Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 11.

A lengyelek csalódottan távoztak a pozsonyi csúcsról

Nem titkolt csalódottsággal Számol be a keddi lengyel sajtó a pozsonyi hármas csúcstalálkozóról. A legkonkrétabban és a legnyíltabban a kormány lapja, a Rzeczpospolita fogalmazza meg a lengyel kritikát, ami elsősorban Havel csehszlovák köztársasági elnök 10 pontos bevezetője ellen irányul.

A kormánylap főszerkesztőjének jegyzete szerint a „leginkább az döbbenti, meg a megfigyelőt, hogy Havel programjából hiányzik a németkérdés világos felvetése, beleértve a Németországgal szomszédos országok határainak kérdését. A legfontosabb témákat jelző 10 pontból — vélekedik a szerző — nem hiányozhatna ez, a Lengyelország számára legfontosabb probléma.”

Vitathatónak nevezi a főszerkesztő azt is, hogy „Lengyelországot kiszorították a földközi-tengeri kultúrkörből és az észak-baltikumi blokkba különítették el. Az ilyen felosztás nem szolgálja a három ország együttműködését. Mint ahogy az újabb elkülönülések és enklávék létrehozása sem.” Ez utóbbi megállapítás — burkoltan ugyan, de — az olasz, jugoszláv, magyar, osztrák, csehszlovák regionális együttműködés bírálatát jelenti.

A keserű lengyel értékelés érthető, mert a tavalyi csehszlovákiai fordulat után Varsó még lengyel —csehszlovák konföderációt javasolt, mégpedig a magyarok nélkül, és — kimondatlanul ugyan — nyilvánvaló lengyel dominációval. Ennek pánikszerű elutasítása után indítványozta — mintegy jóvátételként — Havel a hármas csúcsot, amely nemcsak a lengyel vezető szerepet, de végül a lengyel részvéAkkor tétlen maradt, most békét hirdet

Judea ezredes cikke, saját védelmében

Védekezik és békét hirdet loan Judea mérnök ezredes, akit a tragikus marosvásárhelyi események egyik felelősének tartanak és akit — állítólag

— az a bűn terhel, hogy katonáival tétlen maradt, amikor március 19-én Sütő Andrást meglincselték és más prominens magyarokat is súlyosan bántalmazott a szabadjára engedett csőcselék, pedig Judea szabad utat ígért nekik az RMDSZ ostromlott székházából. Ő volt az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács városi bizottságának vezetője, aki a polgármesteri feladatkört látta el. A városi vezetőséget Jude- ával együtt aztán leváltották.

Ügyében folytatják a vizsgálatot. De már ebben a „tényfeltáró szakaszban” megírhatta „Az igazság nevében” cimü cikkét az erősen érdekelt személy a Marosvásárhelyt megjelenő Népújságban. Saját személyét most úgy tünteti fel, hogy a jóérzésű emberekhez tartozik, azok közé, akik a forradalom óta mindent elkövettek „az élet normalizálásáért, a legjobb egyetértésben és testvériségben való együttműködésért, azoknak a szélsőséges eszméknek a leküzdéséért, amelyek ismét megnyitották a sovinizmus sebeit s amely nézeteket csak a forradalom ellenségei vallhatták”.

Cikkében támadja a Cuvintul Liber című román nyelvű marosvásárhelyi lap egyébként hírhedt állításait. Kifejti:

— A botokkal, fejszékkel, vasvillákkal Marosvásárhelyre beszállított hodaki parasztok védelmében írt cikk teljes ellentétben áll a március 19-ci szégyenteljes tényekkel. így folytatja: „Közvetlenül az RMDSZ székházának feldúlása után jelen voltam az utolsó túszok eltávolításánál is, több mint hatórás drámai feszültséget és iszonyatot követően. Vajon már elfelejtették az okozott szerencsétlenséget? Azt, hogy tüzet gyújtottak az épületben, halállal fenyegették a padlásra menekülteket? Megfeledkeztek kéréseimről és Moldovan alezredes kéréséről, aki mintegy 20-25 rendőrrel volt a helyszínen? Már nem

emlékeznek arra, hogy kétszer is átszakították a védőkordont és megtagadták azt a felszólítást, hogy hagyják el az épületet, ne folytassák annak ostromát?”

Judea „az igazság nevében” kéri, hogy a helyi sajtó közölje azoknak a nevét, akik a lines idején az ő vezetése alatt rpűködő városi Ideiglenes Nemzeti Egységtanács vezetőivel kapcsolatba léptek. „Ami engem illet, én senkivel nem beszéltem, nem hívott fel telefonon senki, hogy ismertessem a tényállást. Úgy vélem, azáltal, hogy nevemet erőszakos, vandál, destabilizáló akciókkal összefüggésben említették — amelyeknek mindig is ellenzője voltam —, súlyos támadás érte a városi vezetés tagjait. Tevékenységemmel sohasem gyakoroltam nacionalista megkülönböztetéseket és nép is teszek ilyen lépéseket. Egyazon tisztelettel foglalkoztam a magyarokkal, a cigányokkal és a románokkal, s tiszta lelkiismerettel vallom, hogy azok közül, akiket hűségesen szolgáltam, egynek sem volt oka arra, hogy kötél általi halálomat előkészítse. E fékeveszett gondolatok rosszakaró és bosszúvágyó emberek agyában születtek meg, akikkel szemben közös frontot kell kialakítanunk és újból be kell bizonyítanunk, hogy az erdélyiek jók, becsületesek, tiszta szándé- kúak, és amíg Erdély létezni fog: románok, magyarok, cigányok, németek és más nemzetiségűek békében és testvériségben fognak élni ebben az országrészben. Meggyőződésem, hogy összefogással és tisztességes munkával rövid időn belül újjáépítjük mindazt, ami tönkrement, anyagi és szellemi vonatkozásban egyaránt.”

Cikkének befejező részében a mérnök ezredes tudatja: a román hadsereg különrepülőgépével ő kísérte Sütő Andrást a bukaresti katonai kórházba. Ekkor fogadta őt Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke, akinek kifejtette: nagyon bántja, ami március 15. és 19. között Marosvásárhelyen történt.

telt is megtorpedózta, és Prágát nem Varsóhoz, hanem Budapesthez, Bécshez, Belgrádhoz és Rómához közelítette.

Az Adria—Duna együttműködéssel és Havelnek a német egyesülés kérdésében elfoglalt álláspontjával szembeni lengyel fenntartásokat jelenti az is, hogy Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke, időhiányra hivatkozva, nem ment el Pozsonyba. Walesa Havel első lengyelországi államfői látogatásakor — ugyancsak Havelnak a németkérdésben képviselt álláspontja miatt -— nem volt hajlandó találkozni a csehszlovák elnökkel. Mostani demonstratív távolmaradása azt jelzi, hogy a márciusi, békítő szándékú Havel—Walesa határtalálkozó sem hozta közelebb egymáshoz a két világhírű, egykori ellenzéki politikust.

Az amerikai szenátusi küldöttek programja

Az Egyesült Államok szenátusa bank- és pénzügyi bizottságának John Heinz republikánus szenátor vezette küldöttsége kedden reggel felkereste az Ipari Minisztériumot. A szakminisztérium képviseletében Pál László államtitkár és munkatársai folytattak megbeszéléseket a vendégekkel elsősorban csúcs- technológiák átadásáról. Megvitatták a polgári iparban alkalmazható technológiák és berendezések exportliberalizációjával kapcsolatos kérdéseket. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlen a technológiakorlátozások fokozatos enyhítése a magyar fél által nyújtott megfelelő garanciák mellett. Az amerikai képviselők tájékoztatást adtak a törvényhozásban megkezdett, a korlátozások enyhítésére vonatkozó kezdeményezésükről.

A délelőtti órákban a Szabad Demokraták Szövetségének székházába látogattak az amerikai vendégek s megbeszélést folytatta!? a Magyar Bálint ügyvivő vezette SZDSZ tárgyaló delegációval. A találkozón a szabaddemokraták tájékoztatást adtak az amerikai politikusoknak az SZDSZ gazdasági elképzeléseiről. Az SZDSZ képviselői felvetették a COCOM-korlátozások köny; nyítésének szükségességét, illetve az ezzel összefüggő magyar garanciák kérdését.

A kétnapos magyarországi program befejezéseként, délben. Kovács László külügyi államtitkár ebédet adott a Guruiéi étteremben a küldöttség tiszteletére, amely kedden elutazott hazánkból. (MTI)

Észak-koreai figyelmeztetés a Szovjetuniónak

Észak-Korea kedden kategorikus figyelmeztetést küldött a Szovjetuniónak, hogy ne létesitsen hivatalos kapcsolatokat Dél-Koreával. A KCNA — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hivatalos hírügynöksége — közleményt ismertetett, amelyet a Phenjan által patronált, úgynevezett Dél-Koreai Nemzeti Demokratikus Frontnak tulajdonított. — A Szovjetunió nem válhat népünk ellenségének barátjává — hangzik a közlemény, nyilván arra utalva, hogy Mihail Gorbacsov a múlt hónapban Moszkvában tárgyalásokat folytatott Kim Jung Számmal, a dél-koreai kormánypárt társelnökével. Kim hazatérve kijelentette: Gorbacsov azt mondta neki: most már nincs akadálya annak, hogy Moszkva és Szöul teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesítsen egymással.

A KCNA szerint a dél-koreai „szervezet” megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy „egy ilyen politikai kalandort, mint amilyen Kim Jung Szám, meghívtak a Szovjetunióba”, ott az első számú vezető a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt vele, sőt, a látogatásról közös közleményt is kiadtak. De a legelképzelhetetlenebb az a tény — írja —, hogy a szuperhatalom gazdasági együttműködésről tárgyal a düledező gazdaságú, a külföldi tőkétől teljes egészében függő Dél-Koreával.

— Ha a moszkvai látogatásról kiadott közlemény igazat mond — folytatja a KCNA által ismertetett fogalmazvány —, akkor ez azt mutatja, hogy a Szovjetunió „elnézi, hogy az amerikaiak uralják és megszállva tartsák Dél-Koreát, támogatja Ro Te Vu katonai, fasiszta rendszerét, és együttműködik az ország kettéosztottságának fenntartásában. Népünk soha nem fogja eltűrni, hogy a Szovjetunió és Dél-Korea között diplomáciai kapcsolatok létesüljenek.

• •

Ülést tartott az MDF választmánya

A Magyar Demokrata Fórum választmánya kedden ülést tartott. A testület értékelte és sikeresnek minősítette a választás második fordulójának eredményeit. A tanácskozás napirendjén szerepelt az MDF kormányalakítással kapcsolatos, rövid távú feladatainak áttekintése is. A választmány — korábbi állásfoglalásainak szellemében — felhatalmazta az elnökséget, hogy kezdje meg a koalíciós tárgyalásokat, elsősorban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal, valamint a Kereszténydemokrata Néppárttal.

A testület megvitatta az önkormányzati választás előkészítésével kapcsolatos teendőket. Végezetül eredményes munkájukért köszönetét fejezte ki a választások lebonyolításában közreműködő tanácsi alkalmazottaknak és a pártok választási bizottságokban részt vevő tagjainak. (MTI)

Új vezérigazgató a Rába gyár élén

Kárpáti Ferenc esztergályos kisiparost választotta a Rába Magyar Vagon és Gépgyár vezérigazgatójává kedden a vállalati tanács. Mint ismeretes, tavaly decemberben Horváth Ede viharos előzmények után lemondott tisztségéről, és nyugállományba vonult. Ezt követően írt ki pályázatot a vállalati tanács a vezérigazgatói tisztség betöltésére. A 11 pályázat elbírálására a vállalati tanács értékelőbizottságot hozott létre. A bizottság javaslata alapján 5 név került a jelölőlistára, közülük Kárpáti Ferencet találta legalkalmasabbnak a testület a vezérigazgatói tisztség betöltésére. Kárpáti Ferenc gyártástechnológus gépészmérnök, mérnöktanári képesitéssel rendelkezik, 18 és fél éven át dolgozott a Rába gyárban, 10 évig különböző vezető beosztásokat töltött be. Egy évvel ezelőtt elődje elbocsátotta a vállalattól.

A sajtótájékoztatón az új vezér- igazgató egyebek között arról

szólt, hogy felkészült a nagyvállalat válságmenedzselésére. Gyorsítani kívánja az átalakítást, amelyben a GM—Rába vegyes vállalat létrehozása egy lépést jelent. Első számú vezetőként arra törekszik, hogy a dolgozókat az eredmény-, és vállalkozáscentrikus gazdasági tevékenységben érdekeltté tegye. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy új munkakörében kisiparosként szerzett üzleti tapasztalatait is kamatoztatni kívánja. Hangoztatta, hogy a Rába felső vezetésében az elmúlt évtizedek módszereivel nem lehet a továbbiakban dolgozni. A vállalkozói szemlélet nélkülözhetetlen a vezetői garnitúra valamennyi tagja számára. Vezetőként elveti azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával az embereket, a munkatársakat bábnak, játékszernek tekintik. Követelményeket viszont minden rábás dolgozóval szemben támasztani fog, és számon is kéri a teljesítményeket. (MTI)

KI A MAZDA-GAZDA?

Autókereskedés — ököljogon

ORSZÁGOS

SAJTÓSZOLGÁLAT

KÖZLEMÉNYE

Az Axel Springer sajtónyilatkozata

Az Axel Springer—Budapest Kft. az alábbi nyilatkozatot juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz:

A mai napon az AS—B és az MSZP tárgyalásokat folytattak hat új megyei újság alapításával kapcsolatban. Ezek során a párt azt az álláspontot képviselte, hogy az AS—B-vel szemben kártérítési igénnyel lép fel, mivel a párt tulajdonában lévő lapok az új lapalapitások miatt nem tudnak megjelenni.

Az AS—B a kártérítési követeléseket kategorikusan visszautasítja. A pártlapok megszűnése kizárólag amiatt következett be, hogy szerkesztőik és munkatársaik beszüntették az MSZP-kiadóknál folytatott tevékenységüket abból a célból, hogy ezentúl az AS—B-nél dolgozzanak.

Az AS—B és az MSZP között folytatott tárgylásokon több jogi kérdés is felmerült, melyeket ez a helyzet eredményezett. Ezek elsősorban az MSZP által kötött szerződések következményeit érintik. Az AS—B ezzel kapcsolatban kifejezte készségét, hogy részt vesz a lebonyolítási folyamatban, amennyiben ez az újonnan alapított újságok érdekében áll.

Az új napilapok alapításával kapcsolatban keletkezett vitákkal összefüggésben az AS— B nyomatékosan hangsúlyozza:

A kiadónak egyáltalán nincs szándékában, hogy sajtómonopóliumot szerezzen Magyarországon. Sokkal inkább szeretne saját eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon olvasócentrikus, a pártoktól és az államtól független sajtó jöjjön létre. Ehhez jelentős beruházások szükségesek. A sajtópiacon nagy tapasztalatokkal rendelkező és tőkeerős partner támogatása nélkül a hat megyei újság szerkesztői és munkatársai képtelenek lettek volna megvalósítani új, független napilapok megjelentetésére irányuló szándékaikat.

Az új alapítású lapok ezzel szolgálják a teljesítőképes, a verseny által meghatározott sajtópiac megteremtésének ügyét Magyarországon.

ÚJDONSÁG!

SÁRVARI

kristAlykrém

Reumás izületi panaszok ápolására.

Kapható: a gyógyszertárakban.

1004

(Folytatás az 1. oldalról)

szállni az autóba és Maász utánam jött. Rátérdelt a kocsira - ma is rajta a gyerekfejnyi nagyságú horpadás — majd arcul ütött.

— Mi tagadás, „jól sikerült".

• — Itt a látlevél. Baján mentünk

orvoshoz.

— Es nem volt, aki közbeszóljon vagy rendőrt hívjon?

— Egy taxis megállt. Ő értesítet- • te a rendőrséget. Ki is jött a hatóság embere, aki barátilag elbeszélgetett Maásszal. Azután bemutatkozva, azt mondta: „Van egy húszasom, magának adom, ha ezt az embert megpiszkálja. Ennek attól hosszabb a keze! Tudja, ki ez? Ha még a többit is tudná!”

A taxis Nagy István (NN 93-07) is tanúskodik, bár hozzátette, hogy nem szívesen, de az igazat kell mondani. Az egyik kft.-s dolgozó azt ajánlotta, menjünk el, mert óvakodni kell ettől az embertől. Meg eleget szégyenkeznek miatta.

— Mi lett a Mazdával?

— Most ott hagytuk. Kitalálunk valamit. Ez a verekedés bánt. Milyen alapon, jogon? Feljelentem.

Április 9-én délután sikerült telefonon felhívni Maász Imrét, aki a történtekről a többi között így beszélt:

—: ... az autót nem visszük, hozzuk. Megmondtam neki, uram, az autót nem veszem vissza! Erre beállt az udvar közepére, leállította. Az már nem az enyém .. . Kértük, álljon el vele. Először nem avatkoztam bele ... Látom, elmennek, és a kocsit ott hagyják az udvar közepén. Kirohantam az utcára, a mozgó autóból megfogtam a pótutast, akit ki is húztam — hogy így mondjam. Hát ebből keletkezett az incidens, amit hát hadd ne mondjak el..:

— Mondja csak, azért hívtam . ..

— Utána megkértünk egy taxist, aki kihívta a rendőrt.

— Mi volt ez az incidens, mert én úgy hallottam, összeverekedtek.

— Annak nem nevezném, de hát valami kisebb incidensünk volt...

Asszonyom, nem mondom tovább . . . Azt elmondom, megfogtam, kihúztam. Mondjam azt, hogy nekem jött a fiatalember? Fölösleges .. . Kijött a rendőr, az megkérte őt, álljon el oldalra. Elállt . . .

— Azért jöttßtalter a szerkesztőségbe, mert Ön megverte, s a látleleteken is ez volt.

— Hát ez túliás! Lehet, hogy látszik valami rajta. De azért azt is el tetszik ismerni, valamiért történt ez. Nem? Ha nem kapok, nem adok valamit... Tanúm van. Örülök, hogy felhívott. Tudtam, hogy voltak Önöknél. Nem félek senki elé állni, mert úgy érzem, nem követtem el akkora bűnt...

A bűn nagyságának megítélése és az igazságszolgáltatás nem feladatom. Az viszont tény, ököljogon még autóval sem lehet kereskedni, akármilyen „hosszú” is a tulaj keze.

(Ázóta egyébként Stalter Ferenc az autót elvitte, s a vámot kifizette.) Pulai Sára

Vasúti postarablás Ausztriában

Az osztrák bűnügyi történelem legnagyobb postarablását hajtották végre ismeretlen tettesek a linz—bécsi vasútvonalon. A hétfőn késő este elkövetett bűnténynek egy halálos áldozata is van, s a rablók zsákmánya a számítások szerint 40-50 millió schilling körül lehet.

A Linzből a fővárosba tartó személyvonat már útjának vége felé közeledett, elhagyta a Sankt Pölten-i pályaudvart, amikor este kilenc óra tájban három álarcos férfi hatolt be postai kocsijába. Egyikük figyelmeztetés nélkül azonnal lövöldözni kezdett pisztolyával és halálosan megsebesítette a kocsi négytagú postaszemélyzetének 50 éves vezetőjét. A támadók ezután felpeckelték a többi alkalmazott száját, megbilincselték őket, majd magukhoz vették a kocsiban talált nagy összegű pénzszállítmányt, s a végállomás, a bécsi Westbahnhof előtti utolsó vasúti megállónál kereket oldottak.

Kézre kerítésükre a rendőrség azonnal nagyszabású, kiterjedt nyomozást indított, esősorban a kirabolt postai kocsi személyzete által adott személyleírások alapján, de az akció kedd déljg még nem járt lényegesebb eredménnyel.