Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-20 / 92. szám

1990. április 20. • PETŐFI NÉPE • 5 ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT? Hol van és mit ábrázol? FOLYÓIRAT Köztudomású, hogy manapság a lappiacon az új lapokból túlkínálat van, ám az olyan valódi hiánycikknek számít, mint a napokban megjelent Új Katedra című folyóirat. A' fejlécén is olvasható felirat — pedagógusok, szü­lők, diákok lapja — erre máris magya­rázattal szolgál. Az új oktatáspolitikai-pedagógiai lap második oldalán — az olvasókat köszöntve Kelemen Elemér művelő­dési miniszterhelyettes felidézi az el­múlt évtizedeket, melyeknek közokta­tási gyakorlatában az erőszakos okta­táspolitika, a bürokratikus-centralisz- tikus oktatásfejlesztés háttérbe szorí­tott vagy maga alá rendelt csaknem minden egyéni vagy helyi kezdeménye­zést, elutasított vagy asszimilálni pró­bált minden olyan törekvést, amelyik eltért a kanonizált előírásoktól. Megál­lapítja, hogy pedagógiai folyóirataink ennek a szemléletmódnak a szolgálólá­nyai voltak, többnyire a központi elő­írásokat vagy elvárásokat közvetítet­ték. (Nem csoda, ha közönytől övez­ve.) Beszél a változásokról: a közel­múltról is, amikor teret nyerhettek az egyéni kezdeményezések, s oktatáspoli­tikai programmá emelték a pedagógus szakmai szuverenitását, a nevelési­oktatási intézmények szakmai önálló­ságát. A lehetőségek valóságra váltásá­hoz azonban sok még a gyakorlati te­endő. Egyre nagyobb szükség van olyan szakmai fórumokra és orgánu­mokra, amelyek képesek összefogni, kifejezni egy-egy nevelői réteg vagy csoport szakmai érdekeit, képviselni tudják azokat a helyi vagy országps oktatáspolitika erőtereiben is. Az Új Katedra efféle célokat tűzött maga elé. Ennyiféle elvárásnak egyidejűleg megfelelni: ugyanazokon a hasábokon *i§ PSOAGÓGUSOK-SZŰtŐK-ÖÍÁKOKtAWi * 1TO.SUK a pedagógusok és diákjaik, sőt, szüleik figyelmét lekötni, hihetnénk, szinte tel­jesíthetetlenül nagy vállalkozás. Nem azért, mintha a közös témákban nem lenne hiány. Hisz mindhárom réteget egyaránt érdeklik például — a címol­dalon is kiemelt — témakörök: az idei érettségi, az iskolaprogramok, a szülői jogok vagy az újító iskolák. Az érdek­lődés felkeltéséhez és fenntartásához persze nemcsak a jó témákra, hanem ezeknek jó „tálalására” is szükség van, az olvasók megnyerése az izgalmas fej­dolgozáson is múlik. Úgy tűnik, az Új Katedra szerkesztői is szem előtt tart­ják ezt a szempontot: az első számban legalábbis a hangulatos „kis színesek”, a tárgyukat alaposabban feldolgozó terjedelmesebb szakcikkek, a humo­reszkek és a tartalmas olvasói levelek „jó ritmusban” váltják egymást. Az íz­léses külsejű, szépen tördelt folyóirat remélhetően fontossá tudja majd tenni magát olvasói számára. K. J. Felszabadítás vagy megszállás ? Negyvenöt éve tartózkodnak szovjet csapatok Magyarországon írta Korom Mihály egyetemi tanár, a történettudományok doktora Az utóbbi években újra és igen erő­teljesen megnövekedett az érdeklődés az iránt, hogy milyen céllal kerültek szovjet csapatok Magyarországra 1944—45-ben és milyen indokkal, feladatokkal tartózkodnak azóta még mindig nálunk. ŐSZINTÉN ÉS NYÍLTAN, SZIGORÚAN A TÉNYEKNEK MEGFELELŐEN KELL ERRŐL A KÉRDÉSRŐL IS ÍRNUNK ÉS BESZÉLNÜNK. Az elmúlt 45 évben sokszor csak egyol­dalúan világították meg az ezzel ösz- szefüggő kérdéseket, féligazságokat vagy teljesen torz beállításokat hall­hatott az ország lakossága. E bonyo­lult kérdésekre adandó válaszhoz meg kell vizsgálni a máig is ható tör­téneti folyamatot. ■naraam—Ea^—i« >—**!<■ iiümiími Büntető következmények A második világháborúban az antifa­siszta koalíció — köztük a három legerősebb nagyhatalom, az Angol Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az USA — hosszú és elkeseredett küzdelmet folytatott a fasiszta zsar­nokság ellen. A nagyhatalmaknak és hadseregeiknek ez az együttes világ­méretű harca általában is és közvetle­nül is felszabadító jellegű volt vala­mennyiünk részéről. így a szovjet hadseregeknek az akkori Magyaror­szág területén 1944. augusztus 26- ától — a mai területen 1944. szeptem­ber 23-ától 1945. április 13-áig tartó katonai tevékenysége FELSZABA­DÍTÁST JELENTETT A HITLE­RISTA MEGSZÁLLÁS ÉS A VÉ­RES NYILASURALOMBA TOR­KOLLOTT HAZAI DIKTATÚRA ALÓL. Ezért az e harcok során el­esett 140 ezernyi szovjet, több tízezer román és bolgár, valamint ezrekre menő magyar, jugoszláv, amerikai stb. harcos emlékét és emlékhelyeit tisztelettel megőrzi a magyar nép is. Az ország felszabadítását azonban csak úgy lehetett a háború során elér­ni — miután a hivatalos magyar ha­talom is az ország egésze nevében Hitler mellett kitartott, hogy katonai értelemben meg kellett szállni Ma­gyarországot is. Ez azonban súlyos háborús nehézségekkel, sok emberi és anyagi áldozattal járt és több száz­ezer volt magyar katona hadifogsá­gát jelentette, hanem túl ezeken olyan, a polgári lakosság nagy rétege­it érintő igen SÚLYOS KÖVET­KEZMÉNNYEL IS JÁRT, AMELY MÁR NEM A HADVISE­LÉS, HANEM A SZTÁLINIZMUS KOLLEKTÍV MEGTORLÓ, BÜN­TETŐ GYAKORLATÁBÓL TÁP­LÁLKOZOTT. A legsúlyosabb talán az volt, ami­kor a fegyvertelen civil lakosságot ér­ték kollektív, megtorló bántalmazá­sok. így először a KÁRPÁTALJÁN, MÁR A KATONAI BEVONULÁS MÁSNAPJÁN, 1944. OKTÓBER VÉGÉTŐL KEZDVE, PÁR HÓ­NAP ALATT A MAGYAR NEM­ZETISÉGI LAKOSSÁG MUNKA­KÉPES TAGJAINAK ZÖMÉT, TÖBB MINT 40 EZER EMBERT SZEDTEK ÖSSZE A SZOVJET ÁLLAM BIZTONSÁGI ALAKU­LATOK ÉS SZÁLLÍTOTTÁK EL ŐKET FOGOLYKÉNT A SZOV­JETUNIÓ TÁVOLI VIDÉKEIRE, MUNKATÁBOROKBA. A kegyet­len életviszonyok miatt jóval több, mint egyharmad részük vesztette éle­tét a fogságban. Ezt a nemzetiségi hovatartozási alapon végrehajtott akciót nemcsak a kárpátaljai lakos­ság és a hazai tudományos és politi­kai élet, hanem a hivatalos szovjet politika is elítélte már, mint a Berija- féle népirtó gyakorlatot. Hasonló okból ugyanilyen sorsra jutott az ország német nemzetiségű vagy német nyelvű lakosságának jó része is. Ugyanis 1944 végétől az or­szág keleti részétől elkezdve MINT­EGY 65-70 EZER MUNKAKÉPES CIVIL NÉMET NEMZETISÉGŰ VAGY NÉMET NEVŰ FÉRFIT ÉS NŐT SZÁLLÍTOTTAK KI A SZOVJETUNIÓBA MAGYAR- ORSZÁGRÓL a Romániában és Ju­goszláviában elindított hasonló akció folytatásaként. Közülük is mintegy egyharmad részük pusztult el a mun­katáborok zord viszonyai miatt. Ezt a kollektív büntető és megtorló tevé­kenységet sem követelte meg sem az antifasizmus, sem a demokratikus il­letve szocialista célkitűzés. Súlyos negatív népi tapasztalatot jelentett az a körülmény is, amely Budapesten és szélesebb környezet­ben érte a lakosságot. Itt ugyapis a szovjet katonai szervek a valóságos­nak kétszeresére becsülték a bekerí­tett hitlerista és nyilas fegyveres erő­ket, s A FŐVÁROS FELSZABADÍ­TÁSA UTÁN E BECSLÉSNEK MEGFELELŐ HADIFOGOLY­LÉTSZÁMOT KELLETT PRO­DUKÁLNI. ÍGY MINTEGY 70-80 EZER CIVIL FÉRFIT SZEDTEK ÖSSZE A SZOVJET KATONAI HATÓSÁGOK „MÁLENKIJ RO­BOT” JELSZÓVAL ÉS VITTÉK KI TÖBB ÉVRE HADIFOGSÁGBA. Az összes, az 1944-es Magyarország­ról a Szovjetunióba került 700 ezer­nyi katona-hadifogoly és civil depor­tált közül pedig összesen mintegy 150-160 ezer ember esett áldozatul a kegyetlen fogságnak. Mindezekhez járult a fegyverszüneti egyezmény végrehajtását felügyelő Szövetséges Ellenőrző Bizottság olyan irányú te­vékenysége, amely a magyar kül-, bel-, gazdaság- és katonapolitika ellenőrzésén túl a belpolitikai küzde­lembe a letartóztatásokig és ítélkezé­sekig történő beavatkozást jelentett a baloldal, elsősorban a Rákosi-vezetés javára. Mindezek a kísérőjelenségek nem a szovjet csapatok felszabadító szerepét erősítették, hanem éppen el­lenkező értelművé tették azt. Megszűnt a jog, a megszállás maradt Hazánkban a fasizmus legyőzése és maradványainak felszámolása jogán a magyar fegyverszünet és AZ 1947 FEBRUÁRJÁBAN ALÁÍRT BÉ­KESZERZŐDÉS ÉRTELMÉBEN 1947. szeptember 15-éig tartózkod­hattak szovjet csapatok és gyakorol­tak ellenőrzést a győztes nagyhatal­mak a magyar állam tevékenysége felett. 1947. szeptember 15-ike után már nem a volt német-szövetséges Ma­gyarország ellenőrzése miatt tartóz­kodtak külföldi csapatok nálunk, ha­nem — a korábbinál lényegesen ki­sebb számban — annak következté­ben, hogy Ausztria négyhatalmi meg­szállás alá került, ennél fogva Ma­gyarországnak és Romániának to­vábbra is utánpótlási vonalat kellett biztosítani az osztrák területen lévő szovjet katonai erők számára. Ha­sonló indokkal^— az ausztriai és még a németországi angol, amerikai és szovjet csapatok utánpótlásának biz­tosítására — más országokat is köte­leztek mind Nyugat-, mind Közép- és Kelet-Európábán arra, hogy az or­szágaikon áthaladó utánpótlási vo­nalat megtűrjék. Ez az állapot Ma­gyarország és Románia számára mindaddig fennmaradt, amíg az 1955. május 15-én aláírt osztrák ál­lamszerződés életbe nem lépett, vagy­is 1955 októberének közepéig. Ekkor