Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-20 / 92. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 20. „VÉGRE FEKETE PÁLT IS REHABILITÁLNI KELLENE .. ” Az idő őt igazolta Modern szemléletű történelemtankönyvet Nem tudom, emlékeznek-e még olvasóink egy négy esztendővel ezelőtti cikkünkre? Könnyek és tankönyvek — ez volt a címe annak az írásnak, melyben a kiskunfélegyházi Fekete Pál magyar—történelem szakos tanár kálváriáját írtuk meg, és ez igen nagy visszhangot váltott ki. A pedagógus tankönyvet írt, de egy pályázaton mégsem járt sikerrel. Sok támadás érte munkáját és személyét is, különféle umbuldák áldozata lett. Hiába alkotott tökéleteset, hiába volt színvonalas, használható, új szellemben megírt a történelemkönyve, a szerzőt sikerült elnémítani. Akkor más szelek fújtak. Azt is mondhatnám, a bársonyszékekben ülő hatalmasságok előre eldöntöt­ték még a tankönyvíró-pályázatok végeredményét is. Eltelt néhány év, és már más szelek fújnak. Bizonyítja ezt az is, hogy a Tankönyvkiadó Fekete Pált kérte fel az általános iskolai nyolcadikos történelemtankönyv megírására. Az idő tehát a félegyházi pedagógust igazolta. A hír hallatán azt tartottuk a legjobbnak, ha felkeressük a könyvírót. Beszélgetésünk során feltétlen ki kellett térnünk arra a kérdésre is, hogyan tanítják a történelemtanárok közelmúltunk eseményeit. Előbb azonban Fekete Pál arról számol be, cikk után. — Tankönyvügyben az elmúlt nyárig semmi nem történt. A poli­tikai életben annál több változás tanúi lehettünk. Időközben vezető szaktanácsadó lettem, és tulajdon­képpen így kerültem arra az érte­kezletre, amit Szebenvi Péter hí­vott össze. A kulcskérdés az volt: mi lesz a történelem tanításával? Ekkor már szóba került, hogy szükség lenne új tankönyvre, annál is inkább, mert az elkészült kézira­tot nem fogadta el a szakértőbi­zottság. Elhangzott, hogy „végre Fekete Pált is rehabilitálni kelle­ne”. Azt hittem, ez csak egy takti­kai lépés, hogy ne ellenkezzem a készülő tankönyvek ellen. Téved­tem, Szebenyi úr komolyan gon­dolta a rehabilitálásomat. Gondol­kodási időt kértem. Nyilván óva­tos akartam lenni, hiszen koráb­ban keserű tapasztalatokat szerez­tem. Évekkel ezelőtt hiába volt szerződésem, attól függetlenül is félreállítottak. — Szóval, gondolkodási időt kért. — Igen, és miután tagja vagyok a MDF-nek, a vezetőségi tagoktól is megkérdeztem, elfogadhatom-e a tankönyvírói ajánlatot. Miért ne? — mondták, Tavaly szeptem­berben annyit tudtam, hogy több változatban készülne el a nyolcadi­kos történelemtankönyv, de a szer­zők személyéről nem esett szó. Rám az 1945 előtti események megírása várt. Decemberben ellá­togatott hozzám Dürr Béla, a Tan­mi is történt vele az évekkel ezelőtti könyvkiadó igazgatóhelyettese, akit korábbról is ismertem már, és ő volt az, akivel nem kerültem konfliktusba az emlékezetes kálvá­riám során. Szerződést nyújtott át. — Mit vállalt és milyen feltéte­lekkel? — Március végéig kellett elké­szülnöm a kézirattal, melyben 1917-től 1945-ig követem nyomon az egyetemes és a magyar történe­lem eseményeit. Az 1945 utáni tör­ténelmet egy külön kiadványban eleveníti majd fel egy kollégám, de az is lehet, hogy rám bízzák a szö­vegszemelvények Összeállítását. Az biztos, hogy ez a tankönyvtől kü­lönálló lesz és igy mód nyílik arra, hogy változtassuk a benne foglal­takat.. — Gondolom, amikor igent mon­dott a felkérésre, egykettőre leszá­molt a szomorú tankönyvírói múlt­jával, egy pillanat alatt elfeledte a történteket. — így van. Az esélyeimet végig­gondoltam. Erre azért fél évre szükségem volt... Töprengtem azon is, vajon meg lehet-e írni a tankönyvet, alapozhatok-e a ,tíz évvel ezelőtti kéziratomra, mert bi­zony afölött is eljárt az idő. A tan­anyag átrendeződött és szemlélet-' beni módosulások történtek. Lát­ja, milyen sok mindennel kellett számolni? — És persze a megírás stílusá­nak, hangnemének sem szabad avíttnak lennie. Nem? — Persze. Nem ideologikusán kezdtem az íráshoz. Történelmi té­nyeket akartam papírra vetni, és összefüggéseket keresni, azokra rá­mutatni. Megannyi problémával ta­láltam magam szemben.-Például, mit tarthatok forradalomnak? Volt- e szocialista forradalom? A nagy ok­tóberi szocialista forradalom, a ma­gyar őszirózsás forradalom, vagy a Tanácsköztársaság átértékelésére is hangsúlyt fektettem. — És még mennyi tisztázatlan, vagy az utóbbi hónapokban tisztá­zott történelmi kérdést nem téveszt­het szem elől! — Bizony. Itt van például a marxizmus. Lenin. Sztálin. A pro­letárdiktatúra. A szocializmus. Számos, eSdig másképpen értékelt jelenség, tény, amit most már nem taníthatunk a korábban leírt mó­don. A konzekvenciákat visszame­nőleg is le kell vonnom. — Van-e fogódzó? — Nincs megbízható támasz. A korszak áttekintéséhez haszná­lok ugyan szakirodalmat, de lénye­gében magamra hagyatkozhatom. Ennek a súlyát érzem. A. történe­lem átértékelését mégis csak a poli­tika hozta. Ez nyilvánvaló. — Ön az MDF híve, a helyi szer­vezet vezetője. A tankönyvírásban viszont nem ragadtathatja el magát, nem foglalhat másképp állást bizo­nyos kérdésekben, mint azt mások teszik. Nem tudom, ez okozott-e dilemmát önnek? — Okozott. Felmerült már egy megyei értekezleten, hogyan is ta­nítsuk a nyolcadikos történelmet. A korrekciót elvégeztük. Ekkor gondoltam először arra, hogy nem árt magamban is tisztázni, mikor beszélek, cselekedem MDF- jelvénnyel. Nem volt nehéz rájön­ni, hogy a történettudomány té­nyei számítanak, nem pedig a párt- szeiftpontok. Demokrata fórum? Lehet, hogy éppen ennek köszön­hetem, hogy úgymond rehabilitál­tak a tankönyvírásban. — Egyébként a történelemtaná­rok kapnak-e útmutatót, hogyan ta­nítsák például ötvenhatot, a közel­múlt eseményeit? — Sok a pedagógus vállán a te­her. ígértek fogódzókat, de az az .igazság, sokáig a „levegőben” taní­tottak a történelemtanárok. A Köznevelésben megjelent egy 1945-től napjainkig tartó temati­kus elrendezés, megadták az óra­vázlatokat is. Ezekben nem a szo­cializmus építéséről, hanem a sztá­lini modell átvételéről van szó és 1956-ig vannak követelmények. Az ezután következő események­ről csak áttekintő sorok találha­tók, amiket nem kell megkövetelni a diákoktól. — Hogyan tagolódik az ön tan­könyve? A Forradalmak és fordulatok című fejezetben 1917-től 1923-ig tartó orosz, magyar és európai ese­mények találhatók. Ezt követően a két világháború közti egyetemes és magyar történelem leckéi, majd a II. világháború történetének tanul- nivalói sorakoznak egymás után. Nyolc-nyolc lecke és egy összefog­lalás. A kiegészítő anyagokat kép­aláírásokban helyeztem el. A ko­rábbi, szájbarágós munkatan­könyv helyett ezúttal egy letisztul­tabb, ténycentrikus tankönyvet adtam ki a kezemből. — Szeptemberben pedig a gyere­kek és a tanárok is megismerked­hetnek művével. — Az új tankönyv szemléleté­ben is új lesz. Lehet, hogy nem fogadják mindenhol kitörő lelke­sedéssel, de ezt megértem. Az igény viszont óriási, nagyon várják már a pedagógusok a megújult történe­lemkönyvet. Bízom benne, hogy nem hárul semmilyen akadály a szeptemberi megjelenés elé. És ak­kor kell a nyomdát elhagynia az 1945 utáni „pótkötetnek” is. Borzák Tibor KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a következő hétköznap reggel 8 ómig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecs­kemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecske­mét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambu­lancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc. Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit a munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 33), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybe- ne: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56- 173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér 3. T.: 71-338), Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Ber­csényi u. 13. T.: 74-844). Tiszaalpár: dr. Fe­kete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyelet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 12- 149), itt fogadják a bajai, bácsbokodi. bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori. csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni. ■ garai. hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig tartanak a szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7— 19 óráig tart. Helye és tele­fonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csoma. Szakmár, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as meilék.) A rendelőintézetben munkaszüneti napo­kon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehe­tő igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügye­lethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj. Dunaszentbenedek. Dusnok, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj. Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai. kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa. Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T,: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota. Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia. Bajcsy-Zsilinszky 27. T.: 47). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától a hétfő reggeli nyitásig a következő gyógyszertárak tartanak ügyele­tét: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.. Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshal­ma: Béke u. 1/A, Kalocsa: Széchenyi-lakóte- lep, Kiskőrös: Kossuth u. 5.. Kiskunfélegyhá­za: Attila u. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kis­kunhalas: Kossuth u. 15—19., Solt: Béke tér 6.. Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor. Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tá­las L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31). Bács- borsód. Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51-348), Du­navecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunave­cse, Gerle u. 11.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor), Harta, Du- natetétlen. Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj. Ordas, Géder­lak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3.), Szakmár, Öreg­csertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szak­már, Bajcsy-Zs. u. 55 ), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköz­társaság u. 1.), FajSz, Dusnok, Miske. Drág- szél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Köl­csey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Cseré- nyi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Ke­rekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Hajdú Á. (Kiskő­rös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyhá­za, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5. T.: 74-263), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kun­szentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 51-618), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Solt­vadkert, Bocskai, u. 29. T.: 31-325), Akasz­tó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent 1. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22. T.: 21-048). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Kovács Z. (Kiskunfélegyháza, Holló L. u. 22. T.: 62-455), Gátér, Pálmonos- tora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfi- szállás. Árpád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ády E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jász­szentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent­lászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmo­nostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8. T.: 936), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 410). FILMJEGYZET Nicsak, ki beszél? Ha csupán a sztorit néz­zük, aligha lenne könnyű megtippelni, mitől is lett a tavalyi siker­lista előkelő helyezettje és a magyar né­zők kedvence a nálunk is­meretlen nevű rendezőnő, Amy Hecker- ling vígjátéka. Mert a Ni­csak, ki be­szél? története (mint a fősze­repet játszó John Travolta esetében nem először) túl­zás nélkül ki­emelt helyen szerepelhetne a leglan- táziátlanabb, leglaposabb forgató- könyvek versenyén. Hősnője egy átlagosan csinos hölgy (Kristie Alley), aki úgy véli, elérkezett az ideje, hogy anya legyen. Az apa (George Sagal) egy szívtipró­külsejű — mellesleg házas — közép­korú úr, aki egyáltalán nem mutat­kozik különösebben csecsemőra­jongónak. A másik férfi az igazán in­tim intermezzóba véletlenül csöppe­nő taxisofőr: James (John Travolta) viszont sokkal fogékonyabb eziránt a korosztály iránt. Ha szándékai azonnal teljesülnének, vagyis a ma­ma elfogadná házassági ajánlatát, félő, hogy a film az első néhány perc­ben véget is érhetne. Az események középpontjában azonban — a sikerlistán szerzett helyre is magyarázatot adva nem a nagykorúak, hanem a Mickey név­re hallgató csecsemő áll, aki koravé­nen, még az anyja méhéből is figye­lemre méltóan kommentálja a világ eseményeit. Hangos tűnődéseire vi­szont senki nem figyel, mert nem ér­tik, amit mond. A nézővel ellentét­ben, akivel viszont Mickey megoszt­ja azt a felfedezését, hogy a hívságos, moralizáló világot komolyan venni egyszerűen nem szabad. A produk­ció egyik igen élvezetes adaléka a sok-sok nosztalgiaszámból összeál­lított zene: a Janis Joplin, Beach Boys, Bee Gees és Paul Anka nevé­vel fémjelzett dallamok. Hívd a rádiót! Egy manapság a szokásosnál is többet idézett közhely szerint akié a sajtó, azé a hatalom. Úgy tűnik, a vi­etnami élményekről szóló háborús mozik specialistája: Oliver Stone is látott fantáziát ebben a témában. Igaz, filmrendező honfitársai közül nem először; a közelmúltban vetítet­ték a magyar mozikban például Wo- dy Allen rádiós „nosztalgiaalkotá­sát” vagy a témát egészen másként megközelítő Jó reggelt, Vietnámot. Többen úgy vélik, e kitüntetett ér­deklődésnek az az oka, hogy az Egyesült Államokban él a legerőseb­ben a tömegközlés mítosza. A csilla­gos-sávos lobogó országának tö­megkommunikációs eszközei azon­ban — hazai állapotainkkal ellentét­ben — már jó ideje a függetlenség mítoszát is megtestesítik. A forgatókönyv legelvetemültebb és legkifinomultabb ötleteit — mint annyiszor — Stone alkotásában is a való élet szolgáltatta. Főhősét — a sokkoló rádiózás más reprezentán­sai mellett — egy, a nyolcvanas években tevékenykedett rádiós sztárról mintázta. A már-már utá- nozhatatlanul „jópofa”, erkölcsi gátlásoktól egyáltalán nem szenve­dő Alan Berg például olyan nyilvá­nos „magánbeszélgetésekre” invi­tálta talkshow-jának hallgatóit, amelyekben a partner — a politikai és a vallási sokkolás határát súrolva — elmondhatta, hogy például miért is nem kedveli a zsidókat, vagy (pon­tos névvel és címmel) a színesbőrű polgárjogi aktivistákat. A Hivd a rádiót! hőse, a gátlásta­lanul cinikus, briliáns humorú Barry Capman a dallasi éjszakai rádióban vezet műsort. Bárkivel tökéletesen — és tökéletesen kíméletlenül — el­társalog mindenről, a végletekig pörgetve a témát és a kedélyeket. A hírnév és a siker hidegen hagyja, szenvedélye az őrült játék, melyben —jól tudja pedig, nincsenek győzte­sek. Károlyi Júlia P Á L Y A Z A T I F E L H I V A S i fi pályázatot hirdet anyaggazdálkodási osztályvezető munkakör betöltésére Az osztályvezető feladatkörébe tartozik: ► belföldi és importanyag-beszerzés irányítása; ► anyag- és raktárgazdálkodás irányítása A munkakör betöltésének feltételei: ► egyetemi vagy főiskolai végzettség; ► legalább 5 éves anyaggazdálkodási gyakorlat; ► maximálisan 40 éves életkor. Közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diploma, ill. idegennyelv-tudás (német—angol) a pályázatok elbírálá­sánál előnyt jelent. A pályázat tartalmazza a pályázó: ► szakmai önéletrajzát; ► jelenlegi munkahelyét, munkakörét, jövedelmét; ► iskolai, szakmai végzettségét, nyelvtudását, egyéb végzettségét tanúsító okiratok másolatát; ► erkölcsi bizonyítványt. Az osztályvezetői munkakörben elérhető jövedelem 4— 500 000 forint, a feltételek teljesülésétől függően. PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ: 1990. május 15. A pályázatokat bizottság bírálja el, a döntésről a pályázók írásos értesítést kapnak. A pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni: Petőfi Nyomda személyzeti és munkaügyi osztály Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. Érdeklődni: Sohajda József szem. és munkaügyi osztály- vezetőnél. Tel.: 28-777. A PETŐFI NYOMDA (6000 Kecskemét, Külső-Szegedi út 6.) 1109

Next

/
Oldalképek
Tartalom