékeit, ha az ezredes túléli „balesetét”. A börtönben meg­kérdezte egyik cellatársa: „te vádoltad a parla­mentben Bánót?” Futó bólintására fölhúzta nad­rágja szárait. „Meghívhattál volna élő bizonyíték­nak!” És mutatta a bokája fölött is hegesedő seb­maradványokat. „Oltatlan mésszel meghintett gö­dörbe állított. Minden kérdésnél beleloccsantatott egy fél vödör vizet. így akart hamis vallomásra kényszeríteni”. Botrányos körülmények között tárgyalta 1947 januárjában a kecskeméti büntetőtanács Bánó Mi­hály 22 éves beosztottjának, az internálótábor pa­rancsnokának bűnügyét. Noha feltehetően szerve­zett tüntetők meg akarták félemlíteni a bíróságot, nevezettet egy rendbeli halált okozó súlyos testi sértés, 33 rendbeli hivatali hatalommal való vissza­élés, többrendbeli sikkasztás és más bizonyított bűn miatt 6 évi börtönre ítélte. Volt, akinek össze­törte a sípcsontját, volt, akit 3 napra befalaztatott. Már másnap a fővárosba szállíttatta az igazság­ügyminiszter. Ha Jókai ifjúkori vadromantikus regényeiben olvasunk ilyen emberekről, az írói képzelet szüle­ményeinek véljük kegyetlenkedéseiket. Háborús borzalmak, ordas eszmék, a hatalomért az emberségtől is megfeledkező klikkek áldozatai­nak is tekinthetjük e legvadabb fantáziát is túlszár­nyaló bűnözőket, a bánómihályokat, a kardosistvá- nokat, a pétergáborokat. Heltai Nándor KÖRÜLNÉZETT A BELGA FŐÁLLATORVOS — PARASZTKOLBÁSZ, HEJ! — VEGYES PÁLINKA: A VENDÉGLÁTÁS BRASSÓI PECSENYÉJE Élelmiszereink, ahogyan a szakemberek látják • Az állomás Széchenyi körúti lahyratóriuntáhan. Borsos Antal vegyész radiológiai vizsgálathoz készül... Tavaly óta a közös piaci államokéval azonos Magyarországon is a legújabb élelmiszer-higiéniai szabályzat. Ennek a fő alaptétele, hogy az emberi egész­ségre ártalmatlan, biológiailag értékes élelmiszerek juthatnak el a fogyasztók asztalára. Káros baktériumok, gyógy­szer- és növényvédőszer-maradványok nem lehetnek a húsfélékben. A nyugati vevők biztosak akarnak lenni a dol­gukban, ezért a Közös Piac egyes tagor­szágaiból állatorvosok és más szakem­berek ellenőrzik időnként megyénkben is az élelmiszer-termelést. Három ba­romfivágó üzemben, a Bácshúsnál, a Bajai Hűtőházban és egy nyúlvágóhí- don negyed, vagy félévente visszatérő látogatók. Érdeklődésük a megyében legismer­tebb exportálók munkájának szól. A termelés folyamatában kell a bajokat megelőzni, olyan körülményeket létre­hozva, amelyek révén a megvásárolt áruban nem csalódik sem a kereskedő, sem a fogyasztó erre figyelnek eső­sorban szemleútjukon. Legutóbb egy belga főállatorvos járt a félegyházi li- bavágóhídon és a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál. Kérte, hogy az üzemrészekben túlnyomásos szellőztetéssel szüntessék meg a párale­csapódást. Harminc nap határidőt sza­bott még, hogy ezalatt intézkedési ter­vet készítsenek erre vonatkozóan. Egyéb idehaza talán apróságnak tű­nő —■ problémák sem kerülték el a fi­gyelmét. például, hogy a libamájat és a zúzát 4 helyett 4.1 Celsius-fokon tárol­ták Kiskunhalason. Üres kartondobo­zokat vittek be olyan helyiségekbe is, ahol az egyes húscsomagokat állították össze a baromfi-feldolgozók. Mi ebben a kifogás? Az, hogy a dobozokkal együtt port is bevihetnek, és a por ráte­lepedhet a fedetlen élelmiszerekre. Mindezt dr. Molnár Zoltántól, a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomás igaz­gatóhelyettesétől és dr. Marton Erzsé­bettől, az élelmiszer-higiéniai osztály vezetőjétől tudom. Ők, munkatársaik­kal együtt, felelősek azért, hogy élelmi­szerek vizsgálat nélkül ne kerülhesse­nek forgalomba. Csupán csirkéből há­romezer vagonra valót ellenőriztek a baromfiipari üzemekben a múlt eszten­dőben. Több mint ötszáz feldolgozó- hely tartozik hozzájuk, ebből 428-ban növényi eredetű termékek előállításá­val foglalkoznak. Szükség van-e az éberségre, és egyál­talán arra a felkészültségre, amelynek Kecskeméten — egyebek mellett — egy jól felszerelt laboratórium is része? Válaszaikból kiderül, hogy igen. Mert amint a bevezetőben említett hat exportáló üzem néhol a kisebb hi­bák ellenére is — a csúcsot jelenti az élelmiszer-higiéniát illetően, mélységet, völgyet is találnak szép számban. Az olcsóbb termékeknek is jónak kel­lene lenni a maguk színvonalán. Mégis: hány kivétel akad! Az ömlesztett (nem érlelt) sajt, mint például az Anikó, a ve­gyes íz (régi nevén: marmaládé vagy hit- lerszalonna), a tejsavbaktériumoktól pimpós tejföl, s még néhány élelmiszer „rossz testvérek" az árucikkek között. A vegyes pálinka a vendéglátás brassói aprópecsenyéje, annyira kiszámíthatat­lan a minőségük. Akárcsak zsákba­macskát venne az ember. Csak jó alapanyagból lehet jó termé­keket készíteni! A kecskeméti és a bajai hűtőházban ezt már régóta tudják. "A tartósításra való zöldség- és gyü­mölcsfélék vásárlásakor nem szűkmar­kúak. Megfizetik a jó minőségű zöldsé­gek és gyümölcsök árát, így jutnak hozzá megfelelő ' nyersanyagokhoz. Nem igaz, hogy csak a nagy vállalatok árui a jók. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban gyártott Olympos cit­romlevet egy időben natúr felirattal forgalmazták. A híg, gyenge ital azon­ban messze állt a természetestől. Dr. Kovács Gyulának, az állomás igazgató­jának nem kevés erőfeszítésébe került, míg a citromlé gyártóit rábírta: töröl­jék a natúr felírást a címkéről, ne té­vesszék meg a fogyasztókat. Ételmérgezés nem fordult elő a me­gyében az állomás hibájából, mert va­lamilyen ellenőrzést vagy hatósági in­tézkedést elmulasztottak volna. Egy al­kalommal sztafilokokkusszal fertőzött parasztkolbász eladását akadályozták meg azzal, hogy még a termelőhelyen elkobozták. Azzal a másik problémá­val viszont, hogy Romániából és Len­• ... míg Wazul György né vegyész­mérnök azt nézi: van-e toxikus anyag, gyógyszermaradék a húsban? (Tóth Sándor felvételei) . gyelországból magánszemélyek ellen­őrizetlenül behoznak húst és húskészít­ményeket, s ezekkel házalnak, az állo­más dolgozói egymaguk nem tudnak megküzdeni. Csupán kérhetik a lakos­ságtól: legyenek óvatosak az ismeretlen eredetű, gyanús, nyers vagy füstölt húst felkínáló külföldiekkel szemben. Le­het, hogy az elhullott állatok húsán (is) így akarnak túladni. Jellemző, hogy a határokon behozott hús olcsóbb. Magyarországon viszont — ez is hozzátartozik a képhez drága! Kohl Antal KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnep­napokon reggel 8 órától folya­matosan ti következő hétköznap reggel 8 óláig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kees-, kémét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecske­mét, Izsáki u. 5., C pavilon, földszinti ambu­lancia, T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el, Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felső- Iajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Benlcő M. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-340), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-024). Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár. Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: Az ügyeletet a bajai kórház balese­ti sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 12-149). Fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi. felsőszentiváni, garai. hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti be­tegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszöllösi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el (T.: 124). KISKŐRÖS: A Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvo­si renSelőintézet. Kiskőrös. Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi. kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő. Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA A központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szomba­ton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják cl (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bá­tya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Oregcsertő- Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betege­it. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234), éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt Községek. Solt. Újsoll, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá­st pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88). Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer- urak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér L, Baja: Tóth Kálmán tér 2.. Bács­almás: I losök tere 4., Izsák: Dózsa Gy. u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/A, Kalocsa: Széche­nyi-lakótelep, Kiskőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. L, Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvián tér 7.. Soltvadkert: Ifjúság u. 2.. Tiszakécskc: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK \z ügyelet szomba't reggel 7 i ától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT- lÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÉ­RI LEI: Baja. Bátmonostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. La­katos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tas- kovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-581), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25 ), Bács- borsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si- ,mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51-348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Duna­vecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt. Újsolt, Du­naegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Ko- hány-S. (Harta, Duna sor 6.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene­dek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, öregcsertő. Homokmégy: dr Török L. (Öregcsertő. Kossuth L. u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Ha­jós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. * u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Ispánovity I. (Kecskemét. Köl­csey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248). Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Ta­nácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegy­háza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKÖRÖS! ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári ú. 5. T.: 74-263), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Sza­badszállás. Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53- 002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár^dr. Ro- honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325)/ Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Pá­hi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21- 184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza:,dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Baj­csy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Gátér, Pálmonos(o- ra, Petőfiszállás: dr Gyöngyösi P. (Petófi- szállás, Árpád u. 28. T.: 29-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakitelek, Széchenyi krt. 76. III/5. T.: 42-118), Kiskun­majsa. Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa. Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31- 349), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bu­gac. Felsőmonostor 577. T.: 72-570). " KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469). Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Ivanovics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8. T.: 936), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 410). CINKOTÁTÓL ARGENTÍNÁIG Színes fametszetek Városfoldön • Pillantás Clifdcnrv Az 1924-ben Cinkotán született Feke­te István gyermekéveit Ankarában és Isztambulban édesapja mellett töltötte, majd nagybácsija jóvoltából visszakerült szülőhelyére. A fővárosban tett érettségi vizsga után a műegyetemre járt, később, 1948-ban kivándorolt Argentínába. Az első kiállítását Buenos Airesben rendezték, s mára már két kontinens több mint félszáz városában ismerik. Több mint negyedszázada az NSZK-beli Gundernhausenben alkot, Esteban Fe­kete néven. Műveinek közös szólama: a Föld a hazám. Hiszen élete során a világ szinte minden táján megfordult, Cinko- tától Argentínáig. És mindenütt otthon érezte magát. Festményeinek ihlető for­rása a környezet — hegyek, mezők, ten­gerek, bárkák, elhagyott házak —, az emberi arcok, tanúskodva a művész örök problémájáról: vajon mi az emberi élet értelme? Saját emlékeit festi meg úgy, hogy múltjában az emberiség múlt­ja, jelenében a jelene oldódik. A művész szigorú önmagához, müvei­ben a hiánytalanságra, a teljességre tö­rekszik. Színei is jelképesek, a kék re­ményt sugall; a piros, a sárga az öröm, a derű frissességét adják. Az ember a központ még akkor is, ha házak, felhők, bárkák helyettesítik. Az élet mozgalmas­ságát, feszültségét a kompozíció nyugal­mában összegzi. A szerkezet méltóság- teljes rendjében szépséggé változik a ma­gány és a fájdalom, színes elégiává szelí­dül minden dráma. Párhuzamai meg- hökkentőek: tehenet társít mozdonyhoz, élőt a tárgyhoz, mozdulatlanságot a mozgáshoz. „Kétségtelenül korunk egyik kiemel­kedő alkotója Esteban Fekete”'— mon­dotta a többi között a napokban Loson­ci Miklós művészettörténész annak a reprezentatív kiállításnak a megnyitó­ján, amelyet a városföldi klubkönyvtár­ban rendezitek. Az élet teljességét ábrá­zoló alkotások június 15-éig láthatók, kedd és vasárnap kivételével 14-től 19 óráig. p. s.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom