Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
n PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 97. szám Ára: 4,30 Ft 1990. április 26., csütörtök MA: Kikre bízzuk a gazdaságot? (4. oldal) Borivóknak való (4. oldal) HOLNAP: TAN ÁCS A TANÁCSOKNAK A Ciróka-ügy sokakat felháborít (5. oldal) MILYEN JÖVŐ VÁR A TANÁCSI APPARÁTUSOKRA? Baján csökkent a félelem Az önkormányzatok megalakulásával nagy változás előtt áll a hagyományos tanácsi apparátus. Ezzel együtt aggódnak a régi dolgozók: maradnak-e, s mcgbecsü- lik-e majd a jövőben a munkájukat? Erről beszélgettem Barna Györggyel, a Bajai Városi Tanács elnökhelyettesével, aki 1989 februárjától az elnöki teendőket is ellátja. — Hogyan látja, van-e a bajai tanács szakapparátusában félelem a jövőtől? — A Bajai Városi Tanács dolgozóiban, jóval a választások előtt is, ugyanolyan reakciókat váltottak ki az egyes pártok részéről elhangzott kijelentések, mint azt más városok esetében is hallottam: volt bennük aggodalom, sőt, félelem is. Ma már biztosan állíthatom, hogy ez a félelem nem munkál olyan mértékben, mint korábban. Ez annak köszönhető, hogy a hat párt, amely a választások során jelentős eredményt ért el, szélsőségektől mentesen ítéli meg az államigazgatásban dolgozók jövőjét. Másrészt pedig a választások előtt is, után is megtárgyaltuk összdolgozói értekezleten ezt a kérdést. Abban állapodtunk meg munkatársaimmal, hogy a választások korrekt és zavartalan lebonyolításával tanúsíthatjuk szakmai hozzáértésünket és bizonyíthatjuk, hogy a tanácsi apparátusra a jövőben is számítani lehet. A pártok összetételének a képviselő-testületben is tükröződni kell. A tanácsi apparátus teendője pedig az, hogy az állami feladatok mellett a képviselő-testület döntéseit is maradéktalanul végrehajtsa. Biztosra veszem, hogy ezeket a döntéseket nem a demokratizmust megkerülve fogják meghozni. — Mi a véleménye az önkormányzatok hierarchiájáról? — A kérdést nem szűkíteném le kizárólag a települési önkormányzatra. Ha a helyi ágazati önkormányzatok kialakulnak - gondolok például az iskolaszékekre vagy az egészségügyre —, ezekre épülhet fel a helyi képviselő-testület. Ebből választhatjuk meg a megyegyűlést, a parlamenti pedig már kialakult. Az önkormányzatok azonban csak akkor fognak jól működni, ha ehhez a gazdasági feltételeket biztosítják, elsősorban a jelenlegi központi bevételi elosztás reformjával, másodsorban az önkormányzati tulajdon megteremtésével. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a most állami tulajdonban lévő földingatlanokat a településeknek adják át. Milyen tervei vannak a saját jövőjét illetően?-- Ha a polgármesteri székért pártsemlegesen és esélyesként pályázhatok, úgy indulni kívánok a helyhatósági választásokon. Nem vagyok, s a múltban sem voltam pártnak tagja, így csak e feltétel megléte esetén érvényes az előbb említett szándékom. Természetesen számolok azzal is, hogy a választások feltételeinek számomra kedvezőtlen alakulása esetén egyáltalán nem indulok, vagy azzal, hogy vesztesként végzek. Ez esetben eredeti, mérnöki szakmámban, előreláthatólag egyéni vállalkozóként szeretnék tevékenykedni. G. Z. Mától Kecskemété a Ferenc József és a Rudolf laktanya Tegnap kezdték el és ma fejezik be Kecskeméten két, korábban a szovjet csapatok által használt és egy éve a Honvédelmi Minisztérium őrizetére bízott katonai épület átadását a megyei város tanácsa részére. Az egyik a volt Ferenc József laktanya a kecskeméti, Izsáki úti vasúti sorompótól balra, az Ipoly utcai bölcsődével átellenben; a másik a Rudolf laktanya, amely 33 épületével, 12 hektárnyi területen a sorompó után, a fedett uszoda és az MMG gyára között helyezkedik el. Mint dr. Fáy Ferencné elnök- helyettes, a tanács megbízásából az átvevőbizottság vezetője, elmondta: az átadásról és az átvételről szóló jegyzőkönyvet ma írják alá a Honvédelmi Minisztérium képviselőjével. Ezután az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat őrzi és adja bérbe ideiglenesen raktározásra a két laktanya, helyiségeit. Kecskemét Megyei Város Tanácsa 1990. június 30-áig dönt arról, hogy végül is milyen célra használják fel a katonai épületeket. k —I BECSLÉSEK SZERINT ÖT ÉVEN BELÜL Az MDF szerint Magyarországnak reális esélye van az EK-tagságra Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági szakértője az MTI-nek adott nyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország belátható időn belül, 1992 és 1995 között teljes jogú tagja lehet az Európai Közösségeknek. Véleménye szerint hazánkban az elkövetkezendő években — ha stabil marad a politikai helyzet, és megkapjuk azt a nyugati segítséget, amelyre szükségünk van — olyan mérvű gazdasági fellendülés következik be, amelynek révén az ország elérheti jó néhány EK-ország gazdasági színvonalát. Bethlen István szerint a közösségnek is érdeke, hogy Magyarország belépjen tagjai sorába, hiszen ily módon hazánk hídfő szerepet tölthet be a nyugat-európai régió, valamint a közép- és kelet-európai országok között. így az EK kiterjesztheti piacait és tevékenységét ezekre az országokra, valamint a piaci szempontból mind fontosabbá váló Szovjetunióra. Magyarország egyébként önmagában is attraktív piac és befektetési lehetőség nyugati cégek számára. Az MDF gazdasági szakértője szerint alaptalanok a Magyarország felvételével kapcsolatos nyugat-európai félelmek, és indokolatlan a napokban nyilvánosságot kapott, ezzel kapcsolatos brüsszeli cáfolat. Mint mondotta, annak idején, amikor Spanyolország, Portugália és Görögország kérte felvételét a Közös Piacba, ugyancsak kétségek merültek fel, ám végül is bebizonyosodott, hogy a déli terjeszkedés előnyére vált az EK-nak. Bethlen István arra is emlékeztetett, hogy az utóbbi hónapokban nyugat-európai kormánykörök, s maga az EK vezetősége is elismerték Magyarország kezdeményező szerepét a közép- és kelet-európai átalakulásban. Egyúttal hathatós segítséget helyeztek kilátásba az ország politikai és gazdasági rendjének demokratikus és a piacgazdaság elvének megfelelő átalakításában. Azóta jórészt létrejöttek a szükséges feltételek, így eljött az ígéretek valóra váltásának az ideje. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása az lehet, ha Magyarország felvételi kérelmét jóindulatúan bírálja el az EK. Az MDF megítélése szerint hazánkat ugyanolyan politikai és gazdasági bánásmód illeti meg, mint egykor a II. világháború következményeivel küszködő nyugat-európai országokat. Az Európai Közösségek bizonyos köreiben többször is javasolták már, hogy a közép- és kelet-európai országok hozzanak létre szorosabb gazdasági együttműködési formákat. Ezzel kapcsolatban Bethlen István leszögezte: minden regionális gazdasági együttműködést támogat az MDF, ám ezek a kapcsolatok semmiképpen sem pótolhatják, illetve helyettesíthetik országunk EK-tagságát. Az MDF-nek eddig még nem volt módja, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson a 12-ekkel — mondotta a párt gazdasági szakértője. Amennyiben azonban az MDF lehetőséget kap kormányalakításra, egyik legfontosabb feladata lesz felvenni a kapcsolatot az EK-val, és a lehető legrövidebb időn belül megegyezésre jutni a tagságot illetően. A PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN A nevelők felelőssége Tisztújító és küldöttgyűlést tartott tegnap a Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozata. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola dísztermében rendezett találkozónak az volt a célja, hogy — napjaink társadalmi-gazdasági yáltozásait követve — a társaság önmaga megújításába fogjon. — A megújítás csak megreformált szervezeti keretek között lehetséges — kezdte meg beszédét dr. Krajcsovszki József, a Bács- Kiskun megyei tagozat elnöke. — A magyar valóság gondjai kihatottak a nevelésügyre, amely maga is válsággal küszködik. A ma oktatásának fel kell készülnie arra a felelősségre és azokra a feladatokra, amelyek a társadalom építésében, a gazdasági mélypontról való felemelkedésben reá hárulnak. Épp ezért nyitottnak kell tekintenie, idomulnia kell az átrendeződésekhez, az oktatáspolitikai változásokhoz; egyebek mellett az intézményi autonómiához, a kialakuló vegyes finanszírozáshoz, a tantervek módosulásához. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy fiatal, modern gondolkodású tisztségviselőkkel frissítsük fel a tagság sorait, egészen a központi vezetésig. Ennek jegyében a gyűlés — az elmúlt időszak értékelése után — új tisztségviselőket és országos küldötteket választott. Kijelölték továbbá azokat az átfogó kérdéseket, amelyeknek tanulmányozásával a jövőre megrendezendő VI. nevelésügyi kongresszusra kívánnak felkészülni. Bátyán elfogadták a költségvetést, de a köztéri szobrokkal nem tudnak mit kezdeni ÚJ ARCOK AZ ÚJ PARLAMENTBŐL Dr. Horváth László (FKgP): „Ha hat életem volna, sem választanék más sorsot” Újabb tüntetés Bukarestben A szakadó eső ellenére szerdán ismét ezer tüntető gyűlt össze Bukarest, a román főváros központi terén. Jóllehet, a rendőrség a megmozdulást már korábban betiltotta, ezúttal nem lépett közbe. A tüntetők a kormány lemondását követelik, mert szerintük az új vezetésben helyet kaptak a bukott diktatúra hívei is. A megmozdulások szombaton kezdődtek. Az Egyetem terét a hatóságok lezárták, s emiatt a központban a forgalom akadozik. A román parlament keddi ülésén foglalkozott az országban kialakult helyzettel. Több képviselő szigorú rendszabályokat követelt a „belső rend biztosítására”, de az ülés végül is határozatok elfogadása nélkül ért véget. (Folytatás a 2. oldalon) Véd- és dacszövetség a balti államok között? Észtország Moszkva utasítása ellenére változatlanul szállít árukat Litvániának — erről döntött a minisztertanács. Az MTI moszkvai irodáját az ETA észt hírügynökség szerdán úgy tájékoztatta, hogy a szovjet vasútügyi minisztérium hosszú árulistát tartalmazó utasítást küldött az észt államvasutaknak, megtiltva a felsorolt áruk Litvániába történő szállítását. Az Edgar Savisaar vezette észt kormány viszont úgy foglalt állást, hogy az észt vállalatoknak teljesíteniük kell szerződésben vállalt kötelezettségeiket, s ezért folytatni kell a szállításokat. Amennyiben lehetetlenné válik a vasút használata, az árukat közúton szállítják. Lettország — amely Észtország és Litvánia között fekszik — egyelőre nein foglalt állást az áruszállítások leállításának kérdésében, de a három balti köztársaság kibontakozóban lévő politikai és gazdasági szövetsége valószínűsíti, hogy Riga is segíteni fogja V'ilniust. Bátyán, második nekifutásra, kellő számban jelentek meg a tanácstagok a költségvetési tervet tárgyaló tanácsülésen. A meglepő az volt, hogy az általában nagy vitákat kiváltó költekezési diskurzus szinte „eseménytelenül” zajlott. Néhány, kevésbé jelentős kérdés vetődött föl csupán, s a szavazáskor 14 igenlés és egy tartózkodás mellett elfogadták az 1990. évi költségvetést. Adóbehajtásban tavaly jeleskedtek a tisztviselők, de fölvetődött, hogy a körzetben sok a gépkocsi-utánfutó, ám az adózásuk nem megoldott. Viszonylag kevesen igényelnek szociális segélyt. Mindösszesen tizenhárom személy jelentett be ilyen irányú igényt. Feltételezhető, hogy többen vannak, de szégyellik „kiteregetni” szorult helyzetüket. Éppen ezért a tanácstagok „közvéleménykutatásba” kezdenek és felmérik a valós helyzetet. Arról is hallottunk, hogy az általános iskolában pénteken adják át a hatvanszemélyes ebédlőt és melegítőkonyhát. Bár nagyobb szabású építkezést terveztek, mely új konyhát is magában foglalt volna, azonban a beígért megyei támogatás elmaradt. Ami a telefonfejlesztést illeti, önállósodni szeretnének a bátyaiak. Elvetették a kalocsai tanácsnak azt a javaslatát, hogy családonként 1100 forinttal járuljanak hozzá a kalocsai telefonközpont átépítésének költségeihez. Úgy vélik, ebből csak a városiaknak származna előnyük, nem éreznek garanciát, hogy a kalocsaiakkal egy időben kapnak majd crossbarvonalakat. Egyhangúan szavaztak arról is, hogy Bátya felső hatvan háza még az idén vezetékes vizet kap. A legnagyobb vita a köztéri szobrok elhelyezése körül alakult ki. Nem tudnak mit kezdeni a fel- szabadulási emlékművel és a művelődési ház előtti Jurinovics- szoborral. Március 15-ére virradóra egy helyi lakos mindkét szobrot fekete fóliával kötözte körül. Mivel megoszlik a helyi közvélemény sorsukat illetően, nem hoztak határozatot. A kisgazdapárt, az SZDSZ, a Fidesz képviselői is azt hangoztatták: a bátyai nép megkérdezése nélkül nem lehet dönteni. A következő hetekben gyűjtőládákban helyezhetők el az ezzel kapcsolatos vélemények. Olyan bejelentés is érkezett, hogy egy reggelre eltünteti a Jurinovics-szobrot a tsz markolója. Valamennyien barbárságnak nevezték a készülő akciót, s ha megtörténik, az illető ellen büntetőeljárást fognak kezdeményezni. A múltkori, elmaradt tanácsüléssel, az érdektelenséggel kapcsolatban pedig azt mondták el a jelenlevők, hogy ez nem vonatkozik mindenkire, de kétségtelen: vannak notórius hiányzók. Egyebek között attól is megcsömörlöt- tek a tanácstagok, hogy gyakran csak a szavazógép funkcióját töltötték be, hangsúlyozta Ternyák László. Előfordult, hogy ötezer forintos hűtőgép ügyében a testület döntött, a nyolcvanezer forintos sporttámogatáshoz pedig elég volt a vb határozata. Zs. Kovács István Rengeteg aggódó telefont és személyes látogatót is fogadott kedden, amikor felkerestem. Hétfőn futótűzként terjedt el a hír a városban, hogy az új képviselőt megtámadták, s agyba-főbe verték. — Ugyan, badarság — mosolyog dr. Horváth László —, még csak inzultus sem ért, amit esetleg felnagyíthatott volna a pletyka. — De hát kinek jó ez, és miért? — tépelődik Besesek Béla, aki a kereszténydemokraták jelöltjeként egyik versenytársa volt a választáson, s akit szintén a rémhír okozta aggodalom hajtott most ide. — Az én rengeteg kalandomba, ami az életem során ért, ez is belefér — legyint megnyugtató válaszként a képviselő. Sok időnk nincs a tépelődésre, rettenetesen elfoglalt. Az általam kért beszélgetést is a programjai közé illesztve egyeztettük. Most éppen a kisgazdák megyei választmányára készül, Kiskőrösre. Vele tartok, útközben is beszélgethetünk. — Nem való nekem a párttagság — mondja kissé keserűen. — Kiábrándító az a tülekedés,'rangkórság, amit a felső pártvezetésben tapasztalok. Bejutott sok illetéktelen a listán — azoknak a kisembereknek a hátán, akik a vásárra vitték a bőrüket a választáson —, s most ellentmondást nem tűrően dirigálni akarnak bennünket a frakción belül. — Akkor nehéz dolga lesz, ha tartani akarja a szavát. Azt nyilatkozta megválasztásakor, hogy a parlamentben mindenek fölé helyezi a választói érdekeit, s pártsemleges képviselői elveket fog követni. (Folytatás a 3. oldalon) AZ UTCA HAMARABB TUDOTT RÓLUK, MINT A TÖRTÉNÉSZEK „Az el nem égetett dokumentumok” Botrány a Kádár-hagyaték körül Bestseller lett két inip alatt egy, a Szabad Tér Kiadó gondozásában megjelent vékony könyvecske. Nem is ok nélkül, hisz a néhai kommunista politikus. Kádár János életével, tevékenységével kapcsolatos — korábban szupertitkosnak nyilvánított — iratok láttak napvilágot, kötetenként 75 forintért. Valószínű, ennyit fizetett Balogh Sándor — a szakmában kiváló — történész is érte, akit az MSZP elnöksége a Kádár János-hagyaték átvételével bízott meg. Balogh professzor, a Párttörténeti Intézet főigazgatója, magyar Watergate-nek minősítette a botrány t a tegnapi Népszabadságban kijelentve, hogy ezekkel az iratokkal elvileg senki sem rendelkezhetett volna szabadon. S hogy honnan kerültek az „el nem égetett dokumentumok” Brődy Péter és Koltay Gábor szerkesztők kezébe? Grósz Károktól kapták, akiről eredetileg könyvet kívántak megje- í lentetni. Azonban a ..dokumentumok" — úgy tűnik — sokkal izgalmasabbak lehettek, s pláne kapósahbak a piacon, ezért háttérbe szoríthatták a Grószról írandó könyvet. Az egykori főtitkár — Kádár utódja — a szerkesztők kérésére beleegyezett a „dokumentumok” külön kötetben történő publikálásába, melyek így láthattak napvilágot és nem szakértő történészkezek gondozásában. — Vannak-e még máshol szintén „szupertitkos" iratok elfekvőben? — nem tudni. Egy viszont biztos: a múlt kiderítése a történészek dolga, nem pedig piaci vállalkozóké. imi
