Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

I 9 PETŐFI NÉPE • 199«. április 4. SAJTOSZABÄDSAGOT KÖVETELNEK AZ ÚJSÁGÍRÓK A Magyar Televíziós Kamara, a Magyar Rádiós Kamara, a Nyilvánosság Klub választmánya, va­lamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségé­nek elnöksége megvitatta a rádiós és televíziós újságirás helyzetét. A tanácskozás résztvevői meg­állapították: a pártok túlnyomó többsége erőtelje­sen irányítani, befolyásolni kívánja a rádió és a, televízió tevékenységét, amit az újságírók nem fo­gadhatnak el. A tanácskozás résztvevői dokumentumban fog­lalták össze észrevételeiket a sajtószabadság ér­vényre juttatásához szükséges feltételekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja — még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hó­napok politikai küzdelmeiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véleményszabadságot magukra nézve sok eset­ben egyoldalú jogként értelmezik, és a sajtóban megjelenő más álláspontokért magát a sajtót tá­madják. A pártérdekek érvényesítését a sajtó közvetlen irányításával, a szakmai munkába való folyamatos beavatkozással képzelik el, tehát a korábbi egypár- ti rendszer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre indokoltabb az a félelem, hogy a nem­zeti médiumok egyes műhelyeit külön pártállás­pontok szócsövévé kívánják változtatni. Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, java­solják: az Országgyűlés határozatban kötelezze a nemzeti tájékoztató eszközöket — mindenekelőtt a rádiót és a televíziót — a tárgyilagosságra és a pártoktól, valamint a mindenkori kormánytól való politikai függetlenségre. Indítványozzák, hogy az új tövényhozás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására és felügyele­tére a pártatlanság elvének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szerveze­tek együttműködése nélkül, éppen ezért a részletek kimunkálásához bármilyen formációjú koalíciós kormánynak felajánlják segítségüket és teljes tá­mogatásukat. Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság — állapítja meg a közös dokumentum. (MTI) A PIACGAZDASAG ES A DEMOKRÁCIA TÁMOGATÁSA MELLETT Pártok felettiséget vár a Springer Sajtótájékoztató a konszern magyarországi tevékenységéről Az NSZK-ban nem lehetett volna megtenni, hogy szerkesztőségi kollektívák együtt lépjenek át egy más kiadó alkalmazásába, ám Magyarországon igen, mert e téren joghézag van — állította Bayer József kedden, a Springer konszern által létrehozott új megyei lapokat bemutató tájékoztatón. Az Axel Springer -Budapest Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója a hazai és külföldi újságírók sűrűn záporozó kérdéseire válaszolva beszámolt a napokban megjelent új megyei lapok alapításának né­hány részletéről. Elmondta, hogy tavaly ősszel kezdtek intenzív tár­gyalásokat több újság főszerkesztőjével, s ezek eredményeként a heve­si, a nógrádi, a tolnai és a baranyai napilapok újságírói április 3-ától új lapokat készítenének. A megyei lapkiadók és szerkesztőségek mun­katársai beléptek az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft. szervezeté­be, s így e négy megyében az MSZP tulajdonában lévő—és formailag inég létező orgánumok kedden már meg sem jelentek. Az igazgató többször megerősítette, hogy a Szocialista Párt vezetése a szerkesztő­ségek kollektív átigazolásáról csupán a múlt hét péntekén szerezhetett szóbeli — hivatalos információt. Az ügyvezető igazgató hétfőn levélben tájékoztatta a bekövetkező változásokról Fabriczky And­rást, a Szocialista Párt gazdasági hivatalának vezetőjét, akitől a sajtó­tájékoztató kezdetéig erre nem érkezett válasz. Bayer József véleménye szerint a Magyarországon zajló pártcsatá­rozások bizonytalan légkört teremtettek az érintett szerkesztőségek körül, s azok a kft. által ígért gazdasági függetlenségben politikai függetlenségük garanciáját is látták. Mint mondotta, a kft. az állami vagyon megóvásával is törődni szeretne, s vállalja a lapokat terhelő adósságok kifizetését is. Az akció etikusságát firtató kérdésekre a korábban lezajlott hasonló lapalapítások (Magyar Nők Lapja, Nem­zeti Népsport, Új Ludas) példájának említésével válaszolt. Visszauta­sította a vagyonátmentés vádját is, hiszen — álláspontja szerint — csak munkavállalók szuverén kezdeményezéséről, illetve vadonatúj lapok alapításáról lehet beszélni. Az Axel Springer Budapest kft. ügyvezető igazgatója röviden ismertette cége eddigi tevékenységét is. A tavaly februárban alapított társaság hetilapok és hobbilapok kiadásával kezdte, s mára ezek stabil vevőközönségre számíthatnak. A vállalat az NSZK-ban bevált alapelvek szerint irányítja lapjait. A szerkesztőségek számára csak a pártok felettiséget, a szociális piacgazdaság és a demokratikus politi­kai rendszer támogatását fogalmazzák meg követelményként. Az ügyvezető igazgató szerint a Springerről Magyarországon élő kedve­zőtlen kép kialakulása is csak azzal magyarázható, hogy „a vállalat eddig is Németország egységéért, a totalitárius rendszerek bukásáért, valamint a németek és a zsidók barátságáért küzdött”. A budapesti kft. további tervei között új magyarországi napilap kiadása és rádió- állomás létrehozása is szerepel. Gondoskodni szeretne új lapjai stabil nyomdai hátteréről is, ezért három nagy nyomdát fog építeni Magyar- országon. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Magyar Lapkiadók Egyesülete állásfoglalása A Magyar Lapkiadók Egyesü­lete súlyosnak ítéli meg a magyar sajtóvertikumban kialakult hely­zetet. A gyors konszolidálódás, érdekében kötelességének érzi mozgósítani az ország közvéle­ményét, vezetőit, a politikai pár­tokat. Aggodalommal látjuk, hogy teljes az anarchia a magyar sajtó­ban. A jelenlegi zűrzavar ellenté­tes a demokratikus kibontakozás­sal. A tájékoztatás hitelét veszti, objektivitása veszélyben van. Egyesületünk szorgalmazza a privatizálási folyamatot, de tilta­kozik az értékek clpazarlása el­len. Nem fogadjuk el, hogy egy hazai, rosszemlékű monopólium helyett egy másik, külföldi tőke által meghatározott, új függőség jöjjön létre, hogy a kiadókat és lapokat nevetséges módon és jel­képes összegért meg lehessen vá­sárolni vagy — ami még ennél is rosszabb, politikai és gazdasági függetlenséget ígérve — átjátsza­ni, hogy a joghézagokat a nemze­ti és helyi sajtó kisajátítására le­hessen felhasználni. Követeljük a tulajdon törvé­nyes védelmét. Az új parlament megalakulásáig tiltani kell a la­pok kiárusítását. A sajtó és a lap­kiadás területén is versenyhelyze­tet kell teremteni és biztosítani kell a magyar többségi tulajdon- hányadot. Az Alkotmánybíróság foglal­jon állást az elidegenítések, az ár alatti lapeladások vagy felszámo­lások ügyében. Felhívjuk az ország vezetése és a pártok figyelmét, hogy a Ma­gyar Lapkiadók Egyesülete a jö­vőben is határozott érdekképvise­lője marad a lapkiadásnak. Élve jogainkkal, a nyilvánosság fel- használásával, folytatni fogjuk harcunkat a magyar sajtó egészé­nek fejlődését hátráltató intézke­désekkel, a jogszerűtlen üzletkö­tésekkel szemben. Budapest, 1990. április 3. Orbán Sándor a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára A román miniszterelnök ellene van a magyar nyelvű egyetem létesítésének (Folytatás az 1. oldalról) megalkotni a nyelvi kisebbségek autonómiáját az óvodától az egye­temig? Ez nem új, ez már létezett - mondta. Ezután az alábbi kije­lentést tette: „Ezen a területen fel­támadt a régi érzékenység. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a történelem menete nagyon szo­morú volt a románokra nézve, méghozzá nem is olyan nagyon ré­gen. Gondoljanak csak az 1940 és 1944 közötti évekre, amikor Hor­thy fasiszta diktatúrája Magyaror­szágon embertelenül bánt a romá­nok többségével. A románok eb­ben a kérdésben érzékenyek, s ez­zel számot kell vetni.” A német és svájci tudósítóknak arra a kérdésére válaszolva, vajon nem lett volna-e helyénvaló a ma­rosvásárhelyi zavargások idején megjelenni a városban, és beszélni az emberekkel, a kormányfő beje­lentette, hogy közvetlenül küszö­bön áll Ion Iliescu elnök látogatása az erdélyi iparvárosban. Azokkal a bírálatokkal kapcsolatban, hogy az egyértelmű fenyegetések ellené­re a hadsereg nem védte meg a magyar kisebbséget, és mind a fegyveres erők, mind a kormány lassan reagált a Marosvásárhelyen történtekre, Petre Roman egyebek között azt mondta: „Marosvásárhelyen a hadsere­get közbelépésre utasító parancs kiadása és végrehajtása között ké­sedelmesség volt tapasztalható, s ennek okát most kutatják. Tény azonban, hogy némely katonatisz­tek március 19-én este fékezték a beavatkozás végrehajtását. Ezzel nem értünk egyet, és felelősségre vonjuk azt, aki megakadályozta a gyorsabb közbelépést” — közölte a román miniszterelnök. — „A ké­sedelem következtében nem tud­ták szavatolni Magyarország ama képviselőinek a testi épségét, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség marosvásárhelyi szék­házában tartózkodtak... A mű­veletnek egy bizonyos mozzanata közben még szándékos vagy aka­ratlan tévedés is történt, aminek következtében erőszakos cselek­ményeket követtek el Sütő András író ellen.” LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Sevardnadze Washingtonban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter megérkezett Washingtonba, ahol ma kezdi meg háromnapos tárgyalásait amerikai kollégájával, James Bakerrel. A két ország vezető diplomatái többek között.a haderőcsökkentes, a regionális válságok, az emberi jogok, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről tárgyalnak. Napirenden lesz Afganisztán, Angola, a Közel- Kelet, különös tekintettel a szovjet zsidók kivándorlására, a légijáratokra. Kinek jár az 500 forint? Az OTF és a BM közleménye Az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és a Belügyminisztérium közös közleménye az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt sze­mélyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló új jogszabály végrehajtásáról: Az egyes, személyes szabadságot korláto­zó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzeté­nek rendezéséről szóló új jogszabály össze- foglalja a hasonló kérdésekről szóló 72/1989. (VII. 4.) MT rendeletben és a 104/1989. (X. 4.) MT rendeletben foglaltakat — amelyeket ezért hatályon kívül is helyez — és kiterjeszti a rendezésre jogosultak körét. Az igényérvé­nyesítés megkönnyítése céljából a követke­zőkre hívjuk fel a figyelmet. A kiterjesztések (új rendelkezések) a kö­vetkezők: a) a havi 500 forint attól függetlenül jár, hogy a személyes szabadság korlátozásának idejét szolgálati időként figyelembe vet­ték-e, b) havi 500 forintban részesülnek, akiket internálás vagy kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de internálásra, kitelepítésre nem ke­rült sor, c) havi 500 forintban részesülnek a kato­naként vagy leventeként a Szovjetunióba hurcoltak vagy ott hadifogságba esettek, d) havi 500 forintban részesülnek a köz- biztonsági őrizetben fogva tartottak, e) havi 500 forintban részesülnek az 1956- os népfelkeléssel kapcsolatban ugyan el nem ítéltek, de előzetes letartóztatásban vagy kényszergyógykezelés alatt tartottak, f) havi 500 forint a sérelmet szenvedettnek, ha nyugellátása, baleseti nyugellátása nincs, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított bár­milyen nyugdíjszerű rendszeres ellátáshoz jár, g) a havi 500 forintot a sérelmet szenvedett akkor is megkapja, ha semmiféle ellátása nincs, de utána házastársi pótlékban, házas­társi jövedelempótlékban részesülnek. Havi 500 forint továbbra sem illeti meg azt, aki csak baleseti járadékban részesül (500 forintot majdani nyugdíjához fog kap­ni). A havi 500 forint a személyében sérelmet szenvedettnek tehát egy jogcímen és tovább­ra is kérelem alapján jár. A kérelemhez csa­tolandó hatósági bizonyítványt az interná­lásról, a kitelepítésről, az őrizetbe vételről, a Szovjetunióban tartózkodásról és a közbiz­tonsági őrizetről a Belügyminisztérium állít­ja ki (1903 Budapest, Pf. 314). Ha pedig az 1956-os népfelkeléssel kap­csolatban bírósági eljárásra nem került sor, az előzetes letartóztatás vagy ideiglenes kényszergyógykezelés tényét és időtartamát — ezt is kérelemre — a fővárosi (megyei) főügyészség igazolja; amennyiben felmentő ítéletet hoztak, az eljárást megszüntették vagy kényszergyógykezelést rendeltek el, az első fokon eljárt bíróság ad igazolást. Kiemeljük, hogy nem jár újabb 500 forint annak, aki azt a 72/1989. (VII. 4.) MT rende­let vagy a 104/1989. (X. 4.) MT rendelet, alapján már megkapta. A nyugdíjfolyósító szervnek benyújtandó kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nyugdíjfolyósítási törzsszámot. Fokozott je­lentősége van ennek akkor, ha olyan volt internált, kitelepített stb. kéri a havi 500 fo­rintot, akinek a nyugdíjfolyósító szerv sem­miféle ellátást nem folyósít (tehát a nyugdíj- folyósító szervnél nyilvántartva nincs), és a kérelem a házastársa kezéhez folyósított há­zastársi pótlékra, házastársi jövedelempót­lékra van alapozva. Az új jogszabály azt is kimondja, hogy a havi 500 forint 1989. augusztus 1-jétől jár, ha a hatósági bizonyítvány, az igazolás iránti kérés a Belügyminisztériumhoz, illetőleg az említett ügyészi vagy bírói szervekhez 1990. június 30-ig megérkezik. Ellenkező esetben a nyugdíjfolyósító szerv a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától hajtja végre az emelést. Azok az időtartamok, amelyekre összesen havi 500 forint emelés jár, szolgálati időnek, munkajogi szempontból pedig munkavi­szonyban töltött időnek számítanak. A Minisztertanács döntése szerint az öreg­ségi korhatárt betöltött vagy rokkant sze­mély is megkapja a havi 500 forintot, ha nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot sem kap senki. Részükre a lakóhely szerint illetékes tanács szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szerve folyósítja a havi 500 forintot, ha a hatósági bizonyítványt vagy a bírósági iga­zolást mellékelve ezt kérik. , Az új rendelkezéseket a 65/1990. (III. 28.) MT rendelet tartalmazza. Az előzőek nem vonatkoznak arra, hogy akit az 1956-os népfelkeléssel összefüggés­ben elkövetett politikai bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, és a szabadságvesztést részben vagy egészben letöltötte. Ilyen esetben továbbra is a 108/ 1989. (XI. 1.) MT rendelet előírásai szerint jár az emelés. MEGVIZSGÁLTA AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Lelkiismeretes munkát végeztek Az 1990. március 28-án kelt és hozzánk továbbított nyilatkozatukra az alábbi­akban válaszolunk a Bács-Kiskun megyei Területi Választási Bizottságnak: 1. Megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy Bács-Kiskun megye egyéni és terüle­ti választási szervei feladataikat időben teljesítették. Az utolsó egyéni választóke­rületi eredmény 1990. március 26-án, 11 óra 29 perckor beérkezett a számítástech­nikai központba. Ugyancsak március 26-án 16 óra 22 perckor vették a területi választókerület eredményét. 2. Az OVB beszervezte a hangszalagot és meghallgatta a március 27-ei Déli Krónikában elhangzottakat. Egyértelműen megállapítható volt, hogy az OVB részéről sem testületileg, sem egyénileg semmiféle nyilatkozat nem hangzott el a Bács-Kiskun megyei 3. sz. egyéni választókerülettel kapcsolatban. Más kérdés az, hogy az elhangzottakhoz a rádió riportere Tiszakécskével kapcsolatban is meg­jegyzést tett. Mindezek alapján az OVB is úgy ítéli meg, hogy a választási szervek és munka- csoportjaik pontos és lelkiismeretes munkát végeztek mind Bács-Kiskun megyé­ben, mind az országban. E véleményünket a március 27-én kelt közleményünkben nyomatékosan hangsúlyoztuk. Osztjuk azt az álláspontjukat is, hogy a választásokkal kapcsolatos kérdésekben csak olyan személyek nyilatkozzanak, akik arra jogosultak és rendelkeznek a szükséges tárgyi ismeretekkel. A Tisztelt Bizottságnak további eredményes munkát kívánunk. dr. Kara Pál az OVB titkára TAVASZI ÁRUKÍNÁLAT A PIACOKON Szép árakhoz szép (vastag) pénztárca is kell (Folytatás az I. oldalról) dikó magánkereskedő üzletének bő árukínálatával csak kevesen versenyez­hetnek. Budapestről hozza a gyümölcs­ös a zöldségfélék nagy részét. A mag nélküli török narancs 80, az ananász 125 és a paradicsom 360 forint. Az utóbbi három hete kapható nála. Volt már dobozos szamóca is. Látva a dato­lyát meg az ananászt is, óhatatlanul arra gondolok: a szép áruk szép áraihoz szép (vastag) pénztárca is kell! Korai sárgarépa és petrezselyem még nincs, egyelőre csak tavalyi kapható 35 —40 és 60—70 forintos kilogrammon­kénti áron. Magántermelőnél vagy -ke­reskedőnél, itt-ott már van uborka. A zöldhagyma és a zöldpaprika ára a legtöbb eladónál 8—10 (a fehéré 15— 20), a zöldhagymáé 8—10 és a salátáé 12—15 forint volt. Sok az alma — ke­vés a vevő.- Az érdektelenség oka nem annyira a magas ár e gyümölcsnél, mint inkább a műtrágyázásból és a permete­zőszerektől származó vegyszeres íz. Azért, hogy a jövőben az almatermelők is eladhassák az árujukat, s hogy az emberi egészséget kímélő zöldség- és gyümölcsfélék nagyobb teret nyerjenek a forgalmazásban és a fogyasztásban, a piaccsarnok hátsó bejáratánál ker­tészmérnök ad növényvédelmi szakta­nácsokat. Az Izsáki ÁFÉSZ tojásárudájának megnyitásával 20—30 fillérrel olcsóbb lett a tojás. A Bácsfruct is csökkentette jó néhány termékének az árát. Ami ugyancsak a fogyasztókat érinti, pár hónapja nyilvános telefonállomás is van a piaccsarnokban. Dömötör Hu­bert magyar származású osztrák keres­kedővel pedig arról tárgyaltak mosta­nában a piac- és vásárigazgatóság veze­tői, hogy két helyen kávé-, tea-, kakaó- és cigarettaárusító automatát helyez­nek üzembe. Megyénk néhány más településén is érdeklődtünk a tavaszi piaci árukíná­latról. Kiskunfélegyházára nagy meny- nyiségű palántát hoztak eladni tegnap a primőrárukon kívül. A zöldhagyma csomóját 5—8 forintért adták - retket már 3 forintért is lehetett venni. Tisza- kécskén paradicsom- és paprikapalán­tából jó a felhozatal. A kalocsai piac bővülő áruválasztékáról Veres Ottokár tanácsi főelőadótól kaptunk hírt. A zöldségárusok mellett megjelentek a lengyel és a székely eladók is a maguk­kal hozott ruhaneműkkel és műszaki cikkekkel. K—1 VÁLASZTÁSI HÍREK A Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) kalocsai szervezete köszönetét fejezi ki a 7-es számú választókörzet választóinak a támogatá­sért. A továbbiakban az SZDSZ kalocsai szer­vezetével kötött megállapodásnak megfelelően kéri választóit, hogy a második fordulóban dr. Andriska Géza szabaddemokrata képviselője­löltet támogassák szavazatukkal. — A Kereszténydemokrata Néppárt a négy- évtized utáni első szabad parlamenti választá­son három jelöltet indított Bács-Kiskunban, akik a szavazatok A-8 százalékát szerezték meg, a területi listán pedig a 4,66 százalékkal hozzájárultunk pártunk országos eredményé­hez. Köszönjük szavazóink bizalmát, s kérjük őket, hogy a második fordulóban is vegyenek részt, s hazafias kötelességüknek tekintsék a keresztény nemzeti pártok, a Magyar Demok­rata Fórum és a Kisgazdapárt jelöltjeinek tá­mogatását. A Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei vezetősége A Magyar Demokrata Fórum választási nagygyűlést tart holnap, április 5-én csütörtö­kön 17 órakor Kerekegyházán a művelődési házban, valamint 19 órakor Lajosmizsén, szin­tén a művelődési házban. Mindkét rendezvény vendége dr. Debreczeni József megválasztott országgyűlési képviselő, valamint Bődi Sza­bolcs, az MDF kerületi jelöltje. — A Magyar Demokrata Fórum választási nagygyűlést tart holnap, április 5-én, csütörtö­kön Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén. Fél­egyházán a rendezvény 17 órakor kezdődik az Oplébánia előtti téren, ahol Bethlen István, az MDF országos listán jelölt gazdasági szakértő­je, valamint Fekete Pál, kerületi MDF-jelölt mondanak beszédet. (Rossz idő esetén a nagy­gyűlés színhelye a városháza díszterme.) Tisza­kécskén a művelődési házban 19 óra 30 perckor kezdődik a nagygyűlés, melynek vendége szin­tén Bethlen István, valamint Kánya Gábor, kerületi MDF-jelölt. — A Magyar Demokrata Fórum választási gyűlést tart ma este 18 órakor Csávolyon, a művelődési házban. A gyűlés szónoka Karsai Péter, MDF-képviselöjelölt. — A Magyar Demokrata Fórumnak a 4-es számú megyei választókerületben indított kép­viselőjelöltje, Bődi Szabolcs ma este fogadóórát tart Dunaegyházán 16 órakor, Dunavecsén 18 órakor, valamint Szalkszentmártonban 20 óra­kor. A fogadóórák mindenütt a művelődési házban lesznek. Az MSZP Bácskai Szervezete felkéri sza­vazóit, hogy a választások második fordulójá­ban — április 8-án feltétlenül vegyenek részt és lelkiismeretük szerint a szélsőséges megnyi­latkozásoktól tartózkodó, emberileg legalkal­masabb jelöltet támogassák szavazatukkal. A Vállalkozók Pártjának Bács-Kiskun megyei csoportja, a városi csoportokkal egyez­tetve, úgy döntött, hogy a választások 2. fordu­lójában az MDF jelöltjeit támogatja. Egyetlen kivétel a kiskőrösi körzet, ahol Morvái Ferenc vállalkozót szándékozzuk erősíteni voksaink- kal. Kéijük tagjainkat és a velünk szimpatizáló­kat. hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni. Az SZDSZ kalocsai szervezete köszönetét fejezi ki valamennyi választónak, aki dr. And­riska Géza SZDSZ-képviselőjelöltre szavazott. Kérjük választóinkat, hogy április 8-án, a má­sodik fordulóban ismételten vegyenek részt és támogassák szavazatukká!" képviselőjelöltün­ket. Két hozzászólás dr. Sándor László cikkéhez Lapunk tegnapi számában dr. Sándor László, az SZDSZ kecske­méti képviselőjelöltje számolt be a körülötte kirobbantott botrányról — úgy. ahogyan azt ő látja. Szer­kesztőségünk szinte azonnal válasz­cikkeket kapott. Azok írták — Bá­lái F. István, az MDF kampányfő­nöke, illetve Erdősi Imre, a Magán­erő (Bácskapocs) tulajdonosa — akik dr. Sándor cikkében név sze­rint is meg voltak említve. E leveleket a Petőfi Népe hasábja­in teljes terjedelemben nem áll mó­dunkban közölni: ezzel a személyes­kedésnek, a rágalmazásnak és a be­csületsértésnek olyan minősített fo­kára jutnánk, amelyet mi szeretnénk inkább elkerülni. Äz objektív tájé­koztatás elvéből kiindulva azonban közzétesszük azokat a részeket, amelyek konkrétan kiegészítik a dr. Sándor László által leírtakat. (A szerk.) Nem dolgozom a Magánerőnél (...) Dr. Sándor. Erdősi Imrére hi­vatkozva tudatja a közvéleménnyel, hogy április 1-jétől a Magánerőnél dolgozom (majd). Nos, valóban al­kalmazásban álltam valamikor Er­dősi Imre lapjánál, a Kutasi-féle Bácskapocsnál, de miután ők össze­vesztek, hangsúlyozottan közöltem mindkét féllel jó okkal —, hogy egyikükkel sem tartok. Nem is ír­tam azóta lapjaikba egy sort sem, noha mindketten kértek rá. Ha va­laha is a Magánerőnél akartam vol­na dolgozni, nem így tettem volna, (...k Bulat F. István A Vállalkozók Pártjának jelöltjeit népszerűsítettük (.. . dr. Sándor László) erősen túlbecsüli személyének fontosságát, amikor azt igyekszik sugallni, hogy a Magánerőt csupán azért jelentet­tük meg ötvenezres példányban, hogy őt minél szélesebb körben be­feketítsük. Egészen másról volt szó: a többletpéldányok költségeit és terjesztését a Vállalkozók Pártjá­nak megyei szervezete vállalta ma­gára, mert a választások előtti na­pokban fontosnak tartotta, hogy létezéséről, programjáról részlete­sebben is tájékoztassa a lakosságot. (. ..) Erdősi Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom