Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-27 / 98. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 27. v (Folytatás az I. oldalról) * Annus Antal elmondta, hogy a szovjet csapatok kivonása Magyarországról jelenleg az egyezményben foglalt terveknek megfele­lően folyik. A szovjet kormánymegbízott ál­tal vezetett küldöttséggel április 23-án és 24- én tárgyalásokat folytattak a vitás kérdések­ről. A magyar tárgyaló küldöttség a megbe­széléseken hangsúlyozta: a jószomszédi kap­csolatok fenntartására, további ápolására törekednek, s lehetővé kívánják tenni, hogy az új kormány újjáteremtse ezeket a kapcso­latokat. Megvitatták azokat a gondokat is, amelyek nehezítik a csapatkivonást. A záho­nyi átrakókörzetnél, szovjet területen a vasú- - ti fogadó- és átbocsátó-kapacitás szűkös. Mivel április 20-a óta felgyorsult a csapatki­vonás, ez még nagyobb terhet ró az átrakó­körzetre. Megállapodtak abban, hogy a to­vábbiakban mindkét fél még szervezettebb és jobb munka folytatására törekszik. Továbbra is eltérő a két fél álláspontja a Magyarország által bérbe adott létesítmé­nyek állagmegóvásával, illetve annak elma­radásával kapcsolatban. A szovjet fél nem ismeri el az e téren jelen tkező magyar igénye­ket; Burlakov tábornok a magyar vezetést az 1958. április 1-jei egyezmény revíziójával vá­dolja. Annus Antal hangsúlyozta: semmiféle revízióról nincs szó, csupán a magyar érde­két megfelelő érvényesítéséről. A megbeszé­lések eredményeként lényegében sikerült összegezni a vitás kérdéseket; s ezekkel most már a továbbiakban a szakértők foglalkoz­nak. Várhatóan májusban újabb tárgyalá­sokra kerül sor, s amennyiben nem jön létre megegyezés, a téma a magyar—szovjet ve­gyesbizottság elé kerül. Megállapodás híján pedig végső soron a két kormány legmaga­sabb szintű képviselőinek hatáskörébe kerül az ügy. Annus Antal szerint a magyar álláspont­ból az ország érdekeinek alapos sérelme nél­kül nem lehet engedni. A vitatott kérdések esetében több mint 100 milliárd értékű nem­zeti vagyonról van szó. A szovjet követelések mintegy 2,7 milliárd rubelt tesznek ki. A kö­vetkező szakértői munka során részletezni kell a szovjet igények tartalmát, tisztázva, hogy a magyár tárgyaló fél mit tart jogos­nak, s mit nem. A tisztázó szakértői tevé­kenység során fel kívánják tárni, hogy pon­tosan mi történt a háború befejezése és az 1956 közötti időszakban, hogyan, milyen fel­tételekkel történt a szovjet hadsereg részéről a magyar tulajdonban lévő létesítmények birtokbavétele. Először 1948-ban jött létre egyezmény arról, hogy a szqvjet csapatok laktanyákat, repülőtereket, más építménye­ket használnak, s ezeket bérbe vették. Az 1948-tól 1953-ig terjedő időszak áttekintése során már látható, hogy az épületek karban­tartásával, felújításával kapcsolatos munkák egy részét, sőt, bizonyos beruházásokat is Magyarország végzett el. Az erre a célra for­dított összegeknek csak mintegy 10 százalé­kát térítette meg a szovjet fél. Olyan adatok is nyilvánosságra kerültek, hogy az átvett laktanyák, építmények, épületek teljesen fel­szerelve, berendezéssel együtt kerültek a szovjet csapatokhoz. Fontos annak tisztázá­sa, hogy mekkora értéket képviseltek ezek a berendezések. A munkát nehezíti, hogy a bérbeadás — az ismert körülmények között — nem szabályos átadás-átvétellel történt, így jegyzőkönyvek, leltárok nem készültek. A magyar szakértők véleménye szerint igen fontos, hogy kimutassák az átadott berende­zések értékét, mert jelentős összegekről lehet szó. Lényeges azt is megvizsgálni, hogy a szov­jet csapatok magyarországi tartózkodásuk során milyen környezeti károkat okoztak. A felmérés során tisztázni kívánják, hogy vajon mennyibe kerül a környezet helyreállí­tása, a károk megszüntetése. Végül Annus Antal elmondta, hogy a csapatkivonás hely­zetéről folyamatosan, havonta kívánják tájé­koztatni a közvéleményt. Az újságírók rend­szeresen lehetőséget kapnak arra is, hogy a helyszínen megtekintsék az eseményeket. Arra a kérdésre, vajon gyorsítható-e a csa­patkivonás, nem válaszolt egyértelműen An­nus Antal. Mind mondotta, nem elképzelhe­tetlen, ám ez elsősorban a két kormány meg­állapodásán múlik. Mindenesetre ilyen dön­tést csak alapos, előzetes szakértői vizsgálat után lehet hozni. A vasúti szállítókapacitás ugyanis véges, így a távozó csapatok egy részének — gyorsabb ütem esetén — a köz­utakon kellene elhagyni az országot. Ez az érintett körzetekben és főleg Kárpátalján va­lóságos háborús állapotot teremtene több hónapon keresztül. A továbbiakban Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén számos más témával foglalkozott, szem előtt tartva azt, hogy könnyebbé tegye a kormányvál­tást, az ügyek átadását, átvételét. Minden tárcánál — a kormány döntése alapján — leltárt készítenek a jelenlegi munkálatok­ról és a legfontosabb teendőkről. Ennek az a célja, hogy megkönnyítse a tárca új irá­nyítóinak helyzetét a kezdeti időszakban. A kabinet pedig helyzetelemzést készít a nemzetgazdaságról, a kormányzati tevé­kenység állapotáról, és minden információt összegyűjt, amely szükséges az új kormány munkájához. A tárcák legjobb szakemberei megbízást kaptak árra, hogy segítsék a koalíciós partnereket, a kormányzás felada­tával szembesülő pártokat és az érintett személyeket. Ők — ha erre igény van — minden segítséget megadnak az új kor­mányprogram elkészítéséhez, szaktu­dásukkal, tapasztalataikkal rendelkezésre állnak. A Minisztertanács foglalkozott az 1975-ös társadalombiztosítási törvény végrehajtásá­val kapcsolatos tennivalókkal. A törvény, annak végrehajtási rendelete és a kapcsolódó SZOT-szabályzat mintegy száz alkalommal módosult, s teljesen áttekinthetetlenné vált. A deregulációs folyamat részeként rendezték a jogszabályi dzsungelt, kiiktatták a SZOT- szabályzatot, annak rendelkezéseit beépítve az egységes jogi anyagba. Nem érdemi kor­szerűsítésről volt szó, a rendelkezések tar­MEGÁLLAPODÁSOK AZ ELSŐ ÜLÉSSZAK ELŐTT A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása ■ Antall József, az MDF és Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. talmukban nem változtak. A tartalmi változ­tatásokhoz a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság szakemberei most látnak hozzá. Ugyancsak az ülés napirendjén szerepelt a központi államigazgatási szervek dolgozói­nak korengedményes nyugdíjazása. A kor­mány úgy döntött: korengedményes nyugdí­jazás engedélyezhető azok esetében, akik az idén, ha nőkről van szó, betöltik az 50., ha férfiakról, az 55. életévüket és legalább 25, illetve 30 esztendős munkaviszonnyal rendel­keznek. Nyugdíjuk megállapításánál a társa­dalombiztosítási törvényt kell alkalmazni. A kormány úgy döntött, hogy ilyen eljárásra az államigazgatási szerveknél dolgozók 5 százaléka esetében van lehetőség. Az érintett dolgozónak kell kérni a korkedvezményes nyugdíjazást, s érdemben a Minisztertanács Hivatala intézi az ügyeket. A lebonyolítási határidő június 15. A kormány foglalkozott az idei költségve­tés helyzetével is. Az első negyedévben a nemzetgazdasági folyamatok összességében kedvezőbben alakultak, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A költségvetési mérleg hiánya kisebb a tervezettnél, az adóbefizeté­sek pedig meghaladják az előirányzottat. Az időarányosnál kevesebb támogatást vettek igénybe, illetve kaptak a vállalatok, az érin­tett szervezetek. Ugyanakkor meglehetősen sok feszültség is felhalmozódott, amelyek veszélyeztethetik a költségvetés tervezett egyensúlyát. Ilyen, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán eltörölték a kamatadót, ami az államháztar­tásnak 4,5 milliárd forintos bevételkiesést jelent. Számottevő mértékben csökken a ma­gyar—szovjet kereskedelem, ami szintén kedvezőtlenül érinti a költségvetést. A for­galom-visszaesés következtében a költségve­tés mintegy 10 milliárd forint értékű bevétel­től esik el. Ezzel élteméiben számos jogos, megalapozott igény felmerült költségvetési források iránt. Amennyiben ezeket központi keretből kielégítenék, ez mintegy 100 millió forint nagyságú pluszterhet jelentene. A kor­mány szerint csak a legszükségesebb és vi­szonylag kis összegű többletigények kielégí­tésére van lehetőség. A kormányzat kötelezte az érintetteket, hogy a gazdaság egészére vo­natkozó átvilágítást készítsenek, amely nél­külözhetetlen lesz a kormányzati munka fo­lyamatosságához. A kormány emellett arra • kötelezte a tárcák vezetőit, hogy különféle alternatív javaslatokat dolgozzanak ki: mi történjen akkor, ha a költségvetési hiány kü­lönböző mértékben meghaladja a tervezettet. A Minisztertanács foglalkozott az újra­kezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöné­vel. A foglalkoztatási alap az idén 5,5 milli­árd forinttal rendelkezik, ám ez a pénz kevés, a forráshiány mintegy 2 milliárd forintra te­hető. Meglehetősen népszerűnek bizonyult az újrakezdők, pályakezdők kedvezményes, 400 ezer forint nagyságú kölcsöne. A vártnál mintegy tízszer nagyobb az érdeklődés. A kormány úgy döntött, hogy módosítja a kölcsön kritériumait, ami lényegében szigo­rítást jelent. Ugyanakkor a lehetőségekhez mérten növelni kívánja a hitelezés forrásait is. Erre azonban csak korlátozott mértékben van lehetőség. A kormány foglalkozott a rubelelszámolá­sú külkereskedelem helyzetével. Az idén a Szovjetunióba irányuló magyar export min­tegy 15, az import pedig 12 százalékkal csök­ken. Ez elsősorban a gépipari vállalatokat érinti hátrányosan. Kedvező, hogy a szovjet energiaszállítások az idén a múlt esztendő­höz képest alig változnak. Az európai KGST-országokkal folytatott külkereskede­lemben is jelentős a Visszaesés. E területen a magyar kivitel 26 százalékkal, a behozatal pedig 21 százalékkal lesz kisebb a múlt évi­nél. Bebizonyosodott — hangoztatta Bajnok Zsolt —, hogy továbbra is fenn kell tartani az exportengedélyezési rendszert, mert ez nagymértékben hozzájárul, hogy a rubelel­számolás terén a forgalom kiegyensúlyozot­tabbá vált. A Magyar Honvédség — a haderőreform és a sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentése következtében — lényegében már nem fog részt venni a gazdasági felada­tok megoldásában. A jövőben a katonák első számú feladata az lesz, hogy eleget te­gyenek a harckészültség fenntartásával kap­csolatos feladatoknak. Bajnok Zsolt bejelentetté, hogy a kor­mány megszüntette az állami vezetők számá­ra eddig biztosított úgynevezett rendelkezési állomány intézményét. Ez hat hónapra szólt, és az átszervezések vagy egyéb okok miatt funkció nélkül maradt vezetők számára biz­tosított időt elhelyezkedésükhöz. Az ülésen a kormány tagjai foglalkoztak a nehéz helyzetbe került nagyvállalatokkal, az Ikarusszal, a Csepel Autógyárral és a Vi­deotonnal. Az Ikarus esetében olyan döntés született, hogy az állam vagyongaranciát nyújt, s így a pénzintézetek biztosítékot kap­nak a vállalat tevékenységéhez szükséges to­vábbi hitelek folyósításához. Az Ikarusnak azonban számolnia kell azzal, hogy jövőre a megszokott 9-11 ezer autóbusz helyett már csak évi 5-6 ezer járművet tud értékesíteni. A Videoton esetében hasonló pénzügyi meg­oldás előkészítéséről határoztak. Az érintett tárcák vezetőit bízta meg a kormány azzal, hogy a végleges megoldást egy héten belül dolgozzák ki. Végül a kabinet személyi ügyekben dön­tött. A Minisztertanács a köztársaság ideig­lenes elnökének javasolja Pusztai Ferenc és Stark Antal művelődési minisztériumi állam­titkárok saját kérésükre, érdemeik elisme­résével történő — felmentését. Ugyancsak javasolja a kormány Kornidesz Mihály nagykövet felmentését. Döntés született mi­niszterhelyettesek felmentéséről. A kormány Hársfalvi Dezső művelődési miniszterhelyet­test, ' Nagy István pénz­ügyminiszter-helyettest, Rednágel Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest, valamint Jendrolovics Pált, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyet­tesét saját kérésükre, érdemeik elismerésével fölmentette tisztségükből. (MTI) Az Országgyűlés alakuló ülésé- nék kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton írják alá a Parlamentben. Erről határoz­tak a parlamenti pártok képviselő­inek és a független képviselők meg­bízottjának részvételével rendezett csütörtöki megbeszélésen. Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök a tanácskozás kez­detén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi meg­állapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az alakuló ülésre meghívni az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlésé­nek elnökét is. A felvetéssel min­denki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt arról, hogy az első napon, május 2-án, a parlamenti pártok közös kezdeményezésére az Or­szággyűlés várhatóan törvényben mondja ki: 1956 októberében for­radalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti elő. Az Ország- gyűlés 10 állandó és 5 különbizott­ságát a második napon választják meg. A tanácskozás résztvevőinek si­került megegyezniük abban, hogy az állandó bizottságok élére — a pártok erősorrendjének megfelelő­en az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy- egy elnököt adhat az állandó bi­zottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az alkotmányügyi, a törvény-előké­szítő és az igazságügyi bizottságot MDF-es, az önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rend­őrségi bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságot SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és Az MSZP visszautasította Torgyán nézetét A párt elkészítette vagyonmérlegét A Magyar Szocialista Párt visszautasítja Torgyán József kisgazdapárti politikusnak azt az okfejtését, miszerint a jövő­ben megszűnne az ellenzékiség létalapja, mivel ellenzéki kor­mány fog uralomra kerülni — hangzott el az MSZP sajtótájé­koztatóján, ahol Vastagh Pál el­nökségi tag leszögezte: a szocia­listák parlamenti frakciója to­vábbra is az aktív és konstruk­tív ellenzék szerepére készül. Az MSZP-frakció jövőbeni tevékenységéről szólva Vastagh Pál - aki egyúttal a párt parla­menti csoportjának titkára is - fontosnak ítélte, hogy a ház­szabályok biztosítsák a kisebb­ségben lévő pártok számára is a kezdeményezés, az aktív politi­zálás lehetőségét. Hozzátette: amennyiben ez nem így lesz, úgy könnyen megismétlődhet az egypárti hatalom kialakulása. A sajtótájékoztatón szóba került a napokban megjelent, s nagy vihart keltett El nem ége­tett dokumentumok című kötet, amely számos — az elmúlt évti­zedekben datált ésszigorúan tit­kosan kezelt levelet, feljegy­zést, jegyzőkönyvet ad közre. Mint Polgár Viktor szóvivő el­mondta: az MSZP elnöksége el­rendelte, hogy a párt országos egyeztetőbizottsága vizsgálja meg a kiadás, a dokumentumok napvilágra kerülésének körül­ményeit. A szóvivő ugyanakkor rámutatott: annyi már most bi­zonyosra vehető, hogy a kötet kéziratanyagát még az MSZP létrejötte előtt összeállították. Mindemellett Vastagh Pál és Polgár Viktor szólt az MSZP vagyonelszámolásáról, illetve május elseje megünnepléséről is. A vagyonelszámolás kapcsán elhangzott: az MSZP elkészítet­te részletes vagyonmérlegét, s ezzel egyidejűleg' a pártvagyon 93 százalékát átadta a kor­mánynak, illetve visszajuttatta társadalmi tulajdonba. A május elsejei programról mindössze annyit tudhattak meg az újságírók, hogy az MSZP mivel el akarja kerül­ni a pártpolitikai ünnep látsza­tát — nem szervez külön ren­dezvényt, bár vezető politikusa­ik mind a városligeti, mind a népligeti majálison és szakszer­vezeti programokon olt lesznek majd. _______________s_________________ ) e gészségügyit MDF-es, a környe­zetvédelmi bizottságot KDNP-s, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtófelügyeleti bizottságot MDF-es, az emberi jo­gi, kisebbségi és vallásügyi bizott­ságot pedig fideszes képviselő veze­ti. A résztvevők, többszöri komp­romisszum után, egyezséget kötöt­tek a bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra ter­vezett bizottságok némelyike bő­vül: a két kis párt — a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt — a honvédelmi, a külügyi és a kör­nyezetvédelmi bizottságba két-két tagot delegálhat. A független kép­viselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk kivá­lasztott négy állandó bizottságban teljes joggal képviseltethessék ma­gukat. A tanácskozásnak ezen a pont­ján érezhetően enyhült a légkör, mert, mint utóbb kiderült, a csü­törtöki megbeszélés legérzéke­nyebb pontja zárult le e vitával. A Fidesz képviselője, Orbán Vik­tor ugyanis azzal érvelt, hogy szá­mukra a kéttagú képviselet a bi­zottságban elengedhetetlen ahhoz, hogy érdemi munkát végezhesse­nek. A létrehozott bizottságok tematikája oly széles és szerteága­zó, hogy várhatóan több albizott­ság is alakul, s azok munkájában is részt kívánnak venni. Egyéb­iránt sem értette a pártok szűk- keblűségét, mert szerinte a kétfős tagság az erőviszonyokon semmit sem módosít, nem okoz politikai hátrányt a többieknek. A KDNP frakciójának vezetője, Füzessy Ti­bor ezzel szemben elegendőnek tartotta, ha ők a legfontosabb bizottságokban képviseltethetik magukat két taggal. Kételkedett A koalíciós tárgyalásokat nem za­varják a Független Kisgazdapárton belül kialakult személyi ellentétek mondotta az MTI érdeklődésére Le- zsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke. Az MDF — szögezte le :— nem foglalkozik a koalíciós partnerek belső ügyeivel. A párt el­nöksége, az országos gyűléstől kapott felhatalmásnak megfelelően, folytatja tárgyalásait a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt arra kijelölt képviselőivel. Valóban elindult egyfajta belső megosztási kí­sérlet a kisgazdapárton belül, s ennek a sajtóban is tapasztalhatók a jelei, ám ezek a torzsalkodások nem jutnak be a tárgyalóterembe, nem akadályoz­zák a pártok közötti hatékony együtt­működést — mondta Lezsák Sándor, majd személyes tapasztalataira utalva lére. A képviselői munkával kap­csolatos hivatalos közlönyöket előfizetik a honatyák számára. Té­rítésmentesen vehetik igénybe majd a parlament elemző, infor­mációs, dokumentációs szolgálta­tásait. A külföldi hivatalos kikül­detések költségeit pedig az Or­szággyűlés éves költségvetése ter­hére kell biztosítani. A képviselői tiszteletdíjakat ren­dező határozattervezet ma már több variációban is „gondolko­dik”. Az „A” variáció szerint a honatyák tiszteletdíja a mindenko­ri miniszteri fizetés fele lenne. A a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének háromszorosá­ban állapítja meg ezt az összeget. (A Statisztikai Hivatal közlése szerint 1989-ben 7651 forint volt az átlagkereset nettó összege.) A harmadik elképzelés szerint 32 500 forintos fizetést állapítaná­nak meg, de e javaslatról végül a frakcióvezetők megállapodása dönt. ugyanis abban, hogy ha tíz bizott­ságba húsz képviselőt delegálhat­nak, felállíthatnak-e olyan meg­osztást, amely minden szakmai elvárást kielégít. Az öt különbizottság felállításá­nak mikéntjében is megoszlottak a vélemények. Egyetértés alakult ki abban, hogy a házbizottságot az Országgyűlés elnöke vezesse, ám csak szavazategyenlőség esetén szavazzon. Egyébként minden kér­désben a pártok frakcióvezetői és a függetlenek megbízottja dönt. A bizottság munkájában' részt vesznek az Országgyűlés alelnökei is. Az ügyrendi bizottságot MDF- es, a választási és mandátumvizs­gáló bizottságot MSZP-s, a men­telmi és összeférhetetlenségi bi­zottságot FKgP-s, a nemzetbizton­sági bizottságot pedig SZDSZ-es képviselő vezeti majd. A tanácsko­zás résztvevői meghatározták az állandó bizottságok tisztségviselő­inek körét is, ugyancsak az ará­nyosság elve alapján. A bizottsá­kijelentette: a helyi kisgazda-szerveze­tek nyugalmat akarnak. Maguk a tár­gyalópartnerek is számos jelét adták annak: számukra is fontos a nemzet érdeke, az, hogy erős kormány, műkö­dőképes parlament jöjjön létre. A tár­gyalások tehát zavartalanul folynak tovább, s minden remény megvan ar­ra, hogy május közepére felállhat az új kormány. Kulin Ferenc alelnök hozzátette: az MDF úgy véli, nem tartozik rá a kis­gazdapárt belső konfliktusa, így nem is foglalkozik ezzel. A koalíciós tárgyalá­soknak a lényege az, hogy az egyébként egymáshoz közel álló programok vitás kérdéseit tisztázzák egymással. Ezek többségét egyébként sikerült rendezni, s csaknem egészében megteremtődtek a közös kormányprogram alapjai. (MTI) A képviselői tiszteletdijak alap­összege további pótdíjjal egészülne ki, amennyiben a képviselő parla­menti bizottság tagja lesz. Egy bi­zottsági tagság 40 százalékkal emelné az alapösszeget, míg a frak­cióvezetői tisztséggel 80 százalékos pótlék járna. A „mértékadó for­rás” szerint a képviselőknek legfel­jebb két bizottsági tagság után jár­na pótdíj. Mindenesetre a 386 fős parlamentből már legalább 300 honatya számára biztosítottnak látszik az említett pótlék! A héten ugyanis a pártok szakértői eldön­tötték: 10 állandó és 5 ideiglenes bizottságot állítanak föl; hozzáve­tőleg 23, illetve 14 fős bizottsági létszámmal számolva. És az ügy­rendet még el sem fogadták. A képviselők juttatásait taglaló tervezet arról is szól, hogy a hon­atya tiszteletdíja alapösszegének 30 százalékáig költségtérítésben is részesülhet. De hogy végül is mennyi lesz az alapösszeg, annak eldöntésére egyedül a parlament a jogosult. B. L. gok alelnöki és titkári tiszte közül az M D F 13, az SZDSZ 8, az FKgP 4, az MSZP 3, a Fidesz, illetve a KDNP egy-egy helyet tölthet be. A tanácskozás végén technikai kérdésekről volt szó. A nyílt szava­zás módja az eddigiek szerint ala­kul. A szavazási listákat a képvise­lők és a sajtó rendelkezésére bo­csátják. Az eredményjelző táblán és a jegyzőkönyvben a képviselők neve mellett pártjukat tüntetik fel. Mivel a Belügyminisztérium veze­tésével megbízott államtitkár kép­viselő lett, őt politikai államtitkár­nak tekinti majd az ügyvivő kor­mány. A képviselőség és a jelenlegi munkakör miatti összeférhetetlen­séget a képviselőknek május 15-éig kell megszüntetniük. A megbeszélésen határoztak ar­ról, hogy a képviselők havi tiszte­letdíja ideiglenesen a miniszteri il­letmény 50 százaléka legyen, azaz bruttó 32 500 forint, illetve nettó 20 962 forint. (MTI) Kilencszázzal csökkent a létszám Sajtótájékoztató az Állambiztonsági Szolgálat átszervezéséről Befejeződött az Állambiztonsági Szolgálat átszervezése, amelynek so­rán 900-zál csökkent az állomány létszáma — közölte csütörtökön, a Belügyminisztériumban tartott saj­tótájékoztatóján, Ilcsik Sándor mi­niszterhelyettes. Még az elmúlt év novemberének végén zároltak 460 ' üres státust, 440-et pedig az átszerve­zésnél szüntettek meg. A 900 státust most átadják az Országos Rend­őr-főkapitányságnak. A tervek sze­rint hat új rendőrkapitányságot, 14 rendőrőrsöt hoznak létre, s megerő­sítik a Fejér, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén és a Hajdú-Bihar megyei bűnügyi szolgálatot. Ezenkívül száz státust kap a megalakuló repülőtéri bizton­sági szolgálat is. A volt Állambizton­sági Szolgálattól 130 személyautó kerül át a rendőrséghez. Ismeretes, hogy a megszüntetett Állambiztonsági Szolgálat helyett nemrég megalakult a Magyar Köz­társaság Információs Hivatala, amely a hírszerzéssel foglalkozik, valamint a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala, amely­nek az elhárítás és az alkotmányvé­delem a feladata. A katonai bizton­sági szolgálat pedig átkerült a Hon­védelmi Minisztériumhoz. A szolgá­latok személyi állománya kikerült a Belügyminisztérium hatásköréből. Az ott dolgozók leadták rendőri iga­zolványukat, amire azért sincs szük­ségük, mert intézkedésre amúgy sem jogosultak, de egyébként önvédelmi fegyvert a jövőben is viselnek. Az MTI kérdésére válaszolva, Ilcsik Sándor elmondta, hogy a megszűnt III/III-as belső biztonsági szolgálat -ez a részleg foglalkozott a korábbi ellenzék megfigyelésével — 450 munkatársából 28-an kerültek át a nemzetbiztonsági hivatalhoz, 67-en bűnügyi területen folytatják a mun­kát, a többiek pedig leszereltek, illet­ve nyugdíjba vonultak. Szólt arról is, hogy a szolgálatnál megmaradt ira­tokat levéltári védelem alá helyezik. A miniszterhelyettes arról is tájé­koztatta az újságírókat, hogy három év alatt nyugati autókra cserélik le a rendőrség mintegy háromezer Ladá­ját. Mint mondta: az idén 1300 autó szorul lecserélésre, de a Merkur csak 380 Ladát tud a rendőrségnek elad­ni. Ezért versenytárgyalást írnak ki nyugati autógyárak számára; ennek pénzügyi fedezetét többek között úgy teremtik elő, hogy az Állambiz­tonsági Szolgálat átszervezése során felszabadult épületek egy részét kül­földieknek bérbe adják. (MTI) A koalíciós tárgyalásokat nem zavarja a kisgazdák torzsalkodása • 150 EZER AUTÓT IMPORTÁL A MOGÜRT. Júliustól már nem importálunk kétütemű Trabant gépko­csikat, helyettük annak négyütemű, Volkswagen Polo-motorral felszerelt változatát hozzuk be, többezres tételben — ezt közölték a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat csütörtöki sajtótájékoztatóján. Elmondták, hogy ezek a Trabantok természetesen jóval drágábbak lesznek, körülbelül 180 ezer forintba kerülnek majd. A MOGÜRT és a Merkúr ebben az évben összesen 150 ezer, Kelet-Európábán gyártott gépkocsit importál. Újdonság, hogy rövidesen megjelennek a román Oltcitek is, amelyekből még ebben az évben 5 ezret kapunk. A korábbinál több kis Polski FIAT is érkezik, bővül a választék Lada Szamarákkal, új Moszkvicsokkal, sőt, talán Skoda Favoritokkal is. 3100 nyugati gyártmányú autót is importál a MOGÜRT ebben az évben, jórészt magyar gépipari termékek ellentételezéseként. Mennyiből éljen a honatya? (Folytatás az 1. oldalról) • • ' Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom