Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1990. április 2. Az Együttélés mozgalom elnöke Duray Miklós Alakuló kongresszust tartott szombaton Pozsonyban a csehszlo­vákiai nemzetiségek politikai moz­galma, az Együttélés. A demokrá­ciáért és a nemzeti kisebbségek jo­gaiért küzdő mozgalom kongresz- szusa úgy döntött, hogy az Együtt­élés választási koalicióra lép a Szlo­vákiai Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalommal. Ezzel nagy­mértékben megnőtt az esélye an­nak, hogy a júniusi választások után a magyar nemzetiség képvise­lőket küldhet nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovák szövetségi parlamentbe is. A pozsonyi kong­resszuson az együttélés elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé pedig Gyimesi Györgyöt és a csehszlová­kiai lengyel nemzetiség képviseleté­ben Stanislaw Gawlikot választot­ták meg. A Duray Miklós által kezdemé­nyezett Együttélés a Csehszlovákiá­ban élő nemzetiségek első közös mozgalma 1945 óta. Célja, hogy ér­vényt szerezzen a nemzeti kisebbsé­gek kollektív jogainak, képvisele­tüknek a parlamentben. Azért küzd, hogy a csehszlovákiai nemze­tiségeknek joguk legyen saját ügye­ikben dönteni, tevékenységében a nemzetközi emberi jogi szövetség nemzetiségi jogokról szóló prágai határozatából kíván kiindulni. A mozgalom demokratikus elveken alapul és nyitott mindenki számára. A pozsonyi alakuló kongresszu­son mondott bevezetőjében Duray Miklós egyebek között azt hangoz­tatta: Csehszlovákia csak akkor le­het egyenrangú tagja az európai ál­lamok közösségének, ha tisztelet­ben tartja a kisebbségek jogait. NSZK—NDK Márka—márka- átváltás: 2:1 BONN A Német Szövetségi Bank köz­ponti banktanácsa Theo Waigel pénzügyminiszter jelenlétében ho­zott határozatában azt ajánlotta a bonni kabinetnek, hogy a tervezett német német pénzügyi unió beve­zetésekor általánosan 2:1 arányban váltsák át az NDK-márkát nyugati márkára. Pöhl a bank csütörtökön kelt ajánlását többoldalas levélben in­dokolta meg Helmut Kohl szövet­ségi kancellárnak. Az általános át­váltási arány alól csak egy kivételt tesznek: azoknak a kis bankbeté­teknek a tulajdonosai, akiknek a számláján nincs 2000 márkát meg­haladó pénzösszeg, a német—né­met valutaunió meghirdetésének napján fejenként 1:1 arányban vált­hatják át keletnémet márkájukat. Az ezt meghaladó takarékbetéteket az általánosan elfogadandó 2:1 arányban veszik figyelembe. Ezzel a szabályozással Kohl ama ígéretét kívánják beváltani, hogy a kis takarékbetéteseket nem éri kár. Pöhl szerint az intézkedés nem je­lenti azt, hogy a bérek és nyugdíjak megfeleződnek, hanem arról van szó: olyan alapot kívánnak terem­teni, amelyen a bértárgyalások so­rán differenciáltabb bérszínvonalat alakíthatnak ki. A nyugdijakat is olyan kulcsok szerint fogják kiszá­mítani, hogy nominálisan nőnek. A bankelnök szerint ez az általá­nos koncepció használ az NDK versenyképességének és szavatolja egyben az NSZK-beli árstabilitás megőrzését is. Dieter Vogel kabinetszóvivő péntek este — mint a rádió- és tévé­állomások jelentették azt mond­ta: még nincs döntés az NDK- márka átváltási arányáról, erről szerződésben csak a megalakítandó új NDK-kormánnyal közösen lehet intézkedni. Elutazott az olasz külügyminiszter Gianni de Michelis, az Olasz Köztársaság külügyminisztere ma­gyarországi munkalátogatásának befejeztével szombaton délelőtt el­utazott Budapestről. (MTI)' ......... N yugatnémet újság a Vatra Romaneascáról „A román kormány vergődő tojástánca abban a kérdésben, hogy kinek a számlájára írandók az erdélyi magyar kisebbség el­len végrehajtott pogromszerű ki­lengések — mind ez ideig a leg­világosabb bizonyítéka a Vatra Romancasca nevű obskúrus na­cionalista szervezet hatalmának és befolyásának.” így vezeti be a „\ atráról” szóló leleplező tu­dósítását a Die Welt című tekin­télyes napilap. Az erdély i magy arság ügy éért már a romániai fordulat előtt is sokszor kiálló konzervatív, befo­lyásos újság szombati jelentése szerint egyelőre bizony ítatlan a szervezettel szemben egy héttel ezelőtt már a román kormány által is felhozott, majd azonnal v issza is vont fasizmusvád. Van­nak azonban nyugtalanító köz­vetett bizony ítékok: a marosvá­sárhelyi támadóknak — hangzik nem hivatalosan a Gelu Voican- Voiculescu miniszterelnök- helyettes irányításával működő román vizsgáló bizottság körei­ből — fejenként 5000 lej ütötte a markát. Ez a pénzösszeg meg­felel egy havi fizetésnek. A Die Melt saját értesülése szerint azonban a pénz külföld­ről érkezett, mégpedig —- ugyan­csak a nyugatnémet újság tudo­mása szerint — Spanyolország­ból. A ..Vatra“ számlájára on­nan utalták át a pénzt. Az ibériai országban élnek ugy anis, emig­rációban a Vasgárdának, a har­mincas évek romániai szerveze­tének neves képviselői. E szerve­zet röplapjai „Itt az idő" üzenet­tel felbukkantak a marosvásár­helyi zav argások során. A FORRADALOMRA EMLÉKEZTEK ROMÁNIÁBAN „Marosvásárhely tanulságait le kell vonni!” Marosvásárhely tanulságait le kell vonni, előtérbe kell helyezni az ország érdekeit — erre hivott fel szom­bat esti televíziós beszédében Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke. Románia vezető politi­kusa abból az alkalomból szólt az ország népéhez, hogy 100 nappal korábban győzött a népi forrada­lom. Méltatta a forradalom jelentőségét, de hangsú­lyozta, hogy ezekben a napokban a különböző érde­keken felülemelkedve az ország, a nép javát kell szol­gálnia minden politikai erőnek. A forradalom ünnepét szerte Romániában megün­nepelték az áldozatok emlékezetének jegyében. A templomokban és a hősi harcok színhelyein gyász­miséket tartottak, az emlékhelyeknél koszorúzásokra került sor. Bukarestben Ion Iliescu, Petre Roman kormányfő és több vezető politikus katonai díszőrség jelenlétével koszorúzott a fiatal hősök temetőjében, a Forradalom terén és másutt. Külön megemlékezést tartottak a televízió székházánál is, ahol súlyos har­cok folytak. A főváros „forró pontjain” gyertyákat gyújtottak, koszorúkat, virágokat helyeztek el. Min­denütt elhangzott a himnusz és a „Hősök induló”-ja. A December 21. elnevezésű egyetemi diákszervezet megjelölte azt a helyet, közvetlenül az egyetem mel­lett, ahol a forradalom első óráiban az első egyetemis­ták áldozták életüket. Ezen a helyen Petre Roman kormányfő térdre borult és gyertyát gyújtott. Szombaton minden forradalmi városban rendeztek hasonló megemlékezéseket, kivéve Temesvárt. A mártírvárosban a „December 17." társaság, vala­mint az „1989-es decemberi forradalom fóruma” ko­rábban, március 25-én tartotta megemlékezését, mivel a forradalom Temesváron tört ki, megelőzve a buka­resti eseményeket. A temesvári megemlékezésen a sze­gények temetőjében helyezték el a kegyelet koszorúit. Onnan a tömeg csendes menetben a Győzelem térre vonult, ahol gyászszertartást követően ismét koszorú­zást tartottak. Kötőjel, ami elválaszt Amikor a cseh Tomás Garrigue Ma- saryk és a szlovák Milán Stefanik 1918. május 30-án megkötötte az úgynevezett pittsburgh-i szerződést a csehek és a szlovákok közös államának a megte­remtéséről, akkor ezt a közös államot még Cseh-Szlovákiának nevezték el, vagyis kötőjellel írták. Néhány hónappal később, az első vi­lágháborút lezáró békeszerződéshez csatolt okmányban azonban a „cseh-" szócska, fatális módon, a sor végére ke­rült. Ezt aztán a diplomaták és az újság­írók annak rendje és módja szerint félre­értették (vagy félreértelmezték): kötő­jelnek tekintették azt, ami voltaképpen elválasztó jel volt, és ettől kezdve Csehszlovákiát egybeírták. A szlovákok ezt mélységesen sértőnek ítélték, mond­ván: az egybeirással lekicsinylik a szlo­vákokat, és az elválasztó jellel érzékel­tetni kell azt, hogy Szlovákia a föderá­ció egyenjogú és egyenrangú alkotóré­sze. Masaryk nem sejthette, hogy kései utóda, a sérvműtétből éppen lábadozó Václav Havel egyenesen a kórházból lesz majd kénytelen a parlamentbe szál­líttatni magát, hogy a kötő-, illetve elvá­lasztó jel ügyében rávegye a törvényho­zókat az ország új nevének az elfogadá­sára. A kialkudott kompromisszum a rövid, vízszintes vonalka részleges reha­bilitálását eredményezte. Abban nem volt vita, hogy a „szocia­lista” szót el kell hagyni az állam nevé­ből. Azt is sikerült már elfogadtatni, hogy a „köztársaságot" a „szövetségi” jelzővel minősítsék. De annak a bizo­Magyar fiatalok kongresszusa Csíkszeredán A romániai magyar fiatalok szervezetei­nek szövetsége az RM DSZ-szel együtt kö­zös listán indul a májusi választásokon. Erről döntöttek a Magyar Ifjúsági Szerve­zetek Szövetségének (MISZSZ) első kong­resszusán, amelyet vasárnap fejeztek be Csíkszeredán. Az országos kongresszust két szakaszban bonyolították le: március 17—18-án Marosvásárhelyen volt tanács­kozás, míg március 31-én és április t-jén Csíkszeredán. A kongresszuson 16 megyé­ből vettek részt magyar ifjúsági szerveze­tek küldöttei. , A kongresszus elfogadta az alapsza­bályzatot és a szándéknyilatkozatot. A dokumentum leszögezi: a Magyar Ifjú­sági Szervezetek Szövetsége a romániai magyar fiatalok érdekvédelmi szervezetei­nek szövetsége, világnézetre, pártállásra való tekintet nélkül. A MISZSZ jogi sze­mélyként tagja a magyar természetes és jo­gi személyeket összefogó Romániai Ma­gyarok Demokratikus Szövetségnek, az RMDSZ-nek. Kinyilvánítja, hogy a ro­mániai magyarság mind egyénileg, mind kollektíván részt vállal Románia politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életé­ben. Síkraszáll az egyéni és kollektív jogok biztosításáért, a többpártrendszerért, a jogállamiságért, a tájékoztatás nyíltságá­ért és Románia területi sérthetetlenségéért egy össz-európai integráción belül. Kisebbségi vonatkozásban a szándék- nyilatkozat kifejti: a romániai magyar nemzeti kisebbség nyelvét, kultúráját és hagyományait tekintve az egyetemes ma­gyarság része és az is kíván maradni. Szo­ros kapcsolatot tart a Románia határain kivül elő magyarsággal, számarányának megfelelően reszt kíván venni az állami élet irányító szerveiben. Fenntartja jogát arra, hogy saját intézményeket és szerve­zeteket alapítson, működtessen és fejlesz- szen. Szoros együttműködést épít ki Ro­mánia más nemzeti kisebbségeivel és nemzetiségeivel. A nyilatkozat elfogadha­tatlannak tart minden olyan nemzeti ér­dekként feltüntetett szándékot, amely az egyén és a közösségek szabad akaratát korlátozza. Alakulóban a csángó magyarok szervezete A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének programja A Romániai Magyar Demokrata Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete a szórvány magyarság kérdéseivel fog­lalkozó bizottságot hozott létre. A tes­tület védnökségével megkezdődött a csángó magyar csoportok szervezése. Mint arról a Sepsiszentgyörgyön megje­lenő, Háromszék című lap beszámol: a csángó magyarok olyan szervezeti egy­séget hoznak létre, amely feladatának tekinti a moldvai és az erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok kiépí­tését. A csángó magyarok eddigi tanácsko­zásaikon kinyilvánították, hogy igény­lik az anyanyelvi oktatást, az ovodai és az iskolarendszer alapjainak megterem­tését. Javaslatot dolgoznak ki arra, hogy internátushálózatot hozzanak lét­re az erdélyi magyar iskolákban és ösz­töndíjat létesítsenek a csángó gyerme­kek továbbtanulásának elősegítésére. Szorgalmazzák a tanítóképzés beindítá­sát. Megállapodás jött létre arra vonat­kozóan, hogy a csángó magyarok a jö­vőben is az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének védnökségével folytatják tevékenységüket. Kinyilvánították: a csángó magyarság végső szétzilálódása előtti időszakban, „a huszonnegyedik órában” a meglehetősen nagy létszámú magyar etnikum sorskérdéseit csak cél­tudatos programmal lehet megoldani. Legfontosabb feladatuknak tartják a magyar nyelvi oktatás újraindításáért folyó harcot. Küzdenek a csángóság történelmi múltjának szélesebb körben történő megismertetéséért, néprajzi, népművészeti, szellemi és tárgyi emléke­inek a megőrzéséért, a szétszórtan élő magyarság szervezeti életének megala­pozásáért. Terveik között szerepel két­nyelvű —■ román magyar újság in­dítása, s remélik, hogy az újjászervező­dő anyanyelvi oktatással párhuzamo­san a magyarnyelv-ismeret arányában később áttérhetnek majd az egynyelvű magyar nyelvű — kiadványra. A Moldvában elő magyarok azt kérik, hogy a román televízió magyar nyelvű adasában indítsanak az idegen nyelvlec­kékhez hasonlóan magyar nyelvórákat is, hogy a szétszórtan élő magyarság ja­víthassa nyelvismeretét, a gyermekek, fiatalok elsajátíthassák az anyanyelvi alapismereteket. Erdély különböző városaiban élő csángók és magyarok nyári táborok léte­sítését sürgetik, segítséget ajánlottak fel azok megszervezésére, s családok, isko­lák vagy csoportok vendégül látását is vállalják. Ezek a nyári táborok az anya­nyelvi oktatás fejlesztését segítenék. A Zombor melletti Doroszlón szom­baton délután megtartotta alakuló köz­gyűlését a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége (VMI)K). Herceg János, az ismert jugoszláviai magyar író a közgyűlést megnyitó beszé­dében hangoztatta, hogy a közösség tö­rekvéseit az egyetemes magyarság, az egységes Jugoszlávia és a közös Európa elvei vezérlik. Megállapította, hogy nap­jainkban az összeurópai érdekek olyan irányban hatnak, amelyek megfelelnek a nemzeti kisebbségek érdekeinek is. Ágoston András, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese, a VMDK kezdeményezőbizottságának vezéregyénisége beszámolójában hang­súlyozta, hogy a közösség Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyenjogúsága ér- ■ vényesítésének szervezeti és politikai esz­köze lesz. Célja, hogy elősegitse a nemze­ti-nemzetiségi egyenrangúság megvalósí­tását a Vajdaságban, illetve a Szerb Köz­társaságban, A VMDK programja támogatja a Ju­goszláviában meghirdetett reformokat. sikraszáll a társadalmi és politikai válto­zásokért, a pártállam jogállammá törté­nő átalakításáért, a tőke-, áru- és mun­kaerőpiaccal rendelkező piacgazdasá­gért, a többpártrendszerű parlamenti de­mokrácia megteremtéséért. Kidomborít­ja, hogy létre kell hozni a népek és nem­zetiségek egyenjogúságának új modell­jét, mivel az a kis létszámú nemzetiségek - így a vajdasági magyarok —soraiban nem biztosítja a felgyorsult asszimilációs folyamat megállítását. Az új modellre azért van szükség, hogy az minél követ­kezetesebben és teljesebben valóra vál­jon a jogállam, a piacgazdaság és a poli­tikai pluralizmus feltételei között. A nemzetiségi politikát meg kell szabadí­tani az egypárti ideológia béklyóitól, s a nemzetiségi jogokat az emberi jogok sa­játos területeként kell kezelni. A VMDK megszervezését aláírt nyi­latkozattal eddig 6000-cn szorgalmaz­ták. Képviseletükben a doroszlói köz­gyűlésen az autonóm tartomány városai­ból és falvaiból mintegy 150 küldött vett részt. A VMDK megalakulását Bclgrádból táviratban üdvözölte a Szerb Szociálde­mokrata Szövetség. • Pozsony: Önálló Szlovák Köztársaság létrehozásáért tüntetnek több ezren a szlovák nemzetgyűlés (Parlament) épülete előtt. Egy nappal azután, hogy a szövetsé­gi parlament Csehszlovák Köztársaságra módosította az ország nevét. A tüntetők szerint a megfogalmazás is kifejezi, hogy a cseh nemzet a világ előtt nem ismeri cl a szlovák létezését. (MTI-telefotó) nyos jelnek az ügyében csak nem tudtak dűlőre jutni. Szerepet játszott ebben az, hogy amennyire a szlovákok önérzetét sérti az egybeírás, annyira bántóan hat az érzékenyebb cseh füleknek a „cesko-” kitétel elválasztó jellel való „izolálása” a „slovenská” szótól. Ez ugyanis arra a korszakra emlékezteti őket, amikor Hitler akarta „agyagba döngölni”, majd tette saját protektorátusává a „Tsche- chei”-ként aposztrofált Csehországot, miközben Szlovákiát megajándékozta a „független államisággal". A csütörtök este nagy nehezen meg­hozott, salamoninak szánt döntés tehát: az állam neve csehül Csehszlovák, szlo­vákul pedig Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság. Egy föderáció, két névvel. Pénteken aztán szlovákok ezrei tüntet­tek Pozsonyban, kevesellve a csehek ál­tal tett engedményt, és követelve valami sokkal lényegesebbet: a szlovák állami szuverenitást. Kötője! ide, elválasztó jel oda: arról van szó, hogy Magyarország északi szomszédjában kezdik újragon­dolni a szövetség fogalmát. Kárpáti János Veszélyben a Himalája. Ha nem vigyázunk rá, lehet, hogy egyszerű­en elkopik, mint egy cipő! E keserű kijelentést a hét végén Új-Delhiben megnyílt nemzetközi konferencián tette Maneka Gandhi környezetvé­delmi miniszter. Aggodalma nem alaptalan, mert ez elmúlt néhány évtizedben lepusztult csúcsok, ko­pár ormok, között élnek az ottani­ak. „Kis túlzással": ha ez így megy tovább, nem lesz mit megmászni a turistáknak és az expedícióknak. Három ellenségünk van: a talaj­erózió, az erdőket kipusztító hely­béliek és persze a turizmus — mondta keserűen a miniszter. Az India északi részén élők rendkívül nagy mértékben függnek a Himalá­ja folyóitól. Ott igen gyakori az ára­dás, ám csendesebb időben ivóvízül szolgálnak a folyók. Maneka Gandhi most is, akárcsak decembe­ri hivatalba lépése óta sokszor, megígérte, hogy 175 millió dolláros programot indítanak a Himalája „zölddé varázsolása” érdekében. A környezetvédők azonban nem­csak a kormány eddigi tehetetlensé­gét bírálják. Szerintük azért is hibás a központi kabinet, mert nem vetett Korszerűsít az új kft. (Folytatás az 1. oldalról) ben a napokban szerelnek össze. Egy külön csarnokrészben karosszériajaví­tási, festés-előkészítési munkákat vé­geznek majd, ezután kerül az ikerga­rázsra emlékeztető festékfúvó szekrény­be a jármű. A Glasurit NSZK-cég akril- és metálfestékeivel (amit egyébként az Audikhoz, Mercedesekhez, Volkswage­nekhez használnak a gyárakban) törté­nik a színre fúvás, majd ezután magas hőfokon a szárítás. Ami hazánk­ban még egyedülálló: a festés után egy órával a gépkocsi már használható. Ha mindez a május elsejét követő üzemi gyakorlatban is igy lesz, akkor valóban jelentős minőségi lépést tesz a Car & Color Kft. (aminek magyar fordítása: autó és szín kft.), s ezzel jól kiegészítik az eddigi, s a későbbiekben is fennma­radó szolgáltatásaikat. A vegyes válla­lattá alakulást már ez a technikai fej­lesztés is megérte, az ott dolgozók szempontjából még az is, hogy január­tól 35 százalékkal növelték munkabé­rüket. Ennek a most előlegnek felfog­ható béremelésnek az „árát” nekik kell megtermelniük az elkövetkezendő hó­napokban, amelyhez feltétlenül segítsé­get jelent, hogy a svájci partner kül­földről bérmunkát is szerez a kft.-nek. Gy. Horváth — vagyis Horváth Gyula — jelenlegi álláspontja szerint a tőke­arányos nyereségrészét újabb fejleszté­sekbe kívánja befektetni, ami bizonyára további minőségi, technikai előrelépést hoz majd a Car & Color Kft.-nek. Cs. I. gátat a robbanásszerű népszaporu­latnak. A Himalája térségében az elmúlt két évtizedben az országos, 127 százalékos népességnövekedést is meghaladó mértékben nőtt a la­kosság. Az ottaniaknak nem marad más, mint egyre feljebb költözni, hogy minél több. teraszosan kiala­kított földterülethez jussanak. En­nek pedig a fák és a növényzet látja kárát. Matteka Gandhi másokat is vá­dolt.» Sitérinte Sir EdWnJúd'Millájtyd új-zélandi felfedező a hibás azért, mert manapság úgy nyüzsögnek ar­rafelé az expedíciók, mint a kaptár körül a méhek. Negyven évvel ez­előtt még csak 12 csoport próbálko­zott évente, nekik 100 teherhordó segített. Ma már 3000-nél tart az expedíciók száma és 100 ezernél a serpáké. Hillary egyébként maga is úgy vélekedett, hogy nagyon gyorsan meg kell találni a megoldást a már- már elviselhetetlenül gyors népsza­porulat és a turistaroham fékezésé­re. Talán nem ártana a kevéssé is­mert helyekre is felhívni a figyel­met, akkor talán enyhülne a nyo­más vélekedett a Mount Everest csúcsán először járt kutató. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról ♦ A Szabad Demokraták Szövetsé­ge két hete sajtóértekezleten ismer­tette azt a tizenkét intézkedést, ame­lyet a választások után a kormány azonnal meghozna, ha az a szabad- demokratákat magában foglalná. A Varsói Szerződésből történt Nagy Imre-féle kilépéshez való visszatérés­sel kezdődik, és a határokon túli ma­gyarok érdekében Helsinki-szintű európai kisebbségvédelmi alkot­mány kidolgozásával végződik a lis­ta. Közölte a a Beszélő, és elhang-* zott az első választási fordulót záró rádiós hirdetésként is, terjed továb­bá szórólapon. A héten több helyen olyan MDF- szórólapok jelentek meg, amelyek a Magyar Demokrata Fórum kor­mányprogramjaként lényegében szó szerint ezt a tizenkét pontot tartal­mazzák. „Ha a Magyar Demokrata Fórum a nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor ...” kezdődik a szöveg, s azután még a pontok sor­rendjét is megtartja. Egyedül a sajtó- szabadság helyreállításánál, a negye­dik pontban van eltérés: az MDF- változat kihagyja a tévékuratórium megszüntetéséről szóló ígéretet. Valószínűleg egy helyi MDF-szer- vezet ügyetlenségéről van szó. Eset­leg áprilisi tréfáról. Várjuk a magya­rázatot. Budapest, 1990. április 1. A Szabad Demokraták Szövetsége r I ■* < Veszélyben a Himalája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom