Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-17 / 114. szám

2 • PETŐFI NÉPE • IW. május 17. Az Antall-kormány miniszterjelöltjei (Folytatás a: I. oldalról) kap három tárca nélküli miniszter is: Kiss Gyula és Gerbovits Jenő (FKgP); valamint Mádl Ferenc (független). Antall József a három tárcanélküli miniszter bevonását azzal indokolta, hogy az átmeneti időszakban őket spe­ciális feladattal bízza meg. Gerbovits Jenő a paraszti érdekvédelem, a földre­form kérdésével, valamint a földtulaj­don átalakításával foglalkozik majd. Kiss Gyula miniszterelnökségen belüli kormányzati feladatokat kap, különös tekintettel a még a Minisztertanács alá tartozó számos titkárságra és szerve­zetre. Mádl Ferenc mint a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok elis­mert szakértője, nemzetközi szerveze­tekben képviséli majd a kormányzatot. Kérdésekre válaszolva a leendő mi­niszterelnök kijelentette, hogy a jelöl­tek kiválasztásában az alkalmasság ját­szott elsőrendű szerepet. Természetsze­rűen főként a. pártjukon belül kiemel­kedő személyiségek kerültek előtérbe. Antall József kiegyenlítettnek minősí-, tette a koalíciós pártok közötti min- miszteri, illetve államtitkári posztok elosztását; úgy vélte, hogy a Kisgazda­pártnak juttatott négy miniszteri poszt és négy politikai államtitkárság, vala­mint a Kereszténydemokraták által el­foglalható egy tárcaminiszteri és há­rom politikai államtitkári szék megfelel a mandátumok arányának. Antall József úgy ítélte meg: arány­lag gyorsan sikerült kialakítani a kor­mányt, különös tekintettel arra, hogy hazánkban utoljára 42 esztendeje volt tényleges koalíciós kabinet. Másrészt — fűzte hozzá azt is figyelembe kell venni, hogy olyan személyiségekből jön létre az új kormány, akik eddig nem vettek részt a hivatalos politikai élet­ben. Tehát nem olyan kormányváltás­ról van szó, mint egy működő demok­ráciában. Időt vett igénybe az is, hogy az új — az átalakuló Magyarország gazdasági és politikai követelményei­nek megfelelő - kormánystruktúra ki­alakítása érdekében módosítani kellett az Alkotmányt. Az átalakítás része volt az államtitkári beosztás átszervezése is, nevezetesen, hogy minden minisztéri­umban egy politikai vágy parlamenti és egy közigazgatási vagy adminisztratív államtitkár dolgozik majd. Utóbbiak munkáját helyettes államtitkárok segí­tik. (MTI) A MINISZTERJELÖLTEK ÉLETRAJZA DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF— belügy) Budapesten született, 48 esz­tendős ügyvéd. 1968-tól a Veszprémi 2. Számú így védi Munkaközösségben dolgozott. NAGY FFK RISC JÓZSEF (FKgP— földműt elésügy) a Baranya megyei Kisharsányban született, 67 esztendős agrármérnök. Dolgozott egyéni gazda­ként, tsz-elnökként, termelésirányító agronómusként, mígnem háztáji megbízott­ként vonult ny ugalomba I 983-ban. Református vallású, bárom évtizede presbiter és zsinati póttag. DR. FÜR LAJOS (MDF— honvédelem) a Vas megyei F.gyházasrádócon született. 60 esztendős, történész. Csaknem három évtizedes tudományos pályá­jának jó részét a Mezőgazdasági Múzeumban töltötte, az agrártermelés és -társadalom XVIII.—XIX. századi históriáját kutatta. 1983-ban doktorált, 1987-ben egyetemi katedrát kapott. Jelenleg az ELTE bölcsészettudományi karának docense. DR. HA I SA I ISTVÁN (MDF—igazságügy) Miskolcon született, 43 éves jogász. 1972 óta egy budapesti ügyvédi munkaközösség tagja. DR. BŐD PÉTER ÁKOS (MDF — ipar és kereskedelem) 39 esztendős közgazdász, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének osztály vezetője volt. Dolgozott ENSZ-szakértőként a fejlődő világban, és vendégelőadóként amerikai egy etemen is tanított. KERESZTES K. SÁNDOR (MDF—környezetvédelem) Kolozsvárott szüle­tett, 46 esztendős építésznérnök. 1986óta az Észak-dunántúli Terv- és Városren­dészeti Szakosztály vezetője, emellett a Nagycsaládosok Országos Egy esületé­nek elnökeként is tevékenykedik. SÍK L ÓS CSA BA (MDF — közlekedés és hírközlés) Budapesten született. 49 esztendős közlekedésmérnök. Csaknem két évtizede a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság budapesti vezérigazgatóságának szakosztály vezetője, a fejleszté­si, fenntartási és tervgazdasági tevékenységet irányítja. DR. JESZENSZK YGÉZA (MDF—külügy) Budapesten született, 49éves, a Közgazdaság-tudományi Egy etem nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára. Tudományos munkássága Magy arország nemzetközi kapcsolataira terjed ki, kü­lönösen a XIX. század közepétől a második világháború végéig terjedő időszakban. DR. GYÖRIVÁA VI SÁNDOR (FKgP — munkaügy) Budapesten született. 63 éves. Az ipar és a technika szakköréből doktorált, t szakoktatásban dolgozik, a szakmunkásképzéssel és a foglalkoztatással összefüggő témakörökben jelentek meg tanulmány ai, cikkei. DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN (MDF — művelődés és közoktatás) Sopronban született. 59 éves. Néprajz-muzeológus, kertész üzemmérnök, a törté­nettudomány kandidátusa. Dolgozott múzeumokban, levéltárban, akadémiai kutatóintézetekben, elsősorban a magyarság és a vele együtt élő népek hagyomá­nyos műveltségét kutatta. Jelenleg a pécsi Janus Panmmius Tudományegyetem docense, néprajzi előadásokat tart. KÁDÁR BÉLA (független — nemzetközi gazdasági kapcsolatok) Pécsett született, 56 éves, a közgazdaságtudomány doktora. Pénzügyi szakemberként számos kutatóintézetben dolgozott, 1988 márciusa óta az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója. Több külföldi egyetem vendégprofesszo­ra, öt nyelven beszél. Érdeklődésének középpontjában egyebek között a kis országok gazdasági fejlődésének és gazdaságpolitikájának sajátosságai, s a magvar külgazdasági stratégia koncepcionális kereteinek vizsgálata állt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP—népjólét) Kolozsvárott született, 49 éves, az orvostudomány kandidátusa. Dolgozott a Szövettani Intézet tanársegédje­ként, az Orvosto\ábhképző Egyetemen patológusként, a kórbonctani intézet docenseként. Számos magyar és nemzetközi orvostársaság tagja, mindemellett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese és az újjáalakult Magyar Cserkészszövetség országos elnöke. RABÁR FERENC (független — pénzügy) Budapesten született, 61 éves, a Közgazdaság-tudományi Egyetem tudományos főmunkatársa. Gazdag életpá­lyája során foglalkozott tervezéssel és számvitellel, pénzüggyel, matematikai modellezéssel, elektronikus számítógépekkel. Volt igazgatóként vállalatszerve­ző, továbbá a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben program- szervező és -vezető. A 80-as években az Országos Tervhivatalban különböző funkciókat töltött he, makroökonómiai és ágazati tervezési és szabályozási modellek készítését végezte-irányítottá. ■ DR. KISS GYULA (FKgP—tárca nélkül) Miskolcon született, 36 évesjogász. Ügyvédi munkaközösségben dolgozik, a szakterülete elsősorban a polgári jog. GERBO VITS JENŐ (FKgP — tárca nélkül) a Somogy megyei Zics község­ben született, 65 esztendős, okleveles kertészmérnök. Aranykalászos gazda volt, majd rövid angliai tartózkodás után — diplomáját megszerezve — különböző vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozott agronómusként. MÁDL FERENC (független — tárca nélkül) Bálidon született, 59 éves, az állam- és jogtudomány doktora. Szűkebh szakterülete a nemzetközi magánjog és a gazdasági jog. Jelenleg az ELTE .Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. Több külföldi egyetemen is dolgozott ven­dégprofesszorként, emellett számos jogtudományi folyóirat szerkesztőbizottsá­gában, illetve szakmai testületekben töltött és tölt be különféle funkciókat. (MTI) Egészséges gazdaság nélkül elbukik a demokrácia TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS (Folytatás a: /. oldalról) A konferencia megnyitása után első­ként Szabad György, a magyar Or­szággyűlés megbízott elnöke mondta el üdvözlő beszédét. Kifejtette: Magyar- országnak ezer éves törekvése, hogy kapcsolódjon Európához, s ebben a térségben 200 éve folyik a küzdelem a demokráciáért, a demokrácia értékei­nek érvényesítéséért. Ezért Magyaror­szág nem csupán befogadásáért, sokkal inkább visszafogadásáért kopogtat az európai kapun. Az Országgyűlés meg­bízott elnöke hangsúlyozta: „Mi nem elszakadtunk, minket elszakítottak, így most egy sajátos családegyesítésről van szó." A továbbiakban a magyarországi , gazdasági reformmal kapcsolatban el­mondotta: bebizonyosodott, hogy a re­formkommunisták által képviselt kon­cepció kivihetetlen. A gazdasági refor­mot nem lehet sikerre vinni alapvető politikai átalakulás, tényleges rend­szerváltás nélkül. Ezután Catherine Lalumiére asz- szony, az Európa Tanács főtitkára kért szót. Kifejtette: bár az Európa Tanács gazdasági kérdésekben nem rendelke­zik olyan hatáskörrel, mint a Nemzet­közi Valutaalap, a Közös Piac vagy az EFTA, ez a szervezet is igen hatható­san segítheti a Kelet és a Nyugat köze­ledését. Magyarország rövidesen teljes jogú tag lesz Ez a konferencia is fontos része az Európa Tanács Kelet-Európát segítő akcióinak — hangoztatta. A régióban kialakult alapvető változások nagy ha­tással vannak az Európa Tanács mun­kájára. Felgyorsult, reális közelségbe került Europa egységesítése, ami új ösztönzést adott a szervezetnek. Min­denképpen be kívánják fogadni az új jelentkezőket, az európa tanácsi mun­kára,alkalmas demokratikus országo­kat. így Magyarország rövidesen teljes jogú tagjává válhat az Európa Tanács­nak, s hamarosan fogadni kívánják Antall Józsefet, az új kormányfőt. Antall József, az MDF kormányala­kítással megbízott elnöke felszólalásá­nak első részében Európa és Magyar- ország viszonyának kérdéseit boncol­gatta. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak ezeréves történelme során számtalanszor kellett szembenéz­nie Európa kcttéosztottságával, s Magyarország gyakran került a meg­osztott kontinens „rosszabbik felére”. A magyarországi demokratikus át­alakulással kapcsolatban Antall József hangoztatta, hogy a békés politikai át­menet alapfeltétele a gazdasági átala­kulásnak. Politika és gazdaság össze­függéseit elemezve rámutatott, hogy a többpártrendszerre épülő demokrácia — amelyet a magyar ellenzék zászlajá­ra tűzött a diktatórikus hatalomgya­korlással szemben elképzelhetetlen a piacgazdaság kiépítése nélkül. Magyarországon csak akkor van re­mény a politikai demokrácia fenntartá­sára. ha egyúttal létrehozzák a magán- gazdaság működéséhez szükséges felté­teleket is. Ennek kapcsán a megbízott kormányfő leszögezte: a leendő kor­mány a magángazdaság dominanciá­ján alapuló szabad piacgazdaság híve. A gazdaság átalakításában elsődleges szerepet szánnák a privatizációs folya­matnak. A privatizációs átalakuláso­kat a leendő kormány szeretné 3-5 év alatt végrehajtani. A gazdasági átala­kulást azonban úgy szeretné ütemezni, hogy ne szakadjon egyszerre elviselhe­tetlen teher a magyar lakosság nyaká­ba. Ezért figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország esetében nem al­kalmas minden gyógyszer, ami esetleg a világ más tájain mar bevált. A leendő kormány tisztában van ugyanis azzal, hogy Magyarországon tömegek élnek egyik napról a másikra bármiféle tarta­lék nélkül. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az átalakulást segítő kemény gaz­dasági intézkedéseket megfelelő szociá­lis intézkedések kísérjék. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a népindulat elsöpörheti az egyébként feltétlenül szükséges lépésekre vállal­kozó kormányt. A rendszerváUás érdeke a Nyugatnak is Antall József egyben arra kérte az Európa Tanácsot, illetve a nemzetközi szervezeteket, hogy nyújtsanak támo­gatást Magyarország gazdaságátalakí­tó törekvéseihez. A támogatás főbb te­rületei közé tartozhat az infrastruktúra kiépítése, az oktatási rendszer korsze­rűsítése. illetve a környezet védelme. Mindezen feladatokhoz feltétlenül szükséges, hogy a Nyugat megnyissa forrásait Magyarország számára, mivel hazánk egymagában nem képes meg­birkózni ezekkel a feladatokkal. Ennek kapcsán Antall József rámutatott arra is, hogy a közép-kelet-európai térség­ben zajló gyökeres rendszerváltás sike­re a Nyugatnak is fontos érdeke, hiszen az ál logo reformfolyamatok esetleges kudarca felveti azt a veszélyt, hogy Eu­rópa keleti felének szegényei elözönlik Nyugat-Európát. Magyarországnak ugyancsak straté- ■ giai érdeké, hogy mind szorosabbra fűzze kapcsolatait az európai integráci­ós szervezetekkel. A megbízott kor­mányfő leszögezte: Magyarország csat­lakozni kíván az Európai Gazdasági Közösséghez. Tisztában van azonban azzal, hogy 1992. az egységes nyugat­európai integráció megteremtése előtt még tárgyalásokat sem lehet kezdeni e kérdésről. Arra viszont minden bi­zonnyal lehetőség van, hogy már rövid időn belül bilaterális társulást hozza­nak létre. 1992 után pedig Magyaror­szág a lehető legrövidebb időn belül szeretne csatlakozni az Európai Gaz­dasági Integrációhoz. A cél az, hogy ez 1992 után 5-6 éven belül megvalósiíha- tó legyen. Az Európához való csatlakozásban Magyarország „mindenre elszánt”; a csatlakozás minden politikai, gazdasá­gi konzekvenciáját vállalja. Antall József különös hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakuló magyar politikának egyik kulcseleme az embe­ri, kisebbségi jogok védelme. Ennek kapcsán leszögezte: Magyarországon semmiféle nacionalista mozgalom sem tehet szert meghatározó szerepre. Mindössze arról van szó, hogy a ma­gyarság különösen érzékeny a nemzeti­ségi kisebbségek sorsának alakulása iránt, hiszen a magyarság egyharmada szorult az ország határain kívülre. Ezért a magyar külpolitikának elidege­níthetetlen része annak figyelemmel kí­sérése: miként bánnak a határokon kí­vül élő magyar nemzeti kisebbséggel. Ez egyben olyan erkölcsi kötelezettsé­get ró Magyarországra, hogy saját ha­tárain belül is példamutató nemzetisé­gi, kisebbségi politikát folytasson. A jövő egységes Európájának képét vázolta fel Anita Gradin, az EFTA Mi­niszteri Tanácsának elnöke, svéd kül­kereskedelmi miniszter. A piacgazdaságnak ára van Ezután Michel Camdessus, a Nem­zetközi Valutaalap vezérigazgatója kért szót. Elmondotta, hogy a kilencve­nes évek legnagyobb tétje a kelet-kö- zép-európai országokban folyó gazda­sági reform sikere. Valamennyi ország előbb-utóbb irányt vesz a piacgazdaság felé. Ennek azonban ára van, mégpedig a munkanélküliség, s ezt mindenkinek meg kell fizetnie. . A Nemzetközi Valutaalap főigazga­tója szerint Kelet-és Közép-Európában csak akkor lehetnek sikeresek a refor­mok, ha ehhez a fejlett világ biztosítja a megfelelő támogatást. Szükség van se­gítségre ahhoz, hogy az érintett orszá­gok kialakíthassák a nagyobb, minőségi növekedés feltételeit. Az IMF továbbra is támogatja a reformer kelet-európai országokat, így Magyarországot, s pénzügyi segitséget is nyújt az átalaku­láshoz, valamint ahhoz, hogy más nem­zetközi szervezetek is segíteni tudjanak. Véleménye szerint bizalmat kell adni en­nek a térségnek, mert enélkül kudarcra lennének ítélve a reformok. A közgyűlés délutáni ülésén a köz­ponti tervezésű gazdaságból a piacori­entált gazdaságba való átmenet kérdé­seiről tárgyalt, k ülönös tekintettel a plu­ralista parlamenti demokrácia szerepé­re. (MTI) TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KURATÓRIUM Pólyák Albert lemondott Tegnapi számunkban szóvá tet­tük, hogy a megyei tömegkommuni­kációs alap sorsáról döntő kurató­riumban három érdekelt is helyet kapott. Egyikük Pólyák Albert, a Kécskei Hírek felelős szerkesztője telefonon értesítette szerkesztő­ségünket, hogy már a Kecskeméti Lapok cikke után lemondott a tes­tületben vállalt tisztségéről. „Elha­tározásomról ajánlott levélben érte­sítettem Nagy Istvánt, a kuratóri­um elnökét is, tette hozzá. Elmond­ta egyébként, hogy az eredeti elkép­zelések szerint csupán az újonnan induló helyi lapok részesültek volna a hárommilliós támogatásból. Mi­vel ebbe a körbe a Kécskei Hírek semmiképpen nem sorolható, örömmel tett eleget a felkérésnek, s vállalta a kuratóriumi tagságot. A kiírás megváltoztatása után vi­szont pályázott a Kécskei Hírek is, de Pólyák Albert szerint az újság számára kifejezetten hátrányos volt, hogy felelős szerkesztője a pénzt osztó testületben maradt. Bántalmazták a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés két aktivistáját ( Folytatás az I. oldalról) A Független Magyar Kezdeményezés szóvi­vője elmondotta, hogy az aktivisták, Szabó Béla és Österreicher Tibor, a Kezdeményezés választási plakátjait akarták Dunarudványon kiragasztani. Két ismeretlen férfi előbb követte az aktivistákat, majd amikor látta, hogy foly­tatják a plakátragasztást, rájuk támadott. Sza­bó Béla oly súlyosan megsérült, hogy kórházba kellptt szállítani, ahol előreláthatólag két hétnél tovább kell ápolni. Az orvosi jelentés szerint nem zárható ki, hogy egészsége tartósan káro­sodott. Österreicher Tibort csak könyebben sebesítették meg a támadók. A Független Magyar Kezdeményezés elnö­ke, Tóth Károly az esetről értesülve azonnal jelentést és tiltakozást juttatott el a csehszlovák országos választási bizottsághoz. Az ügy ki­vizsgálását a rendőrség megkezdte. Göncz Árpád zsidó vezetőkkel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) mesvár közös harca bizonyította — lehetséges. Vannak Romániá­ban román barátaink, de őket is zaklatják — mondotta az elnök, majd hangsúlyozta: hátsó gondo­latok nélküli, őszinte, az egyenjo­gúságon alapuló barátságra van szükség a szomszéd népekkel, szé­lesebb látószögből kell tekinteni közös kérdéseinkre; „magyarnak lenni a külvilág szempontjából nem érdem, a mi számunkra köte­lesség” — fogalmazott az ideigle­nes köztársasági elnök. Göncz Árpád nagy rokonszenv- vel szólt a csehszlovákiai forrada­lomról, Václav Havel elnökről, akitől éppen amerikai útja előesté­jén kapott meghívást hármas talál­kozóra Havellel és Wojciech Jaru­zelski lengyel államfővel. A három országnak a közelmúlt demokrati­kus harcai után melegebbek a kap­csolatai, mint a történelemben bár­mikor, az együttműködést keresni kell, a találkozón részt fog venni — mondotta az elnök. Egyúttal méltatta az osztrák, olasz, jugo­szláv, bajor, magyar, újabban csehszlovák részvétellel működő Alpok—Adria munkaközösség je­lentőségét, amely új és bővíthető lehetőségeket kínál a regionális együttműködésre. Az amerikai magyar személyisé­gek kérdéseire válaszolva Göncz Árpád utalt arra is, hogy a most lelépő kormány jó kezdeményezé­seit, például a nemzetiségeket védő jogalkotásban vagy a regionális együttműködésben folytatni kell. Az elnök bizakodással fejtette ki, hogy a változások óriási energiá­kat szabadítanak fel a társadalom­ban, amelyek 1945 összefogása és 1956 forradalma után harmadik „magyar csodát” eredményezhez- nek. — Ha eddigi utunkkal példa lettünk, kénytelenek vagyunk to­vábbra is úttörőként szerepelni egy ismeretlen úton — mondotta. Ez az út, amelyen járni tudunk, igen keskeny: a kormányzó párt értel­me, kormányzóképessége, vala­mint az ellenzék bírálata és jóaka­rata (amiben bizonyos vagyok) szabják majd meg, kemény viták­ban, a haladás ütemét, irányát. A hazát'jobboldaliként és balol­daliként is lehet szeretni — a tisz­tesség a lényeg — mondotta^meleg ünneplés közepette Göncz Árpád. * Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke szerdán, helyi idő szerint délben, Washingtonba ér­kezett. Az államfő a délutáni órák­ban tanácskozott a képviselőház­nak a kelet-európai parlamenti in­tézményrendszer fejlesztésével fog­lalkozó csoportjával, majd a kép­viselőház külügyi bizottságának tagjaival. A magyar államfő számos to­vábbi tárgyalást folytat az ameri­kai fővárosban szombatig tartó, nem hivatalos látogatása idején. Csütörtökön a sajtó képviselőivel találkozik, majd a washingtoni magyarok vendége lesz. Idegenforgalmi idényben „aratnak” a szabálysértők (Folytatás az I. oldalról) szövetkezeti, illetve magántulajdonban lévőt. Gyakorlatilag minden harmadik üzletben valamilyen hiányosságot ta­pasztaltak, amiért összesen 17 millió forint bírságot szabtak ki. A több éves tapasztalatnak megfelelően a vendéglá­tás vezet a mulasztások, visszaélések terén. Itt a próbavásárlások közel felé­ben, egészen pontosan 47 százalékában károsították meg a vendégeket. Az el­lenőrzött élelmiszerüzletekben minden ötödik vevő járt rosszul, általában ha­mis mérés, hibás számolás, lejárt szava­tosságú termék vásárlása miatt. A ru­házati üzletekben gyakori a hamis, il­letve a megtévesztő márkajelzés (Adi­das, Benetton) és több ízben hiányzott a fogyasztói ár a termékekről. Ez utób­bi mulasztás különben az idegenforgal­mi szezon idején növekszik, s ebben megintcsak a vendéglátóhelyek vezet­nek. Ebben az időszakban az ellenőrzé­sek 45 százalékánál nem találták meg az árakat az üzletekben, vendéglátóhe­lyeken a kereskedelmi ellenőrök. Nem használt a (Folytatás az 1. oldalról) segítettek. Volt, hogy az asztalt teríték­kel együtt hozták ki. Ami menthető, az mind kikerült. — Nem tört ki pánik? — Szerencsére nem. Csak egy ide­genvezetőnő kezdett volna rá, de meg­kértük, inkább menjen el valahová. — Van már valami tervük, hogy mit csinálnak most a turistaszezonban? Természetesen ilyesmire nem le­het felkészülni. Egy biztos: mi hétfőn már nyitunk. A szín megmaradt és a kinti padok is. Sok megrendelőnket már nem tudjuk értesíteni. Ők Kiskun­félegyházán, az Arany Páva vendéglő­ben kapnak majd ebédet, hiszen mind a csárda, mind a vendéglő a helyi Lenin téeszc. A lovainkban és a pusztában sem cA.il kár, így van itt még szórako­zási lehetőség. A leégett épület oldalát lekerítjük. Két hónap alatt pedig sze­retnénk eredeti pompájába visszaállíta­ni a csárdát. — Ez nem jelent majd a csárdának túl nagy forgalomkiesést? —- Dehogyisnem, de a turistaforga­lom szempontjából a május erős, a jú­nius gyöngébb. Júliustól indul az igazi szezon, mert külföldön megkezdődik az iskolai tanítási szünet és a szabad­ság. De ekkor már kifogástalan körül­mények között kívánjuk fogadni ven­dégeinket. A Bács-Kiskun megyei tűzoltópa­rancsnok, dr. Bukovics István alezredes kollégáival az elektromos szakértőt és a biztosító embereit várta. Körülbelül 15 óra 30 perckor csa­pott be a villám — tudtuk meg a tűzol­tóparancsnoktól. — A villámhárító sajnos nem tudta kivédeni, ezért is kér­tünk elektromos szakértőt. Kiskunfél­egyháza kapta a jelzést elsőként. Amint értesültem a tűzesetről, 4-es fokozatot rendeltem el. Természetesen Kecske­A kereskedelmi és piaci felügyelőség által kiadott évkönyv Bács-Kiskun me­gyei adatai szerint nyolc helyi kezde­ményezésű vizsgálat történt ebben a térségben tavaly. Fogyasztói megkáro­sítás miatt egyetlen gazdálkodótól sem kellett központi elvonást kezdeményez­niük, jóllehet összesen 734 egységet kér restek fel az ellenőrök. Ezek harmadá­ban, 275 esetben tapasztaltak valami­lyen mulasztást, és 497 ezer forintra büntették meg a vétkeseket. Legtöbb­ször ezer és háromezer forint közötti összegben, egy alkalommal viszont meghaladta a nyolcezer forintot a ki­szabott bírság. Mátrai Lajos véleménye szerint a büntetési tételek növelésére van szükség országosan a jövőben. Az OKPF munkatársai általános ta­pasztalatként összegezték: még mindig nem érvényesül a piac öntisztító szere­pe, és nem mérséklődött a fogyasztók kiszolgáltatottsága sem. Európa még mindig távol van hazai kereskedel­münktől ... N. N. M. villámhárító métről is elindultunk a nagy erejű tűz­höz. Ezenkívül a kölcsönös segítség- nyújtás alapján Szolnok, Pest és Csongrád megyéből szintén jöttek tűz­oltók. Összesen 13 gépkocsifecskendő, 60 tűzoltó és 10 vezérlő-irányító dolgo­zott. Az Országos Parancsnokságtól az operatív csoport is segített. Amint ideértünk a helyszínre, 5-ös — tehát a legmagasabb — fokozatú tüzet állapítottunk meg. A nádtető fé­lelmetes intenzitással égett, az eső pe­dig csak nehezítette a munkánkat. Ezen a területen vízhiány van, így inga­járatban hoztuk az utánpótlást az in­nen egy kilométerre lévő víztározó tó­ból. Két harci szakasz három-három sugárral dolgozott, mert ennél többet — elegendő víz híján — nem tudtunk beállítani. Két órai küzdelem után sike­rült megfékezni a lángokat, de az utó­munkák késő estig tartottak. Arra tö­rekedtünk, hogy lehúzzuk az égő nádat és a földön oltsuk el. Minél kevesebb vizet akartunk használni, hogy a födém ne menjen tönkre. Ott, ahol eredeti volt az épület és még vályogból készült a fala, sajnos beszakadt a tető. A modern konyhában ezért keletkezett olyan nagy kár. — Körülbelül mekkora érték vált a lángok martalékává? — Pontosan még nem tudjuk meg­mondani, de körülbelül 25 millió fo­rint. A megmentett érték ennél 10 milli­óval több. Ám a kár várhatóan még nőni fog a kieső vendégforgalom miatt fejezte be a beszélgetést dr. Bukovics István. Közben ugyanis megérkeztek az Állami Biztosító emberei is, és hoz­záláttak a kár pontos felméréséhez. Délután azt az információt kaptuk Tóth László osztályvezetőtől, hogy többmilliós előleget adnak a csárdatu­lajdonos tsz-nek. Bencze Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom