Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 26. Moszkva hajlandó a kompromisszumokra Szovjet sajtótájékoztató a „nyitott égbolt” konferenciáról Újabb tüntetés Bukarestben — Aligha hihető, hogy a „nyitott égbolt” konferencián az eredetileg tervezett május 12-ei határidőre létrejöhet a szabad ellenőrző berepüléseknek teret engedő egyezményrendszer. A Szovjetunió kezdettől fogva úgy ítélte meg, hogy ez a határidő — a kimunkálásra váró technikai részletek sokasága miatt — nem reális — jelentette ki Viktor Karpov, neves szovjet leszerelési szakértő, külügyminiszter-helyettes a Budapesten tartott „nyitott égbolt” tanácskozás szovjet delegációvezetője. Ezzel együtt Viktor Karpov leszögezte, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a bizalomerősítést szolgáló „nyitott égbolt” kezdeményezés eszméjének valóra váltásáért, s a budapesti tanácskozáson is arra törekszik, hogy különféle, rugalmas munkamódszerek alkalmazásával minél hamarabb tisztázhassák a még vitatott részletkérdéseket. A szovjet küldöttségvezető szavaiból kitűnt: a tanácskozás egyik „kényes” kérdése, hogy milyen műszereket helyezhetnének el az ellenőrzéseket végző repülőgépek fedélzetén. Karpov ezzel kapcsolatban közölte: a Szovjetunió a tanácskozás mostani szakaszában kompromisszumkészséget tanúsított, s az Egyesült Államok javaslata nyomán ma már hajlandó arra, hogy elektronikus érzékelőberendezések szélesebb körét helyezhessék el a repülőgépek fedélzetén. A kompromisszumkészség egyébként — tette hozzá Viktor Karpov — az Egyesült Államok küldöttsége részéről is tapasztalható: az USA több, korábban exporttilalom alá eső érzékelőberendezést törölt a tilalmi listáról. A vitatott kérdések egy másik sarkalatos pontja, hogy az ellenőrző repülések során szerzett információkat kik használhatnák fel. A Szovjetunió azon az állásponton van, hogy az adatokat minden részes ország számára nyitottá kell tenni, hiszen a „nyitott égbolt” rendszer csak ebben az esetben szolgálná valóban a bizalom erősítését. Az információ közös felhasználásának — úgynevezett információs pool kialakításának — további előnye lenne, hogy kevesebb berepüléssel is meg lehetne oldani a mindenki számára kielégítő katonai ellenőrzést. Ezzel például a rosszabb anyagi helyzetben lévő országok is kielégítő mennyiségű információhoz juthatnának. Továbbra is nyitott még az alkalmazandó géppark ügye. Egyelőre még nincs döntés, hogy az ellenőrző repülések során a megfigyelő vagy a megfigyelt, esetleg egy harmadik ország repülőgépét alkalmazzák-e. Erőteljesen eltérnek a vélemények abban a kérdésben is, mely területeket vonjanak a „nyitott égbolt” rendszer hatálya alá. A Szovjetunió azt szeretné, ha az egyezmény hatálya a részes államok külföldi katonai bázisaira is kiterjedne. Ezt az indokolja, hogy az egyezmény megkötésével a Szovjetunió szinte minden katonai tevékenysége ellenőrizhetővé válik. Ezzel szemben az Egyesült Államok katonai tevékenységének zömét külföldi bázisain valósítja meg. Ha ezek az — egyébként jobbára területenkívüliséget élvező — bázisok kimaradnának az ellenőrizhető területek köréből, akkor aszimmetria keletkezne a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonylatában. A Szovjetunió — szögezte le végezetül Viktor Karpov—, minden vitatott kérdés ellenére, a „nyitott égbolt” tanácskozás sikerére törekszik, s amennyiben a május 12- ei határidőre nem sikerül tisztázni a részletkérdéseket, akkor a még továbbra is nyitott problémákban esetleg aá érintett országok külügyminiszterei dönthetnek majd. (Folytatás az I. oldalról) A romániai választások előtt tovább tart a nyomása jelenlegi politikai vezetésre, főképpen Ion Iliescura. Bukarest központjában, az Egyetem teret már harmadik napja tüntetők tartják megszállva, megbénítva ezzel az Intercontinental Szálló előtt a közúti forgalmat. A tüntetők szerdán újabb rögtönzött gyűlést tartottak. A Népi Szövetség és a December 21. nevű politikai mozgalom által szervezett kommunistaellenes megmozdulás résztvevői nevében Octavian Radules- cu, a gyűlés szónoka kijelentette: a tüntetők addig nem távoznak az Egyetem térről, ameddig követeléseiket nem teljesítik. Legfőbb ultimátumuk: a választásokat halasszák az év második felére, hogy a választópolKülön programot fogadott el a francia minisztertanács szerdán a közép- és kelet-európai országok támogatásának növelésére. Az ülésen részletesen áttekintették az eddigi programok alakulását, a tárcaközi koordinációs bizottság eddigi tevékenységét. Mint a bizottság elnöke, Mitterrand elnök tanácsadója, Elisabeth Guigou asszony az ülést követően újságíróknak elmondotta, a francia kormány egyrészt folytatni akarja a nemzetközi kereteken belül a segélynyújtást, a támogatást, másrészt saját programja keretében állami eszközökből növeli a támogatást, s egyúttal ösztönözni akarja az ipart, a kereskedelmet arra, hogy bővítse hasonló programjait. A minisztertanács ülésén Roland Dumas külügyi és Pierre Bérégovoy gazdasági és pénzügyi államminiszter adott tájékoztatást a francia programról. Guigou asszony külön aláhúzta, hogy Párizs volt a kezdeményezője az európai újjáépítési és fejlesztési bank létrehozásának, francia javaslatra foglalkozik az EGK külön képzési és oktatási alap létrehozásával, s Franciaország kezdeményező szerepet töltött be abban is, hogy az elmúlt év júliusában gárok „jobban megismerhessék a jelölteket”. Sürgetik Iliescu lemondását, kitartanak amellett, hogy módosítsák a választási törvényt és iktassák be a törvénybe a temesvári kiáltvány 8. pontját, amely leszögezi: tiltsák el a jelölés jogától három, egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági szolgálat, a Securitate tisztjeit. Ugyancsak a temesvári-kiáltvány alapján követelik, hogy Románia elnöki tisztségére „volt kommunista aktivisták ne pályázhassanak”. Sürgetik, hogy helyezzék hatályon kívül azt, a diktatúra időszakában alkotott törvényt, amely a rádiót és a televíziót a kormány és a köztársasági elnök hatáskörébe utalta. Nagyobb sajtószabadságot követelnek. a hét vezető tőkés ország párizsi csúcs- értekezletén megkezdték a nemzetközi program előkészítését a demokratikus átalakulás útjára lépett országok — akkor még csak Magyarország és Lengyelország — megsegítésére. A francia minisztertanács a szerdai ülésén újabb kétszázmillió frankot szavazott meg a programok bővítésére. Ennek a programnak keretében elsőbbséget adnak a szakképzésnek és a technikai segítségnyújtásnak, a kettőt szorosan összekapcsolva egymással. Az összegből, egyebek között, 700 új ösztöndíjat és 250 kutatói ösztöndíjat hoznak létre az érintett országok számára, több száz választott helyi, szakszervezeti, egyesületi tisztségviselőnek teszik lehetővé azt, hogy megismerkedjék a demokratikus intézmények munkájával Franciaországban, mintegy ezren kaphatnak tanulási lehetőséget az ipar és az építőipar, kétszázan a kereskedelem és az elosztás francia módszereinek megismerésére. A magánvállalatokat ösztönözni kívánják arra, hogy növeljék jelenlétüket az érintett országokban. Ezért — az exporthitelek megnöveléséről korábban meghozott határozatok mellett — most külön százmillió frankos alapot létesítenek a beruházási kockázatok részleges átvállalására. Külön programot fogadott el a minisztertanács a francia tudományos, kulturális, rádió-televíziós jelenlét megnövelésére Közép- és Kelet-Euró- pa országaiban. Bérégovoy aláhúzta, hogy megköny- nyítik és ösztönzik a francia vállalatok tevékenységének bővítését a térség országaiban, annál is inkább, mert ezt ' nem tartják kielégítőnek, főként az NDK-ban, Csehszlovákiában és Magyarországon. Fejleszteni kívánják az együttműködést számos területen, így a környezetvédelem, az egészségügy és a mezőgazdaság terén, de hozzá kívánnak járulni a távközlés, az infrastruktúra fejlesztéséhez is. Guigou asszony aláhúzta: Francia- ország segítséget akar adni ahhoz, hogy az érintett országok viszonylag rövid idő alatt áttérhessenek a piacgazdaságra. Mégis léteznek ufók? Minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó könyvet mutattak be a sajtó képviselőinek a Totál Kft. Atlantisz Kiadójának képviselői kedden, a MTESZ székházában. A könyv címe: UFO — szenzációk és bizonyítékok. Mint azt a mű szerzője. Hargitai Károly a nagyszámú érdeklődőnek elmondta: maga is találkozott nem azonosítható repülő tárggyal jó évtizeddel ezelőtt. A döntő lökést azonban könyve megírásához az az amerikai—szovjet közös tévéműsor adta, amely két évvel ezelőtt jött létre Washington és Moszkva között, s amelyben mintegy száz amerikai és szovjet tanú — pilóta, magas rangú katonatiszt, tudományos kormánytanácsadó és háziasszony — számolt be az ufókkal kapcsolatos tapasztalatairól. A szerző szerint az emberek nem tudják, hogy miként kell viselkedni, ha egy ismeretlen eredetű tárgy- gyal találkoznak, s .ezért veszélybe kerülhetnek. Az író rámutatott arra, hogy könyvével éppen az volt a célja, hogy eloszlasson különféle hiedelmeket, s tájékoztassa a magyar közvéleményt arról, hogy mire is számíthatnak, ha egy idegen civilizáció tagjaival találkoznak. (MTI) CSERNOBIL TOVÁBB PUSZTÍT A nemzetközi közösség segítségére van szükség a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásához, s a sugárszennyezett térséget környezeti katasztrófa sújtotta térséggé kell nyilvánítani — hangzott el a csernobili tragédia negyedik évfordulóján tartott, kedden befejeződött kijevi tudományos tanácskozáson. A tudósok elsősorban arra keresték a választ: milyen hatást gyakorol az emberek egészségére a hosszú ideig tartó, kis dózisú ionizáló sugárzás. Áttekintették a Dnyeper vízgyűjtő területének sugárzási helyzetét rögzítő megfigyelői rendszer kiépítését, továbbá megvitatták a mező- gazdasági tevékenységnek a fertőzött területeken történő folytatásával és az épületek sugármentesítésével összefüggő kérdéseket. Elhangzott, hogy Ukrajna számos körzetében, így a kijevi, a zsitomiri és rovnói terület több járásában a sugárzás következtében megváltoznak a talaj tulajdonságai, s ennek következtében a cézium 10—100 gyorsabban kerül a mezőgazdasági termékekbe. Ezért nincs garancia arra, hogy az ezekről a területekről származó hústermékek szennyezettsége nem haladja meg az ideiglenes normákban meghatározott értéket, s ezért a szakemberek javasolták, hogy helyezzék hivatalosan hatályon kívül a talaj szennyezettségéről 1986-ban készült térképeket. A nukleáris szennyezettség mellett számos térségben súlyos gondot jelent az erőmübaleset következtében a reaktorból kikerült nehézfémek, így az ólom, bárium és a lantán által okozott szennyezés, amely a sugárzással együtt korábban sehol sem tapasztalt helyzetet teremtett, ami miatt a szakemberek szerint olyan környezeti katasztrófa sújtotta térséggé kell nyilvánítani az érintett területeket, ahol komoly kockázatot jelent a lakosság egészségére a szennyezettség mértéke. A NEWSWEEK HÉTFŐI SZÁMA ÍRJA Európa újrarendezése Lord Carrington, a brit külpolitika egyik nagy formátumú személyisége — aki 1984—88 között a NATO főtitkáraként tevékenykedett, mára visszavonult a nagypolitika „csinálásától”. Nem oly rég a Newsweek riporternőjének kérdéseire válaszolt, mely interjú a lap április 23-ai számában jelent meg. Ebből közlünk részleteket: Newsweek: Hogyan hatnak a kelet-európai változások a Szovjetunióra? Carrington: Az oroszok — és szándékosan nem szovjetek— mindig különösen érzékenyek voltak, ha a szülőföldjük biztonságáról volt szó. Évszázadokon keresztül rendszeresen érte támadás őket. Hitler agressziója következtében húszmillió ember esett áldozatul. Ezért érthető, hogy az oroszok aggódnak nemzetbiztonságuk miatt. S ezeket az érzéseket másnak is meg kell értenie. Newsweek: A bizonytalanság érzései miért épp most erősebbek? Carrington: Egyesek azt mondják, hogy a Varsói Szerződés még létezik, azonban lehet, hogy nem sokáig. Ha veszélyhelyzet alakulna ki. . . nem biztos, hogy a szovjet polgárok bízhatnának a lengyelekben, a magyarokban vagy akár másokban. Számolniuk kell a korábban felépitett védelmi politikájuk szétesésével. Ezért nyilvánvaló, hogy bizonytalanságban érzik magukat. És ki tudja, mit tesznek az emberek egy ilyen helyzetben? Newsweek: E széteső rendszer helyében Ön egy új európai védelmi rendszer kiépítését javasolja. Mit jelent ez konkrétan? Carrington: Ostobaságot követnénk el, ha nem próbálnánk a szovjeteket megnyugtatni arról, hogy nincs szándékunkban kihasználni gyengeségüket. Egy olyan rendszert kell kiépíteni, mely számunkra és a Szovjetunió számára is elfogadható. E rendszerben Kelet-Európa egy semleges zónává válna, mely sem a NATO-hoz, sem pedig a Szovjetunióhoz nem tartozna. Nem rendelkezne jelentős katonai védelemmel, korlátozva volna hadereje. Az Európai Közösség garantálná e térség biztonságát. Newsweek: Mely országok tartoznának ide? Carrington: Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Bulgária — az NDK kivételével. Ez a státus pedig biztosíthatná a Szovjetuniót, hogy nincsenek olyan országok a szomszédságában, melyek a nyugalmát fenyegetnék . . . Természetesen nem a közeljövőről beszélek, hanem egy feltételezett, öt-hat évvel későbbi állapotra gondolok. Először is: meg kell szabadítani az említett országokat a szovjet csapatoktól, majd pedig hagyományos fegyverellenőrzési egyezményeket kell a Nyugatnak és a Keletnek kötnie... Newsweek: Hogyan illeszkednek az Ön rendszerébe a kilépést tervező szovjet tagköztársaságok és a kommunizmustól megszabaduló szövetségesek? Carrington: Bizonyos értelemben ezek belső problémák. Mindenesetre az említett bizonytalan- sági tényezők egy részét képezik. Azonban ki tudja, mi fog történni a Szovjetunión belül? Nem lehet még tudni, hogyan fog Moszkva Litvániához vagy Grúziához viszonyulni. A jelenlegi helyzet teljesen képlékeny. Newsweek: Az Ön meglátása szerint milyen irányban fejlődnek a litván események? Carrington: Gorbacsov talán nagyobb mozgásteret biztosít a litvánoknak, hogy ezzel kielégítse követeléseiket. Azaz, hogy úgy legyenek függetlenek, hogy ne lépjenek ki a Szovjetunióból. S erre minden bizonnyal hajlandó is lesz, hisz a litvánok megízlelték már egyszer a függetlenség ízét. Newsweek: Mi a véleményé a kelet-európai változások következményeiről? Carrington: Úgy gondolom, egy dologhoz mindenképpen ragaszkodni kell: az 1945-ös határokhoz. Ezt mindenkinek garantálnia kell, hisz máskülönben a Balkán balkanizálódni fog. Fordította: Barta Zsolt Párizs növelni kívánja a jelenlétét Kelet-Európábán TETSZETT A JAPÁNOKNAK IS Piroska és a farkas zongorán és a vetítővásznon Muzsikáló képek Kecskeméten Az ifjúsági otthon nagytermének nézőterén, tegnap délután, szülők, nagyszülők, magyar és japán gyerekek. (A pénteken Kecskeméten koncertező tokiói japán gyermekkórus tagjai figyelik magyar zenebarátaikat.) A színpadon főként kisebb diákok a Kodály énekes iskolából. Szabó Márta köszönti a Muzsikáló képek befejező, negyedik koncertjén a közönséget, majd tudatja, hogy ezúttal a választott muzsikák az állat- és növényvilágot idézik. A Sza- bóné Horváth Márta tanár által összeállított műsort, az ügyes szereplőket, a Baráti Kör kamaraegyüttest, valamint az elhangzott dalokat, zeneszámokat bravúrosan illusztráló Hegyi Füstös Lászlót sűrűn megtapsolják az érzelemnyilvánításban mindig őszinte gyerekek. A Straszer András felvételén látható Török Balázs és Orosz Lilla például Pro- kofjev Péter és a farkas müvéből játszott egy részletet, míg a másik felvételen látható rajzművész ügyes szerkezettel varázsolt a vetítővászonra mesehősöket, fürge pisztrángokat, pillangókat, mikor, mit kívánt a muzsika. ^ AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnökségének nyilatkozata az újabb romániai menekülési hullámról A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége mély megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a romániai belpolitikai viszonyok megnyugtató rendezése sajnálatos módon várat magára. Az utóbbi hetekben tovább terjedt a félelem, és ez újabb menekülési hullámot váltott ki. A már népmozgalmi méreteket öltő menekülés oka az életveszélyes fenyegetettségen túlmenően a csalódottság a forradalom eredménytelensége miatt és a bizonytalanság. A magyar kisebbség a diktatúra bukása után nem az üldöztetést, hanem a demokrácia nyugalmát és biztonságát remélte.- Mivel ebben a helyzetben senkinek nem lehet tanácsot adni, csak az alábbiak megjegyzésére szorítkozhatunk: A remény feladása, a szülőföld elhagyása, a pánikhangulat és a tömeges menekülés nem vállalható. Nyugalomra cs higgadtságra van szükség, hogy ne uralkodhassanak el senkin a kiúttalanság rémképei. Erdély soknemzetiségű lakosságának többször volt már ehhez hasonlóan nehéz helyzete, közös történelmünk során. A menekültek számának folytonos növekedése az elemi létfeltételek megteremtését is lehetetlenné teszi. Most, amikor a nyugati államok radikálisan korlátozzák a menekültek befogadását, az anyaország is rendkívül nehéz helyzetbe kerül. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége kinyilvánítja szolidaritását a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel és természetesen az általa képviselni óhajtott magyar nemzeti kisebbséggel. Elítéli a magyarellenes provokációkat, elítél minden, kisebbségellenes megnyilvánulást, elítéli a lelki és fizikai terrort, a gyűlöletet. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége leszögezi, hogy a kapcsolatok tartós és megnyugtató rendezése elképzelhetetlen a romániai magyarság, németség és a többi kisebbség normális létfeltételeinek szavatolása, kisebbségi jogainak elismerése, az egyéni és kollektív jogok törvényben garantált és gyakorlatban is megvalósuló szavatolása nélkül. Az MDF a megoldás lehetőségét a kisebbségek teljes körű — politikai, vallási, kulturális, közoktatási és közigazgatási — önrendelkezésének alkotmányos biztosításában, a jogok tényleges érvényesülésében látja. A Magyar Demokrata Fórum elnöksége végezetül kinyilvánítja, hogy amiként létrejötte óta mindig, kormányzati tényezőként is mindent megtesz a romániai magyar nemzeti kisebbség, valamint a többi kisebbség érdekében. A történelemben kialakult európai normák megtartása minden, Európában élő nemzetet és országot egyaránt kötelez. A románok is dollárból fonják a szögesdrótot? Kedd délután óta 200 dollárt kötelező lejre beváltani a Romániába utazó jugoszláv állampolgároknak — közölték a versed és becskereki vámhivatalban. A döntés miatt sok turistát küldtek vissza Jugoszláviába. A problémát csak tetézte az, hogy a jugoszláv hivatalos szervek, hivatalos értesítést az intézkedésről nem kaptak — közölte tegnap este a Képújság. I tfetto*..
