Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

1990. április 26. • PETŐFI NÉPE • 3 MÁR AZ ÜDÜLÉSI SZEZONRA KÉSZÜLNEK Javul az ellátás, de drágább lesz a belépő a Vadkerti-tónál | i f i Bár az időjárás még meleg holmik­ban „járat” bennünket, az üdülőterüle­tek kezelői, tulajdonosai már a kániku­lára készülnek. A Vadkerti-tó üdülőhe­lyi bizottsága például a napokban meg­tartotta idei első ülését, amelyen a sze­zon-előkészítésről, főként a szolgálta­tásfejlesztésről és a „hínárkérdésről” tárgyaltak. Megállapították, hogy tavaly ötezer nyugati állampolgár kereste fel a me­gye népszerű üdülőhelyét, s a szezon­ban a vendégforgalom meghaladta a kétszázezret. A több mint hetven hek­tár terület — aminek jelentős része víz­felület — első osztályú, fürdésre alkal­mas hely. Ezért különös gondot fordí­tanak a tóra. A helyi tanács az üdülő­helyi bizottsággal közösen igyekszik a vendégek számára legideálisabb álla­pot megteremtésére amellett, hogy nem feledkeznek meg a horgászokról, a hét- végiház-tulajdonosokról sem. A legtöbb gondot okozza a hínár, amit eddig speciális hajóval, illetve amúrok telepítésével próbáltak irtani, nem túl látványos eredménnyel. Ezért próbálkoznának a vegyszeres gyomir­tással, ám ezt a horgászok ellenvetéssel fogadják. A szükséges szakvélemények beszerzése után — már csak az egész­ségügyiek engedélyére várnak — május első napjaiban a strand közelében öt hektáron megkezdik a vegyszeres hí­nárirtást. A tóra az idén több mint egymillió forintot tudnak fordítani. A tisztaság, a rend érdekében minden üdülőtulaj­donosnak szeméttárolót szeretnének adni. Ezzel azonban a szállítási költsé­gek emelkednek. Egyébként a tároló­edények hiánya abból is ered, hogy évente hetvenet-nyolcvanat ellopnak. Célul tűzték ki, hogy a főbejárattal szemben pormentes utat építenek, va­lamint sétálót is kialakítanak. A szol­gáltatások bővítésére főleg a lakóko­csikból való árusítást támogatják. A már meglévő butiksor mellett — kor­látozott számban — még van hely ki­sebb építmények létesítésére. Javasolták a strand területének bőví­tését, tekintve, hogy jó idő esetén túl nagy a zsúfoltság. Védik a természetes ** 4 élővilágot. Ezért nem engedélyezték egy magánstrand létesítését. A belépődíjak emelését is tervezik, természetesen a szolgáltatások egyide­jű javításával. A tó vízmennyiségét to­vábbra is biztosítja a kitűnő teljesítmé­nyű kút, aminek 300-400 ezer forint az évi üzemeltetési költsége. A fentiek megvalósulása mellett, sok múlik a látogatókon is, akik a saját felüdülésüknek, pihenésüknek nagy­mértékben meghatározói lehetnek, ha megbecsülik a vízparti értékeket. Tünde „nagyszülőt” keres Ifjú hölgy kopogtatja sorra a szer­kesztőségi folyosón az ajtókat. Ket­tőnél pines szerencséje — épp ebéd­idő van. Egyszerre érünk az én szo­bám elé, megkérdem: mi járatban van? Azt szeretné kérni tőlünk, hogfi már a megjelenése előtt láthasson néhány olyan hirdetést, amelyben idős emberek eltartási szerződéshez keresnek partnert, mert ő... Sokféle ügyben, százféle kéréssel keresnek meg bennünket az olvasók, ezért a kislány óhaja, sőt még a „rá- menőssége" sem lep meg. Imponál, hogy nem adja föl olyan könnyen; ugyanis azokra a címekre, amelye­ket az újságban olvasott, már hiába ment, mindenütt megelőzték mások. Tehát támadt egy ötlete. Megtudom, hogy tizenkilenc éves, érettségizett, az egyik kecskeméti gyárban dolgozik, csoportvezető. Szeretne egyszer saját lakást, és semmilyen más módot nem lát célja elérésére, mint eltartó családtag­félének bejutni valahová. A szülei támogatására nem számíthat, az ö fizetése öt-, öt és fél ezer nettóban. Háromezret fizet az albérletben, számoljam ki.. . Persze, vállalna ö különmunkát is a szabad idejében, csak nagyon nehéz, mert két mű­szakban dolgozik, és a négyórásokat mindenütt fix időpontban foglalkoz­tatják, ha ugyan valakinek ilyen sze­rencséje van. A kislány — nevezzük őt Tündé­nek — kegyetlenül reálisan tekint a jövőbe. Nemrégiben egy fiatalember beszélt hasonló gondjairól. Ok a fe­leségével építkezésbe fogtak. No­vemberben kötötték a hitelszerző­dést az egyik takarékszövetkezettel, 18,5 százalékos kamatra kaptak pénzt. De januárban már levelet vitt nekik a postás, hogy a kamatot 24,5 százalékra emelik föl. (Olyan a szerződés, hogy erre lehetőséget ad.) A törlesztés kezdete június, mi lesz még addig és azután? Egyáltalán, akik most kénytelenek hitelt igénybe venni, azok hányadrendű polgárai az országnak ? — kérdezte a fiatalem­ber. Okét az „édes haza" odadobta prédául az uzsorásoknak. Azok a fiatalok teszik jól, akik kivándorol­nak . . . Tünde „bevándorolni" szeretne idős ember(ek) otthonába. Ha vala­ki megismeri, talán megkedveli, és szerződik vele. Mindenesetre nagy benne az elszántság. ígéretnél többel nem tudok neki segíteni: alkalomad­tán ajánlani fogom, és üzenek a munkahelyére. Eltűnődöm: vajon a mostani fiata­lok közül hányán gondolnak arra: új hazát keresnek, mert itthon remény­telennek látszik a megkapaszko­dás. ..? A. T. S. P. S. ÚJ ARCOK AZ ÚJ PARLAMENTBŐL Dr. Horváth László (FKgP): „Ha hat életem volna, sem választanék más sorsot” (Folytatás az 1. oldalról) — Nehogy azt higgye, hogy én lemondok erről! Persze, hogy nehéz lesz. De van valami reménysugár, hogy most a hét végén ülésező nagyválasztmény meneszti a régi vezetést, s fiatalokat állít a párt élére.**' Közben Kiskőrösre érünk, s amitől tartottam, bekö­vetkezik. A megyei választmányi ülés zártkörű, engem, az újságírót, nem engednek be. Többórás várakozás után, késő este van, mire berekesztik az ülést, s útban hazafejé folytathatjuk a beszélgetést. — Úgy van, ahogy mondtam. Gyakorlatilag minden megye egyetért a vezetőváltásban. Ami legutóbb nem sikerült, és a pártszakadáshoz vezetett, most megvaló­sult, létrejött az egység. Tizenhat megye volt jelen azon a megbeszélésen, ahol egyeztették az elképzeléseket. Csendes a ház, a két hatalmas kutya lustán szundikál az előszobában, mire megérkezünk. A két fiú is alszik már, apjukat alig látták ma. Gyenge törökös kávé mellett, a csi­nos, fiatal feleség társaságában folytatjuk a beszélgetést. Azt mondta délután, kalandos élete volt. Beszélne erről? Utolsó éves az állatorvosi egyetemen, amikor az egész évfolyamot SAS-behívóval Bécsbe viszik. Az egyetemi tanzászlóalj nem kap fegyvert, magyar tanáraik vezetésé­vel folytatják tanulmányaikat, s diplomát szereznek. Diplomát, ami hazatérve semmit nem ér. Kétévi hányó­dás után összehívják az évfolyamot, a megismételtetik velük a negyedik, ötödik évet, hogy újabb diplomát kap­hassanak. Az ifjú állatorvos Szegedre kerülvén, nem tud­ja elfelejteni, honnan jött, s a beszolgáltatások, kulákül- dözések közepette azok oldalára áll, akik rászorulnak a segítségére. Éjjel jár oltani a megbélyegzett parasztok tanyájára; kiállítja az igazolást a kényszervágásra, mert a családnak ennie kell; rámondja a rekvirálásra szánt tehénre, hogy vemhes, mert tudja, hogy a sokgyermekes parasztcsaládnak ez az egyetlen tehénke adja a tejet. Büntető áthelyezések sora kíséri körbe a Szeged környéki falvakban, mígnem az ÁVH elviszi. Ám az igazi bajból mindig kihúzza, hogy megyei első osztályú focista, s a csapatnak szüksége van rá. 1956 Csanádpalotán éri, s a fellelkesült falu a nemzeti bizottság élére állítja. — Azok voltak ellenem a koronatanúk a későbbi per­ben, akiket a saját és édesanyám lakásában bújtattam a felbőszült tömeg elől — mondja. — Jellemző az akkori közállapotokra, hogy amikor a kislarcsai internálótábor­ból a legfelsőbb ügyész parancsával kiszabadultam, s én, bolond, hazamentem édesanyámhoz, másnap hajnalban r a szemem láttára összetépték a makói rendőrök a szaba­dulásról szóló ügyészi igazolást, s Tökölre vittek. Innen került a bíróság elé?- Szerencsémre, mert így legalább védekezhettem. — Mi volt a vád? — A népköztársaság megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés vezetése, amiért halál járt. De én becsületes bírót kaptam, s,a koholt vád kártyavárként omlott össze a tárgyaláson. így megúsztam izgatással. — Szabadulás után került Halasra? — Igen, rendőri felügyelet alatt. Megint szerencsém volt, mert Reile Géza volt a tanácselnök, neki köszönhe­tem, hogy egy-két év elteltével a vágóhídi felcserből újra állatorvos lehettem.- Ezeket a kalandokat igazából nem is ismerik a vá­lasztói? — Persze, hogy nem. De azért csodálatos, hogy én ezt megérhettem. Hogy ez az egész így teljesült be. Ha hat életem volna, sem választanék más sorsot magamnak.- Pedig ezután sem lesz könnyű. De most már nem kételkedik ugye, hogy én becsü­lettel — ha kell, a pártomtól függetlenül, önállóan - szeretnék gondolkozni és dönteni úgy, ahogy a halasiak elvárják tőlem, s ahogy a szüleimtől tanultam.- Erőt, egészséget hozzá. Hajós Terézia * A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Tegnap este közölte az MTI a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának határozatát, mely szerint az április 28—29-ére összehívott nagy választmányi ülést az alábbi indokok miatt elhalasztja: /. A Független Kisgazdapártra, választási eredményei alapján, az új kor­mány megalakításában, az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében, sú­lyos felelősség hárul, melyet belső pártérdekek nem veszélyeztethetnek. 2. A választásokhoz fűzött túlzott várakozások nem igazolódtak. A tényle­ges eredmények kétségtelenül csalódottságot keltettek. Egyes, felelőtlen párt­tagok feszült és indulatos légkört teremtettek. Mindezek nem tennék lehetővé az eredményes nagyválasztmány megtartását. 3. A nagyválasztmány tagjainak jelölése és megválasztása több megyében, a pártalkotmány megsértésével, szabálytalanul történt. Sok helyi szervezet írásban óvást jelentett be, melyeket a politikai bizottság megtárgyalt és megál­lapította, hogy a panaszok megalapozottak. Még egyszer .az adatszolgáltatási bojkottról Bojkott helyett együttműködéssel a bürokrácia ellen című cikkében (Petőfi Népe, április 20-ai szám) Király László György, a KSH megyei igaz­gatója magyarázatát adja a statisztikaiadat-gyüj- tés nemzetgazdasági jelentőségének. Ebben nincs vita köztünk. Cikkének további részében viszont nemcsak kritizálja — még ezt is elfogadnánk —, hanem megpróbálja lejáratni az adatszolgáltatási bojkottot, amelyhez a MOSZ decemberi kongresz- szusának felhívása alapján a mi szövetkezeteink többsége is csatlakozott. Sértő számunkra és hatá­rozottan visszautasítjuk azt a feltételezést, hogy „Ha tehát a mezőgazdasági szövetkezetek érdek- képviseleti szerve nem látja a statisztika korszerű­sítésére irányuló törekvéseket, akkor annak nem az az oka, hogy ilyenek nincsenek, hanem inkább az, hogy nem is érdekli ez. Ellenkező esetben bizo­nyára megtalálták volna a módját annak, hogy statisztikus szakemberekkel konzultáljanak a be nem küldendő jelentések köréről.” Ezzel szemben a valóság az, hogy a mezőgazdasá­gi szövetkezetek országos érdekképviseleti szervük —akkor még TOT—koordinálásával másfél évvel ezelőtt kezdeményezték az adatszolgáltatási kötele­zettség ésszerűsítését szakemberekkel, így a KSH el­nökhelyetteseivel is konzultálva. Ennek eredmé­nyeként nemcsak a KSH, hanem más, a bojkottban érintett főhatóságok is csökkentették az előírt jelen­tések számát, de nem olyan mértékben, mint aho­gyan a szövetkezetek indokoltnak tartják. Tehát a mezőgazdasági szövetkezetek nem a bojkottal kezdték véleményük kinyilvánítását, de ehhez fo­lyamodtak, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy állás­pontjuk elfogadtatásához kevés, amit eddig tettek, és szükséges nagyobb nyomatékot adni a felesleges adminisztráció elleni fellépésüknek. Kifogásolja Király László György, hogy a Kis­kunsági Mezőgazdasági Szövetség ez ügyben őket nem kereste meg. A fent leírtak erre részben ma­gyarázattal szolgáltak, másrészt mi is tudjuk, hogy a KSH megyei igazgatósága ez ügyben végrehajtó, s nem döntéshozó szerv. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetséghez tar­tozó hetven szövetkezet közül 44 írta alá az orszá­gos bojkotthoz való csatlakozást, annak tudatá­ban, hogy a KSH megyei igazgatósága megbírsá­golhatja Ókét, de annak reményében, hogy a töme­ges tiltakozás a tömeges bírságolás helyett — újra a tárgyalóasztalhoz készteti a KSH-t. Ez meg is történt, hiszen a KSH elnöke elismerte törekvé­seink jogosságát, és Ígéretet tett az adatszolgáltatás további csökkentésére. így például a beruházási statisztika beszámolási rendszerének felülvizsgála­tára máris felkérte a MOSZ-t és szövetségünket, kérve javaslatunkat az egyszerűsítésre, figyelembe véve az adatszolgáltatók feltételeit és lehetőségeit, ugyanakkor az informaciófelhasználók mértéktar­tó igényeit kielégitve. Itt Bács-Kiskun megyében pedig az történt, hogy a KSH megyei igazgatóságának munkatársai azt a látszatot keltve, mintha tiszteletben tartanák az adatszolgáltatási bojkottot, egymás után hívták fel telefonon a szövetkezeteket és kértek különféle adatokat azzal, hogy „ez nincs benne a bojkott­ban". Előfordult, hogy a tsz-ek, jóhiszeműen fo­gadva a telefont, megadták a jelentést. (Hogy ez előfordulhatott, mellesleg szólva már önmagában is bizonyíték a fantasztikus méretűvé duzzadt bü­rokrácia ellen. t Tény, hogy maga a mezőgazdasági szövetség is támaszkodik a KSH megyei igazgatóságának adatszolgáltatására, s ezt a jövőben sem kívánja más módon megoldani. Ez nem mond ellent a bojkottnak, abban ugyanis kizárólag olyan jelen­tések megtagadásáról van szó, amelyekre nemcsak a szövetségnek, hanem a piacgazdaság felé haladó nemzetgazdaságnak sincs szüksége, létjogosultsá­ga, legfeljebb a tervutasításos rendszerben volt. A vita tehát ebben van közöttünk: ne kelljen sem­mire nem használható jelentéseket küldeni a KSH- nak. esetenként párhuzamosan más főhatóságnak. Reméljük, hogy az adatszolgáltatási kötelezett­ség napirenden lévő reformja megoldja ezeket a dilemmákat. Ehhez szánják nyomatéknak a mező- gazdasági szövetkezetek a bojkottot. Juhászné Ladányi Ilona Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség MEGKÉRDEZTÜK Á SZAKEMBERT: _________ M eddig pusztít még az infarktus? Korunk betegsége, legalábbis Euró­pa keleti felén, még mindig a szívin­farktus. Magyarország világelső az el­halálozások tekintetében. Arra vol­tunk kíváncsiak, meddig jut még ne­künk ez a dicstelen hely, mikor lesz esélyünk a végzétes kór csökkentésére. Kérdéseinkre dr: de Cliátel Rudolf egyetemi docens, a Magyar Belgyó­gyász Társaság főtitkára válaszolt. — Körülbelül 5-6 éve váltak publi- kussá azok az adatok, melyek arra utaltak, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam stagnál. Ennek oka elsősorban a szív- és érrendszeri meg­betegedések emelkedése. Ezt csak sú­lyosbította az alkoholizmus, a rendkí­vül magás öngyilkossági arány. Aztán egyre csak jöttek a külföldi hírek, me­lyekből kiderült, hogy Európában raj­tunk kívül Romániában, Csehszlováki­ában, Lengyelországban és az NDK- ban legrosszabbak a halálozási adatok. A Szovjetunió nem publikál ilyen sta­tisztikát. — Az okokat sikerült megfejteni? — Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az elmaradottság oka nem etnikai eredetű, hanem a társadalmi rendszer­ben van a hiba. Ugyanazok a hátrá­nyos tényezők érvényesülnek az érin­tett országokban. Hogy melyek ezek a tényezők, azt még igazából nem dol­gozták föl pontosan. Bizonyára sok­szorosan összetett problémáról van szó, amiben benne van az elvándorlás a falvakról, az iparosítás lelki hatásai, a légszennyezés és sok egyéb jelenség. Utóbbira elég, ha csak a kétütemű au­tókkal utalok. Budapest például a világ Aki a belvárosban megfordul — több tízezren jönnek naponta a vonzáskörzetből is —, nem kerül­heti el, hogy a Városkapu-építke­zéssel találkozzon. A várost átsze­lő főútvonal két oldalán épül az a lakásegyüttes, melynek egy részébe már be is költöztek a tulajdono­sok. A közvéleményben elég sok a bizonytalanság, és a mende­monda sem kevés, ami az árat és az értékesítést illeti. -— Mi az igazság? Erről érdeklődtem Butterer Péter pénzügyi, terv- és munkaügyi osz­tályvezetőnél, valamint dr. Tirpák József szervezési és jogi osztályve­zető-helyettesnél. egyik legszennyezettebb levegőjű váro­sa. Az okok másik része a viszonylagos jóléttel kapcsolatos. A munkafolyama­tokban volt egy átrendeződés, teret ka­pott a technika, az automatika, ami csökkentette a mozgásigényt. Elég, ha csak az aratást említem. Az élelmiszer­bőség oda vezetett, hogy az emberek hízni kezdtek, egészségtelen mértékben és módon táplálkoztak. A faluról való elvándorlás viszont az alkoholizmus terjedésének adott lehetőséget. Ezzel párhuzamosan lerobbant az egész egészségügy. A fejlesztésre rendkívül kevés pénzt használtak, hiába próbál­koztak a körzeti orvosi rendszerrel, az átszervezésekkel. Ezek nem oldották meg a kérdést, hiszen még ma is sok beteg szeretné, ha saját, választott or­— A Városkapu épületegyüttest — a most elkészülő 86 lakást is — saját vállalkozásban, hitelekből építi a tanács. A nyolcvanhatból tizenötöt a Honvédelmi Miniszté­rium vett át, olyképpen, hogy a lakások maradnak a város kezelé­sében, a bérlőkijelölési jog azon­ban a HM-et illeti. A földszinti üzleteket már eladtuk, vállalatok, pénzintézetek és magánszemélyek vásárolták meg. — Mekkorák a lerkások és mi­lyen áron kínálják őket? — Egyszobás garzon, egy + két félszobás, kétszobás, 2 és fél és 3 vosa kezelné. Ezért aztán megkerülik a körzeti orvost, ami fölösleges vizsgála­tokat, sok utánjárást jelent orvosnak, betegnek egyaránt. Ezek csak tovább rontják az egészségügy hatékonyságát, s hozzájárulnak az egyébként is kevés pénz herdálásához. Az egészségügyi felvilágosító munka is hihetetlenül ala­csony színvonalú, a rendszer az ideoló­giai oktatást mindennél fontosabbnak tartotta. Ebben fő ludas a szakminisz­térium volt, á földuzzasztott apparátu­sával. — Ha jövőképet festene, milyennek ítélné meg kilátásainkat? Meddig pusz­tít még ilyen arányban a kór ?- A változások, sajnos, nem fognak hamar bekövetkezni. A rizikófakto­rok, melyek évtizedek alatt alakultak ki, hosszú távon érvényesülnek. De az okok megszüntetéséért már most el kell kezdeni a küzdelmet. Körülbelül tíz év múlva számíthatunk pozitív fordulat­ra. Biztos, hogy meg lehet találni azo­kat a szervezési módokat, az egészség­ügy strukturális, financiális felépítésé- ncly optimális összhangját. Nagyon re­mélem, hogy a kialakuló gazdasági­társadalmi rendszer néhány év múlva' jólétet hoz az országnak, s az emberek­nek marad annyi idejük, hogy foglal­kozzanak saját egészségükkel, s ilyen szempontból is tudatosabban éljenek. Ebben az átalakulásban óriási szerep vár a pedagógusokra. Bízom benne, hogy az egyetemi oktatást is sikerül megreformálni. Mindezek a tényezők magukkal hozzák majd a kedvező for­dulatot. Zs. K. I. szobás van közöttük. Az áruk 880 ezer és 2 millió 312 ezer forint, illetve a két érték közötti. AzonoS szobaszám mellett is vannak az alapterületben kis különbségek. Az átlagos négyzetméterenkénti ár 26 ezertől 29 és fél ezer forintig terjed. — Van-e érdéklödés, jönnek-e a vevők ? — Eddig 35 szerződést kötöt­tünk meg, sőt. néhány lakásba már be is költöztek a tulajdonosok. So­kan érdeklődnek vételi szándék­kal. Bárkinek készséggel adunk felvilágosítást vagy megmutatjuk a lakásokat, aki felkeresi a tanács ügyfélszolgálati irodáját. G. Z. HARMINCÖT LAKÁS MÁR GAZDÁRA TALÁLT Árulják a bajai Városkaput

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom