Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-04 / 79. szám
MA; Jó bolt a húsbolt, de nem mindegy, milyen (5. oldal) Komái János röpirata a gazdasági átmenetről (5. oldal) HOLNAP: FOGLALKOZTATÁSI GONDOK TISZAKÉCSKÉN Oklevél után felmondólevél (5. oldal) végén LEVÉL A VEZÉRKARI FŐNÖKSÉGTŐL: Kiskunhalasról december kezdődik a kivonulás Látogatás a szovjet laktanyában A Magyar Honvédség vezérkari főnökétől érkezett levél az elmúlt héten Kiskunhalas tanácsához, amelyben a közigazgatási területen állomásozó szovjet csapatok és anyagi készleteik kivonásának időpontjáról értesítik a tanács vezetőjét. Eszerint december 10—26. között, valamint 1991. január 11— 25. között kerül minderre sor. Bár a levél utolsó bekezdése szerint a felszabaduló ingatlanok további hasznosítására a kormány által kinevezett tárcaközi bizottság tesz majd javaslatot, a tanácsi vezetők nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy azon melegében megtudjanak valamit az ittmaradó vagyonról. Az éppen ülésező végrehajtó bizottság megbízta Somogyi Antal tanácselnök-helyettest, hogy kísérelje meg felvenni a kapcsolatot ilyen értelemben a laktanya parancsnokságával . (Folytatás a 3. oldalon) ELŐRELÁTÓ, FELELŐS DÖNTÉS Apóstag, Solt és Dunaegyháza is támogatja a gázprogramot Számoltak és döntöttek az apostagi, a solti és a dunaegyházi tanácsok és gazdálkodó szervezetek. Hamarosan egy igen fontos, de igazából majd csak a jövőben kamatozó „betétben” helyezik el forintjaikat; összességében tizenkét miihót. Amint azt szombati számunkban megírtuk: hosszú vajúdás után, végre megvalósulhat a régi terv; megépülhet a gázvezeték a Duna-melléken. Szalai Péter dunavecsei tanácselnök elmondta: lehetősége lenne a Solti-síkság délebbi településeinek is, hogy részt vállaljanak a fejlesztésben. A munkálatok ugyanis csak április közepén indulnak. Ha igény lenne rá — mondotta Szalai Péter — és az érdekeltek tudnák vállalni a többletköltségeket, nem két-, hanem háromszáz milliméteres csöveket fektetnének le a Tass—Dunavecse vonalon a kivitelező, a kerekegyházi Dózsa termelő- szövetkezet brigádjai. (A beszélgetés időpontjában még nem lehetett tudni, milyen döntés születik.) Időközben határoztak, a solti térség települései is kapcsolódnak a programhoz. Ha a déli szárny megépítéséhez még nincs is meg a száz millió forint, annyi pénzt összeadnak, hogy a Tass—Dunavecse vonal kapacitása később elbírhassa az apoátagi, a dunaegyházi és a solti terhelést. Az alapösszeg az érdekelt tanácsok, valamint a területen munkálkodó öt termelőszövetkezet illetve két vállalati gyáregység pénztárát terheli majd. F. P. J. TAVASZI ÁRUKÍNÁLAT A PIACOKON Szép árakhoz szép (vastag) pénztárca is kell! Az idén a tél és a tavasz mintha „koalícióba” lépett volna egymással az időjárást illetően. A két évszak alig észrevehető különbségét Lampé Tamás ellenőr a kecskeméti piacon abban is látja, hogy az idén az esztendő elejétől folyamatosan hozzák áruikat a termelők és a kereskedők. Félidejéhez érkezett a vetőburgonya-vásár. A Szabolcs megyei Ajakról való gumók kilogrammját 12 forintért mérik. Tavaly 1050 mázsát vettek az itteni termesztők. Tegnaptól ismét a zöldség- és a virágárusoké az Erdősi Imre —Budai utca határolta szabadtéri piac. A télen a ruhaneműket és ajándék- tárgyakat árusító kiskereskedők újra az Arany János utca mellé, a szokott helyükre települtek vissza. Más változások is jelzik a piacon, hogy itt az április, áruival és áraival együtt. Egy bácsinál spenót, fél maroknyi az egész. Mellette sóska, csomóban, 10 forintért, de ha valaki súlyra kéri, 40 forint egy kilogramm. A legszebb és a legnagyobb töltenivaló fehér paprika 30 forint egy magánkereskedőnél! Nagy, piros, csomós retket láttam, 20-ért. Egyébként 10—15 forintért adták az olyan csomót, amelyből a legtöbb volt. Lacziné Takács II(Folytatás a 2. oldalon) Tiszta lappal a második fordulóban Félmillió szavazócédula készül Jelöltek alfabetikus sorrendben Budapesten az Állami Nyomda gépein már készülnek az országgyűlésiképviselő-választás második fordulójára a szavazócédulák. Mint ismeretes, Bács- Kiskun megye 10 választókerületéből kilencben lesz második „menet”, tekintettel arra, hogy csak a 2-es számúban (Kecskemét) kapott elégséges voksot az MDF jelöltje, dr. Debreczeni József. Két választókerületben történt visszalépés: a 8-as- ban (Kiskunhalas) és a 6-osban (Kiskőrös). Mindkettőben a Független Kisgazda Párt javára mondott le az MDF, illetve az SZDSZ jelöltje. A kiskunfélegyházi választókerületben (5-ös számú) a legnépesebb a lista: négy jelöltre voksolhatnak a választók. A második fordulóban tehát a következő jelöltek szállnak „ringbe” elnyerni választóik bizalmát a parlamenti bársonyszékbe jutáshoz. 1. sz. választókerület: Kecskemét Józsa Fábián MDF Kalmár József FKgP Sándor László SZDSZ 3. sz. választókerület: Tiszakécske Frigyesy Ferenc SZDSZ Kánya Gábor MDF 4. sz.választókerület: Kunszentmiklós Mányoki Lajos FKgP Bak István Agrárszövetség Bődi Szabolcs MDF Faddi József FKgP 5. sz. választókerület: Kiskunfélegyháza Fekete Pál MDF Garai István FÉDISZ-TEDISZ Holló Dénes FKgP Réczi László SZDSZ 6. sz. választókerület: Kiskőrös Morvái Ferenc független jelölt Pohankovics István FKgP 7. sz. választókerület: Kalocsa Andriska Géza SZDSZ Bárth János MDF Kosa András FKgP 8. sz. választókerület: Kiskunhalas Horváth László FKgP Tóth Zoltán SZDSZ 9. sz. választókerület: Baja Dancsa Bálint FKgP Nagy András SZDSZ Péterfi Tamás MDF 10. sz. választókerület: Bácsalmás Franek Béla FKgP Karsai Péter MDF Sztantics Péter SZDSZ A választópolgárok figyelmébe: az egyéni jelöltek megválasztásához a második fordulóban kopogtatócédula nem érkezik senkihez. Ugyanazok a választókörök (helyileg) fogadják április 8-án reggel 6-tól este 6-ig a választópolgárokat, amelyek március 25-én. A személyazonossági igazolványt mindenki vigye magával — a szemüvegesek készitsék zsebükbe, táskájukba a „látót” is! Aki 1990. március 25. óta születésnapot ült, s betöltötte a 18. életévét, az először élhet állampolgári jogával: tisztelettel várják a szavazókörben! Az egyéni jelöltekre minden állampolgár abban a választókörzetben szavazhat, ahol az állandó lakhelye van. Választókerületen belül — igazolással abban a szavazókörben is leadhatja voksát, amelyben célszerűbbnek látja. N. M. MOSZKVA KÉSZ TÁRGYALNI A LITVÁN VEZETŐKKEL A szakítópróba folytatódik • Gorbacsov március 31-ei felhívását — amelyben elítélte Litvánia függetlenségi nyilatkozatát — a litvánok sokasága azzal fogadta, hogy válaszul tiltakozó táviratot küldött a szovjet államfőnek. (MTI-telefotó) A moszkvai vezetés nem zárkózik el a litván vezetőkkel folytatandó tárgyalások elől. Ezeket azonban csak a Szovjetunió alkotmányának alapján tartja elképzelhetőnek, minthogy Litvánia a Szovjetunió részét képezi. Ezt a szovjet elnök szóvivője jelentette ki kedden, ilyen minőségében első ízben tartott sajtóértekezletén. Arkagyij Masz- Icnnyikov hozzátette: maguk a tárgyalások nem annyira Moszkvától, mint inkább Vilniustól függnek, s a nagy kérdés az, vajon a litván vezetők hajlandóak-e a józan ész és a realitások útjára lépni, A szóvivő egyúttal elítélően szólt a litván vezetés egyoldalú, deklaratív lépéseiről, amelyek megítélése szerint nem képezhetik tárgyalások alapját. Vytautas Landsbergis litván parlamenti vezető Gorbacsovnak küldött hétfői válaszüzenete kapcsán kifejtette: a Kreml üdvözöl minden olyan megnyilatkozást, amely szakít a konfrontációs jelleggel. Ismételten megerősítette, hogy a litván probléma csak alkotmányos alapokon rendezhető, „még ha ez az alkotmány nem is tetszik mindenkinek.” A román miniszterelnök ellene van a magyar nyelvű egyetem létesítésének Petre Roman román miniszter- elnök nem hajlandó teljesíteni a magyar népcsoportnak azt a követelését, hogy saját egyeteme lehessen Kolozsvárott — a Die Welt című napilap ezzel a megállapítással vezeti be annak a beszélgetésnek az ismertetését, amelyet a bukaresti kormányfő a nyugatnémet és a svájci hírközlés képviselőivel folytatott. A tisztán magyar nyelvű kolozsvári egyetem létrehozására vonatkozó követelés kérdésében Petre Roman és a svájci újságírók között — írja a Die Welt — kisebb vita támadt a miniszterelnök alábbi kijelentése miatt: „Magyar egyetemet alapítani? Önök egyetlen példát sem tudnak mondani hasonló európai intézményre vonatkozóan”. Amikor azonban a svájci újságírók a maguk országának ilyen gyakorlatára utaltak, Petre Roman ezt az ellenvetést tette: „Svájc szövetségi állam. Van három közösség, amely egyesült. Románia ellenben kizárólag egy nép, kultúra és nyelv társadalmi alapján nyugszik.” Egy egyetemnek szerinte. csak akkor van létjogosultsága, ha a gazdasági követelmények irányában tájékozódik. „Önöknek el kell ismerniük, hogy a káderek képzése nem korlátozódhat az országnak csak bizonyos részeiben való fel- használására. Ennek nincs értelme” — idézi a román miniszterelnök álláspontját a magyar kisebbség sorsát és követeléseit hagyományosan szívén viselő nyugatnémet lap. Amikor az újságírók azt firtatták, vajon a magyar egyetem létrehozásával nem lehetne-e legalább politikai gesztust tenni egy kisebbség javára, Petre Roman elutasította e gondolatot. Szerinte ahelyett, hogy gesztusokkal űzzünk demagógiát, a problémákat ott kell megoldani, ahol jelentkeznek. Kormánya a forradalom után történt beiktatása után sokat telt az erdélyi magyar kisebbségért, elsősorban kulturális önazonosságának területén — mondta. Jelenleg áttekintik mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ebben a szellemben kívánnak életbe léptetni. „Biztosíthatom önöket afelől, hogy számos intézkedésről van szó. Néhány napon belül ismertetjük őket” — jelentette ki. Megkérdezték afelől, hogy miként lehetne (Folytatás a 2. oldalon) Matt az anyavállalatnak Munkásgyűlésen mondtak igent az önállóságra A múlt hét végén munkásgyűlést rendeztek az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységében. Az egyetlen napirendi pont a gyár önállóságának megszavazása volt. Az természetes, hogy e munkásgyűlésnek megvoltak a maga előzményei is. A gyáregység vezetői még a múlt évben kezdeményezték egy önálló kft. vagy leányvállalat alapítását, erről az anyacég vállalati tanácsát értesítették. A válasz egyre késett, közben nem történt semmi, azaz mégis! A gyáregység vezetői partnereket, köztük bankokat kerestek fel az önállóság „kikiáltása” utáni termelés finanszírozása érdekében. A múlt héten jelent meg a vállalati törvény módosítása, amely lehetőséget teremtett a következőkre: „ha a gyáregység dolgozóinak kétharmada indítványozza, megszavazza az önállóságot, akkor a vállalat 30 napon belül köteles dönteni, ha elutasítja, akkor is önálló vállalattá alakulhat a gyáregység.” — A munkásgyűlés megrendezése törvényes lépés volt részünkről — mondta Szigetvári Miklós, a gyáregység igazgatója. — Az állományi létszámunk 185, a munkásgyűlésen megjelent 149, s valamennyien az önállóság mellett szavaztak. Ezen természetesen nem lehet csodálkozni, mert a munkások, a műszakiak, az alkalmazottak úgy vélték és hiszik ma is, a gyár sorsát az itt élő emberek joga eldönteni. Nem volt más lehetőségünk — mattot kellett adni, mert fennállt annak a veszélye, hogy a vállalati központ feltelepíti Buda-, pestre az itteni speciális gépparkot, a profilt, szélnek ereszti a munkásokat, a megmaradt gépeket, épületeket pedig eladja. Ez már valóban nemcsak vállalati, hanem megyei, városi ügy is. A gyáregységnek bőven van munkája, ugyanis évente 410 fajta, 25- 30 ezer darab hidraulikus munkahengert készítenek exportra és belföldre. Megrendelőik között van a Kaposvári Mezőgép, a Tivizig, a Mosonmagyaróvári Kühne cég, s jónéhány mezőgazdasági és erdőgépipari berendezést előállító vállalat. A külföldi partnerek között — akik a termékeknek 30-40 százalékát vásárolják meg, esztendők óta reklamáció nélkül — ott van a svédországi Volvo, Finnország, Olaszország, Franciaország és az NSZK nagyobb cégei. — Az általunk előállított munkahengerek egy részét Budapesten szerelték össze, önállóvá válásunk után ezt is mi végezzük majd el, s ez a termelést mintegy 10-15 százalékkal megemeli. A kül- és belföldi igények igen jelentősek, s ezért már csak a negyedik negyedévre vállalunk munkát. A múlt évben a vállalatnak mintegy 18 milliós nyeresége volt, de csupán következtetünk arra — hiszen itt nem tarthatjuk nyilván —, hogy ennek jelentős részét mi termeltük meg. Az nyilvánvaló, ha az általunk termelt nyereség itt maradna, többet tudnánk fejlesztésre fordítani. Fejlesztési elképzeléseik vannak, a nyereségből korszerű, import alapanyagokat, gépeket, berendezéseket vásárolhatnának. A gyáregységen belül már elindították a vállalkozásokat, tavaly valósították meg a hidraulikusszerviz-szol- gáltatást. Ez magasabb színvonalú kiszolgálást jelent a vásárlóknak. Gondolkodnak máson is. Megszervezik a piackutatást, bővítik a választékot. Az elképzelt fejlesztésekhez természetesen nem lenne elegendő csupán az önállóvá vált gyár nyeresége, ezért külföldi tőke bevonásáról tárgyalnak. — Nem tartjuk elképzelhetetlennek, erről már beszéltünk NSZK-beli és angol üzletemberekkel, egy vegyes vállalati részvény- társaság megalakítását. Ez nemcsak piaci lehetőségeinket bővítené, hanem még több munkát jelentene számunkra — mondta az igazgató.' G. G.