Ausztriából kivonták a nagyhatal­mak megszálló csapatait. Ezzel vi­szont A HÁBORÚHOZ KAPCSO­LÓDÓ MINDENFAJTA GYŐZ- TESI JOG MEGSZŰNT MIND MAGYARORSZÁG, MIND RO­MÁNIA VONATKOZÁSÁBAN, ABBAN AZ ÉRTELEMBEN IS, HOGY TERÜLETÜKÖN IDE­GEN CSAPATOK TARTÓZKOD­JANAK. Azonban e két országból mégsem távoztak még ekkor sem a szovjet seregek! Az történt ugyanis, hogy még 1955. május 14-én létrejött a Varsói Szerződés Szervezete, amelynek ugyan az alapító dokumen­tuma nem tartalmaz semmilyen uta­lást idegen katonaság másik ország területén történő elhelyezésére, de AZ EGYIK KIEGÉSZÍTŐ DOKU­MENTUM, AZ EGYESÍTETT PA­RANCSNOKSÁGRÓL SZÓLÓ, ÉRINTI EZT A KÉRDÉST, mint két-, illetve többoldalú megállapodá­si követelményű célt. Később erre hi­vatkozva indokolták a szovjet sere­gek esetleges imperialista támadás el­leni, védelmi célú további magyaror­szági és romániai jelenlétét. Tehát már egyáltalán semmi köze ezen csa­patok céljának és jogi alapozásának a kezdeti, 1944—45-ben még felsza­badító küldetésű feladatokhoz. Sőt, ez az új cél a gyakorlatban oda veze­tett, hogy 1956 októberében, majd novemberében is, kiegészítve frissebb seregtestekkel, a magyar népfelkelés ellen vonultatták fel, illetve vetették be. Mindkét esetben azonban CSAK UTÓLAG BIZTOSÍTOTTA ÉS KAPTA MEG MIND A VARSÓI SZERZŐDÉS, MINP PEDIG A SZOVJET VEZETÉS VALAMI­LYEN MAGYAR SZERV KÉRÉ­SÉT, ILLETVE HOZZÁJÁRULÁ­SÁT. Egyébként az itt-tartózkodásról kétoldalú szerződésszerű megállapo­dás csak 1957 tavaszán történt! Hruscsov költségesnek, Brezsnyev kötelezőnek tartotta Lényeges és figyelemreméltó törté­nelmi körülmény, hogy érezve a szov­jet csapatok magyarországi és romá- nia tartózkodásának fonákságát s költségességét, Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió miniszterelnöke 1958 el­ső felében Magyarországnak kétszer is — s az elsővel egy időben Románi­ának is — FELAJÁNLOTTA A SZOVJET SEREGEK TELJES KIVONÁSÁT. A KÁDÁR-VEZE­TÉS VÁLASZA MINDKÉTSZER AZ VOLT, HOGY NE, mert külső, Nyugatról jövő, s belső felfordulást eredményező provokációtól lehet ez esetben tartani. A román kormány­zat viszont élt a lehetőséggel, s 1958 nyarára teljesen kivonták onnan az idegen csapatokat! A HATVANAS ÉVEK ELEJÉN, amikor a hivatalos politika szerint a szocializmus alapjait lerakták Ma­gyarországon, és még Hruscsov is a Szovjetunió élén állt, A MAGYAR POLITIKAI VEZETÉS ELMU­LASZTOTT EGY ÚJABB ALKAL­MAT AZ IDEGEN CSAPATOK KIVONÁSA ÉS AZ ORSZÁG SZUVERENITÁSÁNAK TELJES HELYREÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉ­BEN. így a hatvanas évek után is hazánkban maradtak ezek a katonai erők, sőt a Brezsnyev-időszakban ez ideológiai magyarázattal is kiegé­szült. Ez pedig az volt, hogy a Varsói Szerződés országaiban a PROLE­TÁR-INTERNACIONALIZMUS­BÓL FAKADÓ KÖTELEZETT­SÉG VÉDENI AZ EGYES SZOCI­ALISTA ORSZÁGOK RENDSZE­RÉT, HA AZOK VÁLSÁGOS HELYZETBE KERÜLNEK. EZT NEVEZTÉK NYUGATON BREZSNYEV-DOKTRÍNÁNAK. Ezen az alapon történt 1968-ban az azóta már elítélt beavatkozás Cseh­szlovákiában. A nyolcvanas évek közepétől, a pe­resztrojka időszakában, egészen az utóbbi időkig, a NATO katonai ere­jének ellensúlyozása az általános in­dok a magyarországi szovjet katonai jelenlétre. A nemzetközi viszonyok mostani enyhülése, a tárgyalásos megoldás a katonai erők teljes kivo­násáról Magyarországról is, biztató alapxihhoz. hogy e kérdés 45 év után végre teljesen lekerül a politika napi­rendjéről és átkerül a magyar törté­nelem lapjaira. Mint láttuk, kezdetben valamennyi külföldi csapat a győztesek nemzet­közi jogaira támaszkodva, harccal, de felszabadító céllal érkezett Ma- gyaroszágra is. Ez a felszabadító megszállás azonban rövidesen nega­tív népi tapasztalatokkal is párosult e hadsereg itteni tevékenysége, politi­kája következtében. A magyar béke- szerződés életbe lépésével ez a külde­tés és gyakorlat véget ért. A szovjet csapatok további itt-tartózkodását országon kívüli, de még mindig a győztes antifasiszta okok indokolták. AZ ÖTVENES ÉVEK KÖZEPÉ­TŐL AZONBAN, MIKOR MIN­DEN, A HÁBORÚS SZEREPLÉ­SÜNKBŐL SZÁRMAZÓ NEM­ZETKÖZI ELŐÍRÁS FELOLDÓ­DOTT, MÁR CSAK A SZTÁLI­NISTA, MOLOTOVI NAGYHA­TALMI KÜLPOLITIKA MA­RASZTALTA ITT ÉS ROMÁNIÁ­BAN A -SZOVJET KATONAI ‘ ÉRŐKET. A brezsnyevi időszakban pedig szintén a jaltai érdekszféra- felosztást védelmező birodalmi poli­tika is közrejátszott a még további ittmaradásukban. Közben azonban A KORÁBBI MAGYAR VEZETÉSNEK A NEMZETI ÉRDEKEKET SÉR­TŐ ALKALMAZKODÁSA ÉS ALAPOSAN ÁT NEM GON­DOLT, TÉVES DÖNTÉSEI IS NAGYMÉRTÉKBEN HOZZÁJÁ­RULTAK AHHOZ, HOGY E KÉRDÉS ILYEN HOSSZÚ IDE­IG NEM OLDÓDOTT MEG. PÁR BESZÉD — Afit szólsz, a Fidesz milyen jól végzett a választáson? Még az öregek is rájuk szavaztak. — Hát persze, az unokák rádumálták a nagyi­kat. * * * — Hallottad, hogy a magyarok lepkeházzal jelennek meg a sevillai világkiállításon? — Ne mondd, a spanyolok oda fognak petélni a gyönyörtől. * * * — A nyári idegenforgalmi szezon kezdetétől már nem pecsételik az útleveleinket a határon. — Már arra a kis festékre sem telik?! He He He — A magyarellenes szervezet neve, a Vatra Romaneasca azt jelenti, hogy Román Tűzhely. — A nejem mindig mondta, hogy inkább oszt­rák mikrosütőt vegyünk, mint román tűzhelyet. He He He — Mit szóltál hozzá, hogy április negyediké ezentúl nem munkaszüneti nap ? — En semmit, de a bécsi kereskedők tuti hogy visszasírják a pártállamot. He He He Alig tudtam beverekedni magamat az IKEA-bútoráruházba. Hatalmas sorok voltak. — A szoedemek nem győztek a választáson, a svéd modell mégis siker. — Olvastad, hogy már nem pártlap a Népsza­badság? — Értem én. A fából vaskarika sem vasból fakarika. He He He — Hallottad, hogy két magyar lány gyalog indul világ körüli útra? Az 1995-ös Budapest- Bécs világkiállításra érnek csak vissza. — Nagy kunszt! Sqkkal nagyobb szám azt a négy-öt évet itthon kibírni. He He He — Tudod, milyen árfolyamot szeretnének a csehszlovákok ? — Egy csehszlovák korona egyenlő egy ma­gyar szentkorona. He He He — Olvastad, hogy a Berecz János maszek lesz? — Az újság cáfolta. — Az még a választások előtt volt. Berecz most mégis be akar jutni a parlamentbe. Mint maszek perecárus. He He He —Maga melyik pártra szavazott? MDF vagy SZDSZ? — IKEA. Akkora pártházat építettek a pesti Örs vezér téren, hogy a Fehér Ház elbújhat mel­lette. Követelem az IKEA-pártvagyon felosztá­sát. Egy fotelt és egy íróasztalt már ki is néztem magamnak. Majláth László ********************** * * * „Commodore-show” * A TUDOMÁNY * * ÉS TECHNIKA HÁZÁBAN * * (Kecskemét, Rákóczi út 2.) * ÁPRILIS 19—20-ÁN, * * 10—18 ÓRÁIG. ; * A legújabb Commodore-termékek * * bemutatása a Weltexport és a No- * * votrade szervezésében. * Tisztelettel várunk * * minden érdeklődőt! 121302 * ******************1(1** + y A KISKUNHALASI ÁLLAMI V. GAZDASÁGI IPARI FÖÄGAZAT FAÜZEME felvételt hirdet • faipari gépkezelő • targoncakezelö, rakodógép­kezelő munkakör betöltésére Jelentkezés és részletes felvilágosítás: Kiskunhalas, Majsai út 18. Telefon: 22-344/14. ~ _____________1034 V ÖRÖSKERESZT KLUBTAGOK SZEREPLÉSE EGERBEN, PÉCSETT, KISKUNMAJSÁN Városszépítő akció Kiskunfélegyházán A Vöröskereszt harminc városi aktivistája öt éve alapítot­ta meg Kiskunfélegyházán e szervezet nyugdíjasklubját. A jubileumi összejövetelen, melyet a félegyházi Szakmaközi Művelődési Házban tartottak. Szabó Mihályné ismertette a fél évtizedes tevékenység főbb eredményeit, a napjainkra már százharmincra nőtt tagság és a klubrendezvény vendégei előtt. Beszámolt arról, hogy évente kilencven-száz idős em­bert keresnek fel a klubtagok Kiskunfélegyházán és a város külterületén. Környezettanulmányt készítenek, hogy segít­sék a városi tanács szociális és egészségügyi munkáját, az arra rászorulók pénzügyi, anyagi támogatását. Részt vesznek a nyugdíjasklub tagjai a városszépítő akci­ókban, az idén tavasszal a félegyházi Móra Ferenc tér park­ját gondozzák a városgazdálkodási üzem szakmai támogatá­sával. Az elmúlt évek alatt Kiskunfélegyházán, Kiskunmaj- sán, Egerben, Pécsett a helyi szociális intézmények gondo­zottjait szórakoztatták műsorukkal, s a klub pénzéből aján-’ dékkal kedveskedtek az öregeknek. A jubileumi összejövetelen a tagság Falu Tamásról elneve­zett asszonykórusa, Szűcs László dalénekes, Bense Sándor karnagy énekelt. A nyolcvanhét éves Varga Mihály pedig a kiskun város külterületéről több kilométert tett meg, hogy ott lehessen az ünnepségen, és tekerőlantjának zenéjével szórakoztassa a közönséget. Prágai Angela, az országos nyugdíjas szövetség elnökhelyettese és dr. Szabó Mária váro­si főorvos üdvözölte az ünneplőket, majd dr. Gubacsi László. a Vöröskereszt megyei elnökségének tagja elismerő oklevelet adott át Szabó Mihályné klubvezetőnek. Képünkön a Falu Tamás asszonykórus és Bense Sándor karnagy. (Kép és szöveg: Tóth Miklós)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom