Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

4 • PETŐFI NÉPE » I99Ü. április lí. TIZENKETTEDIK ÁLLOMÁS Jézus meghal a kereszten Beteljesedett. Az Áldozat halott. A csőcselék, aki vért akart látni, elégedett lehet. Aki elárulta, Júdás, a jutalmul kapott 30 ezüstpénzt eldobta, s fölakasztotta magát. Pilátus a kezeit mossa, ártatlanságát hangoztatja. A pribékek megrettennek, már megbá­nást mutatnak. De ez már mindegy. Jézus halott. Meg kellett halnia, mert a hatalom félt tőle: azt rebesgették felőle, hogy a „zsidók királya”. Félreértették, félremagyarázták tanúságát. Kiforgatták szavait. Az áldozatok, a halál pillanatától kezdve kezdenek igazán élni: mert kényszerítenek a lelkiismeretünkkel számot vetni, mert már csak eszméjükkel vitatkozhatunk, és nincs hatalmunk felettük. De a legteljesebb megbánásunk sem adhatja vissza az életüket. Jézus kereszthalála erre is figyelmeztet. ÚJ KÖNYVEK: Für L ajos: Világjáró magyarok. (Népszava, 182 Ft) Német értelmező szótár. Szerk. 6. Wahring. (Kultúra, 1180 Ft) — Padányi Viktor: Dentu-Magyaria. (Veszprémi Turul Kft., 210 Ft) Par­kinson törvényéi. 5. kiad. (Közgazdasági és Jogi K.- Minerva. 97 Ft) Varga Domokos: Budapest. Német nyelven. (Corvina. 510 Ft) P. C. Wrcn: A sivatag titka. (Zrínyi Nyomda. 116 Ft) Aczél Endre: Híradó- puccs. (Mai Nap Rt., 78 Ft) Tapsi koma kalúndjai. (OíTicina-Nova, 198 Ft) Lisa Alter: Eredendő bűnök. Regény. (Árkádia, 180 Ft) Andrew Vaehss: Strega (Maecenas. 109 Ft) - - Csigakifestő. Rajzolta Lengyel Gyu­la. (Anzix, 48 Ft) Jobbágy Ilona Katona Luci: Ángol szöveggyűjte­mény, 2. kiad. (Tankönyvkiadó, 75 Ft) Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula ... (Auktor, 148 Ft) - Tony Wolf: Mesél az erdő az állatokról, törpékről. (ILV Bcmbó, 150 Ft) Zsidó viccek. 2. (Garabonciás, 98 Ft) Herczeg Gyula: Olasz magyar nagyszótár. I II. 5. kiad. (Akadémiai K., 930 Ft) Ernest Ilaycox: Halálos vágta. (Fabula, 70 Ft) — Kiss Dénes: így élt Mátyás király. (így élt.. .) (Móra, 55 Ft) - Paul Verlaine: Nők. (Pannon. 50 Ft) Izrael Polyglott útikalauz. (Pegazus Rt., 129 Ft) Magyar Értelmező kéziszótár. I II.. 8. változatlan kiadás. (Akadémiai Kiadó. 440 Ft) Monoriné Rohljk Erzsébet: A varázserejű hímes tojás. (Neutron Kft.. 178 Ft). Rendkívüli akciós termékeinket KERESSE a Kiskunhalast Baromfifeldolgozó Vállalat Kossuth utcai szakboltjában, valamint Vasút utcai üzemi húsboltjában: Megnevezés: Csirkefar-hát Csirkemáj-szív Csirkeaprólék „A" Libaszárny Mulardkacsaszárny regi ar 35,— 1 es­ős­öd— 69,— uj ar 25,- 99 — 49 — 49 — 49 — Ezenkívül egész és darabolt baromfi-, valamint továbbfeldolgozott termékeinkkel várjak Önöket a hét hat napján. % t 418 A nagyvállalat még mindig kedvesebb? A sztálinista iparosítást azzal lehe­tett jellemezni, hogy szinte kizárólago­san nagy létesítményekben gondolko­dott. A tervgazdászait az a meggyőző­dés jellemezte; hogy a korszerű nagylé­tesítmények magukkal fogják húzni az egész gazdaságot. Nem vették tudomá­sul, hogy a jelenkort sokkal inkább az jellemzi, hogy gombamódra szaporod­nak a kisvállalkozások, ezek mint be­dolgozók, szállítók jelentik a nagyvál­lalatok korszerű működésének biztosí­tékát. A kisvállalkozások még lehetnek korszerűek, hatékonyak nagyvállala­tok nélkül, de fordítva egyre inkább lehetetlennek, idejétmúltnak tűnik. Azt hittem, ez a nagyvállalati mánia a sztálinista politikai felépítménnyel együtt elhalt. Sajnos tévedtem. A gaz­daság jelenlegi vezetői ösztöneikben nem változtak. még mindig a/on eről­ködnek. hogy valanű nagy létesítmény születésénél bábáskodhassanak. 1:/ ju­tott eszembe, amikor egy nap hirdették a harsonák, hogy két autógyártási programba belefoghattunk. Nem taga­dom, én is örülök minden ilyen termé­szetű együttműködésnek is. Különösen azért, mert meggyőződésem szerint' a tőkés autógyártó cégek, sok kisvállal­kozással kooperálva, akarnak itt is au­tót gyártani. Ok természetes igazság­ként fogadják el, hogy a jelen igények­hez rugalmasan igazodó, a sokféle fo­gyasztói igényt is kielégíteni képes ter­melést csak a kisvállalkozók ezreivel együttműködve lehet megvalósítani. Tehát nem azzal van bajom, hogy két vonalon is igyekszünk bekapcso­lódni a gépkocsigyártásba, hanem az­zal, hogy ez az egyetlen gondunk, s hogy a kisvállalkozások százezreinek létrehozásával nem törődnek a magu­kat komoly gazdaságpolitikusoknak érzők. Féltem a gazdasági jövőnket az olyanoktól, akik a sok ezer kicsit nem tartják sokkal fontosabbnak, mint a néhány nagyot. Mert ez megbocsájthatatlan hiba. Nem csak egy negyven éven keresztül deformált, példátlan mértékben nagy­üzemekbe szervezett, népgazdaságot kell a kisvállalkozások előtérbe állítá­sával lendületbehoznühanem erre volt és van szükség még a világ legnagyobb népgazdaságában, az Egyesült Álla­mokban is. Ott az olajválságot követő 15 évben az 500 főnél többet foglalkoz­tató vállalatokban csökkent a foglal­koztatottak száma, ugyanakkor a 10 főnél kevesebbel dolgozó kisvállalko­zásokban 30 milliónál több új munka­hely létesült. Ha ennek tükrében néz­zük a jövőnket, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi nagyüzemeket legalább felére kell lefogyasztani, a kis­vállalkozásokban pedig közel kétmillió új munkahelyet létrehozni. Márpedig, ha ez az előttünk álló feladat, akkor a felső vezetőknek a vidéket kellene jár­niuk, a kisvállalkozások születésénél bábáskodniok, és mindenekelőtt az en­nek megfelelő reformokat megteremte­niük. A nagyvállalatok szervezését még évekig rá lehetne bízni a beosztottakra. Ne higgye senki, hogy túlzók. Ma Magyarországon mindenekelőtt több százezer kisvállalkozás szükséges, a vál­lalkozó szellem forradalmi elterjesztésé­re. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor ráajd magától jönne a külföldi tőke is. Mert az elsősorban nem oda megy, aho­va a politikusok hívják, csalogatják, ha­nem oda, ahol a rugalmas kisvállalko­zók közösségére számíthat. A korszerű nagyvállalatnak ugyanis nem a politiku­sok jóindulatára, hanem megfelelő gaz­dasági környezetre, elsősorban sok igazi kisvállalkozóra van szüksége. Még egyszer hangsúlyozom: Nem a hazai gépkocsigyártás megszervezése, hanem a kisvállalkozások elhanyagolá­sa ellen akartam szólni. A magyar gaz­daság jövőjét mindaddig nem látom biz­tosítottnak, amíg az illetékes vezetők be nem látják, hogy nekünk ötven gépko­csigyártó, vagy más nagyvállalat sem hozhat ánnyi eredményt, mint például a fóliázó parasztjaink, a kiskereskedők, a műanyag-kisiparosok, a hiányzó cikke­ket gyártó kisszövetkezeteink tagjai, akik, a legnagyobb örömömre akkor is autón járnak, ha a hatalom őket figye­lemre sem méltatja, és nélkülük még a gépkocsigyártó munkások sem számít­hatnak arra, hogy nekik is jusson a ha­zánkban • gyarlóit, összeszerelt autók­ból. Kopátsy Sándor ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ FERTŐTLENÍTŐK, KOZMETIKUMOK, IPARI AER0S0L0K ügynöki menedzselésére keresünk olyan munkatársat, aki: jó üzleti érzékkel bír, kereskedelemben jártas, gépkocsival rendelkező önálló munkatársunk szeretne lenni főállásban, mellékállásban vagy megbízásos rendszerben. Rövid önéletrajzos bemutatkozó levelét az alábbi címre kérjük: INTERKEMIA Kft., 1443 Budapest 70., Pf. 149. 988 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ X Vállalkozók és magán- fuvarozók, figyelem! vk A Kiskunhalasi Állami Gazdaság X kereskedelmi főágazata X saját gyártású X üdítőital és Strike kóla terítésére $ keres magánfuvarozókat T Érdeklődni: Tóth László ága- X *j* zatvezetőnél, telefonon 77/22- ^ X 344, vagy személyesen Kiskun- Y X halas. Középső-ipartelep 18. X «> 232944 X t y Teremgondokkal küzdők, v figyelem! Az I. Sz. Gépjárművezető-képző Mk. FELAJÁNLJA 50 m2-es, 50 fő befogadóképességű TANTERMÉT bármely tevékenységre, szerda kivételével. A terem helye: Kecskemét. Csongrádi u. 6. Telefon: 20-386 S. 232945 / VÁLLALKOZÓK, MAGÁNKERESKEDŐK, FIGYELEM! Szállodánkban lévő helyiségeinket BÉRBE ADNÁNK • ÜZLETHELYISÉG, ® IRODA, • TÁRGYALÓ ÉS EGYÉB CÉLRA Érdeklődni: Dunatáji Vendéglátó Vállalat kirendeltsége Kiskunhalas, Thor ma J. u. 2. Telefon: 77/21-426 1065 IRÁNYJELZŐ Még több a baleset Ahogy a közlekedési ügyész látja Arról, hogy megyénkben milyen a közúti közlekedés helyzete, biztonsága, az utóbbi időben sokat vitatkozunk. A szakemberek véleménye is megoszlik abban, hogy valóban kritikus és tűrhe­tetlen-e a közlekedési fegyelem, a köz­lekedésbiztonság, avagy — a fennálló problémák ellenére — sikerült eredmé­nyeket is elérni. Mindenesetre a napi baleseti jelentéseket, adatokat olvasva, elsősorban negatív kép alakul ki. A megítéléshez, a reális képalkotáshoz azonban elengedhetetlen valamennyi körülmény — így megyénk sajátos vi­szonyai — figyelembevétele. Megyénk közlekedésbiztonsági hely­zete, sajnos, tovább romlott. Bács- Kiskun megyében 1989. évben mintegy 192 ezer gépjármű volt forgalomban, amelynek nagy többsége elöregedett. Az úthálózat nem változott számotte­vően, az utak minősége inkább rom­lott, a forgalom viszont jelentősen emelkedett. A balesetek száma 1264- ről 1350-re emelkedett. Ezek megoszlá­sa: 163 halálos, 673 súlyos és 514 köny- nyű kimenetelű. Az 1350 baleset során 1891 személy sérült meg és ezekből 179- en életüket vesztették, 815-en súlyos és 897-en könnyű sérülést szenvedtek. A baleseti okokat elemezve változat­lanul az ismert öt fő baleseti ok emelhe­tő ki: gyorshajtás (21,7), elsőbbségadás elmulasztása (18), szabálytalan kanya­rodás (9,5), gyalogosok hibája (8,4 szá­zalék). A szabálytalan előzés a „rang­sorban” az ötödik helyre került (5,4 százalék). Ezeken kívül számottevő baleseti okok a szabálytalan bal oldali közlekedés, a figyelmetlen vezetés, va­lamint a követési távolság be nem tar­tása. Az előidézők köréből emelkedett a személygépkocsi-vezetők közrehatási aránya (47,3-ról 53,7 százalékra). Csökkent a motorkerékpár-vezetők és a kerékpárhajtók, valamint — kisebb mértékben az állati erővel vont jár­művet hajtők közrehatási aránya. Az 1350 balesetből 241 esetben — 17,9 százalék — volt megállapítható az oko­zóknál ittasság. Ez az arány 1988. év­ben 19,7 százalék volt. Különösen elszomorító a halálos ki­menetelű balesetek számának emelke­dése (154-ről 163-ral). Itt is emelkedett a személygépkocsi-vezetők közrehatási aránya (48,7-ről 58,9 százalékra). A szeszes italtól befolyásolt állapotban okozott halálos balesetek aránya — sajnos — 24,5 százalékra emelkedett (1988. évben ez az arány 18,8 százalék volt). A közlekedési bűncselekmények száma 1268-ról 1329-re nőtt. A közúti baleset okozása, az ittas járművezetés, a cserbenhagyás, és a segítségnyújtás elmulasztása is többször fordult elő 1989-ben. A közlekedési bűncselekmé­nyek túlnyomó többségét az ittas jár­művezetés vétsége adja. Az egyre szigo­rodó felelősségre vonás, az egyéb meg­előző intézkedések eddig nem voltak eléggé hatékonyak. Sajnos, az ittas ve­zetést a közvélemény még mindig „bo­csánatos bűnnek" tekinti. Elsősorban ezen kellene változtatni, a jogtudatot helyes irányba módosítani. Igen elszomorító a cserbenhagyás vétségének, valamint a segítségnyújtás elmulasztása bűntettének egyre gyako­ribbá válása. E cselekmények erköcsi- leg is súlyosan elítélendők. 1988. évben 25 cserbenhagyás vétsége történt a me­gyében, ez 1989-ben 36-ra emelkedett. A segítségnyújtás elmulasztásának ese­tei pedig 17-ről 43-ra szaporodtak. A közlekedési fegyelem nagyfokú lazu­lását tükrözik ezen adatok. Valamennyiünk érdeke a közlekedé­si szabályok betartása, ez ugyanis a legfontosabb baleset-megelőző ténye­ző. Az indulatok helyett a józan, át­gondolt döntések, a másik közlekedő társ féltése kerüljön előtérbe. Egyre na­gyobb figyelmet kell szentelni a külön­féle veszélyhelyzetekben tanúsítandó vezetői magatartásnak, a defenzív ve­zetési stílusnak. Fejleszteni szükséges az alkalmazkodó és a veszélyfelismerő képességet. Dr. Ábrahám István JO TUDNI... Az utasoknak tudniuk kell helyesen viselkedni! Közúti balesetek részletei­vel ne „szórakoztassák” a vezetőt! A kellemes és semleges témáról folyó, időnként megszakított beszélgetés vi­szont általában csökkenti a vezető fá­radtságát. A legjobb, ha a vezető kez­deményezi a témát. Ha az utas által kezdeményezett témát a vezető hallga­tásával vagy más módon elutasítja, az utas is ejtse el! Az utas ne kérdezősköd­jön, mert ezzel túlságosan leköti a veze­tő figyelmét! Figyelje a vezetőt! Ha az feszülten figyel valamire: hallgasson el! Éjjel a vezető utassal beszélgetve ébe­rebb marad. * Hazai kutatás szerint jogilag a sértett helyzetben levő járművezetőknek és gyalogosoknak közel 40 százaléka megszegi a KRESZ szabályait. A bal­esetet szenvedett gyalogosok több mint 80 százaléka sérülését elkerülhette vol­na, ha a mindennapi közlekedés elvárá­sainak megfelelő magatartást tanúsí­tott volna. Sok baleseti sérült szinte keresi saját szerencsétlenségét. Ennek legjellemzőbb példája, amikor az ittas vezető kocsijába ül be, motorjára ül fel a későbbi baleset (jogilag vétlen) áldo­zata. * A kétkerekű jármű elsőkerék-fékjét nem csupán akkor kell használni, ha a hátsó meghibásodik, hanem az optimá­lis lefékezés érdekében mindig a hátsó­val együtt kellene működtetni. A ke­rékpárosok az első fék csekély hatásos­sága miatt nem használják azt, s így nem is tanulják meg a helyes fékezést. Később ezt a helytelen fékezési techni­kát gyakran a motorkerékpárokra, mopedekre is átviszik, s ez nagy sebes­ségről történő fékezésnél veszélyes le­het. * A személysérüléses balesetek közel húszéves időszakát vizsgálva megálla­pítható, hogy a segédmotoros kerék­párral okozott balesetek növekedése rendkívül erőteljes. Az összes baleset körülbelül másfélszeres növekedése mellett a segédmotorosok balesetei hat és félszeresre emelkedtek, míg a közúti forgalom és járműállomány növekedé­se ellenére más járműfajtáknál általá­ban csökken a balesetek száma. Minél jobban különbözik egy másik jármű a miénktől, annál nehezebb előre kiszámítani vezetőjének a viselkedését. Nehezen tudjuk megérteni, elképzelni, hogy mit és hogyan csinál a következő pillanatban. Ez az oka annak, hogy á kétkerekű járművek vezetői különleges gondot okoznak az autóvezetők szá­mára. Egy példa: az autósok sok hely­zetben azt hiszik, hogy semmilyen jár­mű nem bukkanhat fel, mert nincs any- nyi hely, hogy egy autó elférjen — de megfeledkeznek a kétkerekű járművek­ről! * Szakemberek véleménye szerint a kétkerekű járművek baleseti veszélyez­tetettsége a közúti forgalomban tizen­ötször nagyobb, mint a személygépko­csiké. A mopedvezetők a személysérü­léses balesetekben négyszer, a halálos balesetekben 5,1-szer akkora eséllyel vesznek részt, mint a személygépkocsi­vezetők. * A segédmotoros fiatalok általában mindent megtesznek azért, hogy növel­jék a járművek végsebességét. Ugyan­akkor jóformán semmi figyelmet nem fordítanak a biztonsági berendezések karbantartására, kifogástalan állapo­tára. Lakótelepeken hasznos, ha a mű­szaki érdeklődésű és gyakorlatú szülők összefognak, és átvizsgálják a serdülők motorjait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e motorok több mint egyharmadának rossz a fékje, csaknem egyharmadának lóg a kormányvillája, egyötödének nem működik a világító- berendezése. * Jól teszi a szülő, ha gyermekét folya­matosan felkészíti arra, hogy miként tud — kerékpárosként, segédmotoros­ként — veszélytelenül közlekedni lakó- környezetében. Ha a szülőnek autója is van, vezetői tapasztalatait adja át gyer­mekének! (Számoljon be a saját tapasz­talatairól.) Mutassa meg, milyen hely­zetekre kell a fiatalnak különösen fi­gyelnie, ügyelnie! így a gyerek nemcsak általában hall a forgalmi szabályokról, hanem megismeri azok helyes alkalma­zását is. Téves az a nézet, amely szerint a közlekedési oktatást, nevelést kizáró­lag az iskolára kell bízni. Segítsen a család is! • A VÁLTOZÁS HATÁSAI. A változásokhoz való alkalmazkodás az ember, illetve az élőlények olyan képessége, ami — továbbiakban az emberre vonatkoztatva — az érzékelő­szervek, idegközpontok működési zónájával (például a hallás szerve meghatározott rezgésszá­mú hanghullám érzékelésére alkalmas) körülhatárolt. Az általános alkalmazkodási képesség­től az egyén ilyen képességei nagyon eltérhetnek. A szóródás biológiai-fiziológiai vonatkozás­ban kisebb, mint például a „személyiség” vonatkozásában, amit alapvetően az értelmi, érzel­mi, akarati tulajdonságok — a más emberekhez való viszonyulás — határoznak meg. Az áprilisi időjárás változékonysága nehéz próbára teheti a gépjárművezetők alkalmazkodási képességét. (Ez több energiát igényel, ezért hamarabb is fáradunk el.) Az időjáráshoz való alkalmazkodáson túl különös igénybevételt jelent az egész télen rend­szeresen vezető gépjárművezetők részére is a „tavasszal újrakezdő gépjárművezetők” tömeges megjelenése a forgalomban. Az értelemnek és akaratnak kell győznie a legjobb gépjárműveze­tők körében is a tavaszi felszabadultság, száguldási vágy leküzdésével, mert a bizonytalansági tényezők sokasága még őket is megoldhatatlan forgalmi helyzetbe sodorhatja. A „kezdő” 100 ezer kilométernél kevesebbet vezetett — gépjárművezetők nagy önfegyelemmel, figyelemösszpontosítással vezessék a gépjárművüket. Nap mint nap a lassúbb haladásukkal adjanak maguknak arra időt, hogy fokozatosan vehessék fel a forgalom ritmusát, hogy tudjanak alkalmazkodni a feltételekhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom